Magyar Hírlap, 1990. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
1990. június 1., péntekMagyar Hírlap Félpénzes hadgyakorlat Gyulafirátóton (az ország legnagyobb gyakorlóterén) tegnap nagyszabású védelmi gyakorlatot tartottak. MH-tudósítás A Bakony völgye ágyúdörgéstől, becsapódásoktól, detonációtól és repülőmotor-zúgástól visszhangzott majd másfél órán át. A gyakorlatozó katonák — a szombathelyi Savaria gépesített lövészdandár tagjai — valamenynyi, védelemben használatos fegyvernemünket felvonultatták: szimulált csapatmozgásokat bénítottak meg harci helikopterekkel, távirányítóval működtetett régi T34-eseket lőttek ki rakétákkal, a védelmi csapdákban fellángolt a napalm gyilkos tüze — egyszóval minden úgy zajlott, ahogyan az egy „igazi" (hagyományos) háborúban történne. A tegnapi harc nem a szokványos demonstratív gyakorlatok sorába tartozott. A csapatok és a a szakszolgálatok kiképzési tervében szerepelt a harci feladat végrehajtása, amelyet most valamennyi egység együttesen hajtott végre Ennek is köszönhető, hogy a gyulafírátóti gyakorlat a korábbi ötven-hatvan millió forintos költség helyett ezúttal csak harmicmillióba került. A gyakorlatot megtekintette Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, a Magyar Fegyveres Erők főparancsnoka és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagjai, akikkel sajtótájékoztatón találkozhattak az újságírók. Az elnök ezen elmondta, mély benyomást tett rá a katonák személyes teljesítménye. A Magyar Hírlap kérdésére, hoppon változott meg a hadseregben évtizedek alatt kiformált ellenségkép, kik a magyar honvédsereg ellenségei, Balogh György, a honvédelmi bizottság elnöke válaszolt: — A múlt héten Bonnban, az Interparlamentáris Unió ülésén vettem részt, ahol ugyancsak szóba került ez a kérdés. A résztvevők egyöntetű megállapítása volt, hogy a VSZ-tagállamokban mesterségesen emelt ideológiai gát átszakadt, s az ellenségkép megszűnt. Fölmerült hát a kérdés, hogy ha nincs ellenség, akkor miért van szükség nemzeti hadseregekre? Nyilván azért, mert az országhatárok sérthetetlenségének és a nép integritásának garanciáját egyelőre csak a hadsereg képes biztosítani. (romhingi) Kéri Kálmán és Raffay Ernő is ott volt a hadgyakorlaton Fotó: Krista Gábor Százmillió hiányzik Különösen konstruktív megoldás nem született a szakszervezeti vagyon és az üdültetés ügyében az MSZOSZ Szövetség Tanácsának tegnapi ülésén. MtI-tudósítás Az üdültetéssel kapcsolatban a tanács olyan ajánlást fogadott el, hogy felkéri valamennyi szakszervezetet, hozzanak létre közös bizotságot az üdültetés jövőjének kidolgozására A bizottság kezdjen azonnali tárgyalásokat a kormánnyal és a munkáltatók képviselőivel. A tárgyalások során fontos a tulajdonviszonyok és a támogatási rendszer rendezése. A szövetség nem foglalt állást abban a kérdésben — ezt is a létrehozandó bizottság feladatának tekintette —, hogy az üdülőket alapítványi, részvénytársasági, vagy intézményi formában működtessék-e a jövőben. A bizottságnak az lesz a legsürgetőbb feladata, hogy azt a százmillió forintot előteremtse, amennyi hiányzik ez évben az üdültetésre. (Úgy tűnik az MSZOSZ a költségvetés és a társadalombiztosítás kasszája felé kacsingat ez ügyben.) Mr. A. Munkaerőhiány a Rábában A mérnökök beálltak a gépek mellé MH-tudósítás Súlyos munkaerőhiánnyal küszködik a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Legalábbis ez derült ki a csütörtöki vállalati tanácsülésen. Jelenleg ezer munkahelyre kellene ember — tudtuk meg Dusza Andrástól, a sajtóosztály vezetőjétől. S mivel most már jó ideje hiába hirdet a cég állásokat szakmunkásoknak, ezért átmenetileg más munkakörben dolgozókat — mérnököket, technológusokat — kénytelenek a gépek mellé állítani, akik eddig szellemi tevékenységet végeztek. A jelöltek két hónapra vállalták, hogy ez így legyen, mert mostanában a fizetőképes dollárexportot sem tudja teljesíteni a Rába oly nyomasztó a munkaerőhiány. Egyébként ez is csak részben oldja meg a gondokat, hiszen kevés az a 250 dolgozó, aki az átcsoportosításnál szóba jöhetett. A vagongyár most két lengyelországi teherautógyárral vette fel a kapcsolatot, ahonnan 350 szakmunkást szeretnének foglalkoztatni. Ők azonban nem vendégmunkások lennének, hanem ugyanannyi bért kapnának, mint amennyi a hasonló munkakörökben dolgozó magyaroknak jár. A gyár vezetői az Ikarust is megkeresték abból kiindulva, hogy ott a hírek szerint sokaknak képtelenek munkát biztosítani, de hiába, mert az érdeklődés nagyon minimális volt. Mindez érdekes módon akkor jelent nehézséget a Rábának, amikor Győr-Sopron megyében mindjobban emelkedik a munkanélküliek száma. Soproni H. Lajos Lemondott az államtitkár (Folytatás az 1. oldalról) Írásban közölte indokait a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője Antall József miniszterelnökkel, aki lemondását elfogadta. Mészáros István egészségi állapotára hivatkozva tért ki államtitkári beiktatása elől. Ugrin Emese, kereszténydemokrata képviselőtársa lapunknak megerősítette tegnap a Parlamentben a hírt, mondván: Mészáros István már felkérése előtt is szív- és vérnyomáspanaszokra hivatkozott, hosszas töprengés után mondott igent, s állapota a felelősség súlya alatt nyilván romlott. Mészáros István — egyelőre — nem kíván nyilatkozni. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke viszont közölte, hogy a párt parlamenti csoportja Lukáts Miklóst, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának jelenlegi elnökét javasolja a kulturális tárca államtitkárának. Kulin Ferencet (MDF), a kulturális bizottság elnökét megkérdeztük: mikor lesz közigazgatási államtitkára a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, és ki a jelölt? Válasza alapján úgyszólván már kinevezettnek tekinthető Manherz Károly, a tárca egyetlen „megmaradt" miniszterhelyettese. (medve) ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK Parlamenti napló Ha az ember kissé fáradt Az elmúlt két napon lezajlott, időnként komikus vita alaposan próbára tette a képviselők idegeit, de megviselte néha az elnöklő Szabad Györgyöt is. MH-interjú______________________ — Az üléseket önnek bizonyos feszültségeken át kell vezetnie. Ezt professzori módon teszi, de a dolog néha kissé körülményes ... — Kérem szépen! Ha az ember fáradt, biztosan hosszabban fogalmaz, mint ahogy ideális esetben tenné. — A renitens hangokat hogyan tudja megfékezni? — Nem hiszem, hogy itt renitens hangok lettek volna. Úgy gondolom, hogy az ülés bonyolultsága miatt egyes képviselők is fáradtan, túl élesen fogalmazhatnak. — Mit tenne, ha netán obstrukció esete forogna fenn? — Nem hiszem, hogy ilyesmi előadódna. Pontosan fordítva, úgy látom, hogy a jó szándék túlbuzgása, a képviselők igen helyes és komoly feladatbetöltése, nagyon precíz fogalmazási vágya az, amiről itt szó lehet. S ezért akarják módosító javaslataikat újra és újra szakbizottsági szinten megerősíteni. — A jövőben sem tart az obstrukciótól? — Nem. Éppen ellenkezőleg, azt hiszem, hogy a törvényhozói feladatok súlya az, a felelősségérzet az, ami gyakorta egyes képviselőknél oda vezet, hogy saját javaslataikat ismételten, magukat is pontosítva, változtatott formában nyújtják be. Ezt úgy ítélem meg, mint a törvényhozói feladatok komoly ellátására irányuló törekvést. L. Z. S. Nem engednek a negyvenhétből MH-kommentár A meglehetősen kusza földtörvénykezésről az MDF-képviselők visszafogottan mondtak véleményt, ha egyáltalán mondtak. Bogárát Zoltán például csak anynyit volt hajlandó elárulni, hogy a vitában nem kíván hozzászólni. Ezután még a provokatív kérdésekre sem válaszolt, még igenlőn-tagadón a fejét sem rázta. Józsa Fábián is csak annyit körvonalazott, hogy a moratórium, a toldozgatás-foldozgatás nem old meg semmit s ő nem kíván „tilalomfák állításához aszszisztálni". Karsai Péter, képviselőtársával némiképp ellentétben igenis az átmeneti befagyasztás mellett voksol, ha erre sor kerül. Választókerületéből Jánoshalmáról mondott példát: meg kell állítani, hogy a tehetősebb téeszvezetők a közös vagyonból nagyobb falatokat szakítsanak. A Kisgazdapárt háza táján — legalábbis a folyosóbeszélgetésekből kicsengett — sem túlságosan nagy az egyetértés. Negyvenhétből nem engedünk — ez Ómolnár Miklós, Zsíros Géza, Prepeliczay István, és Torgyán József véleménye. Az egyetértés nagyjából eddig tart. Ha a részleteket firtatja a kérdező, akkor Prepeliczay István visszakérdez: — Ezt ki mondta? — Torgyán úr. — Ja, a Jóska . .. Torgyán úr egyébként azt is mondta, ha a Kisgazdapárt földtörvénytervezetét a T. Ház nem fogadja el, az a kormány bukását jelenti. A párt vezérszónoka, meglehetősen visszafogottan hangoztatta azt is, hiába a megállapodás az MDF vezérkarával, a kormánnyal, a gombokat emberek nyomogatják. S igencsak keveset tudni: működik-e majd a frakciófegyelem? Dr. Zsíros Géza a szövetkezeti vagyonmegosztás mértékéről, Prepeliczay Istvánnal is vitában áll. Az osztozkodásra, a Zsíros-mérték a felefele. A párt volt főtitkára viszont 20 százalékot adna a szövetkezeti vagyonból az eredeti tulajdonosnak, 80-at a jelenlegi tagságnak, azoknak, akik részt vettek a vagyon gyarapításában is. Ómolnár Miklós azon a véleményen van, hogy jó lenne tudatni: 1947- et nem a Kisgazdapárt találta ki, hanem a kisemberektől, választóiktól érkezett az igény, hogy a földtulajdonreform kiindulási dátuma 1947 legyen. Torgyán doktor szólt arról is, hogy rövidesen sok félreértést megmagyaráz azzal a párt, ha kirukkolnak az igazi földtörvénytervezetükkel. Nem azzal, amit Mészáros István, a MÉM egykori munkásőrparancsnoka készített. Erre ugyanis — Torgyán József szerint — senki nem kérte fel. (SZP) Fejtetőre állt szereposztás A Magyar Hírlap megírta, Pető Iván megerősítette a parlament nyilvánossága előtt, hogy az SZDSZ meglehetősen passzív a földtörvény-módosító vitán. Miért? MH-információ Pető Iván a passzivitást azzal magyarázza, hogy a feje tetejére állt a parlamenti szereposztás, és az ellenzék kénytelen beterjeszteni azt az indítványt, amit a kormánynak kellene megtennie. Ezdáig talán még nem bolygatná föl teljesen az ülés rendjét, hiszen mint Tölgyessy Péter kifejtette, az SZDSZ nem csupán válaszoló párt lesz, de él az előterjesztés jogával is, ám a tegnapi vita úgy alakult, hogy a kormánypárt aktivitással támadta a beterjesztést és azon keresztül magát a kormányt. Arról van szó ugyanis, hogy a kormánypárti felszólalások mögött a kormánnyal szembeni bizalmatlanság feszül; az ingatlanadásvétel állami ellenőrzésében nem bíznak meg, legalábbis erre utal, hogy újabb és újabb garanciákat kívántak volna a módosításba építeni. „A kormánypártok aktivitása — véli Pető — annyira gyengítette a kormányt, hogy úgy véltük, jobb ha a paszszivitást választjuk, mert mi nem akarjuk — legalábbis most nem — megbuktatni a kormányt. Nem lehettünk volna aktívabbak, hiszen minden hozászólással a kormány pozícióját védjük a kormánypártokkal szemben." A száznapos türelmi idővel kapcsolatosan Pető Iván véleménye az, hogy tartani fogja az SZDSZ, a frakció, ha tarthatja. Ugyanis ma az a helyzet, hogy a kormány helyett a parlament kormányoz, ám ez nyilván fönn nem tartható hosszú időn keresztül. Ki tudja, mi van amögött, hogy nem a kormány, de a parlament teszi az előterjesztéseket. Pető Iván jóhiszemű, nem állítja, hogy feltétlenül a kormánykoncepció hiánya idézné elő a furcsa parlamenti helyzetet. „Türelmes lesz a frakció, talán a választók is a kormánnyal szemben, ám ez tarthatalan, ha a kormány továbbra sem lát munkához. Főként akkor nem lehetünk türelmesek, ha maga a kormánypárt nem tanúsít semmiféle türelmet saját kormányával szemben." — szépán — Pető Iván, Hack Péter és Tölgyessy Péter Fotó: sarközy Gyerity Nemzetiségi önkormányzat - parlamenti képviselet MH-interjú______________________ Tegnap a Parlamentben a honatyák találkozhattak a magyarországi szlovákok szervezeteinek képviselőivel. Eredetileg az lett volna a cél, hogy meghallgathassák a szlovákiai magyarok képviselőit, ám a Felvidéki Független Magyar Kezdeményezés, az Együttélés, és a Kereszténydemokrata Mozgalom úgy döntött, hogy nem lenne szerencsés egy héttel a választások előtt azt a látszatot erősíteni, mintha Magyarország belügyeikbe kívánna beleszólni. Így maradtak a magyarországi szlovák szervezetek képviselői, akik arról számoltak be, miként tartják elképzelhetőnek megteremteni a nemzetiségek parlamenti képviseletét, mert az előző parlament törvénnyel szentesített elképzelése teljesen elfogadhatatlan. A találkozót a Fidesz szervezte. Németh Zsolt is részt vett a megbeszélésen. Tőle azt kérdeztem, hogyan látja, elégedettek-e Magyarországon élő szlovákok a parlament által tervezett koncepcióval. Csak átmenetileg tartják elfogadhatónak a nemzetiségi szóvivő, az ombudsman intézményét, de csak abban az esetben, ha nem a hagyományos szervezet kinevezésével tölthetik be a posztot. Csak úgy van értelme az ombudsman intézményének, ha demokratikusan, a nemzetiségiek választhatják. — Az országos listán választott nemzetiségi képviseletről általában mi a vélemény? — Úgy vettem észre, hogy kevésnek tartják, ha csak a parlamenti pártstruktúrába illeszkedik a nemzetiségi képviselet. Korporatív képviseletet szeretnének, ami megtöri az egykamarás parlamenti jelleget. Elképzelésük szerint létre kell hozni egy alulról építkező önkormányzati struktúrát, a csúcson egy nemzetiségi tanáccsal, illetőleg a különféle nemzetiségi tanácsok kisebbségi parlamentjével. Ez a parlament rendelkezne bizonyos jogosítványokkal kisebbségi kérdésekben. Például lehetne ilyen ügyekben egyszeri vétójog. Számomra elfogadható, hogy a kisebbségi korporációkat megkülönböztetetten kezeljük, de nem helyeselném, ha kisebbségvédelem címén megtörnék az egykamarás parlamenti logikát. — Elsőnek tehát a szlovákok kerültek kapcsolatba az új parlamenttel. Meghallgatja az emberjogi bizottság a többieket is? — Természetesen, sorra veszi majd a bizottság az összes nemzetiséget. S. B. Védelem alatt az állami vagyon (Folytatás az 1. oldalról) rendelkezzenek, csupán azt szeretné tudni, hogy belátható időn belül kinek a tulajdonába kerül az ingatlanok kezelői joga. Varázsütésként hatott az ebédszünet a vitában érdekelt felekre, a délutáni folytatásban ugyanis a képviselők sorra vonták vissza módosító javaslataikat. Lukács Tamás (KDNP) az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság egyetértésével elállt a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítési tilalmával kapcsolatos törvényjavaslatától. Szabó János (FKGP) ragaszkodott eredeti szándékához a földtörvénnyel kapcsolatban. Futási Gézát (SZDSZ) ez arra késztette, hogy elmondja, szerinte felesleges lenne a belügyminisztert felhatalmazni arra, hogy a folyamatban lévő földeladásokat megvétózhassa. Ez ugyanis kettős szabályozást jelentene, hiszen az ügyészség jogosult dönteni ebben a kérdésben. A részletes vitában utolsóként szót kapott Dornbach Alajos (SZDSZ) a törvényjavaslathoz érkezett kérdésekre válaszolt. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a honatyák elfogadják indítványát, felesleges munkától, külön bizottság felállításától mentenék meg a felelősöket. Egy-két hónapos átmeneti idő után — aminek végén a kormánynak már remélhetőleg lesz átfogó tulajdoni koncepciója — amúgy is teljeskörűen és megnyugtatóan lehet majd rendezni a földingatlanok kérdését. A kétnaposra nyúlt vita után a képviselők a két megmaradt módosító javaslat közül csak Botos Katalin (MDF) előterjesztését fogadták el. Eszerint a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottság engedélyezési jogköre nem terjed ki azon ingatlanokra (például a munkásőrség vagyonára), amelyekkel a Pénzügyminisztérium zárolt vagyonokat kezelő és hasznosító főosztálya foglalkozik. Záróakkordként a honatyák a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot az említett mdosítással együtt elsöprő többséggel megszavazták. Módosították a nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényt is. Ez ugyanis 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a személyeket, akik e kisebbségeket majd képviselhetik az Országgyűlésben. Ez a határidő június másodikén lejár, és időközben kiderült, az ilyenfajta kooptálással történő képviselőválasztással maguk a kisebbségi szövetségek sem értenek egyet, így a határidőt további 30 nappal meghosszabbították, addig megoldást kell találni a problémára. Ezután kezdődött az általános vita az úgynevezett Zsíros-javaslat (FKGP) felett, amely a termelőszövetkezeti földek eladásának, megterhelésének, bérbe adásának moratóriumát célozta. Egy módosítás is született: Juhász Pál (SZDSZ) nem a teljes befagyasztást kívánta, utat engedne ugyanis az egészséges földforgalomnak, ám a földtörvény módosítása alkalmával megtalált formával élve vagyonellenőrző bizottság elé utalná az ilyen ügyleteket. Ekörül persze nagy vita bontakozott ki. A kisgazdák természetesen védték a Zsíros-javaslatot, csatlakoztak melléjük a kereszténydemokraták, nem utolsósorban emocionális érvekkel védték álláspontjukat. Torgyán József (FKGP) a szokásos nagy hatású, vidám perceket hozó beszédében fejtette ki, védeni kell a legnagyobb vagyont, az életet, vagyis a termőföldet. Mert ha nem teszik, már nem lesz mód arra, hogy életképes mezőgazdaság működjön Magyarországon. A Juhász-féle módosítás ma kerül az illetékes bizottságok elé. A vita hétfőn folytatódik. Cs. K. — Cx. P. — Sx. A. * A parlament külügyi bizottsága tegnapi ülésén elfogadta azt a Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár előterjesztette javaslatot, mely szerint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe az Országgyűlés a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelölné ki. Király Zoltán csütörtökön átült egy másik padsorba, új parlamenti széket foglalt el. Az MDF soraiból a független képviselők mellé „költözött", a független képviselők csoportjához csatlakozott.