Magyar Hírlap, 1990. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
1990. július 2., hétfőMagyar Hírlap A kereszténydemokrata világtalálkozó javasolja Katonaiból szociális programokat (Folytatás az 1. oldalról) Egon Klepsch, az Európa Parlament kereszténydemokrata frakciójának elnöke élesen bírálta Romániát, s követelte, hogy Bukarest haladéktalanul szüntesse meg az atrocitásokat, a demokratikus ellenzék zaklatását, s nyilvánítsa ki egyértelműen, hogy szakít a totalitárius módszerekkel. A CDI budapesti világtalálkozója üzenet elfogadásával ért véget. Ebben üdvözlik a térség országainak — Románia kivételével — a demokratikus átalakításért, a pluralista társadalomért, a törvényességért és a piacorientált gazdaságért tett lépéseit. Elismeréssel adóznak a gyökeres változások érdekében vállalt vezető szerepért a kereszténydemokratáknak, s kijelentik, a térség demokratikus államai előtt „nyitva áll az európai intézményekhez, az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Közösséghez való csatlakozás lehetősége". A CDI támogatásáról biztosította a Gorbacsov által a Szovjetunióban kezdeményezett reformfolyamatot és megelégedését fejezte ki a német egyesítés eddigi eredményei iránt. Fernandez elnök a tanácskozást követően elmondta: javasolták, hogy a katonai kiadások csökkentése és a leszerelés révén felszabaduló összegekből képezzen nemzetközi szolidaritási alapot világméretű szociális programok támogatására. Tájékoztatott az elnök arról is,hogy a CDI legközelebbi tanácskozását az Észak—Dél dialógusnak, a harmadik világ problémáinak szenteli. A konferencia színhelyét még nem jelölték ki, de lehetséges, hogy Caracasra esik a választás. Gyapay Dénes A Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti csúcstalálkozója kínálta lehetőséggel élve, Antall József miniszterelnök több négyszemközti megbeszélést folytatott a hazánkba érkezett magas rangú politikusokkal. Még péntek délután Andreotti olasz miniszterelnökkel, majd a tegnap esti díszvacsora után Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral találkozott. Szombaton reggelin látta vendégül Wilfried Martens belga, Jacques Sanier luxemburgi és Ruud Lubbers holland miniszterelnököt. A szombati plenáris ülés idején a magyar kormányfő előbb négyszemközti találkozón tárgyalt Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, később Mazowiecki— Antall—Kohl hármas találkozóra került sor. Mazowiecki új utat javasol Európának Kelet- és Nyugat-Európa közötti rendszeresebb kapcsolati formákat biztosító intézmények megalakítását fogja Javasolni a második helsinki típusú értekezleten Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök, mert nem tartja kielégítőnek a nyugat-európai Integrációs Intézmények szabályrendszere szerint, és túl lassan bontakozó tágabb európai egységfolyamat alakulását. A lengyel kormányfő ezt Budapesten közölte a Magyar Hírlappal. MH-interjú____________________ — A nemzetközi sajtóban többször a magyarok követendő példájaként említették a lengyel kormány „kegyetlen, de sikeres" gazdasági programját, amelynek révén gyakorlatilag stabilizálták a zloty—dollár arányt, lényegesen megfékezték az inflációt, s most hozzálátnak a gazdaság élénkítéséhez. Egyetért ezzel? — Mindenkinek a saját útját kell járnia, tehát tanácsot nem tudok, és nem is akarok adni. A visszaesés, a recesszió leküzdése nálunk most valóban nagyon élesen jelentkezik. Ennek a feltétele a strukturális átalakítás, a tulajdonjogi változtatások. — Mikorra várható a privatizációs törvény, is milyen lesz? — A tervezetet a szejm két hónapja vitatja, s úgy gondolom, két héten belül elfogadja. A törvénytervezet alapelve: a vállalatok privatizálása általánosan hozzáférhető részvények útján, amiből az adott üzem alkalmazottai preferált áron megvehetik a részvények 20 százalékát. Vehetnek a többiből is, de már csak olyan feltételekkel, mint mindenki más. — Az élénkítés végett nem változtatnak a hitelpolitikán, esetleges kamatcsökkentéssel. — Szeretnénk, de csak igen meggondoltan, hogy ne serkentsük az inflációt. — A szerkezetváltás részeként mit tesznek a még mindig veszteségesen termelő „nagyokkal"? — Csődbe kell menniük azoknak a vállalatoknak, amelyek nem bírják a konkurenciát. De az esélyt nekik is meg kell adni. Ezért olyan szanálási folyamatot vezetünk be, hogy a vállalat egy, e célra biztosított keretből hitelt kaphasson, bizonyos feltételekkel, saját szerkezete átalakítására. Az eljárástól függően ezek a kolosszusok vagy kisebb vállalatokra oszlanak, vagy olyan terméket állítanak elő, amiből van kereslet, vagy egyéb módot kereshetnek, hogy ne menjenek csődbe. — A közvélemény-kutatások szerint az ön személye a legnépszerűbb, miközben hátországa, a Szolidaritás támadja önt és kormányát ... — Kétségbe vonom, hogy én lennék a legnépszerűbb . .. — Elégedett-e az egyesült Németország kapcsán eddig kapott, vagy ezutánra ígért garanciákkal? — Teljes mértékben meg leszek elégedve, ha aláírjuk és ratifikáljuk az egyesült Németországgal megkötendő szerződést. Az utóbbi időben jelentős a haladás ezen a területen. Arra a nyilatkozatra gondolok, amelyet a Bundestag és a Népi Kamara fogadott el, minden kétértelműség nélkül, és amelyben elismerik Lengyelország nyugati határát. — Hogyan képzeli az Európai Együttműködési Tanácsot, amelyet Strasbourgban javasolt? — A közeledésnek Nyugat-Európa, valamint Közép- és Kelet- Európa között két vágányon kell haladnia. Az egyik vágány , az eddigi nyugat európai szervezetek, mint az Európa Tanács, vagy az Európai Közösség nyitása a mi országaink felé. Ezt a lengyelek, és önök, magyarok is igénybe kívánják venni. Viszont szükség van egy második vágányra is. Hogy a helsinki folyamatban kialakuljon egy állandó jellegű, általános összeurópai szerv, e folyamat összes résztvevőjéből. Abból indultunk ki, hogy a tavaly végbe ment, nagy történelmi gyorsítás mindenkit meglepett, Kelet- és Nyugat-Európát is, de hiányoztak olyan intézményi mechanizmusok, amelyek ezt a folyamatot serkenthették volna, a rendszeresebb kapcsolati formát alakíthatták volna. Hivatkoztunk Mitterrand elnök európai konföderációs javaslatára. Szerintünk, amíg ez a távlati terv kikristályosodik, addig is kell ilyen irányban ható intézményeket teremteni. A második helsinki találkozón én ezt fogom javasolni. Különben megmarad az a helyzet, hogy a nyugat-európai intézmények ugyan nyitnak a kelet-európai országok felé, a maguk eljárási rendje, előírásai szerint, de a tagság elnyerése így bizonyos időt igényel. Hiányzik az olyan, mindenkireterjedő intézmény, amely szintén a kapcsolatok síkja lehet, új európai biztonsági elveket dolgozna ki, és közelebb hozná Európa két részének az egyesítését. — Gondolja, hogyha decemberben megvalósul a 35-ök csúcsértekezlete, akkor megszülethet ez a megoldás is? — Szerintem igen — Ügy legyen. És köszönöm az interjút. Molnár 8. Edit Eduardo Fernandez, Tadeusz Mazowleczkl éa André Louis Fotó: Bánkuti András ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK A Veszprémi Tévétalálkozó Fődíj az Anyeginért Szikora Jánosnak Ünnepélyes díjkiosztással és gálaesttel szombaton véget ért a XX. Veszprémi Tévétalálkozó. A drámai fődíjat az Anyegin című filmnek ítélték, amelynek rendezője Szikora János. Veszprém város díját a Felvidéki Judit rendezte Fagylalt, tölcsér nélkül című produkció nyerte el. A Budapesti Tavaszi Fesztivál díjával Balogh Zsolt: 1968 című filmjét jutalmazták. Különdíjat vehetett át Kútvölgyi Erzsébet, a Fagylalt, tölcsér nélkül című filmben; Andorai Péter, a Nem érsz a halálodig című produkcióban, Rátonyi Róbert a Kéz kezet mos című alkotásban, Karácsony Tamás és Tóth Béla A kihallgatás című tévéjátékban nyújtott alakításáért, valamint Császár István a Nem érsz a halálodig című tévéfilm írója, Hajdufy Miklós a Kéz kezet most című film rendezéséért, Illés János a Fagylalt, tölcsér nélkül című film operatőri munkájáért és Palotai Éva az 1988 című dokumentumfilm vágói munkájáért. A legjobb hangmérnöknek járó különdíjat Hegedűs László kapta a Nem érsz a halálodig című tévéfilmért. A Kereskedelmi Bank Rt., „a legígéretesebb ifjú tehetség" számára alapított különdíját Györgyi Anna nyerte el a Sivatagi nemzedék című filmben nyújtott alakításáért. A Teátrum Alapítvány „a legjobb gyermekszereplőnek" felajánlott különdíját megosztva kapta Benedek Balázs az Ahová te megy című tévéfilmben és Seszták Szabolcs a Fagylalt, tölcsér nélkül című filmben nyújtott alakításáért. A Kapolci Kulturális és Természetvédelmi Egylet különdíjával Szikora Jánost jutalmazták, az Anyegin című tévéfilm zenedramaturgiai munkájáért. A XX. Veszprémi Tévétalálkozó repríz versenyprogramját értékelő tíz társadalmi zsűri szavazatainak összesítése alapján a közönségdíjat a drámai kategóriában a Margarétás dal című, kétrészes tévéfilm, a zenés kategóriában pedig az Én és a kisöcsém című zenés játék érdemelte ki. Hazánkban az NDK védelmi minisztere Rainer Eppelmann, a Német Demokratikus Köztársaság leszerelési és védelmi minisztere Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására — katonai küldöttség élén — vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A Seuso-kincsek nyomában Tito, Rotschild és az angol őrgróf (Folytatás az I. oldalról) csekkhez a lord egy svájci és egy libanoni származású londoni ügynök közvetítésével jutott, egy ismeretlen libanoni állampolgártól. A kiviteli engedélyt egy arab fegyverkereskedő szerezte meg, s a svájci—libanoni nagykövetség ratifikálta. A mostani libanoni kormányzat vitatja ennek a dokumentumnak a hitelességét, annál is inkább, mert egy 1933-as libanoni törvény szerint, semmilyen antik tárgy nem vihető ki az országból. A bejrúti nemzeti múzeum igazgatója ezt azzal erősítette meg, hogy húsz éve, vagyis a polgárháború kitörése óta, semmiféle kiviteli engedélyt nem adtak ki műtárgyakra Ezzel szemben a Sotheby's elnöke még ma is bízik az exportengedélyek abszolút érvényességében. Homlokegyenest ellentmond mindennek a szakértők egy másik csoportjának vélekedése, miszerint a libanoni verzió nem más, mint elterelő hadművelet, mert a Sevso-kincsek valódi származási helye a mai Jugoszlávia. A Scotland Yard olyan adatokat is szerzett, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kincseket egy jugoszláv diplomata csempészte ki Angliába, diplomáciai csomagban. Ezen feltételezés szerint, az egész ügylet mögött nem más, mint a Tito család áll Két változat van érvényben ezen belül is. Az egyik szerint a Sevso-kollekciót Brioni-szigetén, vagyis Tito magánrezidenciájának közelében találták meg. A másik állítás Pula és Roviny között jelöli meg a lelőhelyet. E szerint a Korpus Narodna Odbrana nevű jugoszláv katonai szervezet, azaz Tito elnök titkosszolgálata bukkant rá az ezüstökre egy hadgyakorlat során. Misa Broz, Tito legfiatalabb fia a Politika című szerb lapban tiltakozott a fentiek ellen. Ugyanakkor Vesna Jurkicsa, a pulai archeológiai múzeum igazgatója szerint, kétség nem férhet a gyűjtemény jugoszláviai eredetéhez. Ezen szakvélemény alapján követeli március óta a jugoszláv kormány a kincseket, a New York-i, Manhattani Állami Legfelsőbb Bíróságon. Még bonyolultabbá és rejtélyesebbé teszi az ügyet, hogy Kenneth Pointert, a British Múzeum római kori szakértőjét 1981-ben a Rotschild Bankház ügynöke sajátos megbízatással kereste meg. A szakértőnek öt műkincset kellett megvizsgálnia, azok eredetéről véleményt alkotnia. Az öt tárgy között szerepelt a Sevso-vadásztás is. Egy évvel később újra felkeresték Mr. Paintert, s ekkor már tíz Sevso-ezüstöt tártak elő véleményezésre. A titkos akcióra Zürichben került sor. A British Múzeum szakértőjének megmaradt az emlékezetében az a mozzanat, amikor a műtárgyakat egy bejrúti repülőtéri címkével ellátott bőröndből emelték ki. Ez a vallomás viszont, értelemszerűen, nem a jugoszláv változatot erősíti.. . Mindenesetre 1983-ban Mr. Paintert megkereste egy londoni műkereskedő is, aki Jerik■ son néven, a kincsek tulajdonosaként mutatkozott be. Arra kérte a szakértőt, hogy készítsen katalógust immáron a teljes, 14 darabos kollekcióról, de csakis egy példányban. Painter úr ezt nem vállalta A londoni műkereskedő, Mr. Jerikson, mint utóbb kiderült, Lord Northampton megbízottja volt, s ilyen módon próbált bizonyságot szerezni a kincsek valódiságáról. De valójában ki is ez a Northampton, aki az egész ügy hátterében áll, és aki a Sotheby-s céget felkérte az ezüstkincsek eladására? A teljes neve: Douglas David Compton, 1946-ban született, etoni neveltetést kapott, 1978 óta, vagyis édesapja halála óta őrgróf. A lord Anglia 94. leggazdagabb embere, két középkori kastélya van az ország szívében. A lord eddig főképp mozgalmas családi élete révén volt ismert — négyszer házasodott. A műgyűjtés családi hagyomány, habár a lord inkább eladóként, mint vásárlóként szerepelt eddig a műkereskedelemben. öt évvel ezelőtt 81 millió fontért értékesített egy festményt a kaliforniai Paul Getty Múzeumnak. Arra a kérdésre, hogy miért akarja eladni a Sevso-kincseket, a lord azt válaszolta, hogy másokkal is meg kívánja osztani a páratlan értékű műkincsek élvezetét. A jövő generációja számára minél szélesebb körben szeretné elérhetővé tenni a gyűjteményt. Ezért olyan vevőt keres, aki az egész kollekciót egyben megvásárolja, és állandó kiállítási helyet biztosít az ezüstöknek. A lord tehát a jelek szerint, nagy gondot fordít arra, hogy kedvező színben jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Erre utal az is, hogy megfogadta egy libanoni lézeroptikus jó tanácsát, a Sevsoezüstök eladásából származó bevétel két százalékát átutalná majd a libanoni vakok és gyengénlátók javára. E nemes gesztusra azonban egyelőre még várni kell. A New York-i bíróság döntése értelmében ugyanis a per befejezéséig szó sem lehet a műkincsek elmozdításáról, illetve bármiféle értékesítéséről Ez egybevág a Sotheby's cég állítólagos eredeti szándékával, hiszen saját nyilatkozatuk szerint, igyekeztek maximális gondossággal eljárni A Sevso-ezüstök idén februári, New York-i bemutatója előtt, 29 országnak, köztük hazánknak küldték el a kincsek dokumentációját, emellett az Interpolt, az UNESCO-t, és számos más nemzetközi szervezetet is felkértek a közreműködésre, a későbbi nemzetközi jogi bonyodalmakat megelőzendő. A legfrissebb fejlemények tükrében ez most már aligha sikerülhet . . . Lehet persze, hogy másképp alakul mindez, ha a Sotheby's — ahogy eredetileg tervezte — Svájcba vitetheti az árverést. Az ottani törvények alapján ugyanis a hatóságok kevésbé aggályosak, mint a New York-iak, legalábbis, ami a műtárgyak eredeti tulajdonosainak feltétlen azonosítását illeti. London, 1990. július 1 Erdélyi András, L. Kelemen Gábor Jövőre emelkedhet az életszínvonal Antall József bizalmat kér Bármilyen kormány, bármilyen politikai erő lenne most hatalmon, mást nem tudna tenni — mondta egyebek mellett Antall József miniszterelnök tegnap este a Hét riporterének kérdéseire válaszolva. Az interjú a pénteken bejelentett áremelkedés kapcsán készült. Kifejtette, a kormány gazdasági programját a teljes, négyéves ciklusra tervezték, amelyben az idei esztendő az átmenet ideje, jövőre indul az átfogó hároméves program. Hangoztatta: jövőre már emelkednie kell az életszínvonalnak. Ha külpolitikai, belpolitikai, világgazdasági katasztrófa nem éri az országot, beindulhat a magyar gazdaság. A miniszterelnök arra is fölhívta a figyelmet, a mostani, a költségvetési egyensúlyt helyreállító intézkedések nagyobb része az állami támogatások megvonásából adódik, amely a gazdasági szerkezetre is hatással lesz. S ez feltétele a külföldi segítségnek. Németország és Franciaország a kis- és középvállalkozások ösztönzésére már anyagiakat is mozgósított. Antall József végül bizalmat kért a néptől kormánya számára, amely nem öncélú intézkedéseket hozott. Egyúttal megjegyezte: nem a mostani vezetés vitte válságba az országot. Péter-Pál-napi országos nagygyűlések Nevet változtatott a Néppárt A régi nemzeti parasztpárti hagyományokhoz híven, Péter-Pálnapjához kapcsolódóan, szombaton, budapesti székházában tartotta országos gyűlését a Magyar Néppárt. Az országos gyűlés résztvevői arról döntöttek, hogy a néppárt változtassa meg a nevét, s ettől a naptól Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt legyen az elnevezése. Megválasztották a 80 tagú nagyválasztmányt is, majd az elnökséget, amelynek 17. egyenrangú tagja van. * Szombaton Gyöngyös főterén tartották a Független Kisgazdapárt Péter-Pál-napi országos nagygyűlését, amelyre az ország minden részéből érkeztek vendégek, mintegy ötszázan. A nagygyűlés bevezető aktusaként, Faddy Othmár ferences atya áldotta meg az elnökségi asztalra helyezett kenyeret és bort, amint ez ilyen alkalmakkor szokásos. Gerbovits Jenő tárca nélküli kisgazdaminiszter vázolta a magyar mezőgazdaság helyzetét; többek között szólt a gabonapiac fenyegetettségéről, ami a magyar paraszt számára nem csak egzisztenciális, hanem morális fenyegetettséget is jelent. ♦ Az 1947-es birtokviszonyokat alapul vevő földprogram a parasztság jogos igényeit tükrözi, éppen ezért a kisgazdapárt mindent megtesz annak megvalósításáért — hangsúlyozta Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt vasárnapi aratási nagygyűlésén a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Nyírturán. A nagygyűlésen beszédet mondott Torgyán József, a kisgazdapárt parlamenti frakciójának vezetője is, aki kijelentette: még ezen a nyáron keresztülviszik, hogy a pártja által kidolgozott új földtörvényt a parlament elfogadja, s ezt követően az 1947-es állapotoknak megfelelően, mindenki visszakapja egykori földterületét. Erre eddig azért nem kerülhetett sor — folytatta Torgyán József —, mert a döntéshez a parlamentben kétharmados többség kellett. Most már viszont, a szabályok módosítása után egyszerű szótöbbség is elegendő a határozathoz, így az Országgyűlés elé kerülhet a földprogram. A rendezvényen egyébként néhány résztvevő többször is nemtetszését kifejező közbekiáltással zavarta meg a szónokokat mondanivalójuk kifejtésében, de a nagygyűlés rendben befejeződött. A Fővárosi 1. Sz. Építőipari Vállalat PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a XI. ker. Jászóvár utca—Szirmai István utca melletti terület hasznosítására. A hasznosítási pályázat célja, hogy a terület egy részének beépítésével 200 szobás, háromcsillagos szálloda létesítésével — a jelenlegi ideiglenes hasznosítás helyett - városképileg elfogadható építészeti kialakításra, annak megvalósítására pályázat útján kapjon a kiíró beruházási ajánlatot. A pályázat kiírását a Fővárosi 1. Sz. Építőipari Vállalat (Budapest XI. ker., Bánk bán u. 17. sz. VIII. em. 809. szoba) dr. Járai János főmunkatársnál lehet átvenni, illetve megkapni 1990. június 30-tól, hétfőn, szerdén és pénteken 9.00-12.00 óra között. A kivétel díja 5000 Ft, melyet a kivétel helyén kell befizetni. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. augusztus 21., módja: személyesen 16.00 óráig, a pályázati kiírás kivételének helyén, 24.00 óráig (érvényes postai bélyegzővel igazoltan) postán a kivétel helyére címezve. Az elbírálás határideje: 1990. szeptember 15. Az eredményhirdetés időpontjáról a pályázók külön értesítést kapnak. A fasizmus áldozataira emlékeztek A fasizmus zsidó áldozataira emlékeztek vasárnap Pécsett. 1944. július 4-én kezdődött meg ugyanis a városban és környékén élő zsidó lakosság deportálása, többségük nem is tért vissza a náci haláltáborokból. Azóta július első vasárnapja gyásznap, mégpedig az egész országrész számára, mivel nem csak Baranyából, hanem Somogy és Tolna megye több településéről is a pécsi gettóba hurcolták az üldözötteket. A Kossuth téri zsinagógában gyászistentiszteletet tartottak, majd a zsidó temetőben megkoszorúzták a mártírok emlékművét. A kegyeletes megemlékezésen Dél-Dunántúl más településein élő zsidók is részt vettek, mivel lakóhelyükön a deportáláskor végleg megsemmisült a hitközség Gyászszertartáson emlékezett a második világháború zsidó áldozataira vasárnap a salgótarjáni izraelita hitközség is. 1944 nyarán az akkor mindössze 15 ezres lélekszámú Salgótarjánban, a bányaudvarban felállított gettóból 1500 zsidót vagoníroztak be, és indítottak útnak a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatra, s közülük alig kétszázan tértek haza.