Magyar Hírlap, 1990. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1990. augusztus 1., szerda Új emberek kulcsfontosságú intézmények élén (Folytatás az 1. oldalról) fő többségét még munkája során ismerte meg, ezért döntött a MÁV esetében Csárádi János mellett annak ellenére, hogy a szakszervezetek, élve véleményezési jogukkal, azt nem támogatták. Hangsúlyozta, a budapesti igazgatóé volt a legjobb pályázat. Az újságírók kérdésére a miniszter és az államtitkárok, illetve államtitkár-helyettesek felváltva válaszoltak. Szó esett a Malév privatizációjáról is. A miniszter 51 százaléknál magasabb magánérdekeltséget nem tart célszerűnek, s a légitársaság értékesítését nem hamarkodják el. Kiderült, a miniszter visszakérte a vagyonügynökségtől azokat a jogosítványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a veszteségesség felé tendáló Mahart élére pályázat útján találjanak rátermett vezetőt, illetve a cég nyereségessége érdekében „kemény lépéseket” tehessenek. S7. Zs. Kihasználni a frekvenciákat Kinevezése után sikerült elérnünk a Magyar Műsorszóró Vállalat új vezérigazgatóját, Bartha Józsefet. — Számomra nem új a feladat, hiszen, mint vezérigazgató-helyettes eddig is tagja voltam a vállalat vezetésének. A kinevezéssel tehát nem elsősorban munkám változik, hanem a felelősségem lesz nagyobb. Annál is inkább, mert a műsorszórás eddig a Posta mögé volt bújtatva, január 1-jétől viszont önállóan működik. Beiktatásom után igyekszem meggyorsítani a szervezési munkát, amely részben a részvénytársasággá szervezésből, részben a munkatársak beosztásának tisztázásából adódik. Mint elmondta, sürgősen szükség lenne egy médiatörvényre, hiszen a műsorszórás fontossága az elmúlt napok eseményeiből is nyilvánvalóan kiderült. Megoldandó probléma az is, hogy pillanatnyilag még a rendelkezésre álló frekvenciákat sem tudják kihasználni, elsősorban gazdasági okok miatt. Tisztázásra várnak még a frekvenciaelosztás elvei is. Ha mindezt sikerül megoldani, akkor lehetőség nyílik új műsorok sugárzására. Arra a kérdésre, hogy vajon van-e valami szándékosság abban, hogy egy napon történt meg az ő, illetve a Rádió és a Tv elnökségének kinevezése, az új vezérigazgató azt válaszolta, hogy ez legfeljebb annak tudható be, hogy az elmúlt napokban szinte központi kérdéssé vált ez az ügy, és ezt akarták már végre megoldani. (a. k.) Vérbeli vasutas Vérbeli vasutas került a MÁV vezérigazgatói székébe. Csárádi János éppen beiktatásának napján tölti be 34. évét a vasútnál. Pályázatát az utolsó előtti napon adta be. Tervei között — mint elmondta — komoly szervezeti átalakítás is szerepel. A karcsúsítást nem lent, hanem fent kívánja megkezdeni. Ennek első lépéseként már szeptemberre meg akarják szüntetni a körzeti üzemfőnökségeket, ami azt jelenti, hogy a kis állomásfőnökségek és a vezetés között kiiktatnának egy bürokratikus lépcsőt. Az olykor még most is mozdonyba ülő vezérigazgató szeretné a múlt vasúti hagyományai közül feléleszteni azokat, amelyekkel a MÁV visszaszerezhet az utóbbi időkben elveszített utasokat. A helyi állomásfőnököknek vissza akarja adni azt a hatáskört, amelynek nyomán a vasúton belül ők lehetnének az első kereskedők. Munkatársait a személyes kapcsolattartásra ösztökéli. Mindehhez természetesen ösztönzőkre is szükség van, ezért a vasúti dolgozók bérezését is teljesen át fogják alakítani. Január 1-jétől egy olyan szisztémát kívánnak bevezetni, amelynek a lényege az lesz, hogy megszűnik az ipari bérrendszer, vagyis prémiumok és egyéb pótlékok. Mindezeket alapbéresíteni fogják. A fizetést a szakértelem, a munka nehézségi foka, valamint a szolgálati hely fogja meghatározni. Ami a MÁV szolgáltatásainak színvonalát illeti, az új vezérigazgató tisztában van azzal, hogy ezen a téren is rengeteg a tennivaló. Mindenekelőtt frissíteni kell a járműparkot, hiszen szerelvényeik többsége már amortizálódott. A közeljövőben Budapest környékén kiépítenek egy gyorsvasúthálózatot. Még egy újdonság, amely részben már elindult a megvalósítás útján. Ez pedig a vasúti rendőrség, amely szervezése a fővárosban már el is kezdődött. Feladata az utasok védelmén túl a vasút vagyonának megóvása is, hiszen csak az elmúlt évben húszmilliós kárt okoztak a tolvajok a Magyar Államvasutaknak. Arra a kérdésre, hogy ezen változásokat mikor fogják maguk az utasok is érzékelni, Csárádi János azt válaszolta, hogy a legközelebbi jövőben, hiszen például a vasutasok udvariassága, és ami talán még ennél is fontosabb, a vonatok tisztasága gyorsan megvalósítható. (újhegyi) A Magyar Távközlési Vállalat ma beiktatott vezérigazgatóját, Horváth Pált kérdeztük. — Meglepetésként érte a kinevezés? — Tudomásom szerint 12 pályázó jelentkezett, de a szakszervezeti meghallgatásra már csak engem hívtak meg. Semmilyen pártnak nem voltam és nem vagyok tagja, de ismerem a szakmát, mivel 1973 óta a Magyar Postánál dolgoztam. A január 1-jei szétválás óta a Magyar Távközlési Vállalat üzemviteli vezérigazgató-helyettese voltam. — Ezek szerint jól ismeri a távközlést, a magyar infrastruktúra neuralgikus pontját. Milyen változásokat tervez? — Nehéz szülés volt — jegyezte meg halkan a miniszterelnök a beiktatási ceremónia előtt. Tegnap reggel sokheti huzavona után, amelyet a parlamenti csatározások, a PTB körüli viták okoztak, végül is sor kerülhetett a Rádió és a Televízió elnökeinek kinevezésére. A Rádió élére Gombár Csaba politológus, a Televízió élére Hankiss Elemér szociológus került. Mindketten pártokon kívüliek, és több évtizedes kutatói munka áll mögöttünk. Antall József az eskütételt követő rövid beszédében a következő, számomra igen rokonszenves kulcsszavakat találtam: szakszerűség, pártatlanság, a sajtószabadság tisztelete. — Ezek a kulcsszavak nyilván önök számára is teljes mértékben akceptálhatók — fordultam Gombár Csabához és Hankiss Elemérhez. — Ezek egyértelműen elfogadhatóak — mondja Gombár Csaba. — De meglehetősen nehéz feladatot jelentenek. A pártatlanság kézenfekvő követelmény, ám megvalósítása sok buktatót takar. Egyszerűen azért, mert még nem szoktunk hozzá. Évtizedeken keresztül magam is nyilatkoztam a Rádióban, Televízióban, szükségképpen politikusán, a kormány ellen. A nyilatkozóknak, szerkesztőknek, riportereknek ez a zsigereiben van. S ha komolyan veszszük a pártatlanság kérdését, s ha a Rádió munkatársainak többsége ezt így ítéli meg, akkor egy sor problémát végig kell gondolnunk. Hiszen a pártatlanság most már követelmény a számunkra, amit meg kell valósítani. — Én úgy hiszem, hogy a politikai semlegességre való odafigyelés a munkámnak csak egy töredékét jelenti majd. — így Hankiss Elemér. Most a pártok — egyébként teljes joggal — ezt a feladatot túlhangsúlyozzák akár az én, akár Gombár Csaba munkájában. Szerintem mindkettőnknek elsősorban azon kell dolgoznunk, hogy mindkét intézmény európai jellegű és színvonalú legyen. Ezt tartom a munkám lényegének. Természetesen ki lehet dolgozni egy etikai kódexet a tévén és a rádión belül, továbbá egy rádiós és televíziós törvényt,, amelyek már automatikusan garantálják a semlegességet, a tárgyilagosságot és az újságírói szabadságot is. — Hankiss Elemér vagy har— Nincs időnk lassú evolúcióra, célok kitűzésére, gyors, hatékony reformot kell megvalósítani. Az előfizetők jogosan türelmetlenek, ezért legfontosabb feladatunk a szolgáltatás színvonalának emelése. Monopolhelyzetünk csak nehezíti munkánkat. Célunk, az igazi profitorientált vállalat elérése csak jó szervezettséggel lehetséges, és sok-sok pénzzel. A megújuláshoz honnan lesz pénz? — Egyrészt a finanszírozási keretből, másrészt a külföldi hitelek és a működő tőke bevonásával. — Ezek szerint megindul a Magyar Távközlési Vállalat privatizációja? — A jövő évben kezdődő hároméves gyorsított terv célja a részvénytársasággá alakulás. Legsürgősebb feladatunk a vállalat vagyonának és üzleti értékének felmérése. Ezt követi a részvénytársasági forma, ahol kezdetben az állam részesedése 100°/0-os lesz. Jövő nyárra tervezzük a részvények áruba bocsátását, és a külföldi részvényesek bevonását. A kinevezés után mi lesz a napi programja? minc éven keresztül így-úgy kapcsolatba került a struktúra szóval. Vagy mint strukturalista irodalomtörténészt tartották számon, vagy mint a struktúrával foglalkozó szociológust. Kézenfekvő a kérdés, operatív funkcióba kerülve, milyen szerkezetátalakításra készül a Televízióban? — Kicsit korai erről beszélni, hiszen nem ismerem alaposan a Televízió belső szerkezetét. De elképzelem, hogy új műsorokat és programokat indítanánk, amelyeket házon kívüli és belüli tévés csapatok egyaránt megpályázhatnának. Ezzel a pályázati rendszerrel meg lehetne mozdítani, meg lehetne változtatni az évtizedek óta megmerevedett szerkezeteket. Természetesen a jokon l’art pour Tart nem kell változtatni, ám be kell hozni a televízióba a versenyt, az új csapatokat, az új jellegű feladatokat. — S milyen szerkezetátalakítás várható Gombár Csabánál? — Pillanatnyilag még nem tudok nyilatkozni a Rádió belső szerkezetéről. Visszatérve a pártatlanságra, azt gondolom, ez nem adminisztratív döntés kérdése, nem is a hierarchiában levő pontok kialakítása, hanem alapvetően egy magatartás megváltoztatását jelenti. Ám jól tudjuk, a magatartást egy csapásra nem lehet megváltoztatni. Remélem, hogy sikerül a Rádió vezetőségének és munkatársainak megegyezésre jutni, és akkor a pártatlan Magyar Rádió megteremtése nagyon érdekes feladat lesz. — A parlamenti meghallgatás során Hankiss Elemér egy hoszszú listát nyújtott át, amelynek teljesítéséhez kapcsolta az elnöki funkció elvállalását. Elterjedt a hír, hogy ön személycseréket óhajt végrehajtani a Televízió egyes műsorai élén, s ebben a vonatkozásban a pletyka szintjén többször felmerült Pálffy G. István, illetve Chrudinák Alajos neve. Igaz-e a szóbeszéd? — A bizottsághoz benyújtott szövegemben valóban felsoroltam egy sor feltételt, amelyek teljesítése mellett tudom csak a munkát vállalni. Ám függetlenül ettől az írásbeli szövegtől, amelyben személynév nem fordult elő, soha senkinek egyetlen nevet sem említettem, akivel bármiféle szándékom volna. Nem lenne sem bölcs, sem jogos, sem ildomos, hogy kívülállóként, aki a belső erőviszonyokat még nem ismeri, s az ott — Leendő helyetteseim elfogadását kérem a szakszervezettől. — Melyek lesznek a változás első jelei? — Október végéig 2000 működőképes utcai telefont szerelünk föl, melyeket szinte lehetetlen kirabolni, de a végleges megoldást a kártyás telefonok bevezetése jelenti. Jövőre több tízezerrel növeljük az előfizetők számát, és 1993-ra az egész országot behálózó digitális hálózatot alakítunk ki. (N. J.) dolgozó szakemberekről csak „nézőként" van impressziója, ilyen döntést hoznék. Be kell vallanom — és lehet, hogy ez gyöngeség — pillanatnyilag személyi kérdésben sem pro se kontra még csak elképzelésem sincsen. Mint ahogy korai lenne arról is nyilatkozni, hogy milyen szisztémával kívánom irányítani a Televíziót. Először körül kell néznem milyen munkatársakat, milyen jelleggel tudok a munkába bevonni. Hogy elnökség lesz-e, vagy tanácsadó testület, azt még nem tudom. Kuratórium biztos nem. Ám a munkába szeretnék bevonni televízión kívüli, és külföldi szakértőket is. Hogy lehetőleg ne túl lassan találjuk meg a leginkább megfelelő működési formát, a csatornák számát és jellegét, és mindazt a szerkezetet, amelyről úgy gondoljuk, hogy a magyar társadalom azaz a közönség szempontjából a legmegfelelőbb. Uraim, önökről nemcsak az közismert, hogy szakmájuk kiváló képviselői és európai homlokterű pártsemleges értelmiségiek. Önökről az is köztudott, hogy morális lények. Milyen esetben hagyják ott posztjukat, mikor mondják azt, hogy köszönöm, ezt tovább nem csinálom? — Gyakorlatilag nem arra készülök, hogy felálljak — mondja Gombár Csaba. — De ez nem zárható ki. Ha úgy ítélem meg, hogy teljesen fölösleges az, amit csinálok, vagy olyan kompromisszumot kellene vállalnom, ami nincs ínyemre, akkor természetesen felállok. Nem gondolom azt, hogy én éppen erre születtem. — Ha kiderül — mondja Hankiss Elemér —, hogy azok az elképzeléseim, amelyek egy világszínvonalú, európai típusú televízió létrehozásáról szólnak, megvalósíthatatlanok, mert nincs hozzá partner, intézményes keret, vagy anyagi háttér, akkor biztosan azt mondom: köszönöm szépen. Ezt viszonylag könnyűszerrel mondhatom, mert nem nagyon akartam ezt a tisztséget elvállalni, és nincs szándékomban életem végéig itt maradni. A hatalom részéről a dolog nem érdekel. Mihelyt a munkám lehetetlenné válik, el tudok menni olyan helyre, amit nagyon szeretek, és örömmel csinálok. Ilyen szempontból könnyedén és szabadon mondhatom bármikor azt, hogy nem tovább. V. Bálint Éva Interjú Hankiss Elemérrel és Gombár Csabával Szabadság, semlegesség, tárgyilagosság ... megőrizve a hagyományokat... Hankiss Elemér 1928-ban Debrecenben született. 1950- ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, Eötvös-kollégistaként szerzett francia— angol szakos tanári diplomát. 1956 után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádja miatt tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, de bizonyítékok hiányában felmentették. 1965-ig az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, ezt követően az MTA Irodalomtudományi Intézetéhez került 1983 óta az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa. 1988 óta az ELTE politikatudományi tanszékén egyetemi tanár. Főbb művei: Anglia az újkor küszöbén, Diagnózisok, Társadalmi csapdák, Kelet-európai alternatívák. Pártonkívüli volt, s jelenleg is az. Gombár Csaba 1939-ben született Budapesten. 1963- ban szerzett az ELTE történelem-filozófia szakán egyetemi diplomát Három évig a KISZ kb politikai munkatársa volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított filozófiát. 1968-tól 1989-ig az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos kutatóként, 1989 júniusától a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa volt A kutatómunka mellett folyamatosan tanított egyetemen is, jelenleg az ELTE jogi karán oktat A hazai politikatudomány egyik legismertebb művelője, mintegy 200 publikáció szerzője. Főbb művei: Politika címszavakban, Egy állampolgár gondolatai, A politika parttalan világa, a Borítékolt politika. 1964-től 1989-ig az MSZMP tagja volt jelenleg pártonkívüli. Nyolcmilliárd forint az Egzisztencia Alapba így csökkenthető az államadósság? A kormány deklarált gazdaságpolitikai céljai közül az egyik legfontosabb a kisvállalkozások támogatása. A napokban hivatalos körökből két olyan elképzelést is megszellőztettek, amely a kisvállalkozókat segítené. MH-információ A jelek szerint elfogadás előtt áll a nyugatnémet ösztönzésre és ötletre épülő úgynevezett Egzisztencia (E) Alap, amely mintegy nyolcmilliárd forinttal indulna. Az alap kedvezményes kölcsönt nyújtana az egyes állami vagyonrészek megvásárlóinak. Dacára a hivatalos propagandának, a konstrukció egy része ma még homályos. A tervezet egyik kidolgozója úgy fogalmazott, hogy „esküje kötelezi", hogy lényegi információt ma még nem adhat. Annyit azért sikerült megtudni, hogy az E-alap 5 millió forint erejéig állampolgári jogon csak vállalkozásra fölhasználható különlegesen kedvelő hitelt nyújtana. A kamat a mindenkori refinanszírozási kamatláb (21 százalék) háromnegyede lenne csupán. A vásárlóktól — a koncepció szerint — nem igényelnének saját forrást, tehát a kölcsön akár teljes egészében is fedezhetné a vásárlást. Az így megszerzett vagyonrészt azonban esetleg jelzáloggal terhelnék meg. A vállalkozók a kereskedelmi bankokon keresztül juthatnának ehhez a hitelhez, amely valójában egy olyan ígérvény, amelynek értékét nem kell a vételárban megfizetni. Ha az üzlet létrejön, akkor ennek az ígérvénynek az értékével csökkenne az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni tartozása, s az a vásárlóra szállna át. A nyolcmilliáárd forint indulóösszegnek a felét nyugatnémet támogatásból fedeznék. De honnan kerül elő a másik felre, s miből fedeznék a kamattámogatás költségeit? A kérdésekre a választ az említett eskü megakadályozta. Lehetséges pedig, hogy ez a konstrukció esetleg összekapcsolható a másik említett javaslattal, amelyet az MNB-ben dolgoztak ki. Eszerint — mint e jegybank illetékesétől megtudtuk — a cél a privatizáció összekapcsolása az igen kritikusra nőtt államadósság csökkentésével. Az MNB a másik változathoz hasonló kedvezménnyel — a refinanszírozási kamat 75 százalékáért (plusz a közvetítő kereskedelmi bankok 2 százalékos jutalékáért) nyújtana hitelt állami vagyonrész megvásárlása esetén. A jegybank elképzelése szerint a hitel legfeljebb az értékesítési ár 50 százalékát érheti el, 10 éves lejárattal. Az MNB-nek érdeke, hogy minél nagyobb ilyen összegű hitelt nyújtson, hiszen ezzel csökkenne az államadósság, ami a hatásos monetáris politika egyik előfeltétele. A költségvetés egyébként ma az államadósság jelentős része után csak 7 százalék kamatot fizet. A jegybank számára tehát — ha makrogazdasági öszszefüggéseket figyelmen kívül is hagyjuk — már akkor is megéri az ilyenfajta privatizációs hitel nyújtása, ha az eléri a költségvetés által fizetett alacsony kamatot Természetesen kíváncsiak voltunk a vagyonügynökség véleményére is, ahol azonban csak annyit közöltek, információt nem tudnak adni... L. F. * A kormány által létrehozni kívánt egzisztenciális alapról megkérdeztük Marosán Györgyöt, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatóját is: nem konkurencia-e számukra a szintén a kisvállalkozói kört finanszírozni akaró E-alap. Mint Marosán György elmondta: pont az a kívánatos, hogy több ilyen vállalkozást hitelező szervezet kezdje meg működését. Ezáltal csökkennének az alapítványra nehezedő terhek is, s ők valóban az eredeti terveknek megfelelően kamatpreferenciát, hitelgaranciát adnának. Mint ismeretes, jelenleg az alapítvány pénzéből kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt a vállalkozóknak, s arra az igény jóval meghaladja a rendelkezésre állót. Marosán György bár kifejezetten jónak tartja egy ilyen alap létrejöttét, szerinte az majd nem indul be túl könynyen. Ugyanis — mint saját tapasztalatból mondta — hosszú út vezet a bejegyzéstől addig, amíg ténylegesen megkezdhetik vállalkozást finanszírozó működésüket. Az ügyvezető igazgató jónak tartaná, ha az E-alapból nem csak a privatizációra adnának hiteleket, hanem más vállalkozók is hozzájuthatnának — piaci kamaton — azokhoz. Ebben az esetben a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kamatpreferenciákat adhatna, s így a többi vállalkozó is kedvezményes kamatozású hitelt kaphatna. Az alapítvány egyébként mindenképpen keresni fogja a kapcsolatot az E-alappal, hiszen a közös cél, a vállalkozásfejlesztés szinte megköveteli azt. K. M. Elfogadhatatlan a Kéri-felszólalás A népszavazás eredményét értékelte, valamint a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt elnöksége. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség tagja elmondta, hogy a testület „napirend előtt" visszatért Kéri Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amelyben a képviselő a szocialista frakció megütközését kiváltó kijelentést tett. Eszerint a Horthy-Magyarország hadserege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség elfogadhatatlannak ítélte e minősítést, hiszen közismert, hogy hazánk nem honvédő háborút folytatott, s nem a Szovjetunió üzent hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. i Bizottságokban csiszolják az önkormányzati törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) ées törvényjavaslatát csak általános vitára tartja alkalmasnak, mivel azt még összhangba kell hozni a kapcsolódó jogszabályokkal, többek között az adópolitikai koncepcióval és a hitelpolitikai irányelvekkel. A bizottság keddi ülésén szükségesnek tartotta azt is, hogy a törvényjavaslat kiegészítésével párhuzamosan készüljön hatásvizsgálat arról, hogy a kereskedelem és vendéglátóipar privatizációja miként érinti a lakosság ellátását, hogyan befolyásolja a munkanélküliek számának növekedését. Végül a testület állásfoglalásában arra is kitért, hogy a törvény csak akkor léphet hatályba, ha azzal egy időben nyilvánosságra hozzák a privatizáció pályázati feltételeit. A magántulajdonba adás ugyanis csak pályázatok útján nyilvános versenytárgyalások révén valósulhat meg. A bizottság ezután két másik törvényjavaslatot vitatott meg a társadalmi szervezetek kezelői jogának megvonásáról, valamint vagyonelszámoltatásukról. A testület mindkét törvényjavaslattal egyetértett. Fontos vendége volt kedden az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának. Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a szenátus tagja, politikai, emberjogi bizottságának alelnöke a romániai politikai közállapotokról, az RMDSZ helyzetéről tájékoztatta a testület tagjait. Szőcs Géza elöljáróban leszögezte: az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve valójában koalícióként, „mini parlamentként" működnek. Fontosnak nevezte, hogy az egységbontó törekvések ellenére a mintegy 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt szerinte fenn kellene tartani, mindaddig, amíg Románia nem jut el a valódi demokráciáig. Szőcs Géza elhatárolta magát az RMDSZ azon állásfoglalásától, amely a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével foglalkozott. Elmondotta: a dokumentum azért születhetett meg, mert megfogalmazói, nem voltak a kellő ismeretek birtokában, előzőleg nem konzultáltak magyar parlamenti képviselőkkel, de azóta már visszavonultak. Mint többen hangsúlyozták, sokkal jobb lehetne az előterjesztés, ha már kidolgozásakor bevonják a munkába a környezetvédő szakembereket.