Magyar Hírlap, 1990. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1990. augusztus 1., szerda Új emberek kulcsfontosságú intézmények élén (Folytatás az 1. oldalról) fő többségét még munkája során ismerte meg, ezért döntött a MÁV esetében Csárádi János mellett anna­k ellenére, hogy a szakszervezetek, él­ve vélemé­nyezési jogukkal, azt nem támo­gatták. Hangsúlyozta, a buda­pesti igazgatóé volt a legjobb pályázat. Az újságírók kérdésére a mi­niszter és az államtitkárok, illet­ve államtitkár-helyettesek fel­váltva válaszoltak. Szó esett a Malév privatizációjáról is. A mi­niszter 51 százaléknál magasabb magánérdekeltséget nem tart célszerűnek, s a légitársaság ér­tékesítését nem hamarkodják el. Kiderült, a miniszter vissza­kérte a vagyonügynökségtől azo­kat a jogosítványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a vesztesé­gesség felé tendáló Mahart élére pályázat útján találjanak ráter­mett vezetőt, illetve a cég nyere­ségessége érdekében „kemény lépéseket” tehessenek. S7. Zs. Kihasználni a frekvenciákat Kinevezése után sikerült elér­nünk a Magyar Műsorszóró Vál­lalat új vezérigazgatóját, Bartha Józsefet. — Számomra nem új a fel­adat, hiszen, mint vezérigazga­tó-helyettes eddig is tagja vol­tam a vállalat vezetésének. A kinevezéssel tehát nem elsősor­ban munkám változik, hanem a felelősségem lesz nagyobb. An­nál is inkább, mert a műsorszó­rás eddig a Posta mögé volt búj­tatva, január 1-jétől viszont ön­állóan működik. Beiktatásom után igyekszem meggyorsítani a szer­vezési munkát, amely részben a részvénytársasággá szervezésből, részben a munkatársak beosztá­sának tisztázásából adódik. Mint elmondta, sürgősen szük­ség lenne egy médiatörvényre, hiszen a műsorszórás fontossága az elmúlt napok eseményeiből is nyilvánvalóan kiderült. Megol­dandó probléma az is, hogy pil­lanatnyilag még a rendelkezésre álló frekvenciákat sem tudják kihasználni, elsősorban gazdasá­gi okok miatt. Tisztázásra vár­nak még a frekvencia­elosztás elvei is. Ha mindezt sikerül meg­oldani, akkor lehetőség nyílik új műsorok sugárzására. Arra a kérdésre, hogy vajon van-e valami szándékosság ab­ban, hogy egy napon történt meg az ő, illetve a Rádió és a Tv el­nökségének kinevezése, az új ve­zérigazgató azt válaszolta, hogy ez legfeljebb annak tudható be, hogy az elmúlt napokban szinte központi kérdéssé vált ez az ügy, és ezt akarták már végre meg­oldani. (a. k.) Vérbeli vasutas Vérbeli vasutas került a MÁV vezérigazgatói székébe. Csárádi János éppen beiktatásának nap­ján tölti be 34. évét a vasútnál. Pályázatát az utolsó előtti napon adta be. Tervei között — mint elmond­ta — komoly szervezeti átalakí­tás is szerepel. A karcsúsítást nem lent, hanem fent kívánja megkezdeni. Ennek első lépése­ként már szeptemberre meg akarják szüntetni a körzeti üzem­­főnökségeket, ami azt jelenti, hogy a kis állomásfőnökségek és a ve­zetés között kiiktatnának egy bürokratikus lépcsőt. Az olykor még most is mozdonyba ülő ve­zérigazgató szeretné a múlt vas­úti hagyományai közül felélesz­teni azokat, amelyekkel a MÁV visszaszerezhet az utóbbi idők­ben elveszített utasokat. A helyi állomásfőnököknek vissza akarja adni azt a hatás­kört, amelynek nyomán a vas­úton belül ők lehetnének az első kereskedők. Munkatársait a sze­mélyes kapcsolattartásra ösztö­kéli. Mindehhez természetesen ösztönzőkre is szükség van, ezért a vasúti dolgozók bérezését is teljesen át fogják alakítani. Ja­nuár 1-jétől egy olyan szisztémát kívánnak bevezetni, amelynek a lényege az lesz, hogy megszűnik az ipari bérrendszer, vagyis pré­miumok és egyéb pótlékok. Mind­ezeket alapbéresíteni fogják. A fizetést a szakértelem, a munka nehézségi foka, valamint a szol­gálati hely fogja meghatározni. Ami a MÁV szolgáltatásainak színvonalát illeti, az új vezérigaz­gató tisztában van azzal, hogy ezen a téren is rengeteg a tenni­való. Mindenekelőtt frissíteni kell a járműparkot, hiszen sze­relvényeik többsége már amor­tizálódott. A közeljövőben Bu­dap­est környékén kiépítenek egy gyorsvasúthálózatot. Még egy újdonság, amely rész­ben már elindult a megvalósítás útján. Ez pedig a vasúti rend­őrség, amely szervezése a fővá­rosban már el is kezdődött. Fel­adata az utasok védelmén túl a vasút vagyonának megóvása is, hiszen csak az elmúlt évben húszmilliós kárt okoztak a tol­vajok a Magyar Államvasutak­nak. Arra a kérdésre, hogy ezen változásokat mikor fogják ma­guk az utasok is érzékelni, Csá­rádi János azt válaszolta, hogy a legközelebbi jövőben, hiszen például a vasutasok udvariassá­ga, és ami talán még ennél is fontosabb, a vonatok tisztasága gyorsan megvalósítható. (újhegyi) A Magyar Távközlési Vállalat ma beiktatott vezérigazgatóját, Horváth Pált kérdeztük. — Meglepetésként érte a ki­nevezés? — Tudomásom szerint 12 pá­lyázó jelentkezett, de a szakszer­vezeti meghallgatásra már csak engem hívtak meg. Semmilyen pártnak nem voltam és nem va­gyok tagja, de ismerem a szak­mát, mivel 1973 óta a Magyar Postánál dolgoztam. A január 1-jei szétválás óta a Magyar Távközlési Vállalat üzemviteli vezérigazgató-helyettese voltam. — Ezek szerint jól ismeri a táv­közlést, a magyar infrastruktúra neuralgikus pontját. Milyen vál­tozásokat tervez? — Nehéz szülés volt — jegyez­te meg halkan a miniszterelnök a beiktatási ceremónia előtt. Teg­nap reggel sokheti huzavona után, amelyet a parlamenti csatározá­sok, a PTB körüli viták okoztak, végül is sor kerülhetett a Rádió és a Televízió elnökeinek kineve­zésére. A Rádió élére Gombár Csaba politológus, a Televízió élé­re Hankiss Elemér szociológus került. Mindketten pártokon kí­vüliek, és több évtizedes kutatói munka áll mögöttünk. Antall Jó­zsef az eskütételt követő rövid beszédében a következő, számom­ra igen rokonszenves kulcsszava­kat találtam: szakszerűség, pár­tatlanság, a sajtószabadság tiszte­lete. — Ezek a kulcsszavak nyilván önök számára is teljes mérték­ben akceptálhatók — fordultam Gombár Csabához és Hankiss Elemérhez. — Ezek egyértelműen elfogad­hatóak — mondja Gombár Csaba. — De meglehetősen nehéz felada­tot jelentenek. A pártatlanság ké­zenfekvő követelmény, ám meg­valósítása sok buktatót takar. Egyszerűen azért, mert még nem szoktunk hozzá. Évtizedeken ke­resztül magam is nyilatkoztam a Rádióban, Televízióban, szükség­képpen politikusán, a kormány el­len. A nyilatkozóknak, szerkesz­tőknek, riportereknek ez a zsige­­reiben van. S ha komolyan vesz­­szük a pártatlanság kérdését, s ha a Rádió munkatársainak több­sége ezt így ítéli meg, akkor egy sor problémát végig kell gondol­nunk. Hiszen a pártatlanság most már követelmény a számunkra, amit meg kell valósítani. — Én úgy hiszem, hogy a poli­tikai semlegességre való odafi­gyelés a munkámnak csak egy tö­redékét jelenti majd. — így Han­kiss Elemér. Most a pártok — egyébként teljes joggal — ezt a feladatot túlhangsúlyozzák akár az én, akár Gombár Csaba mun­kájában. Szerintem mindkettőnk­nek elsősorban azon kell dolgoz­nunk, hogy mindkét intézmény európai jellegű és színvonalú le­gyen. Ezt tartom a munkám lé­nyegének. Természetesen ki lehet dolgozni egy etikai kódexet a té­vén és a rádión belül, továbbá egy rádiós és televíziós törvényt,, amelyek már automatikusan ga­rantálják a semlegességet, a tár­gyilagosságot és az újságírói sza­badságot is. — Hankiss Elemér vagy har­— Nincs időnk lassú evolúció­ra, célok kitűzésére, gyors, haté­kony reformot kell megvalósíta­ni. Az előfizetők jogosan türel­metlenek, ezért legfontosabb fel­adatunk a szolgáltatás színvona­lának emelése. Monopolhelyze­tünk csak nehezíti munkánkat. Célunk, az igazi profitorientált vállalat elérése csak jó szerve­zettséggel lehetséges, és sok-sok pénzzel.­­ A megújuláshoz honnan lesz pénz? — Egyrészt a finanszírozási keretből, másrészt a külföldi hi­telek és a működő tőke bevoná­sával. — Ezek szerint megindul a Magyar Távközlési Vállalat pri­vatizációja? — A jövő évben kezdődő há­roméves gyorsított terv célja a részvénytársasággá alakulás. Leg­sürgősebb feladatunk a vállalat vagyonának és üzleti értékének felmérése. Ezt követi a részvény­­társasági forma, ahol kezdetben az állam részesedése 100°/0-os lesz. Jövő nyárra tervezzük a részvények áruba bocsátását, és a külföldi részvényesek bevoná­sát.­­ A kinevezés után mi lesz a napi programja? minc éven keresztül így-úgy kap­csolatba került a struktúra szó­val. Vagy mint strukturalista iro­dalomtörténészt tartották szá­mon, vagy mint a struktúrával foglalkozó szociológust. Kézen­fekvő a kérdés, operatív funkció­ba kerülve, milyen szerkezetát­alakításra készül a Televízióban? — Kicsit korai erről beszélni, hiszen nem ismerem alaposan a Televízió belső szerkezetét. De elképzelem, hogy új műsorokat és programokat indítanánk, amelye­ket házon kívüli és belüli tévés csapatok egyaránt megpályázhat­nának. Ezzel a pályázati rendszer­rel meg lehetne mozdítani, meg lehetne változtatni az évtizedek óta megmerevedett szerkezeteket. Természetesen a jokon l’art pour Tart nem kell változtatni, ám be kell hozni a televízióba a ver­senyt, az új csapatokat, az új jel­legű feladatokat. — S milyen szerkezetátalakítás várható Gombár Csabánál? — Pillanatnyilag még nem tu­dok nyilatkozni a Rádió belső szerkezetéről. Visszatérve a pár­tatlanságra, azt gondolom, ez nem adminisztratív döntés kérdése, nem is a hierarchiában levő pon­tok kialakítása, hanem alapve­tően egy magatartás megváltozta­tását jelenti. Ám jól tudjuk, a magatartást egy csapásra nem le­het megváltoztatni. Remélem, hogy sikerül a Rádió vezetőségé­nek és munkatársainak megegye­zésre jutni, és akkor a pártatlan Magyar Rádió megteremtése na­gyon érdekes feladat lesz. — A parlamenti meghallgatás során Hankiss Elemér egy hosz­­szú listát nyújtott át, amelynek teljesítéséhez kapcsolta az elnöki funkció elvállalását. Elterjedt a hír, hogy ön személycseréket óhajt végrehajtani a Televízió egyes műsorai élén, s ebben a vo­natkozásban a pletyka szintjén többször felmerült Pálffy G. Ist­ván, illetve Chrudinák Alajos ne­ve. Igaz-e a szóbeszéd? — A bizottsághoz benyújtott szövegemben valóban felsoroltam egy sor feltételt, amelyek teljesí­tése mellett tudom csak a mun­kát vállalni. Ám függetlenül ettől az írásbeli szövegtől, amelyben személynév nem fordult elő, soha senkinek egyetlen nevet sem em­lítettem, akivel bármiféle szándé­kom volna. Nem lenne sem bölcs, sem jogos, sem ildomos, hogy kí­vülállóként, aki a belső erőviszo­nyokat még nem ismeri, s az ott — Leendő helyetteseim elfo­gadását kérem a szakszervezet­től. — Melyek lesznek a változás első jelei? — Október végéig 2000 műkö­dőképes utcai telefont szerelünk föl, melyeket szinte lehetetlen kirabolni, de a végleges megol­dást a kártyás telefonok beveze­tése jelenti. Jövőre több tízezer­rel növeljük az előfizetők szá­mát, és 1993-ra az egész országot behálózó digitális hálózatot ala­kítunk ki. (N. J.) dolgozó szakemberekről csak „né­zőként" van impressziója, ilyen döntést hoznék. Be kell vallanom — és lehet, hogy ez gyöngeség — pillanatnyilag személyi kérdés­ben sem pro se kontra még csak elképzelésem sincsen. Mint ahogy korai lenne arról is nyilatkozni, hogy milyen szisztémával kívá­nom irányítani a Televíziót. Elő­ször körül kell néznem milyen munkatársakat, milyen jelleggel tudok a munkába bevonni. Hogy elnökség lesz-e, vagy tanácsadó testület, azt még nem tudom. Kuratórium biztos nem. Ám a munkába szeretnék bevonni tele­vízión kívüli, és külföldi szakér­tőket is. Hogy lehetőleg ne túl lassan találjuk meg a leginkább megfelelő működési formát, a csa­tornák számát és jellegét, és mindazt a szerkezetet, amelyről úgy gondoljuk, hogy a magyar társadalom azaz a közönség szem­pontjából a legmegfelelőbb.­­ Uraim, önökről nemcsak az közismert, hogy szakmájuk kivá­ló képviselői és európai homlok­­terű pártsemleges értelmiségiek. Önökről az is köztudott, hogy mo­rális lények. Milyen esetben hagy­ják ott posztjukat, mikor mond­ják azt, hogy köszönöm, ezt to­vább nem csinálom? — Gyakorlatilag nem arra ké­szülök, hogy felálljak — mondja Gombár Csaba. — De ez nem zár­ható ki. Ha úgy ítélem meg, hogy teljesen fölösleges az, amit csiná­lok, vagy olyan kompromisszumot kellene vállalnom, ami nincs ínyemre, akkor természetesen fel­állok. Nem gondolom azt, hogy én éppen erre születtem. — Ha kiderül — mondja Han­kiss Elemér —, hogy azok az el­képzeléseim, amelyek egy világ­­színvonalú, európai típusú televí­zió létrehozásáról szólnak, meg­valósíthatatlanok, mert nincs hoz­zá partner, intézményes keret, vagy anyagi háttér, akkor bizto­san azt mondom: köszönöm szé­pen. Ezt viszonylag könnyűszer­rel mondhatom, mert nem nagyon akartam ezt a tisztséget elvállal­ni, és nincs szándékomban éle­tem végéig itt maradni. A hata­lom részéről a dolog nem érdekel. Mihelyt a munkám lehetetlenné válik, el tudok menni olyan hely­re, amit nagyon szeretek, és öröm­mel csinálok. Ilyen szempontból könnyedén és szabadon mondha­tom bármikor azt, hogy nem to­vább. V. Bálint Éva Interjú Hankiss Elemérrel és Gombár Csabával Szabadság, semlegesség, tárgyilagosság ... megőrizve a hagyományokat... Hankiss Elemér 1928-ban Debrecenben született. 1950- ben az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen, Eötvös-kol­légistaként szerzett francia­— angol szakos tanári diplomát. 1956 után hűtlenség és állam­ellenes összeesküvés vádja miatt tíz hónapot töltött vizs­gálati fogságban, de bizonyí­tékok hiányában felmentet­ték. 1965-ig az Országos Szé­chenyi Könyvtárban dolgo­zott, ezt követően az MTA Irodalomtudományi Intézeté­hez került 1983 óta az MTA Szociológiai Intézetének mun­katársa. 1988 óta az ELTE politikatudományi tanszékén egyetemi tanár. Főbb művei: Anglia az újkor küszöbén, Diagnózisok, Társadalmi csapdák, Kelet-európai alter­natívák. Pártonkívüli volt, s jelenleg is az. Gombár Csaba 1939-ben született Budapesten. 1963- ban szerzett az ELTE törté­nelem-filozófia szakán egye­temi diplomát Három évig a KISZ kb politikai munkatár­sa volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított filozófiát. 1968-tól 1989-ig az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetében dolgozott tudományos kutatóként, 1989 júniusától a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa volt A ku­tatómunka mellett folyama­tosan tanított egyetemen is, jelenleg az ELTE jogi karán oktat A hazai politikatudo­mány egyik legismertebb művelője, mintegy 200 publi­káció szerzője. Főbb művei: Politika címszavakban, Egy állampolgár gondolatai, A politika parttalan világa, a Borítékolt politika. 1964-től 1989-ig az MSZMP tagja volt jelenleg pártonkívüli. Nyolcmilliárd forint az Egzisztencia Alapba így csökkenthető az államadósság? A kormány deklarált gazda­ságpolitikai céljai közül az egyik legfontosabb a kisvállalkozások támogatása. A napokban hivata­los körökből két olyan elképze­lést is megszellőztettek, amely a kisvállalkozókat segítené. MH-információ A jelek szerint elfogadás előtt áll a nyugatnémet ösztönzésre és ötletre épülő úgynevezett Eg­zisztencia (E) Alap, amely mint­egy nyolcmilliárd forinttal in­dulna. Az alap kedvezményes kölcsönt nyújtana az egyes ál­lami vagyonrészek megvásárlói­nak. Dacára a­ hivatalos propa­gandának, a konstrukció egy ré­sze ma még homályos. A terve­zet egyik kidolgozója úgy fogal­mazott, hogy „esküje kötelezi", hogy lényegi információt ma még nem adhat. Annyit azért sikerült megtud­ni, hogy az E-alap 5 millió forint erejéig állampolgári jogon csak vállalkozásra fölhasználható kü­lönlegesen kedvelő hitelt nyúj­tana. A kamat a mindenkori re­finanszírozási kamatláb (21 szá­zalék) háromnegyede lenne csu­­pán. A vásárlóktól — a koncep­ció szerint — nem igényelnének saját forrást, tehát a kölcsön akár teljes egészében is fedez­hetné a­ vásárlást. Az így meg­szerzett vagyonrészt azonban esetleg jelzáloggal ter­helnék meg. A vállalkozók a kereske­delmi bankokon keresztül jut­hatnának ehhez a hitelhez, amely valójában egy olyan ígér­vény, amelynek értékét nem kell a vételárban megfizetni. Ha az üzlet létrejön, akkor ennek az ígérvénynek az értékével csök­kenne az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni tar­tozása, s az a vásárlóra szállna át. A nyolcmilliáárd forint induló­­összegnek a felét nyugatnémet támogatásból fedeznék. De hon­nan kerül elő a másik felre, s mi­ből fedeznék a kamattámogatás költségeit? A kérdésekre a vá­laszt az említett eskü megakadá­lyozta. Lehetséges pedig, hogy ez a konstrukció esetleg összekap­csolható a másik említett javas­lattal, amelyet az MNB-ben dol­goztak ki. Eszerint — mint e jegybank illetékesétől megtud­tuk — a cél a privatizáció össze­kapcsolása az igen kritikusra nőtt államadósság csökkentésé­vel. Az MNB a másik változat­hoz hasonló kedvezménnyel — a refinanszírozási kamat 75 száza­lékáért (plusz a közvetítő kereske­delmi bankok 2 százalékos juta­lékáért)­­ nyújtana hitelt álla­mi vagyonrész megvásárlása esetén. A jegybank elképzelése szerint a hitel legfeljebb az ér­tékesítési ár 50 százalékát érheti el, 10 éves lejárattal. Az MNB-nek érdeke, hogy mi­nél nagyobb ilyen összegű hitelt nyújtson, hiszen ezzel csökkenne az államadósság, ami a hatásos monetáris politika egyik előfel­tétele. A költségvetés egyébként ma az államadósság jelentős ré­sze után csak 7 százalék kama­tot fizet. A jegybank számára tehát — ha makrogazdasági ösz­­szefüggéseket figyelmen kívül is hagyjuk — már akkor is megéri az ilyenfajta privatizációs hitel nyújtása, ha az eléri a költség­­vetés által fizetett alacsony ka­matot Természetesen kíváncsiak vol­tunk a vagyonügynökség véle­ményére i­s, ahol azonban csak annyit közöltek, információt nem tudnak adni... L. F. * A kormány által létrehozni kívánt egzisztenciális alapról megkérdeztük Marosán Györ­gyöt, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató­ját is: nem konkurencia-e szá­mukra a szintén a kisvállalkozói kört finanszírozni akaró E-alap. Mint Marosán György elmondta: pont az a kívánatos, hogy több ilyen vállalkozást hitelező szer­vezet kezdje meg működését. Ezáltal csökkennének az alapít­ványra nehezedő terhek is, s ők valóban az eredeti terveknek megfelelően kamatpreferenciát, hitelgaranciát adnának. Mint ismeretes, jelenleg az alapítvány pénzéből kedvezmé­nyes kamatozású hiteleket nyújt a vállalkozóknak, s arra az igény jóval meghaladja a ren­delkezésre állót. Marosán György bár kifejezetten jónak tartja egy ilyen alap létrejöttét, szerinte az majd nem indul be túl köny­­nyen. Ugyanis — mint saját ta­pasztalatból mondta — hosszú út vezet a bejegyzéstől addig, amíg ténylegesen megkezdhetik vállalkozást finanszírozó műkö­désüket. Az ügyvezető igazgató jónak tartaná, ha az E-alapból nem csak a privatizációra adná­nak hiteleket, hanem más vál­lalkozók is hozzájuthatnának — piaci kamaton — azokhoz. Eb­ben az esetben a Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány kamatprefe­renciákat adhatna, s így a többi vállalkozó is kedvezményes ka­matozású hitelt kaphatna. Az alapítvány egyébként minden­képpen keresni fogja a kapcso­latot az E-alappal, hiszen a kö­zös cél, a vállalkozásfejlesztés szinte megköveteli azt. K. M. Elfogadhatatlan a Kéri-felszólalás A népszavazás eredményét érté­kelte, valamint a társadalmi szer­vezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvény­­tervezetet véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt elnöksége. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség tagja elmondta, hogy a testület „napirend előtt" vissza­tért Kéri Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amely­ben a képviselő a szocialista frak­ció megütközését kiváltó kijelen­tést tett. Eszerint a Horthy-Ma­­gyarország hadserege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség elfogadhatatlannak ítélte e minő­sítést, hiszen közismert, hogy ha­zánk nem honvédő háborút foly­tatott, s nem a Szovjetunió üzent hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. i Bizottságokban csiszolják az önkormányzati törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) é­es törvényjavaslatát csak általá­nos vitára tartja alkalmasnak, mivel azt még összhangba kell hozni a kapcsolódó jogszabályok­kal, többek között az adópolitikai koncepcióval és a hitelpolitikai irányelvekkel. A bizottság keddi ülésén szükségesnek tartotta azt is, hogy a törvényjavaslat kiegé­szítésével párhuzamosan készül­jön hatásvizsgálat arról, hogy a kereskedelem és vendéglátóipar privatizációja miként érinti a la­kosság ellátását, hogyan befolyá­solja a munkanélküliek számá­nak növekedését. Végül a testület állásfoglalásá­ban arra is kitért, hogy a tör­vény csak akkor léphet hatályba, ha azzal egy időben nyilvános­ságra hozzák a privatizáció pá­lyázati feltételeit. A magántulaj­donba adás ugyanis csak pályáza­tok útján nyilvános versenytár­gyalások révén valósulhat meg. A bizottság ezután két másik törvényjavaslatot vitatott meg a társadalmi szervezetek kezelői jogának megvonásáról, valamint vagyonelszámoltatásukról. A tes­tület mindkét törvényjavaslattal egyetértett. Fontos vendége volt kedden az Országgyűlés emberi jogi, kisebb­ségi és vallásügyi bizottságának. Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a szenátus tagja, politikai, ember­jogi bizottságának alelnöke a ro­mániai politikai közállapotokról, az RMDSZ helyzetéről tájékoztat­ta a testület tagjait. Szőcs Géza elöljáróban leszö­gezte: az RMDSZ-en belül sike­rült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve valójában koalícióként, „mini parlament­ként" működnek. Fontosnak ne­vezte, hogy az egységbontó törek­vések ellenére a mintegy 750 ez­res tagságú RMDSZ egységes ma­radt, s ezt szerinte fenn kellene tartani, mindaddig, amíg Romá­nia nem jut el a valódi demok­ráciáig. Szőcs Géza elhatárolta magát az RMDSZ azon állásfoglalásától, amely a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével foglal­kozott. Elmondotta: a dokumen­tum azért születhetett meg, mert megfogalmazói, nem voltak a kellő ismeretek birtokában, elő­zőleg nem konzultáltak magyar parlamenti képviselőkkel, de az­óta már visszavonultak. Mint többen hangsúlyozták, sok­kal jobb lehetne az előterjesztés, ha már kidolgozásakor bevonják a munkába a környezetvédő szak­embereket.

Next