Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)

1990-12-01 / 282. szám

1990. december 1., szombat NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Bush tárgyalni hívta az iraki külügyminisztert Nőtt a béke esélye az Öbölben (Folytatás az 1. oldalról) Hírügynökségi jelentésekből Szaddám Huszein mindenkép­pen békét akar a térségben — ezt az iraki elnök maga mondta Bagdadban Daniel Ortega nica­­raguai államfőnek, akivel tíz nap leforgása alatt már másodszor találkozott. A Biztonsági Tanács határozatát viszont Bagdad pén­teken „agresszívnek, igazságta­lannak is törvénytelennek" mi­nősítette. A BT-határozat már csak azért is érvénytelen, mert az azt megszavazó országok né­melyike „amerikai nyomás alatt cselekedett”. „A szégyenletes döntés meghozatala az Egyesült Államok hegemóniatörekvéseinek színpadává züllesztette a Bizton­sági Tanácsot". Douglas Hurd brit külügymi­niszter szerint az ENSZ BT ha­tározata nem jelenti azt, hogy „zöld lámpát" kapott a háború Irak ellen. A határozat az „eddi­gi legkeményebb állásfoglalás, a leghatározottabb sürgetés — Irak címére —, a békés megoldás ér­dekében" — mondta.­­ Azért azt is hozzátette, hogy az erő alkal­mazását 1991. január 15-e után lehetővé tevő BT-határozat „nem blöff, hanem realitás". Megszüntették az Öböl-térség­ben állomásozó amerikai és brit csapatok fokozott harckészültsé­gét, amelyet a BT-határozat elő­estéjén rendeltek el, tartva egy esetleges iraki megelőző csapás­tól. Lehetséges, hogy atomfegyve­rekkel is felszerelték az amerikai haditengerészet, légierő és szá­razföldi erők Perzsa-öbölben tar­tózkodó egységeit — állította pénteki számában az USA Today. Az amerikai katonai szakértőkre hivatkozó írás szerint elképzel­hető, hogy akár 500 különböző nukleáris eszköz is van az ame­rikai haderő birtokában az Öböl térségében. Moszkvai tudósítónk jelenti A világban tapasztalható békés folyamatok jövője a tét — mon­dotta tegnapi sajtóértekezletén A kormány megbízásából a Kül­ügyminisztérium az alábbi nyilat­kozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapve­tően érdekelt abban, hogy a nem­zetközi életben, az államok egy­más közti viszonyában a nemzet­közi jog, a törvényesség érvénye­süljön. Éppen ezért határozottan és késedelem nélkül elítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s tá­mogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határoza­tait. A Magyar Köztársaság nagy­je­az ENSZ BT csütörtök este ho­zott határozatát értékelve Vlagyi­mir Petrovszkij szovjet külügy­miniszter-helyettes. Mint kifej­tette, a határozat a világszervezet hatékonyságának próbáját jelen­ti, de most kizárólag Bagdadtól függ, képes lesz-e együttműköd­ni az Egyesült Nemzetek közössé­gével. Petrovszkij hangsúlyozta, hogy „a jószándék szünetének” időszakában aktív diplomáciai te­vékenység várható. Ha végül is katonai akcióra kerülne sor Irak ellen, a szovjet csapatok részvé­teléről a legfelsőbb tanáccsal konzultálva kell dönteni — mon­dotta, de kijelentette: Moszkva a leghatározottabb lépésre is kész a szovjet állampolgárok megvé­dése érdekében. (poer) lentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-i határozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számá­ra. Miközben kifejezi azt a remé­nyét, hogy Irak él a felkínált le­hetőséggel, szükségesnek tartja ki­fejezésre juttatni egyetértését az­zal, hogy ellenkező esetben a tag­államok minden szükséges eszköz­zel biztosítsák a BT határozatai­nak betartását, és a nemzetközi békének és biztonságnak az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelő helyreállítását a tér­ségben. (MTI) Hazánk is támogatja a BT-határozatot RMDSZ kontra Romania Mare (Folytatás az 1. oldalról) nem a románság nemzeti megma­radása szempontjából betöltött „létfontosságú jelentőségét" most törvénybe kívánta foglaltatni. A Vulpescu-féle „törvényjavas­lat” három cikkelyből áll: ezek ér­telmében az országban az egyet­len nemzeti, illetve hivatalos ál­lami nyelv a román. Aki pedig e két kitételt figyelmen kívül hagy­ja, illetve megsérti, az a nemzeti felségjelek — az állami lobogó, az országcímer és a nemzeti himnusz — megsértésének vádjával ma­rasztalható el. Vasile Mois szenátusi alelnök „annak érdekében, hogy a parla­ment még egy lépést tegyen az ország szolgálatában” helyt adott egy másik felvetésnek is, misze­rint Románia fővárosát Bukarest­ből „valahová az ország szívébe” kellene költöztetni. Konkrét vá­rosnév ezzel kapcsolatosan ugyan nem hangzott el, de aki csak egy pillantást is vet Románia térké­pére, az könnyen rájön, hogy csakis valamelyik erdélyi nagyvá­ros kerülhetne szóba egy ilyen esetben. Stanculescu vezérezredes az ülésen ismételten utalt arra a már több ízben hangoztatott ál­láspontra, amelynek megfelelően országa nem vett részt a Cseh­szlovákia elleni invázióban sem, és továbbra is következetes ma­rad nézetéhez, miszerint nem küld katonákat más országok területé­re, aminthogy más hadseregeket sem enged be határai közé. Bogdán Tibor *­ ­ (MTI) Romániában szombaton első ízben lesz hivatalos nemze­ti ünnep december 1., Erdély és Románia egyesülésének napja. Többezres tüntetés volt pénteken Bukarestben, a Forradalom téren. A demonstrációt a Nemzeti Pa­rasztpárt szervezte, résztvevői eredetileg „Nagy-Románia” lét­rejöttének évfordulójára emlékez­tek, a megmozdulás azonban kor­mányellenes tüntetésbe csapott át. ~CASIO­KARÁCSONY a Pesti Vigadóban (Budapest, V., Vigadó tér 2.) 1990. december 4-8. között árusítással egybekötött termékbemutató. Órák, számológépek, pénztárgépek, fényképezőgépek hangszerek! Al wamp I Hungary Trading Co. TOMEN Vladimír Meciar: Bős—Nagymarost felépítjük Vladimír Meciar szlovák kor­mányfő Modrán fogadta magyar és szlovák újságírók egy csoport­ját. Szóba került egyebek között Bős—Nagymaros és a cseh és szlo­vák nacionalizmus kérdése is. Kiküldött tudósítónktól A vízlépcső megépítésének vannak előnyei — ezek gazda­ságiak — és vannak hátrányai — elsősorban környezetiek — mondta Meciar. Az ökológusok egyenesen azt állítják, hogy nem szabad üzembe helyezni, mert annak katasztrofális következmé­nyei lennének. Még nagyobb azok­nak a tábora, akik szerint a víz­lépcső-építés be nem fejezése ugyancsak nagyon súlyos követ­kezményekkel járna. A környezeti veszélyeket csök­kenteni lehet, ezért a vízlépcső megépítése Szlovákiában nem ke­rült le a napirendről. Megkértük a magyar kormányt — mondta a miniszterelnök —, hogy adja át azokat a dokumentumokat, ame­lyek alapján a vízlépcső építésé­nek a leállítását eldöntötte. Po­zsonyba azonban ezek a mai na­pig nem érkeztek meg. A szlo­vák álláspont az: a félig elkészí­tett vízlépcső sokkal nagyobb kör­nyezeti és gazdasági károkat okoz az országnak, mint az, ha elké­szül, és üzemelni kezd. Ezért a kisebbik rosszat választjuk — mondta Vladimir Meciar — és, a környezeti károkat a mini­málisra csökkentve, befejezzük az építést. A Magyar Hírlapnak a szlovák szeparatizmusra vonatkozó kér­désére válaszolva Vladimir Me­ciar elmondta, szeparatista je­lenségek nem csak a szlovák, ha­nem a cseh oldalon is léteznek. A közelmúltban végzett közvé­lemény-kutatások szerint azon­ban a kölcsönös elszakadási tö­rekvések a cseh és a szlovák la­kosságnak csak mintegy tíz szá­zalékát érintik. A szövetségi köz­társaság állampolgárainak döntő többsége tehát a közös állam mellett van. (arató) A külügyminiszter-csere csak pletyka Gorbacsovra nem kíváncsiak Amilyen váratlanul jelentették be csütörtökön este, hogy Mihail Gorbacsov pénteken Moldovába látogat, olyan meglepetésszerűen közölte tegnap délelőtt a TASZSZ: az utazást elhalasztották. A köz­­társasági törvényhozás az államfői látogatás elnapolását „a szepara­­tisták akciójával” hozza összefüg­gésbe. Moszkvai tudósítónk jelenti A moldovai külügyminisztérium egyi­k munkatársa telefonon arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy az elnöki vizit azért maradt el, mert a parlament tanácskozá­sára nem jött el minden képvi­selő. A moldovai elnök, Mircea Snegur ezt telefonon közölte Gor­­­­bacsovval, aki az utazás elhalasz­tása mellett döntött. A tanácskozás egyébként Sne­gur beszámolójával kezdődött vol­na, majd a képviselői felszólalá­sok után kapott volna szót a szov­jet elnök-főtitkár, aki feltehetően az új szövetségi szerződés fontos­ságáról beszélt volna, majd helyi értelmiségiekel találkozott volna. Az ülés végül is elmaradt, csak egy olyan hartározatot fogadtak el, amely elítéli „azoknak a politikai köröknek a tevékenységét, ame­lyek Moldova megosztására töre­­kednek" Jurij Gremitszkih, a külügymi­nisztérium helyettes szóvivője tegnapi sajtóértekezletén lapunk kérdésére a Reuter jelentését idéz­ve indokolta meg a látogatás el­napolását. A londoni hírügynök­ség tudósítóját az elnöki sajtó­iroda úgy tájékoztatta, hogy a halasztás oka „a moldovai fővá­ros repülőterét beborító sűrű köd”. GremitszkLh egyébként felolvas­ta a Novosztyi hírügynökség rö­vid, elnézést kérő nyilatkozatát is. A közlemény szerint a hírügy­nökségnek a külügyminisztérium élén várható változásokról szóló jelentése — amelyet tegnapi la­punkban mi is ismertettünk — „kizárólag pletykákon alapul, és szerzője megsértette az alapvető újságírói etika szabályait”. Poór Csaba Parlamenti választások Németországban Kohl: győzelem vagy diadal? (Folytatás az I. oldalról) ám a leghatásosabb választási kampányt mindennapi kancel­lár teendőinek ellátása jelentette. Ebéd Gorbacsovval, uzsonna Bush-sal, koktél Mitterrand-nál, találkozó Thatcherrel... az egy­szeri választópolgárban, aki estén­ként a tévéhíradót nézi, tulajdon­képpen fel sem merülhet, hogy nem ugyanez az ember vezeti to­vább Németországot, Oskar Lafontaine, a szociálde­mokraták kancellárjelöltje ezzel szemben szinte teljesen esélyte­len. Ezt ő maga is tudja, és szep­tember-októberben sokaknak az volt a benyomása, hogy „Oskar” kapitulált, harc nélkül feladta Ám az elmúlt hetekben Lafon­taine egyre jobban belemelegedett a választási kampányba, beszédei egyre szenvedélyesebbek, egyre harcosabbak; elképzelhető, hogy a halványabb kezdet egyik oka az volt, hogy nem tudta egészen fel­dolgozni azt a merényletet, amit tavasszal követett el ellene egy elmebeteg asszony. Az is lehet, hogy már a jövőjén dolgozik. A két jelölt különbözőbb nem is lehetne: a 60 éves Kohl az idő­södő, jómódú, konzervatív német polgár megtestesülése, míg a 47 éves Lafontaine mindennek az el­lentéte — modern, pátoszmentes, kozmopolita, kockáztató típus. Egy keletnémet városka televízió­­gyárában tartott választási nagy­gyűlésen például nehezen tudott uralkodni magán, és paprikavörös arccal magyarázta a bizalmatlan, tompa arckifejezéssel üldögélő munkásoknak: „Ha itt csupa gaz­dag ember élne, akkor megérte­ném, miért olyan erős errefelé a CDU.... de azt egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ezer márka havi bérrel miért választja vala­ki a kereszténydemokrata pár­tot...?! Ám a keletnémet munkások nehezen hiszik el, hogy az SPD az ő pártjuk lenne; azt viszont tudják, hogy a DM-et és a német egységet „Helmut"-tól kapták, va­lamint azt is, hogy az SPD ne­vében szerepel a „szociál” szó, márpedig a szocializmusból, kö­szönik szépen, elegük van. Az unió sikerrel kivédte a szo­ciáldemokraták frontális támadá­sát adóemelésügyben is. Kohl rendíthetetlen nyugalommal és biztonsággal ismételgette el több százszor, hogy nem terveznek adóemelést a német egység költ­ségeinek finanszírozására, és azt a szociáldemokrata gyanút is vis­­­szautasította, hogy a Mehrwert­steuer emelésére készülnek, ami automatikusan árdrágulást vonna maga után. Az emberek pedig hisznek a kancellárnak, mert hin­ni akarnak neki. Mindezek után december 2-án valóban csak az a kérdés merülhet fel, amelyet egy lap így fogalmazott meg: „Vajon Kohl győzni fog, vagy diadalmas­kodni?” Fortnyák Éva Lehet Kassán magyar konzulátus Prágai tudósítónk jelenti " A csehszlovák külügyminiszté­riumnak nem lenne kifogása az ellen, hogy Kassán magyar kon­zulátust nyissanak, de ennek el­döntése a szlovák kormány kom­petenciájába tartozik — közölték prágai külügyi források tudósí­tónkkal. Hozzátették, hogy a szö­vetségi külügyminisztérium illeté­kes főosztálya is csak a sajtóból ér­tesült a szlovák külügyek helyettes vezetőjének véleményéről, misze­rint nincs szükség kassai magyar konzulátusra. Miután a szövetségi külügyminisztériumot nem értesí­tették még a fejleményekről, a sajtónyilatkozatot nem tekintik a szlovákok hivatalos és végleges álláspontjának. A szlovákok kü­lönben a békéscsabai szlovák konzulátus megnyitásától teszik majd függővé a kassai magyar konzulátus létesítését. Forró Evelyn VILÁGHÍRADÓ Antall-levél Andreottihoz (MTI) A Pentagonals minisz­teri ülésén a magyar­­ kormányt képviselő Kodolányi Gyula, a mi­niszterelnökségi hivatal címzetes államtitkára pénteken levelet adott át Antall József miniszter­­elnöktől Giulio Andreotti olasz kormányfő részére, amelyben a magyar kormányfő arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar gaz­daságot ért veszteségek teljesen elvonják a gazdaság szerkezetvál­tására, privatizációjára, illetve az ebből fakadó szociális feszültsé­gek enyhítésére fordítható erő­forrásokat. Varsó nem ad U szökevényt (AN) Hírügynökségi értesülések szerint Zbigniew Skoczilas, a len­gyel kormány tagja kijelentette: nem adják ki a Szovjetuniónak a Lengyelország területére dezertá­ló szovjet katonákat, mert a ki­adatási egyezmény csak bűnözők­re vonatkozik. Sikertelen gépeltérítés (AFP) Két fegyvertelen férfi pénteken megpróbálta eltéríteni az Aeroflot Volgograd és Donyeck között közlekedő repülőgépét — jelentette az Interfax független hírszolgálat. Washington-díjak (MTI) Az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington­díjait csütörtökön este adták át ünnepélyesen New Yorkban az idei kitüntetetteknek: Zwack Péter washingtoni magyar nagykövet­nek és Andre Grove-nak (Gráf Andrásnak), az Intel cég elnöké­nek. Felfüggesztik a törvénykiegészítést? (TASZSZ) George Bush azt fon­tolgatja, hogy átmenetileg felfüg­geszti a Szovjetunióval szemben alkalmazott Jackson—Vanik tör­vénykiegészítést, hogy előmozdít­sa a szovjet—amerikai kereske­delem bővítését, illetve amerikai mezőgazdasági termékek szovjet vásárlásának növelését — jelen­tette pénteken a The Washington Post című lap, kormányzati for­rásokra hivatkozva. Merényletterv Bush ellen (AFP) Az amerikai hatóságok a hét elején letartóztattak egy arab fiatalembert, süti merényletet ter­vezett George Bush amerikai el­nök ellen — közölte csütörtökön az amerikai igazságügyi miniszté­rium. Meg akarta gyilkolni James Baker külügyminisztert, a kong­resszus több tagját és támadást készített elő amerikai katonai lé­tesítmények ellen is. Csien Csi-csen Washingtonban (AP) George Bush amerikai el­nök pénteken Washingtonban fo­gadta Csien Csi-csen kínai kül­ügyminisztert. Ez volt a legmaga­sabb szintű kapcsolatfelvétel a két ország között tavaly június óta. Kadhafi és a világbéke (Folytatás az I. oldalról) megtartani a tervezett sajtóérte­kezletet. ... Mindenki felszisszen — de mindenki bízik benne, hogy for­dítási hiba volt S ezután felolvasnak egy pár soros nyilatkozatot. Lényege az, hogy Kadhafi ezredes találkozót készített elő Fahd szaúdi király és Szaddám Huszein iraki elnök között, s e hármas minicsúcstól remélte, hogy a Biztonsági Ta­nács eláll az erő alkalmazását en­gedélyező határozat megszavazá­sától, s hogy ők hármasban — Kadhafi, Fahd, Huszein — újabb esélyt kapnak a világbéke (sic.) megteremtésére. Minthogy azonban Fahd király az utolsó pillanatban meggondol­ta magát — így a nyilatkozat —, Líbia elhatárolja magát a „ke­­ményvonalasoktól”, s többé egy­általán nem érdekli az Öböl-vál­ság, emellett készséggel hagyja, hogy a keményvonalasok fizes­sék meg saját politikájuk árát, „legyenek azok szaúdiak, kuvai­tiak vagy Irakiak”. Gúnyos taps, hitetlenkedő, dü­hös kiáltozás — de vége. Egy lí­biai tisztviselő csak vonogatja a vállát a Magyar Hírlap kérdései­re. Vonogatja akkor is, amikor egy szabadúszó újságírónő feldúl­va nekimegy és kérdezi: ki fizeti meg neki a repülőjegyét, a költ­ségeket, hiszen neki nem fedez­ték az útját, ő Kadhafi miatt jött. Zűrzavar, átmeneti tanácsta­lanság. A nagy semmiről mit le­het haza jelenteni? A fotósok jobb híján az üres széket veszik célba: ott ült volna Kadhafi ez­­h^d'Oo ct Vezér A holtfáradt, éhes újságírók megint várakoznak. Akkor végre indulunk , azaz indulnánk. A busz ugyanis le­robban, nem Indul. A társaság hagy nehezen lekászálódik buszról. Sőt, nekilát tologatni is. a Hangulatos kép: az egyik forga­tócsoport bekapcsolja a lámpákat és kezdi felvenni a jelenetet. Újságírók mindenhonnan líbiai buszt tologatnak. Az egyik líbiai kísérő — őt is kellemetlenül érintik a történtek —nekidühödik. Odarohan, először csak eltakarja a kamerát, de nem tud uralkodni magán és jót lök is rajta. _ F. Gy. (Hétfőn olvashatják hírmagya­rázatunkat.)

Next