Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)
1990-12-01 / 282. szám
1990. december 1., szombat NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Bush tárgyalni hívta az iraki külügyminisztert Nőtt a béke esélye az Öbölben (Folytatás az 1. oldalról) Hírügynökségi jelentésekből Szaddám Huszein mindenképpen békét akar a térségben — ezt az iraki elnök maga mondta Bagdadban Daniel Ortega nicaraguai államfőnek, akivel tíz nap leforgása alatt már másodszor találkozott. A Biztonsági Tanács határozatát viszont Bagdad pénteken „agresszívnek, igazságtalannak is törvénytelennek" minősítette. A BT-határozat már csak azért is érvénytelen, mert az azt megszavazó országok némelyike „amerikai nyomás alatt cselekedett”. „A szégyenletes döntés meghozatala az Egyesült Államok hegemóniatörekvéseinek színpadává züllesztette a Biztonsági Tanácsot". Douglas Hurd brit külügyminiszter szerint az ENSZ BT határozata nem jelenti azt, hogy „zöld lámpát" kapott a háború Irak ellen. A határozat az „eddigi legkeményebb állásfoglalás, a leghatározottabb sürgetés — Irak címére —, a békés megoldás érdekében" — mondta. Azért azt is hozzátette, hogy az erő alkalmazását 1991. január 15-e után lehetővé tevő BT-határozat „nem blöff, hanem realitás". Megszüntették az Öböl-térségben állomásozó amerikai és brit csapatok fokozott harckészültségét, amelyet a BT-határozat előestéjén rendeltek el, tartva egy esetleges iraki megelőző csapástól. Lehetséges, hogy atomfegyverekkel is felszerelték az amerikai haditengerészet, légierő és szárazföldi erők Perzsa-öbölben tartózkodó egységeit — állította pénteki számában az USA Today. Az amerikai katonai szakértőkre hivatkozó írás szerint elképzelhető, hogy akár 500 különböző nukleáris eszköz is van az amerikai haderő birtokában az Öböl térségében. Moszkvai tudósítónk jelenti A világban tapasztalható békés folyamatok jövője a tét — mondotta tegnapi sajtóértekezletén A kormány megbízásából a Külügyminisztérium az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapvetően érdekelt abban, hogy a nemzetközi életben, az államok egymás közti viszonyában a nemzetközi jog, a törvényesség érvényesüljön. Éppen ezért határozottan és késedelem nélkül elítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. A Magyar Köztársaság nagyjeaz ENSZ BT csütörtök este hozott határozatát értékelve Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes. Mint kifejtette, a határozat a világszervezet hatékonyságának próbáját jelenti, de most kizárólag Bagdadtól függ, képes lesz-e együttműködni az Egyesült Nemzetek közösségével. Petrovszkij hangsúlyozta, hogy „a jószándék szünetének” időszakában aktív diplomáciai tevékenység várható. Ha végül is katonai akcióra kerülne sor Irak ellen, a szovjet csapatok részvételéről a legfelsőbb tanáccsal konzultálva kell dönteni — mondotta, de kijelentette: Moszkva a leghatározottabb lépésre is kész a szovjet állampolgárok megvédése érdekében. (poer) lentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-i határozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számára. Miközben kifejezi azt a reményét, hogy Irak él a felkínált lehetőséggel, szükségesnek tartja kifejezésre juttatni egyetértését azzal, hogy ellenkező esetben a tagállamok minden szükséges eszközzel biztosítsák a BT határozatainak betartását, és a nemzetközi békének és biztonságnak az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelő helyreállítását a térségben. (MTI) Hazánk is támogatja a BT-határozatot RMDSZ kontra Romania Mare (Folytatás az 1. oldalról) nem a románság nemzeti megmaradása szempontjából betöltött „létfontosságú jelentőségét" most törvénybe kívánta foglaltatni. A Vulpescu-féle „törvényjavaslat” három cikkelyből áll: ezek értelmében az országban az egyetlen nemzeti, illetve hivatalos állami nyelv a román. Aki pedig e két kitételt figyelmen kívül hagyja, illetve megsérti, az a nemzeti felségjelek — az állami lobogó, az országcímer és a nemzeti himnusz — megsértésének vádjával marasztalható el. Vasile Mois szenátusi alelnök „annak érdekében, hogy a parlament még egy lépést tegyen az ország szolgálatában” helyt adott egy másik felvetésnek is, miszerint Románia fővárosát Bukarestből „valahová az ország szívébe” kellene költöztetni. Konkrét városnév ezzel kapcsolatosan ugyan nem hangzott el, de aki csak egy pillantást is vet Románia térképére, az könnyen rájön, hogy csakis valamelyik erdélyi nagyváros kerülhetne szóba egy ilyen esetben. Stanculescu vezérezredes az ülésen ismételten utalt arra a már több ízben hangoztatott álláspontra, amelynek megfelelően országa nem vett részt a Csehszlovákia elleni invázióban sem, és továbbra is következetes marad nézetéhez, miszerint nem küld katonákat más országok területére, aminthogy más hadseregeket sem enged be határai közé. Bogdán Tibor * (MTI) Romániában szombaton első ízben lesz hivatalos nemzeti ünnep december 1., Erdély és Románia egyesülésének napja. Többezres tüntetés volt pénteken Bukarestben, a Forradalom téren. A demonstrációt a Nemzeti Parasztpárt szervezte, résztvevői eredetileg „Nagy-Románia” létrejöttének évfordulójára emlékeztek, a megmozdulás azonban kormányellenes tüntetésbe csapott át. ~CASIOKARÁCSONY a Pesti Vigadóban (Budapest, V., Vigadó tér 2.) 1990. december 4-8. között árusítással egybekötött termékbemutató. Órák, számológépek, pénztárgépek, fényképezőgépek hangszerek! Al wamp I Hungary Trading Co. TOMEN Vladimír Meciar: Bős—Nagymarost felépítjük Vladimír Meciar szlovák kormányfő Modrán fogadta magyar és szlovák újságírók egy csoportját. Szóba került egyebek között Bős—Nagymaros és a cseh és szlovák nacionalizmus kérdése is. Kiküldött tudósítónktól A vízlépcső megépítésének vannak előnyei — ezek gazdaságiak — és vannak hátrányai — elsősorban környezetiek — mondta Meciar. Az ökológusok egyenesen azt állítják, hogy nem szabad üzembe helyezni, mert annak katasztrofális következményei lennének. Még nagyobb azoknak a tábora, akik szerint a vízlépcső-építés be nem fejezése ugyancsak nagyon súlyos következményekkel járna. A környezeti veszélyeket csökkenteni lehet, ezért a vízlépcső megépítése Szlovákiában nem került le a napirendről. Megkértük a magyar kormányt — mondta a miniszterelnök —, hogy adja át azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a vízlépcső építésének a leállítását eldöntötte. Pozsonyba azonban ezek a mai napig nem érkeztek meg. A szlovák álláspont az: a félig elkészített vízlépcső sokkal nagyobb környezeti és gazdasági károkat okoz az országnak, mint az, ha elkészül, és üzemelni kezd. Ezért a kisebbik rosszat választjuk — mondta Vladimir Meciar — és, a környezeti károkat a minimálisra csökkentve, befejezzük az építést. A Magyar Hírlapnak a szlovák szeparatizmusra vonatkozó kérdésére válaszolva Vladimir Meciar elmondta, szeparatista jelenségek nem csak a szlovák, hanem a cseh oldalon is léteznek. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint azonban a kölcsönös elszakadási törekvések a cseh és a szlovák lakosságnak csak mintegy tíz százalékát érintik. A szövetségi köztársaság állampolgárainak döntő többsége tehát a közös állam mellett van. (arató) A külügyminiszter-csere csak pletyka Gorbacsovra nem kíváncsiak Amilyen váratlanul jelentették be csütörtökön este, hogy Mihail Gorbacsov pénteken Moldovába látogat, olyan meglepetésszerűen közölte tegnap délelőtt a TASZSZ: az utazást elhalasztották. A köztársasági törvényhozás az államfői látogatás elnapolását „a szeparatisták akciójával” hozza összefüggésbe. Moszkvai tudósítónk jelenti A moldovai külügyminisztérium egyik munkatársa telefonon arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy az elnöki vizit azért maradt el, mert a parlament tanácskozására nem jött el minden képviselő. A moldovai elnök, Mircea Snegur ezt telefonon közölte Gorbacsovval, aki az utazás elhalasztása mellett döntött. A tanácskozás egyébként Snegur beszámolójával kezdődött volna, majd a képviselői felszólalások után kapott volna szót a szovjet elnök-főtitkár, aki feltehetően az új szövetségi szerződés fontosságáról beszélt volna, majd helyi értelmiségiekel találkozott volna. Az ülés végül is elmaradt, csak egy olyan hartározatot fogadtak el, amely elítéli „azoknak a politikai köröknek a tevékenységét, amelyek Moldova megosztására törekednek" Jurij Gremitszkih, a külügyminisztérium helyettes szóvivője tegnapi sajtóértekezletén lapunk kérdésére a Reuter jelentését idézve indokolta meg a látogatás elnapolását. A londoni hírügynökség tudósítóját az elnöki sajtóiroda úgy tájékoztatta, hogy a halasztás oka „a moldovai főváros repülőterét beborító sűrű köd”. GremitszkLh egyébként felolvasta a Novosztyi hírügynökség rövid, elnézést kérő nyilatkozatát is. A közlemény szerint a hírügynökségnek a külügyminisztérium élén várható változásokról szóló jelentése — amelyet tegnapi lapunkban mi is ismertettünk — „kizárólag pletykákon alapul, és szerzője megsértette az alapvető újságírói etika szabályait”. Poór Csaba Parlamenti választások Németországban Kohl: győzelem vagy diadal? (Folytatás az I. oldalról) ám a leghatásosabb választási kampányt mindennapi kancellár teendőinek ellátása jelentette. Ebéd Gorbacsovval, uzsonna Bush-sal, koktél Mitterrand-nál, találkozó Thatcherrel... az egyszeri választópolgárban, aki esténként a tévéhíradót nézi, tulajdonképpen fel sem merülhet, hogy nem ugyanez az ember vezeti tovább Németországot, Oskar Lafontaine, a szociáldemokraták kancellárjelöltje ezzel szemben szinte teljesen esélytelen. Ezt ő maga is tudja, és szeptember-októberben sokaknak az volt a benyomása, hogy „Oskar” kapitulált, harc nélkül feladta Ám az elmúlt hetekben Lafontaine egyre jobban belemelegedett a választási kampányba, beszédei egyre szenvedélyesebbek, egyre harcosabbak; elképzelhető, hogy a halványabb kezdet egyik oka az volt, hogy nem tudta egészen feldolgozni azt a merényletet, amit tavasszal követett el ellene egy elmebeteg asszony. Az is lehet, hogy már a jövőjén dolgozik. A két jelölt különbözőbb nem is lehetne: a 60 éves Kohl az idősödő, jómódú, konzervatív német polgár megtestesülése, míg a 47 éves Lafontaine mindennek az ellentéte — modern, pátoszmentes, kozmopolita, kockáztató típus. Egy keletnémet városka televíziógyárában tartott választási nagygyűlésen például nehezen tudott uralkodni magán, és paprikavörös arccal magyarázta a bizalmatlan, tompa arckifejezéssel üldögélő munkásoknak: „Ha itt csupa gazdag ember élne, akkor megérteném, miért olyan erős errefelé a CDU.... de azt egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ezer márka havi bérrel miért választja valaki a kereszténydemokrata pártot...?! Ám a keletnémet munkások nehezen hiszik el, hogy az SPD az ő pártjuk lenne; azt viszont tudják, hogy a DM-et és a német egységet „Helmut"-tól kapták, valamint azt is, hogy az SPD nevében szerepel a „szociál” szó, márpedig a szocializmusból, köszönik szépen, elegük van. Az unió sikerrel kivédte a szociáldemokraták frontális támadását adóemelésügyben is. Kohl rendíthetetlen nyugalommal és biztonsággal ismételgette el több százszor, hogy nem terveznek adóemelést a német egység költségeinek finanszírozására, és azt a szociáldemokrata gyanút is visszautasította, hogy a Mehrwertsteuer emelésére készülnek, ami automatikusan árdrágulást vonna maga után. Az emberek pedig hisznek a kancellárnak, mert hinni akarnak neki. Mindezek után december 2-án valóban csak az a kérdés merülhet fel, amelyet egy lap így fogalmazott meg: „Vajon Kohl győzni fog, vagy diadalmaskodni?” Fortnyák Éva Lehet Kassán magyar konzulátus Prágai tudósítónk jelenti " A csehszlovák külügyminisztériumnak nem lenne kifogása az ellen, hogy Kassán magyar konzulátust nyissanak, de ennek eldöntése a szlovák kormány kompetenciájába tartozik — közölték prágai külügyi források tudósítónkkal. Hozzátették, hogy a szövetségi külügyminisztérium illetékes főosztálya is csak a sajtóból értesült a szlovák külügyek helyettes vezetőjének véleményéről, miszerint nincs szükség kassai magyar konzulátusra. Miután a szövetségi külügyminisztériumot nem értesítették még a fejleményekről, a sajtónyilatkozatot nem tekintik a szlovákok hivatalos és végleges álláspontjának. A szlovákok különben a békéscsabai szlovák konzulátus megnyitásától teszik majd függővé a kassai magyar konzulátus létesítését. Forró Evelyn VILÁGHÍRADÓ Antall-levél Andreottihoz (MTI) A Pentagonals miniszteri ülésén a magyar kormányt képviselő Kodolányi Gyula, a miniszterelnökségi hivatal címzetes államtitkára pénteken levelet adott át Antall József miniszterelnöktől Giulio Andreotti olasz kormányfő részére, amelyben a magyar kormányfő arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságot ért veszteségek teljesen elvonják a gazdaság szerkezetváltására, privatizációjára, illetve az ebből fakadó szociális feszültségek enyhítésére fordítható erőforrásokat. Varsó nem ad U szökevényt (AN) Hírügynökségi értesülések szerint Zbigniew Skoczilas, a lengyel kormány tagja kijelentette: nem adják ki a Szovjetuniónak a Lengyelország területére dezertáló szovjet katonákat, mert a kiadatási egyezmény csak bűnözőkre vonatkozik. Sikertelen gépeltérítés (AFP) Két fegyvertelen férfi pénteken megpróbálta eltéríteni az Aeroflot Volgograd és Donyeck között közlekedő repülőgépét — jelentette az Interfax független hírszolgálat. Washington-díjak (MTI) Az Amerikai Magyar Alapítvány George Washingtondíjait csütörtökön este adták át ünnepélyesen New Yorkban az idei kitüntetetteknek: Zwack Péter washingtoni magyar nagykövetnek és Andre Grove-nak (Gráf Andrásnak), az Intel cég elnökének. Felfüggesztik a törvénykiegészítést? (TASZSZ) George Bush azt fontolgatja, hogy átmenetileg felfüggeszti a Szovjetunióval szemben alkalmazott Jackson—Vanik törvénykiegészítést, hogy előmozdítsa a szovjet—amerikai kereskedelem bővítését, illetve amerikai mezőgazdasági termékek szovjet vásárlásának növelését — jelentette pénteken a The Washington Post című lap, kormányzati forrásokra hivatkozva. Merényletterv Bush ellen (AFP) Az amerikai hatóságok a hét elején letartóztattak egy arab fiatalembert, süti merényletet tervezett George Bush amerikai elnök ellen — közölte csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium. Meg akarta gyilkolni James Baker külügyminisztert, a kongresszus több tagját és támadást készített elő amerikai katonai létesítmények ellen is. Csien Csi-csen Washingtonban (AP) George Bush amerikai elnök pénteken Washingtonban fogadta Csien Csi-csen kínai külügyminisztert. Ez volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel a két ország között tavaly június óta. Kadhafi és a világbéke (Folytatás az I. oldalról) megtartani a tervezett sajtóértekezletet. ... Mindenki felszisszen — de mindenki bízik benne, hogy fordítási hiba volt S ezután felolvasnak egy pár soros nyilatkozatot. Lényege az, hogy Kadhafi ezredes találkozót készített elő Fahd szaúdi király és Szaddám Huszein iraki elnök között, s e hármas minicsúcstól remélte, hogy a Biztonsági Tanács eláll az erő alkalmazását engedélyező határozat megszavazásától, s hogy ők hármasban — Kadhafi, Fahd, Huszein — újabb esélyt kapnak a világbéke (sic.) megteremtésére. Minthogy azonban Fahd király az utolsó pillanatban meggondolta magát — így a nyilatkozat —, Líbia elhatárolja magát a „keményvonalasoktól”, s többé egyáltalán nem érdekli az Öböl-válság, emellett készséggel hagyja, hogy a keményvonalasok fizessék meg saját politikájuk árát, „legyenek azok szaúdiak, kuvaitiak vagy Irakiak”. Gúnyos taps, hitetlenkedő, dühös kiáltozás — de vége. Egy líbiai tisztviselő csak vonogatja a vállát a Magyar Hírlap kérdéseire. Vonogatja akkor is, amikor egy szabadúszó újságírónő feldúlva nekimegy és kérdezi: ki fizeti meg neki a repülőjegyét, a költségeket, hiszen neki nem fedezték az útját, ő Kadhafi miatt jött. Zűrzavar, átmeneti tanácstalanság. A nagy semmiről mit lehet haza jelenteni? A fotósok jobb híján az üres széket veszik célba: ott ült volna Kadhafi ezh^d'Oo ct Vezér A holtfáradt, éhes újságírók megint várakoznak. Akkor végre indulunk , azaz indulnánk. A busz ugyanis lerobban, nem Indul. A társaság hagy nehezen lekászálódik buszról. Sőt, nekilát tologatni is. a Hangulatos kép: az egyik forgatócsoport bekapcsolja a lámpákat és kezdi felvenni a jelenetet. Újságírók mindenhonnan líbiai buszt tologatnak. Az egyik líbiai kísérő — őt is kellemetlenül érintik a történtek —nekidühödik. Odarohan, először csak eltakarja a kamerát, de nem tud uralkodni magán és jót lök is rajta. _ F. Gy. (Hétfőn olvashatják hírmagyarázatunkat.)