Magyar Hírlap, 1991. április (24. évfolyam, 76-87. szám)
1991-04-02 / 76. szám
M MAGYAR HÍRLAP_________ Leka, a trónkövetelő, csalást emleget Albániában a Munkapárt győzött MTI------------------------------------ A Demokrata Párt, a legfőbb albán ellenzéki erő első embere szerint a demokraták arattak győzelmet az ország legnagyobb településein és városaiban, de nem állította, hogy országosan is megnyerték volna a választásokat. Szali Berisha, aki tegnap reggel elsőként az MTI tudósítójának adott rövid interjút a párt tiranai központjában, kijelentette: Tiranában a Demokrata Párt teljes győzelmet tudhat magáénak, de előretört olyan fontos vidéki központokban is, mint Shkodra - Ramiz Alia pártvezető és államfő szülővárosa -, valamint Durres, Elbasan, Korea és Vlora. Vlora volt az egyik színhelye Durres mellett az elmúlt hetek nagy világvisszhangot kiváltó menekülési drámáinak. Berisha ugyanakkor kijelentette azt is, hogy értesülései szerint komoly csalások történtek országszerte a szavazatok összeszámlálásánál. Arra a kérdésre, hogy a manipulációk megfordíthatják-e az eredményt, egyelőre nem tudott válaszolni. Berisha pártelnök közölte: még nincsenek pontos információi a végleges országos eredményeket illetően. Az Albán Demokrata Párt központi vezetőségének egy tagja az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy pártja „nem áll győzelemre,, állítólag a Munkapárt 65 százalék körüli szavazatot kapott. Aleksander Meksi, Sali Berisha pártelnök egyik közvetlen munkatársa megerősítette Berisha szavait, amelyek szerint sok manipuláció történt a választások során, de hozzátette, hogy ezek többségét nem lehet bizonyítani. Meksi szerint Tiranában a 18 mandátum közül 17-et a demokraták nyertek el. I. Leka albán exkirály, trónkövetelő szerint előre megírt forgatókönyv alapján zajlott le a vasárnapi albániai választás. Mint a 62 éves, dél-afrikai száműzetésben élő trónkövetelő a France-Info rádióállomásnak adott interjújában elmondta, tudomása van arról, hogy a választáson csalás történt. „Bármelyik párt is győz, az eredményt előre eltervezték,, — mondta. Az Albániában vasárnap tartott parlamenti választás eddigi — egyelőre még nem hivatalos — eredményei azt mutatják, hogy az országot jelenleg is irányító kommunista Albán Munkapárt mintegy 140 mandátumot szerzett a 250 tagú parlamentben, miközben legfőbb ellenfele, az ellenzéki Demokrata Párt megközelítően 70 képviselői helyhez jutott. Tiranában keringő, nem hivatalos és egyelőre meg nem erősíthető értesülések szerint a Munkapárt ugyan abszolút többséget szerzett , amelynek aránya állítólag országosan a hatvan százalékot is elérheti —, de a párt legfőbb vezetői, így Ramiz Alia, nem jutottak be a törvényhozásba. Alia állítólag csak 36 százalékot kapott. Ezeket az információkat az albán fővárosban diplomáciai források óvatosan kezelik, mivel az adatokat egyetlen hiteles forrásból sem lehet megerősíteni. Még a kecskét is feldíszítették a történelmi szavazás napján mti külföldi képszolgálat Romániában is emelkednek az árak Bukaresti tudósítónktól_________ Van humora Romániában az ellenzéknek: a hétfőtől, április elsejétől életbe léptetett áremelések kapcsán ugyanis őszintén elismerte: vannak helyzetek, amikor a kormány is betartja a szavát. Jóllehet a miniszterelnök az árliberalizáció második szakaszának életbeléptetése előtt közzétett új árlistára való reagálás kapcsán a közelmúltban adott tévényilatkozatában valamivel vissza is fogta az árakat, azok még mindig túlságosan meredeken szöktek föl. Petre Roman a közvélemény nyomására mérsékelte a tervezett emelést, s így az eredeti 316 százalék helyett csupán mintegy 200 százalékos lesz a drágulás. Ugyan az állam némi fizetéskiegészítést is előirányzott, mintegy kiegyensúlyozandó az áremelést, ez a pótlás azonban korántsem áll arányban a tegnaptól bevezetett drágulásokkal. A béreket a kormányintézkedés értelmében havi 2100 lejjel egészítik ki, ezt a pénzt azonban nem az állam fedezi, hanem az egyes vállalatoknak kell fizetniük. Márpedig azok az egységek, amelyek jelen pillanatban veszteségesen vagy csak elenyésző nyereséggel dolgoznak — és Romániában az ipari, gazdasági és másfajta vállalatok túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozik — egyszerűen nincs honnan kifizessék ezt a kiegészítő jutalékot. Ami azt jelenti, hogy az áremelések minden dolgozót egyformán érintenek, de a korántsem kielégítő kompenzációban is csupán kevesek részesedhetnek. Bár hétfő délelőtt számos üzletben már megjelentek az új áras termékek, Bukarestben egyelőre nincsenek tiltakozó megmozdulások. A szakszervezetek a leghatározottabban sztrájk akciókkal, illetve tüntetésekkel fenyegetőztek a drasztikus áremelések bevezetése esetében. Az is igaz, hogy — minden bizonnyal az áremelésre adandó reakciótól való félelmében — több üzletvezető is úgy vélte, jobb ha ezen a napon zárva tart. • Bogdán Tibor REGIO—INVEST Regionális Tanácsadó és Befektetési Részvénytársaság (1021 Budapest II., Labanc u. 22/b.) IGAZGATÓSÁGA értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság 1991. évi treijdei KÖZGYŰLÉSÉT 1991. május 7-én 10 órára — határozatképtelenség esetén 14 órára ismételten — összehívja. A közgyűlés helye: az AETV székháza, 1016 Bp. Krisztina krt. 99.1. em. 102. 1. Az igazgatóság jelentése a társaság 1990. évi üzleti tevékenységéről. 2. A felügylő bizottság jelentése. 3. A könyvvizsgáló jelentése. 4. A jelentések megvitatása, elfogadása és a mérleg megállapítása. 5. Az 1991. évi üzletpolitika elfogadása. 6. Az alaptőke felemelése. 7. A társaság alapszabályának módosítása. Tisztelt részvényeseink, illetve képviselőik a szórólapokat a helyszínen 9 órától vehetik át. A REGIO INVEST RI IGAZGATÓSÁGA Politizálhatnak a szovjet katonák MTI------------------------------------ Az oroszországi vezetés, a hatalmára törő ellenzék erőteljes bírálata jellemezte a szovjet államfő szombati beszédét, amelyet a hadsereg pártvezetőinek értekezletén mondott. Mihail Gorbacsov egyértelműen értésre adta, hogy a szovjet fegyveres erők depolitizálása a mai körülmények között elképzelhetetlen, ez a hadsereg széteséséhez vezetne. Mihail Gorbacsov úgy értékelte a jelenlegi szovjet belső helyzetet, hogy az rendkívül feszült, számos veszélyt és fenyegetést hordoz magában. Nézete szerint a peresztrojka folytatása révén úrrá lehet lenni a nehézségeken, s ismét az átalakítási politika megvalósítása mellett foglalt állást. Annak a véleményének adott hangot, hogy az SZKP-nak „nagy esélyei vannak nemcsak pozíciói megőrzésére, hanem vezető szerepének megszilárdítására,, is. Az elnök kifejtette: az ország vezetése megkülönböztetett figyelmet fordít a hadseregre, nem becsüli alá szerepét, s biztosítani fogja a szükséges feltételeket. __________KÜLFÖLD Szerbiában vérfürdőt emlegetnek • Folytatás az 1. oldalról A karlovaci és gospici rendőrség ezért vasárnapra virradóra alakulatai egy részét Plitvicére vezényelte, hogy helyreállítsák a közrendet és nyugalmat. Ott azonban barikádok fogadták őket, s a fegyveresek tüzet nyitottak az érkező rendőrökre. A rendőri alakulatok helyreállították a közrendet, jelenleg üldözik a fegyveres lázadókat és kilencet már elfogtak közülük - hangoztatja a horvát belügyi közlemény. Stipe Mesic szövetségi alelnök, az államelnökség horvát tagja az államelnökség vasárnap este megtartott üléséről elmondta, hogy szükségtelennek tartotta az ülést, a hadsereg felvonultatását, mivel a rend már helyreállt. Ellene szavaztam - mondotta Mesic -, de mindez nem jelenti azt, hogy emiatt lemondanék tisztségemről. A Horvátországi Egyesült Szerbek Belgrádban felszólították Franjo Tudjman elnököt, hogy azonnal vessen véget a szerbek körében elkövetett vérfürdőnek, s vonja ki a különleges alakulatokat Plitvicéről. Hasonlóképp nyilatkozott a szerb köztársasági kormány és több szerb ellenzéki párt is, bár Vuk Draskovics, a Megújhodási Mozgalom vezetője kijelentette, hogy egyelőre még nem mozgósítja híveit. A maribori Vecser című lap egyértelműen Horvátország pártját fogja az események megítélését illetően. Kifejti, hogy először a szerbek lettek. A Vecser emlékeztet Milosevics szerb elnök és Tudjman hétfői találkozójára, amelyen megállapodtak a hidegháborús állapotok rendezéséről. A lap megállapítja: néhány nappal a kibékülés után a háború most valóban megkezdődött, a két vezető ma már csak annyit mondhat, hogy íme, a harc most kezdetét vette, s már semmiképp sem beszélhetnek a horvát-szerb viszony békés rendezéséről. A zágrábi Vecsernji Liszt kifejti: az utolsó akció, a plitvicei Nemzeti Park horvát vezetőinek erőszakos leváltása tovább szorította Horvátország körül a hurkot, amely már eddig is nagyon szoros volt. A kniniek megpróbálták kipuhatolni, hogy meddig terjed Horvátország türelme, s megkísérelték kiterjeszteni a „saját,, területüket erre a kifejezetten idegenforgalmi körzetre is, s így el akarták vágni Észak-Horvátországot Dalmáciától. A horvát hatalomnak nem volt más választása — szavakban már nem lett volna elég választ adni — írja a Vecsernji Liszt. APA-----------------------------Hétfőre virradó éjjel két újabb horvátországi szerb város jelentette be elszakadását Horvátországtól - közölte az APA osztrák hírügynökség. A köztársasági fővárostól, Zágrábtól délre fekvő Glina és Kostajnica csatlakozott az alkotmányellenesen létrejött horvátországi Szerb Autonóm Területhez. Szünetel a teljes vasúti közlekedés Belgrád és az adriai-tengeri kikötő, Split között. A jugoszláv hatóságok azzal indokolták a forgalom leállítását, hogy a nemzeti konfliktusok miatt fennáll a veszélye annak, hogy fontos pályaszakaszokat a levegőbe röpítenek. Az EK közös haderőt létesít Mi lesz a Varsói Szerződés után? MTI ------------------------------------A „Varsói Szerződés katonai szervezetének utolsó napján,, Manfred Wörner, a NATO főtitkára interjút adott Bernát Györgynek, a Magyar Rádió tudósítójának, aki mindenekelőtt az iránt érdeklődött, osztja-e az atlanti tömb főtitkára a véleményt, hogy a Varsói Szerződés katonai-biztonságpolitikai vákumot hagy maga után, és ez akár egyensúlyproblémákhoz is vezethet? Manfred Wörner szerint nincs szó vákumról, csak egy olyan szervezet bomlik fel, amelyet túlhaladottá tettek Közép- és Kelet-Európa eseményei. Ezt olyan fejlemény, amely nagyon is Európa biztonságának érdeke. Olyan új összeurópai biztonsági építménynek kell a VSZ helyébe lépnie, amelyet sok részből akarunk összeállítani, és amelyben Európa valamennyi állama megtalálhatja a helyét — biztonságpolitikai értelemben. Ez tehát olyan Európa lenne, amely a kölcsönös biztonsági érdekek tiszteletére épül, és amely magában foglalja a Szovjetuniót is — mondta. Ami a NATO reagálását illeti, minthogy a kockázat változatlan, a szövetség továbbra is fennmarad. „A helyzetből természetesen le kell vonnunk a következtetéseket, mégpedig két irányban. Az egyik az, hogy tőlünk telhetően felépítünk egy új biztonsági struktúrát, intézményesítjük az európai biztonsági és együttműködési rendszert, vagyis létrehozzuk ezt az összeurópai építményt. A másik az, hogy kialakítjuk kapcsolatainkat Közép- és Kelet- Európa valamennyi államával” — jelentette ki. El tudja-e képzelni a főtitkár, hogy a közép-kelet-európai térség államai a NATO közelében keressék önnön stabilitásukat? És egyáltalán, felkészült-e a szervezet erre a lehetőségre? Közép- és Kelet-Európa valamennyi állama kijelentette, hogy nem törekszik NATO-tagságra. Nem érdekeltek abban, hogy alapvetően megváltoztassák Európa egyensúlyi helyzetét. Belátható időn belül nem merül fel a NATO- tagság kérdése. Ugyanakkor megfogalmazódik a kétoldalú viszony elmélyítésének gondolata. Ezt mi elfogadtuk, és most ki is akarjuk építeni. Az összeurópai felépítmény más elemeivel, tehát az Európai Közösséggel, a kelet-európai országoknak a társulásával, a biztonsági és együttműködési struktúrával, a leszerelési megállapodásokkal, az Európa-tanácsbeli tagsággal együtt mindez megszilárdítja egész Európa stabilitását és hozzájárul a kelet-európai országok helyzetének megerősítéséhez — mondta végül a NATO főtitkára. A NATO-szövetségeseknek kellemetlen egyes kelet-európai országok nyílt, vagy burkolt tagfelvételi kérelme, mert a NATO nem akarja elszigetelni a Szovjetuniót és nem akarja provokálni a moszkvai keményvonalas katonai vezetőket — írta a hétvégén a Financial Times című londoni napilap. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a kelet-európai országokból való szovjet csapatkivonás még nem fejeződött be és még számos probléma megoldatlan a kivonulás körül. Ám ha a szovjet csapatok már a szovjet határokon belül lesznek, a NATO akkor sem siet majd úgy kiterjeszteni a szövetséget, hogy ismét közvetlenül farkasszemet nézhessen a szovjet katonákkal, mikor épp csak most szabadul meg ettől a túlzott közelségtől — vélekedett a brit lap elemzője. ADN-------------------------------- Kevesen a békemenetben Berlini tudósítónktól___________ A hagyományos húsvéti békemeneteken idén sokkal kevesebben vettek részt Németország szerte, mint az elmúlt években. Becslések szerint néhány tízezernél nem volt több azoknak a száma, akik a különböző német városokban a háború, az erő alkalmazása, a fegyverkivitel ellen tüntettek. Akadt, ahol csak tíz-húsz résztvevő vonult az utcán; a legnagyobb, mintegy ezer főt mozgósító demonstráció Münchenben volt. A drezdai nagygyűlésen a szónok azt követelte, hogy egy háború megindításának kizárólagos jogát ruházzák az ENSZ-re, és így akadályozzák meg az eszkalációval fenyegető helyi konfliktusok kirobbanását. A többi kelet-német felvonuláson az emberek elsősorban a „társadalmi háború” ellen tüntettek, a volt NDK lakóinak megsegítését sürgetve. A harmincéves hagyományra visszatekintő húsvéti békemenetek szervező irodája azzal próbálta indokolni az ez évi passzivitást, hogy a békeszerető emberek nagy része mélységesen csalódott, mert látta, hogy az Öböl-háború minden tiltakozás ellenére kirobbant és szörnyű pusztítást vitt véghez. Míg az ellenzékben lévő szociáldemokrata párt támogatta a békemenetekre szólító felhívást, a kormánykoalíció szóvivője a békemozgalmak szemére vetette, hogy a tüntetések elsősorban a nyugati országok kormányai, főként pedig az Egyesült Államok ellen irányulnak. • Forinyák Éva Csatlakozott a tüntetőkhöz Heym Kohl kancellár ellen MTI------------------------------------A német szövetségi kancellár lemondását követeli a berlini Extra-Magazin legújabb számában Stefan Heym író, szemére vetve Kohlnak, hogy választási és taktikai okokból nem volt hajlandó tudomást venni a német keleti tartományokra leselkedő súlyos veszélyekről. Az egykori NDK legismertebb — és az NSZEP-rezsimnek alighanem legkényelmetlenebb — írója a hétfői keletnémet tüntetések résztvevőihez csatlakozva teszi föl a kérdést a jelenleg Ausztriában üdülő kancellárnak: „Ön nem úgy gondolja, hogy ideje volna lemondania? Most, amikor még kényszer nélkül megteheti, s amikor még felszínen úszik az a hajó, amely Önt és mindannyiunkat szállítja?.. A 77 esztendős író, az 1989-es őszi forradalom egyik szellemi atyja szemére hányja Helmut Kohlnak, hogy „Ön már a csatlakozáskor tudatában volt a problémáknak, ám agyonhallgatta, amit tudott, mégpedig mind a keleti, mind a nyugati lakosság, és talán még saját maga előtt is„. Az író a bonni kormány legsúlyosabb hibájának az egyesülés óta megnyilvánuló koncepciótlanságot tartja. „Volt-e a kancellárnak egyáltalán valamilyen elképzelése arról, hogyan is fog összejönni a dolog — egy ország két nagymértékben különböző részének összeillesztése, összetákolása — vagy egyszerűen azt gondolta a Drezdában ujjongó tömeg közepén: ezeket egykettőre zsebre vágjuk, azt a pár fityinget meg, amibe ez nekünk kerül, félkézzel is előkaparjuk majd?.. 1991. április 2., kedd Washington félelmei Irakban MTI -----------------------------------Az iraki kormánycsapatok vasárnap légi- és tüzérségi támadást indítottak az ország északi részén lévő Arbil és Dohuk városok ellen, s azokat az INA iraki hírügynökség jelentése szerint vissza is foglalták. A kurd felkelők visszavonultak a hegyek közé. Az iraki kormánycsapatok helikoptereket, repülőgépeket és rakétákat vetettek be a harcokban, a támadásnak igen sok polgári áldozata is van. Az amerikai hadsereg két héten belül húszezer katonáját vonja ki Dél-Irakból — közölte meg nem nevezett amerikai katonai vezetőkre hivatkozva a The New York Times hétfői száma. Az amerikai hadvezetés naponta átlag háromezer katonát von ki a körzetből, és ezt az ütemet tartani szeretné az állandó tűzszünet eléréséig, amelyet talán már ezen a héten sikerül tető alá hozni. Április elsejéig 400.000 alá, vagyis több mint egynegyedével csökkent az eredetileg 540.000 fős amerikai kontingens létszáma. Amerikai tisztségviselők szerint az Egyesült Államok attól tart, hogy belekeveredik az iraki polgárháborúba, ami a veszteségek kockázata mellett az amerikai hadsereget a megszálló színében tüntetné fel, nem beszélve a harcok elől menekülők tömegeinek gondjáról. A haderőkivonás valószínűleg csökkenteni fogja a hatalma megtartásáért küzdő Szaddám Huszeinre gyakorolt nyomást. Havel nem asszisztálna (MTI) Ha nem sikerül összetartania Csehszlovákiát, lemond az államfői tisztségről — közölte a hétvégén a The Independent című londoni lapnak adott nyilatkozatában Václav Havel csehszlovák elnök. A lap szerint Havel népszerűsége csökken, különösen Szlovákiában. A The Independent szerint az erős szövetségi államról szóló csehszlovák alkotmányt Havel személyes ügyének tekinti, de nem táplál illúziókat. Ha meg van írva, hogy egy országnak szét kell esnie, akkor egyetlen ember nem tarthatja össze — mondta Václav Havel. Hoszt a lázadók kezén (REUTER) Az afgán kormányellenes erők szóvivői Pesavarban közölték, hogy tizenhét napi véres ostrom után vasárnap sikerült elfoglalniuk Hoszt városát, amelyet a 12 éve tartó polgárháború alatt szinte mindvégig, de kevés eredménnyel támadtak. A hírt iszlamabádi diplomaták megerősítették. Szöul és az ENSZ (MTI) Első ízben nyitottak meg hétfőn ENSZ-értekezletet Dél- Koreában. A világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága - ESCAP — negyvennyolc tagországa dolgoz ki ajánlásokat a regionális együttműködés gyorsítása érdekében. A dél-koreai államfő szólt országa ENSZ- tagságáról is: azt mondta, hogy Észak- és Dél-Korea külön ENSZ-tagsága hozzájárulhat a térség stabilitásához és a két Korea majdani egyesítéséhez. Mint emlékezetes, Észak-Korea „a Korea egy ország,, elve alapján azt szeretné, ha egy világszervezeti tagságon osztozkodna Észak- és Dél-Korea. Közös haderőt is fenn fog tartani az Európai Közösség a közös európai védelmi politika keretében, vélekedett vasárnap a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott nyilatkozatában a német külügyminiszter. Hans-Dietrich Genscher szerint a közös nyugat-európai haderő létrehozása nem kérdőjelezné meg a jelenlegi nyugati szövetségi rendszer parancsnoki struktúráját.