Magyar Hírlap, 1991. május (24. évfolyam, 113-125. szám)

1991-05-16 / 113. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Antall: támogatjuk a békeerőfeszítéseket • Folytatás az 1. oldalról­­ Folynak az előkészületek egy olyan törvény megalkotására, amely az 1949 előtti korszakhoz kötődő kárpótlási ügyeket szabályozza, és amely érinteni fogja a zsidóságot, a kitelepített németeket, s azokat, aki­ket Magyarországra telepítettek át — mondotta. Az MTI tudósítójának érdeklődé­sére — készül-e a miniszterelnök a kiegyensúlyozott közel-keleti politi­ka jegyében arab országot is meglá­togatni — közölte, hogy egyiptomi utazás szerepel tervei között, kairói látogatásának dátumát azonban még nem egyeztették. — Magyarországon voltak rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek, de 1990 márciusáig ezeket kivonták az ország területéről — felelte egy izraeli újságíró kérdésre Antall Jó­zsef, és hozzátette: — Legjobb tu­­domásom­ szerint e fegyverek soha magyar kézben nem votlak. — Közvetlen politikai függésünk a Szovjetuniótól megszűnt, nagy problémát jelent ellenben a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos pénzügyi elszámolás — hangzott a kormányfő válasza egy másik kér­désre. — Magyarország nem kíván a többi térségbeli volt VSZ-tagállam­­mal közös katonai paktumot alakíta­ni, biztonságpoltikája alapjának a helsinki folyamatot, a Párizsi Chartát tekinti. A NATO-hoz való csatlako­zás szándéka nélkül a kormány az Atlanti Szövetséget az európai biz­tonság garantálásának fontos eleme­ként tartja számon, akárcsak az ame­rikai katonai jelenlétet a kontinensen — szögezte le a kormányfő. Programja szerint a magyar mi­niszterelnök — mindkét fél részéről a kapcsolatok erősítése terén ered­ményesnek értékelt — látogatása végeztével a kormányküldöttséggel együtt hazautazott. A MIRELITE Hűtőipari Vállalat Budapest belterületén felajánlja szabad kapacitását —5 °C-tól +15 °C-os hőmérsékletű termékben 1000 m2-en bértárolásra és -raktározásra —20 °C mélyhőmérsékleten fagyasztott termékek bértárolása 1000 m2 alapterületen. Alagútban történő fagyasztás 20 t/nap kapacitással. A tároltatók néhány m2-es igényét is kielégítjük. Érdeklődni lehet: Budapest IX., Haller u. 11—13. Telefonon: 118-0499/179 m. Telex: 22-4111. Telefax: 113-6634. Tanácstalanság a jugoszláv államtanácsban Mégis, ki lesz az elnök? Jugoszláviai tudósításunk Kevesen hitték, hogy megtörtén­het az, ami megtörtént. Jugoszlávia kollektív elnökségének tagjai nem szavazták meg az elnökváltást. Elő­ször történt meg, hogy az eredetileg formaságnak, ügyrendi kötelezett­ségnek szánt voksolásból igazi e­­rőpróbát rögtönöztek a tagállamok képviselői. Ennek az erőpróbának az lett a vége, hogy az előre és kötelező érvénnyel meghatározott sorrendet felrúgva, az úgynevezett korszerű föderáció hívei visszautasították Sti­pe Mesicnek, a Horvát Köztársaság képviselőjének beiktatását elnöki tisztségébe. Azoknak lett igazuk, akik már hónapokkal ezelőtt azt állították, hogy Szerbia és Crna Gora véletle­nül sem engedi meg a horvát erőfö­lény kialakulását szövetségi szinten, vagyis azt, hogy Ante Markovic a szövetségi kormány elnöke mellet az államelnökség elnöke is horvát legyen. Macedónia, Bosznia és Her­cegovina, Szlovénia és a Horvát Köztársaság, tehát a konföderáció hívei hiába mondtak igent Mesic el­­nökösködésére, megválasztásához öt szavazat kellett volna. Ezt az ötö­dik szavazatot azonban Szerbia és Crna Gora tartotta a kezében, azok a köztársaságok, amelyek a jugoszláv válság mélyülésével egyre távolabb kerülnek az önállóságukat és területi integritásukat féltő társköztársasá­goktól. Milyen következményekkel járhat a jugoszláviai gyakorlatban eddig tel­jességgel ismeretlen fordulat? A vá­laszt ma még lehetetlen megadni, hi­szen a nyilvános elnökválasztási pró­bálkozás után azonnal sor került az államelnökség zárt ülésére, természe­tesen azzal a szándékkal, hogy vala­­milyen módon áthidaló megoldást ta­­lálhassnak a szövetségi elnökség vál­ságára. Hírek szerint megtörténhet, hogy az elnökségi tagok figyelmen kívül hagyják kötelezettségüket s az elnökség további létének érdekében kompromisszumos megoldást fogad­nak el. Ez a kompromisszumos meg­oldás állítólag Vasil Purkovski, a Macedón Köztársaság képviselője le­hetne. Ha valóban ezt a megoldási le­hetőséget fogadják el a tagköztársa­ságok érdekeit az államelnökségben is konok kitartással képviselő elnök­ségi tagok, akkor még szabad re­ménykedni. Ellenkező esetben csakis az következhet, amire Stipe Mesic fi­gyelmeztetett közvetlenül az elnök­­választási erőpróba előtt. Mesic igen világosan fogalma­zott, amikor azt mondta, hogy meg­választását csakis a polgárháború vagy a halál akadályozhatja meg. Józan ésszel gondolkodva igazat kellett adnunk neki, de ismét bebi­zonyosodott, hogy Jugoszláviában hálátlan dolog a józan észre támasz­kodni. Mesic is érezhette, hogy há­ború nélkül is kérdéses lehet a meg­választása, ezért nyilatkozatában er­re a lehetőségre is utalt: „megválasz­tásom elutasítása esetén a Horvát Köztársaság azonnal megkezdi a szövetségi állam elhagyásának elő­készítését”. A válságot méginkább elmélyíti az a tény, hogy az államelnökség­nek alelnöke sem lehet, hiszen a szövetségi parlament legutóbbi ülé­sén elutasították Crna Gora, az alel­­nököt adó tagköztársaság képviselő­jének beiktatását. És ha a kompro­misszumból sem lesz semmi, akkor nemcsak az elnökség munkája bé­nul meg, hanem főparancsnok nél­kül marad a hadsereg is. Nem ne­héz elképzelni, hogy milyen meg­próbáltatások várnak az egyidőben elnökség és főparancsnok nélkül maradt országra. A tagköztársasá­gok közötti ellentétek azonban már annyira kiéleződtek, hogy a belhá­­borús veszedelem sem riasztja vissza a köztársasági vezetőket a válság elmélyítésétől. • Fehér István Szerb nacionalisták tüntetnek Mesic ellen a jugoszláv parlament épülete előtt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG ­ Állami Biztosító Rt/k | felvételre­­ keres fiatal, angolul jól beszélő, befektetések iránt érdeklődő, valamint többéves tervezési-elemzési gyakorlattal, nyelvismerettel rendelkező közgazdászokat. i Szakmai önéletrajzokat I l a humánpolitikai főosztályra j \\\ kérjük beküldeni. I­­ Levélcím: III­­ Állami Biztosító Rt. 1 / 1813 Budapest, I Besszmertnih—Arafat találkozó Genfben A palesztinok részvételéről REUTER ------------------------­Besszmertnih szovjet külügymi­niszter szerdára virradóra kétórás megbeszélést folytatott a genfi szov­jet misszió épületében Jasszer Ara­­fattal, a PFSZ VB elnökével. A tárgyalást Arafat „nagyon pozitívnak és konstruktívnak” minősítette, de sem ő, sem Besszmertnih nem bo­csátkozott részletekbe. Mindenesetre palesztin források szerint a PFSZ vezetői azt szeretnék elérni, hogy az összehívandó közel­­keleti békekonferencián a paleszti­nokat független küldöttség képvisel­je, s a konferencia rendelkezzen va­lódi hatáskörrel, ily módon adott e­­setben beavatkozhatva az izraeli-a­rab tárgyalásokba. Izrael viszont mindkét követelést elveti. Időköz­ben Baker amerikai külügyminiszter Jeruzsálembe érkezett, s az Egyesült Államok ottani főkonzulátusán két és félórás tárgyalást folytatott egy, a megszállt területek palesztinjait kép­viselő küldöttséggel. A tárgyalás vé­geztével Baker elzárkózott a kérdé­sek elől. A megbeszélésen egyébként nyil­ván a békefolyamatban való palesz­tin részvétel kérdése állt a közép­pontban. Aligha véletlen, hogy ez u­­tóbbival kapcsolatban Husszein jor­­dán király éppen kedden, Baker ot­tani tárgyalásai után jelentette be, hogy országa kedvezően viszonyul­na egy közös jordán-palesztin dele­gáció létrehozásához. Kalugin nem veszett el (MTI) Oleg Kalugin, a KGB volt tábornoka nem tűnt el nyomtala­nul, mint ezt a Szovjetszkaja Rosszija című konzervatív lap kedden állította, mindössze né­hány nappal meghosszabbította amerikai tartózkodását. Ezt az o­­roszországi tévétársaság éjszakai hírműsora közölte Kalugin fele­ségére hivatkozva. A volt tábor­nok néhány napja telefonált Moszkvában tartózkodó feleségé­nek és közölte, hogy további, hi­vatalos jellegű programja miatt csak május 15-én vagy 16-án tér vissza a Szovjetunióba az Egye­sült Államokból. Stasi-besúgók névjegyzéke (MTI) 100-300 ezer nem hivata­los Stasi-munkatárs — azaz besú­gó­­ nevét tartalmazó listák buk­kantak föl a napokban Berlinben — írja szerdai számában a Berli­ner Zeitung, egy polgárjogi cso­port tagjaira hivatkozva. A „Janu­ár 15.” csoportról van szó, amely nevében annak a napnak az emlé­két őrzi, amikor csaknem másfél Világhíradó évvel ezelőtt felháborodott berli­niek ezrei megrohamozták és részben kifosztották a volt állam­biztonsági minisztérium berlini központjának irattárát. A csoport tagjai szerint a fővárosban keringő listák egyike a besúgók valódi és fedőnevét tartalmazza, míg a má­sik a nem hivatalos munkatársak és az őket felügyelő állambizton­sági minisztériumi szolgálati egy­ség kapcsolatára világít rá. Elítélték Winnie Mandelát (AFP) Winnie Mandela keddi elí­télése nem váltott ki heves reagá­lásokat a dél-afrikai feketék ré­széről, az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) pedig azonnal a nyugalom megőrzésére szólított fel. Nelson Mandela egyik beszé­dében — amelynek mérsékeltsé­­gét kiemelte a dél-afrikai sajtó — kérte híveit: hagyják az igazság­szolgáltatást, hogy tegye a dolgát. Nem telepítik ki az örményeket (Reuter) Az illetékes szovjet ka­tonai parancsnokság kedden cá­folta azokat a híreszteléseket, hogy az örmény többségű, de A­­zerbajdzsánhoz tartozó Karabah­­hegyvidékről tömegesen deportál­ni akarnák az örmény lakosságot. A helyi katonai körzet parancs­noksága által kiadott közlemény alaptalannak nevezi azokat az állí­tásokat, hogy a szovjet csapatok az örmény lakosság deportálására készülnének. Ugyanakkor mege­rősíti, hogy az egységek folytatni fogják akcióikat a fegyveres cso­portok felszámolására indított ak­cióikat. Népszavazás Romániában az új alkotmányról (AFP) A román alkotmány­ozó nemzetgyűlés szerdán úgy hatá­rozott, hogy népszavazást ren­deznek az ország újonnan kidol­gozandó alkotmányáról. Az 1990. márciusi választási tör­vény értelmében az új román alkotmányt legkésőbb 1992. ja­nuár 11-ig el kell fogadni, s az alapokmány életbe lépését köve­tő 12 hónapon belül pedig új ál­talános választásokat kell tarta­ni az országban. KÜLFÖLD Szovjet—kínai csúcs Moszkvai tudósítónktól_________ Harmincnégy év telt el azóta, hogy 1957-ben Mao Ce-tung szemé­lyében a Kínai Kommunista Párt el­ső embere legutóbb szovjet földre lé­pett, így aztán érthető, hogy Moszk­vában történelmi jelentőséget tulaj­donítanak annak a megbeszéléssoro­zatnak, amely tegnap kezdődött meg Csiang Cö-min, a KKP főtitkára, a központi katonai tanács elnöke és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtit­­kár-államfő között. Szimbolikus értékű, hogy a talál­kozóra napra pontosan két esztendő­vel Gorbacsov pekingi látogatása u­­tán került sor, s ezt nemcsak az ese­ménnyel nagy terjedelemben foglal­kozó szovjet lapok, hanem a megér­kezéskor tett nyilatkozatában maga Csiang Cö-min is hangsúlyozta. A kínai vezető, aki 1989-ben még mint sanghaji polgármester, a városi párt­­szervezet irányítója folytatott eszme­cserét a szovjet elnökkel, kijelentet­te: Gorbacsov kínai vizitje során si­került „lezárni a múltat és megnyitni a jövőt”, normalizálni mind az orszá­gok, mind a pártok közötti kapcsola­tokat. Mostani, öt napos látogatásá­nak fő célja, hogy további lendületet adjon az együttműködésnek — mu­tatott rá. • Poór Csaba 1991. május 16., csütörtök Melescanu nyilatkozata a Nyitott égbolt-egyezményről Romániában még meghívásról beszélnek Bukaresti tudósítónktól Antall József magyar kormányfő hivatalos meghívást intézett Ion Ili­escu elnökhöz, tegyen látogatást Magyarországon — nyilatkozta Te­odor Melescanu a Romániai Új Szónak. A külügyminisztériumi ál­lamtitkár elmondta, hogy ezzel kapcsolatosan Somogyi Ferenc is leszögezte: „a lehetőséget, amit kaptam, hogy Iliescu elnök úrral ta­lálkozhassak, elsősorban arra hasz­náltam fel, hogy átadjam neki An­tall József miniszterelnök úr leve­lét, amelyben kifejtette véleményét néhány, a kétoldalú kapcsolatok te­rén előtérben álló kérdésről és java­solta, hogy különböző szinten, be­leértve a magasabb politikai szintet is, legyenek kontaktusok, amelyek­nek célja a kétoldalú kapcsolatok érdemi kérdéseiben remélhetőleg a nem túl távoli jövőben bekövetkező eredmények szentesítése lehetne”. A múlt héten megkötött kétolda­lú Nyitott égbolt megállapodással kapcsolatban Melescanu úgy véle­kedett, hiba lenne azt mondani, hogy katonai vonalon a román-ma­gyar együttműködés jobb, mint po­litikai téren. A szerződést nem tisz­tán katonai, hanem katonai-politi­kai dokumentumként értékelte. Vé­leménye szerint az egyezménynek köszönhetően a két ország külügy­minisztériuma ismét magához ra­gadta a kezdeményezést és a jövő­ben nagyon fontos fejlemények várhatóak kimondottan politikai té­ren. Arra is rámutatott, meghívást vár Somogyi Ferenc részéről, hogy újrakezdjék, folytassák a korábban külügyminisztériumi államtitkári szinten beindult konzultációkat. Ennek kapcsán a román politikus magyar kollégájának átnyújtott egy jegyzéket azokról a kérdésekről, a­­melyekről a közeljövőben konkré­tan tárgyalhatnának. Megkezdte első megbeszéléseit a román fővárosban Entz Géza, a határokon túli magyarság kérdései­vel foglalkozó magyar államtitkár, aki szerdán délelőtt az RMDSZ képviselőcsoportjának vendége volt. Délután a magyarság képvise­leti szervezetének elnökével, Do­mokos Gézával, este pedig az RMDSZ parlamenti csoportjával találkozott. A tervek szerint pénte­ken a Magyar Köztársaság bukares­ti nagykövetségén tart sajtóértekez­­letet.A terveknek megfelelően zaj­lott le Tőkés László református püspök vizitációja is a máramaros megyei Láposon, jóllehet nem bi­zonyult megalapozatlannak a hely­beli rendőrség figyelmeztetése, mi­szerint bizonyos erők provokatív akciót szerveznek a Romániában oly hevesen támadott egyházfő el­len. A püspök némi késéssel érke­zett, az utat ugyanis egy helyen el­torlaszolták. Lápos főterén nagy­számú hívő fogadta a vendéget, de nem hiányzott a környékről autóbu­szon behozott hangoskodók, rend­bontók meglehetősen népes tábora sem, amely az istentiszteletet kia­bálással, énekléssel próbálta meg­zavarni. A helybeli ortodox esperes nem lehetett jelen az eseményen, mivel nagybányai püspöke szigorú­an megtiltotta a részvételt. Az is­tentisztelet végén Tőkés László magyar és román nyelven szólt a különböző nemzetiségű és vallású hívőkhöz, a társadalmi és nemzeti megbékélés szükségességéről. A távozó püspököt a rendbontók áru­lónak, kémnek, az ország ellensé­gének nevezték. A királyhágómel­­léki püspökség véleménye szerint a szervezett rendbontás részét képezi az egri tanácskozás kapcsán beindí­tott hangulatjelző kampánynak. • Bogdán Tibor Értelmezési kérdés Antall József miniszterelnöknek Ion Iliescu román államfőhöz intézett levele nem hozzáférhető — ennyit sikerült megtudnunk arról, hogy meg­hívta-e a kormányfő a román elnököt, vagy nem. Illetékes helyeken nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a meghívó valóban elment. Tudunkra adták azonban, hogy végeredmény­ben „értelmezési kérdésről” van szó. Finoman utaltak arra, hogy a meghívóval kapcsolatos hírek román for­rásból származnak. Az említett illetékes helyek arra hivatkoztak, hogy a magyar külügyi szóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában már megadta a választ. Sem ebből, sem pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár bukaresti megnyiltakozásaiból nem derül ki azonban, hogy végül is igennel vagy nemmel lehet-e válaszolni a kérdésre: van-e meghívás, vagy nincs. Ezt támasztja alá Teodor Melescanu külügyminisztériumi államtitkárnak a romániai Új Szó számára adott nyilatkozata is. •F.Gy. Az MH bemutatja Edith Cresson Michel Rocard eddigi miniszterelnököt — saját kérésére — felmentették tisztségéből — jelentette be az Elysée-palota szerdán délután hivatalosan is a hírt. Francois Mitterrand köztársasági elnök az 57 éves Edith Cressont, az európai ügyek volt miniszterét bízta meg a kormányfői teendőkkel. Cresson Francaiország történetének első női miniszterelnöke lesz. Franciaország első női minisz­terelnöke lelkes híve és feltétlen a­­lárendeltje a köztársasági elnök­nek, Francois Mitterrand-nak. Az 57 éves politikus-asszony pályafu­tását a baloldali ifjúsági mozgal­makban kezdte, majd a Szocialista Pártban folytatta. Kétgyermekes családanyaként akkor szerzett ne­vet magának, amikor 1975-ben, mint a párt ifjúsági titkára — u­­gyan végülis vesztesen, de — in­dult egy biztos centrista választó­­kerület képviselőségéért. A szocia­lista kormányokban különféle mi­niszteri posztokat töltött be — a rossz nyelvek szerint egyik tárcá­hoz sem a szakértelem vitte, jólle­het a reszortjainak megfelelő dip­lomákkal rendelkezik: kereskedel­mi főiskolát, jogi kart és agrár-köz­gazdász mérnöki fakultást végzett. Sikeres mezőgazdasági, külkeres­kedelmi, illetve Európa-ügyi mi­niszterként beszélnek róla, amit politikusi erényeinek köszönhet: kitartó, makacs, következetes és leleményes. „Olyan küzdő, aki so­se veszi észre, ha vereséget szen­ved, így a végén mindig győz” — írja róla a Reuter. Edith Cresson nyolc hónapja vált ki a kormányból, mert nem ér­tett egyet azzal a gazdaságpolitiká­val, amelyet Michel Rocard köve­tett. Most — mintegy megigazulva — őt váltja föl a kormányfői szék­ben. Gates lesz a CIA-főnök Washingtoni tudósítónktól Pár nappal ezelőtt a Fehér Ház ó­­vatos, bizalmas kérdezősködésbe kezdett a Kongresszusban: azt akarta megtudni, felelevenedik-e az iráni­kontra botrány, ha Bush elnök Ro­bert Gates-t jelöli a CIA élére. A vá­lasz alighanem megnyugtató volt, mert a jelölés tegnap megtörtént. A következő lépés a jelölt kongresszusi meghallgatása lesz, majd ennek sike­re esetén a kinevezése a CIA élére. A nyilvánosság előtt mindig csendes és óvatos Gates szerdán a kanadai Vancouverben éles hangon bírálta a Szovjetuniót, s ez előrevetí­tette a lehetőséget, hogy az amerikai elnök 47 esztendős bizalmas taná­csadója fontos pozícióváltozásra ké­szül. A Fehér Ház óvatos puhatoló­­dzása pedig a szakértők számára végképp nyilvánvalóvá tette: a CIA igazgatójának tisztsége Robert Ga­­tesre száll. Gates, az amerikai-szov­jet kapcsolatok szakértője, az Öböl­háború idején is Bush elnök legszű­kebb tanácsadói körébe tartozott. Kansasban született és 1965-ben végzett az Egyesült Államok legré­gibb egyetemén, a William and Mary-n; az Indianai egyetemen spe­cializálta magát orosz történelemre és a washingtoni Georgetown egye­temen doktorált 1974-ben orosz és szovjet történelemből. 1966-ban ke­rült a CIA-hoz, mint hírszerzési és leszerelési szakértő. 1986­ április 16-án tette le a hiva­tali esküt, mint a CIA aligazgatója. Valójában ebben az évben ő vezette a hivatalt, mert az igazgató, William Casey agytumorban haldoklón. Mi­kor Casey meghalt, az lett volna a természetes, hogy Gatesre száll az i­­gazgatói tisztség és Reagan elnök ezt így is képzelte el. Gates azonban maga vonta vissza jelentkezését, hogy ne kérdezzék meg, milyen mértékben járult hozzá William Ca­sey hamis kongresszusi tanúvallo­másához a „túszokat­ fegyverekért” titkos megállapodást illetően. A sze­nátorok szerint Gatesnek, aki azt állí­totta, roppant keveset tudott az ügy­ről, mert Casey a részletekbe nem a­­vatta be, határozottabban kellett vol­na elleneznie, hogy Irán fegyvert kapjon a Libanonban fogvatartott a­­merikai túszok elengedéséért. Gates a jelölés visszavonása után megtartotta aligazgatói pozícióját a CIA-nál mindaddig, amíg Bush el­nök 1989-ben a nemzetbiztonsági főtanácsadó helyetteseként meghívta a Fehér Házba. • Molnár Éva

Next