Magyar Hírlap, 1991. május (24. évfolyam, 113-125. szám)
1991-05-16 / 113. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Antall: támogatjuk a békeerőfeszítéseket • Folytatás az 1. oldalról Folynak az előkészületek egy olyan törvény megalkotására, amely az 1949 előtti korszakhoz kötődő kárpótlási ügyeket szabályozza, és amely érinteni fogja a zsidóságot, a kitelepített németeket, s azokat, akiket Magyarországra telepítettek át — mondotta. Az MTI tudósítójának érdeklődésére — készül-e a miniszterelnök a kiegyensúlyozott közel-keleti politika jegyében arab országot is meglátogatni — közölte, hogy egyiptomi utazás szerepel tervei között, kairói látogatásának dátumát azonban még nem egyeztették. — Magyarországon voltak rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek, de 1990 márciusáig ezeket kivonták az ország területéről — felelte egy izraeli újságíró kérdésre Antall József, és hozzátette: — Legjobb tudomásom szerint e fegyverek soha magyar kézben nem votlak. — Közvetlen politikai függésünk a Szovjetuniótól megszűnt, nagy problémát jelent ellenben a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos pénzügyi elszámolás — hangzott a kormányfő válasza egy másik kérdésre. — Magyarország nem kíván a többi térségbeli volt VSZ-tagállammal közös katonai paktumot alakítani, biztonságpoltikája alapjának a helsinki folyamatot, a Párizsi Chartát tekinti. A NATO-hoz való csatlakozás szándéka nélkül a kormány az Atlanti Szövetséget az európai biztonság garantálásának fontos elemeként tartja számon, akárcsak az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen — szögezte le a kormányfő. Programja szerint a magyar miniszterelnök — mindkét fél részéről a kapcsolatok erősítése terén eredményesnek értékelt — látogatása végeztével a kormányküldöttséggel együtt hazautazott. A MIRELITE Hűtőipari Vállalat Budapest belterületén felajánlja szabad kapacitását —5 °C-tól +15 °C-os hőmérsékletű termékben 1000 m2-en bértárolásra és -raktározásra —20 °C mélyhőmérsékleten fagyasztott termékek bértárolása 1000 m2 alapterületen. Alagútban történő fagyasztás 20 t/nap kapacitással. A tároltatók néhány m2-es igényét is kielégítjük. Érdeklődni lehet: Budapest IX., Haller u. 11—13. Telefonon: 118-0499/179 m. Telex: 22-4111. Telefax: 113-6634. Tanácstalanság a jugoszláv államtanácsban Mégis, ki lesz az elnök? Jugoszláviai tudósításunk Kevesen hitték, hogy megtörténhet az, ami megtörtént. Jugoszlávia kollektív elnökségének tagjai nem szavazták meg az elnökváltást. Először történt meg, hogy az eredetileg formaságnak, ügyrendi kötelezettségnek szánt voksolásból igazi erőpróbát rögtönöztek a tagállamok képviselői. Ennek az erőpróbának az lett a vége, hogy az előre és kötelező érvénnyel meghatározott sorrendet felrúgva, az úgynevezett korszerű föderáció hívei visszautasították Stipe Mesicnek, a Horvát Köztársaság képviselőjének beiktatását elnöki tisztségébe. Azoknak lett igazuk, akik már hónapokkal ezelőtt azt állították, hogy Szerbia és Crna Gora véletlenül sem engedi meg a horvát erőfölény kialakulását szövetségi szinten, vagyis azt, hogy Ante Markovic a szövetségi kormány elnöke mellet az államelnökség elnöke is horvát legyen. Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Szlovénia és a Horvát Köztársaság, tehát a konföderáció hívei hiába mondtak igent Mesic elnökösködésére, megválasztásához öt szavazat kellett volna. Ezt az ötödik szavazatot azonban Szerbia és Crna Gora tartotta a kezében, azok a köztársaságok, amelyek a jugoszláv válság mélyülésével egyre távolabb kerülnek az önállóságukat és területi integritásukat féltő társköztársaságoktól. Milyen következményekkel járhat a jugoszláviai gyakorlatban eddig teljességgel ismeretlen fordulat? A választ ma még lehetetlen megadni, hiszen a nyilvános elnökválasztási próbálkozás után azonnal sor került az államelnökség zárt ülésére, természetesen azzal a szándékkal, hogy valamilyen módon áthidaló megoldást találhassnak a szövetségi elnökség válságára. Hírek szerint megtörténhet, hogy az elnökségi tagok figyelmen kívül hagyják kötelezettségüket s az elnökség további létének érdekében kompromisszumos megoldást fogadnak el. Ez a kompromisszumos megoldás állítólag Vasil Purkovski, a Macedón Köztársaság képviselője lehetne. Ha valóban ezt a megoldási lehetőséget fogadják el a tagköztársaságok érdekeit az államelnökségben is konok kitartással képviselő elnökségi tagok, akkor még szabad reménykedni. Ellenkező esetben csakis az következhet, amire Stipe Mesic figyelmeztetett közvetlenül az elnökválasztási erőpróba előtt. Mesic igen világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy megválasztását csakis a polgárháború vagy a halál akadályozhatja meg. Józan ésszel gondolkodva igazat kellett adnunk neki, de ismét bebizonyosodott, hogy Jugoszláviában hálátlan dolog a józan észre támaszkodni. Mesic is érezhette, hogy háború nélkül is kérdéses lehet a megválasztása, ezért nyilatkozatában erre a lehetőségre is utalt: „megválasztásom elutasítása esetén a Horvát Köztársaság azonnal megkezdi a szövetségi állam elhagyásának előkészítését”. A válságot méginkább elmélyíti az a tény, hogy az államelnökségnek alelnöke sem lehet, hiszen a szövetségi parlament legutóbbi ülésén elutasították Crna Gora, az alelnököt adó tagköztársaság képviselőjének beiktatását. És ha a kompromisszumból sem lesz semmi, akkor nemcsak az elnökség munkája bénul meg, hanem főparancsnok nélkül marad a hadsereg is. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen megpróbáltatások várnak az egyidőben elnökség és főparancsnok nélkül maradt országra. A tagköztársaságok közötti ellentétek azonban már annyira kiéleződtek, hogy a belháborús veszedelem sem riasztja vissza a köztársasági vezetőket a válság elmélyítésétől. • Fehér István Szerb nacionalisták tüntetnek Mesic ellen a jugoszláv parlament épülete előtt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Állami Biztosító Rt/k | felvételre keres fiatal, angolul jól beszélő, befektetések iránt érdeklődő, valamint többéves tervezési-elemzési gyakorlattal, nyelvismerettel rendelkező közgazdászokat. i Szakmai önéletrajzokat I l a humánpolitikai főosztályra j \\\ kérjük beküldeni. I Levélcím: III Állami Biztosító Rt. 1 / 1813 Budapest, I Besszmertnih—Arafat találkozó Genfben A palesztinok részvételéről REUTER ------------------------Besszmertnih szovjet külügyminiszter szerdára virradóra kétórás megbeszélést folytatott a genfi szovjet misszió épületében Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A tárgyalást Arafat „nagyon pozitívnak és konstruktívnak” minősítette, de sem ő, sem Besszmertnih nem bocsátkozott részletekbe. Mindenesetre palesztin források szerint a PFSZ vezetői azt szeretnék elérni, hogy az összehívandó közelkeleti békekonferencián a palesztinokat független küldöttség képviselje, s a konferencia rendelkezzen valódi hatáskörrel, ily módon adott esetben beavatkozhatva az izraeli-arab tárgyalásokba. Izrael viszont mindkét követelést elveti. Időközben Baker amerikai külügyminiszter Jeruzsálembe érkezett, s az Egyesült Államok ottani főkonzulátusán két és félórás tárgyalást folytatott egy, a megszállt területek palesztinjait képviselő küldöttséggel. A tárgyalás végeztével Baker elzárkózott a kérdések elől. A megbeszélésen egyébként nyilván a békefolyamatban való palesztin részvétel kérdése állt a középpontban. Aligha véletlen, hogy ez utóbbival kapcsolatban Husszein jordán király éppen kedden, Baker ottani tárgyalásai után jelentette be, hogy országa kedvezően viszonyulna egy közös jordán-palesztin delegáció létrehozásához. Kalugin nem veszett el (MTI) Oleg Kalugin, a KGB volt tábornoka nem tűnt el nyomtalanul, mint ezt a Szovjetszkaja Rosszija című konzervatív lap kedden állította, mindössze néhány nappal meghosszabbította amerikai tartózkodását. Ezt az oroszországi tévétársaság éjszakai hírműsora közölte Kalugin feleségére hivatkozva. A volt tábornok néhány napja telefonált Moszkvában tartózkodó feleségének és közölte, hogy további, hivatalos jellegű programja miatt csak május 15-én vagy 16-án tér vissza a Szovjetunióba az Egyesült Államokból. Stasi-besúgók névjegyzéke (MTI) 100-300 ezer nem hivatalos Stasi-munkatárs — azaz besúgó nevét tartalmazó listák bukkantak föl a napokban Berlinben — írja szerdai számában a Berliner Zeitung, egy polgárjogi csoport tagjaira hivatkozva. A „Január 15.” csoportról van szó, amely nevében annak a napnak az emlékét őrzi, amikor csaknem másfél Világhíradó évvel ezelőtt felháborodott berliniek ezrei megrohamozták és részben kifosztották a volt állambiztonsági minisztérium berlini központjának irattárát. A csoport tagjai szerint a fővárosban keringő listák egyike a besúgók valódi és fedőnevét tartalmazza, míg a másik a nem hivatalos munkatársak és az őket felügyelő állambiztonsági minisztériumi szolgálati egység kapcsolatára világít rá. Elítélték Winnie Mandelát (AFP) Winnie Mandela keddi elítélése nem váltott ki heves reagálásokat a dél-afrikai feketék részéről, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) pedig azonnal a nyugalom megőrzésére szólított fel. Nelson Mandela egyik beszédében — amelynek mérsékeltségét kiemelte a dél-afrikai sajtó — kérte híveit: hagyják az igazságszolgáltatást, hogy tegye a dolgát. Nem telepítik ki az örményeket (Reuter) Az illetékes szovjet katonai parancsnokság kedden cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az örmény többségű, de Azerbajdzsánhoz tartozó Karabahhegyvidékről tömegesen deportálni akarnák az örmény lakosságot. A helyi katonai körzet parancsnoksága által kiadott közlemény alaptalannak nevezi azokat az állításokat, hogy a szovjet csapatok az örmény lakosság deportálására készülnének. Ugyanakkor megerősíti, hogy az egységek folytatni fogják akcióikat a fegyveres csoportok felszámolására indított akcióikat. Népszavazás Romániában az új alkotmányról (AFP) A román alkotmányozó nemzetgyűlés szerdán úgy határozott, hogy népszavazást rendeznek az ország újonnan kidolgozandó alkotmányáról. Az 1990. márciusi választási törvény értelmében az új román alkotmányt legkésőbb 1992. január 11-ig el kell fogadni, s az alapokmány életbe lépését követő 12 hónapon belül pedig új általános választásokat kell tartani az országban. KÜLFÖLD Szovjet—kínai csúcs Moszkvai tudósítónktól_________ Harmincnégy év telt el azóta, hogy 1957-ben Mao Ce-tung személyében a Kínai Kommunista Párt első embere legutóbb szovjet földre lépett, így aztán érthető, hogy Moszkvában történelmi jelentőséget tulajdonítanak annak a megbeszéléssorozatnak, amely tegnap kezdődött meg Csiang Cö-min, a KKP főtitkára, a központi katonai tanács elnöke és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő között. Szimbolikus értékű, hogy a találkozóra napra pontosan két esztendővel Gorbacsov pekingi látogatása után került sor, s ezt nemcsak az eseménnyel nagy terjedelemben foglalkozó szovjet lapok, hanem a megérkezéskor tett nyilatkozatában maga Csiang Cö-min is hangsúlyozta. A kínai vezető, aki 1989-ben még mint sanghaji polgármester, a városi pártszervezet irányítója folytatott eszmecserét a szovjet elnökkel, kijelentette: Gorbacsov kínai vizitje során sikerült „lezárni a múltat és megnyitni a jövőt”, normalizálni mind az országok, mind a pártok közötti kapcsolatokat. Mostani, öt napos látogatásának fő célja, hogy további lendületet adjon az együttműködésnek — mutatott rá. • Poór Csaba 1991. május 16., csütörtök Melescanu nyilatkozata a Nyitott égbolt-egyezményről Romániában még meghívásról beszélnek Bukaresti tudósítónktól Antall József magyar kormányfő hivatalos meghívást intézett Ion Iliescu elnökhöz, tegyen látogatást Magyarországon — nyilatkozta Teodor Melescanu a Romániai Új Szónak. A külügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy ezzel kapcsolatosan Somogyi Ferenc is leszögezte: „a lehetőséget, amit kaptam, hogy Iliescu elnök úrral találkozhassak, elsősorban arra használtam fel, hogy átadjam neki Antall József miniszterelnök úr levelét, amelyben kifejtette véleményét néhány, a kétoldalú kapcsolatok terén előtérben álló kérdésről és javasolta, hogy különböző szinten, beleértve a magasabb politikai szintet is, legyenek kontaktusok, amelyeknek célja a kétoldalú kapcsolatok érdemi kérdéseiben remélhetőleg a nem túl távoli jövőben bekövetkező eredmények szentesítése lehetne”. A múlt héten megkötött kétoldalú Nyitott égbolt megállapodással kapcsolatban Melescanu úgy vélekedett, hiba lenne azt mondani, hogy katonai vonalon a román-magyar együttműködés jobb, mint politikai téren. A szerződést nem tisztán katonai, hanem katonai-politikai dokumentumként értékelte. Véleménye szerint az egyezménynek köszönhetően a két ország külügyminisztériuma ismét magához ragadta a kezdeményezést és a jövőben nagyon fontos fejlemények várhatóak kimondottan politikai téren. Arra is rámutatott, meghívást vár Somogyi Ferenc részéről, hogy újrakezdjék, folytassák a korábban külügyminisztériumi államtitkári szinten beindult konzultációkat. Ennek kapcsán a román politikus magyar kollégájának átnyújtott egy jegyzéket azokról a kérdésekről, amelyekről a közeljövőben konkrétan tárgyalhatnának. Megkezdte első megbeszéléseit a román fővárosban Entz Géza, a határokon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó magyar államtitkár, aki szerdán délelőtt az RMDSZ képviselőcsoportjának vendége volt. Délután a magyarság képviseleti szervezetének elnökével, Domokos Gézával, este pedig az RMDSZ parlamenti csoportjával találkozott. A tervek szerint pénteken a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségén tart sajtóértekezletet.A terveknek megfelelően zajlott le Tőkés László református püspök vizitációja is a máramaros megyei Láposon, jóllehet nem bizonyult megalapozatlannak a helybeli rendőrség figyelmeztetése, miszerint bizonyos erők provokatív akciót szerveznek a Romániában oly hevesen támadott egyházfő ellen. A püspök némi késéssel érkezett, az utat ugyanis egy helyen eltorlaszolták. Lápos főterén nagyszámú hívő fogadta a vendéget, de nem hiányzott a környékről autóbuszon behozott hangoskodók, rendbontók meglehetősen népes tábora sem, amely az istentiszteletet kiabálással, énekléssel próbálta megzavarni. A helybeli ortodox esperes nem lehetett jelen az eseményen, mivel nagybányai püspöke szigorúan megtiltotta a részvételt. Az istentisztelet végén Tőkés László magyar és román nyelven szólt a különböző nemzetiségű és vallású hívőkhöz, a társadalmi és nemzeti megbékélés szükségességéről. A távozó püspököt a rendbontók árulónak, kémnek, az ország ellenségének nevezték. A királyhágómelléki püspökség véleménye szerint a szervezett rendbontás részét képezi az egri tanácskozás kapcsán beindított hangulatjelző kampánynak. • Bogdán Tibor Értelmezési kérdés Antall József miniszterelnöknek Ion Iliescu román államfőhöz intézett levele nem hozzáférhető — ennyit sikerült megtudnunk arról, hogy meghívta-e a kormányfő a román elnököt, vagy nem. Illetékes helyeken nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a meghívó valóban elment. Tudunkra adták azonban, hogy végeredményben „értelmezési kérdésről” van szó. Finoman utaltak arra, hogy a meghívóval kapcsolatos hírek román forrásból származnak. Az említett illetékes helyek arra hivatkoztak, hogy a magyar külügyi szóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában már megadta a választ. Sem ebből, sem pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár bukaresti megnyiltakozásaiból nem derül ki azonban, hogy végül is igennel vagy nemmel lehet-e válaszolni a kérdésre: van-e meghívás, vagy nincs. Ezt támasztja alá Teodor Melescanu külügyminisztériumi államtitkárnak a romániai Új Szó számára adott nyilatkozata is. •F.Gy. Az MH bemutatja Edith Cresson Michel Rocard eddigi miniszterelnököt — saját kérésére — felmentették tisztségéből — jelentette be az Elysée-palota szerdán délután hivatalosan is a hírt. Francois Mitterrand köztársasági elnök az 57 éves Edith Cressont, az európai ügyek volt miniszterét bízta meg a kormányfői teendőkkel. Cresson Francaiország történetének első női miniszterelnöke lesz. Franciaország első női miniszterelnöke lelkes híve és feltétlen alárendeltje a köztársasági elnöknek, Francois Mitterrand-nak. Az 57 éves politikus-asszony pályafutását a baloldali ifjúsági mozgalmakban kezdte, majd a Szocialista Pártban folytatta. Kétgyermekes családanyaként akkor szerzett nevet magának, amikor 1975-ben, mint a párt ifjúsági titkára — ugyan végülis vesztesen, de — indult egy biztos centrista választókerület képviselőségéért. A szocialista kormányokban különféle miniszteri posztokat töltött be — a rossz nyelvek szerint egyik tárcához sem a szakértelem vitte, jóllehet a reszortjainak megfelelő diplomákkal rendelkezik: kereskedelmi főiskolát, jogi kart és agrár-közgazdász mérnöki fakultást végzett. Sikeres mezőgazdasági, külkereskedelmi, illetve Európa-ügyi miniszterként beszélnek róla, amit politikusi erényeinek köszönhet: kitartó, makacs, következetes és leleményes. „Olyan küzdő, aki sose veszi észre, ha vereséget szenved, így a végén mindig győz” — írja róla a Reuter. Edith Cresson nyolc hónapja vált ki a kormányból, mert nem értett egyet azzal a gazdaságpolitikával, amelyet Michel Rocard követett. Most — mintegy megigazulva — őt váltja föl a kormányfői székben. Gates lesz a CIA-főnök Washingtoni tudósítónktól Pár nappal ezelőtt a Fehér Ház óvatos, bizalmas kérdezősködésbe kezdett a Kongresszusban: azt akarta megtudni, felelevenedik-e az iránikontra botrány, ha Bush elnök Robert Gates-t jelöli a CIA élére. A válasz alighanem megnyugtató volt, mert a jelölés tegnap megtörtént. A következő lépés a jelölt kongresszusi meghallgatása lesz, majd ennek sikere esetén a kinevezése a CIA élére. A nyilvánosság előtt mindig csendes és óvatos Gates szerdán a kanadai Vancouverben éles hangon bírálta a Szovjetuniót, s ez előrevetítette a lehetőséget, hogy az amerikai elnök 47 esztendős bizalmas tanácsadója fontos pozícióváltozásra készül. A Fehér Ház óvatos puhatolódzása pedig a szakértők számára végképp nyilvánvalóvá tette: a CIA igazgatójának tisztsége Robert Gatesre száll. Gates, az amerikai-szovjet kapcsolatok szakértője, az Öbölháború idején is Bush elnök legszűkebb tanácsadói körébe tartozott. Kansasban született és 1965-ben végzett az Egyesült Államok legrégibb egyetemén, a William and Mary-n; az Indianai egyetemen specializálta magát orosz történelemre és a washingtoni Georgetown egyetemen doktorált 1974-ben orosz és szovjet történelemből. 1966-ban került a CIA-hoz, mint hírszerzési és leszerelési szakértő. 1986 április 16-án tette le a hivatali esküt, mint a CIA aligazgatója. Valójában ebben az évben ő vezette a hivatalt, mert az igazgató, William Casey agytumorban haldoklón. Mikor Casey meghalt, az lett volna a természetes, hogy Gatesre száll az igazgatói tisztség és Reagan elnök ezt így is képzelte el. Gates azonban maga vonta vissza jelentkezését, hogy ne kérdezzék meg, milyen mértékben járult hozzá William Casey hamis kongresszusi tanúvallomásához a „túszokat fegyverekért” titkos megállapodást illetően. A szenátorok szerint Gatesnek, aki azt állította, roppant keveset tudott az ügyről, mert Casey a részletekbe nem avatta be, határozottabban kellett volna elleneznie, hogy Irán fegyvert kapjon a Libanonban fogvatartott amerikai túszok elengedéséért. Gates a jelölés visszavonása után megtartotta aligazgatói pozícióját a CIA-nál mindaddig, amíg Bush elnök 1989-ben a nemzetbiztonsági főtanácsadó helyetteseként meghívta a Fehér Házba. • Molnár Éva