Magyar Hírlap, 1991. szeptember (24. évfolyam, 217-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

1991. szeptember 16., hétfő Katonai szakértő a belgrádi vádaskodásról Túlméretezett a magyar reagálás? MH-információ A pattogó hangvétel ellenére egyetlen jugoszláviai szereplőnek sem érdeke, hogy a fegyveres konfliktust kivigye az országhatá­ron túlra — jelentette ki a Magyar Hírlapnak Deák Péter katonai szakértő arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen valószínűsége van a jugoszláviai konfliktus magyaror­szági kiterjesztésének. Nem is mu­tatkozik egyikük részéről sem ilyen irányú világos politikai aka­rat — tette hozzá, egyúttal úgy vé­lekedve, hogy túl lett dimenzionál­va a jugoszláv nemzetvédelmi mi­nisztérium tájékoztatási szolgálatá­nak közleményére adott magyar válasz. A szakértő szerint ezt a feszült­séget nem katonai, hanem politi­kai, diplomáciai eszközökkel kelle­ne kezelni, hogy európai konszen­zussal elérhető legyen a polgárhá­ború intenzitásának a csökkenése. Az ellenérdekeltségeket részle­tezve Deák kifejtette: a jugoszláv néphadseregnek sem lehetősége, sem képessége, sem kapacitása nincs arra, hogy kiterjessze a harci cselekményeket, egyrészt azért, mert a behívások ellenére békeálla­potban van, másrészt a határokon belül sem boldogul; a szerb kor­mánynak csak az az érdeke, hogy a szabadcsapatok elhúzzák a válsá­got, hogy eközben esetleg területi előnyökre tegyen szert, de a konf­liktus határokon túli kiterjesztése a későbbi nemzetközi elismerést, gazdasági együttműködést veszé­lyeztetné; a horvátok ugyan érde­keltek lehetnek a tűzszünet be nem tartásának elhúzódásában, mert ez önállóságuk elismerését gyorsíthat­ja meg, de ha a harcok kimennek az országból, akkor a nemzetközi figyelem teljesen elterelődik róluk. Azt lehetségesnek tartotta a ka­tonai szakértő, hogy Belgrádnak nincs ellenére, ha az — úgymond — ellenőrizetlen szerb szabadcsa­patok provokációkat hajtanának végre a határ térségében. Ha át­csapnak, terrorcselekményeket kö­vetnek el, egyszóval fenntartják a határövezeti feszültséget, ez totá­lissá tenné a polgárháborút, és a szomszédokat visszatarthatná — számításaik szerint — az erőtelje­sebb nemzetközi fellépéstől. Ebbe a kategóriába tartozik a nem tudni milyen tények alapján koholt vá­daskodás is, amelyet a szerdai ju­goszláv katonai közlemény tartal­mazott. A katonaságot ilyen körülmé­nyek között csak szervezett erő­ként lenne szabad felfogni, amely megerősíti a határőrizetet, fokozza az ellenőrzést, kompaktabbá teszi a légvédelmet. De a kérdést nem szabad katonai eszközökkel kezel­ni — hangsúlyozta Deák Péter. • Sz. H. ÉT: a kormány beterjeszti a Munka törvénykönyvének tervezetét Hosszú munkanapot tartott teg­nap az Érdekegyeztető Tanács. Na­pirenden kívül a munkavállalói ol­dal a társadalombiztosítási önkor­mányzat tervezett módosításával és az állami tulajdon privatizációjával összefüggő munkavállalói beleszó­lásról szóló — s még életbe nem léptetett — kormányrendelet kap­csán kérdezte a kormányzat képvi­selőit. Véleményük szerint ugyanis mindkét kérdés esetében az ÉT plenáris ülésén megszületett kon­szenzust felrúgta a kormány. A munkavállalói oldal elkészí­tette egyeztetett véleményét a Munka törvénykönyve munkaügyi , kapcsolatokkal foglalkozó fejeze­tére vonatkozóan, de ezt a munkál­tatók nem ismerték részleteiben. Ezért csak kétórás szünet után ke­rülhetett sor a részletes tárgyalásra. A Liga, az autonómok és a Mun­kástanácsok Országos Szövetsége írásban, külön is rögzítette állás­pontját e fejezet legneuralgikusabb kérdéseit illetően. Elfogadhatatlan­nak tartják a kisebb taglétszámmal rendelkező szervezeteket a kollek­tív szerződés kötésének lehetősé­gétől megfosztó dominanciaelvet. Javasolják, hogy minden olyan ér­dek-képviseleti szervezet részt ve­hessen a kollektív szerződés meg­kötésében, amely működési terüle­tén, az üzemi tanácsi választáso­kon elérte az 5 százalékot. Ezen túlmenően a Liga és a MOSZ olyan szabályozást szorgalmaz az üzemi tanácsi választásokra vonat­kozóan, ahol az újonnan létrejövő érdekképviseleteket nem kénysze­rítik hároméves várakozásra a kol­lektív tárgyalási jog megszerzése kapcsán. Javasolják, hogy országos szakszervezeti konföderációk is ál­líthassanak jelölteket az üzemi ta­nácsi választásokon. A munkaügyi kapcsolatokról szóló fejezet részletes megvitatása során a munkavállalók a szakszer­vezetek információhoz jutásának jogát a konzultáció jogával kíván­ták összekötni. A munkáltatók fő szempontja: a munkahelyeken lévő szakszervezetek reprezentativitásá­nak pontos megállapítása, tárgyalói pozíciójának egyértelmű meghatá­rozása. A munkavállalók az őket, de természetesen a munkaadókat is leginkább érintő kérdésre — me­lyik szakszervezet minősül repre­zentatívnak — vonatkozó rész el­törlését javasolták. Késő délutánig még nem került sor ennek a neural­gikus pontnak a megtárgyalására. Az azonban kiderült, hogy a kor­mány konstruktív javaslattal ren­delkezik a megoldást illetően. Eszerint kollektív szerződést vala­mennyi szakszervezet együttesen köthet az első lépésben. Amennyi­ben az összes azonos munkahelyen működő szakszervezet nem képes közös álláspontot kialakítani, akkor a repre­zentatív szakszervezetek együttesen írhatják alá a kollektív szerződést. Amennyiben ez sem si­kerülne, a következő lehetőség sze­rint azok kötik meg a kollektív szerződést, amelyek több mint öt­ven százalékot szereztek az üzemi tanácsi választásokon. Az utolsó variáció szerint egy szakszervezet is jogosulttá válik, amennyiben egymaga hatvanöt százalék fölötti szavazati arányt ért el. Schamschula György államtit­kár kijelentette, hogy a Munka tör­vénykönyve tervezetét a felek kon­szenzusának hiányában is a parla­ment elé terjeszti a kormány. A munkaügyi miniszter expozéjában azonban kitérhet az eltérő állás­pontok ismertetésére, ezenkívül a két másik oldal képviselőjének is lehetősége lesz bekapcsolódni a parlamenti szakbizottságok mun­kájába. ■ H. A. Magyar híradó­ ra ülésezik az MDF-frakció (MH) A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának mai ülésén napirendre kerül az igaz­ságtétel kérdése és a honatyák értékelik a párt kö­zelmúltban rendezett megyei gyűlésein elhangzott észrevételeket. Információink szerint vita várható Kónya Imre frakcióvezető tanulmányáról is. Megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége (MTI) Megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szö­vetsége szombaton, a Magyar Honvédség budapes­ti, Hűvösvölgyi úti épületében Az új szervezet célja — miként az alakulóülésen elmondták —, hogy képviselje a hivatásos, a sor- és nyugállományú ka­tonák munkavállalói érdekeit, úgyszintén azokat a társadalom érdekegyeztető mechanizmusában. Für Lajos honvédelmi miniszter képviselője révén kö­szöntötte az új szervezet tagegyesületeinek küldöt­teit. Több szakszervezet pedig támogatásáról bizto­sította a szövetséget. Az egyesületek küldöttei elfo­gadták a szövetség alapszabályát, és megválasztot­ták a tisztségviselőket. Az elnök Horovitz Ferenc mérnök ezredes, alelnök Juhász Mihály alezredes, az ügyvivő Sörös István lett. A rendőröknek is szükségük van érdekvédelemre (MTI) A magyar Független Rendőrszakszervezet kezdeményezésére nemzetközi tanácskozást ren­deztek Boglárlellén. A konferencia zárónapján szombaton sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Ro­ger Bouiller, a Rendőrszakszervezetek Európai Ta­nácsának (CESP) titkára elmondta, hogy bolgár, cseh, szlovák, német és magyar kollégáikkal közö­sen állásfoglalásban rögzítették az elhangzott véle­ményeket és javaslatokat, amelyeket a következő végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztenek. Hogy mit tartalmaz ez az állásfoglalás, arról a CESP tit­kára nem kívánta tájékoztatni az újságírókat. El­mondta: a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsá­nak kettős feladatköre van: az egyik szakmai jelle­gű, mivel ha azt tudomásul vesszük, hogy a bűnö­zés nem ismer határokat, akkor azt is tudnunk kell, hogy a bűnüldözés csakis akkor lehet eredményes, ha közösen lépünk föl ellene. A szervezet másik feladata — mondta a CESP titkára —, hogy kollé­gáiknak megfelelő érdekvédelmet biztosítsanak. Ez a kettős cél jellemzi az 1989-ben megalakult ma­gyar Független Rendőrszakszervezetet, amelynek már 7 ezer tagja van, s ez év áprilisától a Rendőr­szakszervezetek Európai Tanácsa tagja lesz. Fegyvert és lőszert csempésztek (MTI) Elrejtett fegyvert vagy lőszert talált több sze­mélynél a határ- és vámőrség szeptember 13-án, közölte Krisán Attila, a Határőrség szóvivőhelyette­se. A búcsúi forgalom-ellenőrző ponton a hazánkba érkező egyik jugoszláv állampolgárnál 590 darab 7,65 milliméteres és 99 darab 38-as speciális lőszer, Sopronnál, az ugyancsak befelé érkező jugoszláv állampolgárnál 326 darab 9 milliméteres pisztolylő­szer volt. A drávaszabolcsi határellenőrző ponton az egyik kifelé menő jugoszláv állampolgárnál egy darab 22 milliméteres kispuskát, egy másik jugosz­láv állampolgárnál három darab 12-es Winchester puskát, egy darab 22-es kispuskát és 50 darab kis­puskalőszert találtak. Az ország nagy határátkelő­­helyein a forgalom normális, csak a keleti határon, román területen várakoznak hosszabb ideig a ha­zánkba tartó utasok. Gyulán például hatórai, Csen­­gersimán nyolcórai veszteglés után juthatnak ha­zánkba. Magyar Fiatalok az űrvetélkedőkön (MTI) Átadták az ENSZ és a Bolygókutató Társa­ság tanulmánypályázatának díjait a magyar fiata­loknak szombaton, a Központi Fizikai Kutatóinté­zetben. Az első díjak nyertesei részt vehetnek a nemzetközi űrvetélkedőn. A díjak átadásakor a pá­lyázók bepillanthattak a hazai űrkutatás műhelyébe, találkoztak a magyar űrhajóssal és hazai űrkutatók­kal, s az űrkutatást bemutató filmeket tekintettek meg Talárban a Legfelsőbb Bíróság bírái (MTI) A Legfelsőbb Bíróság bírái hétfőtől kezdő­dően talárban ítélkeznek. A testület — saját pénz­ügyi keretéből, mintegy félmillió forintért — mint­egy 100 bíró részére készíttette el a személyre sza­bott új bírói öltözetet. Az AustriaLottó nyerőszámai Az e heti nyerőszámok a következők: 11, 13, 14, 19, 23, 29; a pótszám: 17. A teljes Joker fogadási díj 21 416 527 schilling. Az első nyerőosztály a Jo­ker 3 212 479 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Joker-szám a következő: 491745. Az Osztrák Lottó-Totó Társaság 5. születésnapja alkal­mából a következő számú szelvények kapják az egyenként 555 555 schillinget érő születésnapi ajándékot: 2461 876582; 3910 472414; 1374 832586; 11093 04771; 80219 15455. KÜLFÖLD-BELFÖLD Göncz Árpád tiszteletbeli optimista — Optimizmusunk titka nagyon egyszerű: bízunk az emberben! Ez annyit jelent, hiszünk abban, hogy amit az ember elfuserált, azt az ember szintúgy rendbe is hozhat­ja...! — fordult az Optimista Klub tagjaihoz mosolyogva Göncz Ár­pád, köztársaságunk elnöke, a klub szombati közgyűlésén, ahol is tisz­teletbeli klubtaggá avatták az író­politikust. — Magyarországon lévén — hi­szünk a magyar emberben! Szívós­ságában, kitartásában, alkotóké­pességében és ügyességében. Azon ügyességében, hogy képes befeszí­teni pálcáját a legkisebb résbe is, és ha már egyszer befeszítette, ak­kor kimozdítja a legnagyobb követ is a helyéről! Göncz Árpád nagyra­becsülését fejezte ki a csoportnyi op­timista érzületű ember iránt, hiszen ez a kicsiny, ám mégis talán sokak hitét fémjelző szervezet lefedheti a társadalom jelentékeny részét a kö­zeljövőben... Tiszteletbeli taggá vá­lasztották még Palotás Jánost, a VOSZ elnökét, MDF-es honatyát s Iványi Gábor lelkészt, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét, vala­mint Szokolay Sándor zeneszerzőt. Göncz Árpád mindannyiójuk nevé­ben köszönte meg a tiszteletbeli optimistaklub-tagságot, s amint bú­csúzó szavaiban fogalmazott: — Nagyon hálás vagyok önök­nek, hogy optimistának minősítet­tek — remélem, nem teljesen jog­alap nélkül! —, s ezzel nagyban hozájárultak optimizmusomhoz, amit nagyon köszönök! • B.J. Az elnök hisz a magyar emberekben FOTÓ: MÜLLER JUDIT FKGP: együttműködési megállapodás született a párt és a frakció között • Folytatás az 1. oldalról Ennél tökéletesebb harmóniát párt már nem tud kialakítani. Míg a többi pártot tájfunszerű viharok rázzák meg, addig nálunk a szel­­lőcske is kezd elülni. Hogy azután később lesz-e egy kis friss fuvallat, nem tudhatom — mondta a tájé­koztatón Torgyán József. Ezt követően Jeszenszky Géza állítólagos nyilatkozatáról beszélt a pártvezető. A Smena című szlovák lap azt írta, Carnogursky szlovák minisz­terelnök arra kérte Jeszenszkyt az EDU párizsi konferenciáján, hogy foglaljon állást Torgyán kijelenté­séről. A lap szerint arról van szó, hogy Torgyán szorgalmazta: Magyaror­szág kezdjen tárgyalásokat a határokról. Carnogursky szerint Je­szenszky — a magyar kormány nevében — elhatárolta magát Tor­gyán kijelentésétől, írta a Smena. — Nem tudok mit kezdeni ez­zel az üggyel — mondta Torgyán. Fel sem tudom fogni, mi kivet­nivaló van abban, hogy a tartós bé­ke érdekében váltsunk szót egy­mással, és közösen gondolkozzunk ezen. Már többször kifejtettem: a magyar akarattól függetlenül, összeomlott a párizsi békerend, ha­táraink mentén dörögnek a fegy­verek, a térségben élőknek gondol­kodniuk kell azon, hogyan lehetne a tartós békét kialakítani, s újra rendet és nyugalmat teremteni kör­nyezetünkben, mivel nem szeret­nénk fegyverropogással a fülünk­ben elaludni. Ezután Torgyán úr a saját foga­lomkörében értelmezte a korrekció szó jelentését, amelyet a szomszé­dunkban zajló háborúval kapcso­latban már többször hangoztatott: — Soha nem beszéltem határ­korrekcióról, én csak korrekcióról beszéltem, s tettem is egy elég szellemes nyilatkozatot ezzel kap­csolatban, ha emlékeznek, azt mondtam, hogy legalább annyira különbözik egymástól a két foga­lom, mint a Gizike és a gőzeké. Je­lent ugyan változtatást a korrekció, de millióféle lehet, például megál­lapodáson alapuló. Elhangzott: újraválasztották a frakció két helyettes vezetőjét, Oláh Sándort és Böröcz Istvánt, de a többszöri szavazással sem sike­rült új frakciótitkárt választani. Er­re a tervek szerint egy hét múlva kerül sor. A képviselőcsoport — a várako­zással ellentétben — nem foglal­kozott a honvédelmi bizottság el­nöke, Balogh György ellen felme­rült kifogásokkal. Ugyanakkor megtárgyalta az ez évben a parlament elé kerülő tör­vények előkészítésének kérdéseit. Úgy foglalt állást, hogy már a mi­nisztériumi törvény-előkészítő munkába be kell kapcsolódniuk a képviselőknek, hogy ne forduljon elő az a helyzet, miszerint a tör­vényjavaslatokhoz a kormánykoa­líció pártjának képviselői nyújtják be szinte a legtöbb módosító javas­latot. • Ősz Edit Budapesten tárgyalt Ramiz Alia • Folytatás az I. oldalal nát érinti, nyugtalanítja a válság. A jugoszláviai helyzet nemcsak a Balkán békéjét fenyegeti, hanem kihat Európa helyzetére is. Göncz Árpád szerint a tartós megoldást a térségben élő népek, nemzetek te­remthetik meg. Az a dolgunk, hogy racionális tartózkodással, a realitásokból kiindulva értékeljük a helyzetet, ne hagyjuk magunkat provokálni. A jó megoldás az, ha egy állam a létével védelmezi a kisebbségeket, megóvja identitásu­kat, erősíti nemzeti eszményeiket. Jó lenne, ha egy nemzetközileg el­lenőrizhető és mindenütt alkalmaz­ható charta szabályozná a kisebb­ségek ügyét. Az elnök utalt arra is, hogy a kisebbségek számarányát nem lehet mellőzni. ■ F. Gy. MTI ---------------------------------------­Az Ab­as Antall találkozón a magyar kormányfő hangsúlyozta: örömmel köszönti az albán elnököt hazánkban, hiszen Magyarország mindig is rokonszenvvel tekintett Albániára. Kijelentette: diplomáci­ai erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy térségünk ne ma­radjon magára. A két tárgyalópartner egyetértett abban, hogy támogatják a jugo­szláv rendezéssel kapcsolatos EK- törekvéseket, a tárgyalásos, békés megoldást, határozottan elítélik a fegyveres erőszakot, szükségesnek tartják a nemzetiségiek autonómiá­ját, és a hágai tárgyalásokat. Ez utóbbi fórumon megítélésük sze­rint a nemzetiségiek képviselőinek is részt kell venniük, beleértve a koszovói albánokat és a vajdasági magyarokat is. Zimányi az igazságtételről Az MDF Országos Választmá­nyának ügyvivői, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, továbbá a Recski Szövetség tárgyalást foly­tattak a történelmi igazságtétel gyakorlati megvalósításáról. La­punkat Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára tájékoztatta a megállapodásokról. Elmondta, kö­zös alapelvekben egyeztek meg, egy később aláírandó dokumentum előzményeként. Elsőként leszögez­ték, hogy a törvénytelenségeket két oldalról vizsgálják. Egyrészt emberi jogi szempontból: kik vol­tak üldözöttek, kiket fosztottak meg szabadságuktól, sok esetben vagyonuktól is, másrészt politikai oldalról, kik követték el a törvény­­sértéseket. Nem lehet egybemosni a bűnösöket és az áldozatokat — hangsúlyozta Zimányi Tibor —, de nem kívánnak boszorkánypereket sem. Tisztázni kell a történelmi va­lóságot, s csak ezután következhet a megbocsátás. A tanácskozás résztvevői fon­tosnak tartották leszögezni, hogy az alapelveket sürgősen kodifikál­ni kívánják, az igazságtételt a jogállamiság keretén belül akarják megvalósítani. ■ Sz. A. J. MAGYAR HÍRLAP. Torgyán, az építő A zárt ülés szünetében kérdeztük meg Torgyán József pártelnököt " — Eddig bármelyik nyilvános Torgyán-beszédet hallgatva, ön gyakran bírálta a kormányt, személy szerint Antall Józsefet. Lassúnak ítélte a rendszerváltást, sőt a koalícióból való kilépést is többször kilátásba helyezte. Ezzel szöges ellentétben állnak az utóbbi hetekben tett nyilatkozatai. Megváltozott eddigi véleménye? — Egyszerűen arról van szó, hogy különböző történelmi időszakokban különböző történelmi feladatoknak kell megfelelni. A parlamenti választások előtt egy félelemoldó hadjáratba kezdtem, végigjártam a végeket, a legkisebb faluba is elmentem. Akkor a bolsevizmus szétverésére kellett összpontosítani, s ez másfajta magatartást igényelt, mint most a pártelnöki tevékenység, ahol már egy koordinátori, építő szerepet kell vállalni. Nyugat-Európa integrálódik, és ennek soha nem látott jólét lesz az eredménye. Ugyanakkor Kelet-Európa differenciálódik, s igaz ez a gazdaság, a politikává pártok szintjén is. Nekünk el kell érnünk az európai színvonalat. — Eddig élesen bírálta a kormány politikáját, különösen ami a rendszerváltást illeti... — Most is azt mondom, hogy miután a Független Kisgazdapárt irányvonalát a radikális konzervativizmusban jelölöm meg, határozott léptekkel kell haladni. Nem abból indulnék ki, hogy a kormánnyal elégedett vagyok-e, hanem elégedett vagyok-e az ország haladásával. S mivel azzal nem vagyok elégedett, úgy gondolom, hogy ennek a kérdésnek a koalíciós tárgyalásokon nagyon komoly súlyt kell kapnia. Mi egy valóságos, teljes rendszerváltásban vagyunk érdekeltek, de ezeket az elképzeléseinket természetesen koalíción belül kell megvalósítanunk. S ezt a törekvésnek érvényesíteni kell a párt és a frakció munkájában. — Ezentúl csak a pártvezetés szája­ íze szerint szavazhatnak a képviselők? — Vannak a párt számára alapvetően fontos kérdések, amelyekben a frakció nem szavazhat másképp, de vannak olyan esetek, amikor a képviselőkre lehet bízni, hogyan szavaznak. Eddig is ezt mondtam, s aki mást állított, az félretájékoztatta a közvéleményt. •D.E. Suzuki elégedett a Suzukival MTI ---------------------------------------­A mai látogatás után 100 száza­lékig elégedett vagyok az esztergo­mi Suzuki-autógyár beruházásá­nak helyzetével — nyilatkozta Su­zuki Osamu, a Suzuki Motor Cor­poration elnök-vezérigazgatója, miután tegnap több mint másfél órás sétát tett az épülő üzemcsar­nokokban. A beruházásnak 1992. október 24-éig kell elkészülnie. A próba­üzem már a jövő év közepén ese­dékes, így október végén már a so­rozatgyártás veszi kezdetét. Suzuki Osamu nyilatkozata sze­rint az Esztergomban látottak meggyőzték őt arról, hogy hasonló munkatempó mellett tartható a szigorúan megszabott határidő. s­­ Meghívó Optimum kiállítás és vásár 1991. szeptember 19—20-án — irodai másológépek, — telefonok, — ofszet nyomdagépek, — számítógépek, — naptárak, értékesítéssel egybekötött kiállítását rendezzük rendkívül kedvezményes áron! Kiállítás helye: Thermál Hotel Hélia, Budapest 1133 Kárpát utca 62—64. Nyitva: 9.30—16.30-ig. X 2268 NY H­L

Next