Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 269-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Markovictól és Loncartól megvonták a bizalmat Változatlanul dörögnek a fegyverek Zágrábi tudósítónktól Míg Zágrábban a horvát hadsereg és a kormány képviselői a jugoszláv néphadsereg képviselőivel a tűzszü­netről és a hadsereg kivonulásának módozatairól próbálnak megálla­podni, a háború változatlan heves­séggel folyik tovább, így tegnap a szlavóniai hadszíntéren kívül — ahol szinte szünet nélkül, éjjel-nap­pal folynak a hadműveletek, főként a még mindig ellenálló Vukovár kö­rül — a haditengerészet hajói támadást hajtottak végre Split ellen. A támadásra az után került sor, hogy Brac szigeténél eddig még is­meretlen okok miatt tűz ütött ki a jugoszláv haditengerészet őrna­szádján, amelyik később el is süllyedt. A haditengerészet a horvát haderőt vádolta meg a hajó megtá­madásával, s az incidenst ürügy­ként használta fel, hogy tegnap reg­gel 6.40-kor négy hajója tüzet nyis­son előbb Brac és Soha szigetekre, majd magára Splitre is. Sveto Leti­­ca tengernagy, a horvát haditenge­részet főparancsnoka tegnap kije­lentette, hogy a horvát erők semmi­képpen nem hibáztathatók az őrna­szád elsüllyedése miatt, ugyanis nem rendelkeznek olyan fegyver­rel, melynek hatósugara lehetővé tette volna a támadást. Letica ten­gernagy hozzátette, hogy a horvát parti ütegek nem viszonozták azon­nal a tüzet, hanem csupán az után, hogy a hadihajók nem mutattak semmilyen hajlandóságot a bombá­zás beszüntetésére. A parti ütegek tüzében súlyosan megrongálódott a Split fregatt, a jugoszláv haditenge­részet legnagyobb hajóinak egyike, egy kisebb hajó pedig elsüllyedt. Letica tengernagy szavai szerint amennyiben a haditengerészet „ka­lóztámadásai” megismétlődnének, a horvát fél nem fog vonakodni a támadástól. A tengerről érkező gránátok okozta károkról tegnap még nem érkezett részletes jelentés, csupán annyit tudni, hogy a hadihajók ki­zárólag polgári célpontokat támad­tak, köztük az Archeológiai Mú­zeumot és Diocletianus palotáját, a legnevesebb római kori műemlé­kek egyikét. Az Európai Közösség megfigye­lőinek szóvivője szerint a tegnapi nap egyedüli jó híre az volt, hogy a Dubrovnikból Rijeka felé tartó Sla­­vija komphajón egy fiúgyermek született, akit, a menekülteket szállí­tó hajó után, Slavkónak neveztek el. • Kalapis Rókus MTI---------------------------------------­A jugoszláv parlament egyik há­za, a köztársaságok és tartományok tanácsa pénteken, háromórás vitát követően megvonta a bizalmat An­te Markovic szövetségi miniszterel­nöktől és Budimir Loncar külügy­minisztertől. A döntést azzal indo­kolták, hogy Ante Markovicot fele­lősség terheli az ország súlyos gaz­dasági és politikai helyzetéért. A köztársaságok és tartományok taná­csa kérte, hogy az elnökség tegyen javaslatot az új miniszterelnökre. A szövetségi parlament más illetékes testületei még nem foglaltak állást. Ante Markovic a nap folyamán megbeszélést folytatott Warren Zimmermann-nal, az Egyesült Ál­lamok belgrádi nagykövetével. A történelmileg inkább Szerbiá­hoz kötődő Franciaország fékező hatást fejtett ki a Horvátországgal és Szlovéniával rokonszenvező Né­metországra, a két köztársaság elis­merésének ütemezési kérdésében. A kétnapos bonni német—francia csúcskonzultáció végén, pénteken tartott közös sajtóértekezleten Fran­­cois Mitterrand köztársasági elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Franciaország elismeri ugyan az önrendelkezési jogot, de új államok születésének „rendezett körülmé­nyek” között kell végbemennie. Kohl kancellár szerint „a fejlemé­nyek visszafordíthatatlanok” ugyan, ám „minden lehetőséget ki kell aknázni”. Arra nem adott egy­értelmű választ, hazája ragaszko­dik-e Szlovénia és Horvátország december eleji elismeréséhez. MH-információ Találat érte csütörtökön este a Vorosilovgrád nevű szovjet folyami hajót a Dunán. Mint az SDP szovjet hajózási vállalat képviselője közöl­te, a támadásnak két halálos áldoza­ta is van. A támadás a Mohács—Vukovár közötti Duna-szakaszon történt csü­törtökön 17 óra 45 perckor. Ponto­sabban meg nem nevezett helyen ta­lálat érte a Vorosilovgrád nevű hajó kormányállását, melynek következ­tében a hajó másodtisztje és egyik gépésze életét vesztette, további négy személy megsérült. A társaság a súlyos incidenst kö­vetően a Duna-szakaszon tartózkodó valamennyi hajóját kénytelen volt visszarendelni. A visszarendelt hajók közül — a vállalatnak további kilenc hajója van — kettő visszatért a mo­hácsi kikötőbe, közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. A merénylőket el is rabolhatják MTI ----------------------------------------­Az amerikai kormány nyitva hagyta a lehetőséget, hogy adott esetben katonai erővel próbálja bí­róság elé állítani az 1988-as nagy­­britanniai repülőgép-robbantási merénylettel gyanúsított líbiai tisz­teket. A rendhagyó, nyilvános be­jelentés, hogy vádat emelnek a két titkosszolgálati ügynök ellen, és ál­talában felelőssé teszik a terroriz­mussal vádolt líbiai kormányt, nagy feltűnést keltett Washington­ban. Az Egyesült Államok és Líbia között semmiféle hivatalos kapcso­lat nincs, és a két ország legutóbb 1986-ban csapott össze, megtorlá­sul németországi merényletek el­len, amelyeket hír szerint Líbia szervezett. Jóllehet katonai táma­dás most nem áll előtérben, Martin Fitzwater fehér házi szóvivő ismé­telten leszögezte, hogy minden le­hetséges. Az amerikai törvények egyébként megengedik, hogy a ter­rorizmussal vádoltakat akár erő­szakkal is az Egyesült Államokba szállítsák, s ott állítsák őket bíró­ság elé. Érdeklődést keltett az is, hogy Washington, ahol korábban Szíriát ugyancsak gyakran vádolták terro­rizmussal, most csak Líbiát tette felelőssé. A külügyminisztérium szóvivője ugyan megerősítette, hogy a líbiai anyagi támogatást él­vező Népi Front Palesztina Felsza­badításáért nevű szervezet köz­pontja Damaszkuszban van, és azt Irán is segíti, de hozzátette: törté­netesen a Pan Am-merényletben e csoportnak nem volt része. Líbia pénteken hivatalosan cá­folta, hogy bármi köze lenne a Pan Am légitársaság egyik gépének 1988-as felrobbantásához. A kü­lügyminisztérium közleményét a szokásos sértegető stílusban fogal­mazták meg, de arról nem esik benne szó, kiadja-e Líbia Was­hingtonnak a két körözött sze­mélyt. A közlemény a „jog, a böl­csesség és az ésszerűség” betartá­sára buzdítva semleges nemzetközi vizsgálóbizottság vagy a Hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatát kéri, mert — úgymond — „Líbia meg tudja védeni magát egy elfo­gulatlan és semleges törvényszék előtt”. A közlemény hangsúlyozza, hogy Líbia ellenzi a terrorizmust. A kinagyított felvételen jól látható az a chip, amelyet a merénylők a rádióba rejtve vittek fel a gép fedélzetére, és amelynek segítségével működésbe hozták a bombát MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Streicher és Klestil az elnökjelölt Ausztriában megkezdődött a választási kampány Bécsi tudósítónktól Az Osztrák Néppárt elnöksége pénteken este egy, a nagyközönség számára ismeretlen, de jó nevű dip­lomatát, Alois Mock volt helyette­sét, az 59 éves Thomas Kiestilt ne­vezte ki a párt hivatalos elnökjelölt­jének. Klestil 1982-től kezdve öt éven át Ausztria ENSZ-képviselője volt, azóta a bécsi külügyminiszté­rium főtitkárának tisztségét töltötte be. Erhard Busek konzervatív párt­elnök szerint a néppárt tudatosan egy olyan személyt nevezett, aki nem áll és nem állt a mindennapi belpolitikai harcok középpontjában, de mint diplomata és mint hivatal­nok kiválóan ismeri a kül- és bel­politika minden csínját-bínját. Mint nem kimondott pártpolitikus, min­den politikai irányzat követője által elismert személyiség, világnézeti különbség nélkül minden választó számára alkalmasnak látszik Auszt­riát reprezentálni. , Dr. Kiestilt állítólag Mock kül­ügyminiszter nevezte maga helyett. A mostani külügyminiszter, egy­ben a néppárt tiszteletbeli elnöke, állítólag egészségügyi okokból nem vállalta az ÖVP elnökjelöltsé­gét. A többi politikai párt pénteken még nem foglalt állást a konzerva­tív tábor elnökjelöltjének nevezése után. A néppárt szempontjából fontos az erősen jobboldali irány­zatú Szabadság Párt (FPÖ) állás­­foglalása, Jörg Haider pártvezér pénteken délelőtt még azt állította, hogy ő és pártja csak Mock kül­ügyminisztert hajlandó mint egyet­len lehető néppárti jelöltet támo­gatni. Ha azonban Haider Mock helyett a helyettesét is támogatná, akkor Klestil esélyei erősen növe­kednének. A szociáldemokraták már csü­törtök este bejelentették, hogy az ő elnökjelöltjük, dr., Rudolf Streicher közlekedésügyi miniszter. Strei­cher egyelőre nem óhajt lemondani kormánytagságáról, mert, mint mondotta, szaktárcájában még fon­tos elintézendők várnak rá. Pénte­ken a sajtó előtt bejelentette, hogy ha az osztrák választók többsége őt a legmagasabb állami tisztséggel tünteti ki, akkor aktív szövetségi elnök szeretne lenni. • Pogány Jenő Géza Maxwell halála egyre titokzatosabb MTI ----------------------------------------­Egyre titokzatosabb, legalábbis a brit sajtó számára, Robert Maxwell halála. A The Guardian pénteken részletes leltárt közölt az eddig is­mert, illetve ismeretlen körülmé­nyekről. Az összesítés szerint a múlt héten elhunyt brit sajtócézár spanyol boncolási jegyzőkönyve, az eddig közöltekkel ellentétben, nem állapít­ja meg végérvényesen, hogy Max­well halála természetes okokból kö­vetkezett be. Eddig nem volt szó ar­ról sem, hogy Maxwell bal füle alatt egy milliméteres bemetszést fedez­tek föl, s ennek jelentőségére még nincs magyarázat. A holttesten nem voltak arra utaló jelek, hogy hosszú ideig ázott volna a tengerben. A spa­nyol hatóságoknak nincs más bizo­nyítékuk a holttest személyazonos­ságára, mint a család szava. A fogorvosi naplók és az ujjlenyoma­tok alapján való azonosítás egyelőre nem vezetett eredményre. Más brit lapok is egyetértenek abban, hogy a Maxwell halála körüli bizonytalanságok alkalmasint túl­mutatnak azon a kérdésen, hogy szívelégtelenségben halt-e meg, vagy a vízbe fulladt. Az előbbi eset­ben nem fizet, az utóbbi esetben vi­szont fizet a biztosító a Maxwell családnak, 20 millió fontot. A valódi titkokra talán csak évek múlva, vagy sohasem derül fény. KÜLFÖLD ítélet­i döntés előtt Két évi illetve 14 hónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélték teg­nap Münchenben az egykori NDK ál­lambiztonsági szolgálata, a Stasi két tisztjét, Harry Schütt vezérőrnagyot és Günter Böttger főhadnagyot. Ennél lényegesebben súlyosabb büntetést kaptak ügynökeik: Alfred Spuhler­­nek, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat volt alkalmazottjának, aki a Stasinak adatokat szolgáltatott tíz, míg fivéré­nek Ludwignak, aki a futár tisztségét vállalta, öt és fél évet kell börtönben töltenie —jelentette a Reuter. MH-interjú_______________________ Miért nem várta meg a büntetőta­nács az Alkotmánybíróság határoza­tát? Hiszen a testületnek éppen abban kell állást foglalnia, felelősségre von­hatók-e a Stasi tagjai olyan cseleke­detekért, amelyek az NDK törvény­kezése szerint nem számítottak bűn­tettnek — kérdeztem Matthias Wec­­kerlingtől, a bonni igazságügymi­nisztérium szóvivőjétől. — A bajor tartományi bíróság fel­fogása szerint bűncselekményekről van szó. A testület nem volt köteles megvárni az alkotmánybírák döntését. —S ha a karslruhei bíróság nem tartja üldözhetőnek a két német állam egyesítése előtt elkövetett kémtevé­kenységet? — Akkor az ítéletet fel kell füg­geszteni, perújrafelvételt kezdemé­nyezni s majd a végső döntést a Leg­felsőbb Bíróság hozza meg. — A Stasi tisztjei enyhe büntetés­sel megúszták. A nyugatnémet ügy­nökökkel szemben azonban nagyon szigorúan jártak el. Miért? —Ők egyértelműen a hazájukat árulták el. • Karcagi Katalin Kiszivárogtatott részletek a szövetségi szerződésből Szilajev elégedett, Jelcin nem Moszkvai tudósítónktól A Szuverén Államok Szövetsé­ge, amely a Szovjetunió jogutódja­ként alakulna meg, a tervek szerint konföderatív, demokratikus állam lesz, és a tagországok által önként ráruházott jogköröket valósítja meg — áll az új szövetségi szerző­dés tervezetében. A dokumentum­ból — amelyet csütörtöki ülésén vitatott meg az államtanács — teg­nap nem hivatalos forrásokból származó értesülései alapján az In­terfax hírügynökség már bizonyos részleteket is közzétett. Az új szövetség szuverén állam­ként vesz majd részt a nemzetközi kapcsolatokban, de ez mit sem kor­látozza önállóságukban tagjait, amelyek szabadon dönthetnek nemzeti, állami, területi felépíté­sükről, hatalmi és irányítószerveik­ről. A hadsereg továbbra is egységes lesz, központi irányítás alatt ma­radnak a nukleáris fegyverek, ám a köztársaságoknak joguk lesz saját fegyveres egységeket létrehozniuk. A közös hadsereg céljairól, rendel­tetéséről, bevetésének lehetőségei­ről különmegállapodás intézkedik majd, mint ahogy kiegészítő szer­ződések szabályozzák a gazdasági közösséggel kapcsolatos kérdése­ket, a tudományos-technikai, a kör­nyezetvédelmi, az energetikai, a közlekedési és távközlési együtt­működést, az oktatás és a kultúra ügyeit, valamint a bűnüldözést is. Ha a szövetségi törvények el­lentmondanak a szerződésnek, a tagállamoknak jogukban áll felfüg­geszteni érvényességüket, a köz­pont pedig hasonlóképpen járhat el, ha a köztársasági rendelkezése­ket tartja a megállapodásba ütkö­zőknek. A szövetségi szerződés és a tör­vények betartásáért az elnök mint a szövetségi állam feje a felelős, ő tölti be a fegyveres erők főparancs­noki tisztét is. Az államfőt az alel­­nökkel együtt közvetlenül választ­ják meg öt évre, s egy személy ket­tőnél több időszakot nem tölthet el folyamatosan ezen a poszton — rendelkezik a szerződéstervezet. Az államtanács változatlanul a bel- és külpolitikai kérdések egyeztetésére lesz hivatott, s úgy látszik, eldőlt az a vita is, amely jó ideig arról folyt, kell-e egyáltalán szövetségi kormány. A dokumen­tum szerint lesz központi minisz­tertanács, amely az elnöknek alá­rendelve működik majd, de fele­lősséggel a legfelső tanácsnak tar­tozik. A szövetség első miniszterelnö­két csütörtökön már ki is nevezte az államtanács. A szeptember óta a Köztársaságközi Gazdasági Bizott­ság elnökeként dolgozó Ivan Szila­jev került ebbe a tisztségbe. A szovjet rádió tegnap sugározta azt az interjút, amit új minőségében először adott a politikus. Szilajev szerint az államtanács döntései meggyorsíthatják a belső és a külgazdasági problémák meg­oldását. A politikai szövetség kör­vonalazódásától azt várja, hogy a köztársaságok pontosabban teljesí­tik a gazdasági közösségről meg­kötött szerződésben vállalt kötele­zettségeiket, és a politikai stabili­záció jelei fontos szerepet játszhat­nak a nyugati gazdasági együttmű­ködés fejlesztésében — mondotta. Bár az eredeti tervek szerint mint­egy nyolcvan szövetségi miniszté­rium már november tizenötödiké­től beszüntette volna működését, a kormányfő most arról számolt be, hogy közülük jó néhány még az év végéig folytatja munkáját. Az ál­lamtanács ugyanis megbízta a köz­társaságok miniszterelnökeit, hogy három napon belül tegyenek javas­latot az ország rendkívüli költség­­vetésére, s ez a minisztériumok nélkül nem lehetséges. Szilajev viszonylagos derűlátá­sát korántsem osztja minden politi­kai vezető a Szovjetunióban. Az Interfaxnak adott rövid nyilatkoza­tában Borisz Jelcin például kifej­tette, nem igazán elégedett a csü­törtöki megbeszéléssel, mivel túl sok kompromisszumot kellett köt­ni. A köztársaságoknak nagyobb önállóságra van szükségük, de eh­hez lépésről lépésre kell eljutni, mondta. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök szerint pedig a novo-ugorjevói szerződésnek egyenesen nincs jö­vője, köztársasága ezért nem kép­viseltette magát az államtanács ülésén.­ ­ Poór Csaba Három jelölt versengett a Német Szociáldemokrata Párt frakcióveze­tőjének tisztségéért, s a politikusnak, aki végül a második menetben győ­zött, megfigyelők nem sok esélyt jó­soltak. Egyrészt azért, mert tudták, hogy a távozó Hans-Jochen Vogel nem Hans-Ulrich Klosét, hanem Herta Däubler-Gmelint, a frakció helyettes vezetőjét látta volna szíve­sen utódjaként a frakció élén. Más­részt Klose az SPD kincstárnoka­ként viszonylag keveset szerepelt a politikai színpadon, nevét inkább csak a népszerűtlen intézkedésekkel hozták összefüggésbe: neki kellett rendbe tennie a párt zilált pénzügye­it, lefaragnia a kiadásait. Sokan pél­dául a mai napig nem bocsátották meg a kincstárnoknak, hogy beszün­tette az SPD nagy múltú lapjának, a Vorwärtsnek a megjelenését. A küzdelem szoros volt, Klose csak tizenöt szavazattal kapott töb­bet női riválisánál. Feltehetően azért döntöttek a képviselők mellette, mert így ismerték el, hogy nagyobb az áttekintése, jártasabb a kül- és a gazdaságpolitikai témákban. Klose 27 éves kora, 1964 óta tag­ja a Német Szociáldemokrata Párt­nak. Hamburgban előbb az SPD tar­tományi szervezetének helyettes el­nöke, majd frakcióvezetője lett. Belügyi szenátori megbízatását kö­vetően 1974-től 1981-ig főpolgár­mesterként állt a tartományi rangú Hanza város élén. Kezdetben­­az atomenergia békés célú felhasználá­sának híve volt, de a lakosság, első­sorban a zöldek egyre terebélyesedő tiltakozásának hatására megváltoz­tatta álláspontját. A Hamburg köze­lében épült Brokdorf ugyanis ost­romlott erőddé vált, a brutális rend­őri erőszak jelképévé. Amikor Klose nem tudta elfogadtatni a szenátussal, hogy Hamburg mondjon le az atomenergiáról maga mondott le. Akkor sokan úgy vélték, politikai jövőjét már maga mögött tudhatja. A párt kincstárnokává 1987-ben vá­lasztották. Kezdetben elhárította Willy Brandt akkori pártelnök felké­rését a tisztségre, ám engedett Oscar Lafontaine Saar-vidéki miniszterel­nök, későbbi kancellárjelölt unszolá­sának. Azóta Klose Lafontaine em­berének számít, hiába tiltakozik a besorolás ellen. Tény, hogy az új­donsült frakcióvezér egyáltalán nem osztotta Lafontaine nézeteit, amikor a Saar-vidéki politikus pártjában szinte egyedülállóan óvott a német egyesítés túl gyors tempójától. Pártbeli ellenlábasai Klose színe változásait megrovóan emlegetik. Azt mondják, az SPD-ben a jobbol­dalról indult, a hamburgi főpolgár­mesteri székben balra lendült át, most pedig inkább a párt centrumá­ban foglal helyett. Annyi biztos, hogy Hans-Ulrich Klose nagyon markáns véleményt képvisel: ami­kor az SPD új elnököt választott Björn Engholm személyében, az ak­kori kincstárnok felkereste és közöl­te vele, jó lenne, ha az SPD végre nem a kisebbségeket karolná fel, és nemcsak egyik napról a másikra po­litizálna, hanem valódi néppárttá válna. Frakcióvezetőként azt ígéri, hogy nem tábornokként uralkodik majd, és helyetteseit nemcsak rész­feladatokkal bízza meg. • K. K. Az MH bemutatja Hans-Ulrich Klose Világhíradó Konferencia a jövő Európájáról (MH) A Nemzetközi Bertelsmann-fórum előkészíté­sére Bonnba utazott González spanyol miniszterel­nök, Bildt svéd kormányfő, Balczerowicz lengyel pénzügyminiszter, Vaclav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter, Németh Miklós, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank alelnöke, valamint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. A politiku­sok megkezdték a tárgyalásokat Helmut Kohl német kancellárral. A konferenciát 1992 áprilisában rende­zik meg, hogy stratégiákat, ajánlásokat vázoljanak fel a jövő Európája számára. Örmény elnök Washingtonban (MTI) Az Egyesült Államok ismerje el Örményor­szágot, szorgalmazta Washingtonban Levon Ter-Pet­­roszjan örmény államfő. A 45 perces fehér házi talál­kozón azonban Bush elhamarkodottnak nevezte a szovjet köztársaságok elismerését, amíg a Szovje­tunióban napirenden van jövőbeni kapcsolatuk ren­dezése Moszkvával. Albán területi követelések várhatók (Tanjug) Az albán fővárosban pánalbán konferenciát tartanak november végén, amelyen Tirana várhatóan területi követeléseket is megfogalmazhat — jelentet­te az Elefterosz Tiposz című görög lap. A konferen­cia célja az albán nemzet kiterjedésének meghatáro­zása. Albánia úgy képzeli el, hogy az albán nemzet a jugoszláviai Koszovó tartom­ányra és a görögországi Teszprotía prefektúrára terjed ki. Bepereli-e a Matica a komáromi önkormányzatot? (MTI) Szlovákiában a Matica Slovenska nevű szer­vezet a magyar helységnevek és nyelvhasználat elle­ni tartós kampányának keretében bejelentette: Komá­rom önkormányzatának beperelését fontolgatja, ami­ért a városban megváltoztatják az utcaneveket. Szovjet történész 1956-ról (MTI) Magyarországon 1956 őszén több mint két­ezer szovjet katona vesztette életét, de nem végezték ki őket, hanem „terrornak vagy harci cselekmények­nek estek áldozatul” — állítja a Komszomolszkaja Pravda pénteki számának hasábjain Vitalij Fomin. Nem lesz határblokád (MTI) A határátkeléssel, a kishatárforgalommal és általában a külföldi utazásokkal kapcsolatos tartha­tatlan helyzet miatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy tiltakozásul november 16-án blokád alá veszik az átkelőhelyeket. Mivel azonban a kár­pátaljaiak által felvetett kérdések, észrevételek meg­oldása Kijevből és a Budapestről kapott információk szerint folyamatban vannak, úgy döntöttek, hogy mégsem veszik blokád alá a határátkelőhelyeket. Afgán felkelők megállapodása Moszkvával (TASZSZ) Jelentős megállapodásokkal zárultak az af­ganisztáni ellenzék képviselőinek négynapos moszk­vai tárgyalásai: a pénteken aláírt közös közlemény értelmében a szovjet vezetőség kész teljesíteni a fel­kelők számos követelését, cserébe pedig a mudzsa­­hedek január elsejéig szabadon bocsátják a kezükben lévő szovjet „hadifoglyok” első csoportját. A felek egyetértettek abban is, hogy Afganisztánban „iszlám átmeneti kormánynak” kell átadni a hatalmat. Szimpózium Bécsben a kisebbségekről (MTI) Elismeréssel méltatta a magyar kisebbségjogi törvénytervezetet, és egészében a probléma rendezé­sében játszott magyar szerepet a közép- és kelet-eu­rópai népcsoportok helyzetéről tanácskozó bécsi szimpózium. A résztvevők egyöntetűen arra a meg­állapításra jutottak, az etnikai csoportok európai jogi chartája most már az egyes országok magatartásán múlik. 1991. november 16., szombat James Baker Pekingben Kölcsönös szemrehányások MTI -------------------------------------­Az utóbbi két év legmagasabb rangú amerikai látogatója érkezett James Baker külügyminiszter sze­mélyében Pekingbe. Baker és kínai kollégája, Csien Csi-csen a hivata­los Új Kína hírügynökség jelentése szerint „nyílt, őszinte légkörű meg­beszélést” folytatott pénteken. Ez a kemény szócsaták fedőneve a kínai politikai virágnyelvben. Az amerikai diplomácia vezetője jó előre beharangozta, hogy kényes dolgokat készül kínai kollégája sze­mébe mondani: felveti az emberi jogok kérdését, követeli 800 kínai politikai fogoly szabadon bocsátá­sát, szorgalmazza Kína közel-keleti rakétaeladásainak leállítását. Csien Csi-csen szorgalmazta, hogy Wa­shington törölje el Kína-ellenes gazdasági szankcióit. Kína tovább­ra is elvárja a legnagyobb kereske­delmi kedvezményt az Egyesült Ál­lamoktól. Ez utóbbit meg is ígérte Baker — a kormánya nevében. Szó volt a közel-keleti fegyver­zet-ellenőrzésről is — ennyi tudha­tó meg ez ügyben a hivatalos kínai jelentésből. Baker e ponton bizo­nyára megtette szemrehányásait a közel-keleti arab országokba irá­nyuló kínai rakétaszállítmányok miatt. Nem hivatalos­ értesülés sze­rint Baker felkérte Kínát, hogy se­gítsen rávenni Észak-Koreát: tegye lehetővé atomlétesítményeinek nemzetközi ellenőrzését.

Next