Magyar Hírlap, 1992. január (25. évfolyam, 13-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök „Csak azzal nem lehet megegyezni, aki nem akar” A határkérdés nem jelenthet problémát Bukaresti tudósítónktól___________ A román felet nagyfokú elégté­tellel tölti el az a tény, hogy január 27-én Budapesten szakértői szintű megbeszélések kezdődnek a ro­mán—magyar jószomszédi és együttműködési szerződés aláírása érdekében — jelentette ki Teodor Melescanu román külügyi szóvivő. Mint mondotta, ezt az érzést az sem csökkenti, hogy Magyarország csupán nyolc hónap elteltével vála­szolt a román kezdeményezésre. A tárgyalások kimenetelét illetően a bukaresti politikus derűlátóan nyi­latkozott. Rámutatott: nem oszto­zik magyar kollégái pesszimizmu­sában, véleménye szerint ugyanis nem merülhetnek föl komoly prob­lémák a két fél között. A határkérdések nem jelenthet­nek akadályt — vélte —, mivel voltaképpen a szerződés megköté­sével nem történik más, mint az, hogy jogi megfogalmazást kapnak mindazok a nyilatkozatok, ame­lyek az utóbbi időben oly gyakran elhangzottak a Magyar Köztársa­ság vezetői, magyar politikusok ré­széről. A dokumentum egyik nagy érdeme éppen az lesz — fejtette ki —, hogy „kötelező jellegű jogi for­mákba önti” mindezeket a kijelen­téseket. Teodor Melescanu az elmondot­takhoz még hozzátette: a román küldöttség igen hozzáértő szakem­berekből tevődik össze, akik a gyors megállapodás őszinte óhajá­val utaznak Budapestre. A román külügyminisztérium jelmondata egyébként igen egyszerű, csak az­zal nem lehet megegyezni, aki nem akar — zárta szavait a román kül­ügyi szóvivő. •B.T. Budapest kiskorúakat „exportált” Romániába a népszámlálásra Bukaresti tudósítónktól___________ A népszámlálással kapcsolato­san a szélsőségesen nacionalista Vatra Romaneasca szövetség nem kevésbé magyarellenes politikai karja, a Román Nemzeti Egység­párt tiltakozó közleményt adott ki. Eszerint az RMDSZ nyomására a népszámlálás során számos eset­ben meghamisították az adatokat, s ennek következtében a magyar ki­sebbség egymillió fő helyett mint­egy négymilliós létszámmal szere­pel majd — hangzik. A dokumen­tum azt követően látott napvilágot, hogy a párt képviselőit fogadta Theodor Stolojan miniszterelnök. Eszerint a romániai magyarság képviseleti szerve az egyházon, a magyar nyelvű rádió- és tévéadá­sokon keresztül nyomást gyakorolt a székelyekre és a csángókra, hogy azok magyaroknak vallják magu­kat. Emellett a magyar családok sok esetben a ténylegesnél több családtagot vallottak be, a vegyes­házasságoknál pedig nemegyszer a román házastársat is magyarként tüntették föl. A Román Nemzeti Egységpárt azzal is megvádolja a magyar kisebbséget, hogy tagjai közül sokan több helységben is ki­töltötték az űrlapokat, s ezzel leg­alábbis megkétszereződött e ki­sebbség tényleges létszáma. A népszámláláson sorra került „magyar csalásokhoz” nyilvánva­lóan Magyarország is számottevő­en hozzájárult, hiszen több ezer személyt „exportált” Romániába, főleg kiskorúakat, akik erdélyi ma­gyar családoknál vendégeskedve szintén fölkerültek az űrlapokra. Mindennek alapján a párt szük­ségesnek tartja, hogy a magyarlak­ta országrészekben a kormány fe­lülvizsgálja a bemondott adatokat, s az ellenőrzés eredményeit ter­jessze a parlament elé. • Bogdán Tibor MTI -T--------------------------------------­Kedden este Romániában hiva­talosan befejeződött, de gyakorlati­lag még nem zárult le a január 7-én kezdődött népszámlálás, mivel még több településről jelezték, hogy egész utcák, utcarészletek maradtak ki. A népszámlálás köz­ponti irányító szerve azzal a felhí­vással fordult a lakossághoz, hogy mindazok a román állampolgárok, akiket mindeddig nem írtak össze, keressék fel a polgármesteri hiva­talok mellett működő népszámlálá­si bizottságokat, a kérdőívek kitöl­tése végett. Csak Gorbacsov lehetne az ellenzék vezetője Jelcin „néptribun” túl populista MTI -----------------------------------------­Borisz Jelcin súlyos politikai hi­bájának nevezi a Komszomolszka­­ja Pravda szerdai elemzésében, hogy az orosz elnök ismét néptri­­bunként lépett fel, és megkísérelt úgymond „alkut kötni” a munká­sokkal. A lap Jelcin vidéki körútja során”elhangozottakat vette górcső alá, kiemelve az orosz vezetésen belüli mind nyilvánvalóbb nézetel­téréseket. A súlyos áremelések után kiala­kult helyzetben némi elvi enged­ményre kényszerült Jelcin, s me­gint elővette régi, populista énjét, sutba dobva ezzel az eddig erőt adó liberális-demokrata értelmiség támogatását. A lap túlzottan szé­lesnek találja Jelcin hangvételének skáláját: hol a „néppel” kezelő, bi­zalmaskodó, hol pedig a mindentu­dó, tanácsokat osztogató ember be­nyomását keltette — írja. Az elem­zés részben a Jelcint és csapatát jobboldalról ért támadásra adott válaszként értékeli az elnök leg­utóbbi megnyilvánulásait. Az egy­re elviselhetetlenebb terhek (árak, áruhiány) miatt éhséglázadásokra is lehet számítani, ezt pedig készek kihasználni a kommunisták és a Zsirinovszkij vezette szélsőséges csoport. Nyilván ezt akarta meg­előzni Jelcin azzal, hogy tájékozó­dó körútján a magyarázatokon kí­vül látványos leváltásokat és kine­vezéseket hajtott végre. A szociális védelem hangoztatá­sa a lap szerint nem egyéb mint a korábbi egyenlősdi finomított vál­tozata, márpedig Jelcin lépten-nyo­mon ezt sürgette. Végezetül felve­ti: Jelcin populizmusával szemben egyetlen ember lenne képes az al­kotmányos ellenzék vezető figurá­ja lenni, ez pedig nem más, mint Mihail Gorbacsov. Csak ő tudná európai, civilizált politizálásra kényszeríteni az orosz elnököt — véli a Komszomolszkaja Pravda. Bonnban is „aggodalmat” vál­tottak ki Jelcin közelmúltbeli, a volgai németekkel kapcsolatban el­hangzott kijelentései, és ezt az ag­godalmat az itt tartózkodó orosz külügyminiszterrel, Andrej Kozi­­revvel is közölték. Jelcin Szaratov­­ban a múlt héten azt mondta, hogy az oroszországi németek csak ott teremthetik újjá autonómiájukat, ahol a lakosságnak legalább a ki­lencven százaléka német. Nem MTI -----------------------------------------­Határozottan cáfolta Jevgenyij Saposnyikov azokat a lapértesülé­seket, amelyek szerint a Független Államok Közösségének egyes tag­jai nukleáris fegyvereket adnának el. Az államközösség védelmi erői­nek főparancsnoka ugyanakkor a Novoje Vremja című lapnak adott nyilatkozatában nem zárta ki, hogy a tagállamok esetleg kereskednek a területükön lévő hagyományos fegyverekkel. Saposnyikov leszö­gezte, hogy légből kapott az a hí­resztelés, amely szerint Alekszandr Ruckoj orosz alelnök a közelmúlt­ban iráni, pakisztáni és afganisztá­ni látogatásakor az atomfegyverek eladásáról tárgyalt volna. Dmitrij Volkogonov tábornok, az orosz elnök egyik katonai ta­nácsadója szerdán annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a Füg­getlen Államok Közössége előtt ál­ló katonai problémák megoldásá­hoz másfél-két évre van szükség. Addigra a szétbomlott Szovjetunió 3-4 millió fős hadseregének létszá­ma másfél millióra csökken. Borisz Jelcin katonai tanácsadó­ja szerint Oroszország számára szükségtelen önálló nemzeti hadse­reg létrehozása, s ilyesmi csak a legvégső esetben fordulhat elő, például ha a széthullott Szovjet­unió más független államai erős védelmi erőket építenek ki maguk­nak. A tanácsadó határozottan cáfolta egy katonai puccs lehetőségét Oroszországban, de azt nem zárta ki, hogy bizonyos területeken, a helyi viszonyok függvényében a katonai egységek spontán fellázad­janak. Volkogonov az Oroszországra leselkedő legnagyobb politikai ve­szélynek az „orosz újfasisztákat” vagyis szélsőséges nacionalistákat nevezte, akik saját céljaikra ki­használhatnák a tömegek elégedet­lenségének esetleges kirobbanását. Volkogonov végül megemlítette, hogy a 150 milliós Oroszország­ban közvetve vagy közvetlenül 30 millió ember függ a katonai szfé­rától. kell orosz hadsereg •Mis .Ma a Magyar Hírlap különszáma a szövetkezeti törvényről és az átmeneti jogszabályokról • hiteles törvényszöveg, • részletes magyarázatok, • hatályban maradó szövetkezeti jogszabályok. Az első és egyetlen összefogott, jól érthető, évekig forgatható kislexikon. Keresse az újságárusoknál az egész országban. Ára: 29 Ft. Antall telefonja Kohlnak és Vranitzkynak (MTI) Antall József miniszterel­nök tegnap telefonbeszélgetést folytatott Franz Vranitzky oszt­rák kancellárral, majd Helmut Kohl német kancellárral. Az osztrák kancellár tájékoztatást adott kormánya határozatáról Horvátország és Szlovénia önál­lóságának elismerése kérdésé­ben. Kohl kancellár pedig tájé­koztatta a magyar miniszterelnö­köt a Tizenkettek döntéséről és a német kormány politikájáról. Antall József mindkettőjükkel is­mertette a magyar álláspontot, amelyet tegnap este a magyar Külügyminisztérium hozott nyil­vánosságra. A vezetőség feljelentette az MCDSZ elnökét (OS) A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének három elnökségi tagja — köztük Jakab István főtitkár — feljelen­tette Náday Gyulát, a szövetség M­agyar híradó elnökét az Állami Számvevő­­széknél és a legfőbb ügyésznél. Állításuk szerint Náday Gyula az alapszabályt és a működési sza­bályzatot súlyosan megsértve, hűtlenül kezeli a szervezet va­gyonát, illegális üzleteket és ma­gánvállalkozásokat bonyolít. / / Új polgármester Ozdon (MTI) Csaknem öt hónapos huza­vona után az ózdi önkormányzati testület megválasztotta a város új polgármesterét Stromayer Lász­ló, a Vállalkozók Pártjának tagja személyében. Az ipari válság súj­totta városban az elmúlt két év­ben egymást követik a vezetői váltások, mind az állami, mind a gyári tisztségekben. Tejtermékek áremelése a fővárosban (MTI) Január 27-étől átlagosan 18 százalékkal megdrágul mint­egy 260 féle tejtermék termelői ára a Budapesti Tejipari Vállalat­nál, sőt az ömlesztett sajtok már 20-ától többe kerülnek. Simig Gábor, a vállalat igazgató-helyet­tese hangsúlyozta, hogy az ár­emelést nemcsak a központi tá­mogatás megszűnése indokolja, hanem a felvásárlási és az üzem­­anyagárak emelkedése is. Gyógyszersegély Zágrábba (MTI) A Magyar Vöröskereszt 800 ezer forint értékű gyógyszer­­segélyt adott át Zágrábban a Horvát Vöröskeresztnek. A Che­­molimpex adományaként első­sorban sebészeti eszközöket és fájdalomcsillapítót tartalmazó segélyszállítmányt elkísérte a hor­vát testvérszervezethez Sztuchlik Rezső, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, aki tárgyalásokat foly­tatott a Horvát Vöröskereszt fő­titkárával. A találkozón megáll­apodás született arról, hogy a Magyarországra menekültek el­veszett családtagjaik felkutatásá­ra megszervezik a keresőszolgá­latot, és elősegítik a családegye­sítést. KÜLFÖLD-BELFÖLD A Köztársasági Elnök Hivatalának közleménye Az egyéni kegyelem megadása az elnök kivételes jogosítványa A törökbálinti parancsmegtaga­dók kegyelmi ügyében — a sajtó­ban megjelent, helyenként ellent­mondó információkra is figyelem­mel — a Köztársasági Elnök Hiva­tala az alábbiak közlését tartja szükségesnek: Ismeretes, hogy a parancsmeg­tagadás miatt elítélt 18 katona kér­vényét az igazságügyminiszter az­zal küldte meg a köztársasági el­nöknek, hogy ügyükben nem kí­ván kegyelmi előterjesztést tenni, mivel nem lát az elítéltek javára szóló olyan további körülményt, amelyet a bíróság ne vett volna te­kintetbe. Az egyéni kegyelem megadása a köztársasági elnök számára biztosí­tott kivételes jogosítvány. Gyakor­lása során az elnök a bírósági íté­letben megállapított joghátrányt olyan szempontok mérlegelésével mérsékelheti, vagy engedheti el, amelyeket a bíróság törvényi kö­töttségek miatt rendszerint nem is értékelhet. Az igazságügyminiszter a ke­gyelmi eljárásba véleményező­ ja­vaslattevő előterjesztésével kap­csolódik be. Álláspontjának kiala­kítása során a méltányosság mellett elsősorban jogi megfontolások, va­lamint a kormányzati-politikai fe­lelősségből adódó szempontok ve­zérlik. A köztársasági elnök bizonyos személyi körülményeket három el­ítélt esetében értékelt olyan súlyú­­aknak, amelyek alapján a kegye­lem megadása mellett döntött. A többi kérelmező ügyében nem ta­lált elegendő kegyelmi indokot ar­ra, hogy a miniszteri előterjesztés­től eltérjen. MH-kommentár A törökbálinti zendülők ügyé­ben ismét nézetkülönbség támadt tehát a köztársasági elnök és a kor­mány, illetve annak egyik minisz­tere között. Ha úgy tetszik, egyfaj­ta sajátos erőpróba. Balsai István igazságügy-miniszter ugyanis kije­lentette, nem támogatja a katonák kegyelmi kérvényét, miközben Göncz elnök azt nyilatkozta, hogy gyakorolni kívánja alkotmányos jogkörét. Miniszteri ellenjegyzés nélkül viszont a kegyelem nem léphet hatályba. Most viszont úgy tűnik, komp­romisszumos megoldás van szüle­tőben: a zendülők többsége bünte­tőzászlóaljban marad ugyan, ám néhányan visszanyerhetik szabad­ságukat. Már ha a miniszter ellátja kézjegyével az okiratot. S vélhető­en alá fogja írni, hiszen a köztár­sasági elnök is hajlik a megegye­zésre. Egyébként volt már ilyenre pél­da, legfeljebb nem efféle nagy vi­hart kavart ügyben. Csakhogy ak­kor a nyilvánosság mit sem tudott róla, így egyik fél sem kényszerült látványos visszavonulásra. •L. K. MH-információ__________________ Első hallásra meglepő informá­ciót hallottunk a Fővárosi Önkor­mányzat Kereskedelmi és Fo­gyasztói Érdekvédelmi Bizottsága tegnapelőtt esti üléséről. A Főváro­si Távfűtő Művek szeretné föl­emelni a lakossági távhőszolgálta­tás díját , amelyet az MTI szerint az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riumnál is kezdeményeztek —, de ezt az önkormányzati bizottság elutasította. — Nem ez az első ilyen döntésünk — tájékoztatta a Magyar Hírlap munkatársát Kard Aladár, a bizottság alelnöke. — Szerintünk először gyökeresen át kell alakítani a hazai energiapoliti­kát, mert a távfűtőmű nem gazda­ságos. Gyakorlatilag a testület két alternatíva előtt állt: hozzájárulunk az áremeléshez, s ez megint a la­kosságra hárul, vagy fölkérjük a céget egy energiaracionalizálási program elkészítésére. Ez akár az­zal is járhat, hogy csökkentik a szolgáltatásaik színvonalát. Kard Aladár arra a kérdésre, mely szerint a távfűtőművek éppen azért vásárolhatja lakossági áron a földgázt, hogy alacsonyabb legyen az önköltsége, elmondta: megszűn­tek a támogatások, s ezért került nehéz helyzetbe a távfűtőművek. Egyébként is meg kell szűnnie an­nak a tarthatatlan állapotnak, hogy keresztfinanszírozásokkal arányta­lan terhek hárulnak egyes fogyasz­tókra. A központi árkiegészítést a költ­ségvetés a tervezett három helyett egy éven belül szüntette meg, ami nehezíti a távfűtőművek helyzetét. Emellett a hulladékenergiát bizto­sító erőmű — monopolhelyzeténél fogva — gyakorlatilag olyan árat kér a távfűtőművektől, amelyet az már nem tud finanszírozni. A cég ebben a fűtési idényben még meg tudta tenni, hogy a vállalat raciona­lizálásával — szintén az önkor­mányzat döntése alapján — ne há­rítson át a fogyasztókra 1 milliárd forintos kiadást. A vállalat igazgatója mindezzel szemben azt hangoztatta a bizottsá­gi ülésen hogy ha márciusig nem változnak az árak, akkor már hite­leket kell fölvennie a cégnek, likvi­ditási gondjaik miatt. A bizottság ennek ellenére voksolt az áremelés ellen, noha a hiányzó 1,1 milliárd forintos hiányt — Kard Aladár vé­leménye szerint — a Fővárosi Ön­­kormányzat nem valószínű, hogy finanszírozza. Hazai forrásokból ugyanis nem lehet megoldani a távfűtőművek problémáit, s éppen ezért az energiaracionalizálási program keretében meg kell vizs­gálni esetleges világbanki, vagy más források bevonását is. A kö­vetkező bizottsági ülésre egyéb­ként meghívják az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium képviselőjét is, hiszen Kard Aladár szerint a tegnapelőtti vita már politikai kér­déssé fajult. Tudomásunk szerint egyébként az ipari tárca a távhőszolgáltatás ármegállapításának kérdésébe nem szólhat bele. Mégpedig azért, mert csak a Fővárosi Önkormányzatnak van joga jóváhagyni, vagy elvetni a cég döntését. •J. K. S. „Ebből már politikai vita kerekedett” Ki miért emelheti a távhőszolgáltatás árát? Carnogursky véleménye a „túlzott” magyar reagálás következményeiről MTI ----------------------------------------­Amennyiben Magyarország „túlreagálná” a bős-nagymarosi ví­zierőművel kapcsolatos csehszlo­vák magatartást — vagyis a szö­vetségi kormány azon döntését, hogy kizárólag szlovák területen kell megépíteni Bőst­t, akkor Szlovákia valószínűleg nem tudna részt venni a Magyarországgal va­ló együttműködésben. Ezt jelentette ki szerdán Prágá­ban Ján Carnogursky szlovák mi­niszterelnök, az erőmű kérdésköré­vel foglalkozó csehszlovák kor­mányküldöttség megbízott irányí­tója. Szavai a Szövetségi Gyűlés két házának környezetvédelmi bizott­sága előtt hangzottak el. Carno­gursky szerint az esetleges „túl­zott” magyar reagálás nyomán be­következő együttműködési hiány megzavarná a csehszlovák—len­gyel—magyar együttműködés egé­szét, és elképzelhető, hogy Ma­gyarország elszigetelődéséhez ve­zetne. Josef Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi miniszter azt szorgalmazta, hogy keressék az építkezés Magyarországgal közös befejezésének lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia továbbra is kész „átorientál­ni”, a szlovák területen való felépí­tést célzó munkálatokat olyan jel­legű munkálatokká, amik a közös felépítés valamelyik variánsának a megvalósítására irányulnak. MAGYAR HÍRLAP. Megkérdeztük Csépi Lajost Feláll-e, ha javaslatait elutasítják? Csépi Lajost arról kérdeztük: mit szól a pénzügyi tárca tegnapi reagálására, amelyben Nagy Zoltán kabinetfőnök kifogásolta az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának szinte minden elképzelését.­­ A Pénzügyminisztérium állás­pontja szerint az Állami Tulajdonosi Intézetnek részvénytársasági formá­ban kell működnie, és Kupa Mihály pénzügyminiszter lesz valószínűleg a „feje". Ön tárca nélküli minisztert szeretne az intézet élére, amely egyúttal mint költségvetési szervezet működne, nem üzleti alapon... —Nem Kupa Mihály személye ellen vagyok, hanem csak félek: a mindenkori pénzügyminiszter a be­vételeket a költségvetés felé próbál­ja majd terelni. — Ha viszont az ön elképzelése győz — a bevételeket többféle alap­ba tenni —, akkor a vád szerint a pénzek szabad osztogatásával az ÁVÜ önálló gazdaságpolitikai cent­rummá válhatna.­­ Ez rágalom, mivel egy kor­mányelőterjesztés szerint is azt akarjuk, hogy az alapokat a megfe­lelő minisztériumok kezeljék, nem mi. Az ÁVÜ nem is lehet önálló, hiszen olyan tárcaközi testület, amelynek az igazgató tanácsában a különböző tárcák miniszterei ülnek, az érdekek tehát szintetizálódnak. Lehet, hogy az fáj Kupa Mihálynak: nem csak a költségvetés érdekei ér­vényesülnek.­­ Cáfolta a pénzügyi tárca a feltételezést, hogy az állam az ATI felállításával le akarja lassítani a privatizáció ütemét... — Ezt nem mondtam. De az tény, hogy ha túl nagy vagyon kerül oda, ami nem adható magánkézbe és a jobbak, a rosszabbakat pedig itt hagyják, az nem segíti a privatizáci­ót. Ne a vállalatok minősége döntse el, hová kerüljenek, hanem hogy melyik az a vállalati kör, ahol a nemzetgazdasági céloknak kell ér­vényesülniük. — A 40 milliárd helyett csak 31 milliárd forint folyt be az ÁVÜ számlájára tavaly—állították. Tud­ja ön az ellenkezőjét bizonyítani? — Én csak annyit mondtam, hogy a privatizáció központi bevé­tele 40 miliárd 100 milió. A 9 mil­liárd forint befolyt a Magyar Nem­zeti Bank számlájára december 30- ig, itt láthatja az igazoló másolato­kat. Ezek után persze még nem utalhatták át tavaly a mi forint­­számlánkra, dehát ez nem is kardi­nális kérdés szerintem.­­ Ha a kormány mégis úgy dönt, hogy nem fogadják el az ön javaslatait, bele­megy-e a kompro­misszumba, vagy feláll a székéről? — Lojális vagyok addig, amíg tisztességes célokra használják fel az ÁVÜ-t. Ellenkező esetben vi­szont felállok. Ha azonban minden javaslatomat visszautasítják, akkor majd meglátom mit teszek. • R. Gy. Lakott területen 50-nel, országúton tompítottál Májustól módosul a KRESZ A szakértői munka befejeződött, februárban a kormány elé kerül a tervezet, és várhatóan május 1-jé­­vel életbe lépnek azok a módosítá­sok, amelyek megváltoztatják az eddig életben lévő KRESZ-t. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um államtitkára tegnap arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy a mó­dosítások lényege: a lakott terüle­ten 50 kilométerre csökken a leg­nagyobb megengedett sebesség, bár egyes útszakaszokon gyorsabb haladást is engedélyezhetnek. Mi­közben nem változnak a lakott te­rületen kívüli sebességhatárok, ad­dig kötelezővé válik — közleke­désbiztonsági megfontolásokból — lakott területen kívül, az autópá­lyák kivételével a tompított fény nappali használata, amely az északi országokban már általános gyakor­lat. Az államtitkár beszélt arról is, hogy már most januártól beindult az utánképzési rendszer, amely alapján minden olyan gépjárműve­zetőt, akinek visszavonták a jogo­sítványát, vagy két éven belül há­romnál több szabálysértés miatt el­járást kezdeményeztek ellene, utánképzésben kell részesíteni, mi­előtt ismét volán mögé ülne. Má­jus 1-jétől bevezetik az évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálatot, ez a rendelet a még 1990-ben meghozott kormányhatározaton alapszik. Az államtitkár közölte, hogy bár némileg javultak a baleseti muta­tók, változatlanul sok a durva, kirí­vó szabálysértés és az ittas vezető. Állást foglalt a jogosítvány meg­szerzésének liberalizációs törekvé­sei ellen. Szó esett arról is, hogy várha­tóan már februárban az Ország­­gyűlés elé kerülnek azok a közle­kedési tárcát érintő és a kormány által már elfogadott törvények, amelyek megszületésére szüksége van a gazdaságnak, így tárgyalni fogja a parlament a távközlési, a postai, a frekvencia- és a média­­törvényt is. •F.P. Hitoktatás a Kaffka Margit Gimnáziumban? Terjeszkedik a Naptévé MTI -----------------------------------------­A XI. kerületi önkormányzat mai képviselőtestületi ülésén vár­hatóan szó lesz arról a megállapo­dásról is, amelyet a kerület polgár­­mestere kötött az Isteni Megváltó­ról Nevezett Nővérek Kongregáci­ójával a Kaffka Margit Gimnázi­umban ez év őszén beindítandó egyházi oktatásról. (A patinás gim­názium egyébként valamikor a női szerzetesrend leánytanodájaként működött.) A keresztény szellemű oktatás bevezetése egyúttal a nagymúltú közép­iskola feladatkörének meg­változását is jelentheti. Ehhez azonban szükség van a kerületi képviselőtestület állásfog­lalására. Nagy kérdés, hogy a tes­tület miként viszonyul a polgár­­mester és az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjá­nak előzetes megállapodásához. Az önkormányzati testület ülé­sén tárgyalnak egy másik, nem ke­vésbé érdekes előterjesztésről, amely a kerületi önkormányzat té­vé- és rádióhálózatának jövőjével függ össze. Az előterjesztésről, amelyet majd az ülésen osztanak ki a kép­viselőtestület tagjai között, mind­össze annyi szivárgott ki, hogy a tévé- és rádiófrekvenciával ren­delkező Média 11 elnevezésű tö­megkommunikációs önkormány­zati hírforrást Gyárfás Tamás, a Naptévé vezetője kívánja megsze­rezni.

Next