Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)
1992-04-01 / 78. szám
1992. április 1., szerda — Külügyminiszter úr, Torgyán József azzal vádolja önt, hogy „használhatatlan emberekként" tünteti fel a külföldön élő magyarokat, s ezzel „elementáris felháborodást" okozott nekik. Mi a véleménye erről a vádról? — Személyes kapcsolatom van az amerikai magyarság jelentős részével, nagyon sokukkal az 1984 és 1986 közötti időből, amikor az Egyesült Államokban tanítottam, többekkel szoros barátságot is kötöttem. Úgy tűnik azonban, vannak, sajnos, ügynökök, megvehető emberek. Ők írtak egy-két olyan cikket, amelyekre Torgyán József is hivatkozik. Pontosabban egyetlen emberről van szó, ő írt az egyik előadásomról. Ha azonban bárkit érdekel, ugyanezt a találkozót hogyan értékelte annak a református templomnak a közönsége, amely előtt az előadásom elhangzott, nagyon szívesen a rendelkezésére bocsátom az erről szóló szöveget. Az amerikai magyarok közötti tevékenységem, múltam és az elmúlt másfél-két évben velük való találkozásaim, rendkívül felemelő élményt jelentettek számomra. Merem állítani, hogy kölcsönösen sikeresnek értékelt találkozók voltak. Az azonban tény, hogy lehetetlen mindenkit kielégíteni. A vádaskodók elszigetelt csoportot alkotnak, akiket egyesek megtévesztenek, félrevezetnek. Nem tulajdonítok a dolognak különösebb jelentőséget, mert többek között éppen az amerikai magyarság jelenti számomra az erőforrást, a tudatot, hogy törekvéseinket, politikánkat a Nyugaton élő magyarság jelentős többsége méltányolja és támogatja. Ez nem egyes pártok vagy a kormány ügye. A Nyugaton élő magyarság többsége drukkol az országnak, látja a nehézségeit, és a maga módján segíteni próbál. Egyébként ezt a segítséget mi kérjük is. — A magyar kormány tehát továbbra is számít a külföldön élő magyarok támogatására... — A legteljesebb mértékben. Akár a kormányprogramunkat, akár bármelyik felszólalásomat, előadásomat nézzük, mindegyikben ezt hangsúlyozom. Sőt, még a választások előtt, amikor nagyon sok ember kétségét fejezte ki, hogy Magyarország a csődből kimászhat, egyik érvem az volt: a magyarság tehetséges nép. Az elmúlt évtizedekben csak a külföldre űzött magyarok bizonyíthatták be, hogy milyen eredményeket képesek elérni. Az ő teljesítményük jelenti a példát, hogy a magyarság mire képes. A mi feladatunk olyan törvényeket hozni, olyan feltételeket teremteni, hogy a magyarság itthon is tudjon érvényesülni. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése folyik. Nem kell attól tartani, hogy a Torgyán Józseféhez hasonló megnyilatkozások ismét szétforgácsolják a külföldi magyarságot, és ezzel tulajdonképpen árthatnak az összefogásnak? — A magam részéről rendkívül szerencsétlennek tartom az ilyen jellegű megszólalásokat. Pontosan azért, mert megzavarja a külföldön élő magyarokat. Ők nem tudják megítélni, hogy melyik magyar politikus milyen pártot képvisel. Csodálkoznak is sokszor a tapasztalt ellentéteken és vitákon. Azt szeretnék látni, hogy Magyarország — a nyilvánvaló politikai különbözőségek mellett — alapértékekben, alapkérdésekben egyetértve, közös erővel próbálja megoldani az előtte álló feladatokat. Ők ehhez kívánnak, és készek is támogatást adni. Azt hiszem, mindenkinek az az érdeke, hogy őket ne szomorítsa, ne zavarja meg. A magam részéről nemcsak külügyminiszterként, hanem korábban is mindig arra törekedtem, hogy a belső vitáinkat lehetőleg ne vigyük külföldre. Sem a külföldi kormányok, sem a közvélemény, sem pedig a külföldi magyarság elé. Olyan országokban, ahol szabadság van, a vitákat maguk között oldják meg. Ahol diktatúra van, ott természetesen szükség van a külföldre apellálásra, beleértve az emigrációra való támaszkodást is. Most viszont a külföldi magyarságot már nem tekinthetjük emigránsnak, az itthoni és a külföldi magyarság között új kapcsolat, új szövetség jöhet létre. Támogatja azt a gondolatot, hogy a külföldön élő magyarok is választójogot kapjanak? — Már a választások előtt, éppen a külföldön élő magyarság véleményét ismerve, meggyőződtem arról: meg kell teremtenünk azokat a kereteket, formákat, hogy a magyar állampolgárságúak, az útlevéllel rendelkezők élhessenek a választójogukkal. — Tehát az egyetlen kritérium az kell legyen, hogy magyar állampolgárságúak legyenek? Nem szükséges, hogy például adót fizessenek vagy tulajdonuk legyen Magyarországon? — Az, hogy tulajdonuk legyen, aligha lehet kritérium. Nem fogunk cenzusos választójogot megteremteni. Az azonban kívánatos, hogy valamilyen demonstratív módon kapcsolódjanak Magyarországhoz. Külföldi tapasztalataim alapján azt például el tudom képzelni, hogy mindegyiküknek legyen eszmei lakóhelye itthon. Hiszen a magyar választójogi rendszer szerint mindenki a lakóhelyén szavaz. • Medgyesi Csilla A NAP INTERJÚJA Jeszenszky Géza külügyminiszterrel A belső vitákat nem kell külföldre vinni Rendkívül szerencsétlennek tartja Jeszenszky Géza az olyan kijelentéseket, amelyek szerint a magyar kormány „leírta” a külföldön élő magyarokat. A külügyminiszter Torgyán József kisgazdapártelnök őt ért vádjaira reagálva hangsúlyozta: Magyarország továbbra is számít a külföldön élő magyarokra. Ők azok, akik jó példát szolgáltatnak arra, mire képes a magyar, ha szabadon élhet és dolgozhat. A külügyminiszter szerint rendkívül káros, ha ahelyett, hogy magunk között oldanánk meg a problémáinkat, külföldre visszük azokat. Szakadás a Kárpátaljai magyarok között Bírálják Fodó Sándor stílusát MTI ------------------------------------------A magyarországi publikációk után Kárpátalján is a sajtó hasábjaira került a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége vezetésében (KMKSZ) történt szakadás. Előbb Tóth Mihály alelnök fejtette ki az egyik ukrán nyelvű lapnak adott interjújában, hogy a legutóbbi küldöttgyűlésen azért mondott le, mert nem ért egyet a KMKSZ irányításának nem demokratikus módszereivel, most pedig a kárpáti Igaz Szóban jelent meg Dutka György volt felelős titkárnak, a Fodó Sándor elnököt támadó nyílt levele. A terjedelmes levél írója ismételten kifejti az ugyancsak a néhány héttel ezelőtti KMKSZ-küldöttgyűlésen tett bejelentését, hogy ellenzékbe vonul. Az irányítási struktúra megváltoztatása következtében tisztségétől megfosztott felelős titkár írásában azzal vádolja Fodó Sándort, a KMKSZ elnökét, hogy nem tűri a bírálatot, felrúgja a demokrácia szabályait, diktatórikus irányítási rendszert vezetett be, saját híveit ülteti be a vezetésbe. A nyílt levél írója az elnököt hibáztatja abban, hogy az utóbbi egy év alatt közel kétezer értelmiségi nem újította meg KMKSZ-tagságát, hiszen szerinte Fodó Sándor fontosabbnak tartja külföldi utazásait, mint hogy rendszeresen felkeresse a közösségi és városi KMKSZ-szervezeteket. A legsúlyosabb vád Dutka György részéről az elnök címére talán az, hogy letért arról az útról, melyen a magyarság közszolgálatát vállaló értelmiségiek haladnak. „Ezért döntöttem úgy — fejezi be a nyílt levelét a KMKSZ volt felelős titkára —, hogy nem vállalok erkölcsi felelősséget, sem további tisztséget az elnök által kijelölt csapatban”. Rejtélyes erdélyi köztársaság Bukaresti tudósítónktól Nagy szolgálatokat tehet országának egy éber vámos. Ezt példázza a román—magyar határ borsi átkelőhelyénél szolgálatot teljesítő egyik derék vámtiszt esete, aki — parancsnoka szerint — olyan veszedelmes dokumentum Romániába juttatását akadályozta meg, amelyet Dan Anderson-Voda, „az Erdélyi Köztársaság száműzetésben lévő ideiglenes elnöke” írt alá. Az okmány szerint a köztársaság száműzetésben lévő kormánya Erdély függetlenségét követeli, méghozzá visszamenőleg, 1992. január 1-jétől. Ennek megfelelően Erdélyből ki kell vonni a román rendőri és katonai erőket. A köztársaság fővárosa Kolozsvár. Dán Anderson-Voda egyben felhatalmazza a magyar kormányt, hogy vegye át — afféle gyámként — az Erdélyi Köztársaságot a román kormánytól, és biztosítsa a belső rendet, a határokat. Az Erdélyi Köztársaság emigráns kormánya fenyegetőzik — a vámparancsnok szerint, így a függetlenség megadásának késleltetéséért napi 50 millió dolláros kártérítést követel a román kormánytól. Még szerencse, hogy a dokumentum fennakadt a vámon. •B.T. Für Brüsszelben MTI------------------------------------------Für Lajos honvédelmi miniszter kedden Brüsszelbe utazott az Észak-atlanti Együttműködési Tanács honvédelmi minisztereinek értekezletére. A tanácskozás célja, hogy hozzájáruljon a NATO és az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban részt vevő kelet-közép-és kelet-európai országok katonai együttműködése fő irányainak meghatározásához, a katonai együttműködés további intézményesítéséhez. Az értekezleten részt vevő országok honvédelmi miniszterei vázolják elgondolásukat országaik biztonságpolitikai felfogásáról, továbbá a NATO szerepéről az európai biztonság rendszerében. Napirenden az Európai Közösség jövője MTI Az Európai Közösséghez tartozó országok új kormányközi értekezletének összehívását javasolta a jövő esztendőre Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke abból a célból, hogy a közösség felkészülhessen új tagok felvételére. Az Európai Közösség működését az alapszerződések határozzák meg, ezeket csak kormányközi értekezlet keretében lehet módosítani — ugyanakkor a közösség bizottsága, illetve tagállamai már hosszabb ideje azzal térnek ki az új tagok felvételére vonatkozó igények elől, hogy a jelenlegi tizenkettőnél nagyobb létszámmal a közösség nem működhet a jelenlegi módon. A tizenkettek 1990 decemberétől egy éven át két, párhuzamos kormányközi értekezleten tárgyalták meg a gazdasági és pénzügyi, illetve a politikai unióhoz szükséges módosításokat, ezek eredménye volt a maastrichti csúcsértekezleten elfogadott uniószerződés. Klepsch újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy a közösség várhatólag jövőre tárgyalásokat kezd Ausztria és Svédország csatlakozásáról, de hozzáfűzte, hogy ehhez előbb meg kell határozni a közösség új működési módját. Jelenleg a közösség miniszteri tanácsa, amelyben a tagállamok kormányait a külügy- illetve esetenként a szakminiszterek képviselik, a közösség hatáskörébe tartozó kérdések egy részénél konszenzusos határozatokat hoznak. Ezeknél tehát bármely tagállam megakadályozhatja a számára nem megfelelő döntéseket. Más kérdésekben viszont minősített többséggel határoz a tanács, az egyes államok voksának értéke népességüktől és gazdasági súlyuktól függően egy 8-as skálán helyezkedik el. Az új kormányközi értekezleten erről a skáláról, a szükséges többségről, az Európa Parlamentbe az egyes országok által küldendő képviselők számáról tárgyalnának a jelenlegi tagállamok, hogy előkészítsék a közösség kiszélesítését— mondta Klepsch. Az új tagok felvételének, a közösség kiszélesítésének kilátásairól Portugália készít jelentést az Európai Közösség állam- és kormányfőinek júniusi lisszaboni csúcsértekezlete számára . Klepsch javaslata így elsősorban a Tizenkettek e félévi, portugál elnöksége számára szól. KÜLFÖLD-BELFÖLD Füzessy: a fizetésekről még nincs megegyezés Az országgyűlési képviselők fizetéséről, illetve annak emeléséről egyeztetőtárgyalások folytak a frakciók között. Erről kérdeztük tegnap a parlamentben Füzessy Tibort, a KDNP frakcióvezetőjét, aki elmondta: úgy tudja, hogy e pillanatig nem sikerült az álláspontokat összhangba hozni. Még az egyes frakciókon belül is megoszlanak a vélemények: maradjon-e a képviselői javadalmazás a miniszteri fizetés 50 százaléka, vagy emelkedjen 60-ra ez az arány, így a KDNP frakcióján belül is nézetkülönbségek vannak, hogy a képviselői javadalmazásról szóló törvény módosítójavaslatát támogassák-e a képviselők. Füzessy tudomása szerint e kérdésben egyedül a Fidesznek van egységesebb véleménye. Ugyanakkor Pásztor Gyula kérdésünkre úgy válaszolt, hogy a 35- öknél Szabó Lajos kapott teljes felhatalmazást az egyeztetőtárgyalásokon, egyébként álláspontjuk az, hogy a témában mindenki lelkiismerete szerint szavazzon a parlamentben. ) ,UJ. J J 1U ! • Sz. P. Horváth Béla: „javadalmazásom magánügy” Csak harmincezer bruttó az igazgatótanácsi tagságért... Értesüléseink szerint Horváth Béla, a XII. kerület MDF-es parlamenti képviselője tagja a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának. Horváth Béla kérdésünkre elmondta, a híren nincs mit cáfolnia, mert még tavaly szeptemberben beválasztották az igazgatóságba. A Napi Világgazdaság is — szerinte etikátlan módon — megszellőztette jövedelmét, pedig bárkinek megmondta volna: az bruttó 30 ezer forint. A képviselő furcsának tartja, hogy a sajtó elsősorban a kormánypárti képviselők igazgatótanácsi tagsága iránt érdeklődik, hiszen az 1991-es almanachból kiderül, a részvénytársaságokban jóval több vezető helyet töltenek be ellenzéki képviselők. Nem szerencsés az sem, hogy fizetések után kutatnak az újságírók, mert ez magánügy — állította Horváth Béla. • Sz. P. Nyomatékos tiltakozás a kamionblokád miatt Külügyminisztériumi jegyzék a görög nagykövetnek • Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi blokád okozta károk pontos összegét még nem tudják felmérni, majd csak akkor, ha vége lesz. A Hungarocamion a fuvarozók érdekvédelmi képviseletével együtt próbál lépéseket tenni, hogy kártérítést kapjanak. A vállalat a Görögországban veszteglő kamionosokat élelmiszerrel és pénzzel is támogatja. •Sz. H.-V.I. MTI ------------------------------------------Kedden délután a Külügyminisztériumba kérették Görögország budapesti nagykövetét, és a tárca illetékese jegyzéket adott át neki — tájékoztatta a távirati irodát Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A jegyzékben a magyar Külügyminisztérium tiltakozik a görögországi kamionblokád miatt. Nem tartja elfogadhatónak ilyen eszközök alkalmazását, és azt, hogy ez csupán a fuvarozók ügye. A magyar Külügyminisztérium nyomatékosan kéri, hogy a görög fél teremtsen olyan feltételeket a közúti fuvarozás terén, amelyek megfelelnek az európai normáknak. MAGYAR HÍRLAP. Haladunk az árral -sajnos, nem április elsejei tréfának szánjuk a tájékoztatást, hogy haladunk az árral: mától drágább lesz lapunk, csütörtökön és ki szombaton 1810-ért, a többi napokon 1610-ért juthatnak hozzá Tisztelt Olvasóink, de előfizetőink kedvezményt élveznek, mintha havonta három számot ingyen kapnának. Az áremelésre a költségek emelkedése kényszerít, de a drágább lapért többet is kínálunk, hogy olvasóink semmiképp se érezhessék megrövidítve magukat. Ez a lap lép — hangzik egyik szlogenünk, s a Magyar Hírlap a folyamatos fejlesztés újabb állomásához érkezett: a törzslap — csütörtök kivételével — húsz oldalra bővül. Ezáltal még több hírt közölhetünk, és — összhangban azzal a törekvésünkkel, hogy a Magyar Hírlap legyen az a politikai napilap, amely a versenytársak sorában a leghangsúlyosabban foglalkozik a gazdasági, üzleti élettel , növeljük a gazdasági oldalak számát. Mától mindennap önálló oldalon jelentkezik tőzsderovatunk a legfrissebb tőzsdei és banki információkkal, és az eddigi nyolcról 12 oldalra bővítjük pénteki Pénz Plusz Piac mellékletünket. Csütörtöki számainkban a magyar sajtóban egyedülálló vállalkozásba kezdünk a Cambridge Enciklopédia közlésével, s jövő héttől 16 oldalra bővül Heti Műsorok mellékletünk, a televízió, a rádió, a mozik és a színházak műsoraival, múzeumi, kiállítási és koncertprogramokkal, videó-, hanglemez- és könyvajánlással, a művelődési házak, szórakoztató- és vacsorázóhelyek programjaival. A húszoldalas törzslappal, valamint állandó és alkalmi mellékleteinkkel számolva nemcsak a legnagyobb formátumú, hanem a legterjedelmesebb és az egyetlen színes reggeli napilapot kínáljuk olvasóinknak, amely talán nem véletlenül vívott ki rangot magának a politikai közvéleményben, az igényes olvasók táborában. És májusban megint lépünk, de ígérjük: nem az árban. Magyar Hírlap A Magyar Hírlap kiadásában Pénteken: Munka törvénykönyve Hosszas vajúdás, hetekig tartó parlamenti vita, több száz módosítójavaslat megtárgyalása után megszületett az új Munka törvénykönyve, amely — nyugodtan mondhatjuk — befolyásolja az egész munkaképes korú lakosságot. Hatálybalépésétől, július elsejétől kezdve ez a kódex lesz az, amely szabályozza a foglalkoztatás és munkavállalás feltételeit, ez lesz az irányadó a munkaügyi viták eldöntésekor. Az új Munka törvénykönyve az eddigi szabályoktól teljesen eltérő előírásokat vezet be: a munkahelyeken a dolgozói érdekvédelem letéteményesei az üzemi tanácsok lesznek, megváltozik a fegyelmi felelősségre vonás módja, lehetősége. A foglalkoztatás új szabályainak megismeréséhez a Magyar Hírlap úgy nyújt segítséget olvasóinak, hogy a Döntés után című kiadványsorozatban megjelenteti a Munka törvénykönyvét. A kiadvány 29 forintos áron lesz kapható valamennyi újságárusnál április 3- án, pénteken. Antall és Csurka együtt avat emlékművet Vásárhelyen A Magyar Demokrata Fórumtól kapott értesítés szerint április 12- én, vasárnap Hódmezővásárhelyen, egy második világháborús emlékmű avatásán, a tanácskozáson és az MDF nagygyűlésén együtt vállal közszereplést Antall József miniszterelnök, Csurka István, a szélsőjobboldal ismert publicistája, és Grezsa Ferenc, az MDF parlamenti képviselője, akinek neve az Apák és fiúk című, bíróságilag is elítélt pamflet révén vált ismertté. Egyelőre nem tudhatjuk, mekkora szerepet játszik a helyszín kiválasztásában, hogy a jobbára konzervatív értékeket képviselő Csongrád megyei várost mostanában Torgyán József is saját fellegváraként kezelte. • L. A. Gy. Előkészítik és lebonyolítják a választásokat Magyar szakértők a kambodzsai ENSZ-erőkben •Folytatás az 1. oldalról a tervek szerint tizennyolc hónap Ez attól függ, mikorra tudja biztosítani a világszervezet a kambodzsai békefenntartó akció teljes pénzügyi fedezetét. Mivel roppant nagy összegről van szó, az ENSZ- nek egyelőre problémái vannak az előteremtésével. Herman János elmondta azt is, valószínűleg további magyar szakemberek Kambodzsába küldését is kéri majd a világszervezet. Hazánk készen áll a kérés teljesítésére, s máris megkezdték az újabb csoport tagjainak kiválogatását. Az UNTAC missziója egyébként nagy jelentőségű a világszervezet történetében. Eddig még soha nem küldtek ilyen nagy és ennyire drága ENSZ-erőt sehova a világon. Az összesen huszonkétezer fős csapatba 15 900 kéksisakos, 3600 rendőrségi megfigyelő, 750 közigazgatási szakértő és 1400 választási szakember tartozik. Tavaly november óta már a helyszínen tartózkodik az első, főleg katonai szakértőkből álló 380 fős Kambodzsai Előzetes Misszió (United Nations Advance Mission in Cambodia — UNAMIC), idén márciusban pedig megkezdődött, s a tervek szerint áprilisban—májusban véget ér a fő erők telepítése. Missziójukig, az 1993. májusi választásokig tart, és közel kétmilliárd dollárba kerül. Feladatuk többrétű. Egyrészt az, hogy lefegyverezzék a négy nagy szembenálló erő — a Hun Senkormány, a vörös khmerek, a Norodom Szihanuk herceg vezette erők és a Szan Szam-féle Népi Felszabadítási Front — harcosainak közel kétharmadát, a többit pedig ellenőrzésük alá vonják. Az ENSZ-erők hivatalnokainak pedig az a dolguk, hogy a minisztériumokban és a helyi igazgatási szervekben átvegyék az irányítást, és így segítsenek átvezetni az országot a több évtizedes polgárháború utáni időszakból a demokrácia és a piacgazdaság útjára. Figyelemmel kísérik az emberi jogok tiszteletben tartását, előkészítik és lebonyolítják a választásokat, felügyelik a rendőrséget. Az UNTAC parancsnoka, a japán Jaszusi Akasi tapasztalt diplomata és jól ismeri Kambodzsát, hiszen volt Phnom Penh-i nagykövet és ENSZ-főtitkárhelyettes is. Március 22. óta tartózkodik állomáshelyén. • M. Cs. H 119 575 650 Ft !