Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)

1992-04-01 / 78. szám

1992. április 1., szerda — Külügyminiszter úr, Torgyán József azzal vádolja önt, hogy „használhatatlan emberekként" tünteti fel a külföldön élő magya­rokat, s ezzel „elementáris felhá­borodást" okozott nekik. Mi a vé­leménye erről a vádról? — Személyes kapcsolatom van az amerikai magyarság jelentős ré­szével, nagyon sokukkal az 1984 és 1986 közötti időből, amikor az Egyesült Államokban tanítottam, többekkel szoros barátságot is kö­töttem. Úgy tűnik azonban, van­nak, sajnos, ügynökök, megvehető emberek. Ők írtak egy-két olyan cikket, amelyekre Torgyán József is hivatkozik. Pontosabban egyet­len emberről van szó, ő írt az egyik előadásomról. Ha azonban bárkit érdekel, ugyanezt a találkozót ho­gyan értékelte annak a református templomnak a közönsége, amely előtt az előadásom elhangzott, na­gyon szívesen a rendelkezésére bo­csátom az erről szóló szöveget. Az amerikai magyarok közötti tevékenységem, múltam és az el­múlt másfél-két évben velük való találkozásaim, rendkívül felemelő élményt jelentettek számomra. Me­rem állítani, hogy kölcsönösen si­keresnek értékelt találkozók vol­tak. Az azonban tény, hogy lehetet­len mindenkit kielégíteni. A vádas­­kodók elszigetelt csoportot alkot­nak, akiket egyesek megtéveszte­nek, félrevezetnek. Nem tulajdoní­tok a dolognak különösebb jelentő­séget, mert többek között éppen az amerikai magyarság jelenti szá­momra az erőforrást, a tudatot, hogy törekvéseinket, politikánkat a Nyugaton élő magyarság jelentős többsége méltányolja és támogatja. Ez nem egyes pártok vagy a kor­mány ügye. A Nyugaton élő ma­gyarság többsége drukkol az or­szágnak, látja a nehézségeit, és a maga módján segíteni próbál. Egyébként ezt a segítséget mi kér­jük is. — A magyar kormány tehát to­vábbra is számít a külföldön élő magyarok támogatására... — A legteljesebb mértékben. Akár a kormányprogramunkat, akár bármelyik felszólalásomat, előadásomat nézzük, mindegyik­ben ezt hangsúlyozom. Sőt, még a választások előtt, amikor nagyon sok ember kétségét fejezte ki, hogy Magyarország a csődből kimász­hat, egyik érvem az volt: a ma­gyarság tehetséges nép. Az elmúlt évtizedekben csak a külföldre űzött magyarok bizonyíthatták be, hogy milyen eredményeket képesek elér­ni. Az ő teljesítményük jelenti a példát, hogy a magyarság mire ké­pes. A mi feladatunk olyan törvé­nyeket hozni, olyan feltételeket te­remteni, hogy a magyarság itthon is tudjon érvényesülni. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése fo­lyik.­­ Nem kell attól tartani, hogy a Torgyán Józseféhez hasonló meg­nyilatkozások ismét szétforgácsol­ják a külföldi magyarságot, és ez­zel tulajdonképpen árthatnak az összefogásnak? — A magam részéről rendkívül szerencsétlennek tartom az ilyen jellegű megszólalásokat. Pontosan azért, mert megzavarja a külföldön élő magyarokat. Ők nem tudják megítélni, hogy melyik magyar po­litikus milyen pártot képvisel. Cso­dálkoznak is sokszor a tapasztalt ellentéteken és vitákon. Azt szeret­nék látni, hogy Magyarország — a nyilvánvaló politikai különbözősé­gek mellett — alapértékekben, alapkérdésekben egyetértve, közös erővel próbálja megoldani az előtte álló feladatokat. Ők ehhez kíván­nak, és készek is támogatást adni. Azt hiszem, mindenkinek az az ér­deke, hogy őket ne szomorítsa, ne zavarja meg. A magam részéről nemcsak kül­ügyminiszterként, hanem korábban is mindig arra törekedtem, hogy a belső vitáinkat lehetőleg ne vigyük külföldre. Sem a külföldi kormá­nyok, sem a közvélemény, sem pe­dig a külföldi magyarság elé. Olyan országokban, ahol szabad­ság van, a vitákat maguk között oldják meg. Ahol diktatúra van, ott természetesen szükség van a kül­földre apellálásra, beleértve az emigrációra való támaszkodást is. Most viszont a külföldi magyarsá­got már nem tekinthetjük emig­ránsnak, az itthoni és a külföldi magyarság között új kapcsolat, új szövetség jöhet létre.­­ Támogatja azt a gondolatot, hogy a külföldön élő magyarok is választójogot kapjanak? — Már a választások előtt, ép­pen a külföldön élő magyarság vé­leményét ismerve, meggyőződtem arról: meg kell teremtenünk azokat a kereteket, formákat, hogy a ma­gyar állampolgárságúak, az útle­véllel rendelkezők élhessenek a vá­lasztójogukkal. — Tehát az egyetlen kritérium az kell legyen, hogy magyar állam­polgárságúak legyenek? Nem szükséges, hogy például adót fizes­senek vagy tulajdonuk legyen Ma­gyarországon? — Az, hogy tulajdonuk legyen, aligha lehet kritérium. Nem fogunk cenzusos választójogot megterem­teni. Az azonban kívánatos, hogy valamilyen demonstratív módon kapcsolódjanak Magyarországhoz. Külföldi tapasztalataim alapján azt például el tudom képzelni, hogy mindegyiküknek legyen eszmei la­kóhelye itthon. Hiszen a magyar választójogi rendszer szerint min­denki a lakóhelyén szavaz. • Medgyesi Csilla A NAP INTERJÚJA Jeszenszky Géza külügyminiszterrel A belső vitákat nem kell külföldre vinni Rendkívül szerencsétlennek tartja Jeszenszky Géza az olyan kijelentéseket, amelyek szerint a magyar kormány „leírta” a külföldön élő magyarokat. A külügyminiszter Torgyán József kisgazdapártelnök őt ért vádjaira reagálva hangsúlyozta: Magyarország továbbra is számít a külföldön élő magyarokra. Ők azok, akik jó példát szolgáltatnak arra, mire képes a magyar, ha szabadon élhet és dolgozhat. A külügyminiszter szerint rendkívül káros, ha ahelyett, hogy magunk között oldanánk meg a problémáinkat, külföldre visszük azokat. Szakadás a Kárpátaljai magyarok között Bírálják Fodó Sándor stílusát MTI ------------------------------------------­A magyarországi publikációk után Kárpátalján is a sajtó hasáb­jaira került a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége vezetésében (KMKSZ) történt szakadás. Előbb Tóth Mihály alelnök fej­tette ki az egyik ukrán nyelvű lap­nak adott interjújában, hogy a legutóbbi küldöttgyűlésen azért mondott le, mert nem ért egyet a KMKSZ irányításának nem de­mokratikus módszereivel, most pedig a kárpáti Igaz Szóban jelent meg Dutka György volt felelős titkárnak, a Fodó Sándor elnököt támadó nyílt levele. A terjedel­mes levél írója ismételten kifejti az ugyancsak a néhány héttel ez­előtti KMKSZ-küldöttgyűlésen tett bejelentését, hogy ellenzékbe vonul. Az irányítási struktúra megvál­toztatása következtében tisztségé­től megfosztott felelős titkár írásá­ban azzal vádolja Fodó Sándort, a KMKSZ elnökét, hogy nem tűri a bírálatot, felrúgja a demokrácia szabályait, diktatórikus irányítási rendszert vezetett be, saját híveit ülteti be a vezetésbe. A nyílt levél írója az elnököt hi­báztatja abban, hogy az utóbbi egy év alatt közel kétezer értelmiségi nem újította meg KMKSZ-tagsá­­gát, hiszen szerinte Fodó Sándor fontosabbnak tartja külföldi uta­zásait, mint hogy rendszeresen felkeresse a közösségi és városi KMKSZ-szervezeteket. A legsúlyosabb vád Dutka György részéről az elnök címére talán az, hogy letért arról az útról, melyen a magyarság közszolgála­tát vállaló értelmiségiek haladnak. „Ezért döntöttem úgy — fejezi be a nyílt levelét a KMKSZ volt fele­lős titkára —, hogy nem vállalok erkölcsi felelősséget, sem további tisztséget az elnök által kijelölt csapatban”. Rejtélyes erdélyi köztársaság Bukaresti tudósítónktól Nagy szolgálatokat tehet orszá­gának egy éber vámos. Ezt pél­dázza a román—magyar határ borsi átkelőhelyénél szolgálatot teljesítő egyik derék vámtiszt ese­te, aki — parancsnoka szerint — olyan veszedelmes dokumentum Romániába juttatását akadályozta meg, amelyet Dan Anderson-Vo­­da, „az Erdélyi Köztársaság szám­űzetésben lévő ideiglenes elnöke” írt alá. Az okmány szerint a köztársa­ság száműzetésben lévő kormánya Erdély függetlenségét követeli, méghozzá visszamenőleg, 1992. január 1-jétől. Ennek megfelelően Erdélyből ki kell vonni a román rendőri és katonai erőket. A köz­társaság fővárosa Kolozsvár. Dán Anderson-Voda egyben felhatal­mazza a magyar kormányt, hogy vegye át — afféle gyámként — az Erdélyi Köztársaságot a román kormánytól, és biztosítsa a belső rendet, a határokat. Az Erdélyi Köztársaság emigráns kormánya fenyegetőzik — a vámparancsnok szerint, így a függetlenség meg­adásának késleltetéséért napi 50 millió dolláros kártérítést követel a román kormánytól. Még szerencse, hogy a dokumentum fennakadt a vámon. •B.T. Für Brüsszelben MTI------------------------------------------­Für Lajos honvédelmi miniszter kedden Brüsszelbe utazott az Észak-atlanti Együttműködési Ta­nács honvédelmi minisztereinek ér­tekezletére. A tanácskozás célja, hogy hozzájáruljon a NATO és az Észak-atlanti Együttműködési Ta­nácsban részt vevő kelet-közép-és kelet-európai országok katonai együttműködése fő irányainak meghatározásához, a katonai együttműködés további intézmé­nyesítéséhez. Az értekezleten részt vevő országok honvédelmi minisz­terei vázolják elgondolásukat or­szágaik biztonságpolitikai felfogá­sáról, továbbá a NATO szerepéről az európai biztonság rendszerében. Napirenden az Európai Közösség jövője MTI Az Európai Közösséghez tartozó országok új kormányközi értekez­letének összehívását javasolta a jö­vő esztendőre Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke abból a célból, hogy a közösség felkészül­hessen új tagok felvételére. Az Európai Közösség működé­sét az alapszerződések határozzák meg, ezeket csak kormányközi ér­tekezlet keretében lehet módosítani — ugyanakkor a közösség bizottsá­ga, illetve tagállamai már hosszabb ideje azzal térnek ki az új tagok fel­vételére vonatkozó igények elől, hogy a jelenlegi tizenkettőnél na­gyobb létszámmal a közösség nem működhet a jelenlegi módon. A ti­­zenkettek 1990 decemberétől egy éven át két, párhuzamos kormány­közi értekezleten tárgyalták meg a gazdasági és pénzügyi, illetve a po­litikai unióhoz szükséges módosítá­sokat, ezek eredménye volt a maastrichti csúcsértekezleten elfo­gadott uniószerződés. Klepsch újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy a közösség várható­lag jövőre tárgyalásokat kezd Auszt­ria és Svédország csatlakozásáról, de hozzáfűzte, hogy ehhez előbb meg kell határozni a közösség új műkö­dési módját. Jelenleg a közösség mi­niszteri tanácsa, amelyben a tagálla­mok kormányait a külügy- illetve esetenként a szakminiszterek képvi­selik, a közösség hatáskörébe tartozó kérdések egy részénél konszenzusos határozatokat hoznak. Ezeknél tehát bármely tagállam megakadályozhat­ja a számára nem megfelelő döntése­ket. Más kérdésekben viszont minő­sített többséggel határoz a tanács, az egyes államok voksának értéke né­pességüktől és gazdasági súlyuktól függően egy 8-as skálán helyezkedik el. Az új kormányközi értekezleten erről a skáláról, a szükséges többség­ről, az Európa Parlamentbe az egyes országok által küldendő képviselők számáról tárgyalnának a jelenlegi tagállamok, hogy előkészítsék a kö­zösség kiszélesítését— mondta Klepsch. Az új tagok felvételének, a kö­zösség kiszélesítésének kilátásairól Portugália készít jelentést az Európai Közösség állam- és kormányfőinek júniusi lisszaboni csúcsértekezlete számára . Klepsch javaslata így el­sősorban a Tizenkettek e félévi, por­tugál elnöksége számára szól. KÜLFÖLD-BELFÖLD Füzessy: a fizetésekről még nincs megegyezés Az országgyűlési képviselők fi­zetéséről, illetve annak emeléséről egyeztetőtárgyalások folytak a frakciók között. Erről kérdeztük tegnap a parlamentben Füzessy Ti­bort, a KDNP frakcióvezetőjét, aki elmondta: úgy tudja, hogy e pilla­natig nem sikerült az álláspontokat összhangba hozni. Még az egyes frakciókon belül is megoszlanak a vélemények: ma­radjon-e a képviselői javadalmazás a miniszteri fizetés 50 százaléka, vagy emelkedjen 60-ra ez az arány, így a KDNP frakcióján belül is né­zetkülönbségek vannak, hogy a képviselői javadalmazásról szóló törvény módosítójavaslatát támo­gassák-e a képviselők. Füzessy tu­domása szerint e kérdésben egye­dül a Fidesznek van egységesebb véleménye. Ugyanakkor Pásztor Gyula kér­désünkre úgy válaszolt, hogy a 35- öknél Szabó Lajos kapott teljes fel­hatalmazást az egyeztetőtárgyalá­sokon, egyébként álláspontjuk az, hogy a témában mindenki lelkiis­merete szerint szavazzon a parla­mentben. ) ,UJ. J J 1U ! • Sz. P. Horváth Béla: „javadalmazásom magánügy” Csak harmincezer bruttó az igazgatótanácsi tagságért... Értesüléseink szerint Horváth Béla, a XII. kerület MDF-es par­lamenti képviselője tagja a Sze­rencsejáték Rt. igazgatótanácsá­nak. Horváth Béla kérdésünkre el­mondta, a híren nincs mit cáfolnia, mert még tavaly szeptemberben beválasztották az igazgatóságba. A Napi Világgazdaság is — szerinte etikátlan módon — megszellőztet­te jövedelmét, pedig bárkinek megmondta volna: az bruttó 30 ezer forint. A képviselő furcsának tartja, hogy a sajtó elsősorban a kor­mánypárti képviselők igazgatóta­nácsi tagsága iránt érdeklődik, hi­szen az 1991-es almanachból kide­rül, a részvénytársaságokban jóval több vezető helyet töltenek be el­lenzéki képviselők. Nem szerencsés az sem, hogy fi­zetések után kutatnak az újságírók, mert ez magánügy — állította Hor­váth Béla. • Sz. P. Nyomatékos tiltakozás a kamionblokád miatt Külügyminisztériumi jegyzék a görög nagykövetnek • Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi blokád okozta károk pontos összegét még nem tudják felmérni, majd csak akkor, ha vége lesz. A Hungarocamion a fuvaro­zók érdekvédelmi képviseletével együtt próbál lépéseket tenni, hogy kártérítést kapjanak. A vállalat a Görögországban veszteglő kamionosokat élelmi­szerrel és pénzzel is támogatja. •Sz. H.-V.I. MTI ------------------------------------------­Kedden délután a Külügymi­nisztériumba kérették Görögország budapesti nagykövetét, és a tárca illetékese jegyzéket adott át neki — tájékoztatta a távirati irodát Herman János, a Külügyminiszté­rium szóvivője. A jegyzékben a magyar Külügy­minisztérium tiltakozik a görögor­szági kamionblokád miatt. Nem tartja elfogadhatónak ilyen eszkö­zök alkalmazását, és azt, hogy ez csupán a fuvarozók ügye. A magyar Külügyminisztérium nyomatékosan kéri, hogy a görög fél teremtsen olyan feltételeket a közúti fuvarozás terén, amelyek megfelelnek az európai normák­nak. MAGYAR HÍRLAP. Haladunk az árral­ ­-s­ajnos, nem április elsejei tréfának szánjuk a tájékoztatást, hogy­­ haladunk az árral: mától drágább lesz lapunk, csütörtökön és ki szombaton 181­0-ért, a többi napokon 161­0-ért juthatnak hoz­zá Tisztelt Olvasóink, de előfizetőink kedvezményt élveznek, mintha havonta három számot ingyen kapnának. Az áremelésre a költségek emelkedése kényszerít, de a drágább lapért többet is kínálunk, hogy olvasóink semmiképp se érezhessék megrövidítve magukat. Ez a lap lép — hangzik egyik szlogenünk, s a Magyar H­­írlap a folyamatos fejlesztés újabb állomásához érkezett: a törzslap — csütörtök kivételével — húsz oldalra bővül. Ezáltal még több hírt közölhetünk, és — összhangban azzal a törekvésünkkel, hogy a Magyar Hírlap legyen az a politikai napilap, amely a versenytár­sak sorában a leghangsúlyosabban foglalkozik a gazdasági, üzleti élettel , növeljük a gazdasági oldalak számát. Mától mindennap önálló oldalon jelentkezik tőzsderovatunk a legfrissebb tőzsdei és banki információkkal, és az eddigi nyolcról 12 oldalra bővítjük pénteki Pénz Plusz Piac mellékletünket. Csütörtöki számainkban a magyar sajtóban egyedülálló vállalkozásba kezdünk a Cambridge Enciklopédia közlésével, s jövő héttől 16 oldalra bővül Heti Műso­rok mellékletünk, a televízió, a rádió, a mozik és a színházak műso­raival, múzeumi, kiállítási és koncertprogramokkal, videó-, hang­lemez- és könyvajánlással, a művelődési házak, szórakoztató- és vacsorázóhelyek programjaival. A húszoldalas törzslappal, vala­mint állandó és alkalmi mellékleteinkkel számolva nemcsak a leg­nagyobb formátumú, hanem a legterjedelmesebb és az egyetlen színes reggeli napilapot kínáljuk olvasóinknak, amely talán nem véletlenül vívott ki rangot magának a politikai közvéleményben, az igényes olvasók táborában. És májusban megint lépünk, de ígér­jük: nem az árban. Magyar Hírlap A Magyar Hírlap kiadásában Pénteken: Munka törvénykönyve Hosszas vajúdás, hetekig tartó parlamenti vita, több száz módosí­tójavaslat megtárgyalása után meg­született az új Munka törvény­­könyve, amely — nyugodtan mondhatjuk — befolyásolja az egész munkaképes korú lakossá­got. Hatálybalépésétől, július else­jétől kezdve ez a kódex lesz az, amely szabályozza a foglalkoztatás és munkavállalás feltételeit, ez lesz az irányadó a munkaügyi viták el­döntésekor. Az új Munka törvénykönyve az eddigi szabályoktól teljesen eltérő előírásokat vezet be: a munkahe­lyeken a dolgozói érdekvédelem letéteményesei az üzemi tanácsok lesznek, megváltozik a fegyelmi felelősségre vonás módja, lehető­sége. A foglalkoztatás új szabályainak megismeréséhez a Magyar Hírlap úgy nyújt segítséget olvasóinak, hogy a Döntés után című kiad­ványsorozatban megjelenteti a Munka törvénykönyvét. A kiad­vány 29 forintos áron lesz kapható valamennyi újságárusnál április 3- án, pénteken. Antall és Csurka együtt avat emlékművet Vásárhelyen A Magyar Demokrata Fórumtól kapott értesítés szerint április 12- én, vasárnap Hódmezővásárhelyen, egy második világháborús emlék­mű avatásán, a tanácskozáson és az MDF­ nagygyűlésén együtt vállal közszereplést Antall József minisz­terelnök, Csurka István, a szél­sőjobboldal ismert publicistája, és Grezsa Ferenc, az MDF parlamenti képviselője, akinek neve az Apák és fiúk című, bíróságilag is elítélt pamflet révén vált ismertté. Egyelőre nem tudhatjuk, mek­kora szerepet játszik a helyszín ki­választásában, hogy a jobbára kon­zervatív értékeket képviselő Csongrád megyei várost mostaná­ban Torgyán József is saját felleg­váraként kezelte. • L. A. Gy. Előkészítik és lebonyolítják a választásokat Magyar szakértők a kambodzsai ENSZ-erőkben •Folytatás az 1. oldalról a tervek szerint tizennyolc hónap Ez attól függ, mikorra tudja bizto­sítani a világszervezet a kambo­dzsai békefenntartó akció teljes pénzügyi fedezetét. Mivel roppant nagy összegről van szó, az ENSZ- nek egyelőre problémái vannak az előteremtésével. Herman János elmondta azt is, valószínűleg további magyar szak­emberek Kambodzsába küldését is kéri majd a világszervezet. Hazánk készen áll a kérés teljesítésére, s máris megkezdték az újabb csoport tagjainak kiválogatását. Az UNTAC missziója egyéb­ként nagy jelentőségű a világszer­vezet történetében. Eddig még so­ha nem küldtek ilyen nagy és ennyire drága ENSZ-erőt sehova a világon. Az összesen huszonkéte­­zer fős csapatba 15 900 kéksisakos, 3600 rendőrségi megfigyelő, 750 közigazgatási szakértő és 1400 vá­lasztási szakember tartozik. Tavaly november óta már a helyszínen tar­tózkodik az első, főleg katonai szakértőkből álló 380 fős Kambo­dzsai Előzetes Misszió (United Na­tions Advance Mission in Cambo­dia — UNAMIC), idén március­ban pedig megkezdődött, s a tervek szerint áprilisban—májusban véget ér a fő erők telepítése. Missziójuk­­ig, az 1993. májusi választásokig tart, és közel kétmilliárd dollárba kerül. Feladatuk többrétű. Egyrészt az, hogy lefegyverezzék a négy nagy szembenálló erő — a Hun Sen­­kormány, a vörös khmerek, a No­rodom Szihanuk herceg vezette erők és a Szan Szam­-féle Népi Felszabadítási Front — harcosai­nak közel kétharmadát, a többit pe­dig ellenőrzésük alá vonják. Az ENSZ-erők hivatalnokainak pedig az a dolguk, hogy a minisztériu­mokban és a helyi igazgatási szer­vekben átvegyék az irányítást, és így segítsenek átvezetni az orszá­got a több évtizedes polgárháború utáni időszakból a demokrácia és a piacgazdaság útjára. Figyelemmel kísérik az emberi jogok tisztelet­ben tartását, előkészítik és lebo­nyolítják a választásokat, felügye­lik a rendőrséget. Az UNTAC parancsnoka, a ja­pán Jaszusi Akasi tapasztalt diplo­mata és jól ismeri Kambodzsát, hi­szen volt Phnom Penh-i nagykövet és ENSZ-főtitkárhelyettes is. Már­cius 22. óta tartózkodik állomáshe­lyén. • M. Cs. H 119 575 650 Ft !

Next