Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 91-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
2 . M MAGYAR HÍRLAP Lesz magyar polgármesterjelölt Marosvásárhelyen RMDSZ: mindenki menjen szavazni Bukaresti tudósítónktól___________ Virágillat helyett inkább puskapor szaga érződik a levegőben Marosvásárhelyen — egyelőre csak képletesen szólva. A Maros-parti városban jelentősen fokozta a feszültséget az, hogy az RMDSZ helyi szervezete, ha nem is éppen háborút, de csatát nyert. Most már szinte biztosra vehető, hogy a város magyar lakosságának lesz polgármester-jelöltje a május 3-án megismétlésre kerülő helyhatósági választáson. A „szinte” szócska használatát az indokolja, hogy a nacionalista körök — a Maros Menti Demokratikus Szövetséget létrehozó úgynevezett román pártok, köztük a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt, a Nemzeti Megmentési Front — nem hajlandóak beletörődni vereségükbe. ők ugyanis azt szerették volna, ha a voksoláson csak a februárban versenyben maradt jelöltek indulhattak volna, mivel így az RMDSZ kiesik a küzdelemből. A magyarság képviseleti szervének egyik jelöltjét, Király Istvánt annak idején kizáratták, a magyarság másik, győztes indulója, Pokorny László pedig a jelölőlisták összeállításánál történt sajnálatos tévedés miatt lemondott. A tíz pártot tömörítő Nacionalista Szövetség most szabályszerű ultimátumot intézett Theodor Stolojan miniszterelnökhöz, azzal vádolva a kormányt, hogy beavatkozott az igazságszolgáltatás hatáskörébe, amikor a Központi Választási Bizottságot a törvények tiszteletben tartására figyelmeztette. Az érvényes rendelkezések értelmében ugyanis a megismételt választásokra valamennyi érdekelt politikai erő új jelöltet állíthatott — erre figyelmeztetett a kormány. A marosvásárhelyi nacionalisták küldöttséget indítottak Bukarestbe, hogy a Központi Választási Bizottságnál, a kormánynál és magánál az államfőnél szerezzenek érvényt akaratuknak. Beadvánnyal fordultak a legfelsőbb bírósághoz is, s ebben a Központi Választási Bizottság tagjainak leváltását kérik, a Maros megyei törvényszéken pedig azt próbálják kieszközölni, hogy törvény elé is állítsák őket. Mindennek ellenére — nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mihály István, az RMDSZ Maros megyei bizottságának alelnöke — a helybeli választási bizottság vezetője, Otília Boitan kijelentette: a kijelölt határidőn belül nem érkezett óvás a négy polgármesterjelölt egyikével szemben sem, így tehát a listát lezártnak, véglegesnek tekintik. Vagyis május 3-án a magyarság képviseleti szerve jelöltjének, Nagy Viktornak a neve is ott szerepel majd a szavazólapokon. Mihály István szerint, amennyiben hiánytalanul az urnák elé járulnak, akkor — a nacionalisták várható mesterkedéseinek ellenére is — hosszú évtizedek után, alighanem ismét magyar polgármestere lesz a városnak. Egyben reményét fejezte ki abban is, hogy a választásokon jelen lesznek mind a külföldi megfigyelők, mind pedig a romániai emberjogi liga, valamint a Pro Democratia szervezet munkatársai. • Bogdán Tibor Szekus nagykövetek újvidéki tudósítónktól____________ Csak úgy hemzsegnek az egykori securitatésok a román külügyminisztériumban. Közülük sokan az ország különböző nagykövetségein töltenek be felelős tisztségeket. Mindezt a Romania Libera közli, s nem mellőzi a névsort sem, amelyet Románia diplomáciai és konzulátusi évkönyve alapján idéz. Ezek szerint a Securitate volt emberei nagykövetként ténykednek olyan fontos állomáshelyeken, mint Kairó (Covaci Ion), Tokió (Mitrea Mitran), Lisszabon (Ileasa Vasile), Peking (Buduta Romulus Ioan), Koppenhága (Ungureanu Marim). De ugyancsak a hirhedett, elnyomószervezet tagja volt a tel-avivi nagykövetség első titkára, a kuvaiti gazdasági tanácsos, a bejrúti, a tripoli követségi tanácsos, a damaszkuszi nagykövetség első titkára, az Európai Gazdasági Közösségnél akkreditált román nagykövet, a párizsi gazdasági tanácsos, a berlini főkonzul , továbbá a budapesti román nagykövetség tanácsosa, Donca Ioan. A szekunak azért sikerült ily mértékben beférkőznie a diplomaták soraiba, mert az 1989. decemberi eseményeket követő időszak első külügyminisztere, Sergiu Celac — maga is kollaboráns — a hírhedt intézmény számos tisztjét gyűjtötte maga köré, illetve küldte külföldi szolgálatra. A vádat szerdai sajtótájékoztatóján cáfolta Traian Chebeleu nagykövet, külügyi szóvivő, de erélyesnek szánt tiltakozása meglehetősen bágyadtra sikerült. Voltaképpen nem tagadta, hogy Románia külföldi nagykövetségein volt szekus ügynökök dolgoznak, inkább azt fejtegette, hogy a rendelkezésére álló információk alapján neki ilyesmiről nincs tudomása. Mintegy mentegetőzésként hozzátette, a külügyminisztériumban immár nem működik a diplomatákat ellenőrző káderosztály, a felvétel kizárólag versenyvizsga alapján történik. Védekezésként hangzott az a megállapítása is, miszerint „egyetlen felelős külügyminiszter sem indulna tabula rasával, cserélné ki egy csapásra valamennyi munkatársát, főként a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben”. • B. T. A Clinton fivér gáláns kalandjai Washingtoni tudósítónktól Újabb botrány bontakozik ki Bill Clinton, volt arkansasi kormányzó körül, aki a Demokrata Párt jelöltségére pályázik. A kábítószer-csempészet ellen küzdő szövetségi nyomozó szervek 1984 júniusában a kormányzó testvérét, azt a Roger Clintont vették célba, aki akkoriban a kokain rabja volt, és azzal dicsekedett: felszedett nőit gyakran vitte a kormányzói palotába. A nyomozás során készült hangfelvételek átirata 1984 augusztusában a bíróság elé került, és a bíróság vádat emelt Roger Clinton ellen kokainélvezet és -terjesztés miatt. A kormányzó testvérét 1985 januárjában kétévi börtönbüntetésre ítélték. A felvételben nincs rá utalás, hogy a kormányzó tudott volna testvérének szexuális kalandjairól a palotában, és az sem derül ki, hogy ő élt-e kábítószerrel akkoriban. Az akkor 28 éves Roger Clinton a bíróságon bűnösnek vallotta magát, és kétéves büntetéséből egy évet letöltött. Roger Clinton abban az időben Little Rockban, Arkansas fővárosában Dan Lasater, beruházási bankár alkalmazásában állt. A bankárt 1985 októberében ítélték el kokainélvezet és -kereskedés miatt. Lasater segített Bill Clinton első három kormányzói kampányának finanszírozásában. Paul Tsongas nevezte Bill Clintont „scandal-a-day” — azaz, „minden napra egy botrány” — jelöltnek. • Révai Zsolt Egyetlen fegyver sem került idegen kezekbe MTI ------------------------------------------A volt Szovjetunió atomfegyverei közül egyetlenegy sem került idegen hatalom birtokába — jelentette ki Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsnoka párizsi sajtókonferenciáján. A marsall a leghatározottabban elutasította azt az állítást, hogy három szovjet atomfegyvert csempésztek volna Iránba. Ezt kedden hosszú cikkben taglalta a Le Quotidien de Paris című lap, amerikai, francia és más hírszerző szervek jelentéseire hivatkozva. Egy másik jelentést is cáfolt a marsall: közölte, hogy a Kaukázuson túli területen, vagyis Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában nincsenek nukleáris fegyverek. Az Ukrajna területén levő harcászati fegyverekről szólva bejelentette, hogy Ukrajna döntése nyomán folytatják azok átszállítását Oroszország területére, s az Ukrajna, valamint Fehéroroszország és Kazahsztán területén levő ilyen fegyvereket legkésőbb a nyár közepéig kivétel nélkül eljuttatják Oroszországba. Saposnyikov elmondotta: tárgyalásokat folytatnak francia közreműködésről a nukleáris fegyverek megsemmisítése után megmaradó hasadóanyag felhasználásánál. Erről a múlt héten a két ország küldöttsége Moszkvában tárgyalt. A marsall szerint ha a francia javaslatot megfelelőnek talalják, készek elfogadni azt. Chipek a politikában MTI -----------------------------------------Napjainkban talán nem is olyan furcsa, de mégis meglepő az a hír, amely szerint Oroszország politikai jövője egy elektronikai rendszer meghibásodásán múlott. Történt ugyanis, hogy kedden az oroszországi gazdasági reformokat támogató törvény megszavazásánál a helyi csúcstechnikát képviselő szavazatszámláló berendezés nem rögzítette a terem két teljes széksorában ülők voksait — több tucat szavazatot. A Reuter beszámolója szerint pedig csak 17 szavazat hiányzott a törvény elfogadásához. KÜLFÖLD Újvidéki tudósítónktól Mindannyian nagyon aggódunk a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet miatt, ezek Cyrus Vance szavai, aki tegnap érkezett Belgrádba, hogy megkísérelje jobb belátásra bírni a boszniai konfliktus szereplőit. Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár és a Biztonsági Tanács sürgetésére vállalta az újabb jugoszláviai missziót, amely során valóban minden „illetékessel” tárgyal: Belgrádban Nambiar tábornokkal, a kéksisakosok főparancsnokával, a nyugati diplomatákkal, Adzsic vezérkari főnökkel és Milosevic szerb elnökkel, majd Szarajevóban az ottani nemzeti vezérekkel, utána pedig Zágrábban Tudjman elnökkel. Az amerikai diplomatától megkérdezték, hogy hozott-e üzenetet Adzsic tábornoknak és Milosevic elnöknek. A választ azonban megkerülte, és csak annyit mondott, hogy több kérdést akar nekik feltenni. A Boszniával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdést azonban már megválaszolta Jovanovic szerb külügyminiszter, aki az iráni hírügynökségnek adott nyilatkozatában világosan kimondta, hogy Szerbia ellenzi Bosznia-Hercegovina függetlenségét, bár hajlandó elfogadni a három ottani államalkotó nép megállapodását. Előzőleg Kukanjac tábornok, a második katonai körzet parancsnoka kijelentette, hogy a hadsereg nem ismeri el a boszniai kormányt, amely — ne feledjük — az első demokratikus választásokon került hatalomra. Tavaly, a horvátországi háború kezdetén a hadsereg ugyanígy nyilatkozott a horvát hatalomról. Szarajevóban kissé mintha csökkent volna a feszültség, s ezt a tudósítók a Vance-látogatással hozzák összefüggésbe. Noha több negyedben még a déli órákban is lövöldöztek, az emberek kimerészkedtek az utcára, hogy élelmiszert szerezzenek be. Kinyitottak az üzletek, legalábbis azok, amelyeket az elmúlt napokban nem fosztottak ki, van elég kenyér, de mindenért sorba kell állni. A közlekedés akadozik, benzint csak a feketézők árulnak csillagászati áron. Fegyverből viszont annál több forog közkézen: szerb szabadcsapatok hétfőn éjszaka kifosztották a szarajevói területvédelmi parancsnokság fegyverraktárát, és elvittek húszezer puskát, számos ágyút és aknavetőt. Az éjszakai akcióban — a Borba tudósítója szerint — a szövetségi hadsereg is segédkezett, mintegy ötven teherautóval szállították el a zsákmányt. A boszniai belügyminisztérium követelte a hadseregtől, hogy semmisítse meg azt a két tankot, amelyet a szerbek ástak be a Szarajevó feletti egyik magaslaton, ahonnan a várost lövik. A páncélosokat egy korábbi akcióban tulajdonították el a hadseregtől. Súlyos pusztítást okozott Visegradban az az árhullám, amely az ottani vízerőmű tározójának megcsapolása után zúdult a Drina menti történelmi városra. Mint ismeretes, az erőmű zsilipjeit egy muzulmán szélsőséges, Muravt Sabanovic nyitotta ki, hogy bosszút álljon a szerbeken és a hadseregen Visegrad és Foca ágyúzása miatt. Az áradat azonban csak Visegradon és közvetlen környékén okozott károkat, és nem veszélyeztette a folyó alsó szakaszán levő szerbiai erőműveket és városokat. A tudósítók azt állítják, hogy a Nobel-díjas Ivo Andric regényéből ismert városban a 18. század óta nem volt ekkora árvíz. Sabanovic és fegyveresei a kedd éjszakai akció után elmenekültek, és az erőművet a szövetségi hadsereg egységei harc nélkül elfoglalták. A lezúduló víztömeg elöntötte a regényből ismert híres hidat is, de az első jelentések szerint nem tett komolyabb kárt benne. • Kovács István Szarajevóban csökkent a feszültség Cyrus Vance belgrádi békéltető kísérlete A Boszniából menekülők minden mozdíthatót menteni próbálnak fotóimű külföldi képszerkesztőség Elfogadták a reformtámogató nyilatkozatot A kormány visszavonja lemondását? Moszkvai tudósítónktól A jelek szerint feloldódik, vagy legalábbis enyhül az orosz törvényhozás és a kormány között feszülő ellentét, amely hétfőn a kabinet lemondásához vezetett. A köztársasági népképviselői kongresszus tegnap este olyan nyilatkozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja a reformokat, és ezzel a parlament gyakorlatilag felelősséget vállal a gazdasági átalakításért. Az okmánynak, mint azt Ruszlan Haszbulatov, a legfelsőbb tanács elnöke is hangsúlyozta, nincs kötelező jogi ereje, nem helyezi hatályon kívül a szombaton elfogadott és a miniszterek által kifogásolt határozatot. A kongresszus továbbra is szükségesnek tartja a kormányról szóló törvény kidolgozását, és nem másítja meg az erre adott háromhónapos határidőt sem, ám utal arra, hogy a törvényt az előző ülésszak döntéseinek szellemében kell életbe léptetni, tehát az elnöknek adott kibővített jogkörök változatlanul érvényben maradnak. A nyilatkozat minden szintű képviselői és végrehajtói szerv feladatának tekinti a reformok megvalósítását, a pénzügyi rendszer stabilizálását, ezzel együtt a szociális érdekvédelem biztosítását, és azt, hogy megakadályozzák a visszatérést a parancsutasításos gazdaságirányításhoz. A gazdasági átalakítás negatív következményeinek kiküszöbölésére, az infláció enyhítésére a kormánynak május 20-áig intézkedési tervet kell elfogadnia a kongresszusi határozat végrehajtásáról. Jegor Gajdar első miniszterelnökhelyettes közölte: a kormány elfogadja a nyilatkozatot, és nem kíván szembeszállni a törvényhozókkal. A kijelentés alighanem azt jelenti, hogy a kabinet visszavonja lemondását, és erre utalt a tegnap délutáni televízióinterjújában az orosz külgazdasági kapcsolatok minisztere is. A szerdai vita jelentős részét az alkotmány módosításának szentelte a kongresszus. A kilencedik napja tartó tanácskozásba, amelynek az eredeti tervek szerint tegnap kellett volna véget érnie, láthatóan belefáradtak a képviselők, és a korábbinál hatékonyabban fogadták vagy vetették el az alaptörvénnyel kapcsolatos javaslatokat. Nem kapta meg a szükséges többséget az az előterjesztés, hogy az elnöknek a kulcsfontosságú kormányfunkcionáriusok kinevezését előzetesen egyeztetnie kell a parlamenttel, de azt a módosítást sem hagyták jóvá, amelynek értelmében az államfőnek joga lenne feloszlatni a legfelsőbb tanácsot, ha az a harmadik beterjesztésre sem adná áldását a miniszterelnök és a kabinet tagjainak személyeire. A március végén aláírt föderációs szerződést az alkotmány részévé tették a honatyák, de arról még mindig nem tudtak megállapodni, hogyan hívják a jövőben hivatalosan Oroszországot. A tegnapi ülés első részén nem volt jelen, csak az esti tanácskozáson foglalta el a helyét az elnökségben Ruszlan Haszbulatov, akinek személye az elmúlt napokban a figyelem középpontjába került. A politikus már jó ideje bírálja a kormányt, hétfőn lekicsinylő megjegyzésekkel illette a minisztereket, az Izvesztyija szerkesztősége hamis adatok nyilvánosságra hozatala miatt pert kíván indítani ellene, és hasonló a szándéka Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettesnek is. Haszbulatov ugyanis a La Repubblica című olasz lapnak adott interjújában, bár most tagadja, azt mondta, hogy a Sahrajhoz hasonló fiatal politikusokra „belső megvetéssel tekint, mint valami férgekre”. • Poor Csaba Világhíradó Baker kiállt Jelcin mellett (MTI) James Baker amerikai külügyminiszter igen határozottan, nyilvánosan kiállt Borisz Jelcin orosz elnök mellett: bízik benne, hogy az elnök sikert arat majd a politikai válságban, hiszen élvezi az orosz nép túlnyomó többségének támogatását — jelentette ki Baker. A külügyminiszter a sajtó előtt méltatta Jelcin bátorságát, amellyel át kívánja formálni országa egész politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét, s e törekvésében — hangoztatta — élvezi az Egyesült Államok teljes támogatását. Izrael választásokat szorgalmaz (MTI) Az izraeli kormány helyhatósági választások megtartását szorgalmazza a palesztin lakosság körében — jelentette ki Mose Árensz izraeli védelmi miniszter. Az ITAR-TASZSZ szerdai beszámolója szerint a politikus még kedden közölte az izraeli tévében, hogy a kormány különbizottságok létrehozását tervezi a választások előkészítésére a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben. Úgy foglalt állást, hogy az izraeli hatóságok nem fognak beavatkozni a megszállt arab területeken tartandó választások menetébe. Oroszország nem lesz tagja az EK-nak? (MTI) A Közös Piac fokozatosan kibővül más országokkal, Oroszországot azonban nem fogja felvenni tagjai sorába — jelentette ki szerdán egy malajziai tanácskozáson Martin Bangemann, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke. Bangemann szerint senki sem gondol Oroszország felvételére, mivel az orosz tagság megváltoztatná a tömörülés jellegét. Megállt a lávafolyam (MTI) Szerdára lelassult, szinte teljesen megállt a Zafferana községet fenyegető lávafolyam az Etna oldalában. Ez azonban nem a polgári védelem beavatkozásai következtében történt, hanem spontán folyamatként. Zafferana hétezer lakosa fellélegzett és ismét reménykedik.A polgári védelem megpróbálja eltereni, illetve megállítani a lávafolyamot. Keleten nem gyakorlatozik a NATO (MTI) A Németországban állomásozó brit haderő szóvivője, Alan Patterson szerdán az MTI érdeklődésére cáfolta, hogy a NATO gyors reagálású erői egy vagy több volt VSZ-ország, például Magyarország területén akarnának gyakorlatozni. Franciaország példát mutat (MTI) Franciaország a nukleáris kísérletek moratóriumával példát kívánt mutatni a többi atomhatalomnak, és meg kívánja gyorsítani a nukleáris leszerelési tárgyalásokat. Ha azonban az év végéig elrendelt moratóriumot nem követi ilyen eredmény, bármikor jogot formál a kísérletek felújítására — jelentette ki szerdán Roland Dumas külügyminiszter. ENSZ kábítószer-bizottság (MTI) A kábítószer-kereskedelemből szerzett pénzek tisztára mosdatásának megakadályozása volt a központi téma az ENSZ kábítószer-bizottságának szerdán véget ért 35. ülésszakán. A programigazgató felszólította az összes bankot, hogy ellenőrizzék a gyanús pénzbetétek eredetét. Tavasz Washington és Phenjan viszonyában MTI ------------------------------------------Kim Ir Szen észak-koreai elnök „kész elásni a csatabárdot” az Egyesült Államokkal, s szeretné, ha Washington mihamarabb nagykövetséget nyitna Phenjanban — nyilatkozta a The Washington Times-nak. Kim Ir Szen azt is elmondta, hogy Phenjan kész fogadni a nukleáris létesítményeinek ellenőrzésére hivatott szakértőket. Bejelentette, hogy Észak-Korea át kívánja adni az Egyesült Államoknak a koreai háborúban elesett amerika katonák földi maradványait. Phenjan kész elfelejteni a múltat, és újra egyesülni a déli szomszédjával. 1992. április 16., csütörtök Európai BT-t javasolnak a konzervatívok • Folytatás az 1. oldalról Jeszenszky magyar újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a „magyar-szlovák viszony jobb és reményteljesebb, mint ezt sokan gondolják”. A bősi erőmű kérdése szerinte egyszerűen vitás nemzetközi jogi, és egyben környezetvédelmi kérdés. Jeszenszky „szerencsétlennek és rosszul időzítettnek” nevezte azt a pozsonyi szerződést, amellyel egy osztrák bankkonzorcium által folyósított összegekkel lehetséges lesz a bősi erőmű befejezése. A magyar külügyminiszter rámutatott arra, hogy a pozsonyi szerződés nem könnyíti meg a magyar—szlovák dialógust. Csóti György (MDF), a parlament külügyi bizottságának alelnöke „teljesen megalapozatlannak” nevezte a bősi erőmű kivitelezésével megbízott pozsonyi szlovák cég vezérigazgatójának, Julius Bindernek azt a kijelentését, hogy a magyar parlament megváltoztathatná korábbi vízlépcsőellenes döntését. „Arról, hogy a magyar parlament megváltoztathatná eddigi véleményét, egyelőre szó sem lehet” — mondta Csóti a Magyar Hírlapnak. • Pogány Jenő Géza Román vád: Snegurnak Samaranch a fontos... Bukaresti tudósítónktól Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, lehetséges a politikai rendezés Moldovában. Ezt a négy ország — Moldova, Románia, Ukrajna és Oroszország — külügyminisztériumi vegyes bizottságának román vezetője, Marcel Dinu nyilatkozta szerdán. A négyek megállapították: kisebb helyi incidensektől eltekintve nagyvonalakban betartják a tűzszünetet, a szembenálló felek erre határozott írásos vagy szóbeli utasítást adtak. A válság békés rendezése szempontjából a bizottság egyben fontosnak tartja azt, hogy a sajtó objektíven és pártatlanul tájékoztasson a fejleményekről. Ezt az ajánlást a romániai lapok nem veszik figyelembe. A legtekintélyesebb ellenzéki újság, a Romania Libera például még szerdai számában is arról számolt be, hogy a Dnyeszter mentén folytatódnak a harcok. Különtudósítójának tájékoztatása szerint rakétákkal lövik a románokat, s a cikkben megégetett, megnyúzott, vízbe fojtott, szitává lyuggatott áldozatokról számol be. További vádak érik Mircea Snegur moldovai elnököt, aki a véres eseményekről mintegy tudomást sem véve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, Juan Antonio Samaranchot fogadta. Bukarestben támadják a chisinaui belügyminisztériumot, amely egyik dokumentumában „Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságról beszél”, s ezzel azt a gyanút kelti, hogy az ország hivatalosan elismerte a szakadár államot. A hivatalos dokumentumban szereplő meghatározás azonban mindenképpen azt tanúsítja, hogy a békés megoldásra irányuló erőfeszítések során a moldovai rendfenntartó erők fogalmazásbeli engedményekre kényszerülnek. Félő, hogy ezt tartalmi jellegű meghátrálás követi majd — fejezi ki széles romániai politikai körök aggodalmát a lap. A bukaresti rádió szerda délben sugárzott híre szerint Románia moszkvai nagykövete üzenetet adott át Andrej Kozirjev orosz külügyminszternek Ion Iliescu államfő részéről. A dokumentum tartalmáról azonban semmilyen tájékoztatást nem tettek közzé. • B.T. „Oroszország nem automatikusan jogutódja a Szovjetuniónak” Ausztria külön tárgyal az FÁK-tagokkal MTI----------------------------Ausztria nem tekinti automatikusan a Szovjetunió jogutódjának és ezáltal az osztrák államszerződés aláírójának sem Oroszországot, sem a FÁK más tagországát — erősítette meg Alois Mock osztrák külügyminiszter Bécs korábbi álláspontját a Die Presse szerdai számának adott nyilatkozatában. Az állásfoglalást az váltotta ki, hogy a bécsi kerekasztal-tanácskozáson jelenlévő Borisz Kolokolov oroszországi külügyminiszter-helyettes osztrák politikusok előtt kifejtette: az államszerződésbe valamennyi FÁK-tagországot be kellene vonni. Alois Mock értékelése szerint ez a merőben új orosz szándék annak tudható be, hogy más FÁK-tagország, nevezetesen Ukrajna is igényt tart a jogutód egyedüli szerepére — ezt pedig Oroszország így próbálja ellensúlyozni. — Ausztriának nem érdeke ezeket az országokat bevonni az államszerződésbe, s a jogutódlás kérdésében ugyanazt az álláspontot képviseli a Szovjetunió és Jugoszlávia esetében. Bécs az egyes új köztársaságokkal külön-külön fog tárgyalni arról, hogy mely szerződések maradjanak továbbra is érvényben, és mit tekintsenek megszűntnek — mondta. Más nézetet képvisel Peter Schieder, a parlament külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke. Szerinte van már minisztertanácsi határozat arról, hogy a nemzetközileg elismert jogutód Oroszország, és ezt a határozatot az államszerződés tekintetében is érvényesíteni kellene.