Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 91-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

2 . M MAGYAR HÍRLAP Lesz magyar polgármesterjelölt Marosvásárhelyen RMDSZ: mindenki menjen szavazni Bukaresti tudósítónktól___________ Virágillat helyett inkább puska­por szaga érződik a levegőben Ma­rosvásárhelyen — egyelőre csak képletesen szólva. A Maros-parti városban jelentősen fokozta a fe­szültséget az, hogy az RMDSZ he­lyi szervezete, ha nem is éppen há­borút, de csatát nyert. Most már szinte biztosra vehető, hogy a város magyar lakosságának lesz polgármester-jelöltje a május 3-án megismétlésre kerülő helyha­tósági választáson. A „szinte” szócska használatát az indokolja, hogy a nacionalista körök — a Ma­ros Menti Demokratikus Szövetsé­get létrehozó úgynevezett román pártok, köztük a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt, a Nemzeti Megmentési Front — nem hajlandóak beletörődni vere­ségükbe. ők ugyanis azt szerették volna, ha a voksoláson csak a feb­ruárban versenyben maradt jelöltek indulhattak volna, mivel így az RMDSZ kiesik a küzdelemből. A magyarság képviseleti szervének egyik jelöltjét, Király Istvánt an­nak idején kizáratták, a magyarság másik, győztes indulója, Pokorny László pedig a jelölőlisták összeál­lításánál történt sajnálatos tévedés miatt lemondott. A tíz pártot tömörítő Nacionalis­ta Szövetség most szabályszerű ul­timátumot intézett Theodor Stolo­­jan miniszterelnökhöz, azzal vá­dolva a kormányt, hogy beavatko­zott az igazságszolgáltatás hatáskö­rébe, amikor a Központi Választási Bizottságot a törvények tisztelet­ben tartására figyelmeztette. Az ér­vényes rendelkezések értelmében ugyanis a megismételt választások­ra valamennyi érdekelt politikai erő új jelöltet állíthatott — erre fi­gyelmeztetett a kormány. A maros­vásárhelyi nacionalisták küldöttsé­get indítottak Bukarestbe, hogy a Központi Választási Bizottságnál, a kormánynál és magánál az állam­főnél szerezzenek érvényt akara­tuknak. Beadvánnyal fordultak a legfelsőbb bírósághoz is, s ebben a Központi Választási Bizottság tag­jainak leváltását kérik, a Maros megyei törvényszéken pedig azt próbálják kieszközölni, hogy tör­vény elé is állítsák őket. Minden­nek ellenére — nyilatkozta a Ma­gyar Hírlapnak Mihály István, az RMDSZ Maros megyei bizottságá­nak alelnöke — a helybeli válasz­tási bizottság vezetője, Otília Boitan kijelentette: a kijelölt határ­időn belül nem érkezett óvás a négy polgármesterjelölt egyikével szemben sem, így tehát a listát le­zártnak, véglegesnek tekintik. Vagyis május 3-án a magyarság képviseleti szerve jelöltjének, Nagy Viktornak a neve is ott szere­pel majd a szavazólapokon. Mihály István szerint, amennyi­ben hiánytalanul az urnák elé járul­nak, akkor — a nacionalisták vár­ható mesterkedéseinek ellenére is — hosszú évtizedek után, aligha­nem ismét magyar polgármestere lesz a városnak. Egyben reményét fejezte ki abban is, hogy a válasz­tásokon jelen lesznek mind a kül­földi megfigyelők, mind pedig a romániai emberjogi liga, valamint a Pro Democratia szervezet mun­katársai. • Bogdán Tibor Szekus nagykövetek újvidéki tudósítónktól____________ Csak úgy hemzsegnek az egykori securitatésok a román külügymi­nisztériumban. Közülük sokan az ország különböző nagykövetségein töltenek be felelős tisztségeket. Mindezt a Romania Libera közli, s nem mellőzi a névsort sem, amelyet Románia diplomáciai és konzulátusi évkönyve alapján idéz. Ezek szerint a Securitate volt emberei nagykö­­vetként ténykednek olyan fontos ál­lomáshelyeken, mint Kairó (Covaci Ion), Tokió (Mitrea Mitran), Lissza­bon (Ileasa Vasile), Peking (Buduta Romulus Ioan), Koppenhága (Un­­gureanu Marim). De ugyancsak a hirhedett, elnyomószervezet tagja volt a tel-avivi nagykövetség első titkára, a kuvaiti gazdasági tanácsos, a bejrúti, a tripoli követségi taná­csos, a damaszkuszi nagykövetség első titkára, az Európai Gazdasági Közösségnél akkreditált román nagykövet, a párizsi gazdasági taná­csos, a berlini főkonzul , továbbá a budapesti román nagykövetség taná­csosa, Donca Ioan. A szekunak azért sikerült ily mér­tékben beférkőznie a diplomaták so­raiba, mert az 1989. decemberi ese­ményeket követő időszak első kül­ügyminisztere, Sergiu Celac — ma­ga is kollaboráns — a hírhedt intéz­mény számos tisztjét gyűjtötte maga köré, illetve küldte külföldi szolgá­latra. A vádat szerdai sajtótájékoztató­ján cáfolta Traian Chebeleu nagykö­vet, külügyi szóvivő, de erélyesnek szánt tiltakozása meglehetősen bá­gyadtra sikerült. Voltaképpen nem tagadta, hogy Románia külföldi nagykövetségein volt szekus ügynö­kök dolgoznak, inkább azt fejtegette, hogy a rendelkezésére álló informá­ciók alapján neki ilyesmiről nincs tu­domása. Mintegy mentegetőzésként hozzátette, a külügyminisztériumban immár nem működik a diplomatákat ellenőrző káderosztály, a felvétel ki­zárólag versenyvizsga alapján törté­nik. Védekezésként hangzott az a megállapítása is, miszerint „egyetlen felelős külügyminiszter sem indulna tabula rasával, cserélné ki egy csa­pásra valamennyi munkatársát, fő­ként a jelenlegi bonyolult nemzetkö­zi helyzetben”. • B. T. A Clinton fivér gáláns kalandjai Washingtoni tudósítónktól Újabb botrány bontakozik ki Bill Clinton, volt arkansasi kormányzó körül, aki a Demokrata Párt jelöltsé­gére pályázik. A kábítószer-csempé­szet ellen küzdő szövetségi nyomozó szervek 1984 júniusában a kormány­zó testvérét, azt a Roger Clintont vették célba, aki akkoriban a kokain rabja volt, és azzal dicsekedett: fel­szedett nőit gyakran vitte a kor­mányzói palotába. A nyomozás során készült hang­­felvételek átirata 1984 augusztusá­ban a bíróság elé került, és a bíróság vádat emelt Roger Clinton ellen ko­kainélvezet és -terjesztés miatt. A kormányzó testvérét 1985 januárjá­ban kétévi börtönbüntetésre ítélték. A felvételben nincs rá utalás, hogy a kormányzó tudott volna testvérének szexuális kalandjairól a palotában, és az sem derül ki, hogy ő élt-e kábító­szerrel akkoriban. Az akkor 28 éves Roger Clinton a bíróságon bűnösnek vallotta magát, és kétéves büntetéséből egy évet le­töltött. Roger Clinton abban az idő­ben Little Rockban, Arkansas fővá­rosában Dan Lasater, beruházási bankár alkalmazásában állt. A ban­kárt 1985 októberében ítélték el ko­kainélvezet és -kereskedés miatt. La­sater segített Bill Clinton első három kormányzói kampányának finanszí­rozásában. Paul Tsongas nevezte Bill Clin­tont „scandal-a-day” — azaz, „min­den napra egy botrány” — jelöltnek. • Révai Zsolt Egyetlen fegyver sem került idegen kezekbe MTI ------------------------------------------­A volt Szovjetunió atomfegyverei közül egyetlenegy sem került idegen hatalom birtokába — jelentette ki Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Független Államok Közössége fegy­veres erőinek főparancsnoka párizsi sajtókonferenciáján. A marsall a leg­határozottabban elutasította azt az ál­lítást, hogy három szovjet atomfegy­vert csempésztek volna Iránba. Ezt kedden hosszú cikkben taglalta a Le Quotidien de Paris című lap, ameri­kai, francia és más hírszerző szervek jelentéseire hivatkozva. Egy másik jelentést is cáfolt a marsall: közölte, hogy a Kaukázuson túli területen, vagyis Örményország­ban, Azerbajdzsánban és Grúziában nincsenek nukleáris fegyverek. Az Ukrajna területén levő harcászati fegyverekről szólva bejelentette, hogy Ukrajna döntése nyomán foly­tatják azok átszállítását Oroszország területére, s az Ukrajna, valamint Fe­héroroszország és Kazahsztán terüle­tén levő ilyen fegyvereket legkésőbb a nyár közepéig kivétel nélkül eljut­tatják Oroszországba. Saposnyikov elmondotta: tárgya­lásokat folytatnak francia közremű­ködésről a nukleáris fegyverek megsemmisítése után megmaradó hasadóanyag felhasználásánál. Erről a múlt héten a két ország küldöttsé­ge Moszkvában tárgyalt. A marsall szerint ha a francia javaslatot meg­felelőnek talalják, készek elfogadni azt. Chipek a politikában MTI -----------------------------------------­Napjainkban talán nem is olyan furcsa, de mégis meglepő az a hír, amely szerint Oroszország politi­kai jövője egy elektronikai rend­szer meghibásodásán múlott. Történt ugyanis, hogy kedden az oroszországi gazdasági reformokat támogató törvény megszavazásánál a helyi csúcstechnikát képviselő szavazatszámláló berendezés nem rögzítette a terem két teljes székso­rában ülők voksait — több tucat szavazatot. A Reuter beszámolója szerint pedig csak 17 szavazat hiányzott a törvény elfogadásához. KÜLFÖLD Újvidéki tudósítónktól Mindannyian nagyon aggódunk a Bosznia-Hercegovinában kiala­kult helyzet miatt, ezek Cyrus Vance szavai, aki tegnap érkezett Belgrádba, hogy megkísérelje jobb belátásra bírni a boszniai konflik­tus szereplőit. Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár és a Biztonsági Tanács sür­getésére vállalta az újabb jugoszlá­viai missziót, amely során valóban minden „illetékessel” tárgyal: Belgrádban Nambiar tábornokkal, a kéksisakosok főparancsnokával, a nyugati diplomatákkal, Adzsic vezérkari főnökkel és Milosevic szerb elnökkel, majd Szarajevóban az ottani nemzeti vezérekkel, utána pedig Zágrábban Tudjman elnök­kel. Az amerikai diplomatától megkérdezték, hogy hozott-e üze­netet Adzsic tábornoknak és Milo­sevic elnöknek. A választ azonban megkerülte, és csak annyit mon­dott, hogy több kérdést akar nekik feltenni. A Boszniával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdést azonban már megválaszolta Jovanovic szerb külügyminiszter, aki az iráni hír­­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban világosan kimondta, hogy Szerbia ellenzi Bosznia-Hercego­vina függetlenségét, bár hajlandó elfogadni a három ottani államal­kotó nép megállapodását. Előzőleg Kukanjac tábornok, a második ka­tonai körzet parancsnoka kijelen­tette, hogy a hadsereg nem ismeri el a boszniai kormányt, amely — ne feledjük — az első demokrati­kus választásokon került hatalom­ra. Tavaly, a horvátországi háború kezdetén a hadsereg ugyanígy nyi­latkozott a horvát hatalomról. Szarajevóban kissé mintha csök­kent volna a feszültség, s ezt a tu­dósítók a Vance-látogatással hoz­zák összefüggésbe. Noha több ne­gyedben még a déli órákban is lö­völdöztek, az emberek kimerész­kedtek az utcára, hogy élelmiszert szerezzenek be. Kinyitottak az üz­letek, legalábbis azok, amelyeket az elmúlt napokban nem fosztottak ki, van elég kenyér, de mindenért sorba kell állni. A közlekedés aka­dozik, benzint csak a feketézők árulnak csillagászati áron. Fegyver­ből viszont annál több forog közké­zen: szerb szabadcsapatok hétfőn éjszaka kifosztották a szarajevói te­rületvédelmi parancsnokság fegy­verraktárát, és elvittek húszezer puskát, számos ágyút és aknavetőt. Az éjszakai akcióban — a Borba tudósítója szerint — a szövetségi hadsereg is segédkezett, mintegy ötven teherautóval szállították el a zsákmányt. A boszniai belügymi­nisztérium követelte a hadseregtől, hogy semmisítse meg azt a két tan­kot, amelyet a szerbek ástak be a Szarajevó feletti egyik magaslaton, ahonnan a várost lövik. A páncélo­sokat egy korábbi akcióban tulajdo­nították el a hadseregtől. Súlyos pusztítást okozott Viseg­­radban az az árhullám, amely az ot­tani vízerőmű tározójának megcsa­polása után zúdult a Drina menti történelmi városra. Mint ismeretes, az erőmű zsilipjeit egy muzulmán szélsőséges, Muravt Sabanovic nyi­totta ki, hogy bosszút álljon a szer­­beken és a hadseregen Visegrad és Foca ágyúzása miatt. Az áradat azonban csak Visegradon és köz­vetlen környékén okozott károkat, és nem veszélyeztette a folyó alsó szakaszán levő szerbiai erőműveket és városokat. A tudósítók azt állít­ják, hogy a Nobel-díjas Ivo Andric regényéből ismert városban a 18. század óta nem volt ekkora árvíz. Sabanovic és fegyveresei a kedd éj­szakai akció után elmenekültek, és az erőművet a szövetségi hadsereg egységei harc nélkül elfoglalták. A lezúduló víztömeg elöntötte a re­gényből ismert híres hidat is, de az első jelentések szerint nem tett ko­molyabb kárt benne. • Kovács István Szarajevóban csökkent a feszültség Cyrus Vance belgrádi békéltető kísérlete A Boszniából menekülők minden mozdíthatót menteni próbálnak fotóimű­ külföldi képszerkesztőség Elfogadták a reformtámogató nyilatkozatot A kormány visszavonja lemondását? Moszkvai tudósítónktól A jelek szerint feloldódik, vagy legalábbis enyhül az orosz törvény­­hozás és a kormány között feszülő ellentét, amely hétfőn a kabinet le­mondásához vezetett. A köztársasági népképviselői kongresszus tegnap este olyan nyilatkozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja a re­formokat, és ezzel a parlament gya­korlatilag felelősséget vállal a gazda­sági átalakításért. Az okmánynak, mint azt Ruszlan Haszbulatov, a legfelsőbb tanács el­nöke is hangsúlyozta, nincs kötelező jogi ereje, nem helyezi hatályon kí­vül a szombaton elfogadott és a mi­niszterek által kifogásolt határozatot. A kongresszus továbbra is szüksé­gesnek tartja a kormányról szóló tör­vény kidolgozását, és nem másítja meg az erre adott háromhónapos ha­táridőt sem, ám utal arra, hogy a tör­vényt az előző ülésszak döntéseinek szellemében kell életbe léptetni, te­hát az elnöknek adott kibővített jog­körök változatlanul érvényben ma­radnak. A nyilatkozat minden szintű képviselői és végrehajtói szerv fel­adatának tekinti a reformok megva­lósítását, a pénzügyi rendszer stabili­zálását, ezzel együtt a szociális ér­dekvédelem biztosítását, és azt, hogy megakadályozzák a visszatérést a parancsutasításos gazdaságirányítás­hoz. A gazdasági átalakítás negatív következményeinek kiküszöbölésé­re, az infláció enyhítésére a kor­mánynak május 20-áig intézkedési tervet kell elfogadnia a kongresszusi határozat végrehajtásáról. Jegor Gajdar első miniszterelnök­helyettes közölte: a kormány elfo­gadja a nyilatkozatot, és nem kíván szembeszállni a törvényhozókkal. A kijelentés alighanem azt jelenti, hogy a kabinet visszavonja lemondását, és erre utalt a tegnap délutáni televízió­interjújában az orosz külgazdasági kapcsolatok minisztere is. A szerdai vita jelentős részét az alkotmány módosításának szentelte a kongresszus. A kilencedik napja tar­tó tanácskozásba, amelynek az ere­deti tervek szerint tegnap kellett vol­na véget érnie, láthatóan belefárad­tak a képviselők, és a korábbinál ha­tékonyabban fogadták vagy vetették el az alaptörvénnyel kapcsolatos ja­vaslatokat. Nem kapta meg a szüksé­ges többséget az az előterjesztés, hogy az elnöknek a kulcsfontosságú kormányfunkcionáriusok kinevezé­sét előzetesen egyeztetnie kell a par­lamenttel, de azt a módosítást sem hagyták jóvá, amelynek értelmében az államfőnek joga lenne feloszlatni a legfelsőbb tanácsot, ha az a harma­dik beterjesztésre sem adná áldását a miniszterelnök és a kabinet tagjainak személyeire. A március végén aláírt föderációs szerződést az alkotmány részévé tették a honatyák, de arról még mindig nem tudtak megállapod­ni, hogyan hívják a jövőben hivata­losan Oroszországot. A tegnapi ülés első részén nem volt jelen, csak az esti tanácskozá­son foglalta el a helyét az elnökség­ben Ruszlan Haszbulatov, akinek személye az elmúlt napokban a fi­gyelem középpontjába került. A po­litikus már jó ideje bírálja a kor­mányt, hétfőn lekicsinylő megjegy­zésekkel illette a minisztereket, az Izvesztyija szerkesztősége hamis adatok nyilvánosságra hozatala miatt pert kíván indítani ellene, és hasonló a szándéka Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettesnek is. Haszbulatov ugyanis a La Repubbli­­ca című olasz lapnak adott interjújá­ban, bár most tagadja, azt mondta, hogy a Sahrajhoz hasonló fiatal po­litikusokra „belső megvetéssel te­kint, mint valami férgekre”. • Poor Csaba Világhíradó Baker kiállt Jelcin mellett (MTI) James Baker amerikai külügyminiszter igen határozottan, nyilvánosan kiállt Borisz Jelcin orosz elnök mellett: bízik benne, hogy az elnök sikert arat majd a politikai válságban, hiszen élvezi az orosz nép túlnyomó többségének támogatását — jelentet­te ki Baker. A külügyminiszter a sajtó előtt méltatta Jelcin bátorságát, amellyel át kívánja formálni or­szága egész politikai, társadalmi, gazdasági rend­szerét, s e törekvésében — hangoztatta — élvezi az Egyesült Államok teljes támogatását. Izrael választásokat szorgalmaz (MTI) Az izraeli kormány helyhatósági választások megtartását szorgalmazza a palesztin lakosság kö­rében — jelentette ki Mose Árensz izraeli védelmi miniszter. Az ITAR-TASZSZ szerdai beszámolója szerint a politikus még kedden közölte az izraeli té­vében, hogy a kormány különbizottságok létrehozá­sát tervezi a választások előkészítésére a Jordán fo­lyó nyugati partján és a Gáza-övezetben. Úgy fog­lalt állást, hogy az izraeli hatóságok nem fognak beavatkozni a megszállt arab területeken tartandó választások menetébe. Oroszország nem lesz tagja az EK-nak? (MTI) A Közös Piac fokozatosan kibővül más or­szágokkal, Oroszországot azonban nem fogja fel­venni tagjai sorába — jelentette ki szerdán egy ma­lajziai tanácskozáson Martin Bangemann, az Euró­pai Közösségek Bizottságának alelnöke. Bange­­mann szerint senki sem gondol Oroszország felvé­telére, mivel az orosz tagság megváltoztatná a tömörülés jellegét. Megállt a lávafolyam (MTI) Szerdára lelassult, szinte teljesen megállt a Zafferana községet fenyegető lávafolyam az Etna oldalában. Ez azonban nem a polgári védelem be­avatkozásai következtében történt, hanem spontán folyamatként. Zafferana hétezer lakosa fellélegzett és ismét reménykedik.A polgári védelem megpró­bálja eltere­ni, illetve megállítani a lávafolyamot. Keleten nem gyakorlatozik a NATO (MTI) A Németországban állomásozó brit haderő szóvivője, Alan Patterson szerdán az MTI érdeklő­désére cáfolta, hogy a NATO gyors reagálású erői egy vagy több volt VSZ-ország, például Magyaror­szág területén akarnának gyakorlatozni. Franciaország példát mutat (MTI) Franciaország a nukleáris kísérletek morató­riumával példát kívánt mutatni a többi atomhata­lomnak, és meg kívánja gyorsítani a nukleáris lesze­relési tárgyalásokat. Ha azonban az év végéig elren­delt moratóriumot nem követi ilyen eredmény, bár­mikor jogot formál a kísérletek felújítására — jelen­tette ki szerdán Roland Dumas külügyminiszter. ENSZ kábítószer-bizottság (MTI) A kábítószer-kereskedelemből szerzett pén­zek tisztára mosdatásának megakadályozása volt a központi téma az ENSZ kábítószer-bizottságának szerdán véget ért 35. ülésszakán. A programigazga­tó felszólította az összes bankot, hogy ellenőrizzék a gyanús pénzbetétek eredetét. Tavasz Washington és Phenjan viszonyában MTI ------------------------------------------­Kim Ir Szen észak-koreai elnök „kész elásni a csatabárdot” az Egye­sült Államokkal, s szeretné, ha Wa­shington mihamarabb nagykövetsé­get nyitna Phenjanban — nyilatkozta a The Washington Times-nak. Kim Ir Szen azt is elmondta, hogy Phenjan kész fogadni a nukleáris lé­tesítményeinek ellenőrzésére hivatott szakértőket. Bejelentette, hogy Észak-Korea át kívánja adni az Egyesült Államoknak a koreai hábo­rúban elesett amerika katonák földi maradványait. Phenjan kész elfelej­teni a múltat, és újra egyesülni a déli szomszédjával. 1992. április 16., csütörtök Európai BT-t javasolnak a konzervatívok • Folytatás az 1. oldalról Jeszenszky magyar újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a „ma­gyar-szlovák viszony jobb és re­­ményteljesebb, mint ezt sokan gondolják”. A bősi erőmű kérdése szerinte egyszerűen vitás nemzet­közi jogi, és egyben környezetvé­delmi kérdés. Jeszenszky „szeren­csétlennek és rosszul időzítettnek” nevezte azt a pozsonyi szerződést, amellyel egy osztrák bankkonzor­cium által folyósított összegekkel lehetséges lesz a bősi erőmű befe­jezése. A magyar külügyminiszter rá­mutatott arra, hogy a pozsonyi szerződés nem könnyíti meg a ma­gyar—szlovák dialógust. Csóti György (MDF), a parla­ment külügyi bizottságának alelnö­ke „teljesen megalapozatlannak” nevezte a bősi erőmű kivitelezésé­vel megbízott pozsonyi szlovák cég vezérigazgatójának, Julius Binder­­nek azt a kijelentését, hogy a ma­gyar parlament megváltoztathatná korábbi vízlépcsőellenes döntését. „Arról, hogy a magyar parlament megváltoztathatná eddigi vélemé­nyét, egyelőre szó sem lehet” — mondta Csóti a Magyar Hírlapnak. • Pogány Jenő Géza Román vád: Snegurnak Samaranch a fontos... Bukaresti tudósítónktól Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, lehetséges a politikai rendezés Moldovában. Ezt a négy ország — Moldova, Románia, Uk­rajna és Oroszország — külügymi­­nisztériumi vegyes bizottságának román vezetője, Marcel Dinu nyi­latkozta szerdán. A négyek meg­állapították: kisebb helyi inciden­sektől eltekintve nagyvonalakban betartják a tűzszünetet, a szemben­álló felek erre határozott írásos vagy szóbeli utasítást adtak. A vál­ság békés rendezése szempontjából a bizottság egyben fontosnak tartja azt, hogy a sajtó objektíven és pár­tatlanul tájékoztasson a fejlemé­nyekről. Ezt az ajánlást a romániai lapok nem veszik figyelembe. A legte­kintélyesebb ellenzéki újság, a Ro­mania Libera például még szerdai számában is arról számolt be, hogy a Dnyeszter mentén folytatódnak a harcok. Különtudósítójának tájé­koztatása szerint rakétákkal lövik a románokat, s a cikkben megégetett, megnyúzott, vízbe fojtott, szitává lyuggatott áldozatokról számol be. További vádak érik Mircea Snegur moldovai elnököt, aki a véres ese­ményekről mintegy tudomást sem véve a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnökét, Juan Antonio Sa­­maranchot fogadta. Bukarestben támadják a chisinaui belügymi­nisztériumot, amely egyik doku­mentumában „Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságról beszél”, s ezzel azt a gyanút kelti, hogy az ország hivatalosan elismerte a sza­­kadár államot. A hivatalos doku­mentumban szereplő meghatározás azonban mindenképpen azt tanúsít­ja, hogy a békés megoldásra irá­nyuló erőfeszítések során a mol­dovai rendfenntartó erők fogalma­zásbeli engedményekre kénysze­rülnek. Félő, hogy ezt tartalmi jel­legű meghátrálás követi majd — fejezi ki széles romániai politikai körök aggodalmát a lap. A bukaresti rádió szerda délben sugárzott híre szerint Románia moszkvai nagykövete üzenetet adott át Andrej Kozirjev orosz kül­­ügyminszternek Ion Iliescu állam­fő részéről. A dokumentum tartal­máról azonban semmilyen tájékoz­tatást nem tettek közzé. • B.T. „Oroszország nem automatikusan jogutódja a Szovjetuniónak” Ausztria külön tárgyal az FÁK-tagokkal MTI----------------------------­Ausztria nem tekinti automati­kusan a Szovjetunió jogutódjának és ezáltal az osztrák államszerző­dés aláírójának sem Oroszországot, sem a FÁK más tagországát — erősítette meg Alois Mock osztrák külügyminiszter Bécs korábbi ál­láspontját a Die Presse szerdai szá­mának adott nyilatkozatában. Az állásfoglalást az váltotta ki, hogy a bécsi kerekasztal-tanácsko­záson jelenlévő Borisz Kolokolov oroszországi külügyminiszter-he­lyettes osztrák politikusok előtt ki­fejtette: az államszerződésbe vala­mennyi FÁK-tagországot be kelle­ne vonni. Alois Mock értékelése szerint ez a merőben új orosz szándék annak tudható be, hogy más FÁK-tagor­­szág, nevezetesen Ukrajna is igényt tart a jogutód egyedüli sze­repére — ezt pedig Oroszország így próbálja ellensúlyozni. — Ausztriának nem érdeke ezeket az országokat bevonni az államszer­ződésbe, s a jogutódlás kérdésében ugyanazt az álláspontot képviseli a Szovjetunió és Jugoszlávia eseté­ben. Bécs az egyes új köztársasá­gokkal külön-külön fog tárgyalni arról, hogy mely szerződések ma­radjanak továbbra is érvényben, és mit tekintsenek megszűntnek — mondta. Más nézetet képvisel Peter Schieder, a parlament külügyi bi­zottságának szociáldemokrata el­nöke. Szerinte van már miniszter­­tanácsi határozat arról, hogy a nemzetközileg elismert jogutód Oroszország, és ezt a határozatot az államszerződés tekintetében is érvényesíteni kellene.

Next