Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 167-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

1992. július 16., csütörtök Ma jön Budapestre Manfred Wörner A NATO-tagság nem időszerű MH-információ Minden találgatás ellenére Manf­red Wörner, a NATO főtitkára csak azért jön Budapestre, hogy holnap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián átvegye díszdoktori diplomáját és ebből az alkalomból előadást tartson a NATO jövőjéről. Ez utóbbi témakör nagyon idősze­rű Magyarországon, mert Budapest­nek — szakértők szerint — mind­máig minimális célkitűzése, hogy valamilyen biztonsági garanciát kap­jon az észak-atlanti katonai tömbtől. A Magyar Hírlap azonban katonai köröktől úgy értesült, hogy a NATO- nak „nem szokása” efféle biztonsági garanciákat osztogatni, hiszen ma­napság meg sem lehet határozni azt, hogy a szervezet milyen feltételek mellett és milyen garanciákat adhat­na. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy a NATO egyes tagállamai ma­guk sem egységesek a katonai szer­vezet kiszélesítésének ügyében, mert némelyikük úgy véli, hogy a taglét­szám növelése a NATO „feloldódá­sával” lenne egyenértékű. Külön gond az, hogy a biztonsági garancia ma majdnem mindegyik közép-euró­pai ország esetében majdhogynem biancocsekk kitöltését jelentené, hi­szen többé-kevésbé mindegyikük se­bezhető külső és belső tekintetben egyaránt. Bár elhangoznak Budapesten olyan kijelentések, amelyek Magyar­­ország belátható időn belüli NATO- tagságát jósolják, világos azonban, hogy ma a NATO nem fogadóképes és ha szervezeti-katonai értelemben közel is enged magához néhány ke­let-európai országot, azt elsősorban saját érdekében teszi — mondotta egy szakértő. Az is kényes kérdés, hogy Franciaország nem szeretné, ha a NATO a közép-európai országok­kal növelné tagjainak számát. Párizs véleménye szerint ugyanis az Egye­sült Államok befolyása növekedne a térségben — célszerű lenne ezért őket a kontinens biztonsági szerve­zete, a Nyugat-európai Unió (WEU) felé terelni. Manfred Wörnert ugyan fogadja a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter, de útjának protokolljellegére utal, hogy ma és szombaton nincs hivatalos program­ja, és holnapi előadása után sem ter­vez sajtóértekezletet. A hagyományok ápolásáért­­ Londonban Megalakult Angliában a MAOSZ MTI ----------------------------------------­Megalakult a Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ). Az egyesület vallásfelekezetek és politi­kai nézetkülönbségektől függetlenül akar tevékenykedni a hagyományok ápolásáért, minden magyar érdek képviseletéért, az egyetemes emberi szabadságjogok alapján — mondta Londonban Pátkai Róbert, a szövet­ség most megválasztott elnöke. A MAOSZ az első szervezet Nagy-Britanniában, amely az eddig csak különböző, sőt, eltérő politikai alapállású egyesületekben tevékeny­kedő magyarok összefogására törek­szik. Abban is első talán az egész vi­lágon, hogy nem csak egyesületek­nek, hanem egyéneknek is lehetővé teszi a tagságot, az újjászerveződő Magyarok Világszövetsége elveivel összhangban — mondta az elnök. Pátkai Róbert 62 éves evangélikus lelkész. 1956. októberben az albertir­­sai községi és a ceglédi járási Forra­dalmi Bizottság elnöke volt, s 1956 decemberében érkezett Angliába. 1977 óta az angliai evangélikus egy­háztanács püspöki jogkörű elnöke. A MAOSZ-ba belépett 14 angliai magyar szervezet között vannak val­lási egyesületek, kultúrkörök, a vidé­ki városokban élő magyarok helyi segélyegyesületei és olyan meggyő­­ződéses alapon szervezett csoportok is, mint a Magyar Szabadságharcos­szövetség angliai szervezete, az Er­délyi Szövetség vagy a Magyar Ki­rályi Csendőrbajtársi Közösség. Az angliai magyar egyesületek tagsága összesen 2200 körül lehet, a szimpatizánsok köre körülbelül 7000 főre terjed ki. Összesen vagy 25 ezer magyar él Nagy-Britanniában. Az egyéni tagság tehát sok új honfitár­sunk bevonását teszi lehetővé — mondta Pátkai Róbert, s utalt arra is, hogy törekedni fognak nem elsősor­ban nyelvi, hanem tudati alapon be­vonni a második, harmadik nemze­dékbeli magyarokat is, akik az anya­nyelvet esetleg már nem ismerik. Úgy vélte, tekintélyes tagjaik, pél­dául gróf Pejacsevics Márk üzletem­ber vagy Gömöri György camb­­ridge-i professzor és költő és mások segítségével többet érhetnek el a ma­gyar érdekekért a brit közéletben is. Megválasztották a MAOSZ négy­tagú küldöttségét, amely az angliai magyarságot képviseli majd az augusztusi magyarok világtalálkozó­ján Budapesten. Pátkai Róbertet 1989 júniusában már a Magyarok Világszövetsége nyugati társel­nökévé választották. Prágai tudósítónktól Szerda este nem sokkal hét óra előtt a dél-morvaországi Zidlocho­­vice kastélyban találkozott egy­mással Havel csehszlovák és Tho­mas Klestil, új osztrák köztársasági elnök. Az osztrák államfő első kül­földi útja volt ez, és Havel kellően ki is emelte, mennyire megtisztelő, hogy éppen Csehszlovákiába. Az egynapos villámlátogatás inkább az udvariasságiak körébe sorolha­tó, tekintve, hogy a két szomszédos ország között nincsen semmilyen vitás kérdés, sőt, bizonyos értelem­ben elmondható, hogy Ausztria je­lenleg Csehszlovákia egyetlen iga­zán problémamentes szomszédja. Egy másik információ is a csehszlovák elnökhöz kapcsolódik, akit délután váratlanul felhívott Borisz Jelcin orosz elnök, és kö­zölte, hogy két rendkívül fontos dokumentum került a birtokába, amelyek az 1968-as eseményekre vonatkoznak. Többet nem közölt, csak annyi derült még ki, hogy Oroszország néhány napon belül átadja ezeket Csehszlovákiának. A szerdai nap szlovákiai esemé­nye mindenképpen az új szlovák kormány programjának vitája és elfogadása volt. Nem sokkal 19 óra­­30 perc előtt került sor a szavazás­ra, és a vártnál fölényesebben tá­mogatták a szlovák parlamentben Meciart. A jelen lévő 135-ből 104 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy saját, valamint a Prokes-féle Szlovák Nemzeti Párt szavazatain kívül még sok kommunista küldött is rá szavazott. Ellene lényegében csak a magyar koalíció tizennégy képviselője voksolt. Ezt megelőzően Meciar egyórás beszédet mondott, amelyben ke­mény hangon bírálta a magyar pár­tok képviselőit, kijelentve például, hogy azok nem képviselik a ma­gyar kisebbséget, mivel ezt csak az állam teheti. Ilyen szavakat koráb­ban a kommunista rendszer idején lehetett hallani. Meciar még hozzá­tette: Szlovákiát aggasztja, hogy a magyar kisebbség követeli a terü­leti autonómiát. Mint mondta, e mögött Budapest szándéka áll, bár elismerte: a kisebbség képviselői nyilván nem magyar utasításra cse­lekszenek. „Az azonban furcsa, hogy egyetlen magyar kisebbségi­képviselő sem ítélte el a budapesti parlament külügyi bizottságának határozatát” — mondta a szlovák miniszterelnök. Meciar szerint a magyarok jobban tennék, ha nem provokálnának mesterséges fe­szültséget a térségben. Mindez alá­húzza, hogy Meciar nem kívánja semmibe sem bevonni a magyar kisebbség képviselőit, és ezzel gyakorlatilag egyfajta izolációt te­remt a dél-szlovákiai magyarság számára. Beszédét azzal zárta: „Hozzon ez a parlament bölcs dön­téseket, mert erre van szükség. Bölcs kormánya ugyanis már van Szlovákiának.” A cseh parlament úgy döntött: kijelöl egy bizottságot, élén felte­hetően Václav Klaus miniszterel­nökkel, amely tárgyal a közös jö­vőről a szlovák oldal képviselőivel. A cseh tárgyalási javaslat: olyan szövetségi állam, amelynek egy közös nemzetközi jogalanyisága van. A minta a német államok szö­vetségi rendszere. Az első szlovák válasz Meciar szóvivőjétől: ez aligha lesz elfogadható, mivel a szlovák párt programja az önálló­ságra és a szlovák nemzetközi jog­­alanyiságra épül. A magyar nemzetiség kérdése fő téma mostanában Csehszlovákiá­ban. A Telegraf című, Václav Klaus pártjához közel álló, jobbol­dali napilap interjút közöl Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőjével, aki kifejti: Vladimír Meciar néhány napja fel­forgatóknak, vérengzést kívánók­nak nevezte a magyar pártok legá­lisan megválasztott képviselőit. Ez a szemlélet jól érzékelteti, milyen a hozzáállás a nemzetiségi ügyhöz. Duray elmondta: a vád nem isme­retlen, korábban a kommunista tit­kosrendőrség illette őt ugyanígy. Hozzátette: a szlovákiai magyarok nem kívánják szétrobbantani Szlo­vákiát. Az Együttélés, a MKDM elismeri a jogos szlovák önállóso­dási folyamatot, és nem támaszt ki­fogást az önállóság kikiáltása ellen. Csakhogy az, amit ma ezen a né­ven Szlovákiában csinálnak, nem más, mint egy kváziönállósági fo­lyamat, ugyanis, főleg az emberi jogok terén elnyomó jegyeket mu­tat. Ráadásul­­— fűzi hozzá Duray — a kormánykörök nem képesek szabadulni az ellenségkép kénysze­rétől. Ha kell, Prága, ha kell Buda­pest a célpont. • Nyárádi Péter Klestil első külföldi útja Havelhez vezetett Vladimír Meciar programja megkapta a többséget Osztrák—horvát segélykérés — A külügyi és a belügyi tárca között folyamatos az egyeztetés Saját befogadótábort épít a Magyar Vöröskereszt Ausztria és Horvátország együtt szándékozik segítséget kérni ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban Horvát­ország területén hatalmas sátortábor létesüljön a boszniai menekültek számára. A kérést a két ország együtt terjeszti a Közép-európai Kezdeményezés hét végi bécsi csúcsértekezlete elé — jelentették be Bécsben azon a sajtóértekezleten, amelyet Löschnak osztrák és Jamrak horvát belügyminiszter tegnapi tárgyalásai után tartottak az osztrák fővárosban — közölte tegnap a távirati iroda. Egyáltalán nincs ellentmondás a Külügyminisztérium álláspontja és a Belügyminisztériumnak a délszláv menekültekkel kapcsolatos intézke­dései között, mondta el a Magyar Hírlap kérdésére Herman János. Nincs ugyanis szó arról, hogy Ma­gyarország vízumkényszert vezetne be Kis-Jugoszlávia állampolgárai számára (ezt ugyanis, mint a külügyi szóvivő keddi sajtókonferenciáján elhangzott, jelenleg nem tervezi a Külügyminisztérium), hanem arról, hogy nem fogadjuk be a Horvátor­szágba érkezett és onnan automati­kusan továbbküldött menekülteket. Ezt a lépést a körülmények kénysze­rítették ki, és teljes mértékben össz­hangban van Budapest korábbi állás­pontjával —jelentette ki. A külügyi szóvivő elmondta azt is, hogy a menekültkérdésben folya­matos az egyeztetés a belügyi és a külügyi tárca között. Általános kér­désekben egyetértés van a két mi­nisztérium között, az azonban termé­szetes, hogy a gyakorlati lépéseket a Belügyminisztérium és az aláren­deltségébe tartozó szervezetek — a határőrség és a menekültügyi hivatal — hozza meg a pillanatnyi helyzet ismeretében. A külügyi szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, ér­­kezett-e a Külügyminisztériumhoz a keddi magyar döntést bíráló hivata­los külföldi reagálás. Ezt nem is tar­taná indokoltnak. Mint ismeretes, a Közép-európai Kezdeményezés szombati bécsi kor­mányfői találkozója elé közös ma­gyar—osztrák javaslatot terjesztenek arról, hogy hozzanak létre Kis-Jugo­szlávia területén az ENSZ békefenn­tartó csapatok által biztosított hábo­rúmentes övezetet a menekültek szá­mára. Erről az elképzelésről Ma­gyarország előzetesen értesíti a KEK többi tagországát. Az indítvány meg­vitatására kiváló fórum ez a regioná­lis szervezet, hangsúlyozta Herman János, hiszen részt vesznek benne a leginkább érintett országok. Remél­hetőleg az itt kialakuló közös állás­pont alapján igényelhetjük majd az ENSZ közreműködését. • M. Cs. A Magyar Vöröskereszt megtette az előkészületeket egy önálló mene­külttábor felépítésére —jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Andics László, a szervezet elnöke. Mint hangsúlyozta, a több ezer menekült befogadására tervezett tábor kialakí­tása nem oldható meg a hazai és nemzetközi szervezetek anyagi tá­mogatása nélkül. Ígéreteket már ka­pott a Vöröskereszt, amelyek ha va­lóra válnak, hamarosan megkezdőd­het a tábor építése. A magyar kor­mánynak a menekültek fogadásával kapcsolatos keddi döntésére reagál­va Andics László elmondta: a Ma­gyar Vöröskereszt a jövőben is min­den hazánkba érkező és a Vöröske­reszt segítségét kérő menekültet tá­mogat, etnikai és vallási hovatarto­zásra tekintet nélkül. Peter Tjittes, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Szövetségének a tegna­pi sajtótájékoztatóján megjelent iro­davezetője kifejtette: az igények megfelelő feltérképezését követően 2-3 héten belül megkezdődhet egy nemzetközi segélybázis kiépítése a déli határ mentén, amelyhez mint­egy 3 millió svájci frank áll a nem­zetközi szervezet rendelkezésére. Mint hozzátette, terveik szerint a se­gélyezésre befolyt összegek jelentős hányadát magyar áruk vásárlására fordítják, ily módon megtakarítva a szállítási költségeket. • G.Z. ­ Ébren tartja a nemzeti öntudatot Kisebbségi törvény Ukrajnában MH-információ Ukrajna elismeri az emberi jo­gok és a nemzetiségi jogok elvá­­laszthatatlanságát. Ez derül ki ab­ból a törvényből, amelyet az ukrán legfelsőbb tanács fogadott el a nemzeti kisebbségekről. A törvényben szavatolják a köz­társaság valamennyi állampolgárá­nak — nemzeti hovatartozásától függetlenül — az azonos politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat, támogatják a nemzeti ön­tudat ébrentartását és az önmegva­lósítást. A dokumentum szerint a nemze­ti kisebbségekhez Ukrajna állam­polgárainak azon csoportjai tartoz­nak, amelyek nem ukrán nemzeti­ségűek, és kinyilvánítják nemzeti azonosságuk és összetartozásuk ér­zését. A törvény jogot ad arra is a nemzeti kisebbségek számára, hogy a népi küldöttek helyi taná­csaiban képviselőikből álló tanács­adó szerveket hozzanak létre. • D.B. Butrosz Gáli főtitkár a megelőző diplomáciáról Külön ENSZ-hadsereg helyett gyorshadtest MTI----------------------------------------­Állandó és gyorsan bevethető ENSZ készültségi erő létrehozására kíván javaslatot tenni a világszerve­zet főtitkára. Butrosz Gáli ezt a Libé­­ration című francia napilapnak adott nyilatkozatban jelentette ki. Az elképzelés szerint a tagálla­mok nemzeti hadseregükön belül hoznának létre olyan egységeket, amelyek válsághelyzetben felhasz­nálhatóak lennének; nincs szó külön „ENSZ-hadsereg” felállításáról. A főtitkár elmondotta: az ilyen egységek nem feltétlenül csupán gyorsan bevethető fegyveres alaku­latokat jelentenek , szükség van ar­ra, hogy orvosok, mérnökök, köz­igazgatási tisztviselők is legyenek készenlétben. „Ha harminc-negyven tagállam hajlandó lenne erre, könnyen létrehozhatnánk egy állan­dó erőt” — hangoztatta, kijelentve, hogy ugyanakkor szükség van ehhez külön költségvetésre és meg kell te­remteni az ellátó bázist is: teherautó­kat, hírközlési eszközöket kell bizto­sítani arra, hogy ne kelljen ezeket új­ra és újra beszerezni. Butrosz Gáli szerint a „megelőző diplomácia” lehet a következő évek­ben az eszköz a válságok elhárításá­ra. A tagállamok beleegyezésével például már a válsághelyzetek kiala­kulásakor fel lehetne használni az ENSZ erőit arra, hogy közbeveté­sükkel megakadályozzák a fegyve­res konfliktusokat. „Válsághelyzet­ben először a megoldás keresésével kell foglalkoznunk, de semmi sem akadályozhatja meg, hogy ha a vál­ságban érintett egyik ország bele­egyezik, csapatokat küldjünk a hely­színre” — jelentette ki az interjúban. A jugoszláviai válság „olyan huma­nitárius problémát jelent, amelyet nem becsültek fel kellő mértékben”. — Jelenleg 1,2 millió menekült van. Rajtuk kizárólag akkor tudunk segí­teni, ha a szemben álló felek is bele­egyeznek — mondta. Az olyan bo­nyolult válság megoldására, mint a jugoszláv krízis, évekre lesz szükség — állapította meg Gáli. KÜLFÖLD-BELFÖLD A Die Presse kivétel az osztrák lapok között A bécsi sajtó tudatosan hallgat a gondokról MTI----------------------------------------­Az osztrák sajtó tegnap a Die Presse kivételével egyetlen szót sem közölt a budapesti osztrák —magyar menekültügyi megbe­szélésekről. A Die Presse viszont arról ír, hogy a közép-európai kez­deményezés hétvégi bécsi csúcsér­tekezlete magyar nyomásnak en­gedve foglalkozik a menekültkér­déssel. A lap Vranitzky kancellár keddi — a minisztertanács ülése utáni szokásos sajtóértekezletén elhang­zott — szavait, miszerint a csúcsta­lálkozó foglalkozik a témával, mint­egy a magyar szándék jóváhagyása­ként ismerteti. A magyarországi menekülthelyzet ilyen nagyságren­dű elhallgatása nem új jelenség Bécsben, ám konkrét híreket — je­len esetben az osztrák hírügynökség folyamatosan tudósít a budapesti megbeszélésekről — nem szokták a lapok figyelmen kívül hagyni. A tendencia annyiban tudatos­nak látszik, hogy Ausztria saját ne­héz helyzetét hangsúlyozza, min­den nyilatkozat arról szól, mennyi­re nem segít egyetlen ország sem a menekültek elhelyezésében. Elő­térben áll ugyanakkor az osztrákok kétségtelenül nagyvonalú humani­tárius segítsége. A szerdai sajtó részletesen beszámol Vranitzky kancellárnak arról az ajánlatáról, hogy Szarajevóból sebesült gyer­mekeket hoznának Ausztriába gyógykezelés céljából. Mindenfajta hivatalos reakció nélkül maradt annak a bécsi — magyar származású — ügyvédnő­nek a kezdeményezése is, aki konkrét példákon át hívta fel a fi­gyelmet az osztrák menekültpoliti­ka embertelenségére és törvénysér­tő voltára. Egyúttal részletesen ki­tért arra is, milyen terhet jelent ez a politika Magyarország számára. Mintha csak a Nyugat azt akarta volna, hogy megtörténjen, ami most bekövetkezett, vagyis össze­omoljon a horvát—szlovén—ma­gyar humanitárius front — írja a Die Presse szerdai számában Peter Martos. A cikkíró részletesen kifej­ti, hogyan kényszerültek a maguk­ra hagyott országok — elsőként Ausztria — szorosra zárni határai­kat a menedéket kérők előtt, s ho­gyan következik egyik intézkedés láncreakciója a másik után. Magyarország és Ausztria közö­sen szándékozik indítványozni a volt Jugoszláviában konfliktus­­mentes övezetek kialakítását; nem azért, mert ez akárcsak közelít a realitáshoz, hanem mert nincs jobb lehetőség. Utal az elmúlt egy év külföldiellenes uszításaira, ame­lyek több nyugati országban „szép sikereket” értek el. Ennek fényé­ben népszerű lehet a határok lezá­rása, de ha nem történik gyorsan valami, politikusok és egyszerű emberek még szörnyűbb boszniai képekkel szembesülnek majd. És akkor már aligha tehetik meg, hogy haragosan, megindultan vagy elborzadva elforduljanak — írta a Die Presse. A menekültügyről is tárgyal a kormány MTI ----------------------------------------­A kormány mai ülésén napiren­den kívül foglalkozik a menekült­kérdéssel is. A kabinet várhatólag garanciát vállal a Kaposvári Húskombinát­nak nyújtandó 900 millió forint hi­telre. Az összegből az egykor nye­reségesen működő, ám az idén cső­döt jelentett üzem átalakítását fi­nanszírozzák majd. Panic nem ismeri a nemzetiségi lét problémáit A vajdasági magyarok csalódottak • Folytatás az 1. oldalról Hódi Panicnak azt a stratégiáját, amelyben a gazdasági kérdések megoldása kap elsőbbséget, Ante Markovic korábbi jugoszláv mi­niszterelnök elképzeléseihez ha­sonlította. „Markovic sem vett tu­domást a nacionalizmus és a nem­zetiségi lét problémáiról” — ma­gyarázta. Arról a két magyarról, akit Pa­nic bevett a kormányába (Várady Tiborról és Kovács Oszkárról), a VMDK-alelnök azt mondta, hogy ők korábban félrehúzódtak a ma­gyarság érdekképviseletéért folyta­tott küzdelemből, és kényelmesebb álláspontra helyzkedtek. „A koráb­bi hatalom is szívesen tűzött a ka­lapja mellé olyanokat, akik nem nehezítették a helyzetét a magyar­ságtudatukkal” — tette hozá Hódi magyarázatképpen. „Az a tény, hogy két magyar bekerült a kor­mányba, azért persze reménysugár, de az lett volna a jó, ha olyanokat választott volna, akikben bízik a VMDK” — mondta Hódi. Arra a kérdésre, hogy a vajdasá­gi magyarok tudnak-e majd lobbiz­ni a két magyar miniszteren ke­resztül, Hódi azt felelte, „a két magyar az utóbbi időben bizonyos mértékben közeledett a VMDK- hoz, de hogy most a miniszteri ki­nevezésük tovább közelíti-e majd őket a VMDK-hoz vagy éket ver közéjük, azt csak a jövő mondja meg”. • S. I. Búcsúlátogatás (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök búcsúláto­gatáson fogadta Abdul Hamid Al-Awadhit, Kuvait állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. Antall József üdvözlő távirata (MTI) Antall József miniszterelnök az új izraeli kormány megalakítását követően táviratban üdvö­zölte Jichak Rabint, kormányfővé történt kinevezé­se alkalmából. Az MOSZ felhívása (OS) Nemzetközi összefogást sürget a délszláv há­ború befejezésére s a harcok súlyos következmé­nyeinek felszámolására a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Felhívásukban kérik az egyháza­kat, az egyházi világszervezeteket valamint a pro­testáns szeretetszolgálatokat, hogy e cél érdekében járjanak közbe kormányaiknál. Magyar tengerész Kolumbusz nyomán (MH) Kopár István tengerész, az egyszemélyes föld körüli vitorlázás világbajnoka július 23-án el­indul a genovai kikötőből, hogy végigvitorlázzon Kolumbusz első amerikai útjának vonalán. Mikor fizet az OTF? (MTI) A társadalombiztosítás az 1992. június 5-éig leadott biztosítási kártyák után járó összeget a jog­szabályban rögzített határidőig — 1992. július 5- éig — nem fizette ki az alapellátásban dolgozó or­vosoknak, olvasható abban a levélben, amelyet Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára intézett szerdán Botos József államtitkárhoz, az OTF főigazgatójához. A kamara főtitkára azonnali választ kért a késedelem okára vonatkozóan, s arra, hogy az érintettek mikor kapják meg a részükre já­ró összeget. Egy hét múlva kihallgatják Eörsit (MTI) A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal a miniszterelnök feljelentése alapján július 13-án nyo­mozást rendelt el Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyű­lési képviselő ügyében, nagy nyilvánosság előtt elkö­vetett hivatalos személy megsértése vétség alapos gyanúja miatt. A nyomozószerv a büntetőeljárást azt követően indította meg, hogy a hivatalhoz megérke­zett az Országgyűlés elnökének értesítése a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Katona a politikai államtitkárokkal (MTI) Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára tegnap tanácskozásra hívta össze a 13 minisztérium politikai államtitkárát, valamint a miniszterelnökség négy államtitkárát. Az államtitká­rok testülete a jövőben kéthetenként tanácskozik, hogy kialakítsa elképzeléseit és politikai megítélését a különböző törvénytervezetekről. A politikai állam­titkárok kötelessége lesz továbbá a rendszeres kap­csolattartás a sajtóval, a pártokkal, az önkormányza­tokkal és a kormányzati szervekkel. Az így kialakult testületi véleményt Katona Tamás a kormányülése­ken ismerteti. Katonák posztumusz előléptetése (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke Matherny Ödön altábornagyi rendfokozatát — katonai életpá­lyájának elismeréseként a posztumusz helyreállítot­ta s egyidejűleg posztumusz Ginzery Sándor és dr. Petrássy Miklós ezredeseket vezérőrnaggyá kinevez­te. Személyi változás a KTN-ben (MTI) Felmentették környezetvédelmi helyettes ál­lamtitkári beosztásából Szabó Gábort, közölte szer­dán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium. Szabó Gábort a minisztériumon belül más be­osztásba helyeznék, egyidejűleg július 15-étől Ke­mény Attilát nevezték ki a helyére. Magyar híradó MAGYAR HÍRLAP. A Liga negatív adót javasol A kormány keveset mert vállalni tavaly a decemberi érdekegyeztető tanácsi megállapodásokban, s eddig ezek nagy részét sem teljesítette, hangzott el tegnap a Liga-szakszer­­vezetek sajtótájékoztatóján. A szo­ciálpolitikát illetően elhangzott, sok­szor a legalapvetőbb információk sem állnak rendelkezésre. A Liga jó­nak látná a családi jövedelem figye­lembe vételét az adózásnál, illetve javasolni fogja az úgynevezett nega­tív adó bevezetését. Ennek alapján, ahol az adóalap nem éri el a százezer forintot, vagyis az adózó sávot, gyer­mekenként az adóhivataltól az illető megkapná minden gyermeke után azt a 325 forintot havonta, amit az adózók (százezer fölötti jövedelem­mel rendelkezők) kedvezményként levonhatnak adójukból. Ez a Liga szerint azért lenne valódi szociális kedvezmény, mert éppen a legszegé­nyebbeket juttatná anyagi előnyhöz. • D­ V. J. Schamschula a szolidaritási alapról Májusban a szolidaritási alapba való befizetés közel kilencvenszáza­lékos volt, tudtuk meg Schamschula György munkaügyi államtitkártól. Ez az év eleji ötven-hatvan százalékhoz képest tekintélyes javulás. A munka­nélküli-járadékok kasszájába a mun­kaadók a kifizetett bérek öt százalékát saját nevükben, egyet pedig munka­­vállalóik után fizetnek be. Az év ele­jén gyakran előfordult, hogy a mun­kaadó nem utalt át pénzt az alapba, a dolgozójától azonban elvonta bérének egy százalékát. Az MDF-kéviselők Monopoly-csoportja ezért áprilisban feljelentést tett néhány vállalat ellen sikkasztás vádjával. Elképzelhető, hogy az áprilisi 70 százalékos befize­tés is ennek eredménye volt már. Az alap éves bevétele 45 milliárd forint, a munkanélküliek számára azonban 70-80 milliárdot kell kifizetni. A hiányzó összeget a költségvetés pó­tolja. A befizetések emelésére a mi­nisztérium mégsem gondol, hiszen az kétélű fegyver: a növekvő elvonások csökkenthetik a befizetési fegyelmet. Schamschula szerint a 8-10 százalé­kosnál nagyobb munkanélküliséget már a magyar gazdaság nem finaszí­­rozhatja. Ezen a szinten felül a gazda­ságot kell rendbehozni. •D­ V.J.

Next