Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 167-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
1992. július 16., csütörtök Ma jön Budapestre Manfred Wörner A NATO-tagság nem időszerű MH-információ Minden találgatás ellenére Manfred Wörner, a NATO főtitkára csak azért jön Budapestre, hogy holnap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián átvegye díszdoktori diplomáját és ebből az alkalomból előadást tartson a NATO jövőjéről. Ez utóbbi témakör nagyon időszerű Magyarországon, mert Budapestnek — szakértők szerint — mindmáig minimális célkitűzése, hogy valamilyen biztonsági garanciát kapjon az észak-atlanti katonai tömbtől. A Magyar Hírlap azonban katonai köröktől úgy értesült, hogy a NATO- nak „nem szokása” efféle biztonsági garanciákat osztogatni, hiszen manapság meg sem lehet határozni azt, hogy a szervezet milyen feltételek mellett és milyen garanciákat adhatna. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy a NATO egyes tagállamai maguk sem egységesek a katonai szervezet kiszélesítésének ügyében, mert némelyikük úgy véli, hogy a taglétszám növelése a NATO „feloldódásával” lenne egyenértékű. Külön gond az, hogy a biztonsági garancia ma majdnem mindegyik közép-európai ország esetében majdhogynem biancocsekk kitöltését jelentené, hiszen többé-kevésbé mindegyikük sebezhető külső és belső tekintetben egyaránt. Bár elhangoznak Budapesten olyan kijelentések, amelyek Magyarország belátható időn belüli NATO- tagságát jósolják, világos azonban, hogy ma a NATO nem fogadóképes és ha szervezeti-katonai értelemben közel is enged magához néhány kelet-európai országot, azt elsősorban saját érdekében teszi — mondotta egy szakértő. Az is kényes kérdés, hogy Franciaország nem szeretné, ha a NATO a közép-európai országokkal növelné tagjainak számát. Párizs véleménye szerint ugyanis az Egyesült Államok befolyása növekedne a térségben — célszerű lenne ezért őket a kontinens biztonsági szervezete, a Nyugat-európai Unió (WEU) felé terelni. Manfred Wörnert ugyan fogadja a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter, de útjának protokolljellegére utal, hogy ma és szombaton nincs hivatalos programja, és holnapi előadása után sem tervez sajtóértekezletet. A hagyományok ápolásáért Londonban Megalakult Angliában a MAOSZ MTI ----------------------------------------Megalakult a Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ). Az egyesület vallásfelekezetek és politikai nézetkülönbségektől függetlenül akar tevékenykedni a hagyományok ápolásáért, minden magyar érdek képviseletéért, az egyetemes emberi szabadságjogok alapján — mondta Londonban Pátkai Róbert, a szövetség most megválasztott elnöke. A MAOSZ az első szervezet Nagy-Britanniában, amely az eddig csak különböző, sőt, eltérő politikai alapállású egyesületekben tevékenykedő magyarok összefogására törekszik. Abban is első talán az egész világon, hogy nem csak egyesületeknek, hanem egyéneknek is lehetővé teszi a tagságot, az újjászerveződő Magyarok Világszövetsége elveivel összhangban — mondta az elnök. Pátkai Róbert 62 éves evangélikus lelkész. 1956. októberben az albertirsai községi és a ceglédi járási Forradalmi Bizottság elnöke volt, s 1956 decemberében érkezett Angliába. 1977 óta az angliai evangélikus egyháztanács püspöki jogkörű elnöke. A MAOSZ-ba belépett 14 angliai magyar szervezet között vannak vallási egyesületek, kultúrkörök, a vidéki városokban élő magyarok helyi segélyegyesületei és olyan meggyőződéses alapon szervezett csoportok is, mint a Magyar Szabadságharcosszövetség angliai szervezete, az Erdélyi Szövetség vagy a Magyar Királyi Csendőrbajtársi Közösség. Az angliai magyar egyesületek tagsága összesen 2200 körül lehet, a szimpatizánsok köre körülbelül 7000 főre terjed ki. Összesen vagy 25 ezer magyar él Nagy-Britanniában. Az egyéni tagság tehát sok új honfitársunk bevonását teszi lehetővé — mondta Pátkai Róbert, s utalt arra is, hogy törekedni fognak nem elsősorban nyelvi, hanem tudati alapon bevonni a második, harmadik nemzedékbeli magyarokat is, akik az anyanyelvet esetleg már nem ismerik. Úgy vélte, tekintélyes tagjaik, például gróf Pejacsevics Márk üzletember vagy Gömöri György cambridge-i professzor és költő és mások segítségével többet érhetnek el a magyar érdekekért a brit közéletben is. Megválasztották a MAOSZ négytagú küldöttségét, amely az angliai magyarságot képviseli majd az augusztusi magyarok világtalálkozóján Budapesten. Pátkai Róbertet 1989 júniusában már a Magyarok Világszövetsége nyugati társelnökévé választották. Prágai tudósítónktól Szerda este nem sokkal hét óra előtt a dél-morvaországi Zidlochovice kastélyban találkozott egymással Havel csehszlovák és Thomas Klestil, új osztrák köztársasági elnök. Az osztrák államfő első külföldi útja volt ez, és Havel kellően ki is emelte, mennyire megtisztelő, hogy éppen Csehszlovákiába. Az egynapos villámlátogatás inkább az udvariasságiak körébe sorolható, tekintve, hogy a két szomszédos ország között nincsen semmilyen vitás kérdés, sőt, bizonyos értelemben elmondható, hogy Ausztria jelenleg Csehszlovákia egyetlen igazán problémamentes szomszédja. Egy másik információ is a csehszlovák elnökhöz kapcsolódik, akit délután váratlanul felhívott Borisz Jelcin orosz elnök, és közölte, hogy két rendkívül fontos dokumentum került a birtokába, amelyek az 1968-as eseményekre vonatkoznak. Többet nem közölt, csak annyi derült még ki, hogy Oroszország néhány napon belül átadja ezeket Csehszlovákiának. A szerdai nap szlovákiai eseménye mindenképpen az új szlovák kormány programjának vitája és elfogadása volt. Nem sokkal 19 óra30 perc előtt került sor a szavazásra, és a vártnál fölényesebben támogatták a szlovák parlamentben Meciart. A jelen lévő 135-ből 104 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy saját, valamint a Prokes-féle Szlovák Nemzeti Párt szavazatain kívül még sok kommunista küldött is rá szavazott. Ellene lényegében csak a magyar koalíció tizennégy képviselője voksolt. Ezt megelőzően Meciar egyórás beszédet mondott, amelyben kemény hangon bírálta a magyar pártok képviselőit, kijelentve például, hogy azok nem képviselik a magyar kisebbséget, mivel ezt csak az állam teheti. Ilyen szavakat korábban a kommunista rendszer idején lehetett hallani. Meciar még hozzátette: Szlovákiát aggasztja, hogy a magyar kisebbség követeli a területi autonómiát. Mint mondta, e mögött Budapest szándéka áll, bár elismerte: a kisebbség képviselői nyilván nem magyar utasításra cselekszenek. „Az azonban furcsa, hogy egyetlen magyar kisebbségiképviselő sem ítélte el a budapesti parlament külügyi bizottságának határozatát” — mondta a szlovák miniszterelnök. Meciar szerint a magyarok jobban tennék, ha nem provokálnának mesterséges feszültséget a térségben. Mindez aláhúzza, hogy Meciar nem kívánja semmibe sem bevonni a magyar kisebbség képviselőit, és ezzel gyakorlatilag egyfajta izolációt teremt a dél-szlovákiai magyarság számára. Beszédét azzal zárta: „Hozzon ez a parlament bölcs döntéseket, mert erre van szükség. Bölcs kormánya ugyanis már van Szlovákiának.” A cseh parlament úgy döntött: kijelöl egy bizottságot, élén feltehetően Václav Klaus miniszterelnökkel, amely tárgyal a közös jövőről a szlovák oldal képviselőivel. A cseh tárgyalási javaslat: olyan szövetségi állam, amelynek egy közös nemzetközi jogalanyisága van. A minta a német államok szövetségi rendszere. Az első szlovák válasz Meciar szóvivőjétől: ez aligha lesz elfogadható, mivel a szlovák párt programja az önállóságra és a szlovák nemzetközi jogalanyiságra épül. A magyar nemzetiség kérdése fő téma mostanában Csehszlovákiában. A Telegraf című, Václav Klaus pártjához közel álló, jobboldali napilap interjút közöl Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőjével, aki kifejti: Vladimír Meciar néhány napja felforgatóknak, vérengzést kívánóknak nevezte a magyar pártok legálisan megválasztott képviselőit. Ez a szemlélet jól érzékelteti, milyen a hozzáállás a nemzetiségi ügyhöz. Duray elmondta: a vád nem ismeretlen, korábban a kommunista titkosrendőrség illette őt ugyanígy. Hozzátette: a szlovákiai magyarok nem kívánják szétrobbantani Szlovákiát. Az Együttélés, a MKDM elismeri a jogos szlovák önállósodási folyamatot, és nem támaszt kifogást az önállóság kikiáltása ellen. Csakhogy az, amit ma ezen a néven Szlovákiában csinálnak, nem más, mint egy kváziönállósági folyamat, ugyanis, főleg az emberi jogok terén elnyomó jegyeket mutat. Ráadásul— fűzi hozzá Duray — a kormánykörök nem képesek szabadulni az ellenségkép kényszerétől. Ha kell, Prága, ha kell Budapest a célpont. • Nyárádi Péter Klestil első külföldi útja Havelhez vezetett Vladimír Meciar programja megkapta a többséget Osztrák—horvát segélykérés — A külügyi és a belügyi tárca között folyamatos az egyeztetés Saját befogadótábort épít a Magyar Vöröskereszt Ausztria és Horvátország együtt szándékozik segítséget kérni ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban Horvátország területén hatalmas sátortábor létesüljön a boszniai menekültek számára. A kérést a két ország együtt terjeszti a Közép-európai Kezdeményezés hét végi bécsi csúcsértekezlete elé — jelentették be Bécsben azon a sajtóértekezleten, amelyet Löschnak osztrák és Jamrak horvát belügyminiszter tegnapi tárgyalásai után tartottak az osztrák fővárosban — közölte tegnap a távirati iroda. Egyáltalán nincs ellentmondás a Külügyminisztérium álláspontja és a Belügyminisztériumnak a délszláv menekültekkel kapcsolatos intézkedései között, mondta el a Magyar Hírlap kérdésére Herman János. Nincs ugyanis szó arról, hogy Magyarország vízumkényszert vezetne be Kis-Jugoszlávia állampolgárai számára (ezt ugyanis, mint a külügyi szóvivő keddi sajtókonferenciáján elhangzott, jelenleg nem tervezi a Külügyminisztérium), hanem arról, hogy nem fogadjuk be a Horvátországba érkezett és onnan automatikusan továbbküldött menekülteket. Ezt a lépést a körülmények kényszerítették ki, és teljes mértékben összhangban van Budapest korábbi álláspontjával —jelentette ki. A külügyi szóvivő elmondta azt is, hogy a menekültkérdésben folyamatos az egyeztetés a belügyi és a külügyi tárca között. Általános kérdésekben egyetértés van a két minisztérium között, az azonban természetes, hogy a gyakorlati lépéseket a Belügyminisztérium és az alárendeltségébe tartozó szervezetek — a határőrség és a menekültügyi hivatal — hozza meg a pillanatnyi helyzet ismeretében. A külügyi szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, érkezett-e a Külügyminisztériumhoz a keddi magyar döntést bíráló hivatalos külföldi reagálás. Ezt nem is tartaná indokoltnak. Mint ismeretes, a Közép-európai Kezdeményezés szombati bécsi kormányfői találkozója elé közös magyar—osztrák javaslatot terjesztenek arról, hogy hozzanak létre Kis-Jugoszlávia területén az ENSZ békefenntartó csapatok által biztosított háborúmentes övezetet a menekültek számára. Erről az elképzelésről Magyarország előzetesen értesíti a KEK többi tagországát. Az indítvány megvitatására kiváló fórum ez a regionális szervezet, hangsúlyozta Herman János, hiszen részt vesznek benne a leginkább érintett országok. Remélhetőleg az itt kialakuló közös álláspont alapján igényelhetjük majd az ENSZ közreműködését. • M. Cs. A Magyar Vöröskereszt megtette az előkészületeket egy önálló menekülttábor felépítésére —jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Andics László, a szervezet elnöke. Mint hangsúlyozta, a több ezer menekült befogadására tervezett tábor kialakítása nem oldható meg a hazai és nemzetközi szervezetek anyagi támogatása nélkül. Ígéreteket már kapott a Vöröskereszt, amelyek ha valóra válnak, hamarosan megkezdődhet a tábor építése. A magyar kormánynak a menekültek fogadásával kapcsolatos keddi döntésére reagálva Andics László elmondta: a Magyar Vöröskereszt a jövőben is minden hazánkba érkező és a Vöröskereszt segítségét kérő menekültet támogat, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül. Peter Tjittes, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Szövetségének a tegnapi sajtótájékoztatóján megjelent irodavezetője kifejtette: az igények megfelelő feltérképezését követően 2-3 héten belül megkezdődhet egy nemzetközi segélybázis kiépítése a déli határ mentén, amelyhez mintegy 3 millió svájci frank áll a nemzetközi szervezet rendelkezésére. Mint hozzátette, terveik szerint a segélyezésre befolyt összegek jelentős hányadát magyar áruk vásárlására fordítják, ily módon megtakarítva a szállítási költségeket. • G.Z. Ébren tartja a nemzeti öntudatot Kisebbségi törvény Ukrajnában MH-információ Ukrajna elismeri az emberi jogok és a nemzetiségi jogok elválaszthatatlanságát. Ez derül ki abból a törvényből, amelyet az ukrán legfelsőbb tanács fogadott el a nemzeti kisebbségekről. A törvényben szavatolják a köztársaság valamennyi állampolgárának — nemzeti hovatartozásától függetlenül — az azonos politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat, támogatják a nemzeti öntudat ébrentartását és az önmegvalósítást. A dokumentum szerint a nemzeti kisebbségekhez Ukrajna állampolgárainak azon csoportjai tartoznak, amelyek nem ukrán nemzetiségűek, és kinyilvánítják nemzeti azonosságuk és összetartozásuk érzését. A törvény jogot ad arra is a nemzeti kisebbségek számára, hogy a népi küldöttek helyi tanácsaiban képviselőikből álló tanácsadó szerveket hozzanak létre. • D.B. Butrosz Gáli főtitkár a megelőző diplomáciáról Külön ENSZ-hadsereg helyett gyorshadtest MTI----------------------------------------Állandó és gyorsan bevethető ENSZ készültségi erő létrehozására kíván javaslatot tenni a világszervezet főtitkára. Butrosz Gáli ezt a Libération című francia napilapnak adott nyilatkozatban jelentette ki. Az elképzelés szerint a tagállamok nemzeti hadseregükön belül hoznának létre olyan egységeket, amelyek válsághelyzetben felhasználhatóak lennének; nincs szó külön „ENSZ-hadsereg” felállításáról. A főtitkár elmondotta: az ilyen egységek nem feltétlenül csupán gyorsan bevethető fegyveres alakulatokat jelentenek , szükség van arra, hogy orvosok, mérnökök, közigazgatási tisztviselők is legyenek készenlétben. „Ha harminc-negyven tagállam hajlandó lenne erre, könnyen létrehozhatnánk egy állandó erőt” — hangoztatta, kijelentve, hogy ugyanakkor szükség van ehhez külön költségvetésre és meg kell teremteni az ellátó bázist is: teherautókat, hírközlési eszközöket kell biztosítani arra, hogy ne kelljen ezeket újra és újra beszerezni. Butrosz Gáli szerint a „megelőző diplomácia” lehet a következő években az eszköz a válságok elhárítására. A tagállamok beleegyezésével például már a válsághelyzetek kialakulásakor fel lehetne használni az ENSZ erőit arra, hogy közbevetésükkel megakadályozzák a fegyveres konfliktusokat. „Válsághelyzetben először a megoldás keresésével kell foglalkoznunk, de semmi sem akadályozhatja meg, hogy ha a válságban érintett egyik ország beleegyezik, csapatokat küldjünk a helyszínre” — jelentette ki az interjúban. A jugoszláviai válság „olyan humanitárius problémát jelent, amelyet nem becsültek fel kellő mértékben”. — Jelenleg 1,2 millió menekült van. Rajtuk kizárólag akkor tudunk segíteni, ha a szemben álló felek is beleegyeznek — mondta. Az olyan bonyolult válság megoldására, mint a jugoszláv krízis, évekre lesz szükség — állapította meg Gáli. KÜLFÖLD-BELFÖLD A Die Presse kivétel az osztrák lapok között A bécsi sajtó tudatosan hallgat a gondokról MTI----------------------------------------Az osztrák sajtó tegnap a Die Presse kivételével egyetlen szót sem közölt a budapesti osztrák —magyar menekültügyi megbeszélésekről. A Die Presse viszont arról ír, hogy a közép-európai kezdeményezés hétvégi bécsi csúcsértekezlete magyar nyomásnak engedve foglalkozik a menekültkérdéssel. A lap Vranitzky kancellár keddi — a minisztertanács ülése utáni szokásos sajtóértekezletén elhangzott — szavait, miszerint a csúcstalálkozó foglalkozik a témával, mintegy a magyar szándék jóváhagyásaként ismerteti. A magyarországi menekülthelyzet ilyen nagyságrendű elhallgatása nem új jelenség Bécsben, ám konkrét híreket — jelen esetben az osztrák hírügynökség folyamatosan tudósít a budapesti megbeszélésekről — nem szokták a lapok figyelmen kívül hagyni. A tendencia annyiban tudatosnak látszik, hogy Ausztria saját nehéz helyzetét hangsúlyozza, minden nyilatkozat arról szól, mennyire nem segít egyetlen ország sem a menekültek elhelyezésében. Előtérben áll ugyanakkor az osztrákok kétségtelenül nagyvonalú humanitárius segítsége. A szerdai sajtó részletesen beszámol Vranitzky kancellárnak arról az ajánlatáról, hogy Szarajevóból sebesült gyermekeket hoznának Ausztriába gyógykezelés céljából. Mindenfajta hivatalos reakció nélkül maradt annak a bécsi — magyar származású — ügyvédnőnek a kezdeményezése is, aki konkrét példákon át hívta fel a figyelmet az osztrák menekültpolitika embertelenségére és törvénysértő voltára. Egyúttal részletesen kitért arra is, milyen terhet jelent ez a politika Magyarország számára. Mintha csak a Nyugat azt akarta volna, hogy megtörténjen, ami most bekövetkezett, vagyis összeomoljon a horvát—szlovén—magyar humanitárius front — írja a Die Presse szerdai számában Peter Martos. A cikkíró részletesen kifejti, hogyan kényszerültek a magukra hagyott országok — elsőként Ausztria — szorosra zárni határaikat a menedéket kérők előtt, s hogyan következik egyik intézkedés láncreakciója a másik után. Magyarország és Ausztria közösen szándékozik indítványozni a volt Jugoszláviában konfliktusmentes övezetek kialakítását; nem azért, mert ez akárcsak közelít a realitáshoz, hanem mert nincs jobb lehetőség. Utal az elmúlt egy év külföldiellenes uszításaira, amelyek több nyugati országban „szép sikereket” értek el. Ennek fényében népszerű lehet a határok lezárása, de ha nem történik gyorsan valami, politikusok és egyszerű emberek még szörnyűbb boszniai képekkel szembesülnek majd. És akkor már aligha tehetik meg, hogy haragosan, megindultan vagy elborzadva elforduljanak — írta a Die Presse. A menekültügyről is tárgyal a kormány MTI ----------------------------------------A kormány mai ülésén napirenden kívül foglalkozik a menekültkérdéssel is. A kabinet várhatólag garanciát vállal a Kaposvári Húskombinátnak nyújtandó 900 millió forint hitelre. Az összegből az egykor nyereségesen működő, ám az idén csődöt jelentett üzem átalakítását finanszírozzák majd. Panic nem ismeri a nemzetiségi lét problémáit A vajdasági magyarok csalódottak • Folytatás az 1. oldalról Hódi Panicnak azt a stratégiáját, amelyben a gazdasági kérdések megoldása kap elsőbbséget, Ante Markovic korábbi jugoszláv miniszterelnök elképzeléseihez hasonlította. „Markovic sem vett tudomást a nacionalizmus és a nemzetiségi lét problémáiról” — magyarázta. Arról a két magyarról, akit Panic bevett a kormányába (Várady Tiborról és Kovács Oszkárról), a VMDK-alelnök azt mondta, hogy ők korábban félrehúzódtak a magyarság érdekképviseletéért folytatott küzdelemből, és kényelmesebb álláspontra helyzkedtek. „A korábbi hatalom is szívesen tűzött a kalapja mellé olyanokat, akik nem nehezítették a helyzetét a magyarságtudatukkal” — tette hozá Hódi magyarázatképpen. „Az a tény, hogy két magyar bekerült a kormányba, azért persze reménysugár, de az lett volna a jó, ha olyanokat választott volna, akikben bízik a VMDK” — mondta Hódi. Arra a kérdésre, hogy a vajdasági magyarok tudnak-e majd lobbizni a két magyar miniszteren keresztül, Hódi azt felelte, „a két magyar az utóbbi időben bizonyos mértékben közeledett a VMDK- hoz, de hogy most a miniszteri kinevezésük tovább közelíti-e majd őket a VMDK-hoz vagy éket ver közéjük, azt csak a jövő mondja meg”. • S. I. Búcsúlátogatás (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök búcsúlátogatáson fogadta Abdul Hamid Al-Awadhit, Kuvait állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. Antall József üdvözlő távirata (MTI) Antall József miniszterelnök az új izraeli kormány megalakítását követően táviratban üdvözölte Jichak Rabint, kormányfővé történt kinevezése alkalmából. Az MOSZ felhívása (OS) Nemzetközi összefogást sürget a délszláv háború befejezésére s a harcok súlyos következményeinek felszámolására a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Felhívásukban kérik az egyházakat, az egyházi világszervezeteket valamint a protestáns szeretetszolgálatokat, hogy e cél érdekében járjanak közbe kormányaiknál. Magyar tengerész Kolumbusz nyomán (MH) Kopár István tengerész, az egyszemélyes föld körüli vitorlázás világbajnoka július 23-án elindul a genovai kikötőből, hogy végigvitorlázzon Kolumbusz első amerikai útjának vonalán. Mikor fizet az OTF? (MTI) A társadalombiztosítás az 1992. június 5-éig leadott biztosítási kártyák után járó összeget a jogszabályban rögzített határidőig — 1992. július 5- éig — nem fizette ki az alapellátásban dolgozó orvosoknak, olvasható abban a levélben, amelyet Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára intézett szerdán Botos József államtitkárhoz, az OTF főigazgatójához. A kamara főtitkára azonnali választ kért a késedelem okára vonatkozóan, s arra, hogy az érintettek mikor kapják meg a részükre járó összeget. Egy hét múlva kihallgatják Eörsit (MTI) A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal a miniszterelnök feljelentése alapján július 13-án nyomozást rendelt el Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselő ügyében, nagy nyilvánosság előtt elkövetett hivatalos személy megsértése vétség alapos gyanúja miatt. A nyomozószerv a büntetőeljárást azt követően indította meg, hogy a hivatalhoz megérkezett az Országgyűlés elnökének értesítése a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Katona a politikai államtitkárokkal (MTI) Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tegnap tanácskozásra hívta össze a 13 minisztérium politikai államtitkárát, valamint a miniszterelnökség négy államtitkárát. Az államtitkárok testülete a jövőben kéthetenként tanácskozik, hogy kialakítsa elképzeléseit és politikai megítélését a különböző törvénytervezetekről. A politikai államtitkárok kötelessége lesz továbbá a rendszeres kapcsolattartás a sajtóval, a pártokkal, az önkormányzatokkal és a kormányzati szervekkel. Az így kialakult testületi véleményt Katona Tamás a kormányüléseken ismerteti. Katonák posztumusz előléptetése (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke Matherny Ödön altábornagyi rendfokozatát — katonai életpályájának elismeréseként a posztumusz helyreállította s egyidejűleg posztumusz Ginzery Sándor és dr. Petrássy Miklós ezredeseket vezérőrnaggyá kinevezte. Személyi változás a KTN-ben (MTI) Felmentették környezetvédelmi helyettes államtitkári beosztásából Szabó Gábort, közölte szerdán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Szabó Gábort a minisztériumon belül más beosztásba helyeznék, egyidejűleg július 15-étől Kemény Attilát nevezték ki a helyére. Magyar híradó MAGYAR HÍRLAP. A Liga negatív adót javasol A kormány keveset mert vállalni tavaly a decemberi érdekegyeztető tanácsi megállapodásokban, s eddig ezek nagy részét sem teljesítette, hangzott el tegnap a Liga-szakszervezetek sajtótájékoztatóján. A szociálpolitikát illetően elhangzott, sokszor a legalapvetőbb információk sem állnak rendelkezésre. A Liga jónak látná a családi jövedelem figyelembe vételét az adózásnál, illetve javasolni fogja az úgynevezett negatív adó bevezetését. Ennek alapján, ahol az adóalap nem éri el a százezer forintot, vagyis az adózó sávot, gyermekenként az adóhivataltól az illető megkapná minden gyermeke után azt a 325 forintot havonta, amit az adózók (százezer fölötti jövedelemmel rendelkezők) kedvezményként levonhatnak adójukból. Ez a Liga szerint azért lenne valódi szociális kedvezmény, mert éppen a legszegényebbeket juttatná anyagi előnyhöz. • D V. J. Schamschula a szolidaritási alapról Májusban a szolidaritási alapba való befizetés közel kilencvenszázalékos volt, tudtuk meg Schamschula György munkaügyi államtitkártól. Ez az év eleji ötven-hatvan százalékhoz képest tekintélyes javulás. A munkanélküli-járadékok kasszájába a munkaadók a kifizetett bérek öt százalékát saját nevükben, egyet pedig munkavállalóik után fizetnek be. Az év elején gyakran előfordult, hogy a munkaadó nem utalt át pénzt az alapba, a dolgozójától azonban elvonta bérének egy százalékát. Az MDF-kéviselők Monopoly-csoportja ezért áprilisban feljelentést tett néhány vállalat ellen sikkasztás vádjával. Elképzelhető, hogy az áprilisi 70 százalékos befizetés is ennek eredménye volt már. Az alap éves bevétele 45 milliárd forint, a munkanélküliek számára azonban 70-80 milliárdot kell kifizetni. A hiányzó összeget a költségvetés pótolja. A befizetések emelésére a minisztérium mégsem gondol, hiszen az kétélű fegyver: a növekvő elvonások csökkenthetik a befizetési fegyelmet. Schamschula szerint a 8-10 százalékosnál nagyobb munkanélküliséget már a magyar gazdaság nem finaszírozhatja. Ezen a szinten felül a gazdaságot kell rendbehozni. •D V.J.