Magyar Hírlap, 1992. november (25. évfolyam, 257-268. szám)

1992-11-02 / 257. szám

1992. november 2., hétfő Klaus titkos „megnemtámadási szerződése” Meciarral Szlovákia stratégiát vált Prágai tudósítónktól Összetettebbek és cseppet sem jobbak lettek a viszonyok Cseh­szlovákia, Szlovákia és Magyaror­szág között. Vladimír Meciar, aki múlt csütörtökön új külpolitikai koncepciót vázolt fel, amikor Lon­donból való visszatérése után éle­sen uszító hangú, magyarellenes nyilatkozatot tett, ugyanezt megis­mételte hét végi ausztriai látogatá­sa során. Ezzel egy időben ugyan­ilyen tartalmú nyilatkozatok hang­zottak el több vezető szlovák poli­tikus, így például Ivan Gasparovic parlamenti elnök szájából is. Ez is csak azt bizonyítja, hogy Szlovákia átgondolt, egyeztetett módon vált stratégiát, amelyet hosszú időn át készített elő, és amelynek célja nem a barátság és együttműködés kiépítése Közép-Európában, ha­nem a saját érdekek agresszív és mások érdekein átgázoló érvénye­sítése. Meciar már megpendítette, hogy Szlovákia nem kíván részt venni a visegrádi hármak együtt­működésében, mert , mint mond­ta: „bár ezeknek az országoknak közös célja eljutni Európa fejlet­tebb részébe, ez nem jelenti azt, hogy oda együtt kell megérkez­niük. Mindegyiknek saját egyéni útja és érdekei vannak.” Ezeket a gondolatokat Bécsből való visszaérkezése után a szlovák kormányfő megerősítette a pozso­nyi rádiónak adott nyilatkozatában. Kifejtette, hogy amennyiben a ma­gyar kormány tovább támadja a nyilatkozatait és véleményét arról, hogy Magyarországon militáns, zsidóellenes és fasisztoid vélemé­nyek terjednek, akkor ezt úgy te­kinti, mint a magyar kormány kiál­lását ezen jelenségek mellett. Me­ciar szerint ez majd belső bomlás­hoz vezet a feszültségektől terhes Magyarországon. A bősi konflik­tusról Meciar annyit mondott, hogy Ausztria számára a helyzet világos, és nem támogatják Ma­gyarországot. Mint ahogy Meciar szerint eleve kudarcra van ítélve a magyar lobbi ebbéli törekvése a vi­lág bármely pontján. Meciar ezzel a nyilatkozatával alátámasztotta azt a feltételezést, hogy miközben ki­felé mosolygós nyilatkozatok han­gozhatnak el humanitásról, segít­ségről, környezeti érdekekről, a va­lóságban nincs ma egyetlen olyan állam sem a világon, amely ne igyekezne kegyetlenül saját érde­kei keresztülvitelére. A lecke tehát a magyar diplomácia számára adott­ úgy tenni, mint akik teljesen tudomásul veszik a humánus esz­merendszer minden egyes pontját, a háttérben azonban a lehető legke­ményebben lobbizni saját érde­keink megvédésére. A példát ép­pen Meciartól lehet eltanulni, aki az osztrákoknak meglehetősen gusztustalan és erkölcsileg min­denképpen elítélendő ajánlatot tett. Szlovákia leállítja Bécshez közeli orosz gyártmányú atomerőművét, cserébe Ausztria segít befejezni Bőst. Az erkölcs kapott egy po­font, Meciart azonban ez izgatja legkevésbé, ha sikerül egy újabb ellenséget Magyarország nyakába akasztani. Illúziónk amúgy sem le­het: a kisantant militáns államai, Szlovákia, Románia és Szerbia ug­rásra készen várják, mikor lehet újabb területet nyerni szomszéduk­tól. Ennek ellenére nem szabad en­gedni ennek a fenyegetettségérzés­nek, mert éppen ez a szerb, szlovák vagy román nacionalista-populista kormányzatok célja. Magyarország számára nincs más lehetőség, mint minél hangosabban és minél átfo­góbban felhívni a világ figyelmét arra, hogy milyen diktatúrák árnya gyülekezik Közép-Európának eb­ben a térségében. Ami pedig a sokat emlegetett cseh—magyar szövetséget illeti: ez szintén illúzió, mivel Václav Klaus, a pragmatikus technokrata egyáltalán nem kíván elvekért harcba szállni senkivel. Ezért nyil­vánvalóan egyfajta titkos megnem­támadási szerződést kötött Meciar­ral. Csehország nem törődik többé a bősi üggyel és a magyarokkal, cserébe Szlovákia nem támaszt problémákat a cseh—német vi­szonyban. Ezért lehetséges, hogy Klausék egyik pillanatról a másik­ra ma úgy tesznek, mintha azt sem tudnák, hol fekszik Bős, amelynek továbbépítésére még alig fél éve ő is igent mondott, akkor a szövetsé­gi kormány pénzügyminisztere­ként. És ugyanígy Csehország, amely eddig is kényszerből, nyu­gati nyomásra működött közre a visegrádi hármakban, látva e tömö­rülés teljes tehetetlenségét, a tér­séggel együtt ettől az együttműkö­déstől is búcsút kíván venni. • Nyárádi Péter Pozsony támadójellegű hadsereget szervez Prágai tudósítónktól Szlovákia, összhangban leg­újabb, a közép-európai térséget érintő stratégiájával, erős, szükség­leteinél jóval nagyobb hadsereg ki­építésére készül. A potenciális ag­­resszort ugyan nem nevezik meg Pozsonyban, de céloznak rá — így nem nehéz kitalálni, hogy Szlová­kia Magyarország ellen készül. Ezt aláhúzza a szlovák közlekedési mi­niszter, Roman Hofbauer felszóla­lása egy, az új szlovák hadsereg leendő vezetői előtt tartott nagy­gyűlésen. Azt mondta, hogy Szlo­vákiáról rosszat, és ezzel a szlovák érdekeket károsítót a magyar lobbi mond, meg hozzájuk csatlakozva néhány újságíró, akiket még „hall­gatni is merő undor”. Ugyanezen a nagygyűlésen Jó­zef Tuchyna szlovák belügymi­niszter, aki várhatóan a szlovák honvédelmi miniszter lesz, azt mondta, hogy országának szüksége van­ mielőbb egy területvédelmi honvédségre. Ez az egyetlen módja annak, hogy Szlovákia kijátssza a bécsi leszerelési értekezlet által előírt és Csehszlovákia által elfo­gadott létszámelőírást, amely összesen mintegy 40-45 ezer kato­nát engedélyez északi szomszé­dunknak. Szlovákia emellett sze­retné megkaparintani a csehszlo­vák légierő felét: 115 harci repülő­gépet és 25 helikoptert. Emellett 400 nehéztüzérségi berendezést, 500 harckocsit és nyolcszáz páncé­lozott járművet terveznek az eljö­vendő szlovák hadseregben. Ez a felszerelés egy, a Szlovákia mére­teinél kétszerte nagyobb ország számára is elegendő volna, és messze meghaladja akármilyen vé­delmi doktrína szükségleteit. Szlo­vákia tehát agresszív támadó had­sereget épít, anyi­t,iig­en ellentétes a térségben elfogadott nemzetközi katonai szerződésekkel. Emellett Szlovákia igyekszik honvédsége soraiból kiszűrni minden olyan tisztet, aki a közös, tehát a cseh­szlovák eszmével fertőzött hadse­regből érkezik. Vagyis a szlovák hadsereg, amely sokáig nem lesz még hivatásos, elsősorban az erős szlovák nemzeti érzésre épít, ami szintén bizonyíték a támadójellegű doktrínára. . Ny. P. Román nagykövetség: Herman megsértette a megállapodást Bukaresti tudósítónktól Herman János megsértette a ro­mán kollégájával, Traian Chebe­­leu külügyi szóvivővel kötött megállapodást, a gentlemen’s ag­­reementet. Ennek lényegéhez, mi­szerint vitás kérdésekben a felek először egymással tanácskoznak s csak azután értesítik a sajtót, saj­nos a magyar partner nem tartotta magát. Erről Románia budapesti nagykövetségének egyik, magát megnevezni nem kívánó munka­társa nyilatkozott az Evenimentul Vileinek. Konkrétan arra a nézetkülönb­ségre utalt, amely a román és a magyar külügyminisztérium kö­zött támadt azt követően, hogy Bukarest külügyminisztériumi jó­váhagyáshoz kötötte a román ha­tóságok kapcsolatfelvételét az or­szágba látogató magyarországi hi­vatalos személyekkel. A román diplomata szerint ez a magyar or­szággyűlési képviselők és — ál­lamtitkári rangtól felfelé — a kor­mányhivatalnokok látogatására egyaránt érvényes. A budapesti román nagykövetség munkatársa amiatt is panaszkodott, hogy a Magyar Külügyminisztérium nem hajlandó lemondani arról a gya­korlatról, miszerint romániai hely­ségneveket magyar formában használ a hivatalos dokumentu­mokban, amivel igen sok munkát és gondot okoz a követségieknek. Bukarest mindeddig hiába kérte a román megjelölés kizárólagos használatát, ilyen irányú lépéseit a magyar diplomácia válasz nélkül hagyta. A bukaresti lap megszólaltatta Herman Jánost is, aki kifejtette: a magyar fél sohasem hivatalos megjelölésként, hanem „konkrét jelentést tartalmazó fogalomként” használta az Erdély megnevezést , amit egyébként most nem tud­ni, mivel lehet majd helyettesíteni. Hozzátette: e szót ezerszer hasz­nálják Romániában is, mivel je­lentése világos. A bukaresti ren­delkezést már csak azért is külö­nösnek mondotta, mert véleménye szerint a jövő Európája nem a kü­lönböző államok, hanem a térsé­gek, tartományok földrésze lett. Ezek a tartományok gyakran nem területi-közigazgatási egységeket jelentenek, hanem a történelmi fo­lyamatok eredményeként alakul­tak ki — jelentette ki végül az Even­imentul Zileinek. • Bogdán Tibor Mi vár Önre? Hívja fel a következő számot és megtudja. Tárcsázza előbb a Az elterelés környezeti katasztrófa A The Observer szerint minden tudományos elemzés, kivéve azo­kat, amelyeket a Hydrostav készí­tett, megegyezik abban, hogy a Du­na eltérítése környezeti katasztrófa. A vízminőség tovább fog romlani, ritka mocsári erdők pusztulnak ki. Még a prágai energiaügyi miniszté­rium szerint is csak minimális villa­mos energiát fognak termelni. Ha a sebtében befejezett gáz összeomlik, ezrek élete kerül veszélybe — írta a lapban Nick Thorpe budapesti tu­dósító a helyszínről. Katona Tamás Tel Avivban Tel Aviv-i tudósításunk Érkezése napján, vasárnap jelent meg a Háárecben interjú Katona Ta­mással. A miniszterelnökségi állam­titkár hangsúlyozta, hogy „a magyar nép érett, és nem hajlamos szélsősé­gekre”. Antall miniszterelnök „nem hagyott kétséget afelől, hogy teljes egészében elveti Csurka világnéze­tét, ami dolgozata alapját képezi”. A „zsidó világösszeesküvésről” Kato­nának „nincs tudomása és nem hisz benne”. Azt is elmondta, hogy Csur­ka csak egyike Antall hat helyettesé­nek az MDF vezetésében. • N. K. KÜLFÖLD — BELFÖLD Megemlékezések a háborúk áldozatairól MTI---------------------------------­ A Budapest védelmében elesett magyar katonák nyughelyénél, az Új­köztemetőben katonai tiszteletadással koszorúzási ünnepséget tartottak va­sárnap. A főváros legnagyobb katonai kegyeleti emlékhelyén két hete he­lyezték el százhatvan magyar katona földi maradványait. A temető első köröndjében pihennek mostantól azok a honvédek, repülősök és ejtőer­nyősök, akik a második világháború idején a Soroksártól Kőbányáig ví­vott harcokban vesztették életüket, és annak idején közterületen hantolták el őket. A koszorúzási ünnepségen Ke­lemen István vezérőrnagy, a budapes­ti helyőrség parancsnoka, a pápai re­pülőezred, a Magyar Ejtőernyős-szö­vetség és a soroksári önkormányzat képviselői helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A második világháború áldozataira emlékeztek vasárnap a Komárom- Esztergom megyei Tokod község központjában. A megemlékezés nyi­tányaként — a Szent Márton-temp­­lomban — ünnepi nagymisét celeb­rált Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a környező települé­sek római katolikus papjainak segéd­letével. A szentmise után a templom szomszédságában emléktáblát avattak a háború tokodi katonai és polgári ál­dozatainak tiszteletére. Biharkeresztes százhatvan első és második világháborús hősére, illetve polgári áldozatára emlékeztek vasár­nap a határ menti városban. A refor­mátus templomban tartott istentiszte­leten Tőkés László Király-hágó mel­léki és Kocsis Elemér tiszántúli refor­mátus egyházkerületi püspök hirde­tett igét, a helyi katolikus templom­ban pedig Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyés püspök celeb­rált misét. Az istentisztelet, illetve a mise után a város főterén felavatták az áldozatok és hősök nevét felsoroló emlékművet, Bihari Barnabás ipar­művész alkotását. Az elhunyt kato­nákra Kozma Sándor polgármester, a holocaust biharkeresztesi áldozataira Gervai Tamás, az izraelita hitközség Hajdú-Bihar megyei alelnöke emlé­kezett. — A durva erőszak áldozataira, a sokszor maguk sem értette célokért háborúba, polgárháborúba hajszolt életekre emlékezünk — mondta Kö­teles György professzor, a Magyar Békeszövetség elnöke vasárnap a Farkasréti temetőben a t­éli szomszé­dainknál dúló harcok áldozataira em­lékező halottak napi gyertyagyújtá- Újvidéki tudósítónktól Mindenszentek napján több vaj­dasági városban megemlékeztek az 1944 őszén végrehajtott megtorlások magyar áldozatairól. Évtizedeken át tilos volt látogatni ezeket a tömegsí­rokat, amelyek több helységben ma sincsenek megjelölve. Szabadkán a Zentai úti temető melletti tömegsír­hoz az idén lépcsőlejáratot építettek, de a sírok egy részét még mindig a városi szemét takarja. Újvidéken a VMDK tavaly száz keresztet állított az elgazosodott katonatemetőben, de a hatóságok ezeket éjszaka eltávolí­tották. Az idén sem kaptak enge­délyt, hogy új kereszteket helyezze­nek el. Temerinben az idén is meg­szervezték a ’44-es áldozatokról való nyilvános megemlékezést. Zentán nem lehet ünnepséget tartani a Tisza­­partnak azon a részén, ahol '44 őszén a jugoszláv katonai titkosszol­gálat kivégezte azokat, akiket a vá­rosháza pincéjében gyűjtöttek össze. A megemlékezést a ’48-as emlék­műnél szervezték meg. Virágot he­lyeztek el a megtorlás ártatlan áldo­zatainak sírján Horgoson, Becsén, Bajmokon és más városokban is. Mindenszentek napján a vajdasági békemozgalom szervezésében Be­csén és Adán megemlékeztek a je­lenlegi háború áldozatairól is. Becse főterén gyertyát gyújtva adóztak az értelmetlen háború valamennyi áldo­zata emlékére. • J.G. B. A második világháborúban elesett vagy eltűnt cinkotai lakosok emlékére emeltek emlékművet tegnap délután a cinkotai temetőben. Józsa Lajos szobrászművész alkotását az egyházak képvi­selőinek jelenlétében Raffay Ernő honvédelmi államtitkár avatta fel FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Kasza: a SZER-nél nem téma Ribánszky jelölése Lapunk október 28-án interjút készített Antal Jánossal, a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar osz­tályának munkatársával. Antal töb­bek között arról is beszámolt, hogy az osztályon a félelem légköre uralkodik, s a munkatársak túlnyo­mó többsége nem ért egyet a veze­tők — Ribánszky László és Kasza László (Levente) — elképzelései­vel. A hét végén olyan információ érkezett a SZER központjából, Münchenből, hogy Antal János el­len Kasza László aligazgató fe­gyelmi eljárást akar indítani. Infor­mátorunk szerint Kasza egy érte­kezleten kijelentette, hogy a nyilat­kozattal Antal megszegte szerződé­se azon pontját, miszerint csak en­gedéllyel nyilatkozhatott volna. A Budapesten tartózkodó Kasza Lászlót tegnap telefonon arról kér­deztük: igaz-e a hír, hogy fegyelmi eljárást indítottak a Ribánszky László ügyében információkat adó Antal Jánossal szemben? — Semmilyen fegyelmi vizsgá­lat szombatig — amikor eljöttem Münchenből — nem kezdődött — jelentette ki Kasza László. A vizs­gálatot kezdeményezni jogosult Ribánszky László, a SZER magyar adásának vezetője egyébként csak a hét végén tért vissza Németor­szágba. — Információink szerint Antal János levélben tiltakozott Ri­­bánszkynál az ön aligazgatói kine­vezése ellen. — Nem tudok ilyen levél kelet­kezéséről. Kizártnak tartom, hogy igaz volna ez az állítás. Sem Antal, sem Ribánszky nem említette ne­kem soha ennek az írásnak a léte­zését. (Antal János korábban már megerősítette, hogy tiltakozott Ka­sza kinevezése ellen, mert mind emberileg, mind szakmailag alkal­matlannak tartotta e tisztség betöl­tésére. Erről hivatalból természete­sen csak Ribánszky Lászlónak kel­lett tudnia.) — Az amerikaiak hogyan fo­gadták Ribánszky esetleges televí­zióelnöki jelölését? — Ez a kérdés egyáltalán nem téma a SZER-nél, így az ameri­kaiakat sem foglalkoztatja. Nem kívánok találgatni, hogy mi lesz a későbbiekben. • SZ. A.J.-K.B. Női információs és humánszolgáltató központ alakul (MH) Női információs és humánszolgáltató központ alakul. Adamik Mária, az ELTE szo­ciálpolitikai tanszékének tudományos munka­társa, a tervezet kidolgozója elmondta, a Nyu­gaton bevált ombudswaman mintájára alakuló intézményhálózatnak több szempontból is hiánypótló szerepet kell betöltenie. Egyesít­hetné az országban meglévő nőszervezeteket és mozgalmakat. Mint pártoktól és államtól független szervezet képes lehet a nők állam­­polgári jogaiért való küzdelem elvállalásában, így például a pártok és képviselőik nőpoliti­kával kapcsolatos elképzeléseinek vélemé­nyezésére, számonkérésére. A célok közt sze­repel az információ és humánszolgáltatás, amelyek megkönnyítik a nők mindennapi éle­tét. Már készül a női Yellow Pages cím- és te­lefonlista, amely tartalmazza például a létező nőegészségügyi intézmények, átmeneti szál­lások, átképzési, jogorvoslati lehetőségek el­érhetőségét. Az ombudswaman feladatának tartja, hogy állandóan felhívja a figyelmet az európai közösség által elfogadott normák és a hazai nőpolitikai gyakorlat közti különbsé­gekre. A demokrácia és a pluralizmus nem Magyar híradó állhat meg a lakásajtók előtt — mondta Ada­mik Mária, és utalt arra a sajátos hátrányra, amit nálunk a női értékek: a szolidaritás, a to­lerancia, az együttműködő­ készség immár 40 éve „élveznek”. A férfikultúrában szocializá­lódtak a nők, inkább a versenyre, mint az együttműködésre nevelődtünk. S ez ma, ami­kor újból a klasszikus kapitalizmus korát él­jük, különösen fontossá teszi a női értékek re­neszánszát. A központ várhatóan jövő év ele­jén nyílik. Működtetéséhez azonban anyagi támogatásra van szükség. Ez külföldi forrás­ból könnyen megoldható lenne, de a szerve­zők addig, amíg a program arculata világossá válik, inkább hazai erőket vennének igénybe. Ezen belül is alapítványok, pártok és az állam támogatására számítanak, noha mint Adamik Mária mondta, a viszony egy hangsúlyozottan független szervezet és a pártok között óhatat­lanul konfliktusosnak ígérkezik. Alkotmányos-e a pártok költségvetési támogatása? (MTI)Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület várhatóan határoza­tot hoz arról az indítványról, amely szerint a pártok költségvetési támogatásáról szóló jog­szabályok alkotmányellenesek, mert azok je­lentősen csökkentik a parlamenti pártok lehet­séges vetélytársainak esélyét a következő vá­lasztásokon. A testület hétfőn megvitatja, el­lentétes-e az alkotmánnyal, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság a bel­földieket meg nem illető kedvezményekre is jogosult. Tárgyalnak arról is, sérti-e az esély­­egyenlőség elvét, hogy a társasági adóról szó­ló törvény szerint ideiglenes adókedvezmény­re csak azok jogosultak, akik a vállalkozási nyereségadó meghatározott adókedvezmé­nyeire jogosulttá váltak. Az Alkotmá­nybíró­­ság kedden megvitatja azokat az indítványo­kat, amelyek a kárpótlás részleges jellegét ki­fogásolják. Egy indítványozó annak megálla­pítását kérte, hogy válás esetén a bíróság al­kotmányellenesen rendelkezhet a házastársak különvagyonát képező lakásról is. Valahol Európában (MH) Tegnap a Hungária Televízó kísérleti műsorában bemutatták Radványi Géza Vala­hol Európában című filmjét és egy Nemzeti Galériáról szóló kisfilmet. A közel háromórás műsort az AM mikrocsatornán vehették Buda­pesten. MAGYAR HÍRLAP. Raffay: a kormány szent kötelessége „A magyar kormány legszen­tebb kötelességinek egyike a béke megóvása, különösen akkor, ami­kor forrong térségünk, Délkelet- és Kelet-Európa”, mondta Raffay Er­nő, a Honvédelmi Minisztérium ál­lamtitkára tegnap a cinkotai közte­metőben, ahol a halottak napján rendezett megemlékezésen katonai tiszteletadással és ökumenikus is­tentiszteleti szolgálattal avatták fel a második világháborúban hősi ha­lált halt magyar katonák, kényszer­­munkára elhurcoltak és koncentrá­ciós táborokban elpusztították em­lékművét és kegyhelyét. Magyar­ország soha többé nem kerülhet olyan politikai helyzetbe, hogy ka­tonafiait háborúba küldje, és az utókornak újabb háborús emlék­művekkel kelljen tisztelegnie az apák és fiúk emléke előtt — hang­súlyozta a honvédelmi tárca állam­titkára. Hangot adott annak a meggyőződésének: lehetetlen, hogy még egyszer Magyarorszá­gon bármelyik vallási, etnikai, faji kisebbséget üldözzék. Elképzelhe­tetlen, hogy a szabad Magyarorszá­gon szélsőségek üssék fel a fejü­ket, az ilyen megnyilvánulások el­len mindenütt fel kell lépni. Kupa Mihály lemondását követelik az éhségsztrájkotók Az országos méretű csoportos éhségsztrájk résztvevőinek nevében a Létminimum Alatt Élők Társasá­ga (LAÉT) nyilatkozatban szögezi le: a tiltakozás mindaddig folytató­dik, amíg nem hoz garantált ered­ményt a kormány és a parlament részéről. A nyilatkozat aláírói úgy vélik, a kormány eredménytelen gazdaság- és szociálpolitikája vég­zetes lépés előtt áll: a tervezett több mint nyolcszázalékos, drasztikus árdrágulás ugyanis a középosztály végső lecsúszását jelentené, s így 1993 a szabad választások óta a magyar társadalom legválságosabb éve lenne. Kijelentik: minden távoli közgazdasági cél idő előtti és való­ságellenes erőltetése súlyos veszé­lyekkel jár elfáradt társadalmunk teherbíró képessége miatt. Meggyőződésük szerint az új adó­rendszer csak fokozatosan és kellő ellentételezéssel vezethető be, amit a pénzügyminiszter azért utasít el, mert ingataggá válna a jövő évi megalapozatlan költségvetési terve­zet. Mindez azt jelzi: a Kupa-prog­ram nem teljesült, a kormányzat pedig úgy akarja túlélni a nemzeti vagyon elherdálását, hogy még a reményt is elveszi a nyomor szint­jén tengődő közép- és szegényréte­gektől. A következetlen gazdaság­­politika sikertelenségét palástolja a kozmetikázott, félrevezető új költ­ségvetési törvényjavaslat. A válasz­tók azonban nem fogadják el az ön­ző pártérdekek diktálta módszert, melynek célja a minden áron való hatalmon maradás. Kupa Mihály tragikus szereptévesztésben van, közismert szociális érzéketlensége a cinizmus és a könyörtelenség vo­násaival párosul. A LAÉT úgy véli, nincs kilátás elhibázott pénzügyi politikájának megváltoztatására, hi­szen személye alkalmatlan a valós életviszonyokra épülő új koncepció kidolgozására. Ezért Kupa Mihályt azonnali lemondásra szólítják fel, a kormányt pedig kérik, dolgozza át a tervezetet és vonja vissza a két­kulcsos áfa bevezetését. Szombaton egyébként kórházba szállították a Bicskén tíz napja éh­ségsztrájkoló Kónyiné Bodzás Ju­liannát, az önkéntes tűzhalált halt taxis özvegyét, aki tiltakozása so­rán 47-ről 39 kilóra fogyott le. • Szü. L. Civilszféra Örvendetes a kormány szándéka, hogy törvényekben kívánja szabá­lyozni a mintegy hétezer alapítványt és tizenhétezer egyesületet magába foglaló harmadik szektor tevékeny­ségét, de elhibázott a tervezetnek az a pontja, amely a közhasznú társasá­gok létrehozását a kormányzati szer­vekkel kötendő egyedi szerződések­hez köti — szögezi le a Nonprofit Kamarának a törvény előkészítésé­vel kapcsolatos állásfoglalása. A hazai nonprofit szféra területén létrejött országos koordinációs bi­zottság alternatív törvénytervezetet állított össze az Igazságügyi Minisz­térium előterjesztése alapján. KV ja­b­ó­l

Next