Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 282-294. szám)

1992-12-01 / 282. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Lemondott Kovács Oszkár, a jugoszláv kormány alelnöke Milosevic leszámolásra készül Paniccsal Újvidéki tudósítónktól____________ „Milan Panic naivul azt hitte, hogy létezik szövetségi hatalom és szövetségi kormány, most azonban rádöbbenhetett, hogy csak Milose­vic hatalma létezik” — írta a na­pokban a Vreme című belgrádi el­lenzéki lap kommentátora, és érté­kelése maradéktalanul beigazoló­dott. A Panic-kormány valószínű­leg végnapjait éli, miután az elmúlt három nap alatt három tagja le­mondott. A sort Radmila Milentje­­vic tárca nélküli miniszter kezdte szombaton, vasárnap Nicola Saino­­vic gazdasági miniszter követte példáját, majd tegnap a szocialista­párti Kovács Oszkár, a kormány alelnöke is megírta búcsúlevelét. Ebben arra hivatkozik, hogy a kor­mányprogram kidolgozásakor nem tervezték Panic fellépését a szer­biai elnökválasztásokon, és „mivel pártomnak van elnökjelöltje Slobo­dan Milosevic személyében, nem támogathatom a kormányelnök korteskedését” — írta levelében Kovács. Milentsevic asszony teg­napi sajtóértekezletén részleteseb­ben is megindokolta kiválását a ka­binetből. Mint mondta, Milan Pa­nic nem tudott együttműködést ki­alakítani a szerbség képviselőivel, így a krajinai szerbekkel sem, ha­nem önállóan próbált cselekedni és legfőbb céljának Milosevic meg­buktatását tartotta. Most már tehát teljesen nyílt a küzdelem az egyre jobban szoron­gatott szövetségi vezetés és a szerb elnök csapata között. A leg­közelebbi parlamenti ülésen, ami­kor Seselj csetnikvajda ismét fel­veti a kormány iránti bizalom kér­dését, Panic könnyen megkaphatja a kegyelemdöfést. E fejlemények kíméletlen választási csatározást jósolnak. Vasárnap éjfélkor lejárt a jelentkezési határidő a köztár­sasági elnökválasztásokra és az il­letékes testület 13 jelöltet vett jegyzékbe. A többség úgyszólván az utolsó percekben jelentkezett, így Milan Panic is, aki számára belgrádi egyetemisták szombaton és vasárnap a főváros utcáin gyűj­tötték össze a jelöltetéshez szük­séges 10 ezer aláírást. A Panic - dosszié azonban még kiegészítés­re szorul, mivel nem adta át tar­tózkodási engedélyét, ezt még ma megteheti. Az ismertebb nevek közül Slobodan Milosevic, Vuk Draskovic, Milan Paroski, Jezdi­­mir Vasiljevic magánbankár és Dragán kapitány, felkelővezér in­dul a december 20-ára kitűzött el­nökválasztáson, amikor egyszers­mind a szövetségi és a köztársa­sági képviselőházak tagjait is megválasztják. • J. Garai Béla MTI -------------------------------------­Észak-Boszniából hétfő délután „elkeseredett harcokról” érkeztek jelentések. A DPA a boszniai rá­dióra hivatkozva arról számolt be, hogy erős szerb egységek tüzérségi támogatással támadást intéztek egy egész sor város ellen az északi frontvonal mentén. A harcoknak egyedül a Száva völgyében fekvő Brckóban legkevesebb két halott és számos sebesült áldozata van. Sú­lyos összecsapások voltak a bosz­niai hegyvidék északi lábánál fek­vő Tesanj és Maglaj városaiban is. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsá­ga tegnap Genfben megkezdődött rendkívüli ülésszakán olyan hatá­rozattervezet elfogadása előtt áll, amely a szerb vezetést teszi fele­lőssé a bosznia-hercegovinai tragé­diáért. Az Emberi Jogi Bizottság történetében második alkalommal tart rendkívüli ülésszakot. Major újabb missziója MTI --------------------------------------­John Major brit kormányfő — az EK soros elnökének minőségé­ben — újabb küldetésbe indult hét­főn, hogy a közösség december 11—12-ei edinburgh-i csúcsérte­kezlete előtt kompromisszumra bírja a széthúzó tagságot. A jelek szerint egyelőre takarék­ra tették a GATT-vitát Franciaor­szággal, habár bonyolódik a hely­zet: a mezőgazdasági támogatások­hoz ragaszkodó Franciaország már nem olyan elszigetelt, mint egy he­te. Spanyolország és Belgium is meginogni látszik. Major Luxemburg után éppen Spanyolországba utazik, de fő té­mája valószínűleg nem a GATT lesz, hanem az EK közös költség­­vetése. A brit kormány szeretné három évre befagyasztani a közös költségvetést, és utána is jóval ki­sebb mértékben akarja nőni látni, mint az EK brüsszeli bizottsága ja­vasolja. A takarékosságban maga mellett tudhatja Németországot, ám az EK szegényebb tagjai nevé­ben fellépő spanyol kormány igen felháborodott, mert úgy véli, hogy a vártnál kevesebb jut a déli orszá­gok támogatására. Az EK menekültügyi konferenciája A minta a brit vasszigor MTI --------------------------------------­A közös piaci belügyminiszterek londoni tanácskozásukon tegnap megegyeztek abban, hogy szigorú intézkedésekre van szükség a tag­államokba irányuló menekültáradat megfékezésére. Egyetértettek ab­ban, hogy meg kell gyorsítani azok visszatoloncolását, akik „nyilván­valóan alaptalanul” kérnek mene­dékjogot. Elhatározták, hogy listát állítanak össze azokról az orszá­gokról, amelyeket biztonságosnak tartanak, tehát amelyek polgárai nem folyamodhatnak menedékjo­gért üldöztetésre hivatkozva. A biztonságos lét kritériumait pedig szigorúbbakra fogják venni. A kö­zös piaci tervezet nagy vonalaiban a brit bevándorlási és menedékjogi törvénymódosítást követi, amelyet most tárgyal a parlament. Az új szabályozás szerint a menekültek­nek 48 órájuk lesz a fellebbezésre, és ha akkor is alaptalannak találják kérelmüket, hazaküldik őket. Most a legtöbb közös piaci országban még évekig is eltart a menekültek jogi helyzetének a tisztázása. A polgárháború sújtotta körzetekkel, például Boszniával kapcsolatban a miniszterek támogatják, hogy a menekülők elsősorban hazájuk biz­tonságosabb körzeteiben próbálja­nak nyugodtabb helyet keresni, ne pedig külföldön. Közben a brit kormány nemzet­közi nyomásra vállalta, hogy kivé­teles esetként befogadnak további 4 000 jugoszláviai menekültet. Ez­zel megkétszereződik a Nagy-Bri­­tanniába hivatalosan beengedett ju­goszláviai menekültek száma. Nemhivatalosan több mint harmin­cezer jugoszláviai menekült van Nagy-Britanniában, ők még a ví­zumkényszer meghirdetése előtt turistaútlevéllel érkeztek. Londoni megfigyelők úgy vélik: jóllehet Németország hiába követeli EK- tagtársaitól, hogy tevékenyebben osztozzanak a jugoszláviai mene­kültáradatban, a hétfői megállapo­dás közvetve mégis enyhítheti a németek terhét, mert nemzetközi erkölcsi alapot ad az ottani nagyon liberális bevándorlási szabályok szigorítására. Katonai partneri kapcsolat Peking és Hanoi között? Pekingi tudósítónktól Li Peng kínai kormányfő tegnap óta Hanoiban tárgyal. Megbeszélé­seinek középpontjában bizonyára a Nansha-szigetek birtoklásának kér­dése áll. A bőséges olajkincset rej­tő dél-kínai tengeren földrajzilag Vietnamhoz közelebb fekvő szige­teken jelenleg Peking gyakorolja a fennhatóságot, amit régóta kifogá­sol a szomszédos Vietnam. Ez év elején még éles volt a kí­nai-vietnami vita hangneme, most mégis látszólag a legnagyobb egyetértésben tárgyalnak a ’70-es évek végén Kambodzsa miatt szembekerült államok vezetői. Rá­adásul ma már Peking hajlandó be­venni az üzletbe Hanoit. Kína szívesen vállalkozna az igencsak elavult vietnami ipar újjá­élesztésére, s a ma már nem ingye­nes felújítás jogának elnyerésére meg is van az esélye. Li Peng egyhetes látogatását már előzetesen nagyra értékelte a Vietnami Kommunista Párt lapja. Kiemeli, hogy 1971 óta, amikor Csou En-laj járt ott, Li Peng az el­ső kínai miniszterelnök Hanoiban. A kambodzsai polgárháború idején még határháborút is vívó szomszé­dok tavaly novemberben állították helyre kapcsolataikat. Peking jól megfontolt gazdasági érdekeit szem előtt tartva bővíteni akarja dél-kelet-ázsiai befolyását, s ehhez Vietnamot megfelelő hídfőnek tartja, amely még mindig erős had­seregével katonai partner is lehet számára a régióban. A vezető sze­rep természetesen Pekingnek jár­na. • Kegyes Csilla MEGHÍVÓ A BÁV Rt. decemberi aukcióján árverésre kerülő­ festményeket, ékszereket a MOM Művelődési Központ kupolatermében (Bp. XII., Csörsz u. 18.) mutatjuk be, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk december 6-ig naponta 10—18 óráig. Az árverést ugyanitt, a színházteremben tartják, december 7-én (ékszer) 16 órától és december 8-án és 9-én (festmény) 17 órától. A Bizományiban bízható Bizományi Kereskedőház és Baloghitel Rt. KÜLFÖLD RMDSZ-tiltakozás a gyulafehérvári évfordulón A nemzetiségek ünnepe is Bukaresti tudósítónktól__________ Liviu Maior, az új oktatásügyi miniszter ellenzi a kisebbségi isko­lák hálózatát; Kolozsvárott kegye­letsértő akciót követnek el Mátyás király szobra ellen; lecserélik a magyar utcaneveket; betiltják a magyar helységnevek használatát; a sajtóban egymást érik a magyar­­ellenes cikkek, a szélsőséges erők az RMDF betiltását, Tőkés Romá­niából való kitiltását követelik... Az RMDF tiltakozónyilatkozatban veszi számba — a legnagyobb ag­godalommal — mindezeket a jog­­tipró intézkedéseket, és felemeli szavát az ellen, hogy szélsősége­sen nacionalista román körök köz­vetlenül Erdély és Románia egye­sülése, a románság nemzeti napja előtt „a maguk torz elképzelései szerint” kívánják előkészíteni az „ünnepi” hangulatot. A romániai magyarság képvise­leti szervének alelnöke, Szőcs Gé­za által aláírt nyilatkozat december 1-jével kapcsolatban leszögezi: ez a román nép nemzeti egységének — egyben azonban „az erdélyi ma­gyarság önrendelkezésének ünnepe is”, hiszen az 1918-ban közzétett gyulafehérvári kiáltvány széles kö­rű jogokat és önrendelkezést sza­vatolt a nemzetiségeknek. Mindez azonban ígéret maradt. A tiltakozónyilatkozat a külföd­­re utazók benzintank illetékében annak az akaratnak a megnyilvá­nulását látja, hogy újabb vasfüg­göny mögé rejtsék az országban zajló antidemokratikus folyamato­kat, korlátozzák a mozgásszabad­ságot. A dokumentum végezetül megállapítja: mindez egyértel­műen azt tanúsítja, hogy Romá­niában felgyorsult a visszarende­ződés. „Népcsoportunk tudatos el­tüntetésének szándékáról van szó akkor, amikor őseink, történelmi múltunk és művelődésünk még meglévő nyomait kívánják kisajá­títani és eltüntetni a mai hazai ha­talmasok” — vonja le a szomorú következtetést az RMDF tiltako­zónyilatkozata. Kolozsvárott ismét feszültté vált a hangulat, Funar utcanévtábla-ak­­ciói miatt. Kiderült, hogy „fekete­listáján” ott szerepelt Bartók Béla, Ady Endre, Brassai Sámuel, — mint már jelentettük — Arany Já­nos neve is. Tervei szerint lenné­nek viszont a fasiszta diktátorról, Antonescu marsallról, Ion Lanc­­ranjanról, a hírhedt Szózat Erdély­ről című írás szerzőjéről, valamint Kossuth ádáz ellenfelének, Avram láncának a vezéreiről elnevezett utcák. A magyarság tiltakozására Gheorghe Funar polgármester most bizottságot létesített az utca­névcserék felülvizsgálatára. Sok változást viszont nem ígér az a tény, hogy e szakbizottságban a Román Nemzeti Egységpárt há­rom, míg a Demokratikus Konven­ció mindössze két emberrel vesz részt. A fokozott nemzeti érzés légkö­rében emlékeztek meg hétfőn dél­után Bukarestben Erdély és Romá­nia egyesüléséről — a románság nemzeti napjáról — a parlament két házának részvételével megtar­tott gyűlésen. Horia Rusu, a liberá­lisok fiatal szárnyának képviselője viszont a túlhajtott nacionalizmus, az idegengyűlölet veszélyeire fi­gyelmeztetett, a populista demagó­gia elleni küzdelemre, a nemzeti kommunista elhajlások megfékezé­sére szólított. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora pedig rámuta­tott: a 74 évvel ezelőtt megfogal­mazott gyulafehérvári kiáltvány­ban foglalt kisebbségi jogok mind­máig időszerűek. • Bogdán Tibor Olasz—orosz bűnszövetkezet MTI--------------------------------------­ Az olasz maffia megállapodást írt alá a volt Szovjetunióban műkö­dő bűnbandákkal világméretű ká­bítószer- és atomfegyver-kereske­delmi hálózat létrehozására. Jirí Vacek, a csehszlovák szövetségi belügyminisztérium egy illetékese elmondta a The Times című brit lapnak, hogy a megállapodást né­hány hete Prágában írták alá, s ab­ban kitervelték, hogy új bérgyil­koscsoportot is alakítanak a kábító­szerkereskedelem védelmére. A csoportba a volt KGB tagjaiból, af­ganisztáni háborús veteránokból és moszkvai karateklubokból tobo­roznak embereket. Hétfőn megjelent nyilatkozatá­ban a prágai szakértő azt mondta, hogy az olasz—orosz maffia-ve­­gyesvállalkozás felügyelete alá akarja vonni a nemzetközi bűnö­zésnek legalább kétötödét 1997-ig. A maffia ezenkívül radioaktív anyagokkal, céziummal, stroncium­­mal, uránnal és plutóniummal is kereskedik, és ehhez is jól jön az orosz együttműködés — mondta a cseh tisztségviselő. Hozzátette: az olasz és az orosz bűnözők közötti átmenőforgalom fő útvonala Cseh­szlovákia, de kisebb mennyiségek, mind hasadóanyagokból, mind ká­bítószerből, Magyarországon és Lengyelországon is átjutnak. Békülékeny hangok Moszkvában MTI Az orosz államfő a kongresszust felvezető kampánya záróakkordja­ként az oroszországi tömegtájékozta­tási eszközök vezetőivel folytatott eszmecserét tegnap és határozottan kiállt a nyíltság, a szólásszabadság és a demokrácia megóvása mellett. A találkozón a tévé és rádió vezetői, az Izvesztyija, a Komszomolszkaja Pravda és más tekintélyes orgánu­mok főszerkesztői mellett részt vett Mihail Poltoranyin, a múlt héten tisztéből elmozdított sajtóminiszter, és Jegor Jakovlev, az osztankinói té­vé szintén egy hete menesztett elnö­ke. Borisz Jelcin úgy döntött, hogy módosítja utóbbi felmentéséről ho­zott rendeletét, amelyből az új meg­fogalmazásban kimaradt a nemzeti­ségi konfliktusok helytelen kezelésé­re való hivatkozás, és helyette olyan kitétel került, amely szerint Jakovle­­vet más beosztásba történő áthelye­zése miatt mentette fel a tévéelnöki tisztből. A ma kezdődő népképvise­lői kongresszust megelőző békülé­­keny nyilatkozatok sorából is ki­emelkedik Arkagyij Volszkijé, aki az Állampolgári Szövetség kong­resszusi támogatásáról biztosította Jegor Gajdar ügyvezető kormányfőt. Az együttműködésre, a kompro­misszumok keresésére szólított fel hétfői nyilatkozatában Ruszlan Haszbulatov. Bill Clinton megvá­lasztott amerikai elnök hétfőn üzene­tet intézett Borisz Jelcinhez, amely­ben határozott támogatásáról biztosí­totta a kongresszusra készülő orosz kollégáját a demokrácia és­ a refor­mok továbbvitelében. George Bush amerikai elnök hétfőn este telefonbeszélgetésben ugyancsak biztosította Borisz Jel­cin orosz államfőt, hogy támogatja az oroszországi reformfolyamatok továbbvitelét. (A kongresszusról szóló háttér­anyagunk a 8. oldalon) Az ezredfordulóra iráni atomfegyverek? (MTI) Teherán két újabb tengeralattjárót vásá­rolt Oroszországtól — jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján az iráni haditengerészet parancsnoka. Ezzel egy időben egy CIA-je­­lentéstervezet arról számol be, hogy az előre­jelzések szerint Irán 2000-re atomfegyvert ál­líthat elő. A jelentéstervezet szerint Iránban szakértői csoport irányítja az atomprogramot, s a szakemberek közül többen az Egyesült Ál­lamokban végezték tanulmányaikat. Teherán a tavalyi 200 millióról idén 800 millió dollár­ra növelte nukleáris költségvetését. Perui menedékjog a venezuelai puccsistáknak (MTI) Peru menedékjogot ad annak a 93 ve­nezuelai katonának, akik a múlt pénteken vég­rehajtott caracasi puccskísérlet kudarca után menekültek a szomszédos ország területére. Alberto Fujimori perui elnök a közölte: ha a katonák közül valaki haza akar térni és a cara­casi kormány biztosítja számukra a büntetlen­séget, akkor Peru segítséget nyújt a visszaté­réshez. Carlos Andrés Pérez venezuelai elnök Világhíradó tegnap megerősítette, hogy a puccskísérlet el­lenére nincs szándékában lemondani hivatalá­ról. FÁK-békefenntartók (MTI) Oroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán és Kirgizisztán védelmi miniszterei az üzbe­­gisztáni Termezben tegnap megállapodtak ab­ban, hogy a Független Államok Közösségé­nek (FÁK) égisze alatt békefenntartó csapato­kat vezényelnek a polgárháború sújtotta Tá­dzsikisztánba. A megállapodás értelmében a már Tádzsikisztánban állomásozó 201. orosz hadsereg mellé kirgiz, kazah egységeket és egy üzbég, gyorsan bevethető ezredet vezé­nyelnek át, de a békefenntartók összlétszámát egyelőre nem pontosították. Gregor Gysi feladja (MTI) Gregor Gysi, az NSZEP utódpártjaként elkönyvelt Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) elnöke csak januárig kíván posztján maradni. Ezt maga a pártelnök jelentette be tegnap Berlinben a vezetőség ülésén. Gysit a közelmúltban támadások érték azért, mert tu­dott helyettesének Stasi-múltjáról, ennek el­lenére helyeselte, hogy Andre Brie megpá­lyázza a PDS berlini szervezetének elnöki posztját. A 44 éves ügyvéd a pártelnöki poszt­tól való megválás után is tovább kívánja ve­zetni a PDS Bundestag-csoportját. Lemondott bonni út (MTI) Az izraeli parlament küldöttsége a né­metországi szélsőjobboldali kilengések miatt lemondta az erre a hétre tervezett bonni látoga­tását, miközben a német főügyész, Alexander von Stahl tegnap jelezte: minden bizonnyal megtalálták az egy héttel ezelőtti möllni gyúj­togatás tettesét vagy tetteseit. Őrizetbe vettek ugyanis egy 19 éves möllni fiatalembert, aki vélhetően segítőtársakkal együtt gyújthatta fel az évek óta ott élő törökök házait. Kongói áldozatok (MTI) A kongói rohamrendőrség legkevesebb három tüntetőt meggyilkolt és 11 -et megsebe­sített tegnap az afrikai ország fővárosában. El­lenzéki pártok nyolc halálos áldozatról tudnak. Brazzaville-ben legalább ötezren vonultak az utcákra. A tüntetők támogatásukról biztosítot­ták az országban pénteken kezdődött polgári engedetlenségi tiltakozóakciót. Román—moldovai parlamenti bizottság Bukaresti tudósítónktól__________ Románia nemzeti napja, Erdély és Románia egyesülésének ünnepe jó alkalommal szolgált a moldovai unionisták számára, hogy nagysza­bású népgyűlést szervezzenek Chi­­sinauban a román—moldovai határ eltörlését követelve. A többezres gyűlés szónokai, közöttük Mircea Druc, a romániai elnökválasztások volt jelöltje, a nacionalista egyesü­léspárti Moldovai Keresztényde­mokrata Népfront elnöke, a Füg­getlen Államok Közösségétől való eltávolodást, Transznisztria (a Dnyeszter-mellék) megőrzését, a Romániához való feltétel nélküli csatlakozást követelték. Az ünnepi összejövetelhez üze­netet intézett Ion Iliescu román ál­lamfő. A dokumentum megismétli a bukaresti vezetésnek azt a koráb­bi tételét, miszerint a két román ál­lam léte történelmi tény, továbbá Moldova függetlenségének és szu­verenitásának megszilárdítását az első lépésnek nevezi „a nemzeti egység kiteljesítése” felé vezető úton. Bukarest és Chisinau egyébként az egyesülést szolgáló megállapo­dásként értékeli a román—moldo­vai interparlamentáris bizottság megalakítását is. Az 50 fős testü­let — amelyben egyenlő arányban vesznek részt a két ország parla­menti képviselői — legfőbb célki­tűzése éppen a két ország törvény­kezésének egybehangolása, a gaz­dasági integrálódás támogatása, a „közös szellemi és kulturális tér­ség” kialakítása és a más területe­ken történő közeledés érdekében. A bizottság ugyanakkor azon lesz, hogy a két parlament minél szoro­sabban együttműködjön az euró­pai és a nemzetközi parlamenti szervek keretében. Mindezt az a jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Ad­rian Nastase, a román parlament képviselőházi elnöke és Alexand­ru Mosanu, a moldovai törvény­hozási fórum elnöke írt alá. • B. T. Az „anyaországgal való dicsőséges egyesítést” követelik mol­dovai románok FOTÓ:REUTER Vádirat a Honecker-perben MTI -------------------------------------­Tegnap, az Erich Honecker és társai ellen kezdeményezett bírósá­gi per ötödik tárgyalási napján fel­olvasták a vádiratot. Honeckert je­len pillanatban 13, az NDK— NSZK-határ mentén 1964 és 1989 között lelőtt ember haláláért teszik felelőssé, míg Kessler volt nemzet­­védelmi minisztert tíz, helyettesét, Streletzet és Albrecht Suhl megyei első titkárt pedig kilenc ember ha­láláért. 1992. december 1., kedd Hofburg-tűz: felelős nem akad Bécsi tudósítónktól_____________ Ellentétek robbantak ki a bécsi Hofburg-tűzért felelőssé tehető veze­tő osztrák hivatalnokok — a várka­pitányság és a külügyminisztérium tisztviselői — között. Különösen, hogy a csillagászati díjtételek miatt az egykori császári palota tűzkár el­len nem volt biztosítva. A leégett Vigadó-termet hosszú éveken keresztül használták a helsin­ki folyamat különféle tanácskozásai­nak színhelyéül az osztrák külügy­minisztérium égisze alatt. A Hofburg hatalmas épületegyüttese azonban az állam tulajdonát képezi, és gondnoka egy „várkapitány” címmel felruhá­zott magas rangú hivatalnok. Ez a jogász most azzal érvel, hogy mivel a diplomáciai immunitást élvező kül­földieket az osztrák hatóságok nem kontrollálhatják, a külügyminiszté­riumnak kellene nemcsak értük, ha­nem az általuk használt helységekért is felelősséget vállalnia. Ezt a kül­ügyminisztérium vezetősége vissza­utasítja. •P.J.G. • Mrázik Géza Schmidt kontra Stolpe Berlini tudósításunk Tovább gyűrűzik a Stasi-kap­­csolattal vádolt brandenburgi tarto­mányi miniszterelnök, Manfred Stolpe (SPD) ügye. A különösen a volt NDK polgárait foglalkoztató Stolpe-dosszié új adatokkal gazda­godhat, hiszen a következő két hét­ben Potsdamban újabb 14 tanút hallgatnak ki ügyében. Ma, kedden az NSZK volt kancellárja, Helmut Schmidt tájékoztatja a vizsgálóbi­zottságot a hajdani keletnémet evangélikus egyházi vezető esetle­ges Stasi-kapcsolatairól. Schmidt meghallgatásának kö­zéppontjában az a Stolpéval meg­tartott 1981. júliusi találkozó áll, amelyen Genscher akkori külügy­miniszter is részt vett. A kérdés az, hogy a két nyugatnémet politikus­nak a lengyelországi helyzetről adott információt annak idején Stolpe közvetítésével az NDK ál­lambiztonsági hatóságának tudo­mására juthattak-e.

Next