Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 13-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

1993. január 16., szombat MH-információ Magyarország és Szlovákia egy­ként a másik fél merevségét és hajthatatlanságát okolja azért, hogy semmi előrehaladás sem volt a hő­si kérdésről csütörtökön tartott po­zsonyi vízügyes szakértői tárgyalá­sokon. Mindkét fél azt állítja, hogy saját maga kompromisszumos ja­vaslattal állt elő. Ezekről azonban a nyilatkozatok alapján az állapít­ható meg, hogy lényegében mind­két ország megismételte csütörtö­kön Pozsonyban azt, amit már de­cember 10-én Brüsszelben is elő­terjesztett — sikertelenül. A pozsonyi szakértői megbeszé­lésen kellett volna annyira közelí­teni az álláspontokat, hogy a jövő kedden Brüsszelben az Európai Közösség védnöksége alatti kül­ügyi tárgyaláson valami előrelépés következhessen az úgynevezett ideiglenes rezsim kérdésében, vagyis abban, hogy mennyi vizet kell a szlovákoknak visszaadniuk a régi Duna-mederbe az alatt az idő alatt, amíg a Hágai Nemzetközi Bí­róság a bősi vitával fog foglalkoz­ni. Tatár György, a külügyminiszté­rium miniszteri biztosa tegnap la­punknak nyilatkozva azt mondta, hogy a szlovák álláspont továbbra is mozdulatlan, a szlovákok gya­korlatilag ugyanazt tették le most is az asztalra, amit már a december 10-ei brüsszeli külügyi találkozón is előterjesztettek, majd kénytele­nek voltak visszavonni. Hasonló értelemben minősítették a szlovák tárgyalók a csütörtökön késő este véget ért pozsonyi megbeszélések után a magyar küldöttség pozíció­ját is — derül ki a pénteki szlová­kiai lapokban megjelent nyilatko­zatokból, tudósításokból. Mindkét fél úgy tartja, hogy ő tett kompromisszumos ajánlatot, de azt a másik mereven elutasítja. A magyar értékelés szerint a szlovákok nem fogadták el azt a ja­vaslatot, hogy csak nagyon ala­csony vízhozam esetén ragaszko­dunk a vízmennyiség 95 százaléká­nak visszajuttatásához, magasabb vízhozamoknál 75-80 százalékkal is megelégszünk, és nem követel­­­jük feltétlenül a Duna elterelése céljából épített objektumok lebon­tását, mint az elején, sőt, belemen­nénk abba is, hogy magasabb víz­hozamok esetén a szlovákok mű­ködtessék a bősi erőművet, ami szintén engedmény a korábbi ma­gyar állásponthoz képest. A szlovákok pedig azt javasol­ták csütörtökön Pozsonyban, hogy ők a dunacsúnyi elterelésnél ugyan csupán 400-600 köbméter vizet ad­nának vissza az Öreg-Dunába má­sodpercenként (az éves átlag 2025), de építenének a magyar sza­kaszon olyan gátakat (úgynevezett bukókat), amelyek következtében a vízszint újra olyan magas lenne, mint körülbelül 1500 köbméteres vízhozamnál volt az elterelés előtt, így a Szigetközben a kis vízhozam ellenére is a régi volna a vízszint. A szlovák kifogás az, hogy a ma­gyarok hallani sem akarnak erről. Tatár György miniszteri biztos szerint Pozsonyban arra volt felha­talmazása a magyar küldöttségnek, hogy minél több közös pontot ke­ressen a magyar és a szlovák állás­pontban, illetve kiderítse, melyek azok a pontok, amelyeken az elté­rő álláspontok a jövő keddi brüsszeli találkozón közelíthetők. „A találkozási pontok száma azon­ban gyakorlatilag nulla volt. De nem a mi hibánkból” — mondta Tatár. Mivel a pozsonyi tárgyalások közben a pozsonyi tárgyalóküldött­ség vezetője a sajtónak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy a szlová­kok a magyarok hajthatalansága miatt el sem mennek jövő héten Brüsszelbe, megkérdeztük Tatár Györgyöt, hogy a magyar küldött­ség megy-e. „Semmiféle hivatalos kezdeményezés sem érkezett hoz­zánk a szlovák féltől, ami miatt változtatnunk kellene. Mi továbbra is készülünk Brüsszelbe” — felelte Tatár. Mi elvetjük a bukókat, ők a 75 százalékot Pozsony, ismét a régi javaslatok Azonnali cselekvést! A Duna elterelésének tragédiája megmutatta, mily messzire jutottunk már a természet elpusztításának félelmetes útján. Ez sem volt azonban elég, hogy fölrázza akár a magyarországi, akár a világközvéleményt. Vagy olyan mély volna már a kétségbeesés letargiája, hogy esélyt sem lát már senki a fordulatra, megmenteni egyáltalán az életet? Magyarország és Szlovákia élővilága ellen agressziót követtek el a Duna elrekesztésével, és így ökológiai szükségállapot állt elő. Alulírottak azzal a követeléssel fordulunk a magyar Országgyűléshez, a kormányhoz, a miniszterelnökhöz és a köztársaság elnökéhez, tegye­nek meg mindent a Duna visszatereléséért és a katasztrófa sújtotta terü­letek helyreállításáért, közösen az érintett és felelős államokkal. Továbbá felszólítjuk minden felelősen gondolkozó embertársunkat idehaza és külföldön egyaránt, követeljék kormányaiktól és a politikai pártoktól, a közvéleményt formáló intézményektől; változtassanak mos­tani, egyoldalúan gazdasági és hatalompolitikai gyakorlatukon; alakít­sanak ki komolyan vehető stratégiákat az ökológiai összeomlás megaka­dályozására. Budapest, 1993. január 6-án Aratóné Sóskúti Ilona, dr. Ásványi Rezső, Baár Mónika, Barabás Iván, Berényi György, Bérczes László, Bojtár Endre, Bratka László, Buda Géza, Budai Katalin, Czakó Gábor, Csengő Miklós, Csengő Mik­­lósné, Csoóri Sándor, Dérczy Péter, Droppa György, dr. Erdélyi Mihály, Farkas Gabriella, dr. Finta József, Fleischer Tamás, Fodor András, Gra­­nasztói Szilvia, Hajnal Károly, Halász Judit, dr. Illés Zoltán, Kajdi András, Karátson Dávid, Karátson Gábor, Karátson János, Makovecz Imre, Marosi Györgyi, Marót Gyula, Marsall László, Miró Kiss Ida, Molnár István, Nagy Ágnes Dorka, Németh Gábor, Németi Rudolf, Parti Nagy Lajos, Pálmai Lászlóné, Perczel Anna, Pörögi András, Szentágothai János, Szilágyi Ákos, Tornai József, Varga Attila, Vargha János, Zilahy Péter Külföldi és hazai vendégek szólaltak fel az RMDSZ kongresszusán A nacionalisták elleni harc a feladat • Folytatás az 1. oldalról A Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu hangsúlyozta: biztosítani kívánják valamennyi kisebbség számára a szabad önkifejezés lehe­tőségét, a nyelvhasználatot, az is­kolákat, a kultúra és hagyományok ápolását, az anyanemzettel való kapcsolattartást, hiszen ez semmi­vel sem károsítja Románia egysé­gét és területi épségét. Kulin Ferenc az MDF részéről annak az óhajának adott hangot, hogy a kisebbségek ne válhassa­nak hatalmi harcok áldozatává, kö­veteléseiket ne véljék az állam el­leni támadásnak. Mindebben egyetértett vele Pető Iván, aki az SZDSZ jókívánságait tolmácsolta, és hangsúlyozta: a magyar politika alapelve, hogy az országot jól mű­ködő államok vegyék körül, hiszen a megfelelő körülmények között élő többség talán kevésbé keresi az ellenségképet. Nagy tapsot ka­pott Horia Rusu, a liberálisok Fia­tal Szárnyának elnöke, aki hangsú­lyozta: el kell fogadni a helyi ön­igazgatás elvét. Egyben felszólí­totta a magyar kisebbség képvise­lőit, ne fecséreljék erejüket a ro­mán szélsőséges nacionalisták el­leni harcra, az ellenük folytatott küzdelem elsősorban a románság feladata. Az RMDSZ inkább a romániai magyar kisebbség sokrétű problé­máinak rendezésére törekedjen. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke an­nak a véleményének adott hangot, hogy a „kelet-európai összevisz­­szaság láttán” várhatóan megvál­tozik a Nyugat véleménye, és nincs messze az az idő, amikor felismeri: helytelen szembeállíta­ni az egyéni és a kollektív jogo­kat. Szót kaptak a szlovákiai, vajda­sági, kárpátaljai magyar szerveze­tek vezető politikusai is. Hiányzott viszont Sütő András, aki nyílt le­velet intézett a résztvevőkhöz. Eb­ben arra szólított föl, hogy min­denki szabaduljon meg félelmei­től, ne tartson attól, hogy az egysé­gért folytatott küzdelem esetleg károsíthatja az egyén érdekeit. Sü­tő úgy véli, az előző, marosvásár­helyi kongresszus után nagyon ne­héz bizakodónak lenni, hiszen a széthúzás jelei észlelhetők még az RMDSZ elnöki szintjén is, és mindmáig kidolgozatlan a szövet­ség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni, hiszen az RMDSZ politi­kája kapcsán nem beszélhetünk „a történelmet, a valóságot megerő­szakoló” voluntarizmusról. Ellen­kezőleg, éppen a romániai kisebb­ségek ellen követnek el erőszakot. Hiú remény­e — teszi fel a kérdést a neves író — abban bízni, hogy olyan vezetőket választanak az RMDSZ élére, akik mindenekelőtt az önrendelkezés kérdéskörét tart­ják szem előtt. A kongresszushoz üzenetet inté­zett többek között Habsburg Ottó, Tempfli József nagyváradi katoli­kus megyéspüspök, Moses Rosen romániai főrabbi, a Burgenlandi Magyarok Kulturális Egyesülete, a Szlovákiai Magyar Polgári Párt és a Nemzeti Demokrata Szövetség nevében Pozsgay Imre. Minden bizonnyal utolsó politi­kai beszédét mondta el Domokos Géza pénteken délután, amikor az RMDSZ elnökeként előterjesztet­te beszámolóját. Őszintén szólt az általa vezetett testület hibáiról, nevezetesen arról, hogy nyilván­való erőfeszítései ellenére a romá­niai magyarság képviseleti szer­vének mindeddig nem sikerült meghatároznia önmagát, és iden­titásválsága továbbra sem oldó­dik, tevékenységében a politizálás és a civiltársadalom-építő funkció nem egészíti ki szervesen egy­mást, az állandósult és akuttá sú­lyosbodott torzulást naponta ész­lelni. Domokos Géza az RMDSZ op­tikájának „aggasztó beszűkülésé­ben” látja többek között a fő okát a személyeskedés elharapózásá­­nak, az egyéni ambíciók kórossá válásának. Az egyensúlyvesztés mindvégig jól nyomon követhető volt az RMDSZ vezető testületei­nek munkájában is. Az erről ké­szült elemzés rávilágít: az utóbbi két esztendő során megtárgyalt 52 pont és az esetükben hozott dönté­sek között mindössze 6 foglalko­zott belső szervezési, illetve szo­ciális­, gazdasági és iskolaproblé­mával, 45 viszont politikai jellegű volt. Az RMDSZ leköszönő elnöke a szövetség gyenge pontjának ne­vezte a gazdasági tevékenységet is, amelynek terén úgyszintén nem sikerült kidolgozni a stratégiát. Nem tagadta, az RMDSZ-ben mindenki érzi, tudja és várja a vál­tozást, ám természetesen a maga elképzelése, doktrínája­­ és érde­ke szerint. És éppen ez teszi bo­nyolulttá, majdhogynem lehetet­lenné a kívánt elmozdulást, a várt újjászületést. A jövőbeni feladatokról szólva Domokos Géza fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ az eddiginél vilá­gosabban határozza meg viszonyát a romániai társadalom valóságá­hoz, a Demokratikus Konvenció­hoz, a magyar nemzethez, hiszen a romániai magyar közösség nyelve, kultúrája és történelmi azonossága alapján annak szerves része. Gyak­ran halljuk — mondta Domokos — hogy nemzetben kell gondol­kodnunk. Ezt azonban azzal szük­séges kiegészíteni, hogy a romá­niai magyar kisebbségnek két nemzetben kell gondolkodnia, hi­szen nem lehet szabad, ha a román nemzet diktatúrák béklyójában sínylődik, és nem vívhatja ki nem­zetiségi jogait amíg a román társa­dalom azokat el nem ismeri. Ezért a romániai magyarság nemzeti-et­nikai céljai elválaszthatatlanok a demokrácia, a társadalomépítés ügyétől. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor rámutatott: a nemzet, amelynek a romániai magyar ki­sebbség a részét képezi sokféle módon és sokféle irányban segít­het, de a célok kijelölésének, a hozzájuk vezető utak és az alkal­mas idő megválasztásának „iszo­nyatosan terhes joga” a romániai magyar közösségé. Domokos Géza ezt azzal a meg­nyugtató érzéssel szögezte le, hogy szavai egybecsengenek a magyarországi parlamenti pártok képviselőinek, a magyar kormány­nak több ízben is megfogalmazott állásfoglalásával. A romániai magyar kisebbség elsőrendű érdeke a két szomszédos ország, Románia és Magyarország közötti jó viszony megvalósítása, és egyben reményét fejezte ki, hogy a nem kis fáradsággal készü­lő kétoldalú alapszerződés új táv­latokat nyit a térségre is jótékony hatással lévő román—magyar kap­csolatokban. Végezetül utalt a romániai ma­gyar kisebbséget fenyegető két csapdára: a kifáradásra, a beletörő­désre, valamint a valóságtól való elszakadásra, a kisebbségi elkese­redésre és kiábrándulásra építő, a mártíromságot eszközül ajánló magatartás kizárólagos modell­értékűvé emelésére. • Bogdán Tibor KÜLFÖLD Ș­ BELFÖLD Csurka a végső harcra készül­ő Antall ellen? • Folytatás az 1. oldalról Mindehhez hozzátette: átérzi a fe­lelősséget a nemzeti-szabadelvű szembenállásban, de a legnagyobb veszélyt éppen az jelentené, ha az MDF problémáit továbbra is a sző­nyeg alá söpörnék, s ezzel tovább mélyülne a nemzetet megosztó szaka­dék. Az országos gyűlés tervezett me­netrendjéről azonban még szavaznia kell jövő pénteken a küldötteknek. Debreczeni: a drámaíró végső harcra készül Csurka nyilatkozata kapcsán Deb­reczeni József képviselő, a nemzeti liberális szárny tagja elmondta: már egyértelműen látható, hogy a dráma­író a végső harcra készül. Hívei nyil­vánvalóan meg akarják torpedózni a meghirdetett és javasolt ügyrendet. Csurka most már nyíltan vállalja An­tall Józseffel való szembenállását — mutatott rá Debreczeni, aki hozzátet­te: nyilvánvalóan taktikai elemek is állnak annak hátterében, hogy az Antall vezette centrum már pénteken szavazást szeretne az új tisztségek­ről. Ugyanakkor az ügyrendnek nin­csen perdöntő jelentősége, mivel az nem kétséges: Antall Józsefet óriási fölénnyel választják majd meg a kül­döttek ismét pártelnöknek. A tét az elnökségi helyek megszerzése, Csur­­káék erre törekszenek. A nemzeti li­berálisok szintén a választás mielőb­bi lebonyolítását támogatják, hiszen nem volna korrekt, ha a több mint száz jelölt három napon át álláspont­ját ismertetné. Nem lehet egy ilyen vitában az esélyenlőséget sem bizto­sítani. Az igazán esélyes jelöltek hit­vallása pedig úgyis ismert — vélte Debreczeni. A képviselő végezetül kijelentette: az irracionális indulatok eluralkodása esetén a menetrendben váratlan fordulatok állhatnának elő, amely a jelenlegi ügyrendnél sokkal kevésbé lehetséges ö­nökségi tagja Csurka István tegnapi nyilatkozatát kommentálva. Szerinte Csurka megpróbál erőt és nyilvános­ságot szerezni abból a célból, hogy a hatalom teljes átalakítása az általa el­képzelt módon történjék meg. A libe­rális nézeteiről ismert politikus úgy véli, hogy Csurkának arra az esetre is vannak elképzelései, ha az országos gyűlésen nem érné el a célját. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem szemé­lyi, hanem politikai ellentét van An­tall és Csurka között. Az országos gyűlés nem fogja a szőnyeg alá sö­pörni a gondokat, ugyanakkor Fur­mann Imre elképzelhetőnek tarja a nyílt konfrontációt is. A politikus bí­zik a tagság józanságában, arra szá­mít, hogy a jövő hét végén demokra­tikus és megfontolt döntések szület­nek. Az MDF meg fogja oldani belső problémáit, hiszen már eddig is több belső vitát sikerült rendezniük. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Csurka István kiválása a pártból, Fur­mann így válaszolt: nem számít Csurka kilépésére, de az országos gyűlésen bármi előfordulhat. Reméli, hogy a vesztesben lesz annyi erő, hogy vereségét higgadtan vegye tu­domásul. Az MDF tagságának az ér­zelmi alapú és a valódi megoldásokat kínáló politikai irányvonalak közt kell választania. Furmann véleménye szerint a tagság 90 százaléka kritiká­val ugyan, de elfogadja a jelenlegi kormánypolitikát, Antall József te­kintélyét képességeivel és politikai cselekedeteivel vívta ki — mondta végezetül a politikus — , Csurka mostani támadásának egyik célja az lehet, hogy ezt a tekintélyt erodálja. • Sz. Sz.­ dosítását például jelentős állomásnak tartja a sajtófőnök a modern és haté­kony párttá válás útján. Ugyanígy rendkívüli jelentőségű a rövid és hosszú távú stratégia meghatározása is. Ha három napon át csak a tisztújí­tásra készülnének, a másik kettő mindenképpen elsikkadna és az egyes jelöltek melletti kampány folyna végig az ülés ideje alatt — vélte Medgyasszay. Az ajánlás még az utolsó pillanatban is megváltoz­hat, hiszen a párt vezetői a hét végén csokorba szedik a megyegyűléseken a küldöttek véleményét, az elnökség pedig a jövő héten ismét ülésezik. A teljes demokráciát egyébként az biz­tosítja — szögezte le a sajtófőnök—, hogy a programról végső soron a küldöttek dönthetnek, azt bármikor megváltoztathatják. Egyesek szerint túlszervezett az országos gyűlés, ám ezt csak azok látják így, akik nem tudják, hogy a demokrácia tényleges gyakorlása hosszadalmas és körül­ményes — fejezte be Medgyasszay László. •L. L.J. Horváth Béla nem kommentálja Csurka nyilatkozatát... — Én nem vagyok Csurka István szószólója vagy védőügyvédje, de azt felettébb furcsának találom, hogy az elmúlt napokban az elnökjelöltek közül csak az ő lemondásával foglal­kozott mindenki — nyilatkozta Hor­váth Béla országgyűlési képviselő, az MDF népi-nemzeti irányzatának egyik markáns személyisége, aki egyébként nem kívánta kommentálni Csurka István nyilatkozatát. Horváth Béla nehezményezte, hogy a többi jelölttől nem kértek semmiféle nyi­latkozatot. — Azt is furcsának tar­tom — mondta — , hogy a párt el­nökségének tagjai nem tudnak arról, hogy Csurka írásos lemondó nyilat­kozatát az országos választmány ülé­se előtt a múlt vasárnap bevitte a Bem téri székházba. A képviselő ugyanakkor leszögezte: politikai okokból a pártelnöki tisztségre kizá­rólag Antall József megválasztását tudja támogatni, a jelenlegi helyzet­ben más megoldás nem látszik cél­szerűnek. Az országos gyűlésen, az elnökség újjáválasztásakor ugyanak­kor azt is el kell dönteni: a tagság vá­lasztja az elnökséget, vagy az elnök­ség választja a tagságot? • Sz. Sz. MH-kommentár Már-már úgy látszott, hogy eny­hülnek a legnagyobb kormányzó párton belüli feszültségek, s a párt centrumhoz tartozó vezetőinek nyi­latkozatai is azt sejtették: győzedel­meskednek az egységtörekvések. Csendes, békés országos gyűlést re­mélt mindenki, s ezt látszott alátá­masztani az a „menetrend” is, ame­lyet a gyűlés szervezői gondosan el­készítettek. A menetrend elfogadása vagy elvetése azonban nem csupán a pillanatnyi vitát jelzi, hanem egyre élesebbé teszi a meglévő törésvona­lakat. Még akkor is, ha a mai me­gyegyűléseken ez vélhetőn egyre in­kább tudatosítja a tagságban, hogy ez a kérdés azt is eldöntheti, melyik irányzat válik uralkodóvá a párton belül. Kérdés az is: Csurkának és követőinek elég lesz-e a hátralévő idő akaratuk elfogadtatására. Ámde újabb és az országos gyű­lés előtt vélhetően nem az utolsó — porszem került a gépezetbe. Ugyanis Csur­ka István — bár lemondott az elnökségről — ismét nyilatkozott. Vélhetően a nép-nemzeti körök or­szágos gyűlésének tapasztalatai alapján, mint az idézett nyilatkozatá­ból is kiderül, vállalja a nyílt konf­rontációt a miniszterelnök pártel­nökkel. S mint mondja: mindent el­követ azért, hogy végre a párt gond­jainak megvitatására üljön össze az országos gyűlés, ahol már nem lehet egyetlen problémát sem a szőnyeg alá söpörni. Csurka ugyanis a vál­ság megoldását ebben látja, e tisztá­zás elmaradása esetére pedig balol­dali-liberális veszélyt jósol. S ebben bizonyára a tagság jelentős része tá­mogatja és egyetért vele. Megfigye­lők szerint ez pedig azt jelenti, hogy egyértelműen jobbra húzza magával az MDF centrumában lévőket, akik a pozíciók és a szavazóbázis megőr­zése érdekében alighanem kénytele­nek lesznek követni Csurkát. És egy­re több jel utal arra, hogy ez az iga­zi „mentrend” az, amely a „Néhány gondolatból" következően jelzi a párt Magyar Útját, amely úton An­tall József már aligha járhat tekin­télyvesztés nélkül. •CS.N.L. • Sz. P. Furmann elképzelhetőnek tarja a nyílt konfrontációt is — Csurka István következetesen folytatja azt a politikát, melyet 1992 augusztusában hirdetett meg sokat vitatott tanulmányában — mondta la­punknak Furmann Imre, az MDF el­ MDF-küldöttgyűlések MTI ------------------------------------­Szombaton és vasárnap az MDF megyei küldöttgyűléseket tart abból a célból, hogy a jövő hét végén sorra kerülő 6. országos gyűlés előtt a kül­döttek az országos elnökség tagjai­nak jelenlétében elmondhassák véle­ményüket. Szombaton a Békés me­gyei küldöttgyűlés résztvevője lesz Szabad György, az Országgyűlés el­nöke és Grezsa István, Borsod me­gyében Für Lajost és Furmann Imrét várják. Szentendrén a Pest megyei és budapesti küldöttek gyűlésén Szabó Tamás, Lezsák Sándor, Farkas Gab­riella elnökségi tagokon kívül jelen lesz Boross Péter is. A Tolna megyei tanácskozáson Szabó Iván ipari miniszter és Csurka István hallgatja meg a résztvevők véleményét. Für Lajos vasárnap Furmann Imrével Nyíregyháza vendége lesz. Kónya Imre és Zacsek Gyula a Zala megyei küldöttgyűlésen vesz részt, Csurka István, Szabó Iván és Grezsa Ferenc pedig Kecskeméten lesz jelen a Bács-Kiskun megyei tanácskozáson. Medgyasszay: az ajánlás még az utolsó pillanatban is megváltozhat Medgyasszay László, az MDF sajtófőnöke örül, hogy Csurka István felvetette az országos gyűlés demok­ratizmusának kérdését. A legtelje­sebb mértékben egyetért azzal, hogy tiszta körülmények között és demok­ratikus módon vitassák meg a párt belső problémáit. Az elnökség és a választmány programjavaslata egy­általán nem mond ellent ennek — vélekedett. A tisztújítás nagyon fon­tos, de csak egy az elvégzendő fel­adatok között.,, Az alapszabály mó­ =—3 MAGYAR HÍRLAP ·1 Kiszorult a Magyar Demokrata Fórum a békéscsabai önkormányzatból Mint lapunkban beszámoltunk róla, elmélyült az ellentét az MDF békéscsabai szervezetében a több­ségben lévő népi-nemzeti kör és az önkormányzati kollégium tagjai között. A megyei jogú város képvi­selő-testületének hét MDF-es tagja közül öt megalakította az önkor­mányzati kollégiumot, s novem­berben felfüggesztette munkáját a pártban, így tiltakozva a „csurkis­­ták” előretörése ellen, akik nem adtak helyet a párt vezetésében a „másként gondolkodóknak”. Csak az MDF városi elnöke dr. Kerekes Attila képviselte a testü­letben a párt érdekeit, a várakozó állásponton lévő Herceg Tamással együtt. Időközben az MDF-es alpolgár­mester Molnár György tizennégy pályázó közül megkapta a békés­csabai Regionális Munkaerőfej­lesztő és Képző Központ (RÁK) igazgatói székét, ám ehhez a testü­let egyetértése szükséges. Csütörtökön késő este soronkí­­vüli ülésén a közgyűlés egyrészt arról döntött, hogy mint munkálta­tó egyetért-e Molnár György kine­vezésével, s amennyiben igen, ho­gyan oldják meg a város kulturális, oktatási, egészségügyi irányítását. Az MDF békéscsabai szervezete azt szerette volna elérni, hogy to­vábbra is főállású legyen az MDF- es alpolgármester, s előző este tes­tületi ülésen jelöltet is állított Her­ceg Tamás személyében. Kerekes Attila a közgyűlésen úgy fogalma­zott, hogy ezt az állást csak főállás­ban lehet betölteni. Ám dr. Kere­kes Attila az MDF békéscsabai szervezetének elnöke a közgyűlé­sen ezzel a javaslatával egyedül maradt. Végül a városatyák elsöp­rő többségben egyetértettek azzal, hogy az alpolgármester Molnár György legyen a RÁK igazgatója, s ugyancsak elsöprő többséggel ar­ra szavaztak, hogy továbbra is ő maradjon az alpolgármester. E döntés — ami felfogható akár bizalmi szavazásnak is — azt ered­ményezte, hogy a jövőben az MDF békéscsabai szervezete nemigen befolyásolhatja a város dolgozóit, hiszen az MDF-es városatyák nem tartották magukra nézve kötelező­nek a párthatározatot. A történteket az MDF békéscsabai elnöke, dr. Kerekes Attila úgy kommentálta, hogy az ellenzéki többségű képvi­selőtestület kihasználta az MDF-en belüli nézeteltéréseket. Hozzátette: fordított helyzetben ő is ugyanígy cselekedett volna. • H. A. A püspöki kar állásfoglalása (MTI) A Magyar Katolikus Püspöki Kar tájé­koztatása szerint az egyházmegyei határok kiigazításának kérdésében — a II. Vatikáni Zsinat kifejezett rendelkezése szerint, a vi­lágegyház gyakorlatának megfelelően — a Magyar Katolikus Egyház is megoldást ke­res. A döntés az Apostoli Szentszékre tarto­zik. Az egyházmegyei központok kérdése nem merült fel. ✓ Kitüntetéseket adott át Göncz Árpád (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — műfordítói munkásságáért Széll Jenő műfordítónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztje kitüntetést adományozta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje ki­tüntetésben részesítette Lakatos István költő, író, műfordítót, Lator László költő, műfordí­tót, Sánta Ferenc írót, valamint művészi te­vékenysége elismeréseként Ütő Endre opera­énekest, a Magyar Állami Operaház igazga­tóját. Az átadáson jelen volt Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Az MSZP árfigyelő­ szolgálata (MH) Az MSZP a jövőben erősíteni kívánja kapcsolatát a különböző társadalomtudomá­nyi műhelyekkel, akár oly módon is, hogy pénzzel támogatja a kutatómunkát, jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mi­ Magyar híradó­ hály, a párt ügyvivője. Az országban szociá­lis­ válsághelyzet alakult ki. Ugyanakkor a társadalmat nem a kisebb-nagyobb politikai viharok, hanem a napi megélhetés gondjai foglalkoztatják. A január eleji áremelkedé­sek meghaladják a öt százalékot, s ez az arány — a már bejelentett tej-, kenyér-, táv­hőszolgáltatási és BKV-áremelések után — február elsejétől tovább emelkedik. Az MSZP ezért úgy döntött, hogy árfigyelő szolgálatot hoz létre, amely nyomon követi az árváltozásokat, s rögtön elemzi: a drágu­lás milyen változásokat okoz a bérből és fi­zetésből, valamint nyugdíjból élőknek. Kö­kény Mihály szerint az egészségügyi intéz­ményeket az ellehetetlenülés veszélye fe­nyegeti­ tani. A szociális törvény nem bizto­sítja a szociális­ alapjogokat, hangsúlyozta az ügyvivő. A rászorulók a korábbinál is ki­szolgáltatottabbak az önkormányzatoknak és a különféle intézményeknek, miközben a tá­mogatási feltételek tovább szigorodtak. A párt a jövőben szorosabb kapcsolatot szeret­ne kialakítani a különféle társadalompoliti­kai műhelyekkel. Igényli a szakértők véle­ményét, elemzéseiket, kutatómunkájukat akár anyagilag is hajlandó támogatni. Az MSZP célja a kormány programjához kap­csolódva alternatívát nyújtani a társadalom­nak. A Co-Nexus erősíti jelenlétét a Napiban (MH) Bár híre futott annak, hogy a Co-Ne­­xus esetleg kiszállna a Napi című gazdasági napilapból, Pénz András a Co-Nexus Hold­ing ügyvezető igazgatója határozottan cáfol­ta ezeket az értesüléseket. Mint elmondta a Co-Nexus a lapot 30—50 ezres példányszá­mú gazdasági napilappá szeretné felfuttatni, amihez további fejlesztések szükségesek. Ezért — még el nem határozott mértékű — tőkeemelést fontolgatnak, amiből a Co-Ne­­xus is kivenné részét. A Co-Nexus Gazdasá­gi és Pénzügyi Tanácsadó Rt. a lap 50 milli­ós tőkéjéből 25 millióval részesedik. Faludy-est Zalaegerszegen (Graffiti),,Enyém csak az, amit a sárba dob­tam...” címmel rendezik meg január 17-én este hat órakor Zalaegerszegen Faludy György estjét — tudtuk meg a Hevesi Sán­dor Színház dramaturgjától, a program szer­vezőjétől, Lökös Ildikótól. Az est folyamán a költővel Varnus Xavér orgonaművész be­szélget majd. A közös fellépés apropóját egy improvizációs hanglemez szolgáltatta, me­lyet Varnus a költő A haláltánc balladája cí­mű versének ihletésére készített, s amelynek bevételét felajánlotta Faludy György ma­gyarországi otthonának megteremtésére. Az orgonaművész pár hónappal ezelőtti Zala megyei koncertélménye kapcsán született az a gondolat, hogy a költő zalaegerszegi tisz­telői egy irodalmi est bevételével járuljanak hozzá a fiatal komponista kezdeményezésé­hez. A találkozó külön érdekessége, hogy minden teljes árú jegyet váltó néző ajándék­ba kapja majd Varnus Improvizációk Faludy György A haláltánc balladája című lemezét.

Next