Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 13-25. szám)
1993-01-16 / 13. szám
1993. január 16., szombat MH-információ Magyarország és Szlovákia egyként a másik fél merevségét és hajthatatlanságát okolja azért, hogy semmi előrehaladás sem volt a hősi kérdésről csütörtökön tartott pozsonyi vízügyes szakértői tárgyalásokon. Mindkét fél azt állítja, hogy saját maga kompromisszumos javaslattal állt elő. Ezekről azonban a nyilatkozatok alapján az állapítható meg, hogy lényegében mindkét ország megismételte csütörtökön Pozsonyban azt, amit már december 10-én Brüsszelben is előterjesztett — sikertelenül. A pozsonyi szakértői megbeszélésen kellett volna annyira közelíteni az álláspontokat, hogy a jövő kedden Brüsszelben az Európai Közösség védnöksége alatti külügyi tárgyaláson valami előrelépés következhessen az úgynevezett ideiglenes rezsim kérdésében, vagyis abban, hogy mennyi vizet kell a szlovákoknak visszaadniuk a régi Duna-mederbe az alatt az idő alatt, amíg a Hágai Nemzetközi Bíróság a bősi vitával fog foglalkozni. Tatár György, a külügyminisztérium miniszteri biztosa tegnap lapunknak nyilatkozva azt mondta, hogy a szlovák álláspont továbbra is mozdulatlan, a szlovákok gyakorlatilag ugyanazt tették le most is az asztalra, amit már a december 10-ei brüsszeli külügyi találkozón is előterjesztettek, majd kénytelenek voltak visszavonni. Hasonló értelemben minősítették a szlovák tárgyalók a csütörtökön késő este véget ért pozsonyi megbeszélések után a magyar küldöttség pozícióját is — derül ki a pénteki szlovákiai lapokban megjelent nyilatkozatokból, tudósításokból. Mindkét fél úgy tartja, hogy ő tett kompromisszumos ajánlatot, de azt a másik mereven elutasítja. A magyar értékelés szerint a szlovákok nem fogadták el azt a javaslatot, hogy csak nagyon alacsony vízhozam esetén ragaszkodunk a vízmennyiség 95 százalékának visszajuttatásához, magasabb vízhozamoknál 75-80 százalékkal is megelégszünk, és nem követeljük feltétlenül a Duna elterelése céljából épített objektumok lebontását, mint az elején, sőt, belemennénk abba is, hogy magasabb vízhozamok esetén a szlovákok működtessék a bősi erőművet, ami szintén engedmény a korábbi magyar állásponthoz képest. A szlovákok pedig azt javasolták csütörtökön Pozsonyban, hogy ők a dunacsúnyi elterelésnél ugyan csupán 400-600 köbméter vizet adnának vissza az Öreg-Dunába másodpercenként (az éves átlag 2025), de építenének a magyar szakaszon olyan gátakat (úgynevezett bukókat), amelyek következtében a vízszint újra olyan magas lenne, mint körülbelül 1500 köbméteres vízhozamnál volt az elterelés előtt, így a Szigetközben a kis vízhozam ellenére is a régi volna a vízszint. A szlovák kifogás az, hogy a magyarok hallani sem akarnak erről. Tatár György miniszteri biztos szerint Pozsonyban arra volt felhatalmazása a magyar küldöttségnek, hogy minél több közös pontot keressen a magyar és a szlovák álláspontban, illetve kiderítse, melyek azok a pontok, amelyeken az eltérő álláspontok a jövő keddi brüsszeli találkozón közelíthetők. „A találkozási pontok száma azonban gyakorlatilag nulla volt. De nem a mi hibánkból” — mondta Tatár. Mivel a pozsonyi tárgyalások közben a pozsonyi tárgyalóküldöttség vezetője a sajtónak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy a szlovákok a magyarok hajthatalansága miatt el sem mennek jövő héten Brüsszelbe, megkérdeztük Tatár Györgyöt, hogy a magyar küldöttség megy-e. „Semmiféle hivatalos kezdeményezés sem érkezett hozzánk a szlovák féltől, ami miatt változtatnunk kellene. Mi továbbra is készülünk Brüsszelbe” — felelte Tatár. Mi elvetjük a bukókat, ők a 75 százalékot Pozsony, ismét a régi javaslatok Azonnali cselekvést! A Duna elterelésének tragédiája megmutatta, mily messzire jutottunk már a természet elpusztításának félelmetes útján. Ez sem volt azonban elég, hogy fölrázza akár a magyarországi, akár a világközvéleményt. Vagy olyan mély volna már a kétségbeesés letargiája, hogy esélyt sem lát már senki a fordulatra, megmenteni egyáltalán az életet? Magyarország és Szlovákia élővilága ellen agressziót követtek el a Duna elrekesztésével, és így ökológiai szükségállapot állt elő. Alulírottak azzal a követeléssel fordulunk a magyar Országgyűléshez, a kormányhoz, a miniszterelnökhöz és a köztársaság elnökéhez, tegyenek meg mindent a Duna visszatereléséért és a katasztrófa sújtotta területek helyreállításáért, közösen az érintett és felelős államokkal. Továbbá felszólítjuk minden felelősen gondolkozó embertársunkat idehaza és külföldön egyaránt, követeljék kormányaiktól és a politikai pártoktól, a közvéleményt formáló intézményektől; változtassanak mostani, egyoldalúan gazdasági és hatalompolitikai gyakorlatukon; alakítsanak ki komolyan vehető stratégiákat az ökológiai összeomlás megakadályozására. Budapest, 1993. január 6-án Aratóné Sóskúti Ilona, dr. Ásványi Rezső, Baár Mónika, Barabás Iván, Berényi György, Bérczes László, Bojtár Endre, Bratka László, Buda Géza, Budai Katalin, Czakó Gábor, Csengő Miklós, Csengő Miklósné, Csoóri Sándor, Dérczy Péter, Droppa György, dr. Erdélyi Mihály, Farkas Gabriella, dr. Finta József, Fleischer Tamás, Fodor András, Granasztói Szilvia, Hajnal Károly, Halász Judit, dr. Illés Zoltán, Kajdi András, Karátson Dávid, Karátson Gábor, Karátson János, Makovecz Imre, Marosi Györgyi, Marót Gyula, Marsall László, Miró Kiss Ida, Molnár István, Nagy Ágnes Dorka, Németh Gábor, Németi Rudolf, Parti Nagy Lajos, Pálmai Lászlóné, Perczel Anna, Pörögi András, Szentágothai János, Szilágyi Ákos, Tornai József, Varga Attila, Vargha János, Zilahy Péter Külföldi és hazai vendégek szólaltak fel az RMDSZ kongresszusán A nacionalisták elleni harc a feladat • Folytatás az 1. oldalról A Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu hangsúlyozta: biztosítani kívánják valamennyi kisebbség számára a szabad önkifejezés lehetőségét, a nyelvhasználatot, az iskolákat, a kultúra és hagyományok ápolását, az anyanemzettel való kapcsolattartást, hiszen ez semmivel sem károsítja Románia egységét és területi épségét. Kulin Ferenc az MDF részéről annak az óhajának adott hangot, hogy a kisebbségek ne válhassanak hatalmi harcok áldozatává, követeléseiket ne véljék az állam elleni támadásnak. Mindebben egyetértett vele Pető Iván, aki az SZDSZ jókívánságait tolmácsolta, és hangsúlyozta: a magyar politika alapelve, hogy az országot jól működő államok vegyék körül, hiszen a megfelelő körülmények között élő többség talán kevésbé keresi az ellenségképet. Nagy tapsot kapott Horia Rusu, a liberálisok Fiatal Szárnyának elnöke, aki hangsúlyozta: el kell fogadni a helyi önigazgatás elvét. Egyben felszólította a magyar kisebbség képviselőit, ne fecséreljék erejüket a román szélsőséges nacionalisták elleni harcra, az ellenük folytatott küzdelem elsősorban a románság feladata. Az RMDSZ inkább a romániai magyar kisebbség sokrétű problémáinak rendezésére törekedjen. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a „kelet-európai összeviszszaság láttán” várhatóan megváltozik a Nyugat véleménye, és nincs messze az az idő, amikor felismeri: helytelen szembeállítani az egyéni és a kollektív jogokat. Szót kaptak a szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyar szervezetek vezető politikusai is. Hiányzott viszont Sütő András, aki nyílt levelet intézett a résztvevőkhöz. Ebben arra szólított föl, hogy mindenki szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson attól, hogy az egységért folytatott küzdelem esetleg károsíthatja az egyén érdekeit. Sütő úgy véli, az előző, marosvásárhelyi kongresszus után nagyon nehéz bizakodónak lenni, hiszen a széthúzás jelei észlelhetők még az RMDSZ elnöki szintjén is, és mindmáig kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni, hiszen az RMDSZ politikája kapcsán nem beszélhetünk „a történelmet, a valóságot megerőszakoló” voluntarizmusról. Ellenkezőleg, éppen a romániai kisebbségek ellen követnek el erőszakot. Hiú reménye — teszi fel a kérdést a neves író — abban bízni, hogy olyan vezetőket választanak az RMDSZ élére, akik mindenekelőtt az önrendelkezés kérdéskörét tartják szem előtt. A kongresszushoz üzenetet intézett többek között Habsburg Ottó, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, Moses Rosen romániai főrabbi, a Burgenlandi Magyarok Kulturális Egyesülete, a Szlovákiai Magyar Polgári Párt és a Nemzeti Demokrata Szövetség nevében Pozsgay Imre. Minden bizonnyal utolsó politikai beszédét mondta el Domokos Géza pénteken délután, amikor az RMDSZ elnökeként előterjesztette beszámolóját. Őszintén szólt az általa vezetett testület hibáiról, nevezetesen arról, hogy nyilvánvaló erőfeszítései ellenére a romániai magyarság képviseleti szervének mindeddig nem sikerült meghatároznia önmagát, és identitásválsága továbbra sem oldódik, tevékenységében a politizálás és a civiltársadalom-építő funkció nem egészíti ki szervesen egymást, az állandósult és akuttá súlyosbodott torzulást naponta észlelni. Domokos Géza az RMDSZ optikájának „aggasztó beszűkülésében” látja többek között a fő okát a személyeskedés elharapózásának, az egyéni ambíciók kórossá válásának. Az egyensúlyvesztés mindvégig jól nyomon követhető volt az RMDSZ vezető testületeinek munkájában is. Az erről készült elemzés rávilágít: az utóbbi két esztendő során megtárgyalt 52 pont és az esetükben hozott döntések között mindössze 6 foglalkozott belső szervezési, illetve szociális, gazdasági és iskolaproblémával, 45 viszont politikai jellegű volt. Az RMDSZ leköszönő elnöke a szövetség gyenge pontjának nevezte a gazdasági tevékenységet is, amelynek terén úgyszintén nem sikerült kidolgozni a stratégiát. Nem tagadta, az RMDSZ-ben mindenki érzi, tudja és várja a változást, ám természetesen a maga elképzelése, doktrínája és érdeke szerint. És éppen ez teszi bonyolulttá, majdhogynem lehetetlenné a kívánt elmozdulást, a várt újjászületést. A jövőbeni feladatokról szólva Domokos Géza fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ az eddiginél világosabban határozza meg viszonyát a romániai társadalom valóságához, a Demokratikus Konvencióhoz, a magyar nemzethez, hiszen a romániai magyar közösség nyelve, kultúrája és történelmi azonossága alapján annak szerves része. Gyakran halljuk — mondta Domokos — hogy nemzetben kell gondolkodnunk. Ezt azonban azzal szükséges kiegészíteni, hogy a romániai magyar kisebbségnek két nemzetben kell gondolkodnia, hiszen nem lehet szabad, ha a román nemzet diktatúrák béklyójában sínylődik, és nem vívhatja ki nemzetiségi jogait amíg a román társadalom azokat el nem ismeri. Ezért a romániai magyarság nemzeti-etnikai céljai elválaszthatatlanok a demokrácia, a társadalomépítés ügyétől. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor rámutatott: a nemzet, amelynek a romániai magyar kisebbség a részét képezi sokféle módon és sokféle irányban segíthet, de a célok kijelölésének, a hozzájuk vezető utak és az alkalmas idő megválasztásának „iszonyatosan terhes joga” a romániai magyar közösségé. Domokos Géza ezt azzal a megnyugtató érzéssel szögezte le, hogy szavai egybecsengenek a magyarországi parlamenti pártok képviselőinek, a magyar kormánynak több ízben is megfogalmazott állásfoglalásával. A romániai magyar kisebbség elsőrendű érdeke a két szomszédos ország, Románia és Magyarország közötti jó viszony megvalósítása, és egyben reményét fejezte ki, hogy a nem kis fáradsággal készülő kétoldalú alapszerződés új távlatokat nyit a térségre is jótékony hatással lévő román—magyar kapcsolatokban. Végezetül utalt a romániai magyar kisebbséget fenyegető két csapdára: a kifáradásra, a beletörődésre, valamint a valóságtól való elszakadásra, a kisebbségi elkeseredésre és kiábrándulásra építő, a mártíromságot eszközül ajánló magatartás kizárólagos modellértékűvé emelésére. • Bogdán Tibor KÜLFÖLD Ș BELFÖLD Csurka a végső harcra készülő Antall ellen? • Folytatás az 1. oldalról Mindehhez hozzátette: átérzi a felelősséget a nemzeti-szabadelvű szembenállásban, de a legnagyobb veszélyt éppen az jelentené, ha az MDF problémáit továbbra is a szőnyeg alá söpörnék, s ezzel tovább mélyülne a nemzetet megosztó szakadék. Az országos gyűlés tervezett menetrendjéről azonban még szavaznia kell jövő pénteken a küldötteknek. Debreczeni: a drámaíró végső harcra készül Csurka nyilatkozata kapcsán Debreczeni József képviselő, a nemzeti liberális szárny tagja elmondta: már egyértelműen látható, hogy a drámaíró a végső harcra készül. Hívei nyilvánvalóan meg akarják torpedózni a meghirdetett és javasolt ügyrendet. Csurka most már nyíltan vállalja Antall Józseffel való szembenállását — mutatott rá Debreczeni, aki hozzátette: nyilvánvalóan taktikai elemek is állnak annak hátterében, hogy az Antall vezette centrum már pénteken szavazást szeretne az új tisztségekről. Ugyanakkor az ügyrendnek nincsen perdöntő jelentősége, mivel az nem kétséges: Antall Józsefet óriási fölénnyel választják majd meg a küldöttek ismét pártelnöknek. A tét az elnökségi helyek megszerzése, Csurkáék erre törekszenek. A nemzeti liberálisok szintén a választás mielőbbi lebonyolítását támogatják, hiszen nem volna korrekt, ha a több mint száz jelölt három napon át álláspontját ismertetné. Nem lehet egy ilyen vitában az esélyenlőséget sem biztosítani. Az igazán esélyes jelöltek hitvallása pedig úgyis ismert — vélte Debreczeni. A képviselő végezetül kijelentette: az irracionális indulatok eluralkodása esetén a menetrendben váratlan fordulatok állhatnának elő, amely a jelenlegi ügyrendnél sokkal kevésbé lehetséges önökségi tagja Csurka István tegnapi nyilatkozatát kommentálva. Szerinte Csurka megpróbál erőt és nyilvánosságot szerezni abból a célból, hogy a hatalom teljes átalakítása az általa elképzelt módon történjék meg. A liberális nézeteiről ismert politikus úgy véli, hogy Csurkának arra az esetre is vannak elképzelései, ha az országos gyűlésen nem érné el a célját. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem személyi, hanem politikai ellentét van Antall és Csurka között. Az országos gyűlés nem fogja a szőnyeg alá söpörni a gondokat, ugyanakkor Furmann Imre elképzelhetőnek tarja a nyílt konfrontációt is. A politikus bízik a tagság józanságában, arra számít, hogy a jövő hét végén demokratikus és megfontolt döntések születnek. Az MDF meg fogja oldani belső problémáit, hiszen már eddig is több belső vitát sikerült rendezniük. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Csurka István kiválása a pártból, Furmann így válaszolt: nem számít Csurka kilépésére, de az országos gyűlésen bármi előfordulhat. Reméli, hogy a vesztesben lesz annyi erő, hogy vereségét higgadtan vegye tudomásul. Az MDF tagságának az érzelmi alapú és a valódi megoldásokat kínáló politikai irányvonalak közt kell választania. Furmann véleménye szerint a tagság 90 százaléka kritikával ugyan, de elfogadja a jelenlegi kormánypolitikát, Antall József tekintélyét képességeivel és politikai cselekedeteivel vívta ki — mondta végezetül a politikus — , Csurka mostani támadásának egyik célja az lehet, hogy ezt a tekintélyt erodálja. • Sz. Sz. dosítását például jelentős állomásnak tartja a sajtófőnök a modern és hatékony párttá válás útján. Ugyanígy rendkívüli jelentőségű a rövid és hosszú távú stratégia meghatározása is. Ha három napon át csak a tisztújításra készülnének, a másik kettő mindenképpen elsikkadna és az egyes jelöltek melletti kampány folyna végig az ülés ideje alatt — vélte Medgyasszay. Az ajánlás még az utolsó pillanatban is megváltozhat, hiszen a párt vezetői a hét végén csokorba szedik a megyegyűléseken a küldöttek véleményét, az elnökség pedig a jövő héten ismét ülésezik. A teljes demokráciát egyébként az biztosítja — szögezte le a sajtófőnök—, hogy a programról végső soron a küldöttek dönthetnek, azt bármikor megváltoztathatják. Egyesek szerint túlszervezett az országos gyűlés, ám ezt csak azok látják így, akik nem tudják, hogy a demokrácia tényleges gyakorlása hosszadalmas és körülményes — fejezte be Medgyasszay László. •L. L.J. Horváth Béla nem kommentálja Csurka nyilatkozatát... — Én nem vagyok Csurka István szószólója vagy védőügyvédje, de azt felettébb furcsának találom, hogy az elmúlt napokban az elnökjelöltek közül csak az ő lemondásával foglalkozott mindenki — nyilatkozta Horváth Béla országgyűlési képviselő, az MDF népi-nemzeti irányzatának egyik markáns személyisége, aki egyébként nem kívánta kommentálni Csurka István nyilatkozatát. Horváth Béla nehezményezte, hogy a többi jelölttől nem kértek semmiféle nyilatkozatot. — Azt is furcsának tartom — mondta — , hogy a párt elnökségének tagjai nem tudnak arról, hogy Csurka írásos lemondó nyilatkozatát az országos választmány ülése előtt a múlt vasárnap bevitte a Bem téri székházba. A képviselő ugyanakkor leszögezte: politikai okokból a pártelnöki tisztségre kizárólag Antall József megválasztását tudja támogatni, a jelenlegi helyzetben más megoldás nem látszik célszerűnek. Az országos gyűlésen, az elnökség újjáválasztásakor ugyanakkor azt is el kell dönteni: a tagság választja az elnökséget, vagy az elnökség választja a tagságot? • Sz. Sz. MH-kommentár Már-már úgy látszott, hogy enyhülnek a legnagyobb kormányzó párton belüli feszültségek, s a párt centrumhoz tartozó vezetőinek nyilatkozatai is azt sejtették: győzedelmeskednek az egységtörekvések. Csendes, békés országos gyűlést remélt mindenki, s ezt látszott alátámasztani az a „menetrend” is, amelyet a gyűlés szervezői gondosan elkészítettek. A menetrend elfogadása vagy elvetése azonban nem csupán a pillanatnyi vitát jelzi, hanem egyre élesebbé teszi a meglévő törésvonalakat. Még akkor is, ha a mai megyegyűléseken ez vélhetőn egyre inkább tudatosítja a tagságban, hogy ez a kérdés azt is eldöntheti, melyik irányzat válik uralkodóvá a párton belül. Kérdés az is: Csurkának és követőinek elég lesz-e a hátralévő idő akaratuk elfogadtatására. Ámde újabb és az országos gyűlés előtt vélhetően nem az utolsó — porszem került a gépezetbe. Ugyanis Csurka István — bár lemondott az elnökségről — ismét nyilatkozott. Vélhetően a nép-nemzeti körök országos gyűlésének tapasztalatai alapján, mint az idézett nyilatkozatából is kiderül, vállalja a nyílt konfrontációt a miniszterelnök pártelnökkel. S mint mondja: mindent elkövet azért, hogy végre a párt gondjainak megvitatására üljön össze az országos gyűlés, ahol már nem lehet egyetlen problémát sem a szőnyeg alá söpörni. Csurka ugyanis a válság megoldását ebben látja, e tisztázás elmaradása esetére pedig baloldali-liberális veszélyt jósol. S ebben bizonyára a tagság jelentős része támogatja és egyetért vele. Megfigyelők szerint ez pedig azt jelenti, hogy egyértelműen jobbra húzza magával az MDF centrumában lévőket, akik a pozíciók és a szavazóbázis megőrzése érdekében alighanem kénytelenek lesznek követni Csurkát. És egyre több jel utal arra, hogy ez az igazi „mentrend” az, amely a „Néhány gondolatból" következően jelzi a párt Magyar Útját, amely úton Antall József már aligha járhat tekintélyvesztés nélkül. •CS.N.L. • Sz. P. Furmann elképzelhetőnek tarja a nyílt konfrontációt is — Csurka István következetesen folytatja azt a politikát, melyet 1992 augusztusában hirdetett meg sokat vitatott tanulmányában — mondta lapunknak Furmann Imre, az MDF el MDF-küldöttgyűlések MTI ------------------------------------Szombaton és vasárnap az MDF megyei küldöttgyűléseket tart abból a célból, hogy a jövő hét végén sorra kerülő 6. országos gyűlés előtt a küldöttek az országos elnökség tagjainak jelenlétében elmondhassák véleményüket. Szombaton a Békés megyei küldöttgyűlés résztvevője lesz Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Grezsa István, Borsod megyében Für Lajost és Furmann Imrét várják. Szentendrén a Pest megyei és budapesti küldöttek gyűlésén Szabó Tamás, Lezsák Sándor, Farkas Gabriella elnökségi tagokon kívül jelen lesz Boross Péter is. A Tolna megyei tanácskozáson Szabó Iván ipari miniszter és Csurka István hallgatja meg a résztvevők véleményét. Für Lajos vasárnap Furmann Imrével Nyíregyháza vendége lesz. Kónya Imre és Zacsek Gyula a Zala megyei küldöttgyűlésen vesz részt, Csurka István, Szabó Iván és Grezsa Ferenc pedig Kecskeméten lesz jelen a Bács-Kiskun megyei tanácskozáson. Medgyasszay: az ajánlás még az utolsó pillanatban is megváltozhat Medgyasszay László, az MDF sajtófőnöke örül, hogy Csurka István felvetette az országos gyűlés demokratizmusának kérdését. A legteljesebb mértékben egyetért azzal, hogy tiszta körülmények között és demokratikus módon vitassák meg a párt belső problémáit. Az elnökség és a választmány programjavaslata egyáltalán nem mond ellent ennek — vélekedett. A tisztújítás nagyon fontos, de csak egy az elvégzendő feladatok között.,, Az alapszabály mó =—3 MAGYAR HÍRLAP ·1 Kiszorult a Magyar Demokrata Fórum a békéscsabai önkormányzatból Mint lapunkban beszámoltunk róla, elmélyült az ellentét az MDF békéscsabai szervezetében a többségben lévő népi-nemzeti kör és az önkormányzati kollégium tagjai között. A megyei jogú város képviselő-testületének hét MDF-es tagja közül öt megalakította az önkormányzati kollégiumot, s novemberben felfüggesztette munkáját a pártban, így tiltakozva a „csurkisták” előretörése ellen, akik nem adtak helyet a párt vezetésében a „másként gondolkodóknak”. Csak az MDF városi elnöke dr. Kerekes Attila képviselte a testületben a párt érdekeit, a várakozó állásponton lévő Herceg Tamással együtt. Időközben az MDF-es alpolgármester Molnár György tizennégy pályázó közül megkapta a békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ (RÁK) igazgatói székét, ám ehhez a testület egyetértése szükséges. Csütörtökön késő este soronkívüli ülésén a közgyűlés egyrészt arról döntött, hogy mint munkáltató egyetért-e Molnár György kinevezésével, s amennyiben igen, hogyan oldják meg a város kulturális, oktatási, egészségügyi irányítását. Az MDF békéscsabai szervezete azt szerette volna elérni, hogy továbbra is főállású legyen az MDF- es alpolgármester, s előző este testületi ülésen jelöltet is állított Herceg Tamás személyében. Kerekes Attila a közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy ezt az állást csak főállásban lehet betölteni. Ám dr. Kerekes Attila az MDF békéscsabai szervezetének elnöke a közgyűlésen ezzel a javaslatával egyedül maradt. Végül a városatyák elsöprő többségben egyetértettek azzal, hogy az alpolgármester Molnár György legyen a RÁK igazgatója, s ugyancsak elsöprő többséggel arra szavaztak, hogy továbbra is ő maradjon az alpolgármester. E döntés — ami felfogható akár bizalmi szavazásnak is — azt eredményezte, hogy a jövőben az MDF békéscsabai szervezete nemigen befolyásolhatja a város dolgozóit, hiszen az MDF-es városatyák nem tartották magukra nézve kötelezőnek a párthatározatot. A történteket az MDF békéscsabai elnöke, dr. Kerekes Attila úgy kommentálta, hogy az ellenzéki többségű képviselőtestület kihasználta az MDF-en belüli nézeteltéréseket. Hozzátette: fordított helyzetben ő is ugyanígy cselekedett volna. • H. A. A püspöki kar állásfoglalása (MTI) A Magyar Katolikus Püspöki Kar tájékoztatása szerint az egyházmegyei határok kiigazításának kérdésében — a II. Vatikáni Zsinat kifejezett rendelkezése szerint, a világegyház gyakorlatának megfelelően — a Magyar Katolikus Egyház is megoldást keres. A döntés az Apostoli Szentszékre tartozik. Az egyházmegyei központok kérdése nem merült fel. ✓ Kitüntetéseket adott át Göncz Árpád (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — műfordítói munkásságáért Széll Jenő műfordítónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Lakatos István költő, író, műfordítót, Lator László költő, műfordítót, Sánta Ferenc írót, valamint művészi tevékenysége elismeréseként Ütő Endre operaénekest, a Magyar Állami Operaház igazgatóját. Az átadáson jelen volt Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Az MSZP árfigyelő szolgálata (MH) Az MSZP a jövőben erősíteni kívánja kapcsolatát a különböző társadalomtudományi műhelyekkel, akár oly módon is, hogy pénzzel támogatja a kutatómunkát, jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mi Magyar híradó hály, a párt ügyvivője. Az országban szociális válsághelyzet alakult ki. Ugyanakkor a társadalmat nem a kisebb-nagyobb politikai viharok, hanem a napi megélhetés gondjai foglalkoztatják. A január eleji áremelkedések meghaladják a öt százalékot, s ez az arány — a már bejelentett tej-, kenyér-, távhőszolgáltatási és BKV-áremelések után — február elsejétől tovább emelkedik. Az MSZP ezért úgy döntött, hogy árfigyelő szolgálatot hoz létre, amely nyomon követi az árváltozásokat, s rögtön elemzi: a drágulás milyen változásokat okoz a bérből és fizetésből, valamint nyugdíjból élőknek. Kökény Mihály szerint az egészségügyi intézményeket az ellehetetlenülés veszélye fenyegeti tani. A szociális törvény nem biztosítja a szociális alapjogokat, hangsúlyozta az ügyvivő. A rászorulók a korábbinál is kiszolgáltatottabbak az önkormányzatoknak és a különféle intézményeknek, miközben a támogatási feltételek tovább szigorodtak. A párt a jövőben szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani a különféle társadalompolitikai műhelyekkel. Igényli a szakértők véleményét, elemzéseiket, kutatómunkájukat akár anyagilag is hajlandó támogatni. Az MSZP célja a kormány programjához kapcsolódva alternatívát nyújtani a társadalomnak. A Co-Nexus erősíti jelenlétét a Napiban (MH) Bár híre futott annak, hogy a Co-Nexus esetleg kiszállna a Napi című gazdasági napilapból, Pénz András a Co-Nexus Holding ügyvezető igazgatója határozottan cáfolta ezeket az értesüléseket. Mint elmondta a Co-Nexus a lapot 30—50 ezres példányszámú gazdasági napilappá szeretné felfuttatni, amihez további fejlesztések szükségesek. Ezért — még el nem határozott mértékű — tőkeemelést fontolgatnak, amiből a Co-Nexus is kivenné részét. A Co-Nexus Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. a lap 50 milliós tőkéjéből 25 millióval részesedik. Faludy-est Zalaegerszegen (Graffiti),,Enyém csak az, amit a sárba dobtam...” címmel rendezik meg január 17-én este hat órakor Zalaegerszegen Faludy György estjét — tudtuk meg a Hevesi Sándor Színház dramaturgjától, a program szervezőjétől, Lökös Ildikótól. Az est folyamán a költővel Varnus Xavér orgonaművész beszélget majd. A közös fellépés apropóját egy improvizációs hanglemez szolgáltatta, melyet Varnus a költő A haláltánc balladája című versének ihletésére készített, s amelynek bevételét felajánlotta Faludy György magyarországi otthonának megteremtésére. Az orgonaművész pár hónappal ezelőtti Zala megyei koncertélménye kapcsán született az a gondolat, hogy a költő zalaegerszegi tisztelői egy irodalmi est bevételével járuljanak hozzá a fiatal komponista kezdeményezéséhez. A találkozó külön érdekessége, hogy minden teljes árú jegyet váltó néző ajándékba kapja majd Varnus Improvizációk Faludy György A haláltánc balladája című lemezét.