Magyar Hírlap, 1993. február (26. évfolyam, 26-38. szám)

1993-02-01 / 26. szám

2— A­ MAGYAR HÍRLAP A rasszizmus ellen Hitler hatalomátvételének évfordulóján Gyertyás tüntetések Németországban Berlini tudósítónktól A hajdani és az újfasizmus ellen­zése szellemében telt el a hét vége Németországban. Kölntől Drezdáig és Düsseldorftól Erfurtig emberek milliói tüntettek a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A leglátvá­nyosabb demonstrációsorozatnak a Hitler-kabinet 60 esztendővel ezelőt­ti beiktatása adta az apropót. „Az évforduló legyen figyelmez­tetés: ne engedjünk egy tapodtat sem elért szabadságunkból, országunk belső békéjéből” — mondta többek közt Rudolf Seiters belügyminiszter a bonni megemlékezésen. Seiters az 1933. január 30-ai fasiszta hatalom­­átvétel évfordulója és korunk ag­gasztó politikai jelenségei kapcsán jelezte, hogy a német kormány foly­tatja a harcot az erőszakkal és a szél­sőséges akciókkal szemben. Stuttgartban Erwin Teuffel, Ba­den-Württemberg tartomány minisz­terelnöke utalt a hat évtizeddel ez­előtti történelmi fordulat „sajnos bő­séges aktualitására”. Berlinben is különleges rendőrsé­gi biztonsági intézkedések előzték meg a neves színészek és más művé­szek által is támogatott tömegmeg­mozdulást. Már szombat délelőtt zöld-fehér „Polizei” járművek ural­ták a városközpont képét. A Bran­denburgi kapu keleti és nyugati olda­lán a kora esti órákban megbénult a forgalom. Az autók fényszórói he­lyett a rasszizmus ellen gyújtott gyertyák lángja világított egészen az Alexanderplatzig. A fényláncban becslések szerint mintegy százezer ember vett részt, s annak ellenére sem történt semmi rendbontás a fő­városi megemlékezésen, hogy az iz­raelita zsinagóga közösség a múlt héten több fenyegető levelet is ka­pott. A harminc újfasiszta szellemi­ségű írásos és seregnyi telefonon ér­kezett fenyegetés mindegyikéről tá­jékoztatták az érintettek a hatósá­got. Erfurtban ezer ember vonult az utcára az idegengyűlölet ellen emel­ve fel szavát. A szakszervezetek által rendezett megmozdulás csúcspontja az 1992-93-as szélsőjobboldali ak­ciók áldozatainak emlékére készült márványtábla leleplezése volt. A németországi antifasiszta, rasszizmusellenes rendezvények nem korlátozódtak Adolf Hitler kan­cellárrá történt kinevezésének hat évtizedes jubileumára. A PDS felhí­vására már pénteken ötezer polgár tüntetett Berlinben az idegengyűlö­lettel szemben. Kidben ugyancsak január 29-én vonult mintegy húsz­ezer ember az utcára. Az egyetemis­ták és professzoraik által kezdemé­nyezett rasszizmusellenes tengerparti hét kiemelkedő záróeseménye volt a késő estébe nyúlt gyertyás demonst­ráció. Vasárnap este Hamburg volt a színhelye a nemzetközi sztárok ál­lásfoglalásának a toleranciáért, a rasszizmus ellen. Roger Moore-tól Vanessa Redgrave-ig és Marius Müller-Stashtól Whoppi Goldbergig tucatnyi színész lépett a Hanza-város Thalia Theaterjének színpadára. A magas, 200 márkás jegyárak ellenére is zsúfolásig megtelt a nézőtér — mutatva, hogy az UNICEF által Szo­mália és az egykori Jugoszlávia gyermekeinek szánt bevétel értelmes célra toborzott művészeket és közön­séget egyaránt. A tv egyenes adás­ban közvetítette az éjfélig tartó gála­műsort. A berlini RIAS rádióállomásnak adott interjújában Ignatz Bubis első­sorban a fiatalokhoz szólt. A Német­­országi Zsidók Központi Tanácsá­nak elnöke a nemzetiszocializmussal való szembefordulásra hívta fel hall­gatói figyelmét. Bubis azokat a né­met generációkat, amelyek a holoca­ustról csupán a történelemkönyvek­ből olvastak, arra emlékeztette a har­madik birodalom hat évtizeddel ez­előtt kezdődött terrorja kapcsán, hogy a múlt történéseiből a jövő ér­dekében fontos levonni a konzek­venciákat. • Mrázik Géza Kohl bejelentette igényét az állandó BT-tagságra Berlini tudósítónktól Hessen tartomány CDU-pártnap­­ján Helmut Kohl szövetségi kancel­lár utalt arra, hogy az NSZK talán már 1993-ban állandó tagja lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A kancellár frankfurti beszédében je­lezte, hogy Japán is mindent elkövet az állandó BT- tagság érdekében, de a szigetország vezetői is jól tudják, hogy ez csak Németországgal egy­szerre történhet meg. Kohl országa esélyeit az ENSZ Biztonsági Taná­csának hamarosan kezdődő átszerve­zése miatt látja pozitívan. Megfigye­lők szerint komoly segítséget jelent az NSZK számára, hogy az Egyesült Államok új külügyminisztere, War­ren Christopher is támogatja a leg­erősebb nyugat-európai állam elő­léptetését. A gazdasági nehézségekről szólva a kancellár megjegyezte, ezek alkal­mat adhatnak arra, hogy polgárok és politikusok változtassanak rögződött szokásaikon. „Az életszínvonalunk elkényelmesített bennünket” — mondta. Kohl szerint a szolidaritási csomagterv pénzügyi vonatkozásai­ról „heteken belül egyezség szüle­tik”, hiszen a gazdaságnak tiszta helyzetre van szüksége a kiadások és az adók tekintetében. • M. G. A keletnémet utódpárt nyugaton is erősödni akar Lothar Bisky a PDS új elnöke Berlini tudósítónktól A PDS harmadik kongresszu­sán, már tavaly nyilvánosságra ho­zott elképzelése szerint lemondott elnöki tisztségéről Gregor Gysi. A Demokratikus Szocializmus Pártjá­nak 45 esztendős exvezetője beje­lentette, a jövőben azon fog fára­dozni, hogy a nyugati tartomá­nyokban is megvesse lábát a PDS. Egyetért Gysivel a baloldali párt új irányítója, Lothar Bisky, aki berlini beszédében aláhúzta annak jelentőségét, hogy a PDS a követ­kező időszakban ne legyen csupán keletnémet párt. A szavazatok 92 százalékával elnökké választott 51 éves politikus tervei közt szerepel a szorosabb együttműködés az SPD baloldali szárnyával, és a Bündnis (Szövetség) 90-nel. Milyen csapatot örökölt a jogász Gysitől a kulturális életben jártas Bisky? Az új PDS-vezetőnek szá­molnia kell azzal, hogy pártját még mindig a Német Szocialista Egy­ségpárt utódjának tekintik. A 170 ezres tagságú PDS-nek az ős- NSZK-ban és Nyugat-Berlinben csak ezer hivatalos tagja van, de az ARD és a ZDF televízióállomás vasárnap este 22 óra tájban sugár­zott műsort a PDS hét végi kong­resszusáról. Megfigyelők szerint Bisky a környezetvédelem, a békemozgal­mak és a nők egyenjogúsága terü­letén vihet friss gondolatokat a né­met politikai életbe. •M.G. Merényletkísérlet Jelcin ellen? • Folytatás az 1. oldalról Az eddigi jelentésekből az sem derült ki, hogy Jelcint magát értesí­­tették-e a kísérletről, és hogy erre a „Hód”, ahogy sűrű ősz haja miatt a háta mögött becézik, hogyan reagált. A ma 62 éves államfő megszokhatta már a rémhíreket maga körül. Me­rényletet ellene mindenesetre nem Moszkvában, a lakásán, a munkahe­lyein vagy útközben, hanem akkor lehetne a legkönnyebben elkövetni, amikor vidéki látogatásai idején vi­szonylag szabadon cseveg az utca népével. Oroszországban és a Szov­jetunióban egyébként a politikai vita elintézésének bevált módszere volt a merénylet, Sztálin idejében nagyüze­mi szintre fejlesztették az efféle le­számolást. A régi Oroszországban merénylet áldozata lett 1881-ben II. Sándor cár és 1907-ben Sztolipin, a reformer kormányfő. Kis híján bele­halt a Kaplan kisasszonytól kapott golyókba Lenin, aki sok feltételezés szerint később sem természetes halált halt. Állítólag történt merényletkísér­let Brezsnyev ellen is, majd pedig 1990. november 7-én a Vörös téren elkaptak egy férfit, aki vadászpuská­val akarta lelőni Mihail Gorbacsovot. • Izbéki Gábor Comea nem tesz eleget az idézésnek Bukaresti tudósítónktól_________ Nem hajlandó megjelenni a buka­resti ügyészség előtt Doina Comea. A neves kolozsvári polgárjogi har­cost, aki Ceausescu idején is ellen­zékbe kényszerült — akárcsak most —, államellenes felforgató tevékeny­ség vádjával idézték törvény elé, ahol február 8-án kellene megjelen­nie. Mint elmondotta, férje betegsé­ge miatt lehetetlen elutaznia, de egyébként is meggondolná, eleget tegyen-e a képtelen felszólításnak. Cornea asszonyt azért idézték az ügyészségre, mert 1991 szeptembe­rében, a bukaresti bányászakció ide­jén általános sztrájkra szólított föl. A hatalom ezt tartja most államellenes megnyilvánulásnak. Az RMDSZ az elsők között emel­te föl szavát a kommunista vissza­rendeződés újabb megnyilvánulása ellen, de példáját követte a legtöbb demokratikus ellenzéki erő is. Az ügyben megszólaltak a hatalom kép­viselői is. Traian Chebeleu elnöki szóvivő közölte: rosszul időzítették a lépést, hiszen éppen e napokban folynak a tárgyalások Románia teljes jogú Európa-tanácsi tagságáról. Az ügyészség sajtóközleményben muta­tott rá: a bűnösség bebizonyításáig Comea asszony ártatlannak tekinten­dő. Egyébként is most csupán egy­szerű meghallgatásról van szó, hi­szen az ügyben már több tanút ki­hallgattak és most itt az ideje, hogy a legilletékesebb személy is elmond­hassa véleményét. Amennyiben feb­ruár 8-án nem jelentkezik az ügyész­ségen, akkor újabb idézést kézbesíte­nek ki számára. Ismételt távolmara­dása esetén őrizet alatt kísérhetik be az ügyészségre. Aligha javítja az Európa-tanácsi vizsgálódók előtt Románia képét a Nagy-Románia Párt elnöke, Corne­­liu Vadim Tudor, aki szerint „tűrhe­tetlenné és elviselhetetlenné vált a nyugati erők által elképzelt új világ­rend, amelyben a Fehér Ház egész országoknak akar utasításokat adni”. Vadim Tudor elsősorban azt sérel­mezte, hogy olyan országok igye­keznek Romániának diktálni, ame­lyek „még nem is léteztek akkor, amikor román földön virágzott a ci­vilizáció”. A fasiszta eszméket nyíl­tan hirdető pártvezér egyetemes zsandárnak nevezte az Egyesült Ál­lamokat, és közölte: „az istenáldotta román nép” nem kér az Amerika ál­tal elképzelt világrendből, nem kíván „katonai, politikai és gazdasági rab­ságba” kerülni. • Bogdán Tibor A NATO-főparancsnok moszkvai tárgyalásai MTI------------------------­------­Szóban és tettben egyaránt új partneri kapcsolatokat javasolt Oroszországnak John Shalikashvili amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki szomba­ton fejezte be háromnapos moszkvai tárgyalásait. Sajtóértekezletén hang­súlyozta: a NATO már nem tekinti ellenségének Oroszországot. Shalikashvili kedvezően értékelte moszkvai megbeszéléseit, Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel szombaton folytatott eszmecseréjét, s külön kiemelte e találkozók partne­ri légkörét. Gracsov a védelmi mi­nisztériumban megtartott sajtóérte­kezleten hasonlóan vélekedett a tár­gyalásokról. Shalikashvili tábornok látogatása is azt bizonyítja, hogy új kapcsolatok alakultak ki a NATO és Oroszország fegyveres erői között — mondta Gracsov, s beszámolt ar­ról, hogy egy hónapon belül szakér­tői csoportok találkoznak az együtt­működés konkrét kérdéseinek átte­kintése érdekében. A moszkvai sajtóértekezleten be­számoltak arról, hogy a két fél meg­állapodott az európai kontinens vál­ságaival kapcsolatos problémák kö­zös elemzésében, továbbá együttmű­ködnek a békemissziók kiküldésé­ben és humanitárius segélyek eljutta­tásában, a békefenntartó erők kikép­zésében is. KÜLFÖLD Szerdán a BT-ben újabb békítési kísérlet a boszniai felek között Milan Panicot feltartóztatták a határon Újvidéki tudósítónktól Kudarcba fulladt még egy kísérlet a délszláv konfliktus békés rendezé­sére: Vance és Owen, a genfi Bosz­­nia-értekezlet társelnökei nem tudták elfogadtatni béketervüket a három érdekelttel. A pénteken megtartott utolsó plenáris ülésen kiderült, hogy csak a horvát közösség fogadja el a béketervet maradéktalanul, a szerbek és a muzulmánok képviselői elutasít­ják a térképeket, az utóbbiak ráadá­sul a fegyvernyugvási egyezményt is. Csak az alkotmánytervezetbe egyeztek bele mindhárman, de ha tudjuk, hogy Karadzic ennek aláírá­sát is a többi papír elfogadásától tette függővé, akkor nyilvánvaló, hogy Vance és Owen nem találta meg a bűvös képletet a boszniai rendezés­hez. Owen sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy mindazonáltal tovább szor­galmazzák a genfi papírokat, de most már a Biztonsági Tanács fel­ügyelete alatt. Ezért Karadzic, Izet­begovic és Boban szerdán New Yorkba utazik egy utolsó békítési kí­sérletre. Owen valószínűnek tartja, hogy a BT ultimátum elé állítja őket: vagy elfogadják a tervet, vagy követ­keznek a szigorúbb szankciók, a tel­jes elszigetelés, és a katonai inter­venció. Közben Cyrus Vance ma ta­lálkozik Christopher amerikai kül­ügyminiszterrel, aki közismerten el­lenzi a genfi tervezetet, mert az nem bünteti a szerbek által elvégzett etni­kai tisztogatást, sőt, szerinte megju­talmazza őket érte. A békeértekezlet kudarcát heves ágyúdörgés adta hírül a szaraje­­vóiaknak. A szerb tüzérség ismét tá­madta a rommá lőtt belvárost, és a vasárnap reggeli adatok szerint húsz ember életét vesztette és nyolcvan­­nyolcan megsebesültek. Több ne­gyedben közelharc zajlott le. Táma­dás érte Gradacacot és Gorazdét, ahonnan nyolc halálos áldozatot je­lentettek. Közép-Boszniában újabb tűzszünet lépett életbe a horvát és muzulmán erők között. A belgrádi rádió szerint a muzulmán horvát erők újból ágyúzták az észak-bosz­niai szerb folyosót. Belgrádban azonban ezekben a napokban Krajinára figyelnek. Az ottani főparancsnokság állítása sze­rint a horvátok folytatják támadásai­kat, nagyobb csapatösszevonásokat végeznek és közben diverzánscso­­portokat vetnek be. Zágráb ezzel szemben azt állítja, hogy csapatai betartják a tűzszünetet a „csetnik ag­­resszor” provokációi ellenére. A Peruca vízerőműnél elhárították a legnagyobb veszélyt, a gátszaka­dást, a horvát műszaki egységek ki­nyitották az áteresztő zsilipeket és a 25 kilométer hosszú mesterséges tó­ban felgyülemlett hatalmas víztömeg a tenger felé hömpölyög, jócskán felduzzasztva a Cetina folyó vízállá­sát. A szerbek és a horvátok tovább­ra is egymást vádolják a gát megron­gálásáért. Az eredetileg ENSZ-ellen­­őrzés alatt levő erőmű elfoglalását a horvátok azzal indokolják, hogy a szerbek fel akarták robbantani a gá­tat, hogy katasztrófát idézzenek elő a Cetina völgyében elterelő húsz-egy­­néhány településen, és hogy meg­fosszák Dalmáciát egyetlen áramfor­rásától. A keletkezett repedések eltö­mése és a víznyomás csökkentése után Zágráb ismét felajánlotta az UNPROFOR-nak a felügyeletet, Nambiar tábornok azonban ezt eluta­sította. Tudjman elnök, aki ezekben a na­pokban választási körutat tesz Dal­máciában és Isztrián, Peruca elfogla­lását fényes katonai győzelemnek tünteti fel. Többször is kijelentette, hogy Horvátország az ENSZ segítsé­gével szeretné visszaszerezni terüle­teit, de ha ez nem megy, akkor saját erővel űzi el a „szerb agresszort”. Tegnap már azt mondta, hogy hama­rosan kitűzi a még csetnik kézen le­vő városok felszabadításának napját és óráját is. Szerbiában tovább folyik az ön­kéntesek toborzása Seselj vajda és a félkatonai alakulatok más vezéreinek szervezésében. Szinte minden na­gyobb városban, így Újvidéken és Szabadkán is nyílt toborzóiroda. A Szerb Radikális Párt szabadkai veze­tői ultimátumszerű követeléssel for­dultak Kasza József polgármester­hez, hogy utasítsa ki a városból mindazokat a krajinai szerb mene­külteket, akik nem hajlandók vissza­térni szülőföldjükre és harcolni a horvátok ellen. A boszniai etnikai tisztogatásokban kitűnt Árkán sza­badcsapat-parancsnok pedig Kraji­­nában vészbíróságot állított fel a be­vonulást megtagadó szerbek számá­ra. Egyes hírek szerint három embert már kivégeztek. Mind több jele van annak, hogy a radikális „rendcsinálók” Szerbiában is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Seselj csetnik vajda fenyegető­zéseivel hozzák összefüggésbe azt is, hogy Milan Panic, a képviselő­házban megbuktatott, de még hiva­talban levő kormányfő pénteken Bu­dapestről útban hazafelé teljes öt órát volt kénytelen gépkocsijával a hatá­ron várakozni, míg engedélyezték belépését. Előzőleg Belgrád megta­gadta a leszállási engedélyt repülője számára. A szűkszavú hivatalos ma­gyarázat szerint a gépkocsivezető papírjai nem voltak rendben. Belg­rádban lemondták Panic korábban bejelentett sajtóértekezletét. • J. Garai Béla Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője Bosznia-Hercegovina térképével a genfi értekezlet utolsó plenáris ülése előtti percekben. A boszniai szerbek és a muzulmánok elutasították a térképeket foto:mti külföldi képszerkesztőség Távoztak az unionisták a moldovai parlament éléről Bukaresti tudósítónktól_________ Vezetés nélkül maradt a moldo­vai parlament azt követően, hogy a hét végén lemondott a testület elnö­ke, Alexandru Mosanu és első alel­­nöke, Ioan Hadirca. Példájukat kö­vette a külügyi bizottság és a tömeg­tájékoztatási bizottság vezetője, Va­sile Nedelciuc és Valeriu Matei. A hír Bukarestben egy napig háttérbe szorította a jugoszláv hajók dunai embargószegésének botrányát is, a lapok első oldalukon számoltak be az eseményről, ilyen címek alatt: Besszarábia kapitulál. Politikai föld­rengés Chisinauban; Besszarábiát a totalitarista visszarendeződés fenye­geti; Távoztak a parlamentből az unionisták. Mircea Snegur moldovai elnök ez­zel szemben egyáltalán nem tartja tragikusnak a történteket. Az ese­mény időpontjában Párizsban tartóz­kodva — ahol a két állam közötti alapszerződést írta alá — kijelentette: semmi rendkívülit nem lát abban, hogy lemondanak azok a vezetők, akik nem tudtak szót érteni a tör­vényhozási frakciók képviselőivel. A román unionisták azonban je­lentős veszteségként könyvelik el a lépést, amely „halálos csapást mért Besszarábia és Románia közeledésé­re”, hiszen a határok mielőbbi eltör­lésének lelkes híve, Mosanu távozása a parlament éléről Snegur és „Moszkva-barát klikkje” győzelmét jelenti. Traian Chebeleu elnöki szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy a lemondás nem befolyásolja károsan a két ország kapcsolatait. Hasonló álláspontra helyezkedett a bukaresti külügyminisztérium is hangsúlyozva, hogy bízik abban, hogy továbbra is előtérben maradnak a nemzeti felszabadítás eszményei, és Moldova főbb politikai erői meg­találják a nehézségek leküzdéséhez és a transznisztriai válság megoldásá­hoz szükséges egységet. •B.T. 1993. február 1., hétfő Amerikai megfigyelők Ukrajnában tájékozódnak Minden szerb tanker hazaérkezett Bukaresti tudósítónktól_________ Szerb vizekre ért szombaton az ötödik embargósértő jugoszláv ha­jókonvoj is, s ezzel a Dunán kiala­kult konfliktushelyzet első félideje lezárult. A „szünetben” az embar­gószegők vezetnek, hiszen a román és a bolgár hatóságok tehetetlenek voltak velük szemben. Az ukrajnai Reni kikötőjében román adatok sze­rint további száz uszály vár rako­dásra. A Romániában tartózkodó amerikai megfigyelők egy része most Ukrajnába utazott, hogy a helyszínen tájékozódjék. Kijev vi­szont elutasítja a támadásokat, le­szögezve: a jugoszláv hajók a nyílt Dunán rakodnak, török, görög, cip­rusi, orosz és bolgár tankhajókból. Teodor Melescanu külügymi­niszter nem tartja megalapozottnak a Romániát érő nemzetközi váda­kat, hiszen — véli — országa eleget tesz a BT-határozatnak. Románia erőszakot is alkalmaz, de nem nyit tüzet, mivel nem kíván nyílt konf­liktusba keveredni — mondta, hangsúlyozva: a dunai szállítások Kis-Jugoszlávia kőolajszükségleté­nek alig egy százalékát fedezik. Az, hogy mégis vállalja a hatalmas koc­kázatot, a jugoszláv fél szorult hely­zetét és elszántságát jelzi, vagyis az embargósértés folytatódása várható. Éppen ezért Romániának fokozot­tan szüksége van a hathatós nemzet­közi támogatásra, s országa ezt az igényét rövidesen újabb beadvány­ban fogalmazza meg a BT előtt. Románia addig is mindent meg­tesz a hajók megállításáért — ezt már Dumitru Luca vezérőrnagy, országos határőrparancsnok mond­ta sajtóértekezletén, ám szavait cá­folja­ a legtekintélyesebb ellenzéki napilap, a Romania Libera, amely szerint ha az illetékesek a szerb ha­tártól mindössze 40 kilométernyire lévő Calafat kikötőjénél létrehoz­ták volna az ígért folyamtorlaszt, könnyen megakadályozhatták vol­na a hajókonvojok továbbhaladá­sát. • B.T. Amerikai nyomás alatt Izrael a kitoloncoltak miatt Tel Aviv-i tudósítónktól_________ Szombaton Rabinnak kemény be­szélgetése volt Christopher amerikai külügyminiszterrel, aki „látványos lé­pést” követelt a kitoloncolt paleszti­nok ügyében Izraeltől, az esetleges amerikai BT-vétó fejében. Ugyan­csak Rabinnal tárgyalt telefonon Mu­barak egyiptomi elnök. Úgy tűnik, a nemzetközi nyomás helyét most ame­rikai nyomás vette át: hír szerint Christopher azt mondta Rabinnak, hogy ha Washington megvétózza a BT elítélő határozatát és szankcióit, az „Izraelnek sokba fog kerülni”, ugyanis utána több olyan lépés követ­kezik, melyek az arabokat lesznek hi­vatva meggyőzni, hogy az USA még mindig „objektív közvetítő”. Időköz­ben az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztviselője telefonált Izrael washingtoni nagykövetének, Zalman Sovalnak, és hivatalosan cá­folta a „kemény beszélgetés” hírét. Vasárnap reggel, a heti miniszterta­nács előtt úgy tudták Jeruzsálemben, hogy az izraeli kormány olyan intéz­kedéseket készül hozni, amelyek so­rán „kifogják a szelet a nemzetközi nyomás vitorláiból”, vagyis visszaen­gednek néhány tucat kitoloncoltat, míg másoknál csökkentik a kiutasítás időtartamát. Ezeket a döntéseket a fellebbező bizottságok fogják hozni. A Jediot Ahronot diplomáciai tu­dósítója szerint jelentősen javult Iz­rael helyzete a BT-ben, és „nincs is szükség amerikai vétóra”. Kiderült, hogy a szankciók kezdeményezői nem képesek összehozni a szükséges kilencszavazatos többséget a 15 tagú BT-ben. Még Pakisztán is csatlako­zott az amerikai erőfeszítésekhez a szankciók ellen, azzal érvelve, hogy az amerikai vétó azt úgyis lehetetlen­né teszi és ez nem tesz jót a béketár­gyalásoknak. Magyarország is ellenzi a szankciókat, írja a Jediot Ahronot New York-i tudósítója, aki úgy tudja, hogy Venezuela, Spanyolország, Új- Zéland és Japán is hasonló vélemé­nyen van, de legalábbis tartózkodni fog a szavazástól. Ahhoz, hogy a szankciók lekerüljenek a napirendről elég, ha a BT hét tagja tartózkodik. Szombaton délután a gázai övezet­ben lévő Katif körzetben lesből meg­öltek két izraeli katonát és fegyverü­ket elrabolták. A Hamasz katonai szervezete vállalta a felelősséget a gyilkosságért, és Libanonban a kito­loncoltak „örömüket fejezték ki” a kettős gyilkosság felett. Izraelben tegnap hozták nyilvános­ságra, hogy a múlt héten a biztonsági szervek letartóztattak két amerikai ál­lampolgárságú Hamasz-tagot, akik azért jöttek, hogy újjászervezzék a Hamasz tevékenységét a megszállt területeken, miután a szervezet 415 tagját kitoloncolták. A két chicagói lakosnál több mint százezer dollárt ta­láltak. A hírt csak az után hozták nyil­vánosságra, hogy amerikai lapok szellőztették a történteket. Az ameri­kai konzul pénteken meglátogatta a két letartóztatottat. • Naftali Kraus Lengyel abortuszvita MTI -----------------------------­Mégsem módosította az alsóház­ban elfogadott abortusztörvényt a lengyel parlament felsőháza. A dön­tés meglepetést keltett, hiszen a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés (ZChN), a kormánykoalíció második legnagyobb pártja a szejmben csu­pán azért szavazta meg az általa túl­ságosan liberálisnak tartott törvényt, mert biztos volt benne, hogy a sze­nátus vissza fogja állítani a legszigo­rúbb változatot. Hiába gyakorolt nyomás a szenátusra az abortuszvita előtt Józef Glemp bíboros prímás is. A törvényt alá kell írnia Lech Wale­sa elnöknek, aki korábban közölte, hogy nem hajlandó aláírni olyan tör­vényt, amely túlságosan liberálisan kezeli az abortusz ügyét.

Next