Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen Bukaresti tudósítónktól A leghatározottabban kiállt Tőkés László mellett az RMDSZ nemzeti­keresztény szárnya, amelynek tagjai fenntartás nélkül támogatják a szövet­ség tiszteletbeli elnökét az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A radikális irányultságú plat­form annak kapcsán fogalmazta meg ezt rövid közleményében, hogy az RMDSZ több vezető politikusa véle­ményük szerint elhatárolta magát Tő­kés szavaitól, amelyekben etnikai tisz­togatással vádolta meg a jelenlegi ro­mán vezetőséget. Mindenekelőtt Ve­­restóy Attila szenátort támadja az RMDSZ keresztény platformja, úgy vélik, hogy a szenátusi frakcióvezető megcáfolta Tőkés László megállapítá­­sát a romániai magyarság veszélyezte­tett helyzetéről. Ennek kapcsán most azt kérik, hogy Verestóyt idézzék meg az RMDSZ etikai bizottsága elé, vizs­gálják meg korábbi kijelentéseit, ame­lyekkel szintén elhatárolta magát a ha­sonló jellegű megállapításoktól. Verestóy Attila, amint azt a Magyar Hírlapnak már korábban elmondta, úgy értékelte, hogy Washingtonban és budapesti sajtóértekezletén Tőkés László nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. Ugyanakkor rámutatott: messzemenően tiszteletben tartja az egyéni véleménynyilvánítás jogát. A szenátor mindezt a legkisebb mérték­ben sem tekinti elhatárolódásnak. A Demokratikus Konvenció elhatá­rozta, aláírásokat gyűjt a nacionalista kirohanásairól nevezetes Funar kolozs­vári polgármester ellen, és követelni fogja, vizsgálják ki az általa elkövetett visszaéléseket és törvénytelenségeket. A DK emlékeztetőt intéz a parlament­hez, a kormányhoz és a megyevezető­séghez, és erre az okmányra gyűjtenek most aláírást. A vádak között szerepel a művészeti intézmények kétnyelvű falragaszainak betiltása, a szimpóziu­mok, értekezletek kötelező előzetes bejelentése, művészeti, irodalmi intéz­mények erőszakos eltávolítása székhe­lyükről. A DK valamennyi tagpártjának és szervezetének képviselői, valamint az Etnikai Párbeszéd Egyesülete mindent megtesz azért, hogy megfelelő számú aláírást gyűjtsenek össze a Funar elle­ni kivizsgálás megindításához és ah­hoz, hogy a polgármestert elmozdít­sák tisztségéből, amelyre a legtelje­sebb mértékben méltatlannak bizo­nyult. •B.T. MSZP-konferencia Közép- és Kelet-Európa stabilizálásáról Modernizáció és nacionalizmus • Folytatás az 1. oldalról Hogy mik lehetnek régiónkban a ■gazdasági modernizációs válság megoldásának eszközei, erről a kö­vetkezőket mondták a konferencia külgazdasági szekciójában, amint azt Békesi László összefoglalta. A mo­dernizációhoz a külvilág stabilitására és nettó tőke bevonására, valamint világos gazdasági stratégiákra volna szükség a kelet-közép-európai orszá­gokban. Még ha valamilyen csoda folytán rendelkezésre állna is a szükséges tő­ke, akkor sem lehetne hatékonyan felhasználni, mert nincs hozzá vilá­gos koncepció. Általános volt a véle­mény, hogy a Lengyelországban, Csehországban vagy Oroszország­ban megpóbált sokkterápiák több kárral jártak, mint haszonnal, a sokk­terápia illúzió. Nagy hangsúlyt kapott a stabilizá­ció külgazdasági feltételeinek vizs­gálatakor, hogy Közép- és Kelet- Európa integrálódása ugyan üdvöz­lendő, mert csökkentheti a terheket, de önmagában nem biztosítja a mo­dernizációhoz szükséges erőforráso­kat. Ilyen összefüggésben dicsérték a visegrádi együttműködés keretében kötött szabadkereskedelmi megál­lapodást, amelyhez — mint mondták — minél több más országnak is csat­lakoznia kellene. A „Nemzeti tényező, nacionaliz­mus, nemzeti kisebbségek Közép- és Kelet-Európában” munkacsoport fel­szólalásai három fő témakört érintet­tek: a nemzeti kisebbségi kérdés je­lentősége, a kisebbségi jogegyenlő­ség problematikája, valamint néhány konkrét nemzeti és etnikai probléma megoldásának lehetősége. Elhang­zott, hogy a kisebbségi kérdésre a po­litika eddig nem tudott kielégítő vá­laszt találni, és a tudomány is csak részleges lehetőségeket vázolt fel. Alapvető tévedés a nemzeti identitás keresését a nacionalizmussal azono­sítani. Mint Tabajdi Csaba, az MSZP kelet-közép-európai tagozatának ve­zetője elmondta: „A nemzet valódi közösség típusú szerveződés, a nem­zeti identitás tehát tömegérzület. Azonban ennek a kérdésnek a min­denek fölé helyezése nacionalista ra­dikalizmushoz vezet, legyen az jobb­vagy baloldali.” Felvetődött a kérdés, hogy a na­cionalizmus a kommunizmus buká­sának negatív terméke-e. A felszóla­lók szerint a térségben mindig is je­len volt ez az érzület, mintegy kom­penzáló szerepet játszva az évszáza­dos gazdasági elmaradás miatt. A nacionalizmus néhány fő jellemzője: a történelem és a terület mitizálása, ellenségkép-alkotás. Az öndefiníció nem úgy fogalmazódik meg, hogy „mit ér az ember, ha magyar, szlo­vák, román, stb.?”, hanem: „mit ér, ha magyar, román, szlovák, stb. az ellensége?”. Elhangzott, hogy sokan úgy vélik, a modernizáció véget vet a naciona­lizmusnak. A résztvevők hangsú­lyozták, hogy bár a modernizáció szükséges, nem elégséges. A nemze­ti kérdés megoldásához külön straté­gia szükségeltetik. Ezért Közép- és Kelet-Európa országai három egy­máshoz kapcsolódó, de külön meg­oldandó feladat előtt állnak: gazda­sági modernizáció, a demokratikus jogállam megteremtése és a nemzeti és kisebbségprobléma kezelése. A felszólalók a kisebbségkérdés megoldását az autonómiák széles körű bevezetésében látták. Az auto­nómia — mondták — nem a szepa­ratizmus előkészítése, hanem ennek megelőzése. Krausz Tamás történész hangsú­lyozta, hogy „esélytelenek az állami különválást is feltételező nemzeti önrendelkezések”. •N. I.ZS.­S. I. Szüneteltetik az újvidéki Magyar Szót Újvidéki tudósítónktól Az Újvidéken megjelenő Ma­gyar Szó szerkesztősége ma is csak szórólappal fordul az olvasóihoz, tájékoztatva a vajdasági magyar la­kosságot, hogy továbbra sincs pa­pír a megjelenéshez, sem pénz a nyomdaköltségek fedezésére. A szerkesztőségben tegnap dél­ben megtartott sajtóértekezleten az újság képviselői közölték: az alapí­tó, a tartományi képviselőház még mindig nem tudta előteremteni a papírbeszerzéshez szükséges pénzt. Maróti Miklós, az alapító által a Fórum Nyomda élére állított igaz­gató pedig képtelen volt intézkedni a súlyos helyzet áthidalása érdeké­ben. A papír pénteken délután fo­gyott el, s az igazgató úgy reagált, hogy értesítést függesztett ki a nyomda ajtajára a következő szö­veggel: „A továbbiakig nem jele­nik meg a Magyar Szó.” Az egyetlen jugoszláviai magyar napilap szerkesztőbizottsága ezért úgy döntött, hogy ismételten köve­teli az alapítótól Maróti azonnali eltávolítását a kiadóház éléről. Emellett sürgetik a régóta követelt tulajdonjogi átszervezést, hogy a Magyar Szó részvénytársasággá válva a piaci viszonyokhoz alkal­mazkodva, önállóan adja ki a füg­getlen hangvételű újságot. Az ala­pító ezt mindeddig elutasította, ugyanakkor az egész országot sújtó gazdasági gondok miatt képtelen eleget tenni a dotációra vonatkozó kötelezettségének. A Magyar Szó vezetői tegnap tájékoztató beszélgetésen jártak Ljubomir Lukic tartományi tájé­koztatási titkárnál, aki cáfolta a papírhiányt, és a lap meg nem jele­néséért a szerkesztőségre hárította a felelősséget, amely — úgymond — március 15. alkalmából jól idő­zített kampányt indított a szerb ál­lam ellen, azon mesterkedve, hogy megrontsa a két szomszéd ország viszonyát. • J. G. B. Le Monde: eloszlatni egy félreértést Párizsi tudósítónktól A francia külügyi államtitkár el akart oszlatni egy félreértést Buda­pesten — emeli ki a Le Monde. Ne­vezetesen hogy Roland Dumas kül­ügyminiszter célzatosan kerülte vol­na el Magyarországot januári, Ro­mániában és Szlovákiában tett vil­lámlátogatásakor. A párizsi lap bu­dapesti tudósítója, beszámolva Georges Kiesman múlt heti kétnapos budapesti látogatásáról, emlékezteti az olvasókat arra, hogy a két szom­széd államban jelentős magyar ki­sebbség él. A tudósító azt írja, hogy „megterhelt a viszony” Budapest és Szlovákia, illetve Románia között. A Le Monde hétfői számában a budapesti tudósító ezzel magyarázza, hogy bizonyos érzékenységeket sér­tett Magyarországon, mikor a francia külügyminiszter éppen Budapestet hagyta ki útiprogramjából. „Nincse­nek a francia—magyar viszonyt megzavaró alapvető nézeteltérések” — idézi a Le Monde Georges Kief­­mant. Az újság megemlíti, hogy a külügyi államtitkár megnyugtató szavai igen jó fogadtatásra találtak Budapesten. Kodolányi Gyula, a kormányfő külpolitikai tanácsadója úgy üdvözölte a magas rangú párizsi diplomata látogatását, hogy az „kife­jezője az 1914 óta legszívélyesebb francia—magyar viszonynak”. • R. H. Zs. Akar telefonon Swatch órát vagy pénzt nyerni!? -1-610-204-5352 150 Ft percenként. „Nem akarjuk Jugoszláviát elszigetelni” MTI------------------------------­Magyarország a legkevésbé sem törekszik Jugoszlávia elszigetelésére, de a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­sének előfeltétele az, hogy megszűn­­jön, a Magyarországgal szembeni fe­nyegetőzés és hogy gyökeresen megváltozzon a vajdasági magyar­sággal kapcsolatos belgrádi politika — közölte hétfőn Martonyi János külügyi államtitkár azután, hogy Belgrádban megbeszélést folytatott Jovanovic jugoszláv miniszterelnök­helyettessel és külügyminiszterrel. Vladislav Jovanovic válaszolt a felvetésekre — mondta Martonyi Já­nos — bizonyos kérdésekben egye­tértettünk, mindkét fél törekszik pél­dául a kapcsolatok javítására, de vannak alapvető nézetkülönbségek, például a délszláv válsággal kapcso­latban. A Borba kérdésére válaszul Martonyi János kijelentette, hogy nem érzékel változást a nemzetiségi politikával és az autonómiával kap­csolatos jugoszláv álláspontban. Az államtitkár erőteljesen cáfolta a hor­­vátok magyarországi kiképzéséről szóló boszniai szerb állításokat. Lényegesnek mondta, hogy meg­szűnjön a kettős mérce a nemzeti jo­gokat illetően. Martonyi rámutatott, hogy Magyarország nem zárkózhat el a szerb és jugoszláv vezetéssel fenntartott kapcsolatoktól, főként azért nem, mert Jugoszláviában 350 ezres magyar nemzetiség él. Meciar: nincs veszély MTI------------------------------­ Vasárnapi televízióbeszédében Meciar Szlovákia védelmi kérdések­ben képviselt álláspontjáról szólva hangsúlyozta: — Abból indulunk ki, hogy minket sem veszélyeztetnek, és mi sem veszélyeztetünk senkit. Szlo­vákia a saját biztonságát és a szom­szédos országokét egyként tekinti ér­dekének, de nem szeretné, ha olyan védelmi rendszerek jönnének létre, melyek újra a felosztás veszélyével fenyegetnék Európát. Ezért történt, hogy Magyarország tervezett, 800 millió dolláros orosz fegyverbehoza­tali tervének „tányéré mint nyugtala­nító és nem mint fenyegető tényre reagáltunk” — mondta. Beszédében külön hangsúlyt ka­pott a Bős-kérdés. Nagy nyomatékot adott annak a kijelentésének, hogy Szlovákiának nem érdeke a Magyar­­országgal fennálló viszonyt rontani, ezért a Bős-kérdést el kell különíteni az általános viszonytól. Úgy véleke­dett, hogy a fennálló véleménykü­lönbségek lényegében nem nagyok, jóakarattal feloldhatók. KÜLFÖLD-BELFÖLD Ágoston András: még békés revíziót se A vajdasági magyarokat mene­külésre fogja felszólítani a VMDK abban az esetben, ha „súlyos atro­citás éri a 350-360 ezer magyart, és nem lesz hatékony külső beavatko­zás” a védelmükben. Ezt Ágoston András, a Vajdasá­gi Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke jelentette ki a tanácskozáson. Arra a kérdésre, hogy milyen cselekményeket fog a VMDK „sú­lyos atrocitásnak” tekinteni, és honnan, kitől várnának beavatko­zást, Ágoston kifejtette: ha tömeg­gyilkosságok, erőszakos házfogla­lások kezdődnének, vagyis belhar­­cok alakulnának ki, amelyekben a magyarok az egyetlen felfegyver­zetten népcsoportként védtelenek lennének, akkor kérnének nemzet­közi védelmet. Ilyen védelmet csakis a jugoszláv békekonferen­ciát irányító nyugati államok ad­hatnak. Kérdeztük azt is a politikustól, hogy a külföldi beavatkozásban számítanának-e Magyarországra, leszögezte, hogy magyar beavatko­zást nem tartanának reális lehető­ségnek, mert az inkább súlyosbíta­ná a veszélyt. Megkérdeztük a VMDK elnö­két, mi a véleménye az esetleges békés határrevízióra vonatkozó egyre gyakoribb magyar kormány­zati célzásokról. Ágoston határozottan leszögez­te, hogy ebben a térségben békés határmódosításra sem kerülhet sor. A magyar—ukrán alapszerződés kapcsán — amelynek a határreví­ziót illető kitételét hevesen támad­ja az MDF — Ágoston kijelentette: ami Szerbiát, illetve a Vajdaságot illeti, „nekünk az a lényeg, hogy a jelenlegi határokon belül elérjük azt az autonómiát, amely biztosítja, hogy a 21. században is megma­radjanak a magyarok, és nem ve­szítik el identitásukat. Úgy gondo­lom, hogy ehhez előbb-utóbb meg­kapjuk a nemzetközi támogatást is, amely nélkül autonómiakoncep­ciónkat nagyon nehéz lenne meg­valósítani”. „Egyetlen kulcszárással nem fog leállni Paks” A villamosipari dolgozók akár sztrájkra is készek • Folytatás az 1. oldalról A sztrájk lehetőségéről Major elmondta: Pakson a dolgozók valóban elszánták magukat a legvégső eszközökre is. Ez azért is elgondol­kodtató, mert ez az erőmű a villamosenergia­szolgáltatás legérzékenyebb pontja. Az atom­erőműben dolgozó 3500 ember látja el ugyanis az országot az összes villamosenergia 43 száza­lékával. Természetesen arra nem gondolnak a szak­­szervezetek, hogy egyetlen kapcsolással meg­szüntetnék a munkát, ugyanakkor az elképzel­hető, hogy „leterhelnék” az atomerőművet, azaz csökkentenék teljesítményét. Ennek komoly gazdasági következményei lennének, hiszen a többi szenes, olajos erőművet kellene „felter­helni”, hogy az országot el lehessen látni a szükséges energiával. Ez óriási pénzkiesést je­lentene a gazdaságnak. Ha az atomerőműviek és a többi erőművek szakszervezetei is eltökél­nék magukat a megállapodás híján, akkor a visszafogott termelés következtében még im­portra is kényszerülhet az ország. A szakszervezetek már március 5-én levelet küldtek a három érintett miniszternek, hogy tár­gyalni és megállapodni szeretnének. Csakis a megállapodás híján kezdenének a sztrájk előké­születeihez, de ebben az esetben sem tudnak el­képzelni „olyan állapotot”, hogy az energiaszol­gáltatás leálljon. Ez Major szerint szóba sem kerülhet, hiszen ennek tragikus következményei lehetnének. A szakszervezetek átérzik felelős­ségüket, a sztrájkot is szervezetten bonyolíta­nák le, ha arra kerülne a sor. A nemzetközi szakszervezetek közül többen támogatásukról biztosították magyar kollégáikat, annál is in­kább, mert Nyugaton sem ismeretlen az ener­giaiparban dolgozók árkedvezménye. Az ameri­kaiakon kívül a francia és az olasz szakszerve­zetek biztosították szolidaritásukról a magyaro­kat, ezenkívül az ICEF világszakszervezeti szö­vetség is. Szűcs István ipari helyettes államtitkár a na­pokban Veszprémben elmondta meg kell vizs­gálni, hogy fenntartható-e a villamosenergia­iparban foglalkoztatott mintegy 10 ezer ember­nek biztosított 40 filléres áramdíj. Ugynitt az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. veszprémi üzletigazgatója Göttlinger László elmondotta, hogy amennyiben a kedvezményen változtat­nak, úgy arra mindenképpen ügyelni kellene, hogy a szakma nyugdíjasainak helyzetét ne sú­lyosbítsák tovább. Területükön a 136 ezer fo­gyasztói­­helyből a helyettes államtitkár által említett alkalmazotti kedvezmény alig két és fél ezret érint. Igaz e szám a bánya­erőmű integ­ráció következtében növekedni fog. A paksi atomerőmű rendben üzemel, a helyi érdekképviseletek nem keresték meg a rész­vénytársaság vezetését egy esetleges sztrájk mi­att - tájékoztatta az MTI-t szombaton az erőmű­ben kialakult sztrájkhangulatról szóló sajtóje­lentésekre reagálva Petz Ernő, a Paksi Atom­erőmű Rt. vezérigazgatója. A Paksi Atomerőmű Rt. álláspontja szerint a villamosenergia-ipari dolgozók és nyugdíjasok kedvezményét a jövő­ben is indokolt fenntartani — közölte Petz Er­nő. Ugyanígy foglalt állást nyilatkozatában a Villamosenergia-ipari Társaságok vezető testü­letének tizenhat vállalati vezérigazgatója is. • D-Varga Judit MH-információ Az SRNA — boszniai szerb hír­­ügynökség — a szerb csapatok pa­rancsnokságának vádjait tette közzé vasárnap. A jelentés szerint aznap éj­jel Pécsre, a Mária Terézia laktanyá­ba érkezett 170 autóbusznyi, Nyu­­gat-Európában mozgósított horvát önkéntes katona. A boszniai szerb parancsnoság állítása szerint, az ön­kénteseket és a besorozott újoncokat Magyarországon aktív kiképzésben részesítik, majd felfegyverzésüket követően az egykori Jugoszlávia há­borús övezeteibe küldik. A szerb parancsnokság szerint ez a tevékenység ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataival, hiszen Magyarország egyértelműen, s nyíltan — a háborús felek egyike mellett elkötelezve magát — belé­pett az egykori Jugoszláviában zajló háborúba. Ezért a szerb erők vezeté­se „óva intette” a magyar hatóságo­kat, valamint a Magyar Honvédséget a beavatkozástól. A vádakat Tikos László, a Hon­védelmi Minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője alaptalannak minősítet­te. Annál is inkább, hiszen Pécsett nem létezik Mária Terézia laktanya, s magyar területen eddig sem tartot­tak katonai kiképzést külföldi állam­polgárok számára. Tikos szerint mindez csak a szerb katonai vezetés propagandahadjáratának szerves ré­sze, amely a jugoszláviai háborús helyzetben „kitűnően használható”... A határőrség illetékese úgy vélte, a magyar határforgalomban már har­minc autóbusz megjelenése is feltű­nő, nemhogy 170 jármű megjelené­se. Péntek óta különösebb mozgást sem tapasztaltak a magyar határon, néhány bosnyák menekülteket szállí­tó autóbusz belépett az országba, ám azok — Dániába tartva — már el­hagyták az országot Szlovákia felé. Sajnálatos véltelennek, és a hely­ismeret hiányának köszönhető, hogy két magyar határőr-sorkatona márci­us 14-én délelőtt teljes fegyverezet­­ben behatolt az ENSZ ellenőrzése alatt álló Krajina baranyai területére. Ezért a Határőrség Országos Pa­rancsnoksága elnézést kért a szerb határőrizeti szervektől hangsúlyoz­va, hogy nem szándékos határsértés történt — közölte a Határőrség szó­vivője. Krisán Attila ezredes el­mondta: vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor, mintegy 15 méter szélesség­ben gyalogolt át a kéttagú járőr a szomszédos területre. Erdészek egy csoportjának gondolták azokat a sze­mélyeket, akikről röviddel később kiderült, hogy szerb határőrök. A ka­tonák körbevették a magyar járőrt, közölték, hogy idegen területen van­nak. A két magyar határőr ellenállás nélkül adta át fegyverét és felszerelé­sét, majd rádión közölték állomáshe­lyükkel a történteket. A szerb kato­nák az újbetnámi parancsnokságra vitték, majd az ENSZ-erők képvise­lőinek jelenlétében kihallgatták őket. A krajinai hatóságok szombaton 17 óra 20 perckor adták át a magyar fél­nek a két határőrt. A szóvivő hozzá­tette: fegyverzetüket és felszerelésü­ket azonban csak a diplomáciai egyeztetés után kívánják visszaadni. Krisán kérdésünkre elmondta: utoljára tavaly ősszel történt hasonló incidens a magyar fél részéről. A ha­tármenti gyakorlat szerint, békeidő­ben általában ennél egyszerűbb eljá­rás keretében tisztázzák álláspontju­kat az érintett felek. A két magyar határőrt a súlyos szolgálati vétség miatt itthon is felelősségre vonják. •B.J.-G. Z. Magyar határőrök tévedtek idegen területre Alaptalanok a boszniai szerbek vád­jai Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke Megállapodással módosítható a határ Szabó Károly szenátort, az RMDSZ szenátusi frakciójának al­­elnökét a magyar kormány részéről elhangzott határmódosításokkal kapcsolatos célzásokról kérdeztük. „Minden politikai pártnak jogában áll — saját felelőségére — bizo­nyos politikai kérdésekben, így a szomszédokkal való viszony tekin­tetében is kifejteni a véleményét” — mondta Szabó. Hozzátette: ugyanakkor elhangzanak olyan vé­lemények is, hogy nem szabad a határokhoz nyúlni, illetve hogy nem határmódosítások útján kell javítani a határokon túl élő magya­rok helyzetén. „Természetesen ál­lamok közötti kölcsönös elhatáro­zás útján lehetséges bármilyen ha­tármódosítás, de ehhez legalább ketten szükségeltetnek. A kor­mányban sem gondolhattak másra, mint békés eszközökkel történő módosításra.’’Arra a kérdésünkre, hogy miként látja a magyar—ro­mán államközi szerződés két vita­tott pontját, a határok kérdését és a romániai magyar kisebbség jogai­nak szavatolását, rámutatott: fon­tos, hogy az államközi szerződé­sekben a kisebbségre vonatkozó rendelkezések világosan és ellen­őrizhető módon jelenjenek meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy Románia előbb-utóbb bele fog menni a kisebbségkérdésnek az alapszerződésben való szerepelte­tésébe, és cserébe Magyarország kijelentheti, hogy nincsenek terüle­ti követelései Romániával szem­ben. „Ez nem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy a partneri viszony alapján felvetődjön a megegyezé­sen alapuló határrevízió kérdése.” Hangsúlyozta, hogy ennek egyol­dalú kierőszakolására nincs esély, még ha az erdélyi magyarság köré­ben egy erre vonatkozó népszava­zást is rendeznének. Figyelmeztetett, hogy Erdélyben nem csak magyarok élnek. „Tehát Magyarországnak nem szabad en­gednie a kisebbségek ügyében. A másik kérdésben lehet” — mondta Szabó. • N. I. Zs. Református és Fidesz-vezetők találkozója (MTI) A református egyház és a Fiatal Demokraták Szövetsége kö­zötti együttműködés lehetőségei­ről, a párbeszédről cseréltek véle­ményt szombaton Debrecenben Kocsis Elemér püspök és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület és a Fi­desz képviselői. A felek egyetér­tettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit bizto­sítani kell az országban, mint ahogy együttműködésre van szük­ség a valós igényekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállalás kialakításában is. A találkozó résztvevői kezdeményezték, hogy még ebben az évben nagyobb sza­bású konzultáción vitassák meg az egyházak és a liberális pártok elvi és gyakorlati együttműködésének lehetőségét. Magyar híradó Menekülttábor Dunavarsánynál (MTI) Menekülttábor nyílik Duna­­varsány mellett, a Kertészeti Egye­tem Tangazdaságának erőspusztai volt munkásszállójában. A két éve üresen álló, 150 személyes téglahá­zat a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat vásárolta meg, és hoz­zálátott a felújításhoz. Felhívás a hadkötelezettség eltörlésére (MH) Az általános hadkötelezett­ség eltörlését tűzte ki céljául az Al­ba Kör. Az országgyűlési képvise­lőkhöz címzett közleményében azt javasolja a szervezet, hogy a közel­jövőben a törvényhozók elé kerülő honvédelmi alapelvekben a hang­súlyt a hadkötelezettség fenntartá­sa helyett annak átmenetiségére helyezzék. Az Alba Kör szerint a magyar társadalom védelmi igé­nyeit egy kis létszámú hivatásos hadsereg is biztosítani tudná. A szomszédos országokban élő ma­gyar kisebbségek számára sok te­kintetben megnyugtatóbb volna, ha Magyarország deklarálná, hogy be­látható időn belül lemond az általá­nos hadkötelezettségről — áll a bé­keszervezet közleményében. Az új név: Demokratikus Romaszervezet (MTI) Második kongresszusát tar­totta szombaton a jánoshidai mű­velődési házban a Szocialista Ci­gányszervezet. A rendezvényen Kiss Lajosné, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: a cigányok megosz­tottsága semmilyen helyzetben nem viheti előre az ügyeket, és minden történelmi helyzetben csak a „hatalomnak” használt. A küldöt­tek megszavazták, hogy a Szocia­lista Cigányszervezet ezután a De­mokratikus Romaszervezet nevet viseli. MAGYAR HÍRLAP Foghíjas volt a majsai „érettségi találkozó” Öt éve, 1988 márciusában Kis­­kunmajsán féllegalitásban gyűlt össze 64 ember Kozma Huba laká­sán, hogy megvitassa az ország és szűkebb környezete gondjait. Az ak­kor szerveződő MDF első akciója volt ez, párhuzamosan a miskolci ha­sonló találkozóval. A szombati „érettségi találkozó” foghíjasra sike­rült, tízen az akkoriak közül távol maradtak, s nem jött el Csurka Ist­ván sem, pedig az ő kérésére halasz­tották el egy héttel a találkozót. Bihari Mihály kifejtette: szerinte az országot ma két veszély fenyege­ti, az egyik a szélsőséges nacionaliz­mus, ami a régióban nemegyszer magyarellenességként nyilvánul meg, illetve ha a filo- vagy antisze­mitizmus politikai harc formáját ölti. Debreczeni József úgy ítélte meg, hogy az öt évvel ezelőtti egységet pusztán az akkori, hatalom elleni kö­zös fellépés teremtette meg. Mint mondta, újra elolvasta Csurka ’87-es lakitelki beszédét, s abból egyértel­műen kiderül, hogy ő már akkor is a magyarságot tekintette a legfőbb ér­téknek, s a demokráciát szükség ese­tén ennek alárendelhetőnek vélte. Debreczeni veszélyesnek ítélte az olyan, szerinte népfrontos jellegű tömörüléseket, mint a Magyar Út és a Charta. Furmann Imre kijelentette: az MDF-re jelenleg nem a sokszínű­ség, hanem két tábor viszálya jel­lemző. Ha ez így marad, szétesünk — mondta Furmann. •R. G.

Next