Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
1993. március 16., kedd Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen Bukaresti tudósítónktól A leghatározottabban kiállt Tőkés László mellett az RMDSZ nemzetikeresztény szárnya, amelynek tagjai fenntartás nélkül támogatják a szövetség tiszteletbeli elnökét az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A radikális irányultságú platform annak kapcsán fogalmazta meg ezt rövid közleményében, hogy az RMDSZ több vezető politikusa véleményük szerint elhatárolta magát Tőkés szavaitól, amelyekben etnikai tisztogatással vádolta meg a jelenlegi román vezetőséget. Mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort támadja az RMDSZ keresztény platformja, úgy vélik, hogy a szenátusi frakcióvezető megcáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. Ennek kapcsán most azt kérik, hogy Verestóyt idézzék meg az RMDSZ etikai bizottsága elé, vizsgálják meg korábbi kijelentéseit, amelyekkel szintén elhatárolta magát a hasonló jellegű megállapításoktól. Verestóy Attila, amint azt a Magyar Hírlapnak már korábban elmondta, úgy értékelte, hogy Washingtonban és budapesti sajtóértekezletén Tőkés László nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. Ugyanakkor rámutatott: messzemenően tiszteletben tartja az egyéni véleménynyilvánítás jogát. A szenátor mindezt a legkisebb mértékben sem tekinti elhatárolódásnak. A Demokratikus Konvenció elhatározta, aláírásokat gyűjt a nacionalista kirohanásairól nevezetes Funar kolozsvári polgármester ellen, és követelni fogja, vizsgálják ki az általa elkövetett visszaéléseket és törvénytelenségeket. A DK emlékeztetőt intéz a parlamenthez, a kormányhoz és a megyevezetőséghez, és erre az okmányra gyűjtenek most aláírást. A vádak között szerepel a művészeti intézmények kétnyelvű falragaszainak betiltása, a szimpóziumok, értekezletek kötelező előzetes bejelentése, művészeti, irodalmi intézmények erőszakos eltávolítása székhelyükről. A DK valamennyi tagpártjának és szervezetének képviselői, valamint az Etnikai Párbeszéd Egyesülete mindent megtesz azért, hogy megfelelő számú aláírást gyűjtsenek össze a Funar elleni kivizsgálás megindításához és ahhoz, hogy a polgármestert elmozdítsák tisztségéből, amelyre a legteljesebb mértékben méltatlannak bizonyult. •B.T. MSZP-konferencia Közép- és Kelet-Európa stabilizálásáról Modernizáció és nacionalizmus • Folytatás az 1. oldalról Hogy mik lehetnek régiónkban a ■gazdasági modernizációs válság megoldásának eszközei, erről a következőket mondták a konferencia külgazdasági szekciójában, amint azt Békesi László összefoglalta. A modernizációhoz a külvilág stabilitására és nettó tőke bevonására, valamint világos gazdasági stratégiákra volna szükség a kelet-közép-európai országokban. Még ha valamilyen csoda folytán rendelkezésre állna is a szükséges tőke, akkor sem lehetne hatékonyan felhasználni, mert nincs hozzá világos koncepció. Általános volt a vélemény, hogy a Lengyelországban, Csehországban vagy Oroszországban megpóbált sokkterápiák több kárral jártak, mint haszonnal, a sokkterápia illúzió. Nagy hangsúlyt kapott a stabilizáció külgazdasági feltételeinek vizsgálatakor, hogy Közép- és Kelet- Európa integrálódása ugyan üdvözlendő, mert csökkentheti a terheket, de önmagában nem biztosítja a modernizációhoz szükséges erőforrásokat. Ilyen összefüggésben dicsérték a visegrádi együttműködés keretében kötött szabadkereskedelmi megállapodást, amelyhez — mint mondták — minél több más országnak is csatlakoznia kellene. A „Nemzeti tényező, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek Közép- és Kelet-Európában” munkacsoport felszólalásai három fő témakört érintettek: a nemzeti kisebbségi kérdés jelentősége, a kisebbségi jogegyenlőség problematikája, valamint néhány konkrét nemzeti és etnikai probléma megoldásának lehetősége. Elhangzott, hogy a kisebbségi kérdésre a politika eddig nem tudott kielégítő választ találni, és a tudomány is csak részleges lehetőségeket vázolt fel. Alapvető tévedés a nemzeti identitás keresését a nacionalizmussal azonosítani. Mint Tabajdi Csaba, az MSZP kelet-közép-európai tagozatának vezetője elmondta: „A nemzet valódi közösség típusú szerveződés, a nemzeti identitás tehát tömegérzület. Azonban ennek a kérdésnek a mindenek fölé helyezése nacionalista radikalizmushoz vezet, legyen az jobbvagy baloldali.” Felvetődött a kérdés, hogy a nacionalizmus a kommunizmus bukásának negatív terméke-e. A felszólalók szerint a térségben mindig is jelen volt ez az érzület, mintegy kompenzáló szerepet játszva az évszázados gazdasági elmaradás miatt. A nacionalizmus néhány fő jellemzője: a történelem és a terület mitizálása, ellenségkép-alkotás. Az öndefiníció nem úgy fogalmazódik meg, hogy „mit ér az ember, ha magyar, szlovák, román, stb.?”, hanem: „mit ér, ha magyar, román, szlovák, stb. az ellensége?”. Elhangzott, hogy sokan úgy vélik, a modernizáció véget vet a nacionalizmusnak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy bár a modernizáció szükséges, nem elégséges. A nemzeti kérdés megoldásához külön stratégia szükségeltetik. Ezért Közép- és Kelet-Európa országai három egymáshoz kapcsolódó, de külön megoldandó feladat előtt állnak: gazdasági modernizáció, a demokratikus jogállam megteremtése és a nemzeti és kisebbségprobléma kezelése. A felszólalók a kisebbségkérdés megoldását az autonómiák széles körű bevezetésében látták. Az autonómia — mondták — nem a szeparatizmus előkészítése, hanem ennek megelőzése. Krausz Tamás történész hangsúlyozta, hogy „esélytelenek az állami különválást is feltételező nemzeti önrendelkezések”. •N. I.ZS.S. I. Szüneteltetik az újvidéki Magyar Szót Újvidéki tudósítónktól Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó szerkesztősége ma is csak szórólappal fordul az olvasóihoz, tájékoztatva a vajdasági magyar lakosságot, hogy továbbra sincs papír a megjelenéshez, sem pénz a nyomdaköltségek fedezésére. A szerkesztőségben tegnap délben megtartott sajtóértekezleten az újság képviselői közölték: az alapító, a tartományi képviselőház még mindig nem tudta előteremteni a papírbeszerzéshez szükséges pénzt. Maróti Miklós, az alapító által a Fórum Nyomda élére állított igazgató pedig képtelen volt intézkedni a súlyos helyzet áthidalása érdekében. A papír pénteken délután fogyott el, s az igazgató úgy reagált, hogy értesítést függesztett ki a nyomda ajtajára a következő szöveggel: „A továbbiakig nem jelenik meg a Magyar Szó.” Az egyetlen jugoszláviai magyar napilap szerkesztőbizottsága ezért úgy döntött, hogy ismételten követeli az alapítótól Maróti azonnali eltávolítását a kiadóház éléről. Emellett sürgetik a régóta követelt tulajdonjogi átszervezést, hogy a Magyar Szó részvénytársasággá válva a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva, önállóan adja ki a független hangvételű újságot. Az alapító ezt mindeddig elutasította, ugyanakkor az egész országot sújtó gazdasági gondok miatt képtelen eleget tenni a dotációra vonatkozó kötelezettségének. A Magyar Szó vezetői tegnap tájékoztató beszélgetésen jártak Ljubomir Lukic tartományi tájékoztatási titkárnál, aki cáfolta a papírhiányt, és a lap meg nem jelenéséért a szerkesztőségre hárította a felelősséget, amely — úgymond — március 15. alkalmából jól időzített kampányt indított a szerb állam ellen, azon mesterkedve, hogy megrontsa a két szomszéd ország viszonyát. • J. G. B. Le Monde: eloszlatni egy félreértést Párizsi tudósítónktól A francia külügyi államtitkár el akart oszlatni egy félreértést Budapesten — emeli ki a Le Monde. Nevezetesen hogy Roland Dumas külügyminiszter célzatosan kerülte volna el Magyarországot januári, Romániában és Szlovákiában tett villámlátogatásakor. A párizsi lap budapesti tudósítója, beszámolva Georges Kiesman múlt heti kétnapos budapesti látogatásáról, emlékezteti az olvasókat arra, hogy a két szomszéd államban jelentős magyar kisebbség él. A tudósító azt írja, hogy „megterhelt a viszony” Budapest és Szlovákia, illetve Románia között. A Le Monde hétfői számában a budapesti tudósító ezzel magyarázza, hogy bizonyos érzékenységeket sértett Magyarországon, mikor a francia külügyminiszter éppen Budapestet hagyta ki útiprogramjából. „Nincsenek a francia—magyar viszonyt megzavaró alapvető nézeteltérések” — idézi a Le Monde Georges Kiefmant. Az újság megemlíti, hogy a külügyi államtitkár megnyugtató szavai igen jó fogadtatásra találtak Budapesten. Kodolányi Gyula, a kormányfő külpolitikai tanácsadója úgy üdvözölte a magas rangú párizsi diplomata látogatását, hogy az „kifejezője az 1914 óta legszívélyesebb francia—magyar viszonynak”. • R. H. Zs. Akar telefonon Swatch órát vagy pénzt nyerni!? -1-610-204-5352 150 Ft percenként. „Nem akarjuk Jugoszláviát elszigetelni” MTI------------------------------Magyarország a legkevésbé sem törekszik Jugoszlávia elszigetelésére, de a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének előfeltétele az, hogy megszűnjön, a Magyarországgal szembeni fenyegetőzés és hogy gyökeresen megváltozzon a vajdasági magyarsággal kapcsolatos belgrádi politika — közölte hétfőn Martonyi János külügyi államtitkár azután, hogy Belgrádban megbeszélést folytatott Jovanovic jugoszláv miniszterelnökhelyettessel és külügyminiszterrel. Vladislav Jovanovic válaszolt a felvetésekre — mondta Martonyi János — bizonyos kérdésekben egyetértettünk, mindkét fél törekszik például a kapcsolatok javítására, de vannak alapvető nézetkülönbségek, például a délszláv válsággal kapcsolatban. A Borba kérdésére válaszul Martonyi János kijelentette, hogy nem érzékel változást a nemzetiségi politikával és az autonómiával kapcsolatos jugoszláv álláspontban. Az államtitkár erőteljesen cáfolta a horvátok magyarországi kiképzéséről szóló boszniai szerb állításokat. Lényegesnek mondta, hogy megszűnjön a kettős mérce a nemzeti jogokat illetően. Martonyi rámutatott, hogy Magyarország nem zárkózhat el a szerb és jugoszláv vezetéssel fenntartott kapcsolatoktól, főként azért nem, mert Jugoszláviában 350 ezres magyar nemzetiség él. Meciar: nincs veszély MTI------------------------------ Vasárnapi televízióbeszédében Meciar Szlovákia védelmi kérdésekben képviselt álláspontjáról szólva hangsúlyozta: — Abból indulunk ki, hogy minket sem veszélyeztetnek, és mi sem veszélyeztetünk senkit. Szlovákia a saját biztonságát és a szomszédos országokét egyként tekinti érdekének, de nem szeretné, ha olyan védelmi rendszerek jönnének létre, melyek újra a felosztás veszélyével fenyegetnék Európát. Ezért történt, hogy Magyarország tervezett, 800 millió dolláros orosz fegyverbehozatali tervének „tányéré mint nyugtalanító és nem mint fenyegető tényre reagáltunk” — mondta. Beszédében külön hangsúlyt kapott a Bős-kérdés. Nagy nyomatékot adott annak a kijelentésének, hogy Szlovákiának nem érdeke a Magyarországgal fennálló viszonyt rontani, ezért a Bős-kérdést el kell különíteni az általános viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a fennálló véleménykülönbségek lényegében nem nagyok, jóakarattal feloldhatók. KÜLFÖLD-BELFÖLD Ágoston András: még békés revíziót se A vajdasági magyarokat menekülésre fogja felszólítani a VMDK abban az esetben, ha „súlyos atrocitás éri a 350-360 ezer magyart, és nem lesz hatékony külső beavatkozás” a védelmükben. Ezt Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jelentette ki a tanácskozáson. Arra a kérdésre, hogy milyen cselekményeket fog a VMDK „súlyos atrocitásnak” tekinteni, és honnan, kitől várnának beavatkozást, Ágoston kifejtette: ha tömeggyilkosságok, erőszakos házfoglalások kezdődnének, vagyis belharcok alakulnának ki, amelyekben a magyarok az egyetlen felfegyverzetten népcsoportként védtelenek lennének, akkor kérnének nemzetközi védelmet. Ilyen védelmet csakis a jugoszláv békekonferenciát irányító nyugati államok adhatnak. Kérdeztük azt is a politikustól, hogy a külföldi beavatkozásban számítanának-e Magyarországra, leszögezte, hogy magyar beavatkozást nem tartanának reális lehetőségnek, mert az inkább súlyosbítaná a veszélyt. Megkérdeztük a VMDK elnökét, mi a véleménye az esetleges békés határrevízióra vonatkozó egyre gyakoribb magyar kormányzati célzásokról. Ágoston határozottan leszögezte, hogy ebben a térségben békés határmódosításra sem kerülhet sor. A magyar—ukrán alapszerződés kapcsán — amelynek a határrevíziót illető kitételét hevesen támadja az MDF — Ágoston kijelentette: ami Szerbiát, illetve a Vajdaságot illeti, „nekünk az a lényeg, hogy a jelenlegi határokon belül elérjük azt az autonómiát, amely biztosítja, hogy a 21. században is megmaradjanak a magyarok, és nem veszítik el identitásukat. Úgy gondolom, hogy ehhez előbb-utóbb megkapjuk a nemzetközi támogatást is, amely nélkül autonómiakoncepciónkat nagyon nehéz lenne megvalósítani”. „Egyetlen kulcszárással nem fog leállni Paks” A villamosipari dolgozók akár sztrájkra is készek • Folytatás az 1. oldalról A sztrájk lehetőségéről Major elmondta: Pakson a dolgozók valóban elszánták magukat a legvégső eszközökre is. Ez azért is elgondolkodtató, mert ez az erőmű a villamosenergiaszolgáltatás legérzékenyebb pontja. Az atomerőműben dolgozó 3500 ember látja el ugyanis az országot az összes villamosenergia 43 százalékával. Természetesen arra nem gondolnak a szakszervezetek, hogy egyetlen kapcsolással megszüntetnék a munkát, ugyanakkor az elképzelhető, hogy „leterhelnék” az atomerőművet, azaz csökkentenék teljesítményét. Ennek komoly gazdasági következményei lennének, hiszen a többi szenes, olajos erőművet kellene „felterhelni”, hogy az országot el lehessen látni a szükséges energiával. Ez óriási pénzkiesést jelentene a gazdaságnak. Ha az atomerőműviek és a többi erőművek szakszervezetei is eltökélnék magukat a megállapodás híján, akkor a visszafogott termelés következtében még importra is kényszerülhet az ország. A szakszervezetek már március 5-én levelet küldtek a három érintett miniszternek, hogy tárgyalni és megállapodni szeretnének. Csakis a megállapodás híján kezdenének a sztrájk előkészületeihez, de ebben az esetben sem tudnak elképzelni „olyan állapotot”, hogy az energiaszolgáltatás leálljon. Ez Major szerint szóba sem kerülhet, hiszen ennek tragikus következményei lehetnének. A szakszervezetek átérzik felelősségüket, a sztrájkot is szervezetten bonyolítanák le, ha arra kerülne a sor. A nemzetközi szakszervezetek közül többen támogatásukról biztosították magyar kollégáikat, annál is inkább, mert Nyugaton sem ismeretlen az energiaiparban dolgozók árkedvezménye. Az amerikaiakon kívül a francia és az olasz szakszervezetek biztosították szolidaritásukról a magyarokat, ezenkívül az ICEF világszakszervezeti szövetség is. Szűcs István ipari helyettes államtitkár a napokban Veszprémben elmondta meg kell vizsgálni, hogy fenntartható-e a villamosenergiaiparban foglalkoztatott mintegy 10 ezer embernek biztosított 40 filléres áramdíj. Ugynitt az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. veszprémi üzletigazgatója Göttlinger László elmondotta, hogy amennyiben a kedvezményen változtatnak, úgy arra mindenképpen ügyelni kellene, hogy a szakma nyugdíjasainak helyzetét ne súlyosbítsák tovább. Területükön a 136 ezer fogyasztóihelyből a helyettes államtitkár által említett alkalmazotti kedvezmény alig két és fél ezret érint. Igaz e szám a bányaerőmű integráció következtében növekedni fog. A paksi atomerőmű rendben üzemel, a helyi érdekképviseletek nem keresték meg a részvénytársaság vezetését egy esetleges sztrájk miatt - tájékoztatta az MTI-t szombaton az erőműben kialakult sztrájkhangulatról szóló sajtójelentésekre reagálva Petz Ernő, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója. A Paksi Atomerőmű Rt. álláspontja szerint a villamosenergia-ipari dolgozók és nyugdíjasok kedvezményét a jövőben is indokolt fenntartani — közölte Petz Ernő. Ugyanígy foglalt állást nyilatkozatában a Villamosenergia-ipari Társaságok vezető testületének tizenhat vállalati vezérigazgatója is. • D-Varga Judit MH-információ Az SRNA — boszniai szerb hírügynökség — a szerb csapatok parancsnokságának vádjait tette közzé vasárnap. A jelentés szerint aznap éjjel Pécsre, a Mária Terézia laktanyába érkezett 170 autóbusznyi, Nyugat-Európában mozgósított horvát önkéntes katona. A boszniai szerb parancsnoság állítása szerint, az önkénteseket és a besorozott újoncokat Magyarországon aktív kiképzésben részesítik, majd felfegyverzésüket követően az egykori Jugoszlávia háborús övezeteibe küldik. A szerb parancsnokság szerint ez a tevékenység ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataival, hiszen Magyarország egyértelműen, s nyíltan — a háborús felek egyike mellett elkötelezve magát — belépett az egykori Jugoszláviában zajló háborúba. Ezért a szerb erők vezetése „óva intette” a magyar hatóságokat, valamint a Magyar Honvédséget a beavatkozástól. A vádakat Tikos László, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője alaptalannak minősítette. Annál is inkább, hiszen Pécsett nem létezik Mária Terézia laktanya, s magyar területen eddig sem tartottak katonai kiképzést külföldi állampolgárok számára. Tikos szerint mindez csak a szerb katonai vezetés propagandahadjáratának szerves része, amely a jugoszláviai háborús helyzetben „kitűnően használható”... A határőrség illetékese úgy vélte, a magyar határforgalomban már harminc autóbusz megjelenése is feltűnő, nemhogy 170 jármű megjelenése. Péntek óta különösebb mozgást sem tapasztaltak a magyar határon, néhány bosnyák menekülteket szállító autóbusz belépett az országba, ám azok — Dániába tartva — már elhagyták az országot Szlovákia felé. Sajnálatos véltelennek, és a helyismeret hiányának köszönhető, hogy két magyar határőr-sorkatona március 14-én délelőtt teljes fegyverezetben behatolt az ENSZ ellenőrzése alatt álló Krajina baranyai területére. Ezért a Határőrség Országos Parancsnoksága elnézést kért a szerb határőrizeti szervektől hangsúlyozva, hogy nem szándékos határsértés történt — közölte a Határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes elmondta: vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor, mintegy 15 méter szélességben gyalogolt át a kéttagú járőr a szomszédos területre. Erdészek egy csoportjának gondolták azokat a személyeket, akikről röviddel később kiderült, hogy szerb határőrök. A katonák körbevették a magyar járőrt, közölték, hogy idegen területen vannak. A két magyar határőr ellenállás nélkül adta át fegyverét és felszerelését, majd rádión közölték állomáshelyükkel a történteket. A szerb katonák az újbetnámi parancsnokságra vitték, majd az ENSZ-erők képviselőinek jelenlétében kihallgatták őket. A krajinai hatóságok szombaton 17 óra 20 perckor adták át a magyar félnek a két határőrt. A szóvivő hozzátette: fegyverzetüket és felszerelésüket azonban csak a diplomáciai egyeztetés után kívánják visszaadni. Krisán kérdésünkre elmondta: utoljára tavaly ősszel történt hasonló incidens a magyar fél részéről. A határmenti gyakorlat szerint, békeidőben általában ennél egyszerűbb eljárás keretében tisztázzák álláspontjukat az érintett felek. A két magyar határőrt a súlyos szolgálati vétség miatt itthon is felelősségre vonják. •B.J.-G. Z. Magyar határőrök tévedtek idegen területre Alaptalanok a boszniai szerbek vádjai Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke Megállapodással módosítható a határ Szabó Károly szenátort, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnökét a magyar kormány részéről elhangzott határmódosításokkal kapcsolatos célzásokról kérdeztük. „Minden politikai pártnak jogában áll — saját felelőségére — bizonyos politikai kérdésekben, így a szomszédokkal való viszony tekintetében is kifejteni a véleményét” — mondta Szabó. Hozzátette: ugyanakkor elhangzanak olyan vélemények is, hogy nem szabad a határokhoz nyúlni, illetve hogy nem határmódosítások útján kell javítani a határokon túl élő magyarok helyzetén. „Természetesen államok közötti kölcsönös elhatározás útján lehetséges bármilyen határmódosítás, de ehhez legalább ketten szükségeltetnek. A kormányban sem gondolhattak másra, mint békés eszközökkel történő módosításra.’’Arra a kérdésünkre, hogy miként látja a magyar—román államközi szerződés két vitatott pontját, a határok kérdését és a romániai magyar kisebbség jogainak szavatolását, rámutatott: fontos, hogy az államközi szerződésekben a kisebbségre vonatkozó rendelkezések világosan és ellenőrizhető módon jelenjenek meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy Románia előbb-utóbb bele fog menni a kisebbségkérdésnek az alapszerződésben való szerepeltetésébe, és cserébe Magyarország kijelentheti, hogy nincsenek területi követelései Romániával szemben. „Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a partneri viszony alapján felvetődjön a megegyezésen alapuló határrevízió kérdése.” Hangsúlyozta, hogy ennek egyoldalú kierőszakolására nincs esély, még ha az erdélyi magyarság körében egy erre vonatkozó népszavazást is rendeznének. Figyelmeztetett, hogy Erdélyben nem csak magyarok élnek. „Tehát Magyarországnak nem szabad engednie a kisebbségek ügyében. A másik kérdésben lehet” — mondta Szabó. • N. I. Zs. Református és Fidesz-vezetők találkozója (MTI) A református egyház és a Fiatal Demokraták Szövetsége közötti együttműködés lehetőségeiről, a párbeszédről cseréltek véleményt szombaton Debrecenben Kocsis Elemér püspök és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Fidesz képviselői. A felek egyetértettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit biztosítani kell az országban, mint ahogy együttműködésre van szükség a valós igényekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállalás kialakításában is. A találkozó résztvevői kezdeményezték, hogy még ebben az évben nagyobb szabású konzultáción vitassák meg az egyházak és a liberális pártok elvi és gyakorlati együttműködésének lehetőségét. Magyar híradó Menekülttábor Dunavarsánynál (MTI) Menekülttábor nyílik Dunavarsány mellett, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának erőspusztai volt munkásszállójában. A két éve üresen álló, 150 személyes téglaházat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vásárolta meg, és hozzálátott a felújításhoz. Felhívás a hadkötelezettség eltörlésére (MH) Az általános hadkötelezettség eltörlését tűzte ki céljául az Alba Kör. Az országgyűlési képviselőkhöz címzett közleményében azt javasolja a szervezet, hogy a közeljövőben a törvényhozók elé kerülő honvédelmi alapelvekben a hangsúlyt a hadkötelezettség fenntartása helyett annak átmenetiségére helyezzék. Az Alba Kör szerint a magyar társadalom védelmi igényeit egy kis létszámú hivatásos hadsereg is biztosítani tudná. A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára sok tekintetben megnyugtatóbb volna, ha Magyarország deklarálná, hogy belátható időn belül lemond az általános hadkötelezettségről — áll a békeszervezet közleményében. Az új név: Demokratikus Romaszervezet (MTI) Második kongresszusát tartotta szombaton a jánoshidai művelődési házban a Szocialista Cigányszervezet. A rendezvényen Kiss Lajosné, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: a cigányok megosztottsága semmilyen helyzetben nem viheti előre az ügyeket, és minden történelmi helyzetben csak a „hatalomnak” használt. A küldöttek megszavazták, hogy a Szocialista Cigányszervezet ezután a Demokratikus Romaszervezet nevet viseli. MAGYAR HÍRLAP Foghíjas volt a majsai „érettségi találkozó” Öt éve, 1988 márciusában Kiskunmajsán féllegalitásban gyűlt össze 64 ember Kozma Huba lakásán, hogy megvitassa az ország és szűkebb környezete gondjait. Az akkor szerveződő MDF első akciója volt ez, párhuzamosan a miskolci hasonló találkozóval. A szombati „érettségi találkozó” foghíjasra sikerült, tízen az akkoriak közül távol maradtak, s nem jött el Csurka István sem, pedig az ő kérésére halasztották el egy héttel a találkozót. Bihari Mihály kifejtette: szerinte az országot ma két veszély fenyegeti, az egyik a szélsőséges nacionalizmus, ami a régióban nemegyszer magyarellenességként nyilvánul meg, illetve ha a filo- vagy antiszemitizmus politikai harc formáját ölti. Debreczeni József úgy ítélte meg, hogy az öt évvel ezelőtti egységet pusztán az akkori, hatalom elleni közös fellépés teremtette meg. Mint mondta, újra elolvasta Csurka ’87-es lakitelki beszédét, s abból egyértelműen kiderül, hogy ő már akkor is a magyarságot tekintette a legfőbb értéknek, s a demokráciát szükség esetén ennek alárendelhetőnek vélte. Debreczeni veszélyesnek ítélte az olyan, szerinte népfrontos jellegű tömörüléseket, mint a Magyar Út és a Charta. Furmann Imre kijelentette: az MDF-re jelenleg nem a sokszínűség, hanem két tábor viszálya jellemző. Ha ez így marad, szétesünk — mondta Furmann. •R. G.