Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 137-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Koalíciós tárgyalások Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól A cseh hírügynökségnek adott nyilatkozatával Milan Cic, a szlovák alkotmánybíró­ság elnöke eldöntötte a sajtó­ban már egy hete vitatott kér­dést: köteles-e a kormányfő aláírni a parlamentben elfo­gadott törvényeket. „Ha a kormányfő visszauta­sítja az aláírást, nem tehet mást, mint hogy benyújtja lemondá­sát” — szögezte le Cic. A szó­ban forgó, a szociális biztosítás­ról szóló törvény esetében nem arról van szó, hogy az esetleg ellentétes az alkotmánnyal, ha­nem arról, hogy Vladimír Me­­ciar szerint csaknem négymil­­liárd koronával terhelné meg a költségvetést. A javaslattal egyet nem értő kormányfő a törvényt tavasszal visszaadta a parlamentnek, újbóli megtár­gyalásra, közben azonban pro­­cedurális hibát vétett. Ezt azon­ban nem volt hajlandó beismer­ni és korrigálni, így az újratár­gyalásra sem került sor. Az aláírás hiánya miatt a törvény nem léphetett életbe. Vladimír Meciar egy televí­ziós vitában kijelentette: a tör­vényt továbbra sem hajlandó aláírni, ellenben az alkotmány­­bírósághoz fordul a parlament eljárása miatt. Ezt mindmáig nem tette meg, s mint az alkot­mánybíróság elnökének nyilat­kozatából kitűnik, nem is teheti. Az alkotmánybíróság ugyanis egyetlen esetben dönthet vala­mely közjogi méltóság vagy in­tézmény elleni vádról: ha a par­lament vádolja hazaárulással a köztársasági elnököt. A kor­mányfő tehát kénytelen lesz megkeresni a minél kisebb presztízsveszteséggel járó visszatáncolási lehetőséget. A hétvégi szándéknyilatko­zatokat követően hétfőn már meg is kezdődtek a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalí­ciós tárgyalásai. Megállapodás­ról egyelőre nincs szó. Az SZNP vezetői mindenesetre ezeket a tárgyalásokat tegnap fontosabbnak minősítették, mint az ellenzéki pártok kerekaszta­lán való részvételt. A párt elnö­ke, Ludovít Cernák arról bizto­sította a közvéleményt, hogy az eddigi egyetlen, össz-ellenzéki megállapodáshoz az állami számvevőszék vezető posztjai­nak elosztásáról továbbra is tartják magukat. •S. E. Szomália az ENSZ-t hibáztatja Washingtoni tudósítónktól Az ENSZ-erők hétfőn hajnal­ban harmadszor is rajtaütöttek a Szomáliai fegyvereseken. Egy amerikai AC—130-as „Specter” helikopter vezette a támadást az egyik mogadishui fegyver- és járműraktár ellen. A 14 főnyi személyzettel működtetett AC—130-as egy 150 milliméte­res Howitzert, egy 40 milliméte­res és egy 20 milliméteres ágyút visz magával. Szemtanúk szerint a támadás Mohamed Farah Aidid területé­re koncentrálódott. Aidid koráb­ban az amerikai CBS televízió­nak adott interjújában felszólí­totta Clinton elnököt, „hagyja abba a Szomáliai nép öldöklé­sét”. Madeleine Albright, ameri­kai ENSZ-nagykövet később ugyancsak a CBS televízió ri­porterének azt mondta: „Aidid­­nak kellene abbahagynia az uszítást” a Szomáliai ENSZ-erők ellen és „a törvényesség és rend uralmának helyreállítására” kel­lene törekednie Szomáliában. Diplomaták szerint Aidid ügyesen kihasználja az ENSZ iránt érzett mélységes bizalmat­lanságot az országban. Szomá­liában a világszervezetet és az Egyesült Államokat hibáztatják Mohamed Sziad Barré, volt dik­tátor uralmáért. Aidid eredetileg örült az amerikai csapatoknak, akik az éhínség elleni küzdelem jegyében érkeztek, de mindig ellenségesen viseltetett a világ­­szervezettel szemben. Mohamed Farah Aidid, az egyik legbefolyásosabb Szomá­liai katonai vezető hétfőn felszó­lította Mogadishu lakóit, hogy vonuljanak az utcára és tiltakoz­zanak az ország gyarmatosítása ellen. A tömeg a város egyik fő­útvonalán gyűlt össze, és Ameri­­ka-ellenes jelszavakat skandált. • R. Zs. Nyolc Szomáliai polgári személy meghalt a Mohamed Farah Aidid tábornok ellen az ENSZ hétfői légitámadása során. Az egyik áldozat egy hat év körüli gyermek, akinek elszenesedett holttestét Aidid főhadiszállásától mintegy száz méterre talál­ták meg FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Tansu Ciller az új török kormányfő MTI -----------------------------­Süleyman Demirel török ál­lamfő hétfőn kormányalakításra kérte fel Tansu Ciller asszonyt, s ezzel a túlnyomórészt muzulmán ország élére első ízben kerül női miniszterelnök. A 47 esztendős közgazdász eddig gazdasági ál­lamminiszter volt. A jobbközép Igaz Út Pártja (DYP) vasárnapi fölényes többséggel választotta őt elnökévé. Demirel államfő a múlt hónapban adta át a kormányfői széket, amidőn az elhunyt Turgut Özal államfő örökébe lépett. Cil­ler asszony fenn akarja tartani a koalíciós kormányzást az Inönü Szociáldemokrata Néppártjával (SHP). Ciller asszony programjá­ban ígéretet tett a török állami vállalatok privatizálásának fel­­gyorsítására és a jelenleg évi 65 százalékos infláció leszorítására. Újvidéki tudósítónktól A gorazdei kórház elleni szerb rakétatámadás vasár­nap 59 áldozatot követelt. A Genfben tárgyaló bosnyák el­nökség tűzszünetet kötött a horvátokkal. Holnap hármas csúcstalálkozót tartanak Genfben. Nehéz hiteles képet alkotni a gorazdei helyzetről, mivel a harcok miatt nincs telefonössze­köttetés és csak a helyi rádió­amatőrökkel tartható fenn kap­csolat. A jugoszláv Tanjug hír­­ügynökség teljesen elhallgatja az eseményeket, s a szerb sajtó­ban is egyedül a Vecernje No­­vosti című esti lap közölt beszá­molót Karadzic fegyvereseinek előrenyomulásáról. A tudósítás szerint a szerbek már vasárnap elérték a település határát, és a városka eleste csak órák kérdé­se. Mindezek alapján nyilván­való, hogy a kelet-boszniai mu­zulmán enklávé több hónapos ostroma a záró szakaszához ér­kezett: a támadók tegnap már a külvárosi utcákig nyomultak előre és házról házra folytatják a tisztogatást. Nincs áttekintés a vesztesé­gekről, de több forrás is jelen­tette, hogy a helyi kórházat ért vasárnapi rakétatámadásban legalább 59 ember vesztette éle­tét. A kelet-boszniai város, a BT által kijelölt hat biztonságos zóna egyike. Genfi hírek szerint Izetbego­vic elnök azonnali tűzszünetet rendelt el a bosnyák—horvát frontokon. Tegnap délelőtt azonban még egész Közép- Boszniában ádáz harcok foly­tak, és a muzulmánok folytatták előrenyomulásukat Novi Trav­­nik, Vitéz és Kakanj körzeté­ben. Ez utóbbi város környékén több horvát falut elfoglaltak, zágrábi jelentés szerint öt falut fel is gyújtottak. A helyi lakos­ság páni félelemben menekül. Legalább 15 ezer horvát hagyta el otthonát, közülük néhány ezer tegnap megérkezett Vares­­ba, a többiek az erdőkben buj­kálnak. Mostarban is a muzul­mánok támadnak, egész éjszaka légvédelmi ágyúval és gépfegy­verekkel lőtték a Horvát Védel­mi Tanács egyik kaszárnyáját. Szarajevóban szerb—muzul­mán aknapárbaj zajlott tegnap. A szerbek elvágták a repülőtér felé vezető útvonalat és ezzel megakadályozták a segélyszál­lítmányok eljuttatását a városba. Miközben a boszniai fronto­kon a kéksisakosok jelenléte el­lenére egyre elkeseredettebb har­cok folynak, a horvátországi Krajinában is éleződik a helyzet. Belgrádi értékelés szerint a Kra­jina elleni horvát támadás szinte biztosra vehető. Idézik Tudjman elnököt és Vladimir Seks képvi­selőházi alelnököt, akik szerint Zágráb nem egyezik bele a kék­sisakosok mandátumának meg­hosszabbításába , ha nem teszik lehetővé Krajina visszaszerzését. Mindazonáltal­­ hangoztatják Belgrádban : a knini szerbek nem fognak beleegyezni a hor­vát fennhatóságba, mert szerin­tük ők ugyanúgy elszakadhatnak Horvátországtól, mint ahogyan ez a köztársaság elszakadt a széthulló Jugoszláviától. Krajina ezért felkészült az elszánt véde­kezésre, ha Zágráb ismét bele­vág egy újabb „háborús kaland­ba”. A horvát vezetés a támadást állítólag a jövő vasárnapra kitű­zött népszavazásra időzítette, amikor a krajinaiak a boszniai szerbekkel való „egyesülésről” döntenek. A boszniai és a horvátországi helyzet is napirenden lesz a hol­napra tervezett genfi szerb— horvát—bosnyák csúcstalálko­zón. A független Borba találga­tása szerint Genfben végleg el­vetik a Vance—Owen-tervet és helyette egy globális rendezési javaslatot dolgozhatnak ki. A lap nem zárja ki a szerb—hor­vát kiegyezést oly módon, hogy Milosevic elnök eláll a krajinai szerbek népszavazásától, és be­leegyezik a tartományuk feletti horvát fennhatóságba, az ottani szerbek széles körű autonómiá­ja fejében. Ez állítólag példa­ként szolgálhat a koszovói albá­nok helyzetének rendezésére is. • J. Garai Béla Washingtoni tudósítónktól Bosznia vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkí­vüli összehívását követelte, vala­mint az ENSZ-erők azonnali be­vetését a szerbek által ostromlott Gorazdéba. A kérést Moham­mad Sacirbej bosnyák ENSZ- nagykövet terjesztette elő. MTI -----------------------------­Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn Bécsben úgy nyilatkozott, hogy támogatja egy újabb londo­ni Jugoszlávia-konferencia ösz­­szehívását. Úgy vélte, hogy ezen a — sokak által már „halottnak” minősített — Vance—Owen­­terv a tárgyalások keretéül szol­gálhat, de szükség van a tervben rögzített javaslatok módosítására és kiegészítésére. Gáli sajtóérte­kezletén kijelentette: szívesen visszatér Londonba egy újabb konferenciára, amelyet a dél­szláv válság ügyében az Európai Közösség és az Egyesült Álla­mok közötti együttműködés alapján rendeznének meg. A szintén Bécsben tartózkodó Warren Christopher amerikai külügyminiszter feltételesen máris támogatásáról biztosította az ENSZ-főtitkár londoni konfe­renciára vonatkozó javaslatát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az összehí­vás esetén valóban haladást sze­retne látni, nem pedig egy újabb eredménytelen találkozót. Kudarcba fulladtak az úgyne­vezett boszniai kollektív elnökség újabb genfi tárgyalásai hétfőn. A megbeszéléseknek eredetileg az lett volna a céljuk, hogy közelít­sék egymáshoz a korábban szoros szövetségben levő boszniai hor­­vátokat és muzulmánokat, ehe­lyett azonban a horvát és a szerb fél között látszott kialakulni együttműködés. Tizenötezer horvát menekült el a muzulmánok elől Rakétatámadás a gorazdei kórház ellen KÜLFÖLD Az izraeli kormány hosszú tárgyalásokra számít Tel Aviv-i tudósítónktól Tegnap a Kneszet a Rabin­­kormány ellen benyújtott négy bizalmatlansági indít­ványt utasított el. A kormány szilárdan állja a jobboldali el­lenzék támadásait. A közel-keleti tárgyalások ti­zedik fordulója jobb lábbal kez­dődik — idézik Rabint a mi­niszterelnökség jól értesült kö­rei, akik úgy tudják, hogy az amerikaiak elsősorban Damasz­kusz és Jeruzsálem egyezmé­nyét szeretnének tető alá hozni. Ennek érdekében latba vetik minden befolyásukat. A Hadasot című jól értesült lap — egyiptomi forrásokat idézve — közli, hogy az ameri­kai fél sok milliárd dolláros be­fektetéseket ígér mind Izrael­ben, mind Szíriában, az infrast­ruktúra fejlesztésére és a beván­dorlás fogadására (Izrael), vala­mint a szétzilált nemzetgazda­ság megmentésére (Szíria). Mi­közben a szír-izraeli egyez­mény reális lehetőség — hiszen Izrael már kinyilatkoztatta, hogy hajlandó visszaadni a béke fejében a Golan fennsíkot —, Rabin már a palesztin békét he­lyezi előtérbe. A rádiónak adott nyilatkozatában a miniszterel­nök azon reményének adott hangot, hogy a július 7-éig tartó tárgyalások izraeli—palesztin közös nyilatkozatot eredmé­nyeznek, amely lehetővé teszi az autonómia azonnali beveze­tését — először Gázában. Izrael hosszú tárgyalásokra rendezkedik be Washingtonban. A nyolcvantagú küldöttséget le­csökkentették 48 főre, a napi 68 dolláros napidíjat pedig a felére, így a tizedik fordulón Izrael 700 ezer dollárt takarít meg — közölte a pénzügyminisztérium szóvivője. • Naftali Kraus Szakszervezeti egyesülés Romániában Bukaresti tudósítónktól Délkelet-Európa legna­gyobb szakszervezeti blokkja alakult meg Romániában — értékelik politikai megfigye­lők a két nagy érdekvédelmi tömb, a Szabad Szakszerveze­tek Országos Konföderációja, valamint a Fratia Konföderá­ció egyesülését. A szervezet­hez további három kisebb ér­dekvédelmi föderáció is csat­lakozott. Az új tömörülés elnöke a két nagy központ korábbi vezetője, Victor Ciorbea, illetve Miron Mitrea lett, mindketten teljesen azonos hatáskörrel rendelkez­nek. Az új koalíció közel négy­millió tagot egyesít és mintegy hatvan gazdasági ágazatot fog át. Komoly politikai erőt képvi­sel tehát, s ezt figyelembe kell venniük a politikai pártoknak és a kormánynak is, amelynek ed­dig viszonylag könnyű dolga volt a kisebb és gyakran ellenté­tes szempontokat képviselő ér­dekvédelmi szervezetekkel. A fúziót kimondó ülésen meghívottként jelen volt a Sza­bad Szakszervezetek Nemzet­közi Konföderációjának főtitká­ra. Enzo Friso kilátásba helyez­te, hogy szervezete útján nyo­mást gyakorol majd az Európai Közösségre annak érdekében, hogy állítsa le a Románia szá­mára előirányzott hiteleket, mindaddig, amíg a bukaresti ve­zetőség egyenrangú tárgyaló­­partner helyett ellenséget lát a szakszervezetekben. Tegnap reggel 7 órakor Ro­­mánia-szerte le kellett volna áll­niuk a vonatoknak, de a meghir­detett országos vasutassztrájk felemás sikerrel indult. Egyes országrészekben, így például Pitesti és Temesvár vidékén, to­vábbá az északkeleti Iasi kör­nyékén teljesen megbénult a vasúti forgalom, másutt részben közlekedtek a vonatok, Craiova és Bukarest állomásáról pedig, legalábbis a nap első felében minden szerelvény elindult. A szállításügyi minisztérium köz­lése szerint országos viszonylat­ban a forgalom 42 százalékban szünetelt. A bukaresti bíróság a munkabeszüntetést törvényte­lennek nyilvánította. A Magyar Hírlap értesülései szerint a nemzetközi forgalmat a sztrájk nem érinti, a vasutas­szakszervezetek a teljes forga­lom 30 százalékának folyama­tosságát biztosítják. • Bogdán Tibor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ INTERCONTACT Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság, mint az Állami Vagyonügynökség bejegyzett szakértője, a decentralizállt privatizációs program II. üteme keretében nyilvános pályázatot hirdet a HÍRÖS PIÉRT Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 6001 Kecskemét, Vasút u. 8.) Állami Vagyonügynökséget megillető üzletrészeinek értékesítésére A társaság az 1992. évi LIV. törvény alapján 1992. december 31. napján, zártkörű alapítással, a HÍRÖS PIÉRT Kereskedelmi Saját­ t­őke:95708 CoV FL'6 * ^ Jegyzett tőkéje (törzstőkéje): 28 480 000 Ft. A társaság egyszemélyes tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség. A társaság fő tevékenységi köre: papír- és irodaszer-kereskedelem. Pályázati feltételek és eljárás 1. Pályázni a 28 480 000 Ft névértékű, teljes ÁVÜ-tulajdonrészre lehet. 2. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. 3. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. július 15-én 12 óra, helye: 1117 Budapest XI., Kaposvár u. 5—7. V. emelet 4—5. szoba. 4. A pályázóknak a megvásárolni kívánt üzletrészek vételárának 1%-át, de legalább 300 000 Ft-ot (bánatpénz) a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni az INTERCONTACT Kft. pénztárába. A befizetett összeg a pályázatot elnyerő vételárába beszámításra kerül, s nem Amennyiben a pályázó nem nyer, a befizetett összeget visszakapja, de ha a szerződés megkötése a pályázó hibájából meghiúsul, a bánatpénz nem kerül visszafizetésre. 5. Az írásban beadott pályázatoknak a fentieken túlmenően tartalmazniuk kell: — a pályázó céginformációját (amennyiben a pályázó magánszemély), — a megvásárolni kívánt üzletrész nagyságát és a kínált vételárat, — a vételárfizetés pontos feltételeinek meghatározását, garanciáit, — üzleti és szociálpolitikai tervet az elkövetkező 2—3 évre, — a pályázó cégszerű aláírását, vagy meghatalmazását a pályázaton való részvételre. A beadott pályázat csak abban az esetben érvényes, ha előzőleg a pályázó a pályázati kiírást és a cégismertetőt megvásárolta. A pályázatok elbírálásának határideje: 1993. július 19. A részletes pályázati kiírás és cégismertető 12 000 Ft + áfa ellenében — a fenti címen — Jelinek Gábor ügyvezető igazgatónál szerezhető be. Clinton és Balladur egymásra vár Párizsi tudósítónktól Edouard Balladur ma kezdődő washingtoni tárgyalásain nem­csak Franciaország, hanem az egész Európai Közösség érdekeit is képviselni kívánja, főleg ami a foglalkoztatáspolitikát illeti. A kormányfő részletezni fogja az amerikai elnöknek a GATT-tal kapcsolatos francia álláspontot, amelynek lényege, hogy Francia­­ország — és az Európai Közös­ség — nem tehet engedményeket a világpiac és elsősorban a mező­­gazdasági piac újrafelosztására törekvő Egyesült Államoknak. A két elkötelezetten protekcio­nista politikusnak ez lesz az első találkozója. Balladur emlékeztet­ni fogja Bill Clintont, hogy Fran­ciaország, amerikai nyomásra, hosszas ellenállás után végül is hozzájárult az olajos növények termesztésének korlátozásához, ennél azonban nem hajlandó to­vább menni. Márpedig Washing­tonban — nyilatkozatok szerint legalábbis — változatlanul azt akarják elérni, hogy Párizs adja áldását a tavaly novemberben kö­tött Blak­e House-egyezményre. Ezt az Egyesült Államok és az Európai Közösség a mezőgazda­­sági termelés kölcsönös szabályo­zására — sok tekintetben korláto­zására — dolgozta ki. A francia sajtó szerint nem várható, hogy Edouard Balladur átütő sikert ér­jen el Washingtonban. • Róka H. Zsuzsa Összeomlott a grúz—abház tűzszünet MTI ----------------------------­Az éjfélkor életbe lépett tűz­szünet dacára változatlan heves­séggel folynak a harcok a grúzok és az abházok között a Grúzia nyugati részét képező Abháziá­­ban. A Szuhumiban állomásozó grúz csapatok parancsnoksága közölte, hogy abház szabadcsapa­tok éjfél előtt Grad típusú raké­tákkal és tarackokkal lőtték a vá­rost. Számos épület megrongáló­dott, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Női miniszterelnöke lesz Kanadának MTI -----------------------------­Kim Campbell, Kanada jelen­legi védelmi minisztere veszi át a visszavonuló Brian Mulroneytől a miniszterelnökséget: a konzer­vatív párt vasárnapi ottawai kongresszusa a 46 éves Vancou­vert jogásznőnek szavazott több­séget az ellenjelölttel, Jean Cha­­rest környezetvédelmi miniszter­rel szemben. Mulroney, aki 1984-ben a konzervatívok Kanada történel­mében páratlan méretű, elsöprő többségével került kormányra, már korábban bejelentette vissza­vonulását. A kormányfő népsze­rűsége fokozatosan a mélypontra süllyedt, amikor nem tudta enyhí­teni az ország súlyosbodó gazda­sági gondjait, megoldani a francia ajkú, az önállósággal kacérkodó Quebec tartomány és az ország többi, angolul beszélő tartománya közötti ki-kirobbanó válságokat. Kim Campbell rendhagyóan gyors pályát futott be a kanadai politikában: csak 1988-ban lett először parlamenti képviselő és támogatója, Brian Mulroney már 2 évvel később kinevezte az or­szág első női igazságügy-minisz­terének, majd tavaly a védelmi tárcát vette át. Az új kormányfő heteken be­lül elfoglalja tisztét, így ő képvi­seli már Kanadát a vezető nyugati országok júliusi, tokiói csúcstalál­kozóján. Campbell bel- és külpo­litikai nézetei nem sokban külön­böznek elődjétől: támogatja a konzervatívok által aláírt észak­amerikai szabadkereskedelmi övezetet, csökkenteni kívánja a költségvetési hiányt és a katonai kiadásokat, bár támogatja Kanada szerepét az ENSZ békefenntartó akcióiban. Campbellnek hamarosan már választási kampányára kell össz­pontosítania. Kanada ősszel, vár­hatóan novemberben választ és a kilenc éve kormányon lévő kon­zervatívoknak igen nehéz dolguk lesz. Az elmúlt 30 évben — Mul­roney 8 évét és egy korábbi, fél­éves időszakot leszámítva — a li­berális párt kormányozta az or­szágot és jó esélyük van rá, hogy visszatérjenek a hatalomra. Scharping, az SPD reménysége MTI -----------------------------­Igen nagy valószínűséggel Ru­dolf Scharping, Rajna-Pfalz tarto­mány kormányfője lesz Németor­szág 130 éves szociáldemokrata pártjának (SPD) új elnöke, miu­tán a tagság körében rendezett vasárnapi megkérdezésen a késő esti nem végleges eredmény sze­rint megszerezte a szavazatok negyven százalékát. Hivatalos megválasztása az SPD június 25- ei esseni rendkívüli kongresszu­sán annál is valószínűbb, mivel legnagyobb ellenlábasa, a 49 éves alsó-szászországi miniszterelnök, Gerhard Schröder az eredmény­ről értesülve bejelentette: lemond pártelnöki (és kancellári) ambí­ciójáról. Schröderrel a megkérde­zésen részt vevők 33 százaléka rokonszenvezett. Ugyancsak visszavonult a harmadik pártel­nökjelölt, a hajának színe és poli­tikai nézetei miatt „Vörös Heidi­­nek” becézett Heidemarie Wiec­zorek-Zeul, ő a voksok kevesebb mint harminc százalékát szerezte meg. August Bebel pártjának elnöki posztja május elején ürült meg, mivel Björn Engholm egy 1987- es nem egészen fair politikai játszma miatt megvált a pártelnö­ki poszttól, s visszaadta a kancel­­lárjelölti megbízatást is. Az utód szerepére hárman jelentkeztek, közülük Schröder csak akkor vál­lalta volna a pártelnöki funkciót, ha a jövő évi választásokon Kohl kancellárral is megmérkőzhet. Wieczorek-Zeul csak pártelnök szeretett volna lenni. Mivel Scharping korábban nem zárta ki, hogy a pártelnöki és kancellárje­­lölti megbízatást két ember töltse be, létrejöhet a Scharping-Lafon­taine páros: Scharping, mint SPD-elnök és Oskar Lafontaine, mint kancellárjelölt. A 45 éves, szemüveges, kör­szakállas, háromgyerekes család­apa, Rudolf Scharping az úgyne­vezett Brandt-unokák közé tarto­zik: az SPD egykori elnökének, a tavaly elhunyt Willy Brandtnak a politikai neveltje. Eddigi legfé­nyesebb sikerét két évvel ezelőtt érte el: Rajna-Pfalzban, Kohl kancellár szülőhazájában a tarto­mányi választásokon vezetésével sikerült megtörni a CDU (Ke­reszténydemokrata Unió) több mint négy évtizedes uralmát és szociáldemokrata vezetésű kor­mányt alakítani. Bizonytalan üzlet (MH) Lehet, hogy kútba esik az izraeli Elbit cég és a román repülőgépipar között létrejött egyezmény száz MIG—21 felújítására, mivel a románok­nak nincs pénzük és nemigen tudnak nemzetközi kölcsönt szerezni a szükséges 300 mil­lió dollárra — közli az izraeli Hadasot gazdasági tudósítója. Az Elbit szóvivője szerint a román fél azt állítja, hogy a szükséges összeg a rendelke­zésére áll. Értesülések szerint a románok ez idáig mindössze 12 millió dollárt utaltak át. Amerikai fegyvert csak a Pentagontól (MTI) Izrael a jövőben nem vá­sárolhat amerikai fegyvereket közvetlenül a gyártóktól. Ezek beszerzése érdekében előbb a Pentagonhoz kell fordulnia — jelentette hétfőn izraeli lapérte­sülésre hivatkozva az AP. Was­ Világhíradó sjington döntéséről tájékoztatta az izraeli vezetést, s ezt a vé­delmi minisztérium is megerő­sítette. Az amerikai intézkedés 1994 január 1-jén lép életbe, s a változtatást egy sok millió dol­láros vesztegetési botrány miatt határozták el. Szihanuk különleges jogköröket kapott (MTI) A kambodzsai alkotmá­­nyozó gyűlés hétfőn teljhata­lommal és különleges jogkö­rökkel ruházta fel Norodom Szihanuk államfőt. A képvise­lők egyhangúan úgy határoz­tak, hogy semmisnek nyilvánít­ják az 1970. március 18-i puccsot, amely megfosztotta hatalmától Szihanuk herceget. A határozat értelmében Sziha­nuk 1970-től az ország törvé­nyes államfője. A küldöttek szerint a herceg az egyedüli személy, aki képes arra, hogy összefogja a különböző kambo­dzsai csoportosulásokat és bé­kés megoldást találjon a nem­zet problémáira a következő három hónap alatt, az új alkot­mány kidolgozásának idején. Ma Korea-közi megbeszélés (MTI) Kedden rendezik Pan­­mindzsonban az újabb korea­­közi munkamegbeszélést, hely­reállhat tehát a két ország közö­tti párbeszéd, amely az év eleje óta szünetelt. Hétfőn Hvang In Szung dél-koreai miniszterel­nök elfogadta Kang Szong Szangnak, észak-koreai partne­rének ajánlatát, hogy a két Ko­rea magas szintű küldötte talál­kozzék és tárgyaljon az állam­fők esetleges csúcsértekezleté­ről. Észak-Korea megállapo­dott az Egyesült Államokkal, hogy lehetővé teszi atomlétesít­ményeinek ellenőrzését. E sze­rint Phenjan állítólag elfogadta az atomlétesítmények „részre­hajlástól mentes és teljes körű ellenőrzésének elvét”. 1993. június 15., kedd Klepsch Prágában tájékozódott • Prágai tudósítónktól Alig több mint huszonnégy órára látogatott Prágába Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke. Igaz, e rövid idő alatt is sikerült találkoznia Havel elnök­kel, Klaus miniszterelnökkel, Mi­lan Undéval, a cseh parlament el­nökével, és a cseh külügyek irá­nyítóival. Látogatását, mint ő ma­ga nyilatkozta, két tény indokolta: az egyik, hogy Csehország társu­lási szerződésére az Európai Kö­zösséggel hamarosan, várhatóan még e hónap során igent monda­nak a fontosabb európai szerveze­tek. A másik egyfajta ellenőrzés, hogyan is áll a helyzet a visegrádi csoport államaiban. E célból a né­met politikus korábban már járt Budapesten, Prága után pedig Po­zsonyt keresi fel. Egyezteti az ál­láspontokat a Koppenhágában jö­vő héten sorra kerülő EK-csúcs előtt. Hozzátette: ő személy sze­rint azt várja a koppenhágai talál­kozótól, hogy az egyértelmű út­mutatást ad arra, hogyan zajlik majd a Kelet-Közép-Európából jelentkező államok beolvadása a szélesebb európai környezetbe.

Next