Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 151-163. szám)
1993-07-01 / 151. szám
1993. július 1., csütörtök A miniszteri bizottság felvette Szlovákiát és Csehországot az Európa Tanácsba Perényi János: a helyzet változott Kiküldött tudósítónk jelenti Strasbourgból Moravcík szlovák külügyminiszter az MH kérdésére válaszolva újból kijelentette, hogy a közigazgatási határok új megrajzolásánál nem fogják tekintetbe venni az etnikai határokat. Cseh és szlovák újságírók előtt Moravcík egyértelműen jelezte, hogy Szlovákia számára a magyarok autonómiája elfogadhatatlan. Perényi nagykövet úgy minősítette az Európa Tanács utólagos ellenőrzési mechanizmusnak az elhatározását — amely szerint félévente ellenőrizni fogják, hogy a tagállamok mennyire teljesítik a felvétel előtt tett ígéreteiket (bár nem teljesítés esetére nincs világos büntetési mechanizmus) —, hogy ezzel az ET felelősséget vállal a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéért. „Ez úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia és a magyar parlamenti delegáció jelentős sikere” — mondta Perényi. Ez azt mutatja, hogy érvelésünk meggyőzte az ET-tagállamokat — tette hozzá. Bratinka József, a héttagú magyar országgyűlési küldöttség vezetője az MH-nak nyilatkozva nagyon helyeselte és bölcs megoldásnak minősítette a magyar kormányképviselő tartózkodását. Osztotta a kormányálláspontot, hogy a szlovák felvétel nincs megalapozva, mert a szlovák kormányzat részéről csak ígéretek hangzottak el a kisebbségjogok tiszteletben tartására, de garanciák nem. Úgy vélte, hogy indokolt volt a magyar diplomácia kemény fellépése, és e határozottságnak tulajdonította az utólagos ellenőrzés elhatározását. Arra a kérdésre, hogy siker-e ez Magyarország számára, Bratinka óvatosabban fogalmazott, mint a nagykövet, és csak azt mondta: „Mindenképpen eredménynek ítélhető”. Bratinka kiemelte, hogy a szlovák felvételről hozott ET-parlamenti határozat szerint a szlovák kormányzatnak fel kell számolnia a magyarokat sújtó diszkriminatív törvényeket, köztük a kollektív felelősség alapján hozott törvényeket, mint amilyennek Magyarország az úgynevezett Benes-dekrétumokat tekinti. Ezek alapján fosztottak meg 1945 —48 között csehszlovákiai magyarokat az állampolgárságuktól és vagyonuktól. Bratinka szerint ez a kitétel jó hivatkozási alapul szolgálhat majd a szlovákiai magyar kisebbség számára. •S. I. A közösségi ügyek bizottsága jóváhagyta a kormánytájékoztatót Konkrét EK-feltételeket nem szorgalmazunk Az Országgyűlés európai közösségi ügyek bizottsága tegnapi ülésén jóváhagyta az EK- val kötött társulási szerződés végrehajtásáról és az európai integrációra vonatkozó kormányzati szervezeti és felelősségi rendszerről szóló kormánytájékoztatót. A kormányt a beszámoló elkészítésére az Országgyűlés március 5-ei határozata kötelezte, hogy ezáltal biztosítsa a társulási szerződés végrehajtásának parlamenti felügyeletét. Az ülésen politikai és gazdasági értékelés hangzott el a közelmúltban Koppenhágában tartott EK-csúcsértekezlet eredményeiről. Kiss Tibor, a külügyminisztérium Európai Közösségek főosztályának vezetője a politikai eredményekről szólva döntő jelentőségűnek vélte, hogy a közösség kinyilvánította: támogatja a társult országok csatlakozását, ha azok érettek lesznek a felvételre. Kiemelte, hogy az EK eltekintett konkrét felvételi feltételrendszer kidolgozásától. A számszerű kritériumok elmaradását pozitív fejleményként értékelte Hargita Árpádné, az NGKM főosztályvezetője is, aki a koppenhágai csúcsértekezlet gazdasági vonatkozásait elemezte. A jól működő piacgazdaság megteremtése ettől függetlenül kemény feltételt jelent Magyarország számára — utalt rá. Hargitáné szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy a közösség részéről a következő időben erősödik majd a nyomás egy konkrétabb feltételrendszer kialakítására. A koppenhágai dokumentumból és egyes közösségi megnyilatkozásokból Kiss Tibor szerint az szűrhető le, hogy a társult országok a jövőben mindjobban egyedi elbírálás alá kerülnek. A főosztályvezető úgy vélte: a differenciált megközelítés szempontjából kedvezőbb, hogy a közösség nem jelölt ki konkrét időpontot a csatlakozásra. A koppenhágai dokumentum a politikai párbeszéd bizonyos kiszélesítése, a strukturált kapcsolatrendszer mellett foglal állást — mondta. A csomag nem rögzíti, csupán utal a lehetőségére annak, hogy rendszeres államfői és kormányfői találkozókat tartsanak a társult országok és az EK-trojka között. Ugyanakkor rendszeresíti a külügyminiszterek és a politikai főigazgatók megbeszéléseit, amelyeknek konzultatív szerepet szán. Először július 13-án találkoznak a külügyminisztériumok politikai főigazgatói az EK-trojka képviselőivel, hogy megvitassák a délszláv konfliktust, Oroszország és Ukrajna helyzetét, valamint az EBEÉ-folyamatot. Ezt a tanácskozást az avatja rendkívülivé, hogy először hívják meg rá Románia és Bulgária képviselőit — közölte Kiss Tibor. A dokumentum gazdasági részéről szólva az NGKM főosztályvezetője aláhúzta, hogy az már — túl a társulási szerződésen — a tagságra vonatkozó felkészüléssel foglalkozik. Az EK- piacra jutási feltételek javítása mindenekelőtt az „érzékeny” ipari és a textiltermékek körét érinti: előbbiben a társulási szerződésben rögzítetthez képest két évvel, utóbbiban egy évvel hozzák előre a vámok leépítését. Az „érzékeny” ipari termékek közül Hargitáné a cipőipart és bizonyos Tungsram-termékeket említett. A mezőgazdaság ugyanakkor viszonylag szerény szeletet kap a könnyítésekből. A koppenhágai csomag az NGKM főosztályvezetője szerint körülbelül 100-120 millió dolláros tehercsökkenést jelent Magyarország számára a társulási megállapodáshoz képest. • Gy. Z. Szlovákia fellélegzett Pozsonyi tudósítónktól_____ Szlovákiában nagy megelégedéssel vették tudomásul az ET parlamenti közgyűlésének és miniszteri bizottságának döntését az ország felvételéről. A jogi bizottság által elfogadott két magyar javaslatról csak a tényközlés szintjén informált a szlovák hírközlés, úgyszintén a parlamenti közgyűlés azon döntéséről, miszerint a benesi dekrétumok ügyét kétoldalú tárgyalásokon kell Magyarországnak és Szlovákiának tisztáznia. Több Strasbourgba kiküldött tudósító mindenesetre megjegyezte, hogy ezek a diszkriminatív elnöki dekrétumok a mai Cseh Köztársaság területén sokkal több embert érintettek, mint Szlovákiában. Arra is többen emlékeztettek, hogy amikor Észtország felvétele szerepelt az ET napirendjén, éppen Bratinka József figyelmeztetett arra, hogy a demokrácia folyamatos türelemmel kell viseltetni a fiatal ország problémái iránt. Szlovákiai magyar megfigyelők úgy vélik, hogy a felvétel ténye és az, hogy Magyarország végül is elállt a kemény konfrontációtól, hozzájárulhat az elmúlt hetekben felgyülemlett feszültség csökkentéséhez. Hasonló a Magyar Polgári Párt álláspontja is. Tóth Károly alelnök szerint az ET bölcs döntést hozott. Szlovákia felvételének elhalasztása mind a belső magyar—szlovák, mind a Magyarország és Szlovákia közötti feszültséget csak fokozta volna — mondta. Duray Miklós a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy a felvétel kapcsán elfogadott kiegészítő ajánlások megfelelnek az Együttélés Mozgalom elvárásainak, összhangban vannak annak programjával. Amennyiben a szlovák kormány és parlament ezeket komolyan veszi, az bizonyára hozzájárul majd a két szomszéd ország viszonyának javulásához. Ámbátor Lubomír Fogas delegációvezető (DBP) kijelentése, miszerint az elnöki dekrétumok kérdése — lévén szó vagyonjogi problémákról — belügy, némi aggodalomra is okot ad a szlovák vezetés szándékaival kapcsolatban. •S. E. MTI----------------------------Michal Kovác a Szlovákia ET-felvételének napján Kijevben tartózkodó szlovák államfő szerda este a szlovák rádiónak hangsúlyozta: nagy megkönnyebbüléssel értesült a kedvező strasbourgi döntésről, egyebek között azért is, mert ezzel elhárult a szlovák belpolitikai feszültség fokozódásának veszélye. — Nagyon örülök, hogy vétóra nem került sor, s ily módon Magyarország tulajdonképpen azt támogatta, hogy létrejöhessenek a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közti viszony további fejlesztésének feltételei. Igen fontos, hogy ismét jó, normális politikai légkör alakulhat ki annak feltételeként, hogy a nemzetiségi kisebbségeket érintő összes kérdést, beleértve a magyar kisebbséget érintő kérdéseket is — kedvező feltételek között oldjuk meg — mondta. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök szerdán elutasította, hogy Ukrajna közvetítő szerepet vállaljon a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség ügyében a Budapest és Pozsony közötti vitában. A szlovák államfő hivatalos ukrajnai látogatásának végeztével a két ország vezetői szerdán aláírták államaik jószomszédsági szerződését. Németországban megnyirbálják a szociális juttatásokat Berlini tudósítónktól_______ Az SPD a Néme Szakszervezeti Szövetég (DGB) elfogadhatatlannak tanjt a Theo Waigel CSU) pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági csomagtervet. A kormány a Günter Rexrodt (FDP) szövetségi gazdaságügyi miniszter és Norbert Blüm (CDU) munkaügyi miniszter által aláírt eheti bonni nyilatkozattal 1994-től több területen is megnyirbálja a szociális juttatásokat. A CDU-CSU és az FDP frakciói részéről „teljes támogatást” élvező csomagterv célja 21 milliárd márka megtakarítása az államkincstárnak. A szociáldemokrata párt vezetésében a bonni kabinet koncepciója kapcsán a „társadalmi béke semmibevételéről” beszélnek. A DGB helyettes vezetője, Ursula Engelen-Kefer a 3,3 millió német munkanélküli állami segélyéből is lecsippentő bonni tervet a szociális támogatásokba való olyan fokú beavatkozásoknak nevezte, melyre „a harmincas évek világgazdasági válsága óta nem volt példa”. •M. G. Castro kitartásra buzdít MTI----------------------------Kubának nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz időszakában — hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a tanácskozáson mondott zárszavában hosszan foglalkozott a szigetország korábbi szövetségeseinek elvesztésével. KÜLFÖLD-BELFÖLD Jeszenszky az ET-határozatról A döntés javít a szlovákiai magyar kisebbség helyzetén Jeszenszky Géza hangsúlyozta: Magyarország baráti viszonyra törekszik Szlovákiával, de a szlovákiai magyarság érdekeinek figyelmen kívül hagyásával elképzelhetetlennek tartja a jó együttműködést. Az elmúlt félévben a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében látványos, kedvezőtlen változások következtek be, amiket nemcsak a felvételi eljárást folytató ET vett észre — állapította meg sajtóértekezletén a külügyminiszter. Magyarország az utolsó pillanatig abban bízott, hogy Pozsony még a felvétel előtt teljesíti az ET követelményeit, és nem lesz szükség arra, hogy nyomatékosabban hívjuk fel a figyelmet a szlovákiai jelenségekre. Reméltük, hogy a visszafogott magyar magatartással nemcsak Szlovákiában támogatjuk a demokrácia, a kisebbségjogok ügyét, hanem az egész régióban hozzájárulunk az etnikai feszültségek csökkentéséhez — mondta a miniszter, aki elismerte: több mint egy héttel ezelőtt személyesen jutott arra a következtetésre, hogy meg kell kérdőjelezni, valóban kész-e Pozsony a felvétel előtt teljesíteni az általa is vállalt kötelezettségeket. Jeszenszky véleménye szerint, ha nem hívjuk fel a figyelmüket, az ET-beli partner országaink aligha látták volna szükségesnek, hogy a parlamenti közgyűlés felvételi határozatához ajánlásokat fűzzenek, határozott feltételeket fogalmazzanak meg arra vonatkozóan, mit várnak el az ET új tagállamaitól. Magyarország nem presztízskérdésként kezelte a szlovák ET-tagság ügyét, a cél az volt, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javulását elősegítsük — mondta a miniszter, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a tegnapi strasbourgi szavazás után a magyar kisebbség jobb helyzetbe kerül, mint bármilyen más magyar lépés után került volna. • P. Cs. Az MDF viszonozza a CDU segítségét Csóti: a politikusok nem, csak a lapok aggódtak MTI----------------------------Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzének, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU- rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig” kapcsolódnak be politikusok a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a demokrata fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-európai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását — mondta Csóti. Mint Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy aggódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF-en belüli helyzettel kapcsolatban. Magyar híradó A kereszténydemokraták és a választási kampány (MTI) A költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket tekinti át szombati ülésén a KDNP intézőbizottsága, de aktuális politikai témákkal is foglalkozik majd. Rubovszky György, a párt ügyvezető titkára elmondta, hogy az ülés napirendjén szerepel a választási kampányra való felkészülés is. Új szóvivőt választott a KDNP parlamenti frakciója (MTI) Ugyancsak a kereszténydemokratákkal kapcsolatos hír: a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja új szóvivőt választott Semjén Zsolt személyében. Erről a frakció legutóbbi ülése döntött. Milosevic szerb elnök fogadta Pozsgay Imrét (MTI) A Nemzeti Demokratikus Szövetség társelnöke elmondta: a találkozót eredményesnek tartja, mert a jelenlegi helyzettől függetlenül Magyarország és Szerbia mindig szomszédos lesz, ezer évig is együtt kell élnünk, sorsközösségben vagyunk. Fenn kell tartani a kapcsolatot addig is, amíg a szankciók érvényben vannak. Alámerítkezés tízezer tanúval (MTI) A Magyarországi Jehova Tanúi holnap kezdik meg négynapos ,területkongresszusukat a budapesti Sportcsarnokban. Az „Isteni tanítás” jeligéjű rendezvényen — amelyen alámerítkezés is lesz — várhatóan mintegy tízezren vesznek részt. Határon túli újságírók találkozója (MTI) Mintegy húsz kárpátaljai, romániai és szlovákiai magyar nyelvű lap 35 munkatársa, valamint az észak-kelet-magyarországi régió sajtójának képviselői vesznek részt azon a találkozón, amelyet ezen a héten tartanak Miskolcon. Egyeztetés a közös fellépésről (MTI) Az SZDSZ és a Fidesz kampányfőnöke — Magyar Bálint és Áder János — pénteken a Parlament épületében kezdi el azokat a megbeszéléseket, amelyekben a két párt vezetői keddi találkozójukon megállapodtak. Magyar Bálint elmondta: a várhatólag többfordulós tárgyalássorozat témája lesz a két párt választójogi törvénnyel kapcsolatos nézeteinek egyeztetése, az SZDSZ és a Fidesz együttműködése a képviselőjelöltek állításában a két választási forduló között, illetve a választás utáni koalícióban. Alkotmánybírósági határozat A kormány jogalkotási mulasztásáról MTI----------------------------Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozott, két alkotmánybíró különvéleményével. Mint ismeretes, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt annak megvizsgálását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a törvény tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciáit, illetve hogy a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna szabályozni. A határozat kimondja: a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal kapcsolatos törvényi rendelkezés alkalmazásával szemben alkotmányos követelmény az, hogy az arra felhatalmazott miniszter a rádiótávközlési szolgálatok átmeneti korlátozására vagy szüneteltetésére vonatkozó jogával kizárólag a kihirdetett rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején kívül, azok megelőzése vagy következményeik elhárítása végett élhet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nem kereskedelmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása nem a frekvenciatörvény, hanem a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a sajtótörvény végrehajtására vonatkozó alkotmányellenes mulasztásra. A kormány nem tett eleget a sajtóról szóló törvény rendelkezéséből fakadó jogalkotási kötelezettségének, s alkotmányellenes helyzetet idézett elő ezzel, mert az elosztás szabályozatlansága — a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve — sérti az alkotmányt. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31-éig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illetve szabályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízióműsor készítésére szóló stúdióengedélyeket, a stúdiók működéséhez rendelkezésre álló frekvenciák mennyiségét meghaladó számú igénylők között elosztják. Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Frakciószerűen működnek a történelmi kisgazdák A történelmi kisgazdák képviselőcsoportja frakciószerűen működik majd, rendszeresen üléseznek, szakmai-politikai egyeztetéseket tartanak, de maradnak a Böröcz István vezette 36-os frakcióban. A 16 képviselő azért nem alakít önálló frakciót, mert nem szeretné tovább osztani az egyébként is megosztott kisgazdatársadalmat — nyilatkozta Prepeliczay István lapunknak. A történelmi kisgazdák képviselőcsoportjának vezetője érdeklődésünkre elmondta: a 36- ok sokáig bíztak abban, hogy az FKGP tagsága eltávolítja a kisgazdapárt éléről a kisgazda hagyományoktól idegen szellemiségű vezetést, de mivel erre nem került sor, ellehetetlenült a frakció helyzete. — A Történelmi Kisgazdapárt létrehozását és a parlamenti képviselőcsoport megalakítását a kényszerűség motiválta — jelentette ki Prepeliczay, majd leszögezte: nem igaz az a sokat hangoztatott állítás, hogy a 36-ok mögött nem áll senki. A 16 történelmi kisgazda képviselő elmondhatja, hogy pártháttere a Történelmi Kisgazdapárt, melynek országosan kiépültek már a szervezetei. — Szükségszerűnek látjuk, hogy ehhez a koalícióhoz tartozunk, de azokat a törvényeket, melyek alapeszmeiségünkkel és az agrárszféra érdekeivel ellentétesek, nem fogjuk megszavazni — hangsúlyozta a képviselő, s utalt arra, hogy nem voksoltak volna például az előprivatizációra, ha annak idején létezik a csoport. Arra a kérdésre, hogy illeszkednek-e a 36-os frakció belső szabályzatához, Prepeliczay elmondta: eddig zökkenőmentesen alakult a kapcsolat, a csoport nyitott azon képviselők előtt, akik elfogadják a kisgazdák békési programját, illetve annak modernizált változatának kidolgozásában részt vállalnak. • Cs. I. A kisebbségjogok védelmében Példaértékű törvényen munkálkodnak MTI ----------------------------A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról csütörtökön újabb egyeztetést kell folytatnia a hat parlamenti frakció képviselőinek, mert jó néhány módosítóindítvány eltér a pártok által már kialakított konszenzustól — derült ki az Országgyűlés emberjogi, kisebbség- és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén, amelyen a testület a törvényjavaslathoz benyújtott indítványokat tárgyalta. Egyeztetésre várnak többek között annak a feltételei, hogyan nyilváníttathatja magát 1000 magyar állampolgár kisebbségnek, illetve tisztázandó a nemzetiségi ügyek szószólójának, az ombudsmannak a megválasztásához szükséges alkotmánymódosítás lehetősége. A bizottság ülésén ismét felvetődött a kérdés: mennyiben szól ez a törvény a hazánkban élő kisebbségeknek, és mekkora lehet a példaértéke Európában. Ha ugyanis a törvény csak a magyar viszonyokra vonatkozna, akkor — a liberális pártok meggyőződése szerint — fölösleges lenne számos, a magyar demokráciában magától értetődő elemet belefoglalni. A bizottság tagjai egy indítványról szavazva 12 igennel, 1 tartózkodás mellett végül is úgy foglaltak állást, hogy a törvény mintaként is szolgálhat, ezért ki kell mondania többek között a nemzetiségek kapcsolattartási szabadságát. Vitát váltott ki az az indítvány is, amelyik a védett kisebbségi nyelvek közé sorolná a hébert, annak ellenére, hogy a zsidóságot a törvényjavaslat nem sorolja a kisebbségek közé. Az indítványnak a bizottság támogatást szavazott, azzal, hogy a zsidóság — ha kívánja — a születendő törvény értelmében a későbbiekben kérheti kisebbséggé nyilvánítását. Az emberjogi bizottság megtárgyalta ezenkívül a közoktatási és a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is. — 3 MAGYAR HÍRLAP. Balsai pontosít MTI---------------------------- Az Alkotmánybíróság június 29-én nem a kormány által javasolt és az Országgyűlés 1993. február 16-ai ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfogadott, de még ki nem hirdetett, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénnyel összefüggő indítványról döntött. Ezt dr. Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta a kedden kihirdetett alkotmánybírósági határozatokkal kapcsolatban, az MTI- nek szerdán adott nyilatkozatában. Az igazságügy-miniszter elmondta: félrevezető az igazságtétel fogalmának a kihirdetett alkotmánybírósági határozatokhoz való kizárólagos kapcsolása, pontosabb az elévülés használata. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő által előterjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Az alkotmánybírák továbbá alkotmányellenesnek minősítették a büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló országgyűlési elvi állásfoglalást is. A törvény és az állásfoglalás egyaránt az elévülés büntető anyagi és eljárásjogi kérdéseiről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság előtt lévő, a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvény viszont — tiszteletben tartva az Alkotmánybíróságnak a témával kapcsolatban 1992-ben kihirdetett határozatát — nem visszamenőleges ítélkezést vezet be, és nem is utólagosan alkotott büntetőjogszabályokat rendel alkalmazni, hanem összefoglalja a háborús és emberiség elleni bűncselekményeknek azokat a jogszabályait, amelyek az elkövetés idején (1956-ban) és jelenleg is hatályosak. Balsai István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nem csorbítják sem az Országgyűlés, sem a kormány tekintélyét. Nem örül a határozatnak, ám a döntéssel nem is vitatkozik. Balsai kijelentette: meggyőződése, hogy az előreláthatólag szeptemberben kihirdetésre kerülő alkotmánybírósági határozatban az 1956-os háborús eseményekkel kapcsolatos törvény megfelel majd az alkotmányossági követelményeknek. Októbertől véglegesen Lezsák Sándor az ügyvezető elnök Október elsejétől véglegesen Lezsák Sándor tölti be az MDF ügyvezető elnöki tisztségét — erről döntött egyhangú szavazással a párt országos elnöksége szerdai ülésén. A jelen levő Antall József pártelnök-miniszterelnök az alapszabály szerint újra megtette személyi előterjesztését az ügyvezető elnöki posztra, ismét Lezsák Sándort jelölve. Mivel őszig az elnökség elfogadta a rotációs rendszert, így Lezsák októbertől vállalta az állandó megbízatást. Mindezt Herényi Károly elnökségi szóvivő jelentette be az ülésről tartott sajtótájékoztatón. A szóvivő elmondta azt is: az addig hátralévő hónapokban a testület döntése szerint — amelyet szintén egyhangú szavazással hoztak meg — a korábban elfogadott gyakorlatnak megfelelően rotációs rendszerben töltik be a tisztséget. A szavazás értelmében július 15-étől — ameddig Lezsák az ügyvezető elnök — szeptember elsejéig Nahimi Péter tölti be ezt a posztot, szeptemberjétől október 1 -jéig Boross Péter tölti be. A tegnapi elnökségi ülésen napirend előtt Zacsek Gyula szólalt fel. Zacsek még nem kapta meg a kizárásáról hozott etikai bizottsági határozatot, ezért szerdán még az MDF elnökségi tagjának tekintette magát. Beszédében lényegében az országos választmányhoz beadandó fellebbezését ismertette, majd elhagyta az ülést. Zacsek érvei szerint nem fogadja el az etikai bizottság állításait, mert azokat megalapozatlannak tartja — tájékoztatott a szóvivő. Az elnökség tegnap foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel is. A párt országos választmányának július 10—11-ei tanácskozására négy előadó — Farkas Gabriella, Sárossy László, Medgyasszay László és Bogárdi Zoltán — készíti elő az agrárszférával foglalkozó vitaanyagot. Napirend előtt Lezsák Sándor tájékoztatta a testületet az MDF delegációjának a német CDU meghívására tett bonni látogatásáról. Lezsák elmondta: a CDU minden vezető politikusa bízik abban, hogy az MDF a jövőre esedékes választásokon megismétli 1990-es sikereit. Herényi Károly végezetül elmondta, hogy az MDF-ben történt kizárások nyomán eddig 210-en léptek ki a pártból, amely nem éri el a tagság egy százalékát sem. A tegnapi elnökségi ülésen egyébként tizenöten vettek részt, köztük Antall József, Lezsák Sándor, Kónya Imre, Szabad György, Für Lajos, Jeszenszky Géza és Boross Péter is. • Sz. P.