Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 151-163. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök A miniszteri bizottság felvette Szlovákiát és Csehországot az Európa Tanácsba Perényi János: a helyzet változott Kiküldött tudósítónk jelenti Strasbourgból Moravcík szlovák külügymi­niszter az MH kérdésére vála­szolva újból kijelentette, hogy a közigazgatási határok új megraj­zolásánál nem fogják tekintetbe venni az etnikai határokat. Cseh és szlovák újságírók előtt Mo­ravcík egyértelműen jelezte, hogy Szlovákia számára a ma­gyarok autonómiája elfogadha­tatlan. Perényi nagykövet úgy minő­sítette az Európa Tanács utóla­gos ellenőrzési mechanizmusnak az elhatározását — amely szerint félévente ellenőrizni fogják, hogy a tagállamok mennyire tel­jesítik a felvétel előtt tett ígére­teiket (bár nem teljesítés esetére nincs világos büntetési mecha­nizmus) —, hogy ezzel az ET fe­lelősséget vállal a szlovákiai ma­gyar kisebbség helyzetéért. „Ez úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia és a magyar parla­menti delegáció jelentős sikere” — mondta Perényi. Ez azt mu­tatja, hogy érvelésünk meggyőz­te az ET-tagállamokat — tette hozzá. Bratinka József, a héttagú ma­gyar országgyűlési küldöttség vezetője az MH-nak nyilatkozva nagyon helyeselte és bölcs meg­oldásnak minősítette a magyar kormányképviselő tartózkodását. Osztotta a kormányálláspontot, hogy a szlovák felvétel nincs megalapozva, mert a szlovák kormányzat részéről csak ígére­tek hangzottak el a kisebbség­jogok tiszteletben tartására, de garanciák nem. Úgy vélte, hogy indokolt volt a magyar diplomá­cia kemény fellépése, és e hatá­rozottságnak tulajdonította az utólagos ellenőrzés elhatározá­sát. Arra a kérdésre, hogy siker-e ez Magyarország számára, Bra­tinka óvatosabban fogalmazott, mint a nagykövet, és csak azt mondta: „Mindenképpen ered­ménynek ítélhető”. Bratinka ki­emelte, hogy a szlovák felvétel­ről hozott ET-parlamenti határo­zat szerint a szlovák kormány­zatnak fel kell számolnia a ma­gyarokat sújtó diszkriminatív törvényeket, köztük a kollektív felelősség alapján hozott törvé­nyeket, mint amilyennek Ma­gyarország az úgynevezett Be­­nes-dekrétumokat tekinti. Ezek alapján fosztottak meg 1945 —48 között csehszlovákiai ma­gyarokat az állampolgárságuktól és vagyonuktól. Bratinka szerint ez a kitétel jó hivatkozási alapul szolgálhat majd a szlovákiai ma­gyar kisebbség számára. •S. I. A közösségi ügyek bizottsága jóváhagyta a kormánytájékoztatót Konkrét EK-feltételeket nem szorgalmazunk Az Országgyűlés európai közösségi ügyek bizottsága teg­napi ülésén jóváhagyta az EK- val kötött társulási szerződés végrehajtásáról és az európai integrációra vonatkozó kor­mányzati szervezeti és felelős­ségi rendszerről szóló kor­mánytájékoztatót. A kormányt a beszámoló elkészítésére az Országgyűlés március 5-ei ha­tározata kötelezte, hogy ezáltal biztosítsa a társulási szerződés végrehajtásának parlamenti felügyeletét. Az ülésen politikai és gazdasá­gi értékelés hangzott el a közel­múltban Koppenhágában tartott EK-csúcsértekezlet eredményei­ről. Kiss Tibor, a külügyminiszté­rium Európai Közösségek főosz­tályának vezetője a politikai ered­ményekről szólva döntő jelentő­ségűnek vélte, hogy a közösség kinyilvánította: támogatja a tár­sult országok csatlakozását, ha azok érettek lesznek a felvételre. Kiemelte, hogy az EK eltekintett konkrét felvételi feltételrendszer kidolgozásától. A számszerű kri­tériumok elmaradását pozitív fej­leményként értékelte Hargita Ár­­pádné, az NGKM főosztályveze­tője is, aki a koppenhágai csúcs­­értekezlet gazdasági vonatkozá­sait elemezte. A jól működő piac­­gazdaság megteremtése ettől füg­getlenül kemény feltételt jelent Magyarország számára — utalt rá. Hargitáné szerint mindazonál­tal nem lehet kizárni, hogy a kö­zösség részéről a következő idő­ben erősödik majd a nyomás egy konkrétabb feltételrendszer kiala­kítására. A koppenhágai doku­mentumból és egyes közösségi megnyilatkozásokból Kiss Tibor szerint az szűrhető le, hogy a tár­sult országok a jövőben mindjob­ban egyedi elbírálás alá kerülnek. A főosztályvezető úgy vélte: a differenciált megközelítés szem­pontjából kedvezőbb, hogy a kö­zösség nem jelölt ki konkrét idő­pontot a csatlakozásra. A koppen­hágai dokumentum a politikai párbeszéd bizonyos kiszélesítése, a strukturált kapcsolatrendszer mellett foglal állást — mondta. A csomag nem rögzíti, csupán utal a lehetőségére annak, hogy rend­szeres államfői és kormányfői ta­lálkozókat tartsanak a társult or­szágok és az EK-trojka között. Ugyanakkor rendszeresíti a kül­ügyminiszterek és a politikai fő­igazgatók megbeszéléseit, ame­lyeknek konzultatív szerepet szán. Először július 13-án talál­koznak a külügyminisztériumok politikai főigazgatói az EK-trojka képviselőivel, hogy megvitassák a délszláv konfliktust, Oroszor­szág és Ukrajna helyzetét, vala­mint az EBEÉ-folyamatot. Ezt a tanácskozást az avatja rendkívüli­vé, hogy először hívják meg rá Románia és Bulgária képviselőit — közölte Kiss Tibor. A dokumentum gazdasági ré­széről szólva az NGKM főosz­tályvezetője aláhúzta, hogy az már — túl a társulási szerződésen — a tagságra vonatkozó felké­szüléssel foglalkozik. Az EK- piacra jutási feltételek javítása mindenekelőtt az „érzékeny” ipa­ri és a textiltermékek körét érinti: előbbiben a társulási szerződés­ben rögzítetthez képest két évvel, utóbbiban egy évvel hozzák előre a vámok leépítését. Az „érzé­keny” ipari termékek közül Har­gitáné a cipőipart és bizonyos Tungsram-termékeket említett. A mezőgazdaság ugyanakkor vi­szonylag szerény szeletet kap a könnyítésekből. A koppenhágai csomag az NGKM főosztályve­zetője szerint körülbelül 100-120 millió dolláros tehercsökkenést jelent Magyarország számára a társulási megállapodáshoz képest. • Gy. Z. Szlovákia fellélegzett Pozsonyi tudósítónktól_____ Szlovákiában nagy megelé­gedéssel vették tudomásul az ET parlamenti közgyűlésének és miniszteri bizottságának döntését az ország felvételéről. A jogi bizottság által elfogadott két magyar javaslatról csak a tényközlés szintjén informált a szlovák hírközlés, úgyszintén a parlamenti közgyűlés azon döntéséről, miszerint a benesi dekrétumok ügyét kétoldalú tárgyalásokon kell Magyaror­szágnak és Szlovákiának tisz­táznia. Több Strasbourgba kiküldött tudósító mindenesetre megje­gyezte, hogy ezek a diszkrimina­tív elnöki dekrétumok a mai Cseh Köztársaság területén sokkal több embert érintettek, mint Szlováki­ában. Arra is többen emlékeztet­tek, hogy amikor Észtország fel­vétele szerepelt az ET napirend­jén, éppen Bratinka József figyel­meztetett arra, hogy a demokrácia folyamato­s türelemmel kell visel­tetni a fiatal ország problémái iránt. Szlovákiai magyar megfigye­lők úgy vélik, hogy a felvétel té­nye és az, hogy Magyarország végül is elállt a kemény konfron­tációtól, hozzájárulhat az elmúlt hetekben felgyülemlett feszültség csökkentéséhez. Hasonló a Ma­gyar Polgári Párt álláspontja is. Tóth Károly alelnök szerint az ET bölcs döntést hozott. Szlová­kia felvételének elhalasztása mind a belső magyar—szlovák, mind a Magyarország és Szlová­kia közötti feszültséget csak fo­kozta volna — mondta. Duray Miklós a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy a felvétel kap­csán elfogadott kiegészítő ajánlá­sok megfelelnek az Együttélés Mozgalom elvárásainak, össz­hangban vannak annak program­jával. Amennyiben a szlovák kor­mány és parlament ezeket komo­lyan veszi, az bizonyára hozzájá­rul majd a két szomszéd ország viszonyának javulásához. Ámbá­tor Lubomír Fogas delegációve­zető (DBP) kijelentése, miszerint az elnöki dekrétumok kérdése — lévén szó vagyonjogi problémák­ról — belügy, némi aggodalomra is okot ad a szlovák vezetés szán­dékaival kapcsolatban. •S. E. MTI----------------------------­Michal Kovác a Szlovákia ET-felvételének napján Kijev­ben tartózkodó szlovák államfő szerda este a szlovák rádiónak hangsúlyozta: nagy meg­könnyebbüléssel értesült a ked­vező strasbourgi döntésről, egyebek között azért is, mert ezzel elhárult a szlovák belpoli­tikai feszültség fokozódásának veszélye. — Nagyon örülök, hogy vétóra nem került sor, s ily módon Magyarország tulajdon­képpen azt támogatta, hogy lét­rejöhessenek a Szlovák Köztár­saság és a Magyar Köztársaság közti viszony további fejleszté­sének feltételei. Igen fontos, hogy ismét jó, normális politi­kai légkör alakulhat ki annak feltételeként, hogy a nemzetisé­gi kisebbségeket érintő összes kérdést, beleértve a magyar ki­sebbséget érintő kérdéseket is —­ kedvező feltételek között oldjuk meg — mondta. Leonyid Kravcsuk ukrán el­nök szerdán elutasította, hogy Ukrajna közvetítő szerepet vál­laljon a szlovákiai magyar nem­zeti kisebbség ügyében a Buda­pest és Pozsony közötti vitában. A szlovák államfő hivatalos ukrajnai látogatásának végezté­vel a két ország vezetői szerdán aláírták államaik jószomszédsá­gi szerződését. Németországban megnyirbálják a szociális juttatásokat Berlini tud­ósítónktól_______ Az SPD a Néme Szakszer­vezeti Szövet­ég (DGB) elfogad­hatatlannak tan­jt a Theo Waigel CSU) pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági csomag­tervet. A kormány a Günter Rex­rodt (FDP) szövetségi gazdaság­ügyi miniszter és Norbert Blüm (CDU) munkaügyi miniszter által aláírt eheti bonni nyilatkozattal 1994-től több területen is meg­nyirbálja a szociális juttatásokat. A CDU-CSU és az FDP frakciói részéről „teljes támogatást” élve­ző csomagterv célja 21 milliárd márka megtakarítása az állam­kincstárnak. A szociáldemokrata párt veze­tésében a bonni kabinet koncep­ciója kapcsán a „társadalmi béke semmibevételéről” beszélnek. A DGB helyettes vezetője, Ursula Engelen-Kefer a 3,3 millió német munkanélküli állami segélyéből is lecsippentő bonni tervet a szo­ciális támogatásokba való olyan fokú beavatkozásoknak nevezte, melyre „a harmincas évek világ­­gazdasági válsága óta nem volt példa”. •M. G. Castro kitartásra buzdít MTI----------------------------­Kubának nincs más alternatí­vája: győzelmet kell aratnia tör­ténelmének példátlanul nehéz időszakában — hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult üléssza­kán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldo­zásra, egységre és kitartásra buz­dítja a lakosságot. A kubai veze­tő a tanácskozáson mondott zár­szavában hosszan foglalkozott a szigetország korábbi szövetsége­seinek elvesztésével. KÜLFÖLD-BELFÖLD Jeszenszky az ET-határozatról A döntés javít a szlovákiai magyar kisebbség helyzetén Jeszenszky Géza hangsúlyoz­ta: Magyarország baráti vi­szonyra törekszik Szlovákiával, de a szlovákiai magyarság érde­keinek figyelmen kívül hagyásá­val elképzelhetetlennek tartja a jó együttműködést. Az elmúlt félévben a szlová­kiai magyar kisebbség helyzeté­ben látványos, kedvezőtlen vál­tozások következtek be, amiket nemcsak a felvételi eljárást folytató ET vett észre — állapí­totta meg sajtóértekezletén a külügyminiszter. Magyarország az utolsó pillanatig abban bí­zott, hogy Pozsony még a felvé­tel előtt teljesíti az ET követel­ményeit, és nem lesz szükség arra, hogy nyomatékosabban hívjuk fel a figyelmet a szlová­kiai jelenségekre. Reméltük, hogy a visszafogott magyar ma­gatartással nemcsak Szlovákiá­ban támogatjuk a demokrácia, a kisebbségjogok ügyét, hanem az egész régióban hozzájáru­lunk az etnikai feszültségek csökkentéséhez — mondta a miniszter, aki elismerte: több mint egy héttel ezelőtt szemé­lyesen jutott arra a következte­tésre, hogy meg kell kérdőjelez­ni, valóban kész-e Pozsony a felvétel előtt teljesíteni az általa is vállalt kötelezettségeket. Jeszenszky véleménye sze­rint, ha nem hívjuk fel a figyel­müket, az ET-beli partner orszá­gaink aligha látták volna szüksé­gesnek, hogy a parlamenti köz­gyűlés felvételi határozatához ajánlásokat fűzzenek, határozott feltételeket fogalmazzanak meg arra vonatkozóan, mit várnak el az ET új tagállamaitól. Magyarország nem presztízs­­kérdésként kezelte a szlovák ET-tagság ügyét, a cél az volt, hogy a szlovákiai magyar ki­sebbség helyzetének javulását elősegítsük — mondta a minisz­ter, és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a tegnapi strasbourgi szavazás után a magyar kisebb­ség jobb helyzetbe kerül, mint bármilyen más magyar lépés után került volna. • P. Cs. Az MDF viszonozza a CDU segítségét Csóti: a politikusok nem, csak a lapok aggódtak­ MTI----------------------------­Helmut Kohl kancellár, Né­metország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szep­tember elején részt vesz a kon­zervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az er­kölcsi-politikai támogatás mel­lett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar De­mokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választá­sok kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszél­getésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldött­ség élén Peter Hintzének, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban ki­emelték Kohl budapesti jelenlé­tének fontosságát, a CDU elnö­ke az EDU pártvezetőinek kon­ferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigye­lők szerint a szeptemberi EDU- rendezvény a magyarországi vá­lasztási kampány intenzív sza­kaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig” kapcsolódnak be politikusok a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvel­nek majd az MDF mellett. Hint­­ze főtitkár a kelet-európai stabi­litás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részé­ről nem látnak kormányzati al­ternatívát Magyarországon a de­mokrata fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-eu­rópai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszo­nozza majd a CDU erkölcsi-po­litikai támogatását — mondta Csóti. Mint Lezsák Sándor kö­zölte, Bonnban csak a beszélge­tések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy ag­gódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitiku­sokban soha nem merült fel ag­godalom az MDF-en belüli helyzettel kapcsolatban. Magyar híradó A kereszténydemokraták és a választási kampány (MTI) A költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket te­kinti át szombati ülésén a KDNP intézőbizottsága, de aktuális politikai témákkal is foglalkozik majd. Rubovszky György, a párt ügyvezető titkára el­mondta, hogy az ülés napirendjén szerepel a válasz­tási kampányra való felkészülés is. Új szóvivőt választott a KDNP parlamenti frakciója (MTI) Ugyancsak a kereszténydemokratákkal kap­csolatos hír: a KDNP országgyűlési képviselőcso­portja új szóvivőt választott Semjén Zsolt személyé­ben. Erről a frakció legutóbbi ülése döntött. Milosevic szerb elnök fogadta Pozsgay Imrét (MTI) A Nemzeti Demokratikus Szövetség társelnöke elmondta: a találkozót eredményesnek tartja, mert a jelenlegi helyzettől függetlenül Magyarország és Szerbia mindig szomszédos lesz, ezer évig is együtt kell élnünk, sorsközösségben vagyunk. Fenn kell tartani a kapcsolatot addig is, amíg a szankciók érvényben vannak. Alámerítkezés tízezer tanúval (MTI) A Magyarországi Jehova Tanúi holnap kez­dik meg négynapos ,t­erületkongresszusukat­­ a bu­dapesti Sportcsarnokban. Az „Isteni tanítás” jeligéjű rendezvényen — amelyen alámerítkezés is lesz — várhatóan mintegy tízezren vesznek részt. Határon túli újságírók találkozója (MTI) Mintegy húsz kárpátaljai, romániai és szlová­kiai magyar nyelvű lap 35 munkatársa, valamint az észak-kelet-magyarországi régió sajtójának képvise­lői vesznek részt azon a találkozón, amelyet ezen a héten tartanak Miskolcon. Egyeztetés a közös fellépésről (MTI) Az SZDSZ és a Fidesz kampányfőnöke — Magyar Bálint és Áder János — pénteken a Parla­ment épületében kezdi el azokat a megbeszélése­ket, amelyekben a két párt vezetői keddi találko­zójukon megállapodtak. Magyar Bálint elmondta: a várhatólag többfordulós tárgyalássorozat témája lesz a két párt választójogi törvénnyel kapcsolatos nézeteinek egyeztetése, az SZDSZ és a Fidesz együttműködése a képviselőjelöltek állításában a két választási forduló között, illetve a választás utáni koalícióban. Alkotmánybírósági határozat A kormány jogalkotási mulasztásáról MTI----------------------------­Nem alkotmányellenes a frek­venciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a jú­nius 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizs­gálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszünte­tésére hivatalból indított eljárása alapján hozott, két alkotmánybíró különvéleményével. Mint isme­retes, a köztársasági elnök a tör­vény kihirdetése előtt annak megvizsgálását kérte az Alkot­mánybíróságtól, hogy a törvény tartalmazza-e a vélemény- és saj­tószabadság elemi garanciáit, il­letve hogy a szükségállapotra vo­natkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna szabályozni. A határozat kimondja: a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal kapcsola­tos törvényi rendelkezés alkal­mazásával szemben alkotmányos követelmény az, hogy az arra fel­hatalmazott miniszter a rádiótáv­közlési szolgálatok átmeneti kor­látozására vagy szüneteltetésére vonatkozó jogával kizárólag a ki­hirdetett rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején kívül, azok megelőzése vagy következmé­nyeik elhárítása végett élhet. Az Alkotmánybíróság meg­állapította, hogy a nem kereske­delmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása nem a frekvenciatör­vény, hanem a sajtótörvény alap­ján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a sajtó­­törvény végrehajtására vonatko­zó alkotmányellenes mulasztás­ra. A kormány nem tett eleget a sajtóról szóló törvény rendelke­zéséből fakadó jogalkotási köte­lezettségének, s alkotmányelle­nes helyzetet idézett elő ezzel, mert az elosztás szabályozatlan­sága — a nem kereskedelmi, he­lyi stúdiók engedélyezését te­kintve — sérti az alkotmányt. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31-éig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illet­ve szabályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízióműsor készítésére szóló stúdióengedélyeket, a stú­diók működéséhez rendelkezésre álló frekvenciák mennyiségét meghaladó számú igénylők kö­zött elosztják. Az Alkotmánybí­róság határozatát a Magyar Köz­lönyben közzéteszi. Frakciószerűen működnek a történelmi kisgazdák­ ­ A történelmi kisgazdák képviselőcsoportja frakciósze­rűen működik majd, rendsze­resen üléseznek, szakmai-poli­tikai egyeztetéseket tartanak, de maradnak a Böröcz István vezette 36-os frakcióban. A 16 képviselő azért nem alakít ön­álló frakciót, mert nem szeret­né tovább osztani az egyéb­ként is megosztott kisgazda­társadalmat — nyilatkozta Prepeliczay István lapunknak. A történelmi kisgazdák kép­viselőcsoportjának vezetője ér­deklődésünkre elmondta: a 36- ok sokáig bíztak abban, hogy az FKGP tagsága eltávolítja a kis­gazdapárt éléről a kisgazda ha­gyományoktól idegen szellemi­ségű vezetést, de mivel erre nem került sor, ellehetetlenült a frakció helyzete. — A Történel­mi Kisgazdapárt létrehozását és a parlamenti képviselőcsoport megalakítását a kényszerűség motiválta — jelentette ki Prepe­liczay, majd leszögezte: nem igaz az a sokat hangoztatott állí­tás, hogy a 36-ok mögött nem áll senki. A 16 történelmi kis­gazda képviselő elmondhatja, hogy pártháttere a Történelmi Kisgazdapárt, melynek országo­san kiépültek már a szervezetei. — Szükségszerűnek látjuk, hogy ehhez a koalícióhoz tarto­zunk, de azokat a törvényeket, melyek alapeszmeiségünkkel és az agrárszféra érdekeivel ellen­tétesek, nem fogjuk megszavaz­ni — hangsúlyozta a képviselő, s utalt arra, hogy nem voksoltak volna például az előprivatizá­cióra, ha annak idején létezik a csoport. Arra a kérdésre, hogy illesz­­kednek-e a 36-os frakció belső szabályzatához, Prepeliczay el­mondta: eddig zökkenőmente­sen alakult a kapcsolat, a cso­port nyitott azon képviselők előtt, akik elfogadják a kisgaz­dák békési programját, illetve annak modernizált változatának kidolgozásában részt vállalnak. • Cs. I. A kisebbségjogok védelmében Példaértékű törvényen munkálkodnak MTI ----------------------------­A nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogairól szóló törvényja­vaslatról csütörtökön újabb egyeztetést kell folytatnia a hat parlamenti frakció képviselői­nek, mert jó néhány módosító­indítvány eltér a pártok által már kialakított konszenzustól — derült ki az Országgyűlés emberjogi, kisebbség- és vallás­ügyi bizottságának szerdai ülé­sén, amelyen a testület a tör­vényjavaslathoz benyújtott in­dítványokat tárgyalta. Egyezte­tésre várnak többek között an­nak a feltételei, hogyan nyilvá­níttathatja magát 1000 magyar állampolgár kisebbségnek, illet­ve tisztázandó a nemzetiségi ügyek szószólójának, az om­­budsmannak a megválasztásá­hoz szükséges alkotmánymódo­sítás lehetősége. A bizottság ülésén ismét felvetődött a kér­dés: mennyiben szól ez a tör­vény a hazánkban élő kisebbsé­geknek, és mekkora lehet a pél­daértéke Európában. Ha ugyan­is a törvény csak a magyar vi­szonyokra vonatkozna, akkor — a liberális pártok meggyőző­dése szerint — fölösleges lenne számos, a magyar demokráciá­ban magától értetődő elemet be­lefoglalni. A bizottság tagjai egy indítványról szavazva 12 igennel, 1 tartózkodás mellett végül is úgy foglaltak állást, hogy a törvény mintaként is szolgálhat, ezért ki kell monda­nia többek között a nemzetisé­gek kapcsolattartási szabadsá­gát. Vitát váltott ki az az indít­vány is, amelyik a védett ki­sebbségi nyelvek közé sorolná a hébert, annak ellenére, hogy a zsidóságot a törvényjavaslat nem sorolja a kisebbségek közé. Az indítványnak a bizottság tá­mogatást szavazott, azzal, hogy a zsidóság — ha kívánja — a születendő törvény értelmében a későbbiekben kérheti kisebb­séggé nyilvánítását. Az ember­jogi bizottság megtárgyalta ezenkívül a közoktatási és a fel­sőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványo­kat is. — 3 MAGYAR HÍRLAP. Balsai pontosít MTI----------------------------­ Az Alkotmánybíróság június 29-én nem a kormány által ja­vasolt és az Országgyűlés 1993. február 16-ai ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfoga­dott, de még ki nem hirdetett, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló tör­vénnyel összefüggő indítvány­ról döntött. Ezt dr. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter hang­súlyozta a kedden kihirdetett alkotmánybírósági határoza­tokkal kapcsolatban, az MTI- nek szerdán adott nyilatkozatá­ban. Az igazságügy-miniszter el­mondta: félrevezető az igazságté­tel fogalmának a kihirdetett alkot­mánybírósági határozatokhoz va­ló kizárólagos kapcsolása, ponto­sabb az elévülés használata. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló, dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő ál­tal előterjesztett és a kormány ál­tal is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Az alkotmánybírák továbbá alkot­mányellenesnek minősítették a büntethetőség elévülésének értel­mezéséről szóló országgyűlési el­vi állásfoglalást is. A törvény és az állásfoglalás egyaránt az elé­vülés büntető anyagi és eljárásjo­gi kérdéseiről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság előtt lévő, a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvény viszont — tiszteletben tartva az Alkotmány­­bíróságnak a témával kapcsolat­ban 1992-ben kihirdetett határo­zatát — nem visszamenőleges ítélkezést vezet be, és nem is utó­lagosan alkotott büntetőjogszabá­lyokat rendel alkalmazni, hanem összefoglalja a háborús és embe­riség elleni bűncselekményeknek azokat a jogszabályait, amelyek az elkövetés idején (1956-ban) és jelenleg is hatályosak. Balsai Ist­ván hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nem csorbítják sem az Ország­­gyűlés, sem a kormány tekinté­lyét. Nem örül a határozatnak, ám a döntéssel nem is vitatkozik. Balsai kijelentette: meggyőződé­se, hogy az előreláthatólag szep­temberben kihirdetésre kerülő al­kotmánybírósági határozatban az 1956-os háborús eseményekkel kapcsolatos törvény megfelel majd az alkotmányossági köve­telményeknek. Októbertől véglegesen Lezsák Sándor az ügyvezető elnök Október elsejétől véglege­sen Lezsák Sándor tölti be az MDF ügyvezető elnöki tiszt­ségét — erről döntött egy­hangú szavazással a párt or­szágos elnöksége szerdai ülé­sén. A jelen levő Antall József pártelnök-miniszterelnök az alapszabály szerint újra meg­tette személyi előterjesztését az ügyvezető elnöki posztra, ismét Lezsák Sándort jelölve. Mivel őszig az elnökség elfogadta a rotációs rendszert, így Lezsák októbertől vállalta az állandó megbízatást. Mindezt Herényi Károly elnökségi szóvivő je­lentette be az ülésről tartott saj­tótájékoztatón. A szóvivő elmondta azt is: az addig hátralévő hónapokban a testület döntése szerint — amelyet szintén egyhangú sza­vazással hoztak meg — a ko­rábban elfogadott gyakorlatnak megfelelően rotációs rendszer­ben töltik be a tisztséget. A szavazás értelmében július 15-étől — ameddig Lezsák az ügyvezető elnök — szeptember elsejéig Nahimi Péter tölti be ezt a posztot, szeptember­­jé­től október 1 -jéig Boross Péter tölti be. A tegnapi elnökségi ülésen napirend előtt Zacsek Gyula szólalt fel. Zacsek még nem kapta meg a kizárásáról hozott etikai bizottsági határozatot, ezért szerdán még az MDF elnökségi tagjának tekintette magát. Beszédében lényegében az országos választmányhoz be­adandó fellebbezését ismertette, majd elhagyta az ülést. Zacsek érvei szerint nem fogadja el az etikai bizottság állításait, mert azokat megalapozatlannak tart­ja — tájékoztatott a szóvivő. Az elnökség tegnap foglal­kozott a mezőgazdaság kérdé­seivel is. A párt országos választmá­nyának július 10—11-ei tanács­kozására négy előadó — Farkas Gabriella, Sárossy László, Medgyasszay László és Bogár­di Zoltán — készíti elő az ag­rárszférával foglalkozó vita­anyagot. Napirend előtt Lezsák Sán­dor tájékoztatta a testületet az MDF delegációjának a német CDU meghívására tett bonni lá­togatásáról. Lezsák elmondta: a CDU minden vezető politikusa bízik abban, hogy az MDF a jö­vőre esedékes választásokon megismétli 1990-es sikereit. Herényi Károly végezetül el­mondta, hogy az MDF-ben tör­tént kizárások nyomán eddig 210-en léptek ki a pártból, amely nem éri el a tagság egy százalékát sem. A tegnapi elnökségi ülésen egyébként tizenöten vettek részt, köztük Antall József, Le­zsák Sándor, Kónya Imre, Sza­bad György, Für Lajos, Je­szenszky Géza és Boross Péter is. • Sz. P.

Next