Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 253-265. szám)

1993-11-01 / 253. szám

3. november 1., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD A visegrádi együttműködés javítja az esélyeket Pozsony józan türelemmel kezeli a NATO-tagság ügyét zsonyi tudósítónktól A szlovák vezetés továbbra úgy véli, a visegrádi csoport erős együttműködése vala­­ennyi tagállam belépési esé­­eit javítja, bár nem zárható , hogy valamelyik közülük et leg korábban válik elso­­rdhatóvá az észak-atlanti övetség számára — hangoz­­otta Imrich Andrejcak szlo­­ák védelmi miniszter a po­­sonyi televízióban. Mivel Mi­­chal Kovác államfő a héten a NATO brüsszeli központjába itogat, Szlovákia NATO-tag­­ágának esélyeit a védelmi és külügyi tárca, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, illetve a köztársasági elnöki iroda kép­­iselői vitatták meg a káme­ák előtt. Szlovákia sosem kívánta le­körözni visegrádi csoport tag­jait, s a jövőben sem gondolko­zik a belépésről úgy, mintha az versenyfutás lenne — mondta Andrejcak, aki úgy látja, hogy az eredetileg ilyen elképzelése­ket dédelgető országok is újra kezdenek nagyobb figyelmet szentelni a visegrádi együttmű­ködésnek. A külügyminiszté­rium államtitkára ezzel kapcso­latban kifejtette: a visegrádi né­gyek külügyminisztériumai már felvették egymással a kapcsola­tot annak érdekében, hogy a külügyminiszterek vagy az ál­lamfők közös nyilatkozatban forduljanak, a januári NATO- csúcs résztvevőihez. Szlovákia józan türelemmel kezeli a NATO-tagság kérdését — hangsúlyozta a védelmi mi­niszter. Az ország vezetése nem fűz különösebben vérmes remé­nyeket a csúcstalálkozóhoz, vi­szont intenzíven dolgozik azon, hogy az összes tárca szoros kapcsolatokat építsen ki a NA­­TO-tagországokbeli partnerei­vel. Ami a szlovák—orosz és a szlovák—ukrán katonai együtt­működési szerződést illeti, az nem hátráltatja, ellenkezőleg elősegíti Szlovákia felvételét a NATO-ba, hiszen azt bizonyítja, hogy Szlovákia jószomszédi kapcsolatokra törekszik — vélte Andrejcak. A pozsonyi Nemzet­közi Kapcsolatok Intézetének igazgatója ezzel kapcsolatban jegyezte meg: Szlovákiának mindenekelőtt Magyarországgal kellene rendeznie kapcsolatait. •S. E. Sztrájkolnak az osztrák légiirányítók Bécsi tudósítónktól A munkabeszüntetés folyta­tása mellett foglaltak állást teg­nap az AUA osztrák légitársa­ság földi légiirányítói, akik pén­teken késő este léptek határo­zatlan időre sztrájkba, tiltakozá­sul a tervezett elbocsátások el­len. Azt követelik, hogy mond­jon le a vállalat mindössze négy hónappal ezelőtt beiktatott új vezetősége, mert szerintük nem tesz eleget a társaságért. Tény, hogy a több mint 4500 alkalma­zottból közel 500 leépítését vet­ték eddig tervbe, de ezek közül a hírek szerint csak kevesen tar­toznának a most sztrájkolókhoz. A súlyos pénzügyi nehézsé­gekkel küzdő légitársaság eddi­gi közel 800 millió schillinges vesztesége a munkabeszüntetés miatt napi 12 millió schillinggel nő. Az AUA alkalmazottainak jövője részben attól függ, hogy sikerül-e tető alá hozni a svájci Swissairrel, a holland KLM-mel és a skandináv SAS-sal terve­zett „érdekházasságot”, vagy pedig kénytelen lesz egy tőke­erős európai légitársaság — a német Lufthansa mutat érdeklő­dést — állítólag nem éppen előnyösnek tetsző segítségét igénybe venni. • P.J. G. A Malévtól kapott informá­ció szerint a magyar—osztrák légiforgalomban vasárnap estig nem okozott gondot a bécsi sztrájk. Valamennyi gép — ha esetleg egy kicsit késve is — megérkezett. Balra tart Magyarország? A nosztalgia erősíti az MSZP esélyeit Londoni tudósítónktól A szocialisták választási esélyeiről és az ezeket az esé­lyeket növelő társadalmi té­nyezőkről közöl budapesti ri­portot a tekintélyes The Christian Science Monitor ma utcára kerülő, eheti száma. Az írás a nehéz gazdasági helyzet tényéből, és a szerző, Peter Klein véleménye szerint­ az erősítheti az MSZP választá­si reményeit, hogy a szegé­nyebb réteg nosztalgiával emlé­kezik vissza a központilag irá­nyított szociális ellátás korsza­kára. Ugyanakkor a párt vezető­ségi tagja Pál László elismeri a riportban, hogy a piacgazdaság­ra való áttérés szükségszerű volt, noha ezt — mint mondja — fokozatosabban kellene vég­rehajtani. Pál szerint az lett vol­na helyes, ha a rendszerváltás után is az 1989-es reformtervek maradtak volna érvényben. Rajk László, az SZDSZ par­lamenti képviselője viszont Lengyelország felgyorsított gazdasági átmenetének az ered­ményességére mutat rá, és a magyar kormányzat lassúságá­nak egyik példájaként megemlí­ti, hogyan zajlott le az eddig mindössze 40 százalékos priva­tizáció, holott Antall József 1994-re 80 százalékot ígért. Rajk megjegyzi, hogy az elma­radásnak nem gazdasági, hanem politikai okai vannak. A Lengyelországban történ­tek Rajk szerint nem mérva­dóak, mert ott a választáson győztes baloldal vezető egyéni­ségei túlnyomóan a harmincas éveikben járó, új gondolkodású aktivisták, nem úgy mint Ma­gyarországon. Pál Lászlótól azonban végezetül azt idézi a ri­port, hogy a magyar szocialis­ták a piacgazdaság hívei, csu­pán az átmenet fájdalmait pró­bálják enyhíteni. • Sárközi Mátyás Szabad György: a törvények a döntőek Kína stabilnak tartja Magyarországot Kína jelentős politikai té­nyezőnek tekinti Magyaror­szágot. Li Peng miniszterel­nök szerint „a kelet-közép-eu­­rópai instabil térségben vi­szonylagos stabilitásával Ma­gyarország áll az élen” — mondta repülőtéri sajtóérte­kezletén Szabad György, az Országgyűlés elnöke, aki teg­nap érkezett haza háromna­pos kínai látogatásáról. Li Penggel és Csiao Si parla­menti elnökkel elsősorban a kí­­njai—magyar kapcsolatok fej­lesztéséről cseréltek véleményt — közölte. A gazdasági együtt­működésnek a 80-as, 90-es években bekövetkezett vissza­esése után az idén az áruforga­lom több mint a háromszorosára nőtt. Mindkét ország érdeke, hogy a jövőben folytatódjon ez a tendencia. Kína egyébként hi­hetetlen gyorsasággal fejlődik­­— mondta —, a lakosság polgá­rosodásának foka messze felül­múlja a feltételezéseket. A politikai életben is várható a­­kínai—magyar kapcsolatok erősödése, elsősorban a parla­mentek rendszeresebb informá­ciócseréje és a kapcsolatok fo­lyamatos ápolása révén. Az Országgyűlés elnöke tá­voli útján is értesült a legújabb hazai eseményekről. Miután An­tall József gyógykezelése és Göncz Árpád tervezett koreai lá­togatása miatt az ország első számú közjogi méltóságává a parlament elnöke lép elő, lapunk megkérdezte Szabad Györgyöt, hogyan viszonyul majd a média­ügyhöz. A politikus kifejtette: nem az a lényeg, ki van a „lefor­­róbb pozícióban” a különböző tisztségeket betöltő politikusok közül, hanem az, hogy törvé­nyek álljanak szilárdan. „Bár­melyik feladat elé kerülök, én csak arra ügyelek majd, hogy mit mondanak a törvények” — jelentette ki és hozzátette: „Ma­gyarországon már kiépült annyi­ra a jogállam, hogy ne az egyes személyeken múljon valamely ügy kimenetele”. • N. M. E. Julius Binder, a népszerű jós MTI------------------------------------­Július Binder, a bősi erőmű beruházási igazgatója „borítékol­ta” az erőmű kérdésében kialakult jogvita végkifejletéről szóló jós­latát. A Slobodny piatok című he­tilapnak nyilatkozva elmondta: bízik abban, hogy még a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése előtt sikerül megállapodni a magyar féllel és közös akarattal vissza­vonják a nemzetközi jogkeresle­tet, hiszen ez fölösleges kiadások­kal terheli meg a feleket. „Csakis egyféle döntés születhet. Hogy milyen, azt leírtam és zárt borí­tékban őrzöm. Meglátják, nem té­vedtem” — mondta a szlovák be­ruházási igazgató, a Slobodny pi­atok menedzsereket rangsoroló népszerűségi ankétjának abszolút listavezetője. A lap szerint Július Binder ezt a verhetetlen népsze­rűséget „a bősi erőmű védelméért folytatott rettenthetetlen magatar­tásával vívta ki s vált olyan nép­szerűvé, mint bármelyik énekes, színész, vagy politikus.” Hűvösödik a viszony a visegrádiak között? MTI -----------------------------------­A Krakkóban kezdődött Együtt vagy külön című len­gyel—cseh—szlovák—magyar tanácskozás lengyel részvevői úgy látják, hogy „hűvösebbé váltak a politikai kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül” és ez meglátszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentét­ben nem érkeztek meg a tagor­szágok külügyminiszter-helyet­tesei — állítja a Gazeta Wyborc­­za. Ennek okát a lap tudósítójá­val beszélgetők két dologra ve­zették vissza: az ezen országok NATO-tagsága ellen emelt orosz vétóra, és „a posztkommunista baloldal lengyelországi hatalom­ra jutására”. „Csehországban és Magyar­­országon jelenleg dominál a bi­zalmatlanság Lengyelország iránt” — idézte a Gazeta Bro­nislaw Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságának el­nökét. A cikk szerint „a konfe­rencia folyosóin Lengyelország egészségügyi kordonnal való el­szigetelésének próbájáról is be­szélnek”. Nem hivatalos értesü­lést idézve azt állítja: „a magyar külügyminisztérium vezetője megtiltotta beosztottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. „Emellett a csehek és a ma­gyarok saját szakállukra, a Vi­segrádi Csoporton kívül lépése­ket tettek a nyugati biztonsági szervezetekbe való bejutásra. Úgy vélik ugyanis, hogy orszá­gaiknak Oroszország számára nincs akkora stratégiai jelentő­sége, mint Lengyelországnak, és az orosz tábornokok vétója az ő esetükben nem lesz olyan hatá­rozott” — írja a Gazeta Wyborc­­za. Geremek igyekezett meg­nyugtatni a tanácskozás résztve­vőit, kifejtve, hogy a kormány­változás nem hoz változást az ország külpolitikájának prioritá­saiban, és nem érdemes túldra­matizálni a NATO-val kapcsola­tos orosz nyilatkozatokat. A professzor ugyanakkor új len­gyel kezdeményezést terjesztett elő, amelynek lényege: a Viseg­rádi Csoportnak arra kell töre­kednie, hogy országai mielőbb a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult államai lehessenek. Ilyen státust a WEU nem ismer — ép­pen ezért kívánják a lengyelek e javaslatot felvetni a lengyel, a német és a francia külügymi­niszter november 11-12-ei var­sói találkozóján. A tudósító sze­rint a konferencia szakértői úgy vélték: a WEU-nak nem lenne kifogása a lengyelek és a csehek ellen, de „tartanak a Szlovákia és Magyarország közti nemzeti­ségi konfliktustól”. Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről Még nem zárult le a vizsgálat MTI A bukaresti Adevarul szombaton budapesti tudósí­tója, Dorin Suciu jelentése alapján első és utolsó oldalán közölt írásban foglalkozott a magyarországi Transylvania alapítvány pénzügyi helyzeté­vel. „Ha a Mai Nap és a Ma­gyar Hírlap jelentései megfe­lelnek a valóságnak, akkor az RMDSZ egyes személyiségei­nek reputációja veszélyben fo­rog — és nemcsak az övék” ■— írja a lap. Az Adevarul a továbbiakban a Magyar Hírlap alapján számol be arról, hogy az alapítványt há­rom éve Tőkés László és Sütő andrás Ábrahám Dezsővel együtt hozta létre. Az alapít­vány működésében egy vizsgá­lat súlyos szabálytalanságokat tárt fel, a nyugta nélküli kifize­tések tényét maga Ábrahám De­zső sem tagadta, akit az Adeva­rul Tőkés Lászlóhoz közel álló személyiségként jellemez. A lap faxon több kérdést intézett a püspökhöz, de mindeddig nem kapott választ — írja Suciu, aki szerint „ez is válasz”. Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban telefonon felhívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki — jelezve, hogy szerdai nagyváradi sajtóértekezletén is szól majd a kérdésről — a kö­vetkezőket mondotta: — A Transylvania alapítvány kurató­riuma tavaly ősszel felfigyelt arra, hogy szabálytalanságok le­hetnek az alapítvány ügykezelé­sében és egy kft.-t bízott meg azzal, hogy világítsa át az ala­pítvány pénzügyi helyzetét és ügyvitelét. Miután a kft. súlyos szabály­talanságokat állapított meg, a kuratórium ez év júniusi ülésén felfüggesztette főtitkári tisztsé­géből Ábrahám Dezsőt és to­vábbi megbízást adott az ügyvi­telen túlmenő érdemi vizsgálat­ra a Transylvania alapítvány pénzügyeiről. A vizsgálat fo­lyik, ameddig az le nem zárul, addig nem tudok pontosabbakat mondani — a vizsgálat eredmé­nyeinek függvényében nyilat­­kozhatom bővebben. Az elnök Koreába készül MTI-----------------------------------­Göncz Árpád az előzetes ter­veknek megfelelően november elején nem hivatalos látogatást tesz a Koreai Köztársaságban — erősítette meg Faragó András a már korábban bejelentett utazás tényét. A köztársasági elnök szóvivője a távirati iroda mun­katársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni látogatás az államfő prog­ramjában. Göncz Árpád Koreá­ba nem Németországon keresz­tül utazik. A szóvivő elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő között rendsze­resek a telefonbeszélgetések, amióta Antall Józsefet a kölni klinikán gyógykezelik. Jugoszláv dinár, szaporodó nullák MTI------------------------------------­Alig egy hónappal azután, hogy hat nullát lefaragtak a jugo­szláv dinár akkor már milliárdos címleteiből, a belgrádi központi bank a hét végén ismét a félmil­lió dínáros bankót volt kénytelen forgalomba bocsájtani a nem csi­tuló hiperinfláció miatt. A világ­szerte példátlan, havi csaknem kétezer százalékos drágulási ütem még novemberben kikény­szeríti az egymilliós címlet ki­adását is. Az 500 ezres bankó hi­vatalos árfolyama 200 márka, ez azonban utópiának tűnik a hét­márkás valós feketepiaci érték is­meretében. Interjú Antall Józseffel A Hét műsorában A kormányfő a médiumok függetlenségét hangsúlyozza A Hét pénteken telefonin­terjút készített Antall József miniszterelnökkel, melyet tel­jes terjedelmében tegnap kö­zölt a műsor. A főszerkesztő kérdéseire vá­laszolva a kormányfő elmondta: a kemoterápiás kezelés és a transzplantáció jól sikerült, az or­vosi vélemények szerint állapota javul. Kölni tartózkodása alatt a kormány tagjaival folymatosan tartja a kapcsolatot, de több kül­földi politikussal is beszélt az el­múlt napokban. Az egyes véle­ményekből kitűnik: hazánkat még mindig a térség legstabilabb országának ítélik, s a külföldi sajtóban hetente-kéthetente meg­jelenő, negatív hangvételű cik­keknek — melyek egyes hazai politikai körök befolyásának kö­szönhetők — felelős politikusok és mérvadó üzletemberek nem hisznek. A miniszterelnök leszö­gezte, hogy tudomása van a na­pokban kiújult médiavitákról, majd kijelentette: a Magyar Rá­diónak és a Magyar Televíziónak egyaránt van érvényes szervezeti és működési szabályzata, mind­két intézmény élére a köztársa­sági elnök nevezett ki alelnököt, akik megfelelő intézkedési jo­gokkal rendelkeznek. A két in­tézmény függetlenül működik és a kormányfő csodálkozását fejez­te ki, hogy a magukat is függet­lennek hirdető rádiósok és tévé­sek között vannak olyanok, akik most a kormány segítségét kérik. Végezetül hozzátette: sajnálja, hogy nem született meg a média­­törvény, s nem fogadták el az ál­tala előterjesztett személyeket a két intézmény élére. • B. K. S. MTI Kónya: vezetőkről Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, aki magyar szervezetek meghívására kilenc na­pot töltött az USA-ban, hazatérve vasárnap nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmondta: Clinton elnök, aki januárban a brüsszeli NATO-konferencia alkalmából Európába látogat, találkozni fog a visegrádi országok állam- és kormányfőivel is. A médiavitáról hangsúlyozta: Nahlik Gá­bor és Csúcs László eddigi tevékenységük során is biztosították a pártatlan és kiegyen­súlyozott tájékoztatás feltételeit. Sajnálatos­nak tartja, hogy bizonyos ellenzéki körök és ezekhez közel álló polgári szervezetek ismé­telten a Magyar Rádió és Televízió belső ügyeit használják fel politikai kampánycélok­ra. Azt is érthetetlennek tartja: bizonyos poli­tikai körök most arra akarják kényszeríteni a kormányt, hogy „politikai felügyelőként” avatkozzon be a független rádió és televízió belső ügyeibe, holott nem is olyan régen még éppen azért szerveztek kampányt, mert sze­rintük a kormány a befolyása alá akarja vonni a médiát. Murányi Mihály leváltásával kapcsolatban a frakcióvezető rámutatott: a kormány akkor sem szólhat bele ebbe a döntésbe, ha az ő személyében egy, a kabinethez lojális veze­tőről van szó. Végezetül Kónya Imre hangsú­lyozta: az új vezetők alkalmasságáról nem a pártoknak, hanem munkájuk alapján az alel­­nököknek kell majd dönteniük, az alelnök dönt Az IPI üzenete Borosshoz M11--------------------------------------­Az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Boross Péter belügyminiszterhez intézett személyes üzenetet a Magyar Te­levízióban és rádióban történtek kapcsán a Nemzetközi Sajtóinté­zet (IPI) igazgatója szombaton. Johann P. Fritz az MTI-hez is el­juttatott állásfoglalásában ko­moly aggodalmának ad hangot a „két intézmény újságírói elleni legutóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nemzetközi intézmény értesült a rádió, illetve­ a televízió alelnökei által hozott minapi intézkedésekről, közöttük a rádió reggeli lapszemléjének felfüggesztéséről és az Egyenleg szerkesztőségével kapcsolatos lé­pésekről, valamint az ezek kivál­totta újságírói tiltakozásokról. Az üzenet szerint az IPI éppen Bécs­­ben tanácskozó Végrehajtó Taná­csa támogatja a két intézmény zsurnalisztáinak tiltakozásait. Jo­hann P. Fritz emlékeztet az üze­netben arra, hogy a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet már a két korábbi médiumvezető me­nesztése idején élesen tiltakozott a két közszolgálati intézmény feletti ellenőrzés megszerzésének kísérlete ellen. „A helyzet azóta sajnálatos módon romlott, ezért kérjük Önt a korábbi állapot helyreállítására” — hangzik az IPI vezetőjének üzenete. A szervezet az üzenetben a közszolgálati műsorszórásról szóló bécsi deklaráció javaslatai­nak figyelembe vételére kérte a magyar kormányt. (A deklarációt a szeptember végén, Bécsben tar­tott Európai Médiaszimpóziu­mon terjesztették elő, s az a köz­­szolgálati műsorszórás szerkesz­tői függetlenségének feltétlen tá­mogatását tartalmazza.) Az IPI igazgatójának vélekedé­se szerint Lezsák Sándor politikai hozzáállása igen hasonlatos Csur­­ka Istvánéhoz; az észlelhető kü­lönbségek csak taktikai jellegűek. Az­ üzenethez fűzött áttekintés megemlíti, hogy a tévé és a rádió alelnökei Antall József távollété­ben hozták meg döntéseiket. Az ismertetés az Egyenleg élére Nah­lik alelnök által kinevezett új fő­­szerkesztőt „erőteljesen naciona­lista, sőt antiszemita nézeteiről is­mert személyiségnek” nevezi. MAGYAR HÍRLAP. A román tévé a magyar médiumvitáról Az Egyenleg nyitott volt... MTI A román tévé vasárnap esti híradója terjedelmes budapesti helyszíni tudósításban számolt be a magyar médiumvitáról. Dorin Suciu, az RTV tudósító­ja szerint a médiumháború szokatlan erővel újult fel. Az Egyenleg politikailag nyitott adásként volt ismert, a leváltott vezetők helyébe azonban olyan vezetést állított a tévéalelnök, amelynek kon­zervatív és kormánypárti beál­lítottsága senki számára sem titok. A televízió vezetésének döntése a tiltakozások, a pro és kontra nyilatkozatok való­ságos robbanását váltotta ki — így a román tudósító. Ez­után a televízió előtti és a Kos­­suth-szobornál rendezett tünte­tésnek, továbbá a Demokrati­kus Charta városházi gyűlésé­nek képeivel kísért tudósítás­ban ismertette Konrád György nyilatkozatát és a kormányszó­vivő szavait, hogy a kormány­nak nincs köze a tévébeli ügy­höz. A műsorvezető a Rompres jelentése alapján ismertette a bécsi Nemzetközi Sajtóintézet levelét. Az utóbbi hónapokban ez volt a magyar belpolitiká­val kapcsolatos legrészlete­sebb tudósítás a román tévé­híradóban. SZER — magyarul utoljára MTI —------------------------ Rádió Münchenben és az Egye­sült Államokban takarékossági okokra hivatkozva másfél ezer munkahelyből körülbelül 800-at kíván megszüntetni a következő két évben. A cseh és a lengyel adások műsoridejét csökkentik. A müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) negyvenkét év sugárzás után vasárnap este 22 órakor beszüntette magyar adá­sait. Erről a döntést a hónap kö­zepén jelentették be Washing­tonban. A SZER és a Szabadság A szükséges szívműtétek egy részét tudják csak elvégezni A nővérhiány is krónikus baj Hazánkban jelenleg hat szívsebészeti centrum műkö­dik. A szívsebészek feltételezése szerint évente közel 5 000 mű­tétre lenne szükség, ennek azonban csupán a felét végzik el, miközben a társadalombiz­tosítás 3000 beavatkozás anya­gi feltételeit biztosítja. Többek között erről is szó esett szom­baton a második szívsebészeti kerekasztal beszélgetésen, ame­lyen az ellátóközpontok vezetői és munkatársaik vettek részt. Az elmúlt hónapokban a szakma a botránykrónikák cím­oldalán szerepelt, holott a szívse­bészek döntő többsége tudása legjavát nyújtva dolgozik a bete­gekért, mondta megnyitójában Bodor Elek, a SOTE Ér- és Szív­sebészet Klinikájának pro­fesszora. így a közelmúltban fel­térképezték a hazai szívsebészet jelenlegi helyzetét, s kétlépcsős programot dolgoztak ki fejlesz­tésére. A vizsgálatokból kiderült: míg Németországban 1991-ben egymillió lakosra 390 nyitott szívműtét jutott, hazánkban ez a szám csupán 276 volt. Egy év múlva az arány tovább romlott, a németeknél nőtt, nálunk viszont — igaz, csak kismértékben — csökkent az adott lakosságra jutó beavatkozások száma. Magyar­­országon ma évente közel 2 300 műtétet végeznek, ez az igé­nyeknek közel 50 százalékát je­lenti. Pontosan azonban senki sem tudja, hogy valójában hány műtétre lenne szükség. Nálunk a betegek még e vizsgálatokra vár­va állnak sorba, míg a fejlett or­szágokban és az Egyesült Álla­mokban — a jól szervezett diag­nosztizálás miatt — a műtők dolgoznak várólista alapján. En­nek tudható be, hogy Magyaror­szágon a több infarktuson átesett betegek adják a műtöttek 70 szá­zalékát, míg máshol arányuk csupán 30 százalék. A honi szívsebészet legége­tőbb gondja azonban a nővérek és szakasszisztensek hiányából fakad. Nem ritka eset, hogy egy nővér vagy asszisztens váratlan megbetegedése miatt el kell ha­lasztani a műtétet. A szakembe­rek véleménye szerint a centru­moknak összesen havi 3 millió forintra lenne szükségük a to­vább már nem halasztható — nő­vérekre és asszisztensekre vonat­kozó — béremelések végrehajtá­sához. Tíz-tizenöt százalékkal le­hetne növelni a műtétek számát, ha egyszeri „gyorssegélykén” 150 millió forintot kapna a szak­ma jelenlegi, meglehetősen el­használódott műszerállományá­nak javítására, felújítására. Ez lenne az első lépcsőfok, a máso­dikban számításaik szerint körül­belül 500 milliót kellene fordíta­ni a géppark modernizálására. Mivel a hat centrum közül csu­pán kettő működik vidéken — Szegeden és Debrecenben — a szakma támogatja, hogy az egye­temi klinika keretén belül végre Pécsett is megnyíljék az a mű­tőblokk, amely biztosítaná a du­nántúli lakosság ellátását. • Horváth Judit Kompromisszumokkal adaptálható a lakástörvény Az elmúlt héten is folytatód­tak azok a lakossági fórumok, amelyeket a Lakásbérlők Egye­sülete szervezett, hogy az ön­­kormányzatok és a bérlők, illet­ve az új lakástulajdonosok megismerjék a januárban ha­tályba lépő lakástörvényt. Legutóbb a főváros XII. kerü­letében és Debrecenben gyűltek össze az érdeklődők. Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének fő­titkára változatlanul azt tapasztal­ta az önkormányzatok messze áll­nak attól, hogy áttekintsék hely­zetüket a rendelettervezet elké­szültéig. Pedig ebben felemás se­gítségükre van a belügyminiszté­rium jogi apparátusából kivált magáncég, amely az önkormány­zati rendeletek megalkotásához nyújt segítséget. Ezzel azonban elodázza azt a politikai döntést, amelyet a helyi képviselőtestüle­teknek kellene meghozniuk: meg akarják-e tartani bérlőiket, a bér­lakásszektort. A XII. kerületben érzékelhető az a törekvés, hogy az önkor­mányzat minél többet megtartson értékeiből. Itt történt meg először, hogy a kényszerbérletek kényes ügyéről egyezségre tudtak jutni az érdekeltek. A november 17-ei szombathelyi fórum már most nagy viharokat kavar, ugyanis az önkormányzat a lakások eladásá­val nem szabadult meg attól a gondtól, amelyet az életveszélyes thermofor-kémények jelentenek. Battha Pál tapasztalatai szerint a fórumok legnagyobb tanulsága, hogy az önkormányzatoknak és a bérlőknek a kölcsönös érdekeket kell megtalálniuk. Erre vannak már példák is, a szeptember 8-a óta folyó rendezvénysorozatban, Gyöngyösön és Győrben olyan rendelettervezeteket hoztak létre, amelyek tükrözik a lakossági vé­leményeket. Nagy kérdés persze, hogy a többi önkormányzatnál elkészül­­nek-e a törvény helyi adaptálásá­val december közepéig, hiszen januárban e szerint kell a helyi lakásgazdálkodást bonyolíta­niuk. • Sz. K. A kormányálláspont változatlan A Miniszterelnöki Sajtóiroda szombat délután a távirati irodához eljuttatott közleménye — mint írja — a leghatározottabban elutasítja és hangulatkeltésnek, az ország hi­telét rontó kampánynak minősíti a médiavitát. A már ismert kormány­zati állásfoglalást ismétli meg. Nem akarnak beavatkozni, de jogi lehe­tőségük sem lenne a beavatkozásra. A tévéalelnök jogszerű döntést ho­zott. A médiatörvény elmaradásáért az ellenzéket okolja a közlemény, illetve megismétli, hogy „a köztár­sasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a minisz­terelnök által előterjesztett szemé­lyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondá­sáról”. A tévé párhuzamos hírmű­sora az állásfoglalás szerint „rend­kívül költséges volt, s a mestersé­ges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői eddig nem akadályozták te­vékenységét”. IRODABÚTOR IRODABERENDEZÉS A ME RICAN A |________________ I ARDUS DESIGN JFALCO SOPRON mumm ; I—i=%=£*=; ©<2>[RCEXH[L. i pv . _ CE)IB©0<®[RO 1066 Budapest, Nagymező u. 68. Tel:26Wa24, 2Ó9-3025 Fcdc2ó9-3Q23

Next