Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 253-265. szám)
1993-11-01 / 253. szám
3. november 1., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD A visegrádi együttműködés javítja az esélyeket Pozsony józan türelemmel kezeli a NATO-tagság ügyét zsonyi tudósítónktól A szlovák vezetés továbbra úgy véli, a visegrádi csoport erős együttműködése valaennyi tagállam belépési eséeit javítja, bár nem zárható , hogy valamelyik közülük et leg korábban válik elsordhatóvá az észak-atlanti övetség számára — hangozotta Imrich Andrejcak szloák védelmi miniszter a posonyi televízióban. Mivel Michal Kovác államfő a héten a NATO brüsszeli központjába itogat, Szlovákia NATO-tagágának esélyeit a védelmi és külügyi tárca, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, illetve a köztársasági elnöki iroda képiselői vitatták meg a kámeák előtt. Szlovákia sosem kívánta lekörözni visegrádi csoport tagjait, s a jövőben sem gondolkozik a belépésről úgy, mintha az versenyfutás lenne — mondta Andrejcak, aki úgy látja, hogy az eredetileg ilyen elképzeléseket dédelgető országok is újra kezdenek nagyobb figyelmet szentelni a visegrádi együttműködésnek. A külügyminisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a visegrádi négyek külügyminisztériumai már felvették egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy a külügyminiszterek vagy az államfők közös nyilatkozatban forduljanak, a januári NATO- csúcs résztvevőihez. Szlovákia józan türelemmel kezeli a NATO-tagság kérdését — hangsúlyozta a védelmi miniszter. Az ország vezetése nem fűz különösebben vérmes reményeket a csúcstalálkozóhoz, viszont intenzíven dolgozik azon, hogy az összes tárca szoros kapcsolatokat építsen ki a NATO-tagországokbeli partnereivel. Ami a szlovák—orosz és a szlovák—ukrán katonai együttműködési szerződést illeti, az nem hátráltatja, ellenkezőleg elősegíti Szlovákia felvételét a NATO-ba, hiszen azt bizonyítja, hogy Szlovákia jószomszédi kapcsolatokra törekszik — vélte Andrejcak. A pozsonyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója ezzel kapcsolatban jegyezte meg: Szlovákiának mindenekelőtt Magyarországgal kellene rendeznie kapcsolatait. •S. E. Sztrájkolnak az osztrák légiirányítók Bécsi tudósítónktól A munkabeszüntetés folytatása mellett foglaltak állást tegnap az AUA osztrák légitársaság földi légiirányítói, akik pénteken késő este léptek határozatlan időre sztrájkba, tiltakozásul a tervezett elbocsátások ellen. Azt követelik, hogy mondjon le a vállalat mindössze négy hónappal ezelőtt beiktatott új vezetősége, mert szerintük nem tesz eleget a társaságért. Tény, hogy a több mint 4500 alkalmazottból közel 500 leépítését vették eddig tervbe, de ezek közül a hírek szerint csak kevesen tartoznának a most sztrájkolókhoz. A súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő légitársaság eddigi közel 800 millió schillinges vesztesége a munkabeszüntetés miatt napi 12 millió schillinggel nő. Az AUA alkalmazottainak jövője részben attól függ, hogy sikerül-e tető alá hozni a svájci Swissairrel, a holland KLM-mel és a skandináv SAS-sal tervezett „érdekházasságot”, vagy pedig kénytelen lesz egy tőkeerős európai légitársaság — a német Lufthansa mutat érdeklődést — állítólag nem éppen előnyösnek tetsző segítségét igénybe venni. • P.J. G. A Malévtól kapott információ szerint a magyar—osztrák légiforgalomban vasárnap estig nem okozott gondot a bécsi sztrájk. Valamennyi gép — ha esetleg egy kicsit késve is — megérkezett. Balra tart Magyarország? A nosztalgia erősíti az MSZP esélyeit Londoni tudósítónktól A szocialisták választási esélyeiről és az ezeket az esélyeket növelő társadalmi tényezőkről közöl budapesti riportot a tekintélyes The Christian Science Monitor ma utcára kerülő, eheti száma. Az írás a nehéz gazdasági helyzet tényéből, és a szerző, Peter Klein véleménye szerint az erősítheti az MSZP választási reményeit, hogy a szegényebb réteg nosztalgiával emlékezik vissza a központilag irányított szociális ellátás korszakára. Ugyanakkor a párt vezetőségi tagja Pál László elismeri a riportban, hogy a piacgazdaságra való áttérés szükségszerű volt, noha ezt — mint mondja — fokozatosabban kellene végrehajtani. Pál szerint az lett volna helyes, ha a rendszerváltás után is az 1989-es reformtervek maradtak volna érvényben. Rajk László, az SZDSZ parlamenti képviselője viszont Lengyelország felgyorsított gazdasági átmenetének az eredményességére mutat rá, és a magyar kormányzat lassúságának egyik példájaként megemlíti, hogyan zajlott le az eddig mindössze 40 százalékos privatizáció, holott Antall József 1994-re 80 százalékot ígért. Rajk megjegyzi, hogy az elmaradásnak nem gazdasági, hanem politikai okai vannak. A Lengyelországban történtek Rajk szerint nem mérvadóak, mert ott a választáson győztes baloldal vezető egyéniségei túlnyomóan a harmincas éveikben járó, új gondolkodású aktivisták, nem úgy mint Magyarországon. Pál Lászlótól azonban végezetül azt idézi a riport, hogy a magyar szocialisták a piacgazdaság hívei, csupán az átmenet fájdalmait próbálják enyhíteni. • Sárközi Mátyás Szabad György: a törvények a döntőek Kína stabilnak tartja Magyarországot Kína jelentős politikai tényezőnek tekinti Magyarországot. Li Peng miniszterelnök szerint „a kelet-közép-európai instabil térségben viszonylagos stabilitásával Magyarország áll az élen” — mondta repülőtéri sajtóértekezletén Szabad György, az Országgyűlés elnöke, aki tegnap érkezett haza háromnapos kínai látogatásáról. Li Penggel és Csiao Si parlamenti elnökkel elsősorban a kínjai—magyar kapcsolatok fejlesztéséről cseréltek véleményt — közölte. A gazdasági együttműködésnek a 80-as, 90-es években bekövetkezett visszaesése után az idén az áruforgalom több mint a háromszorosára nőtt. Mindkét ország érdeke, hogy a jövőben folytatódjon ez a tendencia. Kína egyébként hihetetlen gyorsasággal fejlődik— mondta —, a lakosság polgárosodásának foka messze felülmúlja a feltételezéseket. A politikai életben is várható akínai—magyar kapcsolatok erősödése, elsősorban a parlamentek rendszeresebb információcseréje és a kapcsolatok folyamatos ápolása révén. Az Országgyűlés elnöke távoli útján is értesült a legújabb hazai eseményekről. Miután Antall József gyógykezelése és Göncz Árpád tervezett koreai látogatása miatt az ország első számú közjogi méltóságává a parlament elnöke lép elő, lapunk megkérdezte Szabad Györgyöt, hogyan viszonyul majd a médiaügyhöz. A politikus kifejtette: nem az a lényeg, ki van a „leforróbb pozícióban” a különböző tisztségeket betöltő politikusok közül, hanem az, hogy törvények álljanak szilárdan. „Bármelyik feladat elé kerülök, én csak arra ügyelek majd, hogy mit mondanak a törvények” — jelentette ki és hozzátette: „Magyarországon már kiépült annyira a jogállam, hogy ne az egyes személyeken múljon valamely ügy kimenetele”. • N. M. E. Julius Binder, a népszerű jós MTI------------------------------------Július Binder, a bősi erőmű beruházási igazgatója „borítékolta” az erőmű kérdésében kialakult jogvita végkifejletéről szóló jóslatát. A Slobodny piatok című hetilapnak nyilatkozva elmondta: bízik abban, hogy még a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése előtt sikerül megállapodni a magyar féllel és közös akarattal visszavonják a nemzetközi jogkeresletet, hiszen ez fölösleges kiadásokkal terheli meg a feleket. „Csakis egyféle döntés születhet. Hogy milyen, azt leírtam és zárt borítékban őrzöm. Meglátják, nem tévedtem” — mondta a szlovák beruházási igazgató, a Slobodny piatok menedzsereket rangsoroló népszerűségi ankétjának abszolút listavezetője. A lap szerint Július Binder ezt a verhetetlen népszerűséget „a bősi erőmű védelméért folytatott rettenthetetlen magatartásával vívta ki s vált olyan népszerűvé, mint bármelyik énekes, színész, vagy politikus.” Hűvösödik a viszony a visegrádiak között? MTI -----------------------------------A Krakkóban kezdődött Együtt vagy külön című lengyel—cseh—szlovák—magyar tanácskozás lengyel részvevői úgy látják, hogy „hűvösebbé váltak a politikai kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül” és ez meglátszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentétben nem érkeztek meg a tagországok külügyminiszter-helyettesei — állítja a Gazeta Wyborcza. Ennek okát a lap tudósítójával beszélgetők két dologra vezették vissza: az ezen országok NATO-tagsága ellen emelt orosz vétóra, és „a posztkommunista baloldal lengyelországi hatalomra jutására”. „Csehországban és Magyarországon jelenleg dominál a bizalmatlanság Lengyelország iránt” — idézte a Gazeta Bronislaw Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságának elnökét. A cikk szerint „a konferencia folyosóin Lengyelország egészségügyi kordonnal való elszigetelésének próbájáról is beszélnek”. Nem hivatalos értesülést idézve azt állítja: „a magyar külügyminisztérium vezetője megtiltotta beosztottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. „Emellett a csehek és a magyarok saját szakállukra, a Visegrádi Csoporton kívül lépéseket tettek a nyugati biztonsági szervezetekbe való bejutásra. Úgy vélik ugyanis, hogy országaiknak Oroszország számára nincs akkora stratégiai jelentősége, mint Lengyelországnak, és az orosz tábornokok vétója az ő esetükben nem lesz olyan határozott” — írja a Gazeta Wyborcza. Geremek igyekezett megnyugtatni a tanácskozás résztvevőit, kifejtve, hogy a kormányváltozás nem hoz változást az ország külpolitikájának prioritásaiban, és nem érdemes túldramatizálni a NATO-val kapcsolatos orosz nyilatkozatokat. A professzor ugyanakkor új lengyel kezdeményezést terjesztett elő, amelynek lényege: a Visegrádi Csoportnak arra kell törekednie, hogy országai mielőbb a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult államai lehessenek. Ilyen státust a WEU nem ismer — éppen ezért kívánják a lengyelek e javaslatot felvetni a lengyel, a német és a francia külügyminiszter november 11-12-ei varsói találkozóján. A tudósító szerint a konferencia szakértői úgy vélték: a WEU-nak nem lenne kifogása a lengyelek és a csehek ellen, de „tartanak a Szlovákia és Magyarország közti nemzetiségi konfliktustól”. Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről Még nem zárult le a vizsgálat MTI A bukaresti Adevarul szombaton budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján első és utolsó oldalán közölt írásban foglalkozott a magyarországi Transylvania alapítvány pénzügyi helyzetével. „Ha a Mai Nap és a Magyar Hírlap jelentései megfelelnek a valóságnak, akkor az RMDSZ egyes személyiségeinek reputációja veszélyben forog — és nemcsak az övék” ■— írja a lap. Az Adevarul a továbbiakban a Magyar Hírlap alapján számol be arról, hogy az alapítványt három éve Tőkés László és Sütő andrás Ábrahám Dezsővel együtt hozta létre. Az alapítvány működésében egy vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel, a nyugta nélküli kifizetések tényét maga Ábrahám Dezső sem tagadta, akit az Adevarul Tőkés Lászlóhoz közel álló személyiségként jellemez. A lap faxon több kérdést intézett a püspökhöz, de mindeddig nem kapott választ — írja Suciu, aki szerint „ez is válasz”. Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban telefonon felhívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki — jelezve, hogy szerdai nagyváradi sajtóértekezletén is szól majd a kérdésről — a következőket mondotta: — A Transylvania alapítvány kuratóriuma tavaly ősszel felfigyelt arra, hogy szabálytalanságok lehetnek az alapítvány ügykezelésében és egy kft.-t bízott meg azzal, hogy világítsa át az alapítvány pénzügyi helyzetét és ügyvitelét. Miután a kft. súlyos szabálytalanságokat állapított meg, a kuratórium ez év júniusi ülésén felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és további megbízást adott az ügyvitelen túlmenő érdemi vizsgálatra a Transylvania alapítvány pénzügyeiről. A vizsgálat folyik, ameddig az le nem zárul, addig nem tudok pontosabbakat mondani — a vizsgálat eredményeinek függvényében nyilatkozhatom bővebben. Az elnök Koreába készül MTI-----------------------------------Göncz Árpád az előzetes terveknek megfelelően november elején nem hivatalos látogatást tesz a Koreai Köztársaságban — erősítette meg Faragó András a már korábban bejelentett utazás tényét. A köztársasági elnök szóvivője a távirati iroda munkatársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni látogatás az államfő programjában. Göncz Árpád Koreába nem Németországon keresztül utazik. A szóvivő elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő között rendszeresek a telefonbeszélgetések, amióta Antall Józsefet a kölni klinikán gyógykezelik. Jugoszláv dinár, szaporodó nullák MTI------------------------------------Alig egy hónappal azután, hogy hat nullát lefaragtak a jugoszláv dinár akkor már milliárdos címleteiből, a belgrádi központi bank a hét végén ismét a félmillió dínáros bankót volt kénytelen forgalomba bocsájtani a nem csituló hiperinfláció miatt. A világszerte példátlan, havi csaknem kétezer százalékos drágulási ütem még novemberben kikényszeríti az egymilliós címlet kiadását is. Az 500 ezres bankó hivatalos árfolyama 200 márka, ez azonban utópiának tűnik a hétmárkás valós feketepiaci érték ismeretében. Interjú Antall Józseffel A Hét műsorában A kormányfő a médiumok függetlenségét hangsúlyozza A Hét pénteken telefoninterjút készített Antall József miniszterelnökkel, melyet teljes terjedelmében tegnap közölt a műsor. A főszerkesztő kérdéseire válaszolva a kormányfő elmondta: a kemoterápiás kezelés és a transzplantáció jól sikerült, az orvosi vélemények szerint állapota javul. Kölni tartózkodása alatt a kormány tagjaival folymatosan tartja a kapcsolatot, de több külföldi politikussal is beszélt az elmúlt napokban. Az egyes véleményekből kitűnik: hazánkat még mindig a térség legstabilabb országának ítélik, s a külföldi sajtóban hetente-kéthetente megjelenő, negatív hangvételű cikkeknek — melyek egyes hazai politikai körök befolyásának köszönhetők — felelős politikusok és mérvadó üzletemberek nem hisznek. A miniszterelnök leszögezte, hogy tudomása van a napokban kiújult médiavitákról, majd kijelentette: a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak egyaránt van érvényes szervezeti és működési szabályzata, mindkét intézmény élére a köztársasági elnök nevezett ki alelnököt, akik megfelelő intézkedési jogokkal rendelkeznek. A két intézmény függetlenül működik és a kormányfő csodálkozását fejezte ki, hogy a magukat is függetlennek hirdető rádiósok és tévések között vannak olyanok, akik most a kormány segítségét kérik. Végezetül hozzátette: sajnálja, hogy nem született meg a médiatörvény, s nem fogadták el az általa előterjesztett személyeket a két intézmény élére. • B. K. S. MTI Kónya: vezetőkről Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, aki magyar szervezetek meghívására kilenc napot töltött az USA-ban, hazatérve vasárnap nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmondta: Clinton elnök, aki januárban a brüsszeli NATO-konferencia alkalmából Európába látogat, találkozni fog a visegrádi országok állam- és kormányfőivel is. A médiavitáról hangsúlyozta: Nahlik Gábor és Csúcs László eddigi tevékenységük során is biztosították a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételeit. Sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos ellenzéki körök és ezekhez közel álló polgári szervezetek ismételten a Magyar Rádió és Televízió belső ügyeit használják fel politikai kampánycélokra. Azt is érthetetlennek tartja: bizonyos politikai körök most arra akarják kényszeríteni a kormányt, hogy „politikai felügyelőként” avatkozzon be a független rádió és televízió belső ügyeibe, holott nem is olyan régen még éppen azért szerveztek kampányt, mert szerintük a kormány a befolyása alá akarja vonni a médiát. Murányi Mihály leváltásával kapcsolatban a frakcióvezető rámutatott: a kormány akkor sem szólhat bele ebbe a döntésbe, ha az ő személyében egy, a kabinethez lojális vezetőről van szó. Végezetül Kónya Imre hangsúlyozta: az új vezetők alkalmasságáról nem a pártoknak, hanem munkájuk alapján az alelnököknek kell majd dönteniük, az alelnök dönt Az IPI üzenete Borosshoz M11--------------------------------------Az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Boross Péter belügyminiszterhez intézett személyes üzenetet a Magyar Televízióban és rádióban történtek kapcsán a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója szombaton. Johann P. Fritz az MTI-hez is eljuttatott állásfoglalásában komoly aggodalmának ad hangot a „két intézmény újságírói elleni legutóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nemzetközi intézmény értesült a rádió, illetve a televízió alelnökei által hozott minapi intézkedésekről, közöttük a rádió reggeli lapszemléjének felfüggesztéséről és az Egyenleg szerkesztőségével kapcsolatos lépésekről, valamint az ezek kiváltotta újságírói tiltakozásokról. Az üzenet szerint az IPI éppen Bécsben tanácskozó Végrehajtó Tanácsa támogatja a két intézmény zsurnalisztáinak tiltakozásait. Johann P. Fritz emlékeztet az üzenetben arra, hogy a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet már a két korábbi médiumvezető menesztése idején élesen tiltakozott a két közszolgálati intézmény feletti ellenőrzés megszerzésének kísérlete ellen. „A helyzet azóta sajnálatos módon romlott, ezért kérjük Önt a korábbi állapot helyreállítására” — hangzik az IPI vezetőjének üzenete. A szervezet az üzenetben a közszolgálati műsorszórásról szóló bécsi deklaráció javaslatainak figyelembe vételére kérte a magyar kormányt. (A deklarációt a szeptember végén, Bécsben tartott Európai Médiaszimpóziumon terjesztették elő, s az a közszolgálati műsorszórás szerkesztői függetlenségének feltétlen támogatását tartalmazza.) Az IPI igazgatójának vélekedése szerint Lezsák Sándor politikai hozzáállása igen hasonlatos Csurka Istvánéhoz; az észlelhető különbségek csak taktikai jellegűek. Az üzenethez fűzött áttekintés megemlíti, hogy a tévé és a rádió alelnökei Antall József távollétében hozták meg döntéseiket. Az ismertetés az Egyenleg élére Nahlik alelnök által kinevezett új főszerkesztőt „erőteljesen nacionalista, sőt antiszemita nézeteiről ismert személyiségnek” nevezi. MAGYAR HÍRLAP. A román tévé a magyar médiumvitáról Az Egyenleg nyitott volt... MTI A román tévé vasárnap esti híradója terjedelmes budapesti helyszíni tudósításban számolt be a magyar médiumvitáról. Dorin Suciu, az RTV tudósítója szerint a médiumháború szokatlan erővel újult fel. Az Egyenleg politikailag nyitott adásként volt ismert, a leváltott vezetők helyébe azonban olyan vezetést állított a tévéalelnök, amelynek konzervatív és kormánypárti beállítottsága senki számára sem titok. A televízió vezetésének döntése a tiltakozások, a pro és kontra nyilatkozatok valóságos robbanását váltotta ki — így a román tudósító. Ezután a televízió előtti és a Kossuth-szobornál rendezett tüntetésnek, továbbá a Demokratikus Charta városházi gyűlésének képeivel kísért tudósításban ismertette Konrád György nyilatkozatát és a kormányszóvivő szavait, hogy a kormánynak nincs köze a tévébeli ügyhöz. A műsorvezető a Rompres jelentése alapján ismertette a bécsi Nemzetközi Sajtóintézet levelét. Az utóbbi hónapokban ez volt a magyar belpolitikával kapcsolatos legrészletesebb tudósítás a román tévéhíradóban. SZER — magyarul utoljára MTI —------------------------ Rádió Münchenben és az Egyesült Államokban takarékossági okokra hivatkozva másfél ezer munkahelyből körülbelül 800-at kíván megszüntetni a következő két évben. A cseh és a lengyel adások műsoridejét csökkentik. A müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) negyvenkét év sugárzás után vasárnap este 22 órakor beszüntette magyar adásait. Erről a döntést a hónap közepén jelentették be Washingtonban. A SZER és a Szabadság A szükséges szívműtétek egy részét tudják csak elvégezni A nővérhiány is krónikus baj Hazánkban jelenleg hat szívsebészeti centrum működik. A szívsebészek feltételezése szerint évente közel 5 000 műtétre lenne szükség, ennek azonban csupán a felét végzik el, miközben a társadalombiztosítás 3000 beavatkozás anyagi feltételeit biztosítja. Többek között erről is szó esett szombaton a második szívsebészeti kerekasztal beszélgetésen, amelyen az ellátóközpontok vezetői és munkatársaik vettek részt. Az elmúlt hónapokban a szakma a botránykrónikák címoldalán szerepelt, holott a szívsebészek döntő többsége tudása legjavát nyújtva dolgozik a betegekért, mondta megnyitójában Bodor Elek, a SOTE Ér- és Szívsebészet Klinikájának professzora. így a közelmúltban feltérképezték a hazai szívsebészet jelenlegi helyzetét, s kétlépcsős programot dolgoztak ki fejlesztésére. A vizsgálatokból kiderült: míg Németországban 1991-ben egymillió lakosra 390 nyitott szívműtét jutott, hazánkban ez a szám csupán 276 volt. Egy év múlva az arány tovább romlott, a németeknél nőtt, nálunk viszont — igaz, csak kismértékben — csökkent az adott lakosságra jutó beavatkozások száma. Magyarországon ma évente közel 2 300 műtétet végeznek, ez az igényeknek közel 50 százalékát jelenti. Pontosan azonban senki sem tudja, hogy valójában hány műtétre lenne szükség. Nálunk a betegek még e vizsgálatokra várva állnak sorba, míg a fejlett országokban és az Egyesült Államokban — a jól szervezett diagnosztizálás miatt — a műtők dolgoznak várólista alapján. Ennek tudható be, hogy Magyarországon a több infarktuson átesett betegek adják a műtöttek 70 százalékát, míg máshol arányuk csupán 30 százalék. A honi szívsebészet legégetőbb gondja azonban a nővérek és szakasszisztensek hiányából fakad. Nem ritka eset, hogy egy nővér vagy asszisztens váratlan megbetegedése miatt el kell halasztani a műtétet. A szakemberek véleménye szerint a centrumoknak összesen havi 3 millió forintra lenne szükségük a tovább már nem halasztható — nővérekre és asszisztensekre vonatkozó — béremelések végrehajtásához. Tíz-tizenöt százalékkal lehetne növelni a műtétek számát, ha egyszeri „gyorssegélykén” 150 millió forintot kapna a szakma jelenlegi, meglehetősen elhasználódott műszerállományának javítására, felújítására. Ez lenne az első lépcsőfok, a másodikban számításaik szerint körülbelül 500 milliót kellene fordítani a géppark modernizálására. Mivel a hat centrum közül csupán kettő működik vidéken — Szegeden és Debrecenben — a szakma támogatja, hogy az egyetemi klinika keretén belül végre Pécsett is megnyíljék az a műtőblokk, amely biztosítaná a dunántúli lakosság ellátását. • Horváth Judit Kompromisszumokkal adaptálható a lakástörvény Az elmúlt héten is folytatódtak azok a lakossági fórumok, amelyeket a Lakásbérlők Egyesülete szervezett, hogy az önkormányzatok és a bérlők, illetve az új lakástulajdonosok megismerjék a januárban hatályba lépő lakástörvényt. Legutóbb a főváros XII. kerületében és Debrecenben gyűltek össze az érdeklődők. Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára változatlanul azt tapasztalta az önkormányzatok messze állnak attól, hogy áttekintsék helyzetüket a rendelettervezet elkészültéig. Pedig ebben felemás segítségükre van a belügyminisztérium jogi apparátusából kivált magáncég, amely az önkormányzati rendeletek megalkotásához nyújt segítséget. Ezzel azonban elodázza azt a politikai döntést, amelyet a helyi képviselőtestületeknek kellene meghozniuk: meg akarják-e tartani bérlőiket, a bérlakásszektort. A XII. kerületben érzékelhető az a törekvés, hogy az önkormányzat minél többet megtartson értékeiből. Itt történt meg először, hogy a kényszerbérletek kényes ügyéről egyezségre tudtak jutni az érdekeltek. A november 17-ei szombathelyi fórum már most nagy viharokat kavar, ugyanis az önkormányzat a lakások eladásával nem szabadult meg attól a gondtól, amelyet az életveszélyes thermofor-kémények jelentenek. Battha Pál tapasztalatai szerint a fórumok legnagyobb tanulsága, hogy az önkormányzatoknak és a bérlőknek a kölcsönös érdekeket kell megtalálniuk. Erre vannak már példák is, a szeptember 8-a óta folyó rendezvénysorozatban, Gyöngyösön és Győrben olyan rendelettervezeteket hoztak létre, amelyek tükrözik a lakossági véleményeket. Nagy kérdés persze, hogy a többi önkormányzatnál elkészülnek-e a törvény helyi adaptálásával december közepéig, hiszen januárban e szerint kell a helyi lakásgazdálkodást bonyolítaniuk. • Sz. K. A kormányálláspont változatlan A Miniszterelnöki Sajtóiroda szombat délután a távirati irodához eljuttatott közleménye — mint írja — a leghatározottabban elutasítja és hangulatkeltésnek, az ország hitelét rontó kampánynak minősíti a médiavitát. A már ismert kormányzati állásfoglalást ismétli meg. Nem akarnak beavatkozni, de jogi lehetőségük sem lenne a beavatkozásra. A tévéalelnök jogszerű döntést hozott. A médiatörvény elmaradásáért az ellenzéket okolja a közlemény, illetve megismétli, hogy „a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesztett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról”. A tévé párhuzamos hírműsora az állásfoglalás szerint „rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői eddig nem akadályozták tevékenységét”. IRODABÚTOR IRODABERENDEZÉS A ME RICAN A |________________ I ARDUS DESIGN JFALCO SOPRON mumm ; I—i=%=£*=; ©<2>[RCEXH[L. i pv . _ CE)IB©0<®[RO 1066 Budapest, Nagymező u. 68. Tel:26Wa24, 2Ó9-3025 Fcdc2ó9-3Q23