Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 266-278. szám)

1993-11-16 / 266. szám

2 . M MAGYAR HÍRLAP____________ Az USA óva inti Horvátországot Újvidéki tudósítónktól A horvátok jelenleg kétszázezer embert tartanak fegyverben. Ezzel szemben a krajinai szerbeknek nyolcvanezer katonájuk van, de ehhez hozzá kell számolni a boszniai szerbek jól felfegyverzett alakulatait is. Közép-Boszniában a bosnyák erők megállították a horvát ellenoffenzívát és tegnap visszafoglalták Fojnicát, amit az ENSZ megfigyelők is megerősítettek. A városka mellett a visszavonuló horvátok felgyújtottak két mecsetet, a muzulmán harcosok pedig meggyilkoltak két horvát szerzetest és több civilt. A Horvát Védelmi Tanács egységei tüzérséggel és harckocsikkal támadták Gornji Vakufot, ezért az Unprofor felkészült az ott állomásozó brit kéksisakosok evakuálására. Fojnica mellett továbbra is gazdátlan a környék legnagyobb elmegyógyintézete, miután a személyzet elmenekült a harcok miatt. A hatezer páciensről most a kéksisakosok gondoskodnak. Nyugat-Boszniában Abdic szeparatista csapatai állítólag súlyos veszteséget okoztak a bosnyák hadsereg 5. hadtestének, ez azonban folytatja előrenyomulását Velika Kladusa felé. Abdic egyre szorosabban együttműködik a szomszédos szerb községekkel, amelyek lehetővé tették számára, hogy autóbuszokat indítson Zágráb felé szerb területen át. Vasárnap többszáz menekült tért haza ily módon Nyugat-Európából és Magyarországról Nyugat-Boszniába. • J. Garai Béla Szerbiában 28 százalék egyetlen politikusban sem bízik Ha most tartanák a választásokat Szerbiában, akkor döntő fölénnyel Milosevic szocialistái győznének, erre következtethetünk a Borba legfrissebb telefonos felméréséből, amelyben a megkérdezettek 57 százaléka a szocialisták győzelmére tippelt, még azok is, akik különben az ellenzéknek adják voksukat. A pártok népszerűségi listáján is a hatalmi párt vezet 24 százalékkal (ami 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly), őket követi a demokratikus ellenzéket tömörítő DEPOS 13 százalékkal. A kérdésre, hogy melyik politikus iránt vannak a legnagyobb bizalommal, 28 százalék azt válaszolta, hogy egyikük iránt sem, 30 százalék Milosevicet nevezte meg, utána Vojislav Kostunica (8,6), Zoran Djindjic (6,4), Milan Panic (6,1) és Vuk Draskovic (5,8) következik. Az albánok nem szavaznak A koszovói albánok vezetői már bejelentették, hogy ezúttal is bojkottálják a rendezvényt. Azem Vllasi albán politikus a következőképpen indokolta meg döntésüket: a szerb rezsim megfosztotta a koszovóiakat intézményeiktől és egyfajta ostromállapotot vezetett be, ami nem teszi lehetővé a szabad és demokratikus választások megtartását. •J. G. B. MTI ------------------------------Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) csütörtökre Genfbe hívta a bosznia-hercegovinai muzulmánok, szerbek és horvátok politikai és katonai vezetőit, hogy megállapodjanak a humanitariánus segélyszállítmányok szabad útjának biztosításában. Közben Alija Izetbegovic bosnyák elnök a boszniai rádióban hétfőn elhangzott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem lát többé lehetőséget a közös vezetésű muzulmán, szerb és horvát Bosznia-Hercegovina fennmaradására. „Nem lehetséges a közös állam, a közös elnökség, a testületbe az egyik fél usztasákat, a másik csetnikeket küldene” — mondta a muzulmán vezető. Bosznia a népirtás elleni konvencióra hivatkozva vádat kíván emelni a Hágai Nemzetközi Bíróságon Nagy-Britannia ellen azon az alapon, hogy a muzulmánokra is kivetett fegyverszállítási ENSZ-tilalom feloldásának ellenzésével megakadályozza, hogy a bosnyákok megvédhessék magukat a támadásokkal szemben. Sevardnadze grúz elnöki pártot alapít Moszkvai tudósítónktól „Ellenfeleim hadd haragudjanak rám, ugyanis egyik mozgalmuk sem vetekedhet majd az általam létrehozott szervezet erejével és befolyásával” — így nyilatkozott heti rádióinterjújában a grúz államfő, aki hírügynökségek szerint kezdi visszanyerni magabiztosságát. Sevardnadze nem árulta el, hogy mikor alakul meg a párt, mi lesz a neve és irányultsága, de az kiderült az interjúból, hogy az államfő minden politikai szövetségesét szeretné megnyerni az ügynek. A nacionalista jelleg azonban biztosan fellelhető lesz a programban, mert az államfő ezúttal sem titkolta egyik legfontosabb célját: Abházia visszaszerzését. Sevardnadzénél jobban aligha ért bárki is a pártszervezéshez Grúziában, hiszen 1985-ig ő volt ott a kommunista párt első titkára, előtte pedig a belügyminiszteri posztot töltötte be. Az államfő az ábházok és az ellenzéki zinadisták elleni harc közben jöhetett rá arra, hogy erős politikai szervezet nélkül, csupán múltbeli tekintélyére építve nem lesz képes a hatalmat megőrizni. Grúziából az elmúlt napokban nem érkeztek harci hírek, a legfrissebb TASZSZ jelentés szerint Poti kikötője újjáéledt és megindultak a szállítások nemcsak Tbiliszibe, de a szomszédos Örményországba és Azerbajdzsánba is. Grúziában a főbb közlekedési útvonalakat és a kikötőket is orosz tengerészgyalogság őrzi. Fenyegetőző iszlám szélsőségesek MTI -------------------------------Az algériai hatóságok által betiltott Iszlám Üdvfront támadással fenyegette meg az észak-afrikai országban élő franciákat, illetve az ottani francia érdekeltségeket. Az AFP hírügynökséghez tegnap eljutott dokumentumban a FIS illegalitásban élő vezetősége leszögezte: az algíri rezsimmel együttműködő kormányzatok maguk is részt vesznek az algériai nép elleni bűntettben, a következmény „állampolgáraik halála, érdekeltségeik lerombolása” lesz. Diáktüntetések Franciaországban (MTI) Diákok ezrei tüntettek tegnap Franciaország nagy egyetemi központjaiban, így tiltakozva a felsőoktatás helyzete, a túlzsúfoltság, a tanárhiány, s a megélhetési költségek növekedése miatt. A legtöbben (a rendőrség szerint ötezren, a szervezők szerint tizenötezren Párizsban gyűltek össze, ahol a Sorbonne-tól a nemzetgyűlésig vonult tiltakozó menetük. A kisebbségi normák és Pozsony kötelezettségei (MTI) A német államfő, Richard von Weizsäcker tegnap a szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác előtt utalt arra, hogy Szlovákiának a nemzetiségekkel kapcsolatban teljesítenie kell az európa tanácsi tagsággal vállalt kötelezettségeket. A szlovák elnök sajtóértekezleten kijelentette: a német tárgyalófelek arról biztosítottak, hogy nem tesznek különbséget a visegrádi csoport országai között, amikor a nyugat-európai struktúrákba való beillesztésükről van szó. Michal Kovác úgy fogalmazott, hogy az, amire az európa tanácsi tagság Szlovákiát a kisebbségi kérdésben kötelezi, „a végső megoldás stádiumában” van, meg fogják oldani a magyar nevek és a kétnyelvű helységnévtáblák ügyét is. London mégsem növeli nukleáris erejét (MTI) A brit kormány engedett az összehangolt orosz—amerikai nyomásnak és tegnap kiszivárogtatta, hogy az 1995-ben hadrendbe álló új brit Trident atom-tengeralattjáró-rendszeren nem lesz több robbanótöltet, mint a most működő Polárisrendszeren, amelyet a Trident felvált. Az orosz és amerikai kormány egy ideje egyformán nehezményezi, hogy miközben ők a START-egyezmények értelmében kétharmadával csökkentik atomütőerejüket, Nagy- Britannia növelni szándékozik a magáét. A Polaris tengeralattjárók rakétáin 192 robbanótöltet van, a négy új Trident tenegeralattjáró rakétáin pedig 512 lett volna. Amerikai-dél-koreai közös manőver (MTI) Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok tegnap egyhetes közös hadgyakorlatot kezdett a Koreai-félszigeten. A manőverekről a szöuli védelmi minisztérium szóvivője nem árult el részleteket. A „Foal Eagle 93” (Sasfióka 93) elnevezésű hadgyakorlaton a csapatok elsősorban a logisztika és a kommunikáció területén próbálják ki képességeiket. Észak-Korea vasárnap a hadgyakorlat kapcsán háborús veszélytől óvott, és veszélyes játéknak minősítette azt, amelyért mindkét félnek vállalnia kell a felelősséget. Amerikai katonai körök kiszivárogtatták, hogy a félszigeten állomásozó mintegy 30000 amerikai katonán felül még további kétezret vezényeltek a hadgyakorlat színhelyére. Kubai menekültek (MTI) Tizenhárom kubai menekült érkezett tegnap az Egyesült Államokba egy mezőgazdasági repülőgépen. A floridai Miamiban szálltak le, ahol az amerikai hatóságok őrizetbe vették őket. A miami rádió szerint az orosz gyártmányú gépen a pilóta és a másodpilóta voltak, családtagjaikkal. A permetező repülőgép a kubai mezőgazdasági minisztérium tulajdona volt. Világhíradó A START—1 ratifikálása a kijevi parlament napirendjén Kijevi tudósítás Az atomfegyverrel rendelkező szovjet utódállamoknak önállóan kell eldönteniük, hogy milyen mértékben csökkentik a területükön található rakéták számát — jelentette ki Kravcsuk elnök külpolitikai tanácsadója. Anton Butejko emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már többször is javasolt egy belorusz—kazah—orosz—ukrán csúcstalálkozót a kérdés megvitatására, de a kezdeményezésre nem kapott választ A tanácsadó elmondta, hogy az országra mind keletről, mind nyugatról érezhető külpolitikai nyomás nehezedik. Egyeseknek az áll érdekükben, hogy Ukrajnát megfosszák a jelentős értékeket képviselő atomfegyverektől, anélkül, hogy ezért bármiféle kompenzációt nyújtanának, mások pedig úgy érzik, hogy az ukrán atomarzenál biztonságukat fenyegeti. Butejko bírálta Oroszországot, amely véleménye szerint Ukrajna rovására akarja érvényesíteni a START-1 megállapodást. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva semmit sem fizetett Ukrajnának a külföldön található, egykor szovjet tulajdont képező létesítmények használatáért, s a gyémánttartalékot sem osztotta meg Kijevvel. Oroszország — véli Butejko — a Szovjetunió jogutódaként köteles gondoskodni azokról a rakétákról, amelyeket a területén található gyárakban állítottak elő. A tanácsadó elmondta, félő, hogy a START—1 esetleges ratifikálása ellenére, technikai okok miatt Kijev nem tudja teljesíteni az egyezményben vállalt kötelezettségeket, s ez ártana az ország nemzetközi tekintélyének. A parlament elnöksége tegnap úgy döntött, hogy a szerződés ratifikálása a következő napokban napirendre kerül. • Molnár János Lista azokról, akik nem lehetnek képviselőjelöltek Jelcin lebegteti az elnökválasztást Moszkvai tudósítónktól Borisz Jelcin orosz államfő az Izvesztyija című lapnak adott interjúban azt közölte, hogy a jövő év június 12-ére tervezett előrehozott elnökválasztásról szóló rendelet még nincs visszavonva. Mint mondta a lelke mélyén nem kívánja ezt a választást, s erről szólt a főszerkesztőkkel tartott november hatodikai találkozón. Nem azért, mert fél a konkurenciától, hanem azért, mert szükségtelennek tartja, hiszen a döntés akkor született, amikor ezzel még kompromisszumra akarta késztetni Haszbulatovékat. Jelcin az alkotmányról tartandó decemberi népszavazást is fontos megmérettetésnek tartja, és a végső döntés előtt kíváncsi még az új parlament véleményére is. Az államfő az interjúban visszautasította azokat a vádakat, hogy tekintélyelvű kormányzásra törekedne, és hogy ehhez épp az új alkotmány teremti meg a lehetőséget. Jelcin kifejtette, hogy diktátornak semmilyen alkotmányra sincs szüksége, egyébként pedig az új parlament minősített többséggel megfoszthatja őt mandátumától, ha az ország biztonságára nézve veszélyesnek tartja tevékenységét. Jelcin szerint egy olyan országban, mint Oroszország, ahol nem alakult még ki a középosztály, ahol nincs stabil többpártrendszer, szükség van az erős elnökre. Az új alkotmány két legfontosabb elemének éppen azt tartja, hogy garantálja az emberi szabadságjogokat, legfőképp pedig a magántulajdon védelmét. A választási bizottság ma sorsolással határozza meg, hogy a szavazók ítéletére bízott 13 párt és mozgalom milyen sorrendben kap műsoridőt a televízióban. A választásokig naponta egy órát szán erre a televízió; minden szervezet azonos műsoridőt kap a rádióban is, legalábbis a központi adókon. A Postfactum hírügynökség szerint Jelcin aláírt egy névsort, amely azon személyek nevét tartalmazza, akik bűncselekmény elkövetése miatt nem indulhatnak a választásokon. A listát a sajtó még nem tette közzé, de jól értesültek tudni vélik, hogy rajta van Ilja Konsztantyinov, a betiltott Nemzeti Megmentési Front és az októberi parlamenti lázadás egyik fő vezetője, Voronyin volt parlamenti elnökhelyettes és Vlagyimir Iszakov szintén NMF vezető. A 225 egyéni választókörzetben eddig több mint 1500 politikus jelezte indulási szándékát, ám közülük még csak 127-et jegyeztek be hivatalosan. Most folyik az egyéni támogatói listák vizsgálata, ugyanis minden jelöltnek legalább ötezer aláírást kellett gyűjtenie ahhoz, hogy indulási jogot szerezzen. Lassan halad a felsőházi választások előkészítése is, itt csak a lehetséges jelöltek mintegy harmadát tudták eddig listára venni. A választási bizottságtól származó nemhivatalos információk szerint Moszkva nem fogja erőltetni a választásokat Csecsenföldön. A 89-ből ez az egyetlen körzet, amely ki akar válni Oroszországból, és ahol hivatalosan is közölte Dudajev államfő, hogy Moszkva döntéseit nem tekinti kötelezőnek magukra nézve. Szavazhatnak viszont a Litvániában élő orosz állampolgárok, akik a TASZSZ közlése szerint mintegy 12 ezren vannak. •I.G. R. KÜLFÖLD Rabin és Arafat négy hét múlva újra tárgyal Tel Aviv-i tudósítónktól Már bizonyos és csaknem hivatalos: Rabin izraeli miniszterelnök és Arafat, a Paleszinai Felszabadítási Szervezet vezetője december 12-én találkozik Kairóban, hogy hatástalanítsák a békefolyamatra veszélyes „aknákat”. Ilyen például az az új palesztin követelés, aminek hétfőn Nabil Saai adott hangot: addig nem írják alá a békeokmányt, amíg Izrael nem enged szabadon több ezer, terrorizmusért elítélt palesztint. A követelés azon a napon hangzott el, amikor két palesztin Hebron térségében baltával próbált meg meggyilkolni — és súlyosan megsebesített — egy zsidó telepest. A megtámadott fiatalembernek sikerült egyik támadóját megölni, a másik elmenekült. Később, Damaszkuszban George Habbasz szervezete, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért felelősséget vállalt a támadásért. Nyolc palesztin sérült meg a ciszjordániai Hebron (Al-Halíl) közelében izraeli telepesek bosszútámadásaiban. Az arab város melletti zsidó kolónia lakói az újabb merénylet hírére csoportosan az utcára vonulva kövekkel hajigálták meg a Hebron mellett közlekedő palesztin autókat. Rabin Washingtonban kijelentette, hogy a PFSZ kötelessége lefegyverezni azokat a renitens elemeket, amelyek nem teszik magukévá a szervezet által elfogadott békefeltételeket. Rabin azzal az ultimatív követeléssel fordult a PFSZ vezetőségéhez: bocsássák Izrael rendelkezésére mindazon információt, ami kezükben van az eltűnt izraeli katonákról. A Haarec katonai tudósítója tegnap szenzációt közölt: az izraeli hadsereg többéves fejlesztési tervét, melynek fedőneve „T. T. 2000”. Ennek keretében valószínűleg négy hónappal csökkentik a férfiak szolgálati idejét, ami jelenleg három év. Valószínűleg eltörlik a nők kötelező katonai szolgálatát és azt önkéntes alapra helyezik. • Naftali Kraus MTI ------------------------------Újabb kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Kairóban az izraeli—palesztin autonómiamegállapodás végrehajtásáról, ugyanúgy mint a múlt héten, titkos színhelyen és csupán a küldöttségek négy-négy tagjának részvételével, a teljes tárgyalások előkészítéseképpen. A korábban nyilvánosságra került vitákból úgy tudni, hogy elsősorban a Gáza-övezetben élő izraeli telepesek biztonságának szavatolása szerepel napirenden. Warren Christopher amerikai külügyminiszter december elején közel-keleti körutat tesz, elsősorban a szíriai—izraeli tárgyalások előrelendítése érdekében. A libanoni Szidónban tegnap meggyikolták a Palesztinai Felszabadítási Szervezet derékhadát alkotó El-Fatah legmagasabb rangú helyi vezetőjét. A merénylők a dél-libanoni kikötőváros egyik sugárútján tartóztatták fel Maid Sabajtah gépkocsiját, majd golyózáport zúdítottak rá. Kutatnak a palesztin után, aki tegnap megsebesített egy hebroni zsidó telepest FOTÓ: REUTER Szlovák kárpótlás a Horthy-rendszer áldozatainak Pozsonyi tudósítónktól két ellentmondásos igazságtételi törvényjavaslatot tárgyalnak a szlovák parlament bizottságai. Az elsőt, a kommunizmussal szembeni ellenállással foglalkozót a Kereszténydemokrata Mozgalom, a másikat, amely a Horthy-rendszerrel szembeszállóknak kíván elégtételt nyújtani, a Szlovák Nemzeti Párt egyik képviselője terjesztette elő.Ez utóbbi előterjesztő, Milan Letko tegnap Érsekújváron ismertette a javaslat kidolgozásának indokait. A legnyomósabb okként azt jelölte meg, hogy Dél-Szlovákia megszállásáról a szlovák kormány még soha nem adott ki hivatalos állásfoglalást. S hogy a törvényjavaslat nem mélyíti-e tovább a szlovák— magyar ellentéteket? Letko szerint semmiképp, hiszen — mondta — a megszállás „az összes haladó szellemű magyart” is sújtotta. Mindezidáig a Szlovák Nemzeti Párt az igazságtételi törvények esetében szigorúan ragaszkodott az 1948-as időhatárhoz. A legnagyobb tüntetés a 30-as évek végén Csehszlovákia feldarabolása ellen valóban Dél- Szlovákiában, Vágtomóc községben zajlott, de még a bécsi döntés előtt; annak résztvevőire tehát a törvény nem vonatkozna. •S. E. Holnap NAFTA-szavazás az amerikai képviselőházban Washingtoni tudósítónktól Washingtonban mindenki szavazatokat számol. Szerdán dönt a képviselőház a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény elfogadásáról. Pillanatnyilag úgy tűnik, a Fehér Háznak még 12 szavazatra van szüksége a győzelemhez. A NAFTA-ellenes csoport szerint — amelynek leghangosabb vezetője Ross Perot texasi milliárdos, volt elnökjelölt — bőven van elég szavazat ahhoz, hogy az egyezményt a kongresszus kihajítsa az ablakon. A NAFTA győzelméhez a Fehér Háznak 218 szavazatra van szüksége. Al Gore alelnök a NAFTA mellett érvelve történelmi alkalomról beszél, és azt állítja: katasztrofális hatással lehet a Clinton elnökségre a NAFTA veresége. Clinton elnök a NAFTA szavazást követő napon Seattlebe utazik, hogy részt vegyen az ázsiai—Csendes-óceáni kereskedelmi csúcstalálkozón, ahol — Gore szerint — csak akkor érhet el sikereket például Japánnal szemben, ha a kongresszus elfogadja a NAFTA-t. Washingtonban figyelmeztetnek rá, hogy Kanadában megbukott a NAFTA-t megkötő kormány, és az északamerikai szabadkereskedelmi egyezmény ellenzéke, a liberális párt kerül hatalomra. Az amerikai képviselőknek most tulajdonképpen azt kell mérlegelniük, hogy a Clinton elnöktől kicsikart kedvezmények választókerületeik számára elég nagyok-e ahhoz, hogy szavazóik megfeledkezzenek jövőre, a félidős kongresszusi választásokra a NAFTA- ról. Vagy azt, hogy megéri-e az ígért nagyköveti állás a kongresszusi mandátum elvesztését. • R. Zs. Helmut Kohl kínai látogatása Berlini tudósítónktól Hétfőn Bonnban bejelentették, hogy Helmut Kohl kancellár pekingi tárgyalásai végeztével hazatérőben megszakítja útját Moszkvában, és november 21-én találkozik Borisz Jelcin orosz elnökkel. Hitelt érdemlő bonni források szerint az NSZK és Kína között három milliárd márkás gazdasági szerződés is létrejöhet. Megfigyelők rámutatnak, hogy Peking és Bonn gazdasági viszonya koránt sem sínylette meg annyira az 1989-es demokratikus megmozdulások leverését, mint a politikai légkör. Németországban óvatos egyensúlyozást várnak a kancellártól pekingi tárgyalásain: ne söpörje a szőnyeg alá a pekingi kormány demokráciaellenes intézkedéseinek kritikáját, de ezt úgy tegye, hogy szélesebbre tárulhasson a kínai piac a német ipar előtt. A recesszióból lassan kilábaló német gazdaságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy bővüljenek a már eddig is gyümölcsöző kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok. Szatírába illő javaslat Vladimír Meciar Nobel-békedíja Pozsonyi tudósítónktól A szlovák sajtó döntő része iróniával vegyes megütközéssel fogadta a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökségének döntését arról, hogy Vladimír Meciart és Václav Klaust Nobelbékedíjra jelölik. Nemkülönben az ellenzéki politikusok: Peter Weiss, a baloldali demokraták pártelnöke szatírába illőnek nevezte a javaslatot, Ján Carnogursky, a kereszténydemokraták elnöke pedig egyszerűen nevetségesnek. A szakszervezetek lapjának vezércikkírója szerint Roosevelt, Wilson, Willy Brandt, Teréz anya és a többiek igazán nem szolgáltak rá az ilyesfajta viccelődésre, a Pravda pedig a görög mitológia Nárciszához hasonlította Meciart. A Národna Obroda kommentátora komolyabb hangnemben azon gondolkodott el, hogy — mivel Béke Nobel-díjakat csak úgy, semmiért nem osztogatnak — talán csak most derült ki: a két politikus akár a polgárháború kitörését is kockáztatva választotta ketté Csehszlovákiát. Nem felejtenek el a lapok emlékeztetni arra, hogy Meciar nemcsak a népszavazás kiírására tett ígéretét nem tartotta be, de semmi sem maradt a pénzügyi unióra, a szabad kapcsolattartásra, s főleg a gazdasági fellendülésre tett ígéretekből sem. • S.E. Luanda és az UNITA felújította a megbeszéléseket Lisszaboni tudósítónktól Újabb párbeszédet kezdett tegnap az angolai polgárháború két szembenálló fele, a kormányon levő MPLA és az UNITA fegyveres ellenálló szervezet. Hosszú szünet után , amióta áprilisban Abidjanban félbeszakadtak a tárgyalások — képviselőik ezúttal Lusakában, Zambia fővárosában ültek össze. Elnyúló és bonyolult megbeszélés sorozatra lehet számítani, amíg a két fél, megegyezésre jut a legfontosabb kérdésekben, melyek: tűzszünet, az UNITA részvétele az állami hatalomban, csapatainak leszerelése és elhelyezése, valamint a közös hadsereg felállítása. Az UNITA szeretne garanciát kapni arra is, hogy vezetői biztonságban mozoghatnak a Luanda által ellenőrzött területeken. A szervezet javasolni fogja vezetője, Jonas Savimbi számára az angolai elnökhelyettesi tisztséget, és érvelni fog egy föderális államszerkezet megteremtése mellett. A kormány ellenben vissza szeretné állítani a központi közigazgatást a jelenleg az UNITA ellenőrzése alatt álló, az ország kétharmad részét képező területeken. Amiben mindkét fél egyetért, az az Angolában állomásozó ENSZ-erők állományának növelése. • Muharay Katalin Puerto Rico társult állam marad MTI Puerto Rico szavazásra jogosult állampolgárai úgy döntöttek, hogy maradjon a sziget az, ami 1952-től eddig is volt: az Egyesült Államok társult része. A vasárnapi referendumon a sziget lakosainak el kellett dönteniük akarnak-e az Egyesült Államok 51. államává válni, a függetlenséget akarják vagy maradjon a jelenlegi státus. 1993. november 16., kedd SPD-kongresszus: készülés 1994-re Berlini tudósítónktól A bonni hatalomátvételt készítik elő a német szociáldemokraták a hesseni fővárosban, Wiesbadenben ma kezdődő országos kongresszusukon, feltéve, hogy Rudolf Scharping pártelnöknek sikerül ütőképes csapatot kiállítania az 1994-es Bundestag választásokra. Günter Verheugen, a párt parlamenti ügyvezetője szerint „kormányozni fogunk, s tudunk is.” Verheugen nem tagadja, hogy „optimizmussal vegyes bizonytalanság” tapasztalható az SPD soraiban. A péntekig tartó kongresszuson a 438 küldött új vezetőséget választ és dönt a párt kormányprogramjáról is. Központi szerepet játszik a tanácskozáson a német egységre vonatkozó alapelvek megvitatása, a német kéksisakosok NATO-területen kívüli misszióinak megítélése, a belbiztonság, valamint a gazdaság témája. Rudolf Scharping, az SPD elnöke és kancellárjelöltje nem „ujjongó kongresszusnak” néz elébe, hanem olyan maratoni párbeszédnek, ahol a tömeges munkanélküliség, a riasztó bűnözési hullám, az elszegényedés és az államadósság kényes ügyei is napirendre kerülnek. • Mrázik Géza Török-izraeli együttműködés Tel-avivi tudósítónktól Izrael és Törökország katonai attasékat cserél és szoros együttműködést fejt ki a hírszerzés terén, különös tekintettel a fundamentalista muzulmán mozgalmakra, amelyek miatt mindkettejüknek „fáj a feje”. Erről egyezett meg Peresz izraeli külügyminiszter és vendége, Hikmet Cetin török külügyminiszter. Izrael fennállása óta még nem látogatott ilyen magasrangú török államférfi az országba.