Magyar Hírlap, 1993. december (26. évfolyam, 279-291. szám)
1993-12-01 / 279. szám
1993. december 1., szerda Megnyílt az EBEÉ külügyminiszteri értekezlete Fő feladat a konfliktusok megelőzése • Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi nemzetiségi feszültségek feloldását Magyarország nem a határok megváltoztatásában látja, s teljes mértékben elfogadja az ezeket biztosító nemzetközi megállapodásokat. Szükségesnek tartjuk viszont, hogy a határok garantálásához hasonló komoly lépések történjenek végre a kisebbségek helyzetének rendezésére is — mondta a miniszter, és az EBEÉ jövőbeni konfliktuskezelő szerepének erősítése érdekében javasolta, hogy veszélyhelyzetek esetén az értekezlet döntéseihez a konszenzus helyett elegendő legyen a minősített többség. Az értekezletet megnyitó olasz miniszterelnök szerint megújult felelősséggel, eszközökkel, megerősített intézményekkel kell nekilátni az évtizedeken át mesterségesen megosztott Európa egységének helyreállításának. Vonatkozik ez mindenekelőtt az EBEÉ- re, amelynek egyszerű konzultációs fórumból az együttműködés és biztonság „rendszerévé” kell átalakulnia. A feladatok közül Carlo Azeglio Ciampi külön kiemelte a nemzeti kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését, ami a többi vezérelv, vagyis a stabilitás, a béke és az emberi jogok szempontjából is alapvető. Ehhez, vagyis az értekezlet regionális küldetésének beteljesítéséhez ki kell dolgozni a konfliktusok megelőzésének, a válságok kezelésének és a béke fenntartásának hatékony eszközeit. Az olasz kormányfő szerint az EBEÉ olyan összeurópai rendszer, amelynek a kelet-európai országok előzetes „vizsgák” és próbaidő nélkül is teljes jogú résztvevői. Nagy hangsúlyt fektetett a mediterrán medencére, amely szerinte a századforduló kulcsfontosságú térsége a tág értelemben vett Európa politikai, kulturális és gazdasági egysége, fejlődése és biztonsága szempontjából. A maastrichti egyezményben foglalt célok megvalósítása is attól függ, hogy sikerül-e egyensúlyt tartani Közép-Európa és a mediterrán területek között. Olaszország, geopolitikai helyzeténél fogva, az összekötő kapocs szerepét játszhatja. Ezt és az EBEÉ aktivitásának növelését tekintik majd feladatuknak a következő tizenkét hónapban, amikor Olaszországé lesz az értekezlet elnöki tisztsége — mondta Ciampi. Az osztrák külügyminiszter főként a jugoszláv válságról szólt. Tulajdonképpen megerősítette az egy évvel ezelőtti magyar kezdeményezéseket, azt, hogy az EBEÉ konkrétan is lépjen fel a megoldás érdekében, és a béke helyreállításának folyamatában a jugoszláv utódállamokra is terjesszék ki a hagyományos fegyverzetek korlátozását. Az amerikai delegáció vezetője elmondta, hogy továbbra is Európa marad az USA külpolitikai érdeklődésének középpontjában. A legfontosabb közvetítő fórumoknak a NATO-t és az EBEÉ-t nevezte. A délelőtti zárt ülés után a külügyminiszterek munkaebédet tartottak. Ennek során a konfliktuskezelés jövőbeni mechanizmusairól, egy esetleges békefenntartó kontingens felállításáról, valamint a jugoszláv válságról tartottak előzetes eszmecserét, majd délután is e kérdésekkel folytatódott a konferencia. A magyar delegáció közös dokumentumot készít elő az orosz küldöttséggel az agresszív nacionalizmus, a xenophobia, a vallási gyűlölködés és az antiszemitizmus elítélésére. További eszmecseréket tartanak az országok immár nagyon széles körében elfogadott javaslatról a hagyományos fegyverzetek korlátozásának kiterjesztéséről a délszláv térségre is. Mindez részben már előkészület az EBEÉ-országok külügyminisztereinek jövő decemberi, budapesti találkozójára. Előzetes, „kiszivárogtatott” döntés szerint 1994 végétől, egy éven keresztül, Magyarország látja majd el az EBEÉ elnöki tisztét. • Petőcz György MTI--------------------------Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden az EBEÉ-értekezleten találkozott Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel, akivel a délszláv válságot vitatta meg. A boszniai háború megállítására szólította fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet római külügyminiszteri ülésének résztvevőit II. János Pál pápa, aki kedden este a Vatikánban fogadta a küldöttségeket. Lambsdorff szerint jók a magyar liberálisok esélyei Az FDP nem fél az ellenzéki szereptől „A német szabaddemokrata párt (FDP) jó esélyekkel néz a jövő őszi parlamenti választások elé: a legfrissebb közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy legalább a legutóbbi voksolás eredményének megismétlődésére számíthat” — nyilatkozta az MH-nak Otto Graf Lambsdorff. Az FDP tiszteletbeli elnöke, a Liberális Internacionalé vezetője úgy vélte, hogy a következő választások után nehéz lesz kormányt alakítani, mert jelenleg mind a CDU-CSU, mind az SPD 33-35 százalékos támogatottságot élvez, ez pedig kevés a többségi kormányzáshoz. „Ezért most szinte lehetetlen megjósolni, hogy az 1994 őszén hivatalba lépő kormány hogyan fog kinézni” FOTÓ: HABIK CSABA — tette hozzá a tekintélyes liberális politikus. Lambsdorff saját pártjáról, az FDP-ről éppúgy el tudja képzelni, hogy kormányzati felelősséget vállaljon, mint azt, hogy ellenzékbe vonuljon. „Mi természetesen azzal a céllal fogunk bele a választási kampányba, hogy részt vegyünk a kormányalakításban, de ha ez történetesen nem sikerülne és ellenzékbe szorulnánk, azt sem fognánk fel tragikusan” — mondta. Lambsdorff gróf úgy látja, hogy a liberális erők és pártok helyzete Közép-Európa országaiban különböző. Megítélése szerint Magyarország két nyugati mintára szervezett szabadelvű pártjának, a Fidesznek és az SZDSZ-nek is jó esélye van arra, hogy a választásokat követően részt vegyen a kormányalakításban. „Ezt minden megfigyelő és beszélgetőpartner megerősítette, nemcsak liberális, hanem konzervatív oldalról is” — tette hozzá. • Gyévai Zoltán Otto Graf Lambsdorff Megvalósítható a gyulafehérvári nyilatkozat Ünnepi megemlékezések Romániában Bukaresti tudósítónktól Nagyszabású rendezvénysorozat kezdődött tegnap Romániában az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Erdély és Románia egyesülésének 75. évfordulóját Bukarestben kedden délelőtt katonai díszszemlével ünnepelték, kora délután pedig megkezdődött a parlament két házának együttes ülése, amelyen a parlamenti pártok képviselői szólaltak fel, közöttük Markó Béla is. Az RMDSZ elnöke beszédének alapgondolatát az 1918-ban elfogadott és a nemzetiségeknek a többségi nemzettel egyenlő jogokat szavatoló gyulafehérvári nyilatkozatra alapozta, amelyet a kisebbségi sorból többségi nemzetté vált, a kisebbségi problémákra tehát rendkívül érzékeny románok fogalmaztak meg. Az általuk akkor lefektetett elvek mindmáig érvényesek, és ennek egyik oka, hogy az azóta eltelt 75 esztendő során nem ültették át a gyakorlatba őket. Markó Béla meggyőződéssel vallotta: a Gyulafehérváron összesereglett románság maradéktalanul eleget kívánt tenni a határozat minden pontjának, csakhogy ezt az akaratát később semmissé tették a politikusok, akik a nemzetiségekkel kapcsolatos pontokat egyszerű ígéretnek tartották, amit nem kell betartani. Az RMDSZ szövetségi elnöke kiemelte, a dokumentumban foglalt kisebbségi jogokat valóra lehet váltani anélkül, hogy szembekerülnének a többségi akarattal. A kormánypárt nevében felszólaló Adrian Nastase a megbékélés szükségességéről szólt, figyelmeztetve, hogy a politikai pártok nem visszhangozhatják az utca véleményét, a Demokrata Párt elnöke, Petre Roman pedig a nemzeti újjáépítést tartotta fontosnak. Az összejövetelt uraló, túlfűtött hazafias légkör diplomáciai súrlódásra adott okot. Miután a Moldovai Köztársaság parlamentjének egyik képviselője, Valentin Dolganiuc a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Rudas Ernő elhagyta a termet. Példáját követte az ukrán nagykövet is, amikor a jelenlévők Besszarábia nevét skandálták. Gyulafehérváron ma kerül sor nagygyűlésre, a teljes román vezetés jelenlétében — ám az ellenzéki pártok távollétében, amelyek nem akartak a volt román király, Mihály hazautazását megakadályozó hatalommal együtt ünnepelni, így a Demokratikus Konvenció tagszervezetei — közöttük az RMDSZ — Bukarestben emlékeznek meg ünnepi ülésen az évfordulóról. Gyulafehérváron a rendfenntartó erők teljes riadókészültségben vannak, a városban hétszáz helyi csendőr, valamint a különleges alakulatok további ezer tagja őrködik a rend fölött. Az Óra című bukaresti napilap keddi száma szerint a biztonsági szervek arról értesültek, hogy merénylet készül Iliescu elnök ellen, ezért az ünnepség színhelyére tankokat is kivezényelnek. Az Evenimentul Zilei arról számol be, hogy provokációra felkészített csoportok érkeztek meg Gyulafehérvárra. Más hírek arról szólnak, hogy Mihály rajtaütésszerűen repülőgéppel érkezhet Temesvárra vagy Aradra, rossz idő esetén esetleg Marosvásárhelyre. Kedden ugyanakkor az az értesülés kapott lábra, hogy a volt király egy hónapja fekvőbeteg, és így nem is állt szándékában Romániába utazni. Bejelentését csupán zavarkeltés céljából tette. Bogdán Tibor Budapestre várják a szlovák Bős-bizottságot A magyar és a szlovák parlament bősi bizottságai jövő kedden Budapesten együttes ülést tartanának, de tegnap a magyar bizottság még nem tudta, hogy egyáltalán eljönnek-e a szlovák képviselők. A két bizottság nem közvetlenül, hanem diplomáciai csatornákon keresztül érintkezik egymással, és a magyar bizottság a tegnapi üléséig még nem kapott értesítést a szlovák partnerek érkezéséről. A december 7-8-ai együttes ülésnek az ad jelentőséget, hogy éppen előtte válhatnak ismertté a magyar—szlovák—EK szakértői munkacsoportnak a Duna ideiglenes vízmegosztásával kapcsolatos ajánlásai. A két bizottság együtt alkotja azt a parlamentközi magyar-szlovák bizottságot, amelynek felállítását tavaly szeptemberben határozta el a két miniszterelnök. A vegyesbizottság csaknem egy évvel később, idén nyáron jött létre, akkor találkozott ugyanis először a magyar és a szlovák tagozata Pozony közelében. Előtte terepszemlét tartottak a Szigetközben, majd a szlovák oldalon, a Csallóközben, és megtekintették a bősi erőművet is. A szlovák bizottság a magyar bizottság nyári látogatását viszonozná. •S. I. A cseheknél nem lesz tábori lelkészet Prágai tudósítónktól A cseh hadsereg vezérkara úgy döntött, hogy nem létesít rangokat egyházi személyeknek a hadsereg kötelékében, vagyis egyházi személyek nem lesznek az állomány tagjai. Ezt Frantisek Podesva altábornagy, a vezérkar tagja, a cseh központi hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta. Podesva hozzátette, azt természetesen lehetővé teszik az állomány tagjainak, hogy szabadidejükben részt vehessenek a különböző egyházi rendezvényeken. Arra azonban a cseh hadsereg vezetői szerint nincsen szükség, hogy az egyházi hatalom összefolyjon az államival, különösen nem olyan kényes területen, mint amilyen az ország védelmi ereje, nyilatkozta a cseh vezérkar tagja. / Új ügyvivő Belgrádban MTI--------------------------Mától Vincze András a belgrádi magyar nagykövetség irányítója. Az új ideiglenes ügyvivő már teljesített szolgálatot korábban Belgrádban. A korábbi ügyvivő, Simics Sándor a Külügyminisztérium központi állományában kap beosztást — közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztálya. KÜLFÖLD-BELFÖLD Jövőre hárommilliárddal többet fizetünk érte Csökken a gyógyszerek ártámogatása Változatlanul lezáratlan a társadalombiztosítás 1992-es zárszámadása, bizonytalan az idei pótköltségvetés sorsa, valamint a kötvénykibocsájtás, s azt sem tudni, a kormány változatlanul a vagyongazdálkodási törvény elfogadásához köti-e a vagyonátadást vagy sem. A tisztázatlan kérdések sora miatt az egészségbiztosítási önkormányzat aggodalommal néz 1994 elé, közölte Sándor László elnök, az önkormányzati közgyűlést követő sajtótájékoztatón. A jövő évi költségvetés bevételi oldalán változatlanul bizonytalan az állami garanciavállalás, illetve nincs megfelelő „jogi támaszték” a kintlevőségek behajtásához. A kiadási oldal két neuralgikus pontja a gyógyszer-, valamint a táppénzkiadások alakulása. A jövő évi tervben 50,7 milliárd forintot szánnak gyógyszerfinanszírozásra, miközben 60-62 milliárdra lenne szükség. A hiányzó összeget több forrásból kívánja az egészségbiztosítás előteremteni, mondta Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze. Hárommilliárdot a fogyasztók tesznek majd be a kasszába, mivel megváltozik egyes gyógyszerek ártámogatása. Ez az intézkedés 25 százalékos térítési díjemelésnek felel meg. (A tervek szerint például megszűnik a fájdalomcsillapítók ártámogatása.) A járulékalap bővítése, illetve a táppénzrendszer átalakítása változatlanul bizonytalan. Amennyiben a parlament önálló napirendként tárgyal az 1975/11. TB-törvényről — s nem az 1992-es hiány kezelésével, az idei pót-, s az 1994-es költségvetéssel közös csomagban — szó lehet a járulékalap bővítéséről, illetve a táppénzrendszer átalakításáról. Erre azonban minimális az esély, hangsúlyozta Sándor László. A fenti témák közös vitája esetén a táppénzrendszer gyakorlatilag változatlan maradna. (Alapja az előző év naptári napjára eső jövedelem, 180 napi biztosítás esetén mértéke 75 százalék, kevesebb biztosítási idővel 65 százalék.) A járulékalap kibővítésére sem kerülne sor. A közgyűlésen szó esett az egyházi személyek biztosításáról. Mint Sándor László elmondta, a testület döntése szerint egyelőre „nem időszerű beömlésük” a társadalombiztosítás rendszerébe, annál is inkább, mivel e csoport számáról, jövedelmi viszonyairól semmiféle adattal nem rendelkezik a TB. A vagyonátadással kapcsolatban elhangzott: megoldatlan jogi és gazdasági kérdések sorát vetik fel a tb bevonása az ÁV Rt.-be, s változatlanul megoldatlan marad az idei tervben szereplő 16 milliárdos vagyonhozam ügye. A közgyűlés egyébként úgy döntött, hogy 1994 márciusára új egészségbiztosítási koncepciót dolgoznak ki, amely később alapja lehet egy önálló egészségbiztosítási törvénynek. Az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége a napokban kezdeményező lépéseket tett a parlament, illetve a kormány felé, a TB függő ügyeinek mielőbbi rendezése érdekében. Ennek elhalasztása már a szociális békét veszélyezteti, közölte Simsa Péter alelnök. • H.J. Járhatók a főutak a Dunántúlon Tegnap újra havazott a Dunántúlon, de mértéke elmaradt a várttól. Ennek köszönhetően javult az utak állapota, tudtuk meg az Útinformtól. Legrosszabb Baranya, Tolna, Zala és Veszprém megyében volt a helyzet. De a szél kisebb, a hőmérséklet enyhébb volt az előrejelzettnél, ezért nem alakultak ki hótorlaszok. Az ekék és a sószórók megállás nélkül dolgoztak, így a főutak járhatóak, és az alsóbbrendű utakat is folyamatosan szélesítik. Személygépkocsival elindulni még mindig csak jó gumikkal, és megfelelő rutinnal érdemes. A Volán járatai többnyire menetrendszerűen közlekedtek, a MÁV járatainál viszont 40-50 perces késéssel kellett számolni. Tegnap délután fél négytől már átengedték a kamionokat a rédicsi határátkelőn, de Ausztriába kizárólag a téli gumikkal felszerelt gépkocsikat engedik be. A meteorológiai intézet előrejelzése szerint a Dunántúlon ma már csak elszórtan várható kisebb havazás, gondot, inkább az ország keleti felében lehulló friss hó okozhat. • Sz. D. Hóhelyzet a határokon A déli határszakasz nagy részén tegnap délelőtt megbénult a teherforgalom, másutt azonban nem volt fennakadás — közölte érdeklődésünkre a BM Határőrség szóvivője. A rédicsi határátkelőt egyébként késő délutántól ismét használhatják a kamionok. Krisán Attila ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: az osztrák hatóságok nem engedik belépni azokat az autóbuszokat és tehergépkocsikat, amelyek nem rendelkeznek hólánccal. Egyelőre a személyautókra nincs hasonló előírás, de az osztrák hóhelyzet ismeretében javasolják, hogy hólánc nélkül senki nem induljon útnak. Szlovénia tegnap reggeltől késő délutánig nem fogadta a kamionokat — mondta Krisán Attila. Ennek oka, hogy a havazás miatt az utak csak nehezen, vagy egyáltalán nem járhatók. Emiatt tegnap délután a rédicsi átkelő magyar oldalán már négy kilométernyi kamionsor várakozott, csaknem eltorlaszolva az utat, így a hó eltakarítása csaknem lehetetlen, s emiatt meglehetősen nehéz a határ megközelítése. Késő délután egy sávban ugyan megindult a forgalom, de feltehetően még ma is torlódásra kell számítani. Horvátországban is hasonló a helyzet, ezért a letenyei átkelőn szintén nem léphetnek ki a kamionok. Ott is óriási a torlódás, a várakozó gépkocsisor hossza tegnap délután elérte az öt kilométert. A személy- és az autóbuszforgalmat azonban nem korlátozzák. Tegnap délutáni információk szerint Drávaszabolcsnál és Barcsnál nem léptettek életbe semmilyen korlátozást, ezért elvileg megoldást jelentene, ha a forgalmat Barcs felé irányítanák. A havazás miatt azonban a déli megyékben az utak többsége teherkocsival járhatatlan, ezért csaknem Budapestig kellene visszajönniük a kamionosoknak. Ugyanakkor a barcsi átkelőn nem működik növényvédelmi, illetve állategészségügyi szolgálat, ezért az áruk jelentős részét ott nem lehet kivinni. Záhonynál jelentősen csökkent a torlódás, ám a teherforgalomban még így is egy napnál több időt vesz igénybe a határ átlépése. Ezért a határőrség javasolja, hogy vegyék igénybe a vasúti szállítás lehetőségét: a kamionok a záhonyi pályaudvartól Lembergig juthatnak el vasúton, ezért kétszáz dollárt kell fizetniük. •L.K. Ma is fagyni fog, de újabb havazás már csak elszórtan várható FOTO ISZA FERENC Kincses Előd perli Bukarestet Kincses Előd, romániai magyar ügyvéd, ’90-ben a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöke egyik főszereplője volt a tragikus marosvásárhelyi eseményeknek. ’91 decemberétől nyolc hónapon át a Magyarok Világszövetségének főtitkára, jelenleg magyar jogi szakvizsgával is képesítetten, gazdasági ügyekkel foglalkozó budapesti ügyvédként válaszol kérdéseinkre. — Az Európa Tanács Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságánál és az ENSZ- hez tartozó genfi Emberi Jogok Bizottságánál tettem panaszt... — Összefüggésben azzal, hogy Romániát felvették az Európa Tanácsba? — Az Emberi Jogok Bizottságánál, mint megtudtam, korábban is bejelentést tehettem volna, hisz Románia mint különutas szocialista ország, már 1970-ben aláírta a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát, így a Ceausescu korszakban perelhető lett volna. Sajnos erről a lehetőségről nem tudtak az akkori erdélyi magyarság szószólói. Ami az Európa Tanácsot illeti, szintén perelhető lett Románia mindazok számára, akik végigjárták saját országuk minden törvényes lehetőségét. — Tudomásom szerint ön 1990 márciusában Magyarországra jött, és azóta itt él. — Épp ez a gond. Abba a helyzetbe hoztak a román bűnüldöző szervek, hogy — a marosvásárhelyi atrocitások után három és fél évvel — mindig csak nyomozgatnak ellenem. Ezért született a beadvány: jogsértő állapotot hoztak létre azzal, hogy nem teljesítették törvényben előírt kötelezettségeiket. Az elfogadhatatlan, ha mondjuk 20 évig „nyomoznak”, akkor én 20 évig nem léphetek be Románia területére. — Mi történne, ha átlépné a magyar—román határt? — Félhivatalos értesülésem van még ’90-ből arról, hogy azonnal letartóztatnának. Ezt az idén is megismételték. —Milyen alapon? — Sokáig ezt sem tudtam. Nem hivatalosan azt súgták, hogy gyilkosságra való felbújtással vádolnak. Tavaly decemberben, miután az új román kormány megalakult, levelet írtam a külügy- és államminiszternek, Theodor Melescanunak, melyben kértem, hogy hagyják abba a nyomozást, mert ártatlan vagyok. Ez a levél a román főügyészen keresztül eljutott a Maros megyei rendőrségre, ahonnan idén márciusban kaptam egy átiratot, mely szerint én a marosvásárhelyi eseményekbe „betekveredtem”, ezért személyes meghallgatás szükséges. — Vagyis meg kell jelennie Marosvásárhelyen ? — Nem, mert a magyar—román jogsegély egyezmény alapján, a kihallgatást Budapesten is megejthetnék. De a kihallgatatási vagy kiadatási igényhez ellenem szóló bizonyítékokat is csatolni kéne. Ilyenek pedig nincsenek. A cél nyilvánvaló: távol akarnak tartani Romániától. — A romániai fordulat és a marosvásárhelyi események kapcsán számos nagyart ítéltek el és börtönöztek be. Számukra adható jogorvoslatot az Ön által kezdeményezett módszer? — Igen, különösen az oroszhegyi és zetelkai elítéltek esetében ajánlatos a genfi és a strasbourgi akció, mert náluk nemcsak arról van szó, hogy ártatlanok, hanem arról is, hogy az amnesztiarendeletet nem érvényesítették velük kapcsolatban. — Tud-e arról, hogy ilyen vagy ehhez hasonló esetekben sikerrel járt az emberi jogi kezdeményezés? — Beszereztem az Emberi Jogok Európai Bizottságának kiadványát, amelyben számos állampolgár kezdeményezéséről, illetve annak rájuk nézve, kedvező elbírálásáról lehet olvasni. Igaz, francia, svájci példákról van szó. — Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen eljárás? — Általában két évet. — Elképzelhető, hogy Kincses Előd 1995. decemberében biztonsággal átlépheti a magyar-román határt? — Erről biztosat csak két év múlva mondhatok. • R. G. / Göncz Árpád Hannoverben MTI------------------------- Kedden este Hannoverbe érkezett Göncz Árpád , aki részt vesz a Római Klub 25. évfordulóján rendezendő tanácskozáson. Az elnök a tervek szerint ma szól az egybegyűltekhez, de látogatását magánjellegűnek minősítik. Az államfő környezetéből származó információk szerint Göncz Árpád az este beírt Hannover városának aranykönyvébe, utána a főpolgármester fogadásán vett részt. A Római Klub tudósok, politikusok, vállalkozók és művészek legrangosabb tömörülésének számít, minden kontinensről száz-száz tagja van. Első ízben 1968-ban Rómában Aurelio Peccei olasz közgazdász és jövőkutató kezdeményezésére jöttek össze. A jubileumi tanácskozáson részt vesz Mihail Gorbacsov, volt szovjet elnök, Kapolyi László, volt ipari miniszter és Bronislaw Geremek, lengyel ellenzéki politikus is. MAGYAR HÍRLAP. Hogyan legyen nyereséges a vállalkozás? I mSHtá* Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját 1 I 'táj' 100 MILLIÓ forintra kiegészítjük! fnt !