Magyar Hírlap, 1993. december (26. évfolyam, 279-291. szám)

1993-12-01 / 279. szám

1993. december 1., szerda ­ Megnyílt az EBEÉ külügyminiszteri értekezlete Fő feladat a konfliktusok megelőzése • Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi nemzetiségi fe­szültségek feloldását Magyaror­szág nem a határok megváltozta­tásában látja, s teljes mértékben elfogadja az ezeket biztosító nemzetközi megállapodásokat. Szükségesnek tartjuk viszont, hogy a határok garantálásához hasonló komoly lépések történje­nek végre a kisebbségek helyze­tének rendezésére is — mondta a miniszter, és az EBEÉ jövőbeni konfliktuskezelő szerepének erő­sítése érdekében javasolta, hogy veszélyhelyzetek esetén az érte­kezlet döntéseihez a konszenzus helyett elegendő legyen a minősí­tett többség. Az értekezletet megnyitó olasz miniszterelnök szerint megújult felelősséggel, eszközökkel, meg­erősített intézményekkel kell ne­kilátni az évtizedeken át mester­ségesen megosztott Európa egy­ségének helyreállításának. Vonat­kozik ez mindenekelőtt az EBEÉ- re, amelynek egyszerű konzultá­ciós fórumból az együttműködés és biztonság „rendszerévé” kell átalakulnia. A feladatok közül Carlo Azeg­­lio Ciampi külön kiemelte a nem­zeti kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését, ami a többi vezérelv, vagyis a stabilitás, a béke és az emberi jogok szem­pontjából is alapvető. Ehhez, vagyis az értekezlet regionális küldetésének beteljesítéséhez ki kell dolgozni a konfliktusok meg­előzésének, a válságok kezelésé­nek és a béke fenntartásának ha­tékony eszközeit. Az olasz kor­mányfő szerint az EBEÉ olyan összeurópai rendszer, amelynek a kelet-európai országok előzetes „vizsgák” és próbaidő nélkül is teljes jogú résztvevői. Nagy hang­súlyt fektetett a mediterrán me­dencére, amely szerinte a század­­forduló kulcsfontosságú térsége a tág értelemben vett Európa politi­kai, kulturális és gazdasági egysé­ge, fejlődése és biztonsága szem­pontjából. A maastrichti egyez­ményben foglalt célok megvaló­sítása is attól függ, hogy sikerül-e egyensúlyt tartani Közép-Európa és a mediterrán területek között. Olaszország, geopolitikai helyze­ténél fogva, az összekötő kapocs szerepét játszhatja. Ezt és az EBEÉ aktivitásának növelését te­kintik majd feladatuknak a követ­kező tizenkét hónapban, amikor Olaszországé lesz az értekezlet elnöki tisztsége — mondta Ciam­pi. Az osztrák külügyminiszter főként a jugoszláv válságról szólt. Tulajdonképpen megerősítette az egy évvel ezelőtti magyar kezde­ményezéseket, azt, hogy az EBEÉ konkrétan is lépjen fel a megoldás érdekében, és a béke helyreállításának folyamatában a jugoszláv utódállamokra is ter­jesszék ki a hagyományos fegy­verzetek korlátozását. Az ameri­kai delegáció vezetője elmondta, hogy továbbra is Európa marad az USA külpolitikai érdeklődésé­nek középpontjában. A legfonto­sabb közvetítő fórumoknak a NATO-t és az EBEÉ-t nevezte. A délelőtti zárt ülés után a kül­ügyminiszterek munkaebédet tar­tottak. Ennek során a konfliktus­­kezelés jövőbeni mechanizmusai­ról, egy esetleges békefenntartó kontingens felállításáról, valamint a jugoszláv válságról tartottak előzetes eszmecserét, majd dél­után is e kérdésekkel folytatódott a konferencia. A magyar delegáció közös do­kumentumot készít elő az orosz küldöttséggel az agresszív nacio­nalizmus, a xenophobia, a vallási gyűlölködés és az antiszemitiz­mus elítélésére. További eszme­cseréket tartanak az országok im­már nagyon széles körében elfo­gadott javaslatról a hagyományos fegyverzetek korlátozásának ki­­terjesztéséről a délszláv térségre is. Mindez részben már előkészü­let az EBEÉ-országok külügymi­nisztereinek jövő decemberi, bu­dapesti találkozójára. Előzetes, „kiszivárogtatott” döntés szerint 1994 végétől, egy éven keresztül, Magyarország látja majd el az EBEÉ elnöki tisztét. • Petőcz György MTI--------------------------­Jeszenszky Géza külügymi­niszter kedden az EBEÉ-értekez­­leten találkozott Warren Chris­topher amerikai külügyminiszter­rel, akivel a délszláv válságot vi­tatta meg. A boszniai háború megállítására szólította fel az Eu­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet római külügymi­niszteri ülésének résztvevőit II. János Pál pápa, aki kedden este a Vatikánban fogadta a küldöttsé­geket. Lambsdorff szerint jók a magyar liberálisok esélyei Az FDP nem fél az ellenzéki szereptől „A német szabaddemokrata párt (FDP) jó esélyekkel néz a jövő őszi parlamenti választá­sok elé: a legfrissebb közvéle­mény-kutatások azt sugallják, hogy legalább a legutóbbi vok­solás eredményének megismét­lődésére számíthat” — nyilat­kozta az MH-nak Otto Graf Lambsdorff. Az FDP tiszteletbeli elnöke, a Liberális Internacionalé vezetője úgy vélte, hogy a következő vá­lasztások után nehéz lesz kor­mányt alakítani, mert jelenleg mind a CDU-CSU, mind az SPD 33-35 százalékos támogatottságot élvez, ez pedig kevés a többségi kormányzáshoz. „Ezért most szinte lehetetlen megjósolni, hogy az 1994 őszén hivatalba lé­pő­ kormány hogyan fog kinézni” FOTÓ: HABIK CSABA — tette hozzá a tekintélyes libe­rális politikus. Lambsdorff saját pártjáról, az FDP-ről éppúgy el tudja képzelni, hogy kormányzati felelősséget vállaljon, mint azt, hogy ellen­zékbe vonuljon. „Mi természete­sen azzal a céllal fogunk bele a választási kampányba, hogy részt vegyünk a kormányalakításban, de ha ez történetesen nem sike­rülne és ellenzékbe szorulnánk, azt sem fognánk fel tragikusan” —­ mondta. Lambsdorff gróf úgy látja, hogy a liberális erők és pár­tok helyzete Közép-Európa or­szágaiban különböző. Megítélése szerint Magyarország két nyugati mintára szervezett szabadelvű pártjának, a Fidesznek és az SZDSZ-nek is jó esélye van arra, hogy a választásokat követően részt vegyen a kormányalakítás­ban. „Ezt minden megfigyelő és beszélgetőpartner megerősítette, nemcsak liberális, hanem konzer­vatív oldalról is” — tette hozzá. • Gyévai Zoltán Otto Graf Lambsdorff Megvalósítható a gyulafehérvári nyilatkozat Ünnepi megemlékezések Romániában Bukaresti tudósítónktól Nagyszabású rendezvényso­rozat kezdődött tegnap Romá­niában az ország nemzeti ünne­pe alkalmából. Erdély és Ro­mánia egyesülésének 75. évfor­dulóját Bukarestben kedden délelőtt katonai díszszemlével ünnepelték, kora délután pedig megkezdődött a parlament két házának együttes ülése, ame­lyen a parlamenti pártok képvi­selői szólaltak fel, közöttük Markó Béla is. Az RMDSZ elnöke beszédé­nek alapgondolatát az 1918-ban elfogadott és a nemzetiségeknek a többségi nemzettel egyenlő jo­gokat szavatoló gyulafehérvári nyilatkozatra alapozta, amelyet a kisebbségi sorból többségi nem­zetté vált, a kisebbségi problé­mákra tehát rendkívül érzékeny románok fogalmaztak meg. Az általuk akkor lefektetett elvek mindmáig érvényesek, és ennek egyik oka, hogy az azóta eltelt 75 esztendő során nem ültették át a gyakorlatba őket. Markó Béla meggyőződéssel vallotta: a Gyu­lafehérváron összesereglett ro­mánság maradéktalanul eleget kí­vánt tenni a határozat minden pontjának, csakhogy ezt az akara­tát később semmissé tették a poli­tikusok, akik a nemzetiségekkel kapcsolatos pontokat egyszerű ígéretnek tartották, amit nem kell betartani. Az RMDSZ szövetségi elnöke kiemelte, a dokumentumban fog­lalt kisebbségi jogokat valóra le­het váltani anélkül, hogy szembe­kerülnének a többségi akarattal. A kormánypárt nevében fel­szólaló Adrian Nastase a megbé­kélés szükségességéről szólt, fi­gyelmeztetve, hogy a politikai pártok nem visszhangozhatják az utca véleményét, a Demokrata Párt elnöke, Petre Roman pedig a nemzeti újjáépítést tartotta fon­tosnak. Az összejövetelt uraló, túlfű­tött hazafias légkör diplomáciai súrlódásra adott okot. Miután a Moldovai Köztársaság parla­mentjének egyik képviselője, Va­lentin Dolganiuc a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről be­szélt, a Magyar Köztársaság bu­karesti nagykövete, Rudas Ernő elhagyta a termet. Példáját követ­te az ukrán nagykövet is, amikor a jelenlévők Besszarábia nevét skandálták. Gyulafehérváron ma kerül sor nagygyűlésre, a teljes román ve­zetés jelenlétében — ám az ellen­zéki pártok távollétében, amelyek nem akartak a volt román király, Mihály hazautazását megakadá­lyozó hatalommal együtt ünne­pelni, így a Demokratikus Kon­venció tagszervezetei — közöttük az RMDSZ — Bukarestben em­lékeznek meg ünnepi ülésen az évfordulóról. Gyulafehérváron a rendfenn­tartó erők teljes riadókészültség­ben vannak, a városban hétszáz helyi csendőr, valamint a különle­ges alakulatok további ezer tagja őrködik a rend fölött. Az Óra cí­mű bukaresti napilap keddi szá­ma szerint a biztonsági szervek arról értesültek, hogy merénylet készül Iliescu elnök ellen, ezért az ünnepség színhelyére tankokat is kivezényelnek. Az Evenimentul Zilei arról számol be, hogy provokációra felkészített csoportok érkeztek meg Gyulafehérvárra. Más hírek arról szólnak, hogy Mihály rajta­ütésszerűen repülőgéppel érkez­het Temesvárra vagy Aradra, rossz idő esetén esetleg Marosvá­sárhelyre. Kedden ugyanakkor az az értesülés kapott lábra, hogy a volt király egy hónapja fekvőbe­teg, és így nem is állt szándéká­ban Romániába utazni. Bejelenté­sét csupán zavarkeltés céljából tette.­ ­ Bogdán Tibor Budapestre várják a szlovák Bős-bizottságot A magyar és a szlovák parla­ment bősi bizottságai jövő ked­den Budapesten együttes ülést tartanának, de tegnap a magyar bizottság még nem tudta, hogy egyáltalán eljönnek-e a szlovák képviselők. A két bizottság nem közvetlenül, hanem diplomáciai csatornákon keresztül érintkezik egymással, és a magyar bizott­ság a tegnapi üléséig még nem kapott értesítést a szlovák part­nerek érkezéséről. A december 7-8-ai együttes ülésnek az ad jelentőséget, hogy éppen előtte válhatnak ismertté a magyar—szlovák—EK sza­kértői munkacsoportnak a Duna ideiglenes vízmegosztásával kapcsolatos ajánlásai. A két bizottság együtt alkotja azt a parlamentközi ma­gyar-szlovák bizottságot, amelynek felállítását tavaly szeptemberben határozta el a két miniszterelnök. A vegyesbizott­ság csaknem egy évvel később, idén nyáron jött létre, akkor ta­lálkozott ugyanis először a ma­gyar és a szlovák tagozata Po­­zony közelében. Előtte terep­szemlét tartottak a Szigetköz­ben, majd a szlovák oldalon, a Csallóközben, és megtekintették a bősi erőművet is. A szlovák bizottság a magyar bizottság nyári látogatását viszonozná. •S. I. A cseheknél nem lesz tábori lelkészet Prágai tudósítónktól A cseh hadsereg vezérkara úgy döntött, hogy nem létesít rangokat egyházi személyeknek a hadsereg kötelékében, vagyis egyházi személyek nem lesznek az állomány tagjai. Ezt Franti­­sek Podesva altábornagy, a ve­zérkar tagja, a cseh központi hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta. Podesva hozzátette, azt természetesen lehetővé te­szik az állomány tagjainak, hogy szabadidejükben részt ve­hessenek a különböző egyházi rendezvényeken. Arra azonban a cseh hadsereg vezetői szerint nincsen szükség, hogy az egy­házi hatalom összefolyjon az ál­lamival, különösen nem olyan kényes területen, mint amilyen az ország védelmi ereje, nyilat­kozta a cseh vezérkar tagja. / Új ügyvivő Belgrádban MTI--------------------------­Mától Vincze András a belg­rádi magyar nagykövetség irányítója. Az új ideiglenes ügy­vivő már teljesített szolgálatot korábban Belgrádban. A korábbi ügyvivő, Simics Sándor a Kül­ügyminisztérium központi állo­mányában kap beosztást — kö­zölte a Külügyminisztérium saj­tófőosztálya. KÜLFÖLD-BELFÖLD Jövőre hárommilliárddal többet fizetünk érte Csökken a gyógyszerek ártámogatása Változatlanul lezáratlan a társadalombiztosítás 1992-es zárszámadása, bizonytalan az idei pótköltségvetés sorsa, va­lamint a kötvénykibocsájtás, s azt sem tudni, a kormány vál­tozatlanul a vagyongazdálko­dási törvény elfogadásához köti-e a vagyonátadást vagy sem. A tisztázatlan kérdések sora miatt az egészségbiztosí­tási önkormányzat aggoda­lommal néz 1994 elé, közölte Sándor László elnök, az ön­­kormányzati közgyűlést köve­tő sajtótájékoztatón. A jövő évi költségvetés bevé­teli oldalán változatlanul bizony­talan az állami garanciavállalás, illetve nincs megfelelő „jogi tá­maszték” a kintlevőségek behaj­tásához. A kiadási oldal két neu­ralgikus pontja a gyógyszer-, va­lamint a táppénzkiadások alaku­lása. A jövő évi tervben 50,7 milliárd forintot szánnak gyógy­szerfinanszírozásra, miközben 60-62 milliárdra lenne szükség. A hiányzó összeget több forrás­ból kívánja az egészségbiztosítás előteremteni, mondta Matejka Zsuzsa, az Országos Egészség­­biztosítási Pénztár főgyógyszeré­sze. Hárommilliárdot a fogyasz­tók tesznek majd be a kasszába, mivel megváltozik egyes gyógy­szerek ártámogatása. Ez az in­tézkedés 25 százalékos térítési díjemelésnek felel meg. (A ter­vek szerint például megszűnik a fájdalomcsillapítók ártámoga­tása.) A járulékalap bővítése, illet­ve a táppénzrendszer átalakítása változatlanul bizonytalan. Amennyiben a parlament önálló napirendként tárgyal az 1975/11. TB-törvényről — s nem az 1992-es hiány kezelésével, az idei pót-, s az 1994-es költség­vetéssel közös csomagban — szó lehet a járulékalap bővítésé­ről, illetve a táppénzrendszer át­alakításáról. Erre azonban mini­mális az esély, hangsúlyozta Sándor László. A fenti témák közös vitája esetén a táppénz­­rendszer gyakorlatilag változat­lan maradna. (Alapja az előző év naptári napjára eső jövede­lem, 180 napi biztosítás esetén mértéke 75 százalék, kevesebb biztosítási idővel 65 százalék.) A járulékalap kibővítésére sem kerülne sor. A közgyűlésen szó esett az egyházi személyek biztosításá­ról. Mint Sándor László el­mondta, a testület döntése sze­rint egyelőre „nem időszerű be­­ömlésük” a társadalombiztosítás rendszerébe, annál is inkább, mivel e csoport számáról, jöve­delmi viszonyairól semmiféle adattal nem rendelkezik a TB. A vagyonátadással kapcso­latban elhangzott: megoldatlan jogi és gazdasági kérdések sorát vetik fel a tb­ bevonása az ÁV Rt.-be, s változatlanul megol­datlan marad az idei tervben szereplő 16 milliárdos vagyon­­hozam ügye. A közgyűlés egyébként úgy döntött, hogy 1994 márciusára új egészség­­biztosítási koncepciót dolgoz­nak ki, amely később alapja le­het e­gy önálló egészségbizto­sítási törvénynek. Az egészségbiztosítási ön­­kormányzat elnöksége a napok­ban kezdeményező lépéseket tett a parlament, illetve a kor­mány felé, a TB függő ügyeinek mielőbbi rendezése érdekében. Ennek elhalasztása már a szoci­ális békét veszélyezteti, közölte Simsa Péter alelnök. • H.J. Járhatók a főutak a Dunántúlon Tegnap újra havazott a Du­nántúlon, de mértéke elmaradt a várttól. Ennek köszönhetően ja­vult az utak állapota, tudtuk meg az Útinformtól. Legrosszabb Baranya, Tolna, Zala és Veszprém megyében volt a helyzet. De a szél kisebb, a hőmérséklet enyhébb volt az előrejelzettnél, ezért nem alakul­tak ki hótorlaszok. Az ekék és a sószórók megállás nélkül dol­goztak, így a főutak járhatóak, és az alsóbbrendű utakat is fo­lyamatosan szélesítik. Személy­­gépkocsival elindulni még min­dig csak jó gumikkal, és megfe­lelő rutinnal érdemes. A Volán járatai többnyire me­netrendszerűen közlekedtek, a MÁV járatainál viszont 40-50 perces késéssel kellett számolni. Tegnap délután fél négytől már átengedték a kamionokat a rédi­­csi határátkelőn, de Ausztriába kizárólag a téli gumikkal felsze­relt gépkocsikat engedik be. A meteorológiai intézet előrejelzé­se szerint a Dunántúlon ma már csak elszórtan várható kisebb havazás, gondot, inkább az or­szág keleti felében lehulló­ friss hó okozhat. • Sz. D. Hóhelyzet a határokon A déli határszakasz nagy ré­szén tegnap délelőtt megbénult a teherforgalom, másutt azonban nem volt fennakadás — közölte érdeklődésünkre a BM Határőr­ség szóvivője. A rédicsi határát­kelőt egyébként késő délutántól ismét használhatják a kamionok. Krisán Attila ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra: az osztrák hatóságok nem engedik belépni azokat az autóbuszokat és teher­gépkocsikat, amelyek nem ren­delkeznek hólánccal. Egyelőre a személyautókra nincs hasonló előírás, de az osztrák hóhelyzet ismeretében javasolják, hogy hólánc nélkül senki nem indul­jon útnak. Szlovénia tegnap reggeltől késő délutánig nem fogadta a kamionokat — mondta Krisán Attila. Ennek oka, hogy a hava­zás miatt az utak csak nehezen, vagy egyáltalán nem járhatók. Emiatt tegnap délután a rédicsi átkelő magyar oldalán már négy kilométernyi kamionsor várako­zott, csaknem eltorlaszolva az utat, így a hó eltakarítása csak­nem lehetetlen, s emiatt megle­hetősen nehéz a határ megköze­lítése. Késő délután egy sávban ugyan megindult a forgalom, de feltehetően még ma is torlódásra kell számítani. Horvátországban is hasonló a helyzet, ezért a letenyei átkelőn szintén nem léphetnek ki a ka­mionok. Ott is óriási a torlódás, a várakozó gépkocsisor hossza tegnap délután elérte az öt kilo­métert. A személy- és az autó­buszforgalmat azonban nem kor­látozzák. Tegnap délutáni infor­mációk szerint Drávaszabolcsnál és Barcsnál nem léptettek életbe semmilyen korlátozást, ezért el­vileg megoldást jelentene, ha a forgalmat Barcs felé irányítanák. A havazás miatt azonban a déli megyékben az utak többsége te­herkocsival járhatatlan, ezért csaknem Budapestig kellene visszajönniük a kamionosoknak. Ugyanakkor a barcsi átkelőn nem működik növényvédelmi, illetve állategészségügyi szolgá­lat, ezért az áruk jelentős részét ott nem lehet kivinni. Záhonynál jelentősen csök­kent a torlódás, ám a teherforga­lomban még így is egy napnál több időt vesz igénybe a határ átlépése. Ezért a határőrség ja­vasolja, hogy vegyék igénybe a vasúti szállítás lehetőségét: a ka­mionok a záhonyi pályaudvartól Lembergig juthatnak el vasúton, ezért kétszáz dollárt kell fizet­niük. •L.K. Ma is fagyni fog, de újabb havazás már csak elszórtan várható FOTO ISZA FERENC Kincses Előd perli Bukarestet Kincses Előd, romániai ma­gyar ügyvéd, ’90-ben a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöke egyik főszereplője volt a tragikus ma­rosvásárhelyi eseményeknek. ’91 decemberétől nyolc hóna­pon át a Magyarok Világszö­vetségének főtitkára, jelenleg magyar jogi szakvizsgával is képesítetten, gazdasági ügyek­kel foglalkozó budapesti ügy­védként válaszol kérdéseinkre. — Az Európa Tanács Strasbo­­urgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságánál és az ENSZ- hez tartozó genfi Emberi Jogok Bizottságánál tettem panaszt... — Összefüggésben azzal, hogy Romániát felvették az Euró­pa Tanácsba? — Az Emberi Jogok Bizottsá­gánál, mint megtudtam, korábban is bejelentést tehettem volna, hisz Románia mint különutas szocialis­ta ország, már 1970-ben aláírta a Polgári és Politikai Jogok Egyez­ségokmányát, így a Ceausescu korszakban perelhető lett volna. Sajnos erről a lehetőségről nem tudtak az akkori erdélyi magyar­ság szószólói. Ami az Európa Ta­nácsot illeti, szintén perelhető lett Románia mindazok számára, akik végigjárták saját országuk minden törvényes lehetőségét. — Tudomásom szerint ön 1990 márciusában Magyaror­szágra jött, és azóta itt él. — Épp ez a gond. Abba a helyzetbe hoztak a román bűnül­döző szervek, hogy — a maros­vásárhelyi atrocitások után három és fél évvel — mindig csak nyo­­mozgatnak ellenem. Ezért szüle­tett a beadvány: jogsértő állapotot hoztak létre azzal, hogy nem tel­jesítették törvényben előírt köte­lezettségeiket. Az elfogadhatat­lan, ha mondjuk 20 évig „nyo­moznak”, akkor én 20 évig nem léphetek be Románia területére. — Mi történne, ha átlépné a magyar—román határt? — Félhivatalos értesülésem van még ’90-ből arról, hogy azonnal letartóztatnának. Ezt az idén is megismételték. —Milyen alapon? — Sokáig ezt sem tudtam. Nem hivatalosan azt súgták, hogy gyilkosságra való felbújtással vá­dolnak. Tavaly decemberben, mi­után az új román kormány mega­lakult, levelet írtam a külügy- és államminiszternek, Theodor Me­­lescanunak, melyben kértem, hogy hagyják abba a nyomozást, mert ártatlan vagyok. Ez a levél a román főügyészen keresztül elju­tott a Maros megyei rendőrségre, ahonnan idén márciusban kaptam egy átiratot, mely szerint én a ma­rosvásárhelyi eseményekbe „be­­tekveredtem”, ezért személyes meghallgatás szükséges. — Vagyis meg kell jelennie Marosvásárhelyen ? — Nem, mert a magyar—ro­mán jogsegély egyezmény alap­ján, a kihallgatást Budapesten is megejthetnék. De a kihallgatatási vagy kiadatási igényhez ellenem szóló bizonyítékokat is csatolni kéne. Ilyenek pedig nincsenek. A cél nyilvánvaló: távol akarnak tartani Romániától. — A romániai fordulat és a marosvásárhelyi események kap­csán számos nagyart ítéltek el és börtönöztek be. Számukra adhat­­ó jogorvoslatot az Ön által kezde­ményezett módszer? — Igen, különösen az orosz­hegyi és zetelkai elítéltek eseté­ben ajánlatos a genfi és a strasbo­­urgi akció, mert náluk nemcsak arról van szó, hogy ártatlanok, hanem arról is, hogy az amnesz­­tiarendeletet nem érvényesítették velük kapcsolatban. — Tud-e arról, hogy ilyen vagy ehhez hasonló esetekben si­kerrel járt az emberi jogi kezde­ményezés? — Beszereztem az Emberi Jo­gok Európai Bizottságának kiad­ványát, amelyben számos állam­polgár kezdeményezéséről, illetve annak rájuk nézve, kedvező elbí­rálásáról lehet olvasni. Igaz, fran­cia, svájci példákról van szó. — Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen eljárás? — Általában két évet. — Elképzelhető, hogy Kincses Előd 1995. decemberében bizton­sággal átlépheti a magyar-román határt? — Erről biztosat csak két év múlva mondhatok. • R. G. / Göncz Árpád Hannoverben MTI-------------------------­ Kedden este Hannoverbe érke­zett Göncz Árpád , aki részt vesz a Római Klub 25. évfordulóján rendezendő tanácskozáson. Az elnök a tervek szerint ma szól az egybegyűltekhez, de látogatását magánjellegűnek minősítik. Az államfő környezetéből származó információk szerint Göncz Árpád az este beírt Hannover városának aranykönyvébe, utána a főpolgár­mester fogadásán vett részt. A Római Klub tudósok, politikusok, vállalkozók és művészek legran­gosabb tömörülésének számít, minden kontinensről száz-száz tagja van. Első ízben 1968-ban Rómában Aurelio Peccei olasz közgazdász és jövőkutató kezde­ményezésére jöttek össze. A jubi­leumi tanácskozáson részt vesz Mihail Gorbacsov, volt szovjet elnök, Kapolyi László, volt ipari miniszter és Bronislaw Geremek, lengyel ellenzéki politikus is. MAGYAR HÍRLAP. Hogyan legyen nyereséges a vállalkozás? I mSHtá* Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját 1 I 'táj' 100 MILLIÓ forintra kiegészítjük! fnt !

Next