Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-03 / 1. szám
1994. január 3., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD Meciar helyett Moraovík vagy Kovác? A szlovák elnök nagykoalíciót akar Pozsonyi tudósítónktól_______ Az új év köszöntése Szlovákiában az állami önállósodás első évfordulójának ünneplésével fonódott össze. A kormány tagjai szilveszter éjszakáján a Matica Slovenská vezetőivel közösen Pozsony főterén méltatták az ország megalakulását. Szlovákia első önálló évét értékelte újévi beszédében a köztársasági elnök is. Michal Kovác leszögezte: az ország létrejötte történelmi szükségszerűség volt. Létezésének tényével azoknak is meg kellene békülniük, akik sajnálattal emlékeznek Csehszlovákia megszűntére. A tavalyi év eredményeinek értékelése után az államfő a parlamentet megosztó súlyos politikai ellentétekről szólt. Annak ellenére, hogy nincs túlságosan sok párt a parlamentben, nem sikerült létrehozni egy olyan koalíciót, amely biztosította volna a kormányzati stabilitást — mondta, és felszólította a törvényhozás pártjait: keressenek soraikban olyan személyiségeket, akikben megvan az együttműködési készség egy széles alapokon nyugvó nagykoalíció létrehozásához. Az új kormány összeállításakor az elnök szerint a legutóbi választások eredményeiből kell kiindulni, azokat pedig a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyerte meg. „Nagy szerencsétlenség lenne, ha a parlamenti pártok léte, vagy bukása egyetlen személyen múlna” — tette hozzá Michal Kovác. A szlovák államfő megfigyelők szerint egy olyan nagykoalíció létrehozására szólított fel, amelyben nem feltétlenül szerepel Vladimír Meciar. Parlamenti értesülések szerint Kovác már meg is kezdte az előzetes tárgyalásokat az új kormányról, az ellenzék számára is elfogadható kormányfőjelöltként Jozef Moravcík külügyminiszter, illetve Roman Kovác miniszterelnök-helyettes neve merült fel. Az államfő beszédében nem tért ki ugyan a magyar polgármesterek komáromi felhívása kapcsán feszültté vált dél-szlovákiai helyzetre, de hangsúlyozta: az ország területi egységét és integritását meg kell védeni. Vasárnap délután kezdődött meg a dél-szlovákiai szlovákok nagygyűlése, amelynek fő témája a komáromi felhívás, illetve a helyileg kisebbségben élő szlovákok jogai voltak. • S.E. A Le Monde a magyar—szlovák viszonyról Veszélyes „egymásra licitálás” MTI --------------------------------------Félő, hogy Szlovákia második évének első napjai a Meciar-kormány és az ottani jelentős magyar kisebbség újabb erőpróbájával kezdődnek: január 2-ától ugyanis a Matica Slovenská elnevezésű hazafias szervezet tüntetéseket szervez a január 8-ai komáromi gyűlés ellen, ahol magyar önkormányzati képviselők egy délszlovákiai „autonóm tartomány” kikiáltását tervezik. A magyarok így kívánnak tiltakozni az ország adminisztratív újrafelosztására vonatkozó tervek ellen — írja a Le Monde tegnapi számában a lap idilontudósítója. Yves-Michel Riols úgy látja: ez az „egymásra licitálás” azért különös, mert a szlovákiai magyar kisebbség helyzete kétségtelenül a legkevésbé nyugtalanító — miközben a romániai, s főleg a vajdasági magyaroknak valóban reális alapjuk vannak az aggodalomra. Szerinte a szlovákiai magyar kisebbség panaszai inkább szimbolikusak, az együttélés — egyébként fontos — jeleire vonatkoznak, így például elítélik az államfő által decemberben aláírt törvényt, melynek értelmében minden férjezett nő nevéhez hozzá kell tenni a szlovák „óva” végződést. Vagy — mint Riols írja — ott van a „táblák háborúja”: egy törvénytervezet engedélyezné a kétnyelvű táblák elhelyezését azokban a településekben, ahol a kisebbség létszáma eléri a 20 százalékot — de a magyar írásmód csak a szlovák név puszta fordítása lehet. Ügyetlenség, vagy szándékos lépés, amely az etnikai feszültségek szításával akarja elterelni a figyelmet más problémákról? — teszi fel a kérdést Riols. — Bármi legyen is a szándék, ez a két, önmagában egyébként jóindulatú törvény hozzájárul a bizonytalanság légkörének megteremtéséhez. Amerikai diplomáciai kampány MTI---------------------------------------Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság követelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésének a tervét — írta újévi számában a The Washington Post, külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A lap szerint a kezdeményezés elutasítása a kelet-európai partnerek — jávásképpen Prága, Varsó és Budapest — részéről egyértelműen aláásná a koncepció szövetségi szintű felkarolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcsértekezletétől várják. Az újság tudomása szerint az amerikai nagykövetségeken keresztül kézbesített üzenetekben Washington figyelmeztette a kelet-európaiakat, hogy a békepartnerség elutasítása nem szolgálná az érdekeiket, ellenben a kezdeményezés elfogadása a legjobb esélyt nyújtaná a számukra a tagsággal együtt járó biztonsági garanciák jövőbeli megszerzésére. Hogy eloszlassák egy újra megizmosodó és terjeszkedő vágyakat kergető Moszkvával szembeni aggodalmukat, amerikai hivatalos személyiségek jelezték a keleteurópai partnereknek, hogy szóba jöhet a koncepcióhoz tartozó programok végrehajtásának a felgyorsítása, kiváltképpen ami a közös tervezést, a kiképzést és hadgyakorlatok megrendezését illeti — írta a lap. CZSETHAZ IRODABÚTOR -IRODABERENDEZÉS 1065 Budapest, Nagymező u. 68. Tel.:269-3024, 269-3025 Fax:269-3023 Politikai egyeztetés Bukarestben Új esztendő:új kormány? Bukaresti tudósítónktól Romániában már ma rendkívüli ülésszakra ül össze a képviselőház, s Ion Illiescu az év első napjaiban is folytatta tárgyalásait a parlamenti pártok vezetőivel. Az államfő politikai paktum létrehozására törekszik, amelynek alapján esetleg új kormányt lehetne alakítani. A kormányváltás szükségességében ugyan minden politikai párt egyetért, eltérnek azonban a vélemények az új kabinet összetételéről, színezetéről. A kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Pártja nemzeti egységkormányt akar — nyilatkozta Florin Radulescu Botica, a párt szenátora. A Román Nemzeti Egységpárt a kormánypárttal együtt kíván kétpárti kabinetet létrehozni, miniszterelnöknek pedig továbbra is Nicolae Vacaroiut javasolja, akárcsak a Nagy-Románia Párt. A Polgári Szövetség Pártjának elnöke, Nicolae Manolescu szerint a kormánypárt mellett csakis az ellenzéki tömörülések vehetnének részt az új koalícióban, s hasonlóan vélekedett a Liberális Párt 1993 vezetője, Dinu Patriciu is. Az RMDSZ a reformfolyamatot felgyorsító, a demokratikus fejlődést szavatoló kabinetet tart szükségesnek. Kónya Hamar Sándor úgy vélte, a miniszterelnöknek a névtelen szakemberek közül kikerülő, határozott politikai programot követő technokratának kell lennie, s példaként Antall Józsefet hozta fel. A Demokrata Párt nevében nyilatkozó Adrian Severin nem annyira a kormány színezetét, mint inkább a mögötte álló parlamenti politikai többség összetételét nevezte meghatározónak, konkrétan pedig a kormánypárt, a Demokrata Párt és a Demokratikus Konvenció koalícióját vélte elképzelhetőnek. • Bogdán Tibor The Observer: „Budapest nem szervez összeesküvést” MIT--------------------------------------A The Observer című baloldali brit lap tegnapi számában a határokon túl élő 5 millió magyar helyzetével is foglalkozott. A szerző, Nick Thorpe kelet-európai szerkesztő Budapestről keltezett cikkében megállapította, hogy a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok mind jobban berzenkednek nacionalista kormányaik ellen, és kulturális valamint területi autonómiát akarnak. E három országban egyesek ebben bizonyítékot látnak Magyarország szándékára, hogy felülvizsgálja a határokat, de ezt a gyanúsítást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar kisebbségek vezetői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar lakosságának képviselői jövő szombatosg gyűlést tartanak Komáromban, szerveződésük első jeleként, többek között amiatt, hogy a szlovák kormány a járási határok átrajzolásával szlovák többséget akar teremteni minden járásban. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés László szerint „békés etnikai tisztogatás” folyik, és az RMDSZ megosztott. A brit szerző azt írta, hogy Szerbiában boszniai stílusú etnikai tisztogatástól félnek a magyarok. Magyarországon a határon túliak helyzete máris kampánytéma a jövő tavaszi választásokra, de az egymással küzdő politikusok inkább a környező országokat igyekeznek megnyugtatni, semmint a kisebbségek ügyét képviselni — írta Nick Thorpe. Ebből a brit lap szerzője azt a következtetést vonta le, hogy a komáromi összejövetel és a hasonló akciók nem lehetnek Budapestről szervezett összeesküvések, ellenkezőleg, annak felismerésére vallanak a kisebbségek körében, hogy csak saját maguk állhatnak ki érdekeikért, amíg meg nem valósul a szélesebb európai integráció. Nagysurányi szlovák memorandum MTI Tegnap este közzétették a Dél-Szlovákiában élő szlovákok 6. nagysurányi nagygyűlésének memorandumát, melyben egyebek között felszólították a szlovák parlamentet: vizsgálja felül azt a határozatát, melyben a Szlovák Köztársaság deklarálta, hogy a nemzetiségkérdést az Európa Tanács 1201-es határozatának szellemében fogja kezelni. A Matica Slovenská szervezésében megrendezett nagygyűlést javarészt „előzetes válasznak” szánták arra, hogy a Csallóközi Falvak és Városok Társulása január 8-ára a szlovákiai Komáromban nagygyűlést tervez. A memorandum ezt a magyar nemzetiségi kezdeményezést „az ország felforgatását célzó alkotmányellenes próbálkozásnak” minősíti, s ezért annak megakadályozására szólítja fel Szlovákia legfelsőbb állami szerveit. Kelet-Európa talpra állása meghatározza az idei évet MTI---------------------------------------1994 távlatai kedvezőek Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország számára, bár az előrejelzett növekedési ütem meglehetősen alacsony. Szlovákia, Bulgária és Románia viszont valódi drámát él át, ahol ebben az évben pangás vagy a nemzetgazdaság visszaesése áll be — állapította meg tegnapi számában a La Repubblica című olasz lap. Megítélése szerint Kelet-Európa nehezen menő talpra állása az egyik olyan legfontosabb kérdés, amely az elkövetkező néhány hónapban jelentős befolyással lesz arra, hogy 1994 a béke reményét, vagy baljós események bekövetkezését hozza-e majd. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Nyelviskolája 1077 Budapest, Rózsa utca 4-6. Nyelviskola telefon: 122-5057, 121 5800/17m. Nyelvvizsga Iroda telefon: 122-5679, 121-5800/17m. NYELVOKTATÁS ÉS NYELVVIZSGA p/lY HUTVCtVI Jc*vTI JnUcJLX Általános és szakmai nyelvvizsgára FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK . — Úgy látszik, hogy a Boross-kormány, az előző kabinethez hasonlóan, gyakran semmibe veszi a munkavállalók jogait — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján aKözgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) országos titkára, Vadász János. A KKDSZ értékelése szerint a kormány december 30-ai ülésén érdekegyeztetési kötelezettségének tudatos elmulasztásával tárgyalta meg és fogadta el a közgyűjteményi, közművelődési és művészeti dolgozók jogviszonyát szabályozó kormányrendelet módosítását. Az újonnan alkotott jogszabály veszélyezteti a közalkalmazottak eddig megszerzett bértáblái besorolását, mert „elfelejti” megerősíteni, hogy az 1992. július elseje előtti munkaviszonyok mindegyikét — beleértve a nappali tagozatos egyetemi éveket és a sorkatonai szolgálat időszakát is — 1993. december 31-ei hatállyal és visszamenőlegesen, a dolgozók számára kedvező módon kell beszámítani. Ezt az Országgyűlés által november végén módosított közalkalmazotti törvény, ha nem egészen egyértelműen is, de előírja. A kormányrendelet viszont a törvény félreérthetőségét kihasználva azt sugallja, hogy a kedvező besorolásokkal 1995. január elsejéig lehetne várni. Vadász János úgy vélekedik, hogy a kormányzati átértékeléshez anyagi meggondolások vezettek, hiszen a besorolások körüli huzavona összességében 7 milliárd forintnyi bérmegtakarítást eredményezhet. Másrészt a jogbiztonság elvét sérti a kormányrendeletnek az a része, amely a felsőfokú politikai végzettségeket nem sorolja a jövőben a legmagasabb közalkalmazotti osztályba. A KKDSZ szerint ez veszélyes precedenst teremthet, hiszen nem lehet kizárni, hogy majd egy későbbi kormány például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett felsőfokú végzettségeke tiltja ki az F kategóriából. Vadász János hangsúlyozta: szakszervezetük mindent elkövetett, hogy előzetesen felhívja az illetékesek figyelmét az egyeztetés nélküli jogszabály elfogadásában rejlő veszélyekre. Hivatalos levélben fordultak mind a művelődési szaktárcához, mind pedig a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Mivel erőfeszítéseik eredményteleneknek bizonyultak, a KKDSZ most a Legfelsőbb Bíróságtól kéri az említett kormányrendelet érvénytelenítését. Egyúttal az Alkotmánybíróság figyelmét is felhívja a szerzett jogokat sértő kormányzati döntések növekvő számára. • N. D. Tiltakozik a KKDSZ „A kormány újból elmulasztotta az érdekegyeztetést” Ismét helyén a dombormű Ismét eredeti helyére került vissza vasárnap az a Petőfi-dombormű, amelyet a költő születésének centenáriumán, 1923-ban helyeztek el először a fővárosban. A domborművet a székesfőváros polgárai akkor az egykori Horváth-házra tették, oda, ahol 1848-ban a Nemzeti dalt és a 12 pontot cenzúra nélkül nyomtatták ki. Ez a ház a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. A domborművet, amelyet több évtizedig múzeumban őriztek, a Pest-budai Petőfi Egyesület kezdeményezésére a fővárosi önkormányzat és több intézmény támogatásával helyezték vissza eredeti helyére. A bronz domborművet Búza Barna szobrászművész restaurálta. Az emlékmű újbóli elhelyezésének alkalmából Wéber Antal, a Pest-budai Petőfi Egyesület elnöke és Marschall Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese mondott beszédet, majd közösen megkoszorúzták az emléktáblát FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Orbán egy MDF —SZDSZ—Fidesz -KDNP koalícióról Egy MDF—SZDSZ—Fidesz —KDNP koalíció létrejöttét a választások után elképzelhetőnek tartja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Vasárnap este a Kossuth rádió Késő Esti Krónikájában a pártelnök ehhez hozzátette, hogy bár ez csak „gondolatkísérlet” a mandátumok számának ismerete nélkül, de politikailag elképzelhető variáció. Annál is inkább, mert sok tényező efelé tereli az eseményeket. Orbán szerint pártja nem venne részt olyan koalícióban, amely az MSZP programja köré szerveződne, és olyanban sem szívesen, amelyben az MDF gazdasági programja lenne az irányadó. MTI Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyermekotthont szándékoznak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízierőmű-beruházás részeként emelték az építkezésen dolgozók számára, de miután a beruházás abbamaradt, a házak máig is üresen állnak. A kormány nemrég úgy döntött, hogy a szobi gyermeknevelő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagymarosi lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A megyei tervek szerint az épületek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vácdukai nevelőintézet lakóit, valamint a pomázi Teleki-kastélyban működő gyermek- és ifjúságnevelő intézetet. Ezzel a nagymarosiak nem értenek egyet, s kifogásolják, hogy a döntés a hátuk mögött, megkérdezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Dunakanyar legszebb részén álló épületeket inkább idegenforgalmi célokra kellene hasznosítani, ebből több gazdasági előnye származna a nagyközségnek és a megyének. Ezért az első januári megyei közgyűlésen a nagymarosiak transzparensekkel jelennek majd meg, hogy tiltakozásuknak hangot adjanak. „Nem vagyunk gyermekellenesek” — mondta Gyaraki F. Ferenc alpolgármester, hozzátéve: még csak nem is a lakosság, az üdülők nyugalmát, avagy a természeti értékeket féltik a gyerekektől, de meggyőződésük szerint nevelőotthont a megye más vidékén is be lehet rendezni, szép környezetben és jó körülmények között, nem feltétlenül szükséges az ország kiemelt idegenforgalmi övezetében létrehozni. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készülő demonstrációval kapcsolatban úgy vélekedett: indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. A tervekről tájékoztatták a helyi önkormányzat vezetőit. Demonstráció Nagymaroson A tét az erőmű-lakótelep jövője MAGYAR HÍRLAP. Fegyver nélkül: egy év, polgári szolgálat: 18 hónap Az új honvédelmi törvény hatálybalépésével január 1- jétől kezdve az európai normákhoz igazodva módosul az alternatív sorkatonai szolgálat ideje hazánkban is. A fegyver nélküli szolgálatra jelentkezők 15 hónap helyett immár 12-re vonulnak be valamelyik alakulathoz. A polgári szolgálatra jelentkezőknek a megyei munkaügyi központok jelölnek ki munkahelyet — többnyire egészségügyi-szociális intézményekben —, amely az eddigi 22 hónap helyett 18 hónapon keresztül jelent kötelezettséget a fiataloknak — tájékoztatta lapunkat Nagy Attila ezredes, a Magyar Honvédség vezérkarának csoportfőnök-helyettese. Az ezredes elmondta: 1989- ben vezették be Magyarországon a kétféle alternatív sorkatonai szolgálatot. A fegyver nélküli katonai szolgálat során a fiatalok nem kapnak fegyveres kiképzést, sőt egyáltalán nem vesznek kezükbe fegyvert. A katonai eskü helyett fogadalmat tesznek, egyébként a kijelölt alakulaton belül teljesítenek szolgálatot. Az eddig tapasztalok szerint évente mintegy 15- 20 fiatal, főként vallási okok miatt választja ezt az alternatív szolgálati formát. A polgári szolgálat január 1- jétől teljesen függetlenné válik a honvédségtől. Olyannyira, hogy a jövőben már nem a hadkiegészítő parancsnok, hanem a lakóhely szerint illetékes jegyző bírálja el a bevonuló ilyen irányú kérelmét. Amennyiben nem merül fel valamilyen kizáró ok — például fegyverviselési engedély birtokosa, vagy bizonyíthatóan erőszakos bűncselekményt követett el stb. —, lehetőséget kap az illető, hogy polgári szolgálatot teljesítsen. Ez idő alatt nem is érintkezik a hadsereggel. A megyei munkaügyi központban jelölik ki többnyire valamelyik közeli egészségügyi vagy más szociális intézményben a munkahelyét. Fizetés helyett azonban sorkatonai illetményt, illetve ellátást kap. Az 1989-es bevezetés óta összesen mintegy háromezer kérelmet bíráltak el — döntő többségében pozitívan — az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetői. Nagy Attila kérdésünkre hozátette: a honvédelmi vezetőség nem tart attól, hogy a csökkentett alternatív katonai szolgálati idő miatt túlzottan megnövekedne az ilyen irányú kérelmek száma. •G. Z. Köszönet a jókívánságokért Boross Péter miniszterelnök közleményben köszönte meg a miniszterelnökké választása alkalmából érkezett jókívánságokat. A gratulációkat viszonzó üdvözletében a nemzet érdekében elkötelezett cselekvésre, helytállásra buzdít, és áldásos, eredményes új esztendőt kíván minden magyarnak. Vízdíjemelés a Dunántúlon Sem az infláció, sem pedig az üzemeltetési költségek nem lesznek hatással a DRV új vízdíjaira, sokat inkább a szervezeti átalakulás. Vagyis az, hogy a Dél-dunántúli Regionális Vízművekhez tartozó települések felében az önkormányzatok tulajdonába kerültek a vízművek, és a díjat is ott határozzák meg. A Környezetvédelmi, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban várhatóan februárban állapítják majd meg az új vízdíjakat, és nemcsak a Dunántúli Regionális Vízmű területén, hanem az ország más részeiben is jelentős tarifaemelkedésre lehet számítani — derült ki egy siófoki sajtótájékoztatón.A víz- és csatornaszolgáltatás termelői ára — legalábbis a DRV-nél — együttesen mintegy 50 százalékkal lenne több. Ebből a csatornadíj 138 Ft, országosan is a legmagasabb. De a 75 Ft-os vízdíj is az első tíz között szerepelne. A költségvetés a korábbiakhoz hasonlóan jövőre is országosan másfél milliárd forintot irányoz elő a magas fogyasztói díjak kompenzálására, de ez a DRV szerint kevés. Legkevesebb 600 millió forintra lenne szükségük. Amennyiben ezt megkapnák, akkor 29 százalékra mérséklődne az emelkedés. Vagyis a DVR számításai szerint februártól a lakosságnak 104 Ft-ot kellene fizetnie a víz- és csatornaszolgáltatás fejében a DRV területén. • F. L. Változások a KDNP ifjúsági szervezetének vezetőségében Információink szerint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió tegnapi országos választmányán beigazolódtak azok a feltevések, mely szerint a KDNP egyes vezetői saját elképzeléseik szerint kívánják az ifjúsági szervezet vezetőségét átalakítani. Az előző, decemberi országos választmányon ugyanis már történt egy hasonló sikertelen kísérlet. A mostani választmány összehívását, mely igen váratlanul érte az IKU-t — hiszen rövid időn belül ez már a második ilyen találkozó —, Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke kezdeményezte. Egyes feltételezések szerint nem véletlenül, hiszen az ő fia, Szilágyi Szabolcs az IKU elnöke, és a vezetőségben történt változások az ő megerősítését jelentik az ifjúsági szervezetben. Szilágyi Szabolcs a választmány után elmondta, hogy elfogadták a ’93. évi beszámolóját és a következő évre vonatkozó programját, ezenkívül két új vezetőségi tagja lett az IKU- nak: Pauk Gábor információs és Hargittai Attilla belpolitikai alelnökök személyében. Lapunk megkérdezte Kecskés Gusztávot, az IKU eddigi információs alelnökét, hogy hogyan értékeli a választmányt. Kecskés Gusztáv a megjelentek alacsony száma miatt a vasárnapi gyűlést nem nevezte választmánynak, és hangsúlyozta, hogy szerinte a KDNP sem fogja az ott történt személyi változásokat elfogadni. • F. D.