Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. január 3., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD Meciar helyett Moraovík vagy Kovác? A szlovák elnök nagykoalíciót akar Pozsonyi tudósítónktól_______ Az új év köszöntése Szlová­kiában az állami önállósodás első évfordulójának ünneplésé­vel fonódott össze. A kormány tagjai szilveszter éjszakáján a Matica Slovenská vezetőivel közösen Pozsony főterén mél­tatták az ország megalakulá­sát. Szlovákia első önálló évét értékelte újévi beszédében a köztársasági elnök is. Michal Kovác leszögezte: az ország létrejötte történelmi szük­ségszerűség volt. Létezésének tényével azoknak is meg kellene békülniük, akik sajnálattal emlé­keznek Csehszlovákia megszűn­tére. A tavalyi év eredményeinek értékelése után az államfő a par­lamentet megosztó súlyos politi­kai ellentétekről szólt. Annak el­lenére, hogy nincs túlságosan sok párt a parlamentben, nem si­került létrehozni egy olyan koa­líciót, amely biztosította volna a kormányzati stabilitást — mond­ta, és felszólította a törvényhozás pártjait: keressenek soraikban olyan személyiségeket, akikben megvan az együttműködési készség egy széles alapokon nyugvó nagykoalíció létrehozá­sához. Az új kormány összeállítása­kor az elnök szerint a legutóbi választások eredményeiből kell kiindulni, azokat pedig a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom nyerte meg. „Nagy szeren­csétlenség lenne, ha a parlamenti pártok léte, vagy bukása egyet­len személyen múlna” — tette hozzá Michal Kovác. A szlovák államfő megfigyelők szerint egy olyan nagykoalíció létrehozására szólított fel, amelyben nem fel­tétlenül szerepel Vladimír Me­ciar. Parlamenti értesülések sze­rint Kovác már meg is kezdte az előzetes tárgyalásokat az új kor­mányról, az ellenzék számára is elfogadható kormányfőjelöltként Jozef Moravcík külügyminiszter, illetve Roman Kovác miniszter­elnök-helyettes neve merült fel. Az államfő beszédében nem tért ki ugyan a magyar polgár­­mesterek komáromi felhívása kapcsán feszültté vált dél-szlo­vákiai helyzetre, de hangsúlyoz­ta: az ország területi egységét és integritását meg kell védeni. Va­sárnap délután kezdődött meg a dél-szlovákiai szlovákok nagy­gyűlése, amelynek fő témája a komáromi felhívás, illetve a he­lyileg kisebbségben élő szlová­kok jogai voltak. • S.E. A Le Monde a magyar—szlovák viszonyról Veszélyes „egymásra licitálás” MTI --------------------------------------­Félő, hogy Szlovákia második évének első napjai a Meciar-kor­­mány és az ottani jelentős magyar kisebbség újabb erőpróbájával kezdődnek: január 2-ától ugyanis a Matica Slovenská elnevezésű hazafias szervezet tüntetéseket szervez a január 8-ai komáromi gyűlés ellen, ahol magyar önkor­mányzati képviselők egy dél­szlovákiai „autonóm tartomány” kikiáltását tervezik. A magyarok így kívánnak tiltakozni az ország adminisztratív újrafelosztására vonatkozó tervek ellen — írja a Le Monde tegnapi számában a lap idilontudósítója. Yves-Michel Riols úgy látja: ez az „egymásra licitálás” azért különös, mert a szlovákiai ma­gyar kisebbség helyzete kétségte­lenül a legkevésbé nyugtalanító — miközben a romániai, s főleg a vajdasági magyaroknak valóban reális alapjuk vannak az aggoda­lomra. Szerinte a szlovákiai magyar kisebbség panaszai inkább szim­­bolikusak, az együttélés — egyébként fontos — jeleire vo­natkoznak, így például elítélik az államfő által decemberben aláírt törvényt, melynek értelmében minden férjezett nő nevéhez hoz­zá kell tenni a szlovák „óva” vég­ződést. Vagy — mint Riols írja — ott van a „táblák háborúja”: egy törvénytervezet engedélyez­né a kétnyelvű táblák elhelyezé­sét azokban a településekben, ahol a kisebbség létszáma eléri a 20 százalékot — de a magyar írásmód csak a szlovák név pusz­ta fordítása lehet. Ügyetlenség, vagy szándékos­ lépés, amely az etnikai feszültsé­gek szításával akarja elterelni a figyelmet más problémákról? — teszi fel a kérdést Riols. — Bármi legyen is a szándék, ez a két, ön­magában egyébként jóindulatú törvény hozzájárul a bizonytalan­ság légkörének megteremtéséhez. Amerikai diplomáciai kampány MTI---------------------------------------­Az amerikai kormányzat beha­tó diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó ke­let-európai országokat: az azon­nali NATO-tagság követelése he­lyett fogadják el a szövetség fo­kozatos kibővítésének a tervét — írta újévi számában a The Wa­shington Post, külügyminisztériu­­mi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köz­társaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely han­goztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A lap szerint a kezdeményezés elutasítása a kelet-európai partne­rek — jávásképpen Prága, Varsó és Budapest — részéről egyér­telműen aláásná a koncepció szövetségi szintű felkarolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcsértekezle­tétől várják. Az újság tudomása szerint az amerikai nagykövetségeken ke­resztül kézbesített üzenetekben Washington figyelmeztette a ke­let-európaiakat, hogy a békepart­nerség elutasítása nem szolgálná az érdekeiket, ellenben a kezde­ményezés elfogadása a legjobb esélyt nyújtaná a számukra a tag­sággal együtt járó biztonsági ga­ranciák jövőbeli megszerzésére. Hogy eloszlassák egy újra megiz­mosodó és terjeszkedő vágyakat kergető Moszkvával szembeni aggodalmukat, amerikai hivatalos személyiségek jelezték a kelet­­európai partnereknek, hogy szóba jöhet a koncepcióhoz tartozó programok végrehajtásának a fel­­gyorsítása, kiváltképpen ami a közös tervezést, a kiképzést és hadgyakorlatok megrendezését il­leti — írta a lap. CZSETHAZ IRODABÚTOR -IRODABERENDEZÉS 1065 Budapest, Nagymező u. 68. Tel.:269-3024, 269-3025 Fax:269-3023 Politikai egyeztetés Bukarestben Új esztendő:új kormány? Bukaresti tudósítónktól Romániában már ma rend­kívüli ülésszakra ül össze a képviselőház, s Ion Illiescu az év első napjaiban is folytatta tárgyalásait a parlamenti pár­tok vezetőivel. Az államfő po­litikai paktum létrehozására törekszik, amelynek alapján esetleg új kormányt lehetne alakítani. A kormányváltás szükséges­ségében ugyan minden politikai párt egyetért, eltérnek azonban a vélemények az új kabinet összetételéről, színezetéről. A kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Pártja nemzeti egy­ségkormányt akar — nyilatkoz­ta Florin Radulescu Botica, a párt szenátora. A Román Nem­zeti Egységpárt a kormánypárt­tal együtt kíván kétpárti kabine­tet létrehozni, miniszterelnök­nek pedig továbbra is Nicolae Vacaroiut javasolja, akárcsak a Nagy-Románia Párt. A Polgári Szövetség Pártjá­nak elnöke, Nicolae Manolescu szerint a kormánypárt mellett csakis az ellenzéki tömörülések vehetnének részt az új koalíció­ban, s hasonlóan vélekedett a Liberális Párt­ 1993 vezetője, Dinu Patriciu is. Az RMDSZ a reformfolyamatot felgyorsító, a demokratikus fejlődést szavato­ló kabinetet tart szükségesnek. Kónya Hamar Sándor úgy vélte, a miniszterelnöknek a névtelen szakemberek közül kikerülő, határozott politikai programot követő technokratának kell len­nie, s példaként Antall Józsefet hozta fel. A Demokrata Párt nevében nyilatkozó Adrian Severin nem annyira a kormány színezetét, mint inkább a mögötte álló par­lamenti politikai többség össze­tételét nevezte meghatározónak, konkrétan pedig a kormánypárt, a Demokrata Párt és a Demok­ratikus Konvenció koalícióját vélte elképzelhetőnek. • Bogdán Tibor The Observer: „Budapest nem szervez összeesküvést” MIT--------------------------------------­A The Observer című balol­dali brit lap tegnapi számában a határokon túl élő 5 millió ma­gyar helyzetével is foglalkozott. A szerző, Nick Thorpe kelet-eu­rópai szerkesztő Budapestről keltezett cikkében megállapítot­ta, hogy a Szlovákiában, Romá­niában és Szerbiában élő ma­gyarok mind jobban berzen­kednek nacionalista kormá­nyaik ellen, és kulturális vala­mint területi autonómiát akar­nak. E három országban egyesek ebben bizonyítékot látnak Ma­gyarország szándékára, hogy fe­lülvizsgálja a határokat, de ezt a gyanúsítást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar ki­sebbségek vezetői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar la­kosságának képviselői jövő­ szom­­batosg gyűlést tartanak Komárom­ban, szerveződésük első jeleként, többek között amiatt, hogy a szlo­vák kormány a járási határok át­rajzolásával szlovák többséget akar teremteni minden járásban. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés Lász­ló szerint „békés etnikai tisztoga­tás” folyik, és az RMDSZ meg­osztott. A brit szerző azt írta, hogy Szerbiában boszniai stílusú etni­kai tisztogatástól félnek a magya­rok. Magyarországon a határon tú­liak helyzete máris kampánytéma a jövő tavaszi választásokra, de az egymással küzdő politikusok in­kább a környező országokat igye­keznek megnyugtatni, semmint a kisebbségek ügyét képviselni — írta Nick Thorpe. Ebből a brit lap szerzője azt a következtetést von­ta le, hogy a komáromi összejöve­tel és a hasonló akciók nem lehet­nek Budapestről szervezett össze­esküvések, ellenkezőleg, annak felismerésére vallanak a kisebbsé­gek körében, hogy csak saját ma­guk állhatnak ki érdekeikért, a­m­íg meg nem valósul a szélesebb eu­rópai integráció. Nagysurányi szlovák memorandum MTI Tegnap este közzétették a Dél-Szlovákiában élő szlovákok 6. nagysurányi nagygyűlésének memorandumát, melyben egye­bek között felszólították a szlo­vák parlamentet: vizsgálja felül azt a határozatát, melyben a Szlovák Köztársaság deklarálta, hogy a nemzetiségkérdést az Európa Tanács 1201-es határo­zatának szellemében fogja ke­zelni. A Matica Slovenská szerve­zésében megrendezett nagygyű­lést javarészt „előzetes válasz­nak” szánták arra, hogy a Csal­lóközi Falvak és Városok Tár­sulása január 8-ára a szlovákiai Komáromban nagygyűlést ter­vez. A memorandum ezt a ma­gyar nemzetiségi kezdeménye­zést „az ország felforgatását célzó alkotmányellenes próbál­kozásnak” minősíti, s ezért an­nak megakadályozására szólítja fel Szlovákia legfelsőbb állami szerveit. Kelet-Európa talpra állása meghatározza az idei évet MTI---------------------------------------1994 távlatai kedvezőek Len­gyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország számára, bár az előrejelzett növekedési ütem meglehetősen alacsony. Szlová­kia, Bulgária és Románia viszont valódi drámát él át, ahol ebben az évben pangás vagy a nemzetgaz­daság visszaesése áll be — állapí­totta meg tegnapi számában a La Repubblica című olasz lap. Megítélése szerint Kelet-Európa nehezen menő talpra állása az egyik olyan legfontosabb kérdés, amely az elkövetkező néhány hó­napban jelentős befolyással lesz arra, hogy 1994 a béke reményét, vagy baljós események bekövet­kezését hozza-e majd. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Nyelviskolája 1077 Budapest, Rózsa utca 4-6. Nyelviskola telefon: 122-5057, 121 5800/17m. Nyelvvizsga Iroda telefon: 122-5679, 121-5800/17m. NYELVOKTATÁS ÉS NYELVVIZSGA p/lY HUTVCtVI Jc*vTI JnUcJLX Általános és szakmai nyelvvizsgára FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK . — Úgy látszik, hogy a Bo­­ross-kormány, az előző kabi­nethez hasonlóan, gyakran semmibe veszi a munkaválla­lók jogait — jelentette ki teg­napi sajtótájékoztatóján a­­Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerveze­tének (KKDSZ) országos tit­kára, Vadász János. A KKDSZ értékelése szerint a kormány december 30-ai ülésén érdek­­egyeztetési kötelezettségének tudatos elmulasztásával tár­gyalta meg és fogadta el a köz­­gyűjteményi, közművelődési és művészeti dolgozók jogviszo­nyát szabályozó kormányren­delet módosítását. Az újonnan alkotott jogsza­bály veszélyezteti a közalkal­mazottak eddig megszerzett bértáblái besorolását, mert „el­felejti” megerősíteni, hogy az 1992. július elseje előtti munka­­viszonyok mindegyikét — bele­értve a nappali tagozatos egye­temi éveket és a sorkatonai szolgálat időszakát is — 1993. december 31-ei hatállyal és visszamenőlegesen, a dolgozók számára kedvező módon kell beszámítani. Ezt az Országgyű­lés által november végén módo­sított közalkalmazotti törvény, ha nem egészen egyértelműen is, de előírja. A kormányrendelet viszont a törvény félreérthetőségét ki­használva azt sugallja, hogy a kedvező besorolásokkal 1995. január elsejéig lehetne várni. Vadász János úgy vélekedik, hogy a kormányzati átértékelés­hez anyagi meggondolások ve­zettek, hiszen a besorolások kö­rüli huzavona összességében 7 milliárd forintnyi bérmegtakarí­tást eredményezhet. Másrészt a jogbiztonság el­vét sérti a kormányrendeletnek az a része, amely a felsőfokú politikai végzettségeket nem so­rolja a jövőben a legmagasabb közalkalmazotti osztályba. A KKDSZ szerint ez veszélyes precedenst teremthet, hiszen nem lehet kizárni, hogy majd egy későbbi kormány például a Pázmány Péter Katolikus Egye­temen szerzett felsőfokú vég­zettségeke tiltja ki az F kategó­riából. Vadász János hangsúlyozta: szakszervezetük mindent elkö­vetett, hogy előzetesen felhívja az illetékesek figyelmét az egyeztetés nélküli jogszabály elfogadásában rejlő veszélyek­re. Hivatalos levélben fordultak mind a művelődési szaktárcá­hoz, mind pedig a Miniszterel­nöki Hivatalhoz. Mivel erőfe­szítéseik eredményteleneknek bizonyultak, a KKDSZ most a Legfelsőbb Bíróságtól kéri az említett kormányrendelet ér­vénytelenítését. Egyúttal az Al­kotmánybíróság figyelmét is felhívja a szerzett jogokat sértő kormányzati döntések növekvő számára. • N. D. Tiltakozik a KKDSZ­ „A kormány újból elmulasztotta az érdekegyeztetést” Ismét helyén a dombormű Ismét eredeti helyére került vissza vasárnap az a Petőfi-dom­­bormű, amelyet a költő születé­sének centenáriumán, 1923-ban helyeztek el először a főváros­ban. A domborművet a székesfő­város polgárai akkor az egykori Horváth-házra tették, oda, ahol 1848-ban a Nemzeti dalt és a 12 pontot cenzúra nélkül nyomtat­ták ki. Ez a ház a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. A domborművet, amelyet több év­tizedig múzeumban őriztek, a Pest-budai Petőfi Egyesület kez­deményezésére a fővárosi önkor­mányzat és több intézmény tá­mogatásával helyezték vissza eredeti helyére. A bronz dom­borművet Búza Barna szobrász­­művész restaurálta. Az emlékmű újbóli elhelyezésének alkalmá­ból Wéber Antal, a Pest-budai Petőfi Egyesület elnöke és Mar­schall Miklós, Budapest főpol­gármester-helyettese mondott beszédet, majd közösen megko­szorúzták az e­mléktáblát FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Orbán egy MDF —SZDSZ—Fidesz -KDNP koalícióról Egy MDF—SZDSZ—Fidesz —KDNP koalíció létrejöttét a választások után elképzelhető­nek tartja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Vasárnap este a Kossuth rádió Késő Esti Krónikájában a pártelnök ehhez hozzátette, hogy bár ez csak „gondolatkísérlet” a mandátumok számának ismerete nélkül, de politikailag elképzel­hető variáció. Annál is inkább, mert sok tényező efelé tereli az eseményeket. Orbán szerint pártja nem venne részt olyan koalícióban, amely az MSZP programja köré szerveződne, és olyanban sem szívesen, amelyben az MDF gazdasági programja lenne az irányadó. MTI Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyermekotthont szándékoznak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagyma­rosi vízierőmű-beruházás része­ként emelték az építkezésen dol­gozók számára, de miután a be­ruházás abbamaradt, a házak máig is üresen állnak. A kor­mány nemrég úgy döntött, hogy a szobi gyermeknevelő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagy­marosi lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A me­gyei tervek szerint az épületek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vácdukai nevelőinté­zet lakóit, valamint a pomázi Te­leki-kastélyban működő gyer­mek- és ifjúságnevelő intézetet. Ezzel a nagymarosiak nem érte­nek egyet, s kifogásolják, hogy a döntés a hátuk mögött, megkér­dezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Dunakanyar leg­szebb részén álló épületeket in­kább idegenforgalmi célokra kellene hasznosítani, ebből több gazdasági előnye származna a nagyközségnek és a megyének. Ezért az első januári megyei közgyűlésen a nagymarosiak transzparensekkel jelennek majd meg, hogy tiltakozásuknak han­got adjanak. „Nem vagyunk gyermekellenesek” — mondta Gyaraki F. Ferenc alpolgármes­ter, hozzátéve: még csak nem is a lakosság, az üdülők nyugalmát, avagy a természeti értékeket fél­tik a gyerekektől, de meggyőző­désük szerint nevelőotthont a megye más vidékén is be lehet rendezni, szép környezetben és jó körülmények között, nem fel­tétlenül szükséges az ország ki­emelt idegenforgalmi övezeté­ben létrehozni. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készülő demonstrációval kapcsolatban úgy vélekedett: indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. A ter­vekről tájékoztatták a helyi ön­kormányzat vezetőit. Demonstráció Nagymaroson A tét az erőmű-lakótelep jövője MAGYAR HÍRLAP. Fegyver nélkül: egy év, polgári szolgálat: 18 hónap Az új honvédelmi törvény hatálybalépésével január 1- jétől kezdve az európai nor­mákhoz igazodva módosul az alternatív sorkatonai szolgálat ideje hazánkban is. A fegyver nélküli szolgálatra jelentke­zők 15 hónap helyett immár 12-re vonulnak be valamelyik alakulathoz. A polgári szolgá­latra jelentkezőknek a megyei munkaügyi központok jelöl­nek ki munkahelyet — több­nyire egészségügyi-szociális intézményekben —, amely az eddigi 22 hónap helyett 18 hó­napon keresztül jelent kötele­zettséget a fiataloknak — tá­jékoztatta lapunkat Nagy At­tila ezredes, a Magyar Hon­védség vezérkarának csoport­főnök-helyettese. Az ezredes elmondta: 1989- ben vezették be Magyarorszá­gon a kétféle alternatív sorkato­nai szolgálatot. A fegyver nél­küli katonai szolgálat során a fiatalok nem kapnak fegyveres­­ kiképzést, sőt­ egyáltalán nem vesznek kezükbe fegyvert. A katonai eskü helyett fogadalmat tesznek, egyébként a kijelölt alakulaton belül teljesítenek szolgálatot. Az eddig tapaszta­lok szerint évente mintegy 15- 20 fiatal, főként vallási okok miatt választja ezt az alternatív szolgálati formát. A polgári szolgálat január 1- jétől teljesen függetlenné válik a honvédségtől. Olyannyira, hogy a jövőben már nem a had­kiegészítő parancsnok, hanem a lakóhely szerint illetékes jegyző bírálja el a bevonuló ilyen irá­nyú kérelmét. Amennyiben nem merül fel valamilyen kizáró ok — például fegyverviselési engedély birto­kosa, vagy bizonyíthatóan erő­szakos bűncselekményt követett el stb. —, lehetőséget kap az il­lető, hogy polgári szolgálatot teljesítsen. Ez idő alatt nem is érintkezik a hadsereggel. A me­gyei munkaügyi központban je­lölik ki többnyire valamelyik közeli egészségügyi vagy más szociális intézményben a mun­kahelyét. Fizetés helyett azon­ban sorkatonai illetményt, illet­ve ellátást kap. Az 1989-es be­vezetés óta összesen mintegy háromezer kérelmet bíráltak el — döntő többségében pozitívan — az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetői. Nagy Attila kérdésünkre ho­­zátette: a honvédelmi vezetőség nem tart attól, hogy a csökken­tett alternatív katonai szolgálati idő miatt túlzottan megnöve­kedne az ilyen irányú kérelmek száma. •G. Z. Köszönet a jókívánságokért Boross Péter miniszterelnök közleményben köszönte meg a miniszterelnökké választása alkalmából érkezett jókívánságo­kat. A gratulációkat viszonzó üdvözletében a nemzet érdekében elkötelezett cselekvésre, helytállásra buzdít, és áldásos, ered­ményes új esztendőt kíván minden magyarnak. Vízdíjemelés a Dunántúlon Sem az infláció, sem pedig az üzemeltetési költségek nem lesznek hatással a DRV új víz­díjaira, sokat inkább a szerve­zeti átalakulás. Vagyis az, hogy a Dél-dunántúli Regionális Vízművekhez tartozó települé­sek felében az önkormányza­tok tulajdonába kerültek a víz­művek, és a díjat is ott hatá­rozzák meg. A Környezetvédelmi, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umban várhatóan februárban állapítják majd meg az új vízdí­jakat, és nemcsak a Dunántúli Regionális Vízmű területén, ha­nem az ország más részeiben is jelentős tarifaemelkedésre lehet számítani — derült ki egy sió­foki sajtótájékoztatón.A víz- és csatornaszolgáltatás termelői ára — legalábbis a DRV-nél — együttesen mintegy 50 száza­lékkal lenne több. Ebből a csa­tornadíj 138 Ft, országosan is a legmagasabb. De a 75 Ft-os víz­díj is az első tíz között szerepel­ne. A költségvetés a korábbiak­hoz hasonlóan jövőre is orszá­gosan másfél milliárd forintot irányoz elő a magas fogyasztói díjak kompenzálására, de ez a DRV szerint kevés. Legkeve­sebb 600 millió forintra lenne szükségük. Amennyiben ezt megkapnák, akkor 29 százalékra mérséklőd­ne az emelkedés. Vagyis a DVR számításai szerint februártól a lakosságnak 104 Ft-ot kellene fizetnie a víz- és csatornaszol­gáltatás fejében a DRV terüle­tén. • F. L. Változások a KDNP ifjúsági szervezetének vezetőségében Információink szerint az Ifjú­sági Kereszténydemokrata Unió tegnapi országos választmányán beigazolódtak azok a feltevé­sek, mely szerint a KDNP egyes vezetői saját elképzeléseik sze­rint kívánják az ifjúsági szerve­zet vezetőségét átalakítani. Az előző, decemberi országos vá­lasztmányon ugyanis már tör­tént egy hasonló sikertelen kí­sérlet. A mostani választmány összehívását, mely igen váratla­nul érte az IKU-t — hiszen rö­vid időn belül ez már a második ilyen találkozó —, Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alel­­nöke kezdeményezte. Egyes feltételezések szerint nem véletlenül, hiszen az ő fia, Szilágyi Szabolcs az IKU elnö­ke, és a vezetőségben történt változások az ő megerősítését jelentik az ifjúsági szervezet­ben. Szilágyi Szabolcs a vá­lasztmány után elmondta, hogy elfogadták a ’93. évi beszámo­lóját és a következő évre vonat­kozó programját, ezenkívül két új vezetőségi tagja lett az IKU- nak: Pauk Gábor információs és Hargittai Attilla belpolitikai al­­elnökök személyében. Lapunk megkérdezte Kecs­kés Gusztávot, az IKU eddigi információs alelnökét, hogy ho­gyan értékeli a választmányt. Kecskés Gusztáv a megjelentek alacsony száma miatt a vasárna­pi gyűlést nem nevezte választ­mánynak, és hangsúlyozta, hogy szerinte a KDNP sem fog­ja az ott történt személyi válto­zásokat elfogadni. • F. D.

Next