Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 26-38. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1., keddKÜLFÖLD-BELFÖLD Interjú Michal Cerny budapesti cseh ügyvivővel Értelmét vesztette a visegrádi lobbizás A békepartnerség rendszerében — amelyben egyedileg fogják mérni az egykori szocialista országok „NATO-érettségét” — nincs értelme a 4 visegrádi országnak nyomásgyakorló csoportként fellépnie, véli Csehország. Prága a közép-európai regionális együttműködésnek elsősorban a szabadkereskedelem megteremtésében, a menekültpolitika egységesítésében, a környezetvédelemben és az infrastruktúra fejlesztésében látja értelmét; fontosnak tartja Közép-Európa stabilitását, és ezért jó kétoldalú kapcsolatokat akar a térség államaival — mondja Michal Cerny, Csehország budapesti ügyvivője. — Sok megfigyelő szerint a cseh, lengyel, magyar, szlovák legfelső vezetők és az amerikai elnök prágai találkozója nem volt más, mint a négy közép-európai ország együttműködésének, vagyis a visegrádi csoportnak a temetése. Úgy vélik, hogy a visegrádi csoportot elsősorban Csehország verte szét. Lát még egyáltalán helyet magának Prága a visegrádi együttműködésben ? — Visegrád temetéséről nincsen szó, sőt, a prágai találkozó Visegrád szempontjából is sikernek tekinthető, mert első lépés lehet egy új visegrádi önmeghatározás felé. Mivel a békepartnerségből fakadóan a NATO-tagságot minden egyes ország csak saját erejére támaszkodva nyerheti el, a nyugati integrálódás kérdésében a visegrádi csoportnak nincs értelme nyomásgyakorló csoportként működnie. Ha ugyanis Visegrádot csak úgy értelmezzük, mint nyomásgyakorló csoportot, amely lehetőséget teremt ennek a régiónak a Nyugat- Európához való csatlakozására, akkor ezzel a regionális együttműködést olyan területre szűkítjük le, ahol nagyon nehezen található meg a közös nevező. — Csehország most akkor megszabadult attól a kötöttségtől, hogy a másik három középeurópai országgal kelljen egyeztetnie politikáját, amire már két éve amúgy is egyre kevesebb kedvet mutatott, sőt legújabban már azt is módszeresen kerülte, hogy a közép-európaiságnak akár az árnyéka is rávetődjön. Nem a közép-európaiság volt az, amit kerülni igyekeztünk, hanem az az eltúlzott külpolitikai retorika, amely a Visegrád márkanévre bízta országaink Európához való integrálódását. Mi nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az Európához való integrálódás belpolitikai aspektusainak. A visegrádi csoport például a NATO- felvétel elnyerése érdekében az utóbbi időben túlságosan hangsúlyozta a kifelé orientálódását, a látszatszerepét. A cseh álláspont szerint ennek sokkal kisebb jelentősége van a békepartnerségtükrében, ugyanis mostantól minden országban komoly belpolitikai döntésekre lesz szükség. Minden országnak súlyos kötelezettségeket kell vállalnia, nem csak a parlamentnek, de a közvéleménynek is, ami rendkívül komoly belpolitikai feladat, mert az embereket fel kell készíteni a katonai többletkiadásokra, sőt arra is, hogy esetleg más NATO-országok érdekeiért kell harcolni. Ezt nagyon nehéz elérni csúcstalálkozókon elhangzó nemes nyilatkozatokkal. Ezt a harcot minden országnak saját magának kell megvívnia. A cseh fél kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a visegrádi országoknak képesek kell lenniük a gazdasági együttműködésre. Ezt az álláspontot sokszor sajnálatosan úgy értelmezték, mintha Prága ürügyet keresne arra, hogy ne kelljen együttműködnie. Holott a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére nagy lehetőségek vannak a CEFTA, a közép-európai szabadkereskedelmi egyezmény keretében. Csehország változatlanul amellett van, hogy a vámokat az egyezmény által előírt 8 évnél rövidebb idő alatt bontsuk le. —A szabadkereskedelmen kívül milyen ötletei vannak Csehországnak a visegrádi együttműködés újrameghatározására? —Hasznos lenne közös migrációs politikát kialakítani, valamint együttműködni a környezetvédelemben és az infrastruktúra fejlesztésében. Csehország nagyon fontosnak tartja, hogy ebben a térségben politikai stabilitás legyen, és az együttműködés ne korlátozódjék látszatokra. A régió országaival való jó viszony a cseh külpolitika egyik prioritása. Erre a jó viszonyra akkor van esélyünk, ha kimondjuk, hogy vannak dolgok, amelyekben elsősorban a bilaterális együttműködés számít. Nagyon sajnálatosnak tartanánk, ha a Visegrádról folyó vita miatt esetleg károsodnának a bilaterális kapcsolatok. Ezt semmiképpen sem akarjuk, különösen nem Magyarországgal. — Ha Csehország ilyen jó viszonyra törekszik Magyarországgal, akkor hogyan hagyhatja több mint egy éve üresen a budapesti nagyköveti posztot? — Valóban túlságosan régóta húzódik ez a dolog. Pedig a jó akarat megvan, csakhogy Csehszlovákia szétválásának következtében Csehországban szűkebb lett azoknak a köre, akik értenek Magyarországhoz, és tudnak magyarul. Ráadásul olyan személyiségek, mint Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete és a mostani prágai magyar nagykövet, magasra tették a lécet. De bízom abban, hogy nyáron már lesz cseh nagykövet Magyarországon. • Scipiades Iván Michal Cerny FOTÓ: ISZA FERENC Göncz Árpád meghívta Jasszer Arafatot MTI---------------------------Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a Világazdasági Fórum és a Világművészeti Fórum munkájában vesz a svájci Davosban, vasárnap találkozott Süleyman Demirel török köztársasági elnökkel, Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, Valdis Birkavs lett miniszterelnökkel, Jean-Claude Paye-jel, az OECD főtitkárával, és Jacques de Larosiére-rel, az EBRD elnökével. Demirel elnökkel egyetértettek abban, hogy a magyar—török politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítése egyes területeken hozzájárulhat Magyarország integrációja haladásához is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Magyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejmán-kiállításhoz kapcsolódóan sor kerülhet. A két elnök megvitatta a volt Jugoszlávia területén, így Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetet. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy szükség van a rendezésre azért is, hogy a Magyarországra érkezett menekültek visszatérhessenek hazájukba. Demirel elnök kifejezte Törökország készségét arra, hogy minden, a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésben részt vegyen. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását. A megbeszélésen áttekintették a magyar—palesztin kapcsolatokat is, és szó esett az újjáépítés programjáról is. Mindezeket a kérdéseket megvitatják majd Arafat magyarországi látogatásán. Az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerősítette. Birkavs lett miniszterelnök jelezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműködésre törekednek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggésben új lett a magyar megállapodások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Árpád kérte a teljes tagságra irányuló magyar törekvés támogatását, hogy mielőbb megszülethessen a tagsági tárgyalásokat elindító politikai döntés. Page igen pozitívan értékelte az eddigiekben Magyarország és az OECD számos bizottsága között kialakult együttműködést, jelezte, hogy a szervezetben megkezdődött a gondolkodási folyamat több ország, így Mexikó, Korea és a közép-európai országok felvételéről. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Kádár Béla miniszter társaságában áttekintette az EBRD által a magyar gazdasági átalakuláshoz, privatizációhoz, a magánszektor fejlődéséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatást, amely eddig közel 200 millió ECU konkrét támogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezettséget jelentett. Szintén áttekintettek néhány olyan területet, amelyen az EBRD további támogatást nyújthat Magyarországnak, különös tekintettel a bankszektorra és a nagyvállalati privatizációra. Rövid távon jelentős nehézségeket jósol országa gazdaságának Borisz Fjodorov, aki a múlt héten vált meg az orosz pénzügyminiszteri széktől. Mint mondta, hosszabb távon senki sem tudja meggátolni a piacgazdasági reformok folytatódását Oroszországban, eleinte azonban néhány hónapnyi megtorpanás várható. Fjodorov szerint éppen az a kérdés, hogy milyen hosszú lesz a késlekedés. Fjodorov elmarasztalólag szólt Viktor Csemormirgyin kormányfőről, akiben szerinte nincs meg a szándék további reformok bevezetésére. Maga a miniszterelnök a reformok folytatódását ígérte Davosban, egyúttal határozottan kizárta a régi rendszer visszatérésének lehetőségét. Hazatérnek Szomáliából a német ENSZ-katonák Berlini tudósítónktól Hétfőn megkezdődött a német ENSZ-kéksisakosok, technikai és hadászati eszközeik visszaszállítása az NSZK-ba. A Bundeswehregységek Szomáliai humanitárius missziója vasárnap ért véget. A bonni védelmi minisztérium kénytelen volt megerősíteni a Bild am Sonntag című lap értesüléseit, miszerint a német kéksapkásoknál drogot találtak. Egy Belet Huenből Mogadishuba tartó Bundeswehr konvoj ellenőrzése során az illetékes, átkutatva a gyanús járműveket és a kéksapkások csomagjait több zacskónyi, mintegy 30 grammnyi kábítószert leltek. •M. G. MTI---------------------------Félreértésből tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szomáliai fővárosban élelmiszerért sorban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a sebesült. A mogadishui tragédia amiatt következett be, mert az amerikai katonák a tömegről azt hitték, hogy az el akarja állni útjukat. Öt éve vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával Horn csak Szűrössel és Grósszal egyeztetett Ma öt éve, hogy hazánk felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, amit a világsajtó történelmi jelentőségű lépésnek minősített. Horn Gyula, akkor külügyi államtitkári minőségében írta alá Szöulban a dokumentumokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatfelvételről. A politikus az évforduló kapcsán az MH-nak elmondta: a döntést egy sajátos taktikának köszönhetően sikerült elfogadtatni a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagországával. — Néhány nagy témát olyannak ítéltünk, ami nem szorul egyeztetésre a Varsói Szerződésen belül. Én ezek közé soroltam a kapcsolatok felvételét a Koreai Köztársasággal, arra hivatkozva a saját belső ortodox ellenzékkel szemben, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem tagja a VSZ- nek, következésképp nem vagyunk arra kötelezve, hogy ezt a lépésünket egyeztessük — közölte Horn Gyula. Amikor 1988 tavaszán a délkoreaiak nagyon konspiratív módon, kerülő úton megkeresték, és közölték, hogy rendezni szeretnék Magyarországgal a kapcsolatokat, akkor — hogy utólag ne érje vád — mindössze két emberrel, Grósz Károllyal és Szűrös Mátyással beszélt erről. Mindkettőjük részéről teljes támogatást kapott. Ennek alapján tárgyalt az akkori koreai elnök, Ro Te Vu különleges megbízottjával, amire teljes titokban került sor Budapesten, nemcsak a VSZ többi tagállama várhatóan nagyon kedvezőtlen reagálása, hanem elsősorban a KNDK feltételezett — és később igazolódott — nagyon heves ellenállása miatt. Magyar részről a politikai rendezés legfőbb kritériuma az volt, hogy Szöul megfelelő anyagi támogatásban részesítse hazánkat. Ez a gyakorlatban egy mintegy 600 millió dolláros hitelkonstrukciós keretlehetőséget jelentett. Az akkori vezetőket koreai gazdaság fejlődésének modellje is foglalkoztatta. Ugyanakkor azzal számoltunk, hogy ha a kapcsolatok kiépítését elfogadja a világ, azok nem maradnak meg a kétoldalú keretek között. A Korea, Tajvan, Hongkong, a volt Szovjetunió és hazánk közötti többoldalú kapcsolatok kialakulására is számítottunk — emlékezett vissza az akkori elképzelésekre Horn Gyula, és kifejtette: — Az is vezérelt bennünket, hogy ha sikerül elősegíteni Dél-Korea nemzetközi elszigeteltségének oldását, az bizonyára jótékony hatást gyakorol a két Korea viszonyára is. — Az volt a hitvallásom, hogy ha az ember gondos elemzés után döntésre jutott, akkor azt a döntést következetesen végre kell hajtani, így voltam Dél-Koreával is. Ugyanakkor az a meggyőződés vezérelt, hogy Magyarország biztonságát csak az Észak-atlanti Szövetség garantálhatja. Ezért javasoltam 1990 februárjában egy szoros politikai együttműködés kialakítását a NATO-val. Ennek a koncepciónak az alapján kezdeményeztem a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, ez vezetett tagfelvételi kérelmünkhöz az Európa Tanácsba, illetve az EK-társulási egyezmény kérésének a felvetéséhez — jelentette ki Horn Gyula, aki kifejtette: szerinte elsősorban Magyarországon múlott, hogy Dél-Koreával az elmúlt négy év alatt nem úgy alakultak a kapcsolatok, ahogyan eredetileg szerettük volna. „Úgy ítélem meg, hogy nem voltunk kellően aktívak” — mondta, és annak a véleményének adott hangot, hogy a nyugat-európai kapcsolatoknak ugyan nincsenek alternatívái, de létkérdés a piacszerzés, tehát a többi viszonylatot sem szabad elhanyagolni. • Trom András Zlenko: rövidesen kulturális autonómia a kárpátaljai magyaroknak Magyar—ukrán külügyi tárgyalások Kiküldött tudósítónk jelenti Ungvárról „Kárpátalján a különböző nemzetiségek olyan harmonikus viszonyban élnek egymással, hogy véleményem szerint hamarosan megvalósulhat a kárpátaljai magyarok kulturális autonómiája” — mondta a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva tegnap Ungváron Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter azon a sajtótájékoztón, amelyet Jeszenszky Gézával közösen tartottak négyszemközti megbeszélésüket követően. Zlenko hozzátette: Ukrajna sok energiát fektet abba, hogy a területén élő kisebbségek helyzetét a törvényhozással összhangban rendezze, s reményét fejezte ki, hogy a gazdasági problémák megoldásával egyenes arányban megoldódnak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák is. Jeszenszky a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az ukrán kollégájával folytatott eszmecserén Zlenko kérésére jelen volt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke is. Jeszenszky Géza egynapos látogatására az adott alkalmat, hogy tegnap megérkezett Beregszászra a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére szánt magyar segélyszállítmány. Ezt adta át Ungváron jelképesen Jeszenszky Géza Anatolij Zlenkónak. A magyar kormány 20, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig 19 millió forint értékben küldött gyógyszert, élelmiszert és ruházati cikkeket a nyolc árvíz sújtotta járásba. Kárpátalján a hivatalos felmérések szerint 30 trillió kupon (körülbelül 80 millió dollár) veszteséget okozott az árvíz. A külügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségét. Szó volt a határátkelők helyzetének tartós megoldásáról, a kárpátaljai magyarság kulturális autonómiájáról is. Részletesen megvitatták a délszláv válsággal kapcsolatos tapasztalataikat. A két külügyminiszter megállapította, hogy mindkét országnak gazdasági veszteségeket okoz a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó, s a károk kompenzálásának érdekében további lépéseket kell tenni. Zlenko kijelentette: Ukrajnának érdekében áll, hogy fokozatosan csökkentsék a szankciók nyomásának erejét. Jeszenszky megjegyezte, hogy a válság rendezéséről mindkét ország hasonlóképpen gondolkodik, a politikai rendezést támogatja. Anatolij Zlenko bejelentette, hogy Ukrajna a jövőben valószínűleg növelni fogja a délszláv térségben az ENSZ égisze alatt állomásozó békefenntartó kontingensét. Zlenko közölte, hogy Ukrajna ellenzi a szerb állások esetleges bombázását. Jeszenszky hozzátette, hogy el kell kerülni minden olyan lépést, ami a térségben állomásozó ENSZ-erőkkel szemben provokációt válthat ki. Egy kérdésre válaszolva Anatolij Zlenko kijelentette: Ukrajna hamarosan aláírja Brüsszelben a békepartnerséghez való csatlakozásról szóló keretdokumentumot. Jeszenszky Géza délután rövid, gesztusértékű látogatást tett Beregszászon, ahol találkozott a járási vezetőkkel. Onnan Ungvárra visszatérve a külügyminiszter részt vett a KMKSZ elnökségi ülésén. Amint azt Fodó Sándor a Magyar Hírlapnak elmondta, tájékoztatta a külügyminisztert a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Elmondta, hogy várhatóan ez év szeptemberében — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával együttműködve — megkezdheti működését a beregszászi magyar főiskola. Fodó reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül rendeződhet a kárpátaljai magyarok kulturális autonómiájának ügye. • Dajka Béla Javaslat az OVB tagjaira MTI--------------------------Kónya Imre belügyminiszter hétfőn este megküldte javaslatát az Országgyűlés elnökének az Országos Választási Bizottság (OVB) személyi összetételére. Zsuffa István helyettes közjogi államtitkár mondta: miután a miniszter a hét végéig nem kapott újabb javaslatokat a parlementi pártfrakcióktól, ezért az eredeti elképzelésének megfelelő listát továbbította. Eszerint a bizottság titkárának ismét dr. Kara Pált, a BM önkormányzati helyettes államtitkárát javasolja, aki már 1990-től tölti be ezt a funkciót. A bizottság tagjának dr. Erdélyi Árpádot, a Magyar Jogászegylet főtitkárát az ELTE tanszékvezetőjét, dr. Horváth Sándort, a Független Jogászfórum alelnökét, dr. Kukorelli Istvánt, az ELTE alkotmányjogi tanszékvezetőjét és dr. Németh Jánost, az ELTE általános rektorhelyettesét, tanszékvezetőjét jelöli, aki 1990-től az OVB elnöke. Zsuffa István elmondta azt is, amennyiben a köztársasági elnök e héten kitűzi a választás időpontját, úgy várhatóan már a jövő hét elején dönthet a parlament az OVB tagjainak kinevezéséről. A tervek szerint február közepéig minden a választással összefüggő miniszteri rendelet hatályba léphet. A Magyar Szocialista Párt ma juttatja el a belügyminiszterhez az Országos Választási Bizottság összetételére vonatkozó személyi javaslatát. Tóth András ügyvivő Kónya Imre azon nyilatkozatára reagált, amely szerint mivel nem kapta meg az ellenzéki pártok javaslatát, az eredeti névsort kívánja beterjeszteni az Országgyűlésnek. (A törvény szerint a bizottságba jelölt személyeket a belügyminiszter választja ki, a parlamenti pártok véleményét figyelembe véve.) Ellenzéki oldalról Horváth Sándornak, a Független Jogászfórum alelnökének jelölése ellen merült fel kifogás, aki jelenleg a Magyar Televízió etikai bizottságának elnöke. Tóth András elmondta: az MSZP Horváth Sándor helyett egy vidéki egyetemi oktatót javasol. „Az első bevallott blokk” • Folytatás az 1. oldalról A pártelnökök azt a kérdést, hogy miért nem született konkrét megállapodás, azzal hárították el, hogy mindezt a pártok vezetőtestületeinek kell jóváhagynia. Lapunk kérdésére, hogy miként vélekednek arról, hogy a pártelnökök ellen egyéni választókerületben a többiek nem indítanak jelöltet, elhangzott: erről is később döntenek, a megoldást illetően pedig Pető Iván közölte: ő Zuglóban indul, s pártja nem zárná ki a közös jelölést. Ezzel szemben Orbán Viktor „humoros” megoldásnak találná, ha parlamenti pártok elnökei közös jelöltként indulnának. Egy elnök csak saját pártjáért vállalhat felelősséget — mondta, ugyanakkor a külső támogatást nem zárta ki, még visszaléptetés árán sem. Zwack Péter kijelentette: a kölcsönös támogatás gondolata szimpatikus számára. Nagy Tamás pedig elmondta, hogy pártja a közös támogatásból indul ki. A későbbi koalíciós partnerválasztásra vonatkozó kérdésre Orbán egy angol mondást idézett: ,A hídon akkor kell átmenni, amikor odaért az ember”. Pető Iván szerint nem lelkesedésből, hanem azért köt egy párt koalíciót, mert kormányozni kell az országot. Zwack Péter szavaiból kiderül, hogy a megbeszélésen volt szó a Fidesz—SZDSZ ellentéteiről. Magyar Bálintnak a Hétnek adott vasárnapi interjúja kapcsán Orbán Viktor megjegyezte: az SZDSZ küldöttgyűlésére csak pénteken délelőtt kaptak meghívót, ezért nem mentek el a délután kezdődő tanácskozásra. A Mahir-privatizáció és a Vasárnapi Hírek kapcsán mondottakról pedig a Fidesz elnöke kijelentette: nem értik Magyar Bálint miről beszélt, de elvárják tőle a bocsánatkérést, mivel az SZDSZ ügyvivői által mondott hamis vádak rontották a tárgyalási esélyeket. Pető úgy replikázott, hogy Magyar csupán kérdéseket fogalmazott meg. A vita ellenéreazonban továbbra is közös a cél, hogy a liberális pártok meghatározók legyenek — hangsúlyozta az SZDSZ elnöke. • F. A. A Szálasi Gárda fenyegette bombával a zsinagógát A Szálasi Gárda elnevezésű „illegális hungarista szervezet” képviselője elismerte, hogy a Dohány utcai zsinagóga elleni bombariadót szervezetük egy tagjának bejelentése okozta. Az ifjú gárdista akkor a Móricz Zsigmond körtér egyik nyilvános fülkéjéből telefonált. — „Amikor a túloldalon bejelentkeztek, hogy ez a Magyar Izraeliták Országos Szövetségének Múzeuma (!), akkor bejelentettem, hogy az épületben hamarosan bomba fog robbanni. Ezután letettem a kagylót ”— számol be a nyilas utód. A közelmúltban más zsidó objektumok ellen elkövetett hasonló merényletek mögött is gyanítható a Szálasi Gárda részvétele, ám kérdésünkre a szervezet képviselői visszautasították, hogy valamennyihez közük lenne. A gárdát egy „Mengele” becenévre hallgató 17 éves fiatalember vezeti. Az ifjú „Mengele” érdeklődésünkre kifejti, hogy most a megfelelő propagandamunkát kívánják elvégezni: nyilaskeresztes szórólapokat és Szálasi-fejjel díszített plakátokat ragasztanak szerte az országban. Plakátjaikat jelszavakkal ékesítik: például a csontvázakon ülő holló, amelynek feje helyén Göncz Árpád köztársasági elnök portréja látható, a következő olvasható: „Ne válassz többet Magyarország élére élősködő zsidópárti vezetőket.” A megfelelő propagandát követik majd — annak idejében, úgymond — a tettek. — E tettek részleteiről azért nem beszélek — magyarázza az ifjú „Mengele” —, mert esetleg illegális szervezkedéssel és fegyveres akciók előkészítésével vádolhatnának meg, pedig erről még nincs szó. A szkinhedmúltat ma már megtagadó — amúgy kopasz, bomberdzsekis és Martens bakancsos — ifjak „radikális nacionalistáknak” mondják magukat. • Bartus László MAGYAR HÍRLAP. A KDNP Szabolcs felzárkóztatásáért Elfogadta 10 egyéni jelöltjének kampánytervét és programját a KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöksége. Szilágyiné Császár Terézia, országos alelnök, megyei elnök elmondta, hogy pártjuk központi programjának prioritásai mellett megfogalmazzák és vállalják a térség felzárkóztatását elősegítő feladatokat. Az elnökség levélben fordul a parlamenti pártok megyei szervezeteihez, s ebben választási etikai szabályok közös elfogadását kezdeményezi. A KDNP a programok megmérkőzésében érdekelt — tette hozzá a párt vezetője. • Fe. A. Szocialista válasz Romániából MTI---------------------------A Szociális Demokrácia Romániai Pártja úgy véli, hogy Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok teljes és minél gyorsabb normalizálását, fejlesztését, beleértve az alapszerződés megkötését is, ami egyaránt szolgálná a két szomszéd nép érdekeit, illetve a biztonság és a béke ügyét. Egyebek mellett ez áll abban az üzenetben, amelyet Oliviu Gherman, a kormányzó Szociális Demokrácia Romániai Pártjának elnöke küldött a Magyar Szocialista Pártnak. Az üzenetet román küldöttség nyújtotta át hétfőn Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével Horn Gyula pártelnöknek az MSZP székházában. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja megelégedéssel fogadta a Magyar Szocialista Párt álláspontját, miszerint történelmi kibékülésre van szükség Magyarország és szomszédai között, beleértve Romániát is. Horn Gyula az MTI érdeklődésére elmondta: az MSZP megítélése szerint van lehetőség nem csupán nyelvi, kulturális, hanem közigazgatási autonómia megvalósítására is Romániában. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke az MTI kérdésére hétfőn kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban: vajon kiket tekinthetünk Magyarország realista erőinek, akik garantálhatják egymásnak a levélben említett sikert? Vajon megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és hogy kommentálja azt? Vajon a két országnak szerződésre van-e szüksége, hogy rendezze kapcsolatait vagy megelégedett, jogokkal rendelkező állampolgárokra, kisebbségekre, legyenek azok kisebbségben vagy többségben élők? Vajon a határkérdést miért tartja aktuálisnak mindkét fél? — hangzottak a kabinetfőnök kérdései. Canon másológép & fax Egy tökéletesen működő másológép elsősorban a szervizt ellátó cég érdeme, fi japán gyártók éppen ezért nagy gondot fordítanak a márkakereskedő kiválasztására. A fi CANON bízik a Holland Rt. szaktudásában és velünk együtt reméli, hogy vevőink hasonló körültekintéssel döntenek majd a legmegbízhatóbb szállító mellett. * Ingyenes szaktanácsadás és országos szerviz. * Kérje tájékoztató anyagunkat! ---------HOULNDRI---------1124 BP., M6RODGK U. 27. TELEFON: 185-3755, FAX: 166-7641 Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapját 140 MILLIÓ forintra kiegészítjük!