Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 26-38. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1., keddKÜLFÖLD-BELFÖLD Interjú Michal Cerny budapesti cseh ügyvivővel Értelmét vesztette a visegrádi lobbizás A békepartnerség rendszeré­ben — amelyben egyedileg fog­ják mérni az egykori szocialista országok „NATO-érettségét” — nincs értelme a 4 visegrádi országnak nyomásgyakorló csoportként fellépnie, véli Csehország. Prága a közép-eu­rópai regionális együttműkö­désnek elsősorban a szabadke­reskedelem megteremtésében, a menekültpolitika egységesítésé­ben, a környezetvédelemben és az infrastruktúra fejlesztésében látja értelmét; fontosnak tartja Közép-Európa stabilitását, és ezért jó kétoldalú kapcsolato­kat akar a térség államaival — mondja Michal Cerny, Csehor­szág budapesti ügyvivője. — Sok megfigyelő szerint a cseh, lengyel, magyar, szlovák legfelső vezetők és az amerikai elnök prágai találkozója nem volt más, mint a négy közép-európai ország együttműködésének, vagy­is a visegrádi csoportnak a teme­tése. Úgy vélik, hogy a visegrádi csoportot elsősorban Csehország verte szét. Lát még egyáltalán he­lyet magának Prága a visegrádi együttműködésben ? — Visegrád temetéséről nin­csen szó, sőt, a prágai találkozó Visegrád szempontjából is siker­nek tekinthető, mert első lépés lehet egy új visegrádi önmegha­tározás felé. Mivel a békepart­nerségből fakadóan a NATO-tag­­ságot minden egyes ország csak saját erejére támaszkodva nyer­heti el, a nyugati integrálódás kérdésében a visegrádi csoport­nak nincs értelme nyomásgya­korló csoportként működnie. Ha ugyanis Visegrádot csak úgy ér­telmezzük, mint nyomásgyakorló csoportot, amely lehetőséget te­remt ennek a régiónak a Nyugat- Európához való csatlakozására, akkor ezzel a regionális együtt­működést olyan területre szűkít­jük le, ahol nagyon nehezen ta­lálható meg a közös nevező. — Csehország most akkor megszabadult attól a kötöttség­től, hogy a másik három közép­európai országgal kelljen egyez­tetnie politikáját, amire már két éve amúgy is egyre kevesebb kedvet mutatott, sőt legújabban már azt is módszeresen kerülte, hogy a közép-európaiságnak akár az árnyéka is rávetődjön.­­ Nem a közép-európaiság volt az, amit kerülni igyekeztünk, hanem az az eltúlzott külpolitikai retorika, amely a Visegrád már­kanévre bízta országaink Európá­hoz való integrálódását. Mi na­gyobb jelentőséget tulajdonítunk az Európához való integrálódás belpolitikai aspektusainak. A vi­segrádi csoport például a NATO- felvétel elnyerése érdekében az utóbbi időben túlságosan hangsú­lyozta a kifelé orientálódását, a látszatszerepét. A cseh álláspont szerint ennek sokkal kisebb jelen­tősége van a békepartnerség­­tük­rében, ugyanis mostantól minden országban komoly belpolitikai döntésekre lesz szükség. Minden országnak súlyos kötelezettsége­ket kell vállalnia, nem csak a par­lamentnek, de a közvéleménynek is, ami rendkívül komoly belpoli­tikai feladat, mert az embereket fel kell készíteni a katonai több­letkiadásokra, sőt arra is, hogy esetleg más NATO-országok ér­dekeiért kell harcolni. Ezt nagyon nehéz elérni csúcstalálkozókon elhangzó nemes nyilatkozatokkal. Ezt a harcot minden országnak saját magának kell megvívnia. A cseh fél kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a visegrádi országoknak képesek kell lenniük a gazdasági együttműködésre. Ezt az álláspontot sokszor sajná­latosan úgy értelmezték, mintha Prága ürügyet keresne arra, hogy ne kelljen együttműködnie. Ho­lott a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére nagy lehetőségek van­nak a CEFTA, a közép-európai szabadkereskedelmi egyezmény keretében. Csehország változatla­nul amellett van, hogy a vámokat az egyezmény által előírt 8 évnél rövidebb idő alatt bontsuk le. —A szabadkereskedelmen kí­vül milyen ötletei vannak Cseh­országnak a visegrádi együttmű­ködés újrameghatározására? —Hasznos lenne közös migrá­ciós politikát kialakítani, valamint együttműködni a környezetvéde­lemben és az infrastruktúra fej­lesztésében. Csehország nagyon fontosnak tartja, hogy ebben a térségben politikai stabilitás le­gyen, és az együttműködés ne korlátozódjék látszatokra. A régió országaival való jó viszony a cseh külpolitika egyik prioritása. Erre a jó viszonyra akkor van esélyünk, ha kimondjuk, hogy vannak dolgok, amelyekben első­sorban a bilaterális együttműkö­dés számít. Nagyon sajnálatosnak tartanánk, ha a Visegrádról folyó vita miatt esetleg károsodnának a bilaterális kapcsolatok. Ezt sem­miképpen sem akarjuk, különö­sen nem Magyarországgal. — Ha Csehország ilyen jó vi­szonyra törekszik Magyarország­gal, akkor hogyan hagyhatja több mint egy éve üresen a buda­pesti nagyköveti posztot? — Valóban túlságosan régóta húzódik ez a dolog. Pedig a jó akarat megvan, csakhogy Csehszlovákia szétválásának kö­vetkeztében Csehországban szű­­kebb lett azoknak a köre, akik ér­tenek Magyarországhoz, és tud­nak magyarul. Ráadásul olyan személyiségek, mint Csehszlová­kia utolsó budapesti nagykövete és a mostani prágai magyar nagykövet, magasra tették a lé­cet. De bízom abban, hogy nyá­ron már lesz cseh nagykövet Ma­gyarországon. • Scipiades Iván Michal Cerny FOTÓ: ISZA FERENC ­ Göncz Árpád meghívta Jasszer Arafatot MTI------­---------------------­Göncz Árpád köztársasági el­nök, aki a Világazdasági Fórum és a Világművészeti Fórum mun­kájában vesz a svájci Davosban, vasárnap találkozott Süleyman Demirel török köztársasági el­nökkel, Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, Valdis Birkavs lett mi­niszterelnökkel, Jean-Claude Pa­­ye-jel, az OECD főtitkárával, és Jacques de Larosiére-rel, az EBRD elnökével. Demirel elnök­kel egyetértettek abban, hogy a magyar—török politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok bő­vítése egyes területeken hozzájá­rulhat Magyarország integrációja haladásához is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Ma­gyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szu­­lejmán-kiállításhoz kapcsolódóan sor kerülhet. A két elnök megvi­tatta a volt Jugoszlávia területén, így Bosznia-Hercegovinában kia­lakult helyzetet. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy szükség van a rendezésre azért is, hogy a Ma­gyarországra érkezett menekültek visszatérhessenek hazájukba. De­mirel elnök kifejezte Törökország készségét arra, hogy minden, a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésben részt vegyen. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnö­kével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását. A meg­beszélésen áttekintették a ma­gyar—palesztin kapcsolatokat is, és szó esett az újjáépítés prog­ramjáról is. Mindezeket a kérdé­seket megvitatják majd Arafat magyarországi látogatásán. Az erre szóló meghívást Göncz Ár­pád szóban is megerősítette. Birkavs lett miniszterelnök je­lezte Göncz Árpádnak, hogy szo­rosabb együttműködésre töreked­nek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggés­ben új lett a magyar megállapo­dások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Árpád kérte a teljes tagságra irányuló magyar törekvés támogatását, hogy mie­lőbb megszülethessen a tagsági tárgyalásokat elindító politikai döntés. Page igen pozitívan érté­kelte az eddigiekben Magyaror­szág és az OECD számos bizott­sága között kialakult együttmű­ködést, jelezte, hogy a szervezet­ben megkezdődött a gondolkodá­si folyamat több ország, így Me­xikó, Korea és a közép-európai országok felvételéről. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnöké­vel Göncz Árpád Kádár Béla mi­niszter társaságában áttekintette az EBRD által a magyar gazdasá­gi átalakuláshoz, privatizációhoz, a magánszektor fejlődéséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatást, amely eddig közel 200 millió ECU konkrét tá­mogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezettséget jelentett. Szintén áttekintettek né­hány olyan területet, amelyen az EBRD további támogatást nyújt­hat Magyarországnak, különös tekintettel a bankszektorra és a nagyvállalati privatizációra. Rövid távon jelentős nehézsé­geket jósol országa gazdaságá­nak Borisz Fjodorov, aki a múlt héten vált meg az orosz pénzügy­­miniszteri széktől. Mint mondta, hosszabb távon senki sem tudja meggátolni a piacgazdasági re­formok folytatódását Oroszor­szágban, eleinte azonban néhány hónapnyi megtorpanás várható. Fjodorov szerint éppen az a kér­dés, hogy milyen hosszú lesz a késlekedés. Fjodorov elmaraszta­­lólag szólt Viktor Csemormir­­gyin kormányfőről, akiben sze­rinte nincs meg a szándék továb­bi reformok bevezetésére. Maga a miniszterelnök a reformok folytatódását ígérte Davosban, egyúttal határozottan kizárta a ré­gi rendszer visszatérésének lehe­tőségét. Hazatérnek Szomáliából a német ENSZ-katonák Berlini tudósítónktól Hétfőn megkezdődött a német ENSZ-kéksisakosok, technikai és hadászati eszközeik visszaszállí­tása az NSZK-ba. A Bundeswehr­­egységek Szomáliai humanitárius missziója vasárnap ért véget. A bonni védelmi minisztérium kénytelen volt megerősíteni a Bild am Sonntag című lap értesü­léseit, miszerint a német kéksap­kásoknál drogot találtak. Egy Be­let Huenből Mogadishuba tartó Bundeswehr konvoj ellenőrzése során az illetékes, átkutatva a gyanús járműveket és a kéksap­kások csomagjait több zacskónyi, mintegy 30 grammnyi kábítószert leltek. •M. G. MTI---------------------------­Félreértésből tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szomá­liai fővárosban élelmiszerért sor­ban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a sebesült. A mogadishui tragédia amiatt kö­vetkezett be, mert az amerikai ka­tonák a tömegről azt hitték, hogy az el akarja állni útjukat. Öt éve vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával Horn csak Szűrössel és Grósszal egyeztetett Ma öt éve, hogy hazánk fel­vette a diplomáciai kapcsola­tokat a Koreai Köztársaság­gal, amit a világsajtó történel­mi jelentőségű lépésnek minő­sített. Horn Gyula, akkor kül­ügyi államtitkári minőségében írta alá Szöulban a dokumen­tumokat a teljes körű diplo­máciai kapcsolatfelvételről. A politikus az évforduló kap­csán az MH-nak elmondta: a döntést egy sajátos taktikának köszönhetően sikerült elfogad­tatni a Szovjetunióval és a Var­sói Szerződés többi tagországá­val. — Néhány nagy témát olyan­nak ítéltünk, ami nem szorul egyeztetésre a Varsói Szerződé­sen belül. Én ezek közé sorol­tam a kapcsolatok felvételét a Koreai Köztársasággal, arra hi­vatkozva a saját belső ortodox ellenzékkel szemben, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem tagja a VSZ- nek, következésképp nem va­gyunk arra kötelezve, hogy ezt a lépésünket egyeztessük — kö­zölte Horn Gyula. Amikor 1988 tavaszán a dél­koreaiak nagyon konspiratív módon, kerülő úton megkeres­ték, és közölték, hogy rendezni szeretnék Magyarországgal a kapcsolatokat, akkor — hogy utólag ne érje vád — mindössze két emberrel, Grósz Károllyal és Szűrös Mátyással beszélt er­ről. Mindkettőjük részéről teljes támogatást kapott. Ennek alap­ján tárgyalt az akkori koreai el­nök, Ro Te Vu különleges meg­bízottjával, amire teljes titokban került sor Budapesten, nemcsak a VSZ többi tagállama várha­tóan nagyon kedvezőtlen reagá­lása, hanem elsősorban a KNDK feltételezett — és ké­sőbb igazolódott — nagyon he­ves ellenállása miatt. Magyar részről a politikai rendezés legfőbb kritériuma az volt, hogy Szöul megfelelő anyagi támogatásban részesítse hazánkat. Ez a gyakorlatban egy mintegy 600 millió dolláros hitelkonstrukciós keretlehetősé­get jelentett. Az akkori vezető­ket koreai gazdaság fejlődésé­nek modellje is foglalkoztatta.­­ Ugyanakkor azzal szá­moltunk, hogy ha a kapcsolatok kiépítését elfogadja a világ, azok nem maradnak meg a két­oldalú keretek között. A Korea, Tajvan, Hongkong, a volt Szov­jetunió és hazánk közötti több­oldalú kapcsolatok kialakulásá­ra is számítottunk — emlékezett vissza az akkori elképzelésekre Horn Gyula, és kifejtette: — Az is vezérelt bennünket, hogy ha sikerül elősegíteni Dél-Ko­­rea nemzetközi elszigeteltségé­nek oldását, az bizonyára jóté­kony hatást gyakorol a két Ko­rea viszonyára is. — Az volt a hitvallásom, hogy ha az ember gondos elem­zés után döntésre jutott, akkor azt a döntést következetesen végre kell hajtani, így voltam Dél-Koreával is. Ugyanakkor az a meggyőződés vezérelt, hogy Magyarország biztonságát csak az Észak-atlanti Szövetség ga­rantálhatja. Ezért javasoltam 1990 februárjában egy szoros politikai együttműködés kiala­kítását a NATO-val. Ennek a koncepciónak az alapján kezde­ményeztem a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, ez vezetett tagfelvételi kérelmünk­höz az Európa Tanácsba, illetve az EK-társulási egyezmény ké­résének a felvetéséhez — jelen­tette ki Horn Gyula, aki kifejtet­te: szerinte elsősorban Magyar­­országon múlott, hogy Dél-Ko­­reával az elmúlt négy év alatt nem úgy alakultak a kapcsola­tok, ahogyan eredetileg szeret­tük volna. „Úgy ítélem meg, hogy nem voltunk kellően aktí­vak” — mondta, és annak a vé­leményének adott hangot, hogy a nyugat-európai kapcsolatok­nak ugyan nincsenek alternatí­vái, de létkérdés a piacszerzés, tehát a többi viszonylatot sem szabad elhanyagolni. • Trom András Zlenko: rövidesen kulturális autonómia a kárpátaljai magyaroknak Magyar—ukrán külügyi tárgyalások Kiküldött tudósítónk jelenti Ungvárról „Kárpátalján a különböző nemzetiségek olyan harmonikus viszonyban élnek egymással, hogy véleményem szerint ha­marosan megvalósulhat a kár­pátaljai magyarok kulturális autonómiája” — mondta a Ma­gyar Hírlap kérdésére válaszol­va tegnap Ungváron Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter azon a sajtótájékoztón, amelyet Jeszenszky Gézával közösen tartottak négyszemközti megbe­szélésüket követően. Zlenko hozzátette: Ukrajna sok energiát fektet abba, hogy a területén élő kisebbségek hely­zetét a törvényhozással össz­hangban rendezze, s reményét fejezte ki, hogy a gazdasági problémák megoldásával egye­nes arányban megoldódnak a nemzeti kisebbségekkel kapcso­latos problémák is. Jeszenszky a sajtótájékozta­tón beszámolt arról, hogy az uk­rán kollégájával folytatott esz­mecserén Zlenko kérésére jelen volt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsé­gének elnöke is. Jeszenszky Géza egynapos lá­togatására az adott alkalmat, hogy tegnap megérkezett Bereg­szászra a kárpátaljai árvízkáro­sultak megsegítésére szánt magyar segélyszállítmány. Ezt adta át Ungváron jelképesen Je­szenszky Géza Anatolij Zlenkó­­nak. A magyar kormány 20, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig 19 millió forint értékben küldött gyógyszert, élelmiszert és ruházati cikkeket a nyolc ár­víz sújtotta járásba. Kárpátalján a hivatalos felmérések szerint 30 trillió kupon (körülbelül 80 mil­lió dollár) veszteséget okozott az árvíz. A külügyminiszterek áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatokat, a gazdasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségét. Szó volt a határátkelők helyzetének tartós megoldásáról, a kárpátaljai ma­gyarság kulturális autonómiájá­ról is. Részletesen megvitatták a délszláv válsággal kapcsolatos tapasztalataikat. A két külügymi­niszter megállapította, hogy mindkét országnak gazdasági veszteségeket okoz a Kis-Jugo­szlávia elleni ENSZ-embargó, s a károk kompenzálásának érde­kében további lépéseket kell ten­ni. Zlenko kijelentette: Ukrajná­nak érdekében áll, hogy fokoza­tosan csökkentsék a szankciók nyomásának erejét. Jeszenszky megjegyezte, hogy a válság ren­dezéséről mindkét ország hason­lóképpen gondolkodik, a politi­kai rendezést támogatja. Anatolij Zlenko bejelentette, hogy Ukraj­na a jövőben valószínűleg növel­ni fogja a délszláv térségben az ENSZ égisze alatt állomásozó békefenntartó kontingensét. Zlenko közölte, hogy Ukrajna ellenzi a szerb állások esetleges bombázását. Jeszenszky hozzá­tette, hogy el kell kerülni minden olyan lépést, ami a térségben ál­lomásozó ENSZ-erőkkel szem­ben provokációt válthat ki. Egy kérdésre válaszolva Anatolij Zlenko kijelentette: Ukrajna ha­marosan aláírja Brüsszelben a békepartnerséghez való csatlako­zásról szóló keretdokumentu­mot. Jeszenszky Géza délután rö­vid, gesztusértékű látogatást tett Beregszászon, ahol találkozott a járási vezetőkkel. Onnan Ung­­várra visszatérve a külügymi­niszter részt vett a KMKSZ el­nökségi ülésén. Amint azt Fodó Sándor a Magyar Hírlapnak el­mondta, tájékoztatta a külügymi­nisztert a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Elmondta, hogy vár­hatóan ez év szeptemberében — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával együtt­működve — megkezdheti műkö­dését a beregszászi magyar főis­kola. Fodó reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül rendeződ­het a kárpátaljai magyarok kultu­rális autonómiájának ügye. • Dajka Béla Javaslat az OVB tagjaira MTI---------­-----------------­Kónya Imre belügyminiszter hétfőn este megküldte javaslatát az Országgyűlés elnökének az Országos Választási Bizottság (OVB) személyi összetételére. Zsuffa István helyettes közjogi ál­lamtitkár mondta: miután a mi­niszter a hét végéig nem kapott újabb javaslatokat a parlementi pártfrakcióktól, ezért az eredeti elképzelésének megfelelő listát továbbította. Eszerint a bizottság titkárának ismét dr. Kara Pált, a BM önkormányzati helyettes ál­lamtitkárát javasolja, aki már 1990-től tölti be ezt a funkciót. A bizottság tagjának dr. Erdélyi Ár­pádot, a Magyar Jogászegylet fő­titkárát az ELTE tanszékvezető­jét, dr. Horváth Sándort, a Füg­getlen Jogászfórum alelnökét, dr. Kukorelli Istvánt, az ELTE alkot­mányjogi tanszékvezetőjét és dr. Németh Jánost, az ELTE általá­nos rektorhelyettesét, tanszékve­zetőjét jelöli, aki 1990-től az OVB elnöke. Zsuffa István el­mondta azt is, amennyiben a köz­­társasági elnök e héten kitűzi a választás időpontját, úgy várha­tóan már a jövő hét elején dönthet a parlament az OVB tagjainak ki­nevezéséről. A tervek szerint feb­ruár közepéig minden a választás­sal összefüggő miniszteri rendelet hatályba léphet. A Magyar Szocialista Párt ma juttatja el a belügyminiszterhez az Országos Választási Bizottság összetételére vonatkozó személyi javaslatát. Tóth András ügyvivő Kónya Imre azon nyilatkozatára reagált, amely szerint mivel nem kapta meg az ellenzéki pártok ja­vaslatát, az eredeti névsort kíván­ja beterjeszteni az Országgyűlés­nek. (A törvény szerint a bizott­ságba jelölt személyeket a bel­ügyminiszter választja ki, a parla­menti pártok véleményét figye­lembe véve.) Ellenzéki oldalról Horváth Sándornak, a Független Jogászfórum alelnökének jelölése ellen merült fel kifogás, aki jelen­leg a Magyar Televízió etikai bi­zottságának elnöke. Tóth András elmondta: az MSZP Horváth Sándor helyett egy vidéki egyete­mi oktatót javasol. „Az első bevallott blokk” • Folytatás az 1. oldalról A pártelnökök azt a kérdést, hogy miért nem született konkrét megállapodás, azzal hárították el, hogy mindezt a pártok vezetőtes­­tületeinek kell jóváhagynia. La­punk kérdésére, hogy miként vé­lekednek arról, hogy a pártelnö­kök ellen egyéni választókerület­ben a többiek nem indítanak je­löltet, elhangzott: erről is később döntenek, a megoldást illetően pedig Pető Iván közölte: ő Zugló­ban indul, s pártja nem zárná ki a közös jelölést. Ezzel szemben Or­bán Viktor „humoros” megoldás­nak találná, ha parlamenti pártok elnökei közös jelöltként indulná­nak. Egy elnök csak saját párt­jáért vállalhat felelősséget — mondta, ugyanakkor a külső tá­mogatást nem zárta ki, még visszaléptetés árán sem. Zwack Péter kijelentette: a kölcsönös tá­mogatás gondolata szimpatikus számára. Nagy Tamás pedig el­mondta, hogy pártja a közös tá­mogatásból indul ki. A későbbi koalíciós partnerválasztásra vo­natkozó kérdésre Orbán egy an­gol mondást idézett: ,A hídon ak­kor kell átmenni, amikor odaért az ember”. Pető Iván szerint nem lelkesedésből, hanem azért köt egy párt koalíciót, mert kormá­nyozni kell az országot. Zwack Péter szavaiból kiderül, hogy a megbeszélésen volt szó a Fi­desz—SZDSZ ellentéteiről. Ma­gyar Bálintnak a Hétnek adott va­sárnapi interjúja kapcsán Orbán Viktor megjegyezte: az SZDSZ küldöttgyűlésére csak pénteken délelőtt kaptak meghívót, ezért nem mentek el a délután kezdődő tanácskozásra. A Mahir-privati­­záció és a Vasárnapi Hírek kap­csán mondottakról pedig a Fidesz elnöke kijelentette: nem értik Ma­gyar Bálint miről beszélt, de el­várják tőle a bocsánatkérést, mi­vel az SZDSZ ügyvivői által mondott hamis vádak rontották a tárgyalási esélyeket. Pető úgy replikázott, hogy Magyar csupán kérdéseket fogalmazott meg. A vita ellenére­­azonban továbbra is közös a cél, hogy a liberális pár­tok meghatározók legyenek — hangsúlyozta az SZDSZ elnöke. • F. A. A Szálasi Gárda fenyegette bombával a zsinagógát A Szálasi Gárda elnevezésű „illegális hungarista szervezet” képviselője elismerte, hogy a Dohány utcai zsinagóga elleni bombariadót szervezetük egy tagjának bejelentése okozta. Az ifjú gárdista akkor a Mó­ricz Zsigmond körtér egyik nyil­vános fülkéjéből telefonált. — „Amikor a túloldalon bejelent­keztek, hogy ez a Magyar Izraeli­ták Országos Szövetségének Mú­zeuma (!)­, akkor bejelentettem, hogy az épületben hamarosan bomba fog robbanni. Ezután le­tettem a kagylót ”— számol be a nyilas utód. A közelmúltban más zsidó ob­jektumok ellen elkövetett hasonló merényletek mögött is gyanítható a Szálasi Gárda részvétele, ám kérdésünkre a szervezet képvise­lői visszautasították, hogy vala­mennyihez közük lenne. A gárdát egy „Mengele” bece­névre hallgató 17 éves fiatalem­ber vezeti. Az ifjú „Mengele” érdeklődé­sünkre kifejti, hogy most a meg­felelő propagandamunkát kíván­ják elvégezni: nyilaskeresztes szórólapokat és Szálasi-fejjel dí­szített plakátokat ragasztanak szerte az országban. Plakátjaikat jelszavakkal ékesítik: például a csontvázakon ülő holló, amely­nek feje helyén Göncz Árpád köztársasági elnök portréja látha­tó, a következő olvasható: „Ne válassz többet Magyarország élé­re élősködő zsidópárti vezetőket.”­ A megfelelő propagandát követik majd — annak idejében, úgy­mond — a tettek. — E tettek részleteiről azért nem beszélek — magyarázza az ifjú „Mengele” —, mert esetleg illegális szervezkedéssel és fegy­veres akciók előkészítésével vá­dolhatnának meg, pedig erről még nincs szó. A szkinhedmúltat ma már megtagadó — amúgy kopasz, bomberdzsekis és Martens ba­kancsos — ifjak „radikális nacio­nalistáknak” mondják magukat. • Bartus László MAGYAR HÍRLAP. A KDNP Szabolcs felzárkóztatásáért Elfogadta 10 egyéni jelöltjé­nek kampánytervét és programját a KDNP Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyei elnöksége. Szilágyiné Császár Terézia, országos alel­­nök, megyei elnök elmondta, hogy pártjuk központi programjá­nak prioritásai mellett megfogal­mazzák és vállalják a térség fel­zárkóztatását elősegítő feladato­kat. Az elnökség levélben fordul a parlamenti pártok megyei szer­vezeteihez, s ebben választási eti­kai szabályok közös elfogadását kezdeményezi. A KDNP a prog­ramok megmérkőzésében érde­kelt — tette hozzá a párt vezetője. • Fe. A. Szocialista válasz Romániából MTI---------------------------­A Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártja úgy véli, hogy Románia és Magyarország rea­lista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok tel­jes és minél gyorsabb normali­zálását, fejlesztését, beleértve az alapszerződés megkötését is, ami egyaránt szolgálná a két szomszéd nép érdekeit, illetve a biztonság és a béke ügyét. Egyebek mellett ez áll abban az üzenetben, amelyet Oliviu Gherman, a kormányzó Szociál­is Demokrácia Romániai Pártjá­nak elnöke küldött a Magyar Szocialista Pártnak. Az üzenetet román küldöttség nyújtotta át hétfőn Ion Donca budapesti ro­mán nagykövet vezetésével Horn Gyula pártelnöknek az MSZP székházában. A Szociál­is Demokrácia Romániai Pártja megelégedéssel fogadta a Ma­gyar Szocialista Párt álláspont­ját, miszerint történelmi kibékü­lésre van szükség Magyarország és szomszédai között, beleértve Romániát is. Horn Gyula az MTI érdeklődésére elmondta: az MSZP megítélése szerint van lehetőség nem csupán nyelvi, kulturális, hanem közigazgatási autonómia megvalósítására is Romániában. Oberfrank Ferenc, a külügy­miniszter kabinetfőnöke az MTI kérdésére hétfőn kijelen­tette: számos kérdés fogalma­zódott meg benne a hírrel kap­csolatban: vajon kiket tekinthe­tünk Magyarország realista erő­inek, akik garantálhatják egy­másnak a levélben említett si­kert? Vajon megfelel-e a nem­zetközi diplomáciai szokások­nak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és hogy kom­mentálja azt? Vajon a két or­szágnak szerződésre van-e szüksége, hogy rendezze kap­csolatait vagy megelégedett, jo­gokkal rendelkező állampolgá­rokra, kisebbségekre, legyenek azok kisebbségben vagy több­ségben élők? Vajon a határkér­dést miért tartja aktuálisnak mindkét fél? — hangzottak a kabinetfőnök kérdései. Canon másológép & fax Egy tökéletesen működő másológép elsősorban a szervizt ellátó cég érdeme, fi japán gyártók éppen ezért nagy gondot fordítanak a márkakereskedő kiválasztására. A fi CANON bízik a Holland Rt. szaktudásában és velünk együtt reméli, hogy vevőink hasonló körültekintéssel döntenek majd a legmegbízhatóbb szállító mellett. * Ingyenes szaktanácsadás és országos szerviz. * Kérje tájékoztató anyagunkat! ---------HOULNDRI---------1124 BP., M6RODGK U. 27. TELEFON: 185-3755, FAX: 166-7641 Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapját 140 MILLIÓ forintra kiegészítjük!

Next