Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 113-125. szám)

1994-05-16 / 113. szám

20­M MAGYAR HÍRLAP A genfi tűzszüneti felhívás ellenére Boszniában folytatódnak a harcok Pozíciójavítások a béketárgyalás felújítása előtt Újvidéki tudósítónktól • Folytatás az 1. oldalról Izetbegovic elnök elfogadha­tatlannak tartja a négy hónapos tűzszünetre tett javaslatot, mert szerinte két hónap alatt is meg­találhatják a politikai megol­dást. A tervben előirányzott 51,49 százalékos területi felosz­tást is elutasítja, mert ez úgy­mond a szerb agresszió megju­­talmazását jelenti. Szarajevó a bosnyák és horvát többségű te­lepülések alapján követeli a te­rületek 58 százalékát. Haris Silajdzic kormányfő szerint az akcióterv csak akkor fogadható el — s véleményét a boszniai horvátok is osztják —, ha a nemzetközi közösség kato­nai erővel garantálja a terv vég­rehajtását. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerbek „parlamenti el­nöke” ugyancsak elutasította a területek 51:49 arányú elosztá­sát. A szerbek tartós tűzszünetet szorgalmaznak, mert „a négy hónap csak arra jó, hogy a mu­zulmánok felkészüljenek az of­fenzívára”. Belgrádban azonban kedvezőbben ítélik meg az ak­ciótervet. Az állami rádió kommentáto­ra is kifogásokat sorol fel (pél­dául azt, hogy miért nem java­solták a Jugoszlávia elleni szankciók azonnali feloldását), ám mégis pozitívan értékelte a gazdasági zárlat kilátásba helye­zett fokozatos megszüntetését a boszniai béketerv valóraváltásá­­nak ütemében. A szemleíró szerint a megol­dás kulcsa az amerikaiak kezé­ben­ van, vagyis minden attól függ, hogy rá tudják-e venni a muzulmánokat és a horvátokat a békekötésre. Ami azonban Brckót illeti, a város és az ott haladó útvonal hovatartozása nem lehet kérdéses, mert ez „vi­tathatatlanul szerb terület”. Az északi folyosó kérdését a jelek szerint még nem tisztázták a nemzetközi közvetítők sem. Értesülések szerint a részletes térképek csak most készülnek. Bosnyák körökben úgy tudják, hogy a Száva mente az új bos­nyák—horvát föderációhoz tar­tozik majd, horvát kantonként. A szerbek azonban, mint eddig több alkalommal hangoztatták, ebbe semmilyen körülmények között sem egyeznek bele. II. Alekszij Belgrádban Belgrádban tartózkodik II. Alekszij orosz pátriárka, hogy kísérletet tegyen a balkáni há­borúzó felek összebékítésére. Vendéglátója Pál pátriárka, a szerb egyház feje. Az orosz főpap a tervek sze­rint Boszniába is ellátogat, ahol a szarajevói repülőtéren talál­kozni szeretne az ottani moha­medán és horvát egyház veze­tőivel. Mustafa Ceric bosnyák főpap azonban tegnap elutasította a ta­lálkozót, ha azon a szerb pát­riárka is részt vesz, aki úgy­mond felzárkózott az agresszo­­rok mellé. • J. Garai Béla Az új római külügyminiszter szerint nem lesz olasz revizionizmus MTI --------------------------­„Azonnal meg kell értetnünk a világgal, hogy az olasz bel­politikában történt gyökeres változás nem jelenti, hogy megszűnne az olasz külpoliti­ka alapvető irányvonalainak folytonossága. Nincs szándé­kunkban módosítani Olaszor­szág Európa iránti elkötele­zettségét, kisebb változások lesznek, de az alapvető irá­nyok maradnak ugyanazok, amik voltak” — jelentette ki Antonio Martino új olasz kül­ügyminiszter a Corriere della Sera című lapnak. A legnagyobb példányszámú olasz újság szombaton közölte az olasz külügyek új irányítójá­val készített beszélgetést. Martino elismerte, hogy az olasz külpolitika nehéz pillana­tot él át, ami szerinte a valós okok mellett a feltételezések miatt következett be. Új fejezet nyílt Olaszország történetében, de ha valaki figyelmesen tanul­mányozza az új olasz kormány programját, akkor el kell ismer­nie, hogy az nem egy jobboldali program — hangsúlyozta a mi­niszter. Martino úgy vélte, hogy a már­ciusi olasz választásokon való­ban vereséget szenvedett a bal­oldal, de nem a jobboldal győ­zött, mert az olasz politika iga­zán új főszereplője, Silvio Ber­lusconi Forza Italia nevű pártja a liberalizmus legjobb hagyo­mányaiból táplálkozik, „a régi séma szerint a centrumban he­lyezkedik el”. Az olasz külügyminiszter szerint Itáliának nem kell tarta­nia az elszigeteltségtől szövet­ségesei és barátai táborában, mert „vannak kormányok, me­lyek megértették, hogy mi törté­nik nálunk”. Martino alaptalannak nevezte az esetleges olasz revizioniz­­mustól való félelmet. Mint mondta, a kormányra került erők között néhány pontban tel­jes az egyetértés, konszenzus van azt illetően, hogy a határok­hoz nem szabad hozzányúlni, nem lehet „olajat önteni a tűz­re”, és a meglévő kétoldalú problémákat nyugalommal, a drámai felhangok mellőzésével kell kezelni. Martino cáfolta, hogy ellenezné az Európai Kö­zösség eszméjét. Mint mondta, a célt illetően mindenki egyet­érthet, a vita azon van, hogy mi­lyen úton lehet azt megvalósíta­ni. Mint mondta, nem az egysé­ges európai pénz megteremtését ellenzi, hanem azt vallja, hogy az egyeztetett európai árfolyam­­számítás 1992 októberében tör­tént összeomlása bebizonyítot­ta: nem lehet az egységes euró­pai pénz megteremtésének az egyedüli útja az árfolyammoz­gás korlátok közé szorítása. Azt sem lehet „Európa-elle­­nességének” bizonyítékaként te­kinteni, hogy bírálja a túlzott mértékű beavatkozást a piacok működésébe. „A túlzottan sok szabályozás miatt Európa az emberek szemében egy nemze­tek fölött álló végső szabályo­zóként jelenik meg, s ez elutasí­tást vált ki” — mondta. Martino nagyon ellentmon­dásosnak tartotta a korábbi olasz vezetőréteg viszonyát Eu­rópához. Az olasz politikusok úgy vélték, hogy hatalomra csak nemzeti szinten lehet szert tenni, ezért Olaszország képvi­seletét a nemzetközi fórumokon kisebb súlyú személyiségekre bízták. „Másrészt az a nézet uralko­dott, hogy csak Európa lehet minden problémánk megoldása, mikor éppen ennek az ellenke­zője igaz: problémáinkat ma­gunknak kell megoldanunk, függetlenül attól, hogy Európá­hoz tartozunk, mert ha ezt nem tesszük meg, összeegyeztethe­­tetlenné válunk a többi tagor­szággal” — hangsúlyozta. Silvio Berlusconi kormánya beiktatása után azonnal diplo­máciai offenzívába kezdett. Martino vasárnap Brüsszelben eligazítást tart az Európai Kö­zösség tagállamainál akkreditált olasz nagyköveteknek, majd hétfőn Jacques Delors-ral tár­gyal, és részt vesz az EU-kül­­ügyminiszterek tanácskozásán. Következő útja Washingtonba vezet, hogy előkészítse Bill Clinton június eleji római láto­gatását, majd a hét legfejlettebb ipari államot tömörítő G7 cso­port júliusi, nápolyi csúcstalál­kozóját. Háromezer embert kellett ideiglenesen evakuálni Felrobbant a lőszerraktár Vlagyivosztokban Moszkvai tudósítás A hivatalos tájékoztatás szerint nem volt atomtöltet és vegyi fegyver abban a lőszer­­raktárban, amely helyi idő szerint szombaton délután 16 órakor robbant fel Vlagyi­vosztoktól 100 kilométerre. A repülőbombák robbanása olyan erejű volt, hogy a város­ban földmozgást lehetett érezni, a raktár közvetlen közelében lé­vő település 3000 lakosát pedig ideiglenesen evakuálni kellett. Vasárnap délután az Interfaksz hírügynökség már azt jelentette, hogy a robbanás nyomán kelet­kezett tüzet lokalizálták, továb­bi robbanás nem várható, és a lakosság lassan kezdett vissza­térni a városba. A csendes-óceá­ni flotta parancsnoka a korábbi keserű tapasztalatok alapján el­rendelte, hogy azonnal nyissa­nak tüzet azokra, akik a hamar­jában elhagyott lakásokat meg­kísérlik kifosztani. A jelentések szerint a robbanás nem követelt emberáldozatokat, csupán a környező házak kitört ablaküve­gei sértettek meg néhány em­bert. A robbanás egyébként napra két évvel azután történt, hogy 1992. május 14-én közvetlenül a Csendes-óceán-parti nagyvá­ros külső kerületében felrobbant a flotta 2000 vagonnyi lőszert tartalmazó fegyverraktára, ami után pár napig égett a raktár és a környék, és legalább 6 ezer em­bert kellett kitelepíteni. • I. G. R. KÜLFÖLD Ruandában embereket égetnek • Folytatás az 1. oldalról :„Aztán hirtelen leváltották a tuszi prefektust, és egy hutut állí­tottak a helyére. Még aznap repü­lőgépeken megérkeztek a hírhedt elnöki gárda egységei, s nyomban gyilkolni kezdtek. Vermeket ás­tak, feltöltötték égő autógumikkal és élő embereket vetettek a tűz­be... Két nappal később nagy eső­zések eloltották a tüzeket. Heli­kopterek közeledtek, s a polgár­­mester elrendelte a holtak elteme­tését. Eltemettük őket a hegyol­dalban, de egy újabb eső kimosta a halottakat a földből...” — szá­molt be könnyeivel küszködve Sonier. A városban azelőtt mint­egy ezer tuszi élt, ma talán negy­venen maradtak, mivel még a vá­rosi kórház tuszi orvosait is meg­ölték. Valójában nem csak a hu­­tuk és a tuszik harcolnak egymás ellen: amint kitörtek a harcok, mindenki igyekezett leszámolni haragosával. Sonier tuszi felesége kijelentette: „A tuszik és hutuk soha többet nem élhetnek együtt. Meg kell osztani az országot”. A háromgyerekes családot az olasz konzul mentette ki, aki min­den másnap Burundiból Ruandá­ba autózik, hogy embereket mentsen. Sonier elmondta: hátra­hagyta élelmiszer-szállítmányo­zási vállalatát, mert kötelességé­nek érezte, hogy elmondja, mit látott. Butarei házában még 17 tuszi asszony és gyerek rejtőzik. Egy idős pap elmondta, hogy a Butarétól nyugatra lévő egyház­­községében április 14-én kezdő­dött az öldöklés, amikor hutu pa­rasztok elkezdték felégetni a tu­szik házait. Csak ezután érkezett a helyszínre mintegy 300 hutu milicista, akik megfontolt módon leöldösték a templomba és az is­kolába menekült nőket és gyere­keket. A mintegy kétezer áldozat­ra aztán rágyújtották az épületet, miközben a helyi hatóságok sem­mit sem tettek a vérfürdő meg­akadályozására. A hajnali hideg ellen zsákba burkolódzó fiatal ruandai menekült a benacói táborban, Tanzánia területén, ahová körübelül 250 ezren menekültek a ruandai véres polgárháború elől fotó­­t­ THE NEW DIESEL VOLVO 440/460 TD KEDVEZMÉNYES FINANSZÍROZÁS: NULL-LÍZING 1.463, egy tankolással VOLVO 440/460 TD 1,9 1, 66 kW/90 LE. VOLVO Biztonságot a minőség ad (ECE szerinti fogyasztás: 4,1l/100 km, 90 km/óránál.) VEZÉRKÉPVISELET: DENZEL Hungária Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 8. • Tel.: 269-1130 • Fax: 269-5171 VOLVO magyarországi márkakereskedők és szervizek. Budapest: Ivanics Kft., 1221 Kártya u. 1-3. Telefon: 226-2232 Spirál Autója u. V., 1134 Szabolcs u. 32-34. Telefon: 270-2699 Székesfehérvár: Ivanics Kft., 8000 Honvéd u. 8. Telefon: (22) 329-949 Cegléd: Zakar-Szerviz, 2700 4. sz. főút 69.km-nél Telefon: (53) 310-079 Győr: Debrecen: Pécs: Szombathely: Szeged: Blaskovics László, 9027 Bajza u. 3. Belme-Szerviz, 4030 Előd u. 1. Autókont Bt., 7627 Bokor u. 10. Volker Bt., 9700 Berzsenyi tér 2. Veszprémi Autószalon, 6727 Algyői út 65. Telefon: (96) 324-063 Telefon: (52)417-049 Telefon: (72) 316-200 Telefon: (94)311-304 Telefon: (62) 322-472 1994. május 16., hétfő Feszültség a jerikói hóderiskola miatt Tel Aviv-i tudósítónktól Az éjszaka leple alatt, a leg­nagyobb titokban ürítette ki az izraeli hadsereg vasárnapra virradóan Dzsabbaliát, a legna­gyobb gázai menekülttábort, „ahol az intifáda született”. Ez­zel tulajdonképpen befejező­dött a gázai polgári közigazga­tás átadása a palesztin rendőr­ségnek. Még pár napig folytatódnak a közös gázai járőrözések, de hol­nap már hivatalos búcsúztatás lesz a Kátif körzetben — a gya­korlatban a kiürítés befejeződött. Magas rangú izraeli tisztek di­csérik az ez idáig teljesen problé­mamentes, zavartalan együttmű­ködést a palesztinokkal. Tegnap első ízben ismerték el az izraeli hadsereg képviselői, hogy titok­ban tartják a kivonulás menet­rendjét, mégpedig hogy ezzel a minimumra csökkentsék a súrló­dást a palesztinokkal. Warren Christopher amerikai külügyminiszter, aki vasárnap ér­kezett Szíriába és ma este jön Je­ruzsálembe, rövid látogatást ké­szül tenni Jerikóban, hogy ezzel „adja áldását” a palesztin autonó­miára. A palesztin vezetők listát készítenek, melyben felsorolják, mi mindent kérnek Washington­tól — elsősorban pénzt —, hogy az autonómia, jobb lábbal indul­jon”. Peresz külügyminiszter és Arafat, a PFSZ vezetője holnap­után Oslóban találkozik, ahová mindketten hivatalosak egy béke­szobor leleplezésére. Dr. Ahmed Tibi, Arafat izraeli tanácsadója újfent megígérte egy csoport iz­raeli kneszet-képviselőnek, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács törli a Palesztin Chartából az Izrael megsemmisítésére felhívó pasz­­szusokat, mihelyt összeül „a fel­szabadult Palesztinában”. Mikor és hol lesz ez , azt nem részle­tezte. Jelen pillanatban a jerikói ősi zsinagóga ügye az az ütközőpont, amely körül egyetlen elővigyá­zatlan lépés is robbanáshoz vezet­het. A Salom al Jiszraelben az iz­raeli—palesztin egyezmény értel­mében egy jesiva (talmudista is­kola) működik, immár palesztin fennhatóság alatt. Vasárnap reg­gel megérkeztek a növendékek Porát képviselő vezetésével, és mindegyiküknél fegyver volt. Hosszasan imádkoztak, majd ta­nulásba fogtak. Jerikó palesztin városparancsnoka panaszt tett az izraeli összekötő tisztnél, hogy a bóhereknél fegyver van, de azt a választ kapta, hogy az egyez­mény ezt megengedi. Porát kép­viselő viszont azt nehezményez­te, hogy a templom egyik félre­eső szobáját a palesztin tisztek ru­határnak használják. A helyszí­nen egyelőre mindenki uralkodik magán. Lehallgatási lista Az államelnöktől kezdve, az állami főellenőrél folytatva, kép­viselők, újságírók, exportőrök — egyszóval „mindenki” szerepel azon a listán, amelyet vasárnap tettek közzé az utóbbi évek le­hallgatásainak áldozatairól. A botrány úgy tört ki, hogy két lap, a Jediot Ahronot és a Maariv feljelentésére a rendőrség letar­tóztatott két lehallgatási szakem­bert, akiket a törvénytelen lehall­gatásokkal vádolnak. Ebből da­gad most az országos botrány, amelybe valamilyen formában lassan majdnem mindenki bele­keveredik. • Naftali Kraus Világhíradó Nagylelkű svéd menekültpolitika (MTI) A svéd parlament 10,5 milliárd koronát szavazott meg az 1994—95 költségvetési évre a bevándorlási és menekültpoli­tika finanszírozására. A döntést minden párt támogatta, kivéve az Új Demokrácia pártot, amely szerint a svéd menekültpolitiká­val a lakosság nem ért egyet. A menekülttáborok fenntartása Svédországnak mintegy 2 mil­liárd koronájába kerül évente. A menekülteket befogadó önkor­mányzatok támogatására 6,8 milliárd koronát fizet az állam. Az ENSZ menekültügyi f­iztos­­ságának javaslatára efogadott menekültekre évente 1 milliárd koronát fordítanak. A szavazás utáni nyilatkozatban az Új De­mokrácia párt egyik képviselője úgy vélte, hogy Svédország túl­ságosan is nagyvonalú, többet költ a menekültpolitikára, mint az ENSZ menekültügyi hivatala az egész világon. Egy szociálde­mokrata képviselő élesen bírálta az előbbi kijelentést, és hozzá­tette, hogy a svédek többet köl­tenek évente alkoholra és chips­­re, mint a menekültekre. Amerikai fegyverszállítások Kambodzsának? (MTI) Az amerikai kormányzat fontolgatja, hogy eleget tesz Norodom Szih­anuk király kéré­sének, és fegyverszállítmá­nyokkal siet a kambodzsai had­sereg megerősítésére, miután a kormány egységei az utóbbi időkben érzékeny vesztesége­ket szenvedtek el a vörös khmerekkel vívott összecsapá­sokban. A The New York Ti­mes tegnapi jelentése szerint az Egyesült Államok nem egyedül cselekedne, hanem a nemzetkö­zi közösség tagjaival konzultál­va. Diplomáciai források sze­rint lehetséges partnerként első­sorban Franciaország, a volt gyarmattartó és Ausztrália jö­het szóba. Grúz—abház tűzszünet Moszkvai tudósítás Moszkvában a grúz parla­ment jóváhagyásának hiánya ellenére is aláírták a grúz—ab­ház tűzszüneti és csapatszétvá­lasztási megállapodást. Ennek értelmében a két fél egységei között biztonsági zóna jönne létre, ahová elsősorban orosz békefenntartókat küldenének, és ezek feladata lenne a harcok kiújulásának megakadályozá­sa, a menekültek szabad útjá­nak biztosítása. A szerződés az ENSZ égisze alatt, orosz közvetítéssel jött létre. Grúziában a parlament pénteken és szombaton is viharos ülést tar­tott az ügyben, a honatyák egy ré­sze azt akarta, hogy a moszkvai tárgyalóküldöttségtől vonják meg az aláírási mandátumot, ám nem született döntés. A grúzok számára nagyon sér­tő, hogy egyáltalán szóba kell áll­niuk az abházokkal, ám mást nem tehetnek, mert az őszi háborúban az elszakadni akaró régió hadse­rege megverte a grúz csapatokat. Tbilisziben az általános álláspont az, hogy Abháziát nem szabad elengedni, hanem széles körű szuverenitást kell adni a terület­nek, hogy az önként Grúzia része maradjon. • Izbéki Gábor Szomáli áldozatok a két Jemen háborújában MTI -------------------------­Az észak-jemeni erők saját állításuk szerint 16 kilométer­nyire megközelítették tegnap Adent, a déli országrész főváro­sát, míg a déli erők az északi fő­városra, Szanaára egy Scud ra­kétát lőttek ki, amely azonban a városon kívül csapódott be, és állítólag emberéletben nem okozott kárt. Az észak-jemeni vezetők szombaton elutasították déli el­lenfeleik tűzszüneti ajánlatát, s ezzel szertefoszlottak a május 5-én kitört harcok gyors befeje­zésére vonatkozó remények. A két országrész közötti háború áldozatául esett a hétvégén 175 Szomáliai menekült, akiknek tá­bora a déli és északi csapatok közé került. Ezt Ron Redmond, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője jelentette be vasárnap Genfben. Az Aden­­től délre lévő, eredetileg 10 ezer Szomáliai menekült számára épült Al Kud táborban még mintegy 1500 menekült tartóz­kodik, négyezren már elszöktek onnan, mivel a front a tábortól alig egy kilométernyire húzó­dik. A hírek szerint az Al Kud tá­borban elpusztult Szomáliák te­szik ki az áldozatok eddigi leg­nagyobb csoportját. A brit trónörökös Szentpétervár rekonstrukcióját szorgalmazza Moszkvai tudósítás Ahogy I. Péter cár Szentpé­tervár megalapításával nyitott ablakot Európára, úgy nyolc év­tizednyi szünet után Károly her­ceg a britek számára nyit abla­kot Oroszországra, így értékelik a Néva-parti nagyvárosban a brit trónörökös, Károly herceg ma kezdődő háromnapos láto­gatását. A herceg, aki az építészek af­féle királyi védnöke, ide is azért érkezik, hogy kampányt kezd­jen a város teljes rekonstrukció­ja érdekében. Szentpéterváron ugyanis a nemzetközi tőke se­gítségével szeretnék helyreho­zatni az épületeket a jövő szá­zad elején esedékes 300. szüle­tésnap tiszteletére. Károly útjának másik fontos célja II. Erzsébet ősszel esedékes látogatásának az előkészítése. A királynői látogatást az teszi lehe­tővé , amint Major miniszterel­nök még februárban mondta­­, hogy Oroszországban megtartot­ták az első szabad választásokat. Az orosz cári család és a brit uralkodóház közeli rokon­ságban állt. II. Miklós például V. György unokaöccse volt. V. György azonban a rokonság el­lenére sem látta jónak, hogy 1917-ben menedéket adjon II. Miklósnak és családjának. 1924-ben viszont már utasította Ramsay McDonald kormányfőt, soha ne hozza őt olyan helyzet­be, hogy kezet kelljen fognia rokonai gyilkosaival. Manapság már azt tervezik, hogy Szentpétervárott állami pompával helyezik méltó helyre a cári család 1991-ben fellelt maradványait. •I. G. R. Törvényszigorítás előtt Németországban? Berlini tudósítónktól A Bundestag jogi bizottságá­nak CDU-s vezetője a vizsgálati fogság törvényes idejének meg­hosszabbítását és a testi sértés bűncselekményének szigorúbb büntetését javasolja. Rudolf Scharping, az SPD elnöke, kan­cellárjelöltje ugyancsak a brutá­lis szélsőjobboldali bűnelköve­tőkkel szembeni hatékonyabb küzdelemre szólított fel a hétvé­gén. Az ellenzéki politikus a törvénytől és a rendőrségtől egyaránt hatékonyabb lépéseket vár. Ma a bonni koalíció jogi bi­zottsága rendkívüli ülésen vizs­gálja meg a törvényszigorítás lehetőségét, aminek apropója a május 12-i külföldiellenes atro­citás. Mint emlékezetes, Mag­deburgban mintegy félszáz jobboldali radikális idegenajkú polgárokat támadott meg. A keletnémet város csütörtö­ki utcai összecsapásaira élénken reagált a közvélemény is. A hétvégén többek közt Ber­linben, Lübeckben és Magde­­burgban tartottak békés tömeg­demonstrációkat a „barna pes­tis” és az idegenggyűlölet terje­dése ellen. Sabine Leutheusser-Schnar­­renberger (FDP) szövetségi igazságügyi miniszter azonban a hétvégén ismét azt hangsú­lyozta, hogy a meglévő szabá­lyozás maradéktalan betartása elegendő eszközt nyújt a kelet­németországi tendenciák meg­fékezéséhez. • Mrázik Géza

Next