Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 165-177. szám)

1994-07-16 / 165. szám

1994. július 16., szombat A külföld véleménye az új magyar kormány programjáról Szakítás és markáns kiigazítás " Semmi rendkívüli nincs ab­ban, hogy a megkötendő ma­gyar—román alapszerződésben a határok sérthetetlenségéről és a kisebbségi jogok garantálásá­ról szóló cikkelyek szerepelnek majd — nyilatkozta Traian Che­­beleu román elnöki szóvivő pénteken. A szóvivő Horn Gyu­la kijelölt magyar miniszterel­nöknek a Szlovákiával és Ro­mániával megkötésre váró alap­­szerződésekről szóló nyilatko­zatára reagált. A Financial Times budapesti tudósítója a lap pénteki számá­ban azt emelte ki Horn Gyula parlamenti beszédéből, hogy az új szocialista kormány kész a történelmi megbékélésre Romá­niával és Szlovákiával és fel­ajánlotta a területi igényekről való hivatalos lemondást. A Financial Times tudósítója szerint ez szakítás a távozó jobbközép kormány politiká­jával. A bécsi Kurier szerint a kül­földnek nem kell aggódnia az új kormány piacgazdaság és Euró­pa iránti elkötelezettsége, a fo­lyamatosság miatt. Markáns irányvonal-kiigazí­tás Hornéktól a lap szerint a szociális érzékenység növelésé­ben, a néphez közelibb stílus­ban várható, valamint a szom­szédos országok iránti a na­gyobb kompromisszumkész­ségben. A Neue Zürcher Zeitung a kormány kulcsfigurájának neve­zi Békesi Lászlót, és idézi a külföldi befektetők társaságá­nak értékelését: a megfelelő ember került­­a megfelelő helyre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint kormányprogra­mok általában nagyratörőek: egy sikert az új magyar koalíció már most elkönyvelhet, a túlon­túl hosszú választási harc után ugyanis nyugalom, higgadtság uralkodott el a politikai küzdel­meken. Az olyan gesztusokkal, mint Nagy Imre sírjának meg­koszorúzása, Horn Gyula azt kí­vánja bizonyítani, hogy komo­lyan gondolja a bejelentést: össze akarja fogni a népet, és széles támogatottságú kormányt kíván vezetni. Jók az esélyek, hogy Ma­gyarország a jövőben is stabili­tási tényező legyen egy nyugta­lan régióban — fejezi be írását a konzervatív német lap. Olaszországban vége a bírák forradalmának? Firenzei tudósítónktól A Berlusconi-kormány tör­vényerejű rendelettel megtil­totta az előzetes letartóztatás alkalmazását a politikai kor­rupció gyanúsítottjaival szem­ben. Ezzel Olaszországban va­lószínűleg lezárult az ország politikai arculatát gyökeresen átalakító igazságügyi vizsgá­latsorozat, a „bírák forra­dalma”. A rendelet — indokolt eset­ben — legfeljebb a háziőrizetet engedélyezi a vizsgálatokat ve­zető hatóságok számára. Az in­tézkedés elleni tiltakozásuk je­léül csütörtök este benyújtották lemondásukat a „Tiszta Kezek” immáron legendás milánói vizs­­gálóbírái, Di Pietro és három kollégája. Az előzetes letartóztatás al­kalmazása régóta a viták közép­pontjában áll Olaszországban. Tény, hogy az intézmény az utóbbi két évben hatékony esz­köznek bizonyult a nehezen megközelíthető korrupciós ügyek feltárásában. A milánói bírák tulajdonképpen a „fogoly dilemmáját” használták ki mun­kájuk során. Alapos és titokban tartott előkészítés után egy idő­ben és meglepetésszerűen letar­tóztatták egy-egy ügy vala­mennyi gyanúsítottját. A letar­tóztatottak közül pedig azonnali szabadlábra helyezést ígértek azoknak, akik elsőként és felté­tel nélkül hajlandónak mutat­koztak együttműködni a hatósá­gokkal. Sokan azonban jogi szem­pontból kifogásolhatónak tartot­ták az előzetes letartóztatás nyomozási módszerként történő alkalmazását. A Berlusconi-kormány mos­tani intézkedése nyomán az olasz bíróságok azonnal kényte­lenek szabadlábra vagy háziőri­zetbe helyezni mintegy kétezer vizsgálat alatt lévő gyanúsítottat. A közvélemény nagy része, a politikai ellenzék, és a kor­mánypártok egy része az olasz­­országi megtisztulási folyamat megállítását látja a törvényben. S valóban felmerül a kérdés: az intézkedés nem elsősorban az olasz változások radikális szel­lemisége és „jakobinusai”, vagyis a bírák ellen irányul-e? Illetve, mi célja volt Berlusco­­ninak a törvény parlamenti vitát megkerülő, rendeleti bevezeté­sével? Berlusconinak számíta­nia kell arra, hogy az utólagos törvényhozási vitában a kor­mánytöbbség radikálisai, az Északi Liga képviselői is ellene foglalnak majd állást. • Petőcz György Hornnal és Kováccsal sokan szeretnének találkozni A KEK-csúcs fő témája a délszláv válság • Folytatás az 1. oldalról Róma nagy érdeklődést tanúsít e kérdés iránt, amit az is bizonyít, hogy a csúcs idején Triesztben tartózkodik az olasz közlekedési miniszter is. A találkozót több tagország kétoldalú tárgyalásokra is fel akarja használni. Az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával és Kovács László külügyminiszter­rel sokan szeretnének találkozni. Horn a díszebéden Silvio Berlus­coni olasz kormányfő mellett ül majd, ez ad nekik alkalmat a megbeszélésekre. Biztosnak lát­szik a románok által kezdemé­nyezett Horn—Vacaroiu tár­gyalás, valamint a magyar—cseh, a magyar—szlovák és a ma­gyar—lengyel találkozó. Egyórás megbeszélést tervez­nek Berlusconi olasz és Dmov­­sek szlovén miniszterelnök rész­vételével a két ország közötti fe­szültség enyhítésére. A második világháború után ugyanis az ak­kori Jugoszláviában ,Olaszország háborús szerepe miatt kártérítés nélkül kisajátították az olasz la­kosság vagyonát. A kitelepített vagy elmenekült olaszoknak a szlovénok arra sem akarnak le­hetőséget adni, hogy újra meg­vásárolják saját egykori tulajdo­nukat. Berlusconi emiatt azzal fenyegetőzött, hogy megakadá­lyozza Szlovénia esetleges EU-felvételét. A szlovénok azt is rosszallás­sal fogadják, hogy az új olasz kormánykoalíció egyik pártja a választási kampányban mai szlo­vén és horvát területek Olaszor­szághoz való visszacsatolását kö­vetelte. A trieszti csúcs előestéjére szakértői szinten elkészült a KEK kisebbségvédelmi dokumentuma. A csúcson döntik el, hogy rendkí­vüli külügyminiszteri értekezle­ten fogják-e aláírni (tavaly Ma­gyarország rendezte volna, ha a dokumentum akkorra elkészült volna), vagy a novemberben ese­dékes következő soros külügymi­niszteri találkozón. Ma előbb 45 perces, nem hiva­talos értekezletet tartanak a KEK- tagság iránt érdeklődő Bulgária, Fehéroroszország, Románia és Ukrajna kormányfőivel, s ezalatt külön folyik majd a tíz KEK-kül­­ügyminiszter konferenciája. A csúcson díszvendégként jelen lesz az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) alelnöke, Németh Miklós, Jean Claude Paye, az OECD főtitkára, Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtit­kára, képviselteti magát az EFTA, a Duna-bizottság és az Al­pok—Adria munkaközösség is. • Scipiades Iván Csernomirgyin szócsatája az igazgatókkal Jelcin ismét megfázott Moszkvai tudósítás Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő határozottan közölte, hogy a reformok foly­tatódnak, ám a köztársasági vezetők és a nagyvállalatok igazgatói ennek nem örülnek. Ez derült ki a kormány pénte­ki kibővített ülésén, amelynek témája az elmúlt félév gazda­ságpolitikája volt. Csernomirgyin, akinek némi­leg hiányzott Jelcin bátorító je­lenléte, éles szócsatákat vívott az igazgatókkal arról, miért gyártanak még mindig fegyvert a nagyüzemek, ahelyett, hogy polgári gépipari termékeket ké­szítenének. Az államfő ismét meghűlése miatt nem vett részt a tanácskozáson. Mint szóvivő­je elmondta, Jelcin Moszkvában van, de nem jár be a Kremlbe, és minden programját a jövő hétre halasztotta. A kormányfő nem tudott konkrét tervet előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy miként ja­vítsák a rendkívül rossz haté­konysággal dolgozó mezőgaz­daság helyzetét, milyen intézke­déseket hozzanak a vállalatok likviditási válságának leküzdé­sére, és hogyan kényszerítsék az adók befizetésére a cégeket. A kormányülésre képviselők is hivatalosak voltak, ám — mi­után 42 érdeklődő honatyát még­sem engedtek be — az állami dumában megszavaztatták, hogy Csernomirgyin váltsa le a kor­mány apparátusának vezetőjét. • I. G. R. Nincs készültségben a szöuli amerikai bázis Tokió tart a phenjani rakétaprogramról Kiküldött tudósítónk jelenti Szöulból „A dél-koreai katonaság, il­letve az amerikai támaszponto­kon állomásozó egységek nin­csenek nagyfokú készültségben. Azok a híradások, amelyek er­ről számolnak be, jócskán eltú­lozzák a helyzetet”—jellemez­te Jim Colees, a szöuli amerikai katonai bázis információért fe­lelős parancsnoka a Kim Ir Szén halálát követően kialakult szituációt Észak-Koreában jelenleg Kim Ir Szén temetésével, illetve a bel­politikai kérdések rendezésével vannak elfoglalva — mondta az amerikai tiszt, és hozzátette: a dél-koreaiak ugyan természetesen fokozott figyelemmel kísérik az eseményeket, de ezt nem szabad a készültségi állapottal összeke­verni. Jim Colees leszögezte: egyelőre nem lát okot e helyzet megváltoztatására, de a katonaság felkészülten áll bármilyen fejle­mény előtt. Phenjani híradások arról szá­moltak be, hogy a múlt szomba­ton amerikai felderítő repülőgé­pek tűntek fel légterükben. Co­lees elismerte, hogy rendszeresen végeznek felderítő repüléseket, cáfolta viszont azt az észak-ko­reai nyilatkozatot, miszerint meg­sértették az ország légterét. • Farkas Barbara Reuter-----------------------­Az amerikai és a dél-koreai el­nök egyetért abban, hogy a jelen­legi helyzetben kerülni kell az el­hamarkodott lépéseket Phenjan­­nal szemben. Bill Clinton és Kim Jung Szam mintegy 20 perces te­lefonbeszélgetése az első közvet­len kapcsolatfelvétel volt a két politikus között Kim Ir Szen múlt pénteken bekövetkezett halála óta. A két vezető kifejezte szán­dékát, hogy szorosan együttmű­ködve, óvatosan reagáljanak az észak-koreai helyzetben beálló bármilyen változásra. Japánban pénteken nyilvános­ságra hozták az ország védelmi helyzetével foglalkozó éves je­lentést, amely szerint a KNDK nagy hatótávolságú rakétái, to­vábbá nukleáris, vegyi és bioló­giai fegyverpotenciáljának fej­lesztését célzó programja komo­lyan fenyegeti a szigetország és a Távol-Kelet biztonságát. A vé­delmi minisztérium egyik ta­nácsadója elmondta, hogy Tokió­nak nincs terve az észak-koreai katonai fenyegetés elhárítására, de a jövőben kész fontolóra ven­ni bizonyos intézkedéseket, amennyiben a KNDK tovább korszerűsíti rakétáit. A japán par­ti őrséget — csónakos menekü­lők partraszállásától tartva — ké­szenlétbe helyezték — tudatta pénteken a szigetország közleke­dési minisztere. A szigorú állami irányítás alatt álló phenjani tömegtájékoz­tatás tegnap egyhetes szünet után újabb kirohanást intézett a szöuli vezetés ellen. Az észak-koreai hírügynökség a „fasiszta” dél­koreai hatóságokat bírálta a diá­kok Kim Ir Szennel szembeni rokonszenvmegmozdulásainak letörése miatt. A dél-koreai rendőrség pénteken a nemzetbiz­tonsági törvény megsértése cí­mén 12 egyetemistát vett őrizet­be. A diákok Kimről akartak megemlékezni, ami a törvény szerint büntetendő. KÜLFÖLD-BELFÖLD A magdeburgi példa kiütheti Kohlt a kancellári székből A kelet-németországi Szász- Anhalt tartományban a szociál­demokraták és a zöldek ki­sebbségi kormányt alakítanak, és rá lesznek utalva a volt kom­munisták támogatására. A tar­tományi választásokon győztes konzervatív CDU így ellenzék­be kerül. A „magdeburgi mo­dell” októberben sokak szerint országos szinten is megismét­lődhet Németországban. Jürgen Kriesch, a magdeburgi szociáldemokrata (SPD) frakció szóvivője az MH-nak elmondta: a kisebbségi kormányzáshoz a tar­tományi parlamentben valóban szükségük lesz kormányon kívüli pártok támogatására is, de ez nem csak a volt NDK állampártjából kinőtt Demokratikus Szocializ­mus Pártját (PDS) jelenti. Fontos kérdésekben egyeztetni kívánnak a CDU frakciójával is. A konzervatívokkal a szociál­demokraták azért nem alkották meg a lehetséges nagykoalíciót, mert a tartomány választóinak új kezdetre van szüksége — mondta a szóvivő, aki szerint ez az egész NSZK-ra érvényes, azt azonban nem lehet megjósolni, hogy az októberi szövetségi választáso­kon hasonló „párttérkép” jön-e létre. A hallgatólagos kommunis­ta támogatás az SPD-nek nem okoz lelkiismereti konfliktust. A „magdeburgi modellt” a ke­resztény pártok hevesen bírálják, mondván: a szociáldemokraták megszegték azt a konszenzust, hogy úgymond „német demokrata sem a szélsőjobboldaliakkal, sem az NSZEP utódpártjával nem mű­ködik együtt.”­ A kereszténypár­tok tartanak attól is, hogy az SPD esetleg országos szinten is megva­lósítja ezt a modellt, ami azt jelen­tené, hogy Helmuth Kohl szövet­ségi kancellár relatív győzelme esetén is ellenzékbe szorulna. • Újvári Miklós MAGYAR HÍRLAP ! Nyolc százalékkal emelkedik a nyugdíj összege Ellenszavazat nélkül fogadta el tegnap a parlament Nagy Sándor és Kovács Pál szocialis­ta képviselők nyugdíjemelési javaslatát. A képviselők közül 296-an mondtak igent (egy tar­tózkodó volt) arra, hogy szep­tembertől a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 8 száza­lékkal nőjenek. A januártól augusztusig visszamenőleg járó 8 százalékos emelést egyelőre nem fogadta el az Országgyűlés, ugyanis az erre való 32 milliárd forint egyelőre sem a nyugdíjbiztosítónak, sem az állami költségvetésnek nem áll rendelkezésére. Nagy Sándor és Kovács Pál éppen ezért azt java­solta, hogy legkésőbb október 15-éig döntsön a parlament erről a visszamenőleges emelésről. A parlament döntése szerint így most szeptemberben az öregségi és a rokkantsági, valamint a bal­eseti rokkantsági nyugdíj 8 száza­lékkal több lesz, mint augusztus­ban volt, legfeljebb 2400, de leg­alább 800 forinttal több pénzt visz majd a postás a jogosultak­nak. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíj szintén 8 százalékkal emelkedik, maximum 1500 fo­rinttal lesz több, mint augusztus­ban. Legfeljebb 1000 forinttal emelkedik az árvaellátás, a bal­eseti járadék, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és a mun­kaképtelenségi járadék — ez is 8 százalékkal emelkedik egyébként szeptembertől. A tegnap elfoga­dott országgyűlési határozat alap­ján a saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást havi 13100 forintig lehet együtt folyó­sítani. Havi 300 forinttal egészítik ki szeptembertől a házastársi pót­lékot is. A parlament ugyanakkor 71 igen szavazat, 45 nem és 174 tartózkodás mellett elutasította az ellenzéki pártoknak azt a javasla­tát, hogy szeptemberben már a visszamenőleg szóló emelést is kifizesse a nyugdíjbiztosító. •D­ V.J. Horn Gyula szerint csak félreértésről van szó Megszakadtak a hatpárti tárgyalások • Folytatás az 1. oldalról Zsigmond Attila (MDF) a tegnap esti rövid megbeszélés után úgy nyilatkozott: az ellen­zék továbbra is készen állt volna a tárgyalások folytatására, sőt si­került közös jelölteket is talál­niuk. Ám mielőtt bármit is elő­terjeszthettek volna, tudomásuk­ra jutott, hogy Horn Gyula kor­mányfő már kora délután aláírta a koalíciós elnökjelöltek kineve­zési javaslatát. Ezt a döntését az új kormányfő délután személye­sen közölte Giczy György ke­reszténydemokrata képviselővel. Zsigmond Attila hangsúlyozta: korrekt partnerek kívántak mindvégig lenni, de a miniszter­­elnöki aláírással a konszenzus esélye megszűnt. „Az eljárást minősíteni sem tudom, hiszen mást illusztrál, mint amit a hat­párti tárgyalásokon szándékoz­tunk elérni. Nem mi álltunk fel az asztaltól” — jelentette ki Zsigmond, hozzátéve: visszavo­nás esetén képes folytatni az egyeztetést. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) kijelentette: az ellen­zéknek voltak közös jelöltjei, de ezek után nincs értelme nevüket belekeverni ebbe a dicstelen tör­ténetbe. Maczó Ágnes Horn lé­pését az ellenzék teljes semmi­­bevételének nevezte. Deutsch Tamás (Fidesz) el­mondta: 1990 óta a parlamentá­ris demokráciában példátlan eset fordult elő azzal, hogy a minisz­terelnök a hatpárti tárgyalások eredményét meg nem várva írt alá egy előterjesztést. Horn dön­tését a koalíciós pártok képvise­lői is politikai hibának minősí­tették. A döntés minősíthetetlen illetlenség az ellenzék jelöltjei­­ vel szemben is — hangoztatta Deutsch. Molnár Péter (SZDSZ) el­mondta: az új kormánynak és a miniszterelnöknek itt és most megadatott a lehetőség, hogy egy súlyos hibát elismerjen. El­nézést kérve az ellenzéki pár­toktól. „Nem tudom, hogy félre­értésből származik-e a malőr, és a kormányfő apparátusát nem tájékoztatták a tárgyalások to­vábbi folytatódásáról, vagy rossz tanácsot kapott Horn Gyu­la” — fogalmazott Molnár Pé­ter, hozzátéve: az ellenzéktől el­nézést kell kérni a megengedhe­tetlen eljárásért, s az aláírás visszavonása után akár szomba­ton folytathatók a tárgyalások. Gellért Kis Gábor (MSZP) szerint a különböző kényszerek miatt felgyorsított program és az abból majdhogynem szük­ségszerűen adódó kommuniká­ciós zavarok miatt alakult ki az elsősorban a koalíciós pártok számára kellemetlen helyzet. „Remélem, lesz alkalom korri­gálni” — fogalmazott Gellért Kis. Molnár Péter pénteken késő este telefonon beszélt Horn Gyulával. A miniszterelnök az SZDSZ képviselőjének elmond­ta: az ő tudomása szerint a tár­gyalások már lezárultak — bár eredménytelenül —, ezért tette meg személyi előterjesztéseit. Hárn szerint tehát csupán félre­értésről volt szó, ezért a hatpárti egyeztetés befejezhető, s ha eredményre vezet, az előter­jesztés még módosítható — mondta a miniszterelök Molnár Péternek. • Sz. P. A polgármester eladta a Nádor utca 36.-ot A napvilágra került iratok ta­núsága szerint Mihályi Gábor V. kerületi polgármester az önkor­mányzat nevében — ám a testület jóváhagyása nélkül — még jú­niusban elcserélte a Nádor utca 36. alatt levő ingatlant a KVSZ- szel, vagyis átadta a tulajdonjo­got, és kártalanításként 230 mil­liót és egy badacsonytomaji üdü­lőt fogadott el. Ez azon a napok­ban lezajlott bírósági tárgyaláson derült ki, amelyen az V. kerületi IKV-t perelte a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet (KVSZ). Mint ismeretes, 1992. szep­tember 10-ei határozatában a fő­polgármesteri hivatal engedélyez­te, hogy az V. kerület tulajdoná­ban, az V. kerületi IKV kezelésé­ben és a VIZITERV határozatlan időre szóló jogszerű használatá­ban lévő Nádor utca 36. szám alatt irodaépület használati jogát átadják a KVSZ-nek. Az 1992. szeptember 1-jei hatállyal kötött szerződésből kitűnik, hogy az át­adás teljesen ingyenes volt, mi­után sem kártalanítást, sem igénybevételi díjat nem állapítot­tak meg. Ezt követően a KVSZ a Diamant Kft.-vel kötött szerző­dést, amiben az áll, hogy az épü­letből 3592 négyzetméter alapte­rületű irodahelyiséget elad­ó 13 millió 900 ezer forintért. Mikor tudomást szerzett erről az V. ke­rületi IKV, hogy átadták tovább­­hasznosításra ezt az épületrészt, azonnal felmondta a KVSZ-nek a használati jogát. A KVSZ keresettel élt a bíró­ság felé, miután nem fogadta el a felmondást. A tíz nappal ezelőtti tárgyaláson gyökeres fordulatot vett az ügy. A tárgyalóteremben került elő ugyanis egy irat, amely azt bizonyítja, hogy a polgármes­ter elcserélte az ingatlant a KVSZ kezelésében levő badacsonyto­maji üdülőre és 230 millió forint készpénzre. Az IKV intézkedését úgy hozta meg, hogy közben fo­galma sem volt a polgármester megállapodásáról. Sőt, a testület sem tudott semmiről, bár a szer­ződés tanúbizonysága szerint az irat csak akkor lehet érvényes, ha a képviselők hozzá­járulnak a tranzakcióhoz. Az ügy érdekessé­géhez hozzátartozik az is, hogy a legutóbbi ülésen a képviselő-tes­tület megszavazta, hogy Mihályi Gábor helyreigazítást kezdemé­nyezzen a Magyar Hírlap ellen, mert sérelmezte, hogy tényként közölte az újság azt, hogy a Ná­dor utca 36. elidegenítése lezá­rult. A helyreigazítási kérelem a mai napig nem érkezett. •T.K. A főkormányőr távozott Az új kormány leváltotta Sab­­janics Istvánt, a köztársasági őrezred parancsnokát. Az őrezre­det ideiglenesen az eddigi helyet­tes, Fodor György irányítja. La­punk kérdésére Kuncze Gábor belügyminiszter tegnap elmondta, a köztársasági őrezred parancsno­ki posztja bizalmi pozíció, s úgy látszik, hogy nem volt meg a bi­zalom Sabjanics István irányá­ban. Az új belügyminiszter hang­súlyozta, a döntésnek egyéb okai is vannak, hiszen a jelek szerint a Parlamentnél történt robbantásnál szakmai hiba történt. Kuncze hozzátette: ebben az ügyben még tart a vizsgálat, ezért korai lenne egyértelmű megállapításokat ten­ni. A politikus emlékeztetett arra, hogy 1990-ben az Antall-kor­­mány egyik első intézkedése volt a köztársasági őrezred akkori pa­rancsnokának leváltása. Sz. Sz. Placido Domigo, Jose Carreras, Luciano Pavarotti, valamint a karmester Zubin Mehta készül mai nagy koncertjére a Los Angeles-i Dodger Stadionban. Hírek sze­rint a három tenorkirály magyarul fogja énekelni: vágyom egy nő után fotó reuter Jövő szerdától indulásra kész az új híradóstáb Értesüléseink szerint Betlen János leendő főszerkesztő veze­tésével már megalakult a Tv­­híradó stábja, sőt már jövő heti beosztásukat is elkészítették, felkészülve arra, hogy ha a ter­vek szerint szerdán kinevezik a Magyar Televízió új elnökét és alelnökeit, akkor akár már az­nap este ők készítsék a hír­műsort. Az új híradó két főszerkesz­tő-helyettese információink sze­rint az MTV-ből elbocsátott, volt egyenleges Losonczi Lívia és Hardy Mihály lenne. Híreink szerint a jelenlegi híradósok szinte kivétel nélkül vala­mennyien a televízió központi állományába kerülnének, s a csökkentett létszámú szerkesz­tőségben helyüket többségében a megszüntetett Egyenleg volt munkatársai vennék át. • Szü. L. A Budapest Értékpapír Rt. értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy az Állami Értékpapír Felügyelet a 80.298/94. sz. határozatában semmisnek nyilvánította az alábbiakban részletezésre kerülő Chinoini részvényjegyzéseket. Minden érintett kedves Ügyfelünk szíves elnézését kérjük az ezzel járó kellemetlenségek miatt! A semmisnek nyilvánított jegyzések sorszámai a következők: Forgalmazó: Budapest Értékpapír Rt. Jegyzés sorszáma: 10 007 10 015 10 031 10 040 10 041 10 042 10 043 10 050 10 051 10 052 10 062 10 064 10 065 10 069 10 070 10 087 10 088 10 089 10 094 10 095 10 097 10 103 10 104 10 105 10 108 10 109 10 110 10 128 10 129 10 132 10 133 10 134 10 135 10 137 10 141 10 143 10 145 10 147 20 010 20 016 20 019 20 020 20 031 20 032 20 039 20 052 20 054 20 055 20 058 20 061 20 066 20 067 20 068 20 070 20 071 20 073 20 080 20 081 20 093 20 094 20 107 20 108 20 109 20 110 20 111 20 112 20 116 30 007 30 014 30 019 60 055 60 058­­ MH 10 288

Next