Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 178-190. szám)

1994-08-01 / 178. szám

2 C­­M MAGYAR HÍRLAP Párizsi tudósítónktól A francia humanitárius erők kivonulása miatt újabb káosz veszélye fenyeget Ruan­dában. Az ország délnyugati részén létrehozott francia biz­tonsági övezetből is százezrek készülnek a szomszédos Zairé­be, mert a járványoktól, illetve az új kigali kormány fegyvere­seinek bevonulásától tartanak. A hazatéréstől visszatartó ret­tegést fokozzák az új hatalom képviselőinek nyilatkozatai, amelyek szerint a menekülteket „átnevelő szemináriumok” vár­ják otthon. A Le Monde erről be­számoló helyszíni tudósítója köz­li azt is, hogy a polgárháborúban győztes Ruandai Hazafias Front még nem járult hozzá a franciá­kat felváltani szándékozó afrikai egységek működéséhez. A fran­cia Türkiz akció parancsnoka úgy tudja, hogy erről még folyik az alkudozás a kigali kormány és az ENSZ képviselői között. A világszervezet képtelen felállítani új ruandai békefenn­tartó hadtestét a francia katonák megbízatásának lejártáig, au­gusztus 22-éig — ismerte be Genfben az ENSZ humanitárius ügyekkel megbízott főtitkárhe­lyettese. A Menekültügyi Fő­biztosság ugyanakkor a Ruan­dában uralkodó bizonytalanság és fenyegető feszültség ellenére is hazatérésre ösztönzi az első­sorban a zairei Goma körül összezsúfolódott menekülteket, felszámolandó a hatalmas jár­ványgócokat. Ezért — a kigali kormány elvi egyetértésével — élelmiszerosztó helyeket rende­zett be a zairei határ és a ruan­dai főváros között, és a félúton felállított egészségügyi állomá­son próbálja elkülöníteni a fer­tőzötteket. Goma térségében továbbra is átlagosan 1800 ember hal meg naponta a különféle járványok, valamint a kimerültség, az élel­miszer- és ivóvízhiány miatt. A gomai francia katonák jelentése szerint minden egyebet megelő­ző feladat lenne a holttestek biztonságos eltemetése, ehhez azonban nincs elegendő szállí­tóeszköz és munkagép. Vasárnap, négynapos afrikai útja végén, a francia kormányfő is ellátogatott Gomába, együtt a védelmi, a humanitárius és a kooperációs ügyekkel megbí­zott miniszterével. Edouard Balladur útjának egyik korábbi állomásán, Abidjanban megis­mételte, hogy a francia csapa­tok, az ENSZ-től kapott huma­nitárius megbízásuk végeztével, távoznak Ruandából. Ugyanak­kor hozzátette: Párizs semmi olyat nem tesz, ami nehezítheti a ruandai helyzetet vagy nyug­talaníthatja az ország lakossá­gát. Ezért szükség esetén Zaire Ruandával határos vidékén ma­radnak francia egységek, és lo­gisztikai támogatást nyújtanak az ENSZ erőinek. • Róka H. Zsuzsa Washingtoni tudósítónktól Megérkezett Zairéba az ame­rikai védelmi miniszter, Willi­am Perry, hogy személyesen is­merje meg a ruandai menekült­­táborok helyzetét. Folyik az amerikai segélyszállítás, és négyezer amerikai katona kezdi meg a menekültek megsegíté­sét. Első feladataik egyike való­színűleg a kolera áldozatainak sürgős eltemetése lesz. A Clin­­ton-kormány eddig nem sokat tett a ruandai válság megoldásá­ért, de az akciót — csakúgy, mint a haiti kérdés rendezését — mind határozottabban támo­gatják a Kongresszus színes bő­rű tagjai. • R. Zs. Edouard Balladur és William Perry Zairébe látogatott Újabb menekülthullám indulhat el Ruandából Botokkal verekednek az élelemért hutu menekültek a Vöröskereszt egyik segély­­osztó helyén, a zairei Goma közelében fotó: mh külföldi képszerkesztőség lap Szigorítják a szankciókat ? Milosevic a béketerv elfogadására szólított fel • Folytatás az 1. oldalról A béke igazságosabb, mint a háború, ezért el kell fogadni a kompromisszumot — hangoz­tatta Milosevic. Noha a terv sok tekintetben hátrányos a szerbek­re nézve, alaptalan az az állítás, hogy egészében véve szerbelle­nes. „Jugoszlávia és a szerb nemzet támogatásával, a bosz­niai szerbek hősi harcával elér­tük a célt... A Boszniai Szerb Köztársaság megkapta a volt Bosznia-Hercegovina területé­nek a felét, emellett a nemzet­közi közösség szavatolja füg­getlenségét és a Jugoszlávia el­leni szankciók feloldását...” — áll Milosevic nyilatkozatában, amely leszögezi: a határok tár­gyalások útján megváltoztatha­tók. Ezért senkinek sincs erköl­csi joga, hogy a dokumentum elutasításával Jugoszlávia la­kosságát és az egész szerb nem­zetet további lemondásokra kár­hoztassa. A legkevesebb, amit Belgrád elvár a palei vezetők­től, hogy fogadják el a béketer­vet. Noha Milosevic nem hagy kétséget afelől, hogy Karadzicé­­kat fogja felelősnek tartani, ha kitartanak elutasító magatartá­suk mellett, és ezzel újabb szankciókat zúdítanak Szerbiá­ra, szemmel láthatóan tartózko­dott a komolyabb bírálattól, és nem fenyegetőzött például a Pa­sának nyújtott támogatás meg­vonásával. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a szerb ellenzék jelentős része, Seselj vajdával az élén, a terv elutasí­tását sürgeti, és árulónak minő­síti mindazokat, akik készek magukévá tenni a „nyugati dik­tátumot”. Az öt nyugati nagyhatalom szakértői által kidolgozott terv értelmében a boszniai lakosság mintegy 30 százalékát alkotó szerbek megszerzik a terület 48 százalékát, míg a bosnyák— horvát föderációnak 49 százalék jut, a Szarajevó térsége alkotta 3 százalék pedig két évre ENSZ-felügyelet alá kerül. A szerbek a 27 hónapja tartó há­borúban a terület 70 százalékát foglalták el, s most ennek csak­nem egyharmadát vissza kelle­ne adniuk. Szombaton a genfi külügyminiszteri értekezleten még egy utolsó haladékot adtak Palának, hogy a Biztonsági Ta­nács üléséig beleegyezését adja. Ellenkező esetben megszigorít­ják a Szerbia elleni gazdasági zárlatot, kibővítik a boszniai vé­dett övezeteket, és szigorítják NATO-védelmüket, végső esz­közként pedig feloldják a bos­nyák kormányt sújtó fegyver­embargót. Paléból egyelőre nem érke­zett válasz a belgrádi figyel­meztetésekre, csupán a genfi határozatot kommentálták a szokásos sértődött hangnemben. Karadzic szóvivője bejelentette: „komolyan foglalkoznak” azzal a lehetőséggel, hogy megszakí­tanak minden kapcsolatot a nagyhatalmakkal, különösen azokkal, amelyek a leghango­sabban követelték a szerbek el­leni büntető intézkedéseket. Emlékeztetett arra, hogy ha a külföld újabb ultimátum elé ál­lítja őket, akkor népszavazást írnak ki a béketerv elfogadásá­ról. Ennek kimenetele azonban már most megjósolható, hiszen a szerbek ellenőrizte vidékeket jócskán megtiszították a más nemzetiségűektől. Szarajevóban elégedetlenek a genfi értekezlet határozatával. Izetbegovic elnök szerint a várt­nál gyengébb eredmény szüle­tett, s a nagyhatalmak ezúttal sem léptek fel eléggé határozot­tan a szerbek ellen. A szarajevói rádió eközben arról számolt be, hogy a szerbek továbbra is lezárva tartják a fő­városba vezető összes kék utat, és megnyitásuk fejében követe­lik, hogy a bosnyákok bocsássa­nak szabadon ötszáz szerb hadi­foglyot. Az Unprofor mára tárgyalásra hívta a szembenál­lók képviselőit, hogy megálla­podjanak a főváros zárlatának feloldásáról. Szarajevóban az elválasztó vonalak mentén egy­re több a fegyveres incidens, az orvlövészek ismét szedik áldo­zataikat. Harcokat tegnap Észak-Boszniából, a Száva mentéről jelentettek, ahol a szerb parancsnokság szerint a horvát és muzulmán egységek a frontvonal egész hosszában tá­madtak. A bosnyák rádió beszá­molója szerint a szerbek Dobojt ágyúzták. Szerbiában némi meg­könnyebbüléssel fogadták az öt­hatalmi állásfoglalást, külön ki­emelve, hogy elmaradt a NA­­TO-légicsapással való fenyege­tés. A belgrádi lapok szerint az ötök nyitva hagyták a kaput a béketárgyalások folytatása előtt, és még egy haladékot adtak a boszniai Szerbeknek. Azt, hogy nem említettek kemény megtor­lást, az orosz diplomácia ered­ményének tudják be. Itteni saj­tóértesülések szerint főleg washingtoni követelésre helyez­ték kilátásba a Szerbia elleni gazdasági zárlat szigorítását, konkrétan a titkos pénzügyi csa­tornák felszámolását és a tran­zitforgalom fokozottabb ellen­őrzését. Belgrádban azonban abban bíznak, hogy Karadzicék végül is beadják derekukat, és a nemzetközi közösség hálából nemcsak a szankciókat oldja fel, hanem „megfeledkezik” Krajináról, a háborús pusztítás­ról és a háborús bűnösök fele­lősségre vonásáról is. • J. Garai Béla MTI -------------------------­Momcilo Perisic tábornok, ju­goszláv vezérkari főnök vasár­nap kijelentette: „a jugoszláv hadsereg, az alkotmányban kifej­tett szerepével összhangban, tá­mogatja az állami politikát, amely a volt Bosznia-Hercegovi­na számára és a békés rendezés szempontjából döntő pillanatban a legjobban fejezi ki Jugoszlávia népének érdekét”. A nyilatkozat jelzi: a jugoszláv hadsereg felso­rakozott Milosevic mögé. Világhíradó Herzog Varsóba utazik (MH) Roman Herzog (CDU) német köztársasági elnök Lech Wale­sa lengyel államfő meghívására, ma részt vesz a varsói felkelés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A Spiegel legfrissebb számának adott interjújában Walesa leszögezte: Herzog meghívása „Európának és a világnak” szóló üzenet, mely a múlt, a konfrontá­ció lezárását szolgálja.­ ­ Észt—orosz megállapodás (MTI) Az észtországi Paldiski városában lévő orosz haditengerészeti támaszpont felszámolását és az itt található két nukleáris reaktor le­szerelését Oroszországnak 1995. szeptember 30-áig kell befejeznie. Ezt tartalmazza az a megállapodás, amelyet Raul Maik észt külügy­miniszter-helyettes és Vaszilij Szvirin, a kétoldalú tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője szombaton írt alá Moszkvában. A paldiski támaszpont felszámolásáról intézkedő szerződés aláírásá­ról Borisz Jelcin orosz és Lennart Meri észt államfő keddi találko­zóján született megegyezés.­ ­ Új főtitkár az Olasz Néppárt élén (MTI) A középutas irányvonal győzelmeként értékelik római meg­figyelők, hogy a 46 éves katolikus filozófust, Rocco Buttiglione egyetemi tanárt választotta új főtitkárává pénteken éjjel befejeződött I. kongresszusán az Olasz Néppárt, a hajdani nagy hatalmú Keresz­ténydemokrata Párt utódja. Rocco Buttiglionét, a kereszténydemok­rata mozgalom alig egy éve feltűnt új csillagát 56,1 százalékos több­séggel választották meg a Rómában három napon át zajló pártkong­resszus küldöttei. A professzor ellenfele Nicola Mancino egykori belügyminiszter, a párt szenátusi frakcióvezetője, a „baloldal” jelölt­je volt. Walesa Moszkváról és a NATO-ról (MTI) Oroszország adja át atomfegyvereit a NATO-nak, s egyúttal lépjen be az észak-atlanti katonai szervezetbe — ezt tanácsolja Lech Walesa lengyel államfő. A Zycie Warszawy című lap vasárnapi szá­mában közölt interjúrészletben az elnök kifejti: „számomra teljesen egyértelmű, hogy Oroszországnak a NATO tagjává kell válnia, ám ehhez bele kell törődnie abba, hogy meglévő atomarzenálja nélkül vesz majd részt a világpolitikában. Moszkva nukleáris potenciálja felett a jövőben a NATO-nak kellene ellenőrzést gyakorolnia”. KÜLFÖLD Haiti: Clinton szabad kezet kapott MTI-------------------------­ Az ENSZ Biztonsági Taná­csa vasárnap megszavazta az Egyesült Államok, Argentína, Kanada és Franciaország által támogatott határozatterveze­tet, amelyben felhatalmazást ad a Clinton-kormánynak, hogy „minden lehetséges esz­közt” igénybe vegyen a katonai rezsim vezetőinek eltávolításá­ra és a demokrácia helyreállí­tására Haitin. Tizenkét tagállam mondott igent a határozatra, Kína és Bra­zília tartózkodott. (Ruanda képvi­selőjének leköszönésével jelen­leg a BT-nek csak 14 tagja van.) A határozat értelmében Clin­ton amerikai elnök választja meg a katonai beavatkozás időpont­ját, amennyiben Washington az erő alkalmazása mellett dönt a haiti katonai junta eltávolítására. A határozat felhatalmazza a tag­államokat, „hozzanak létre nem­zetközi erőt, amely minden le­hetséges eszközt felhasználhat, hogy elérje a katonai vezetés tá­vozását”. A nemzetközi erők beavatko­zása, a biztonságos feltételek megteremtése után, a határozat értelmében hatezer főnyi ENSZ-békefenntartó erő váltja fel a nemzetközi megszállóala­kulatokat a karibi szigetország­ban. A haiti ENSZ-békefenntar­­tó erők feladata, hogy segítsék a katonaság átképzését, a polgá­ri rendőrség létrehozását, a sza­bad és tisztességes választások jövő évi megtartásának előké­szítését. A békefenntartó erők mandá­tuma hat hónapra szól, de legké­sőbb 1996 februárjáig befejező­dik feladatuk. A latin-amerikai országok többsége határozottan ellenzi az erőszak alkalmazását a nyugati féltekén, csupán Argentína és Ha­iti száműzött kormányának tagjai állnak mellette. MTI -------------------------­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken elítélte a Buenos Aires-i és londoni terrortámadásokat, de közleményében elmulasztotta megemlíteni, hogy a célpontok zsidó és izraeli hivatalok voltak. Az irat egyúttal a hasonló táma­dások beszüntetésére, a terroriz­mus elleni nemzetközi összefo­gásra szólít fel. Bombabiztos bunkerbe menekült a csecsen elnök? Egy kis puccs nagy forgatókönyve Pénteken Pjatyigorszkban négy fiatal nő meghalt a cse­csen bűnözők által szervezett újabb — immár a hetedik — kaukázusi túszszedési akció so­rán. Szergej Filatov orosz ál­lamfő apparátusának vezetője Dzsohar Dudajev csecsen elnö­köt tette felelőssé a történte­kért, mert — mint mondta — a Moszkvától de facto elsza­kadt kis ország vezetője a saját ellenzékével folytatott véres polgárháború miatt most már képtelen a helyzet ellenőrzésé­re a térségben. Filatov kilátás­ba helyezte, hogy Moszkva a régió azon erőivel fog tárgyal­ni, amelyek „az egész csecsen népet” képviselik. A Dudajevvel szemben álló nyolc klán tehát félévnyi szívós moszkvai kilincselés után elérte célját: a Kreml végleg ejtette a lázadó generálist. Az Ideiglenes Tanács néven ez év februárjában egyesült csecsen ellenzék ezért a gesztusért, valamint a moszkvai Központi Bankban visszatartott rubelátutalások következtében egy éve elmaradó nyugdíjak és fizetések folyósításáért és némi modern technika fejében a ma­gát Icskeria Köztársaságnak ne­vező lepusztult kaukázusi olaj­sejkséget hajlandó visszaterelni a moszkvai akolba. Dudajev e pillanatban még törvényes elnö­ke a munkanélküliség, infláció, banditizmus és menekültáradat gyötörte Csecsenföldnek. Ám azt már most tudni lehet, hogy a moszkvai jóváhagyással végre­hajtott puccsot követően a 19 ta­gú Ideiglenes Tanács melyik két vezetője áll az Észak-Kaukázus közepén kulcsfontosságú kis or­szág élére. Egyikük a jelenleg is Moszkvában előszobázó Umar Avtorhanov, a Tyerek fölötti te­rület polgármestere, a hatalom­­átvétel értelmi szerzője. A má­sik pedig az elmúlt három hónap fegyveres összecsapásaiban ki­tűnt, fiatal Ruszlan Labazanov, aki vérbosszút esküdött Dudajev ellen, és most Argun városka melletti főhadiszállásán, arany ékszerekkel teleaggatva is a „csecsen Robin Hood” szerepé­ben, látszólag roppant magabiz­tosan készül Groznij bevételére. A szomszédos Ingusföld elnöke, az Afganisztánt megjárt Ausev tábornok nyilatkozata szerint bi­rodalma 11 körzete közül Duda­jev már a múlt héten is csak he­tet ellenőrzött. Az orosz felderí­tés helyettes vezetője, Jevgenyij Szevasztyjanov szintén napok óta a körzetben tartózkodik, mi­közben Dudajev elnök az ITAR­­TASZSZ jelentése szerint egy helyi olajfeldolgozó bombabiz­tos bunkerében keresett mene­déket. A távoli tájakról komikusnak tűnő játszmának nagy tétje van: az Oroszországi Föderáció de jure határain belül most először zajlik már a „végső harc” kirob­banása előtt is számos polgári áldozattal járó, véres állam­csíny. A Kreml idáig fölényesen és alig rejtett elégtétellel figyelte az efféle konfliktusokat az önál­lóvá vált egykori szovjet tagköz­társaságokban. A csecsenföldi puccs azonban magában Orosz­országban roppant veszélyes példa lehet a föderáció többi 88 jogalanya számára éppúgy, mint a jelenleg ezer apró csoportra szakadt Jelcin-ellenes moszkvai erőknek. Alekszandr Ruckoj egykori alelnöktől a legnagyobb kommunista párt élén szociálde­mokrata létére keményvonalas sztálinistákat vezető Zjugano­­von át egészen Zsirinovszkijig és tovább most sokan Groznijra vetik „vigyázó szemüket”. • Gereben Ágnes A csecsen vezetés „a Csecsenföld kormánya és népe ellen folytatott propaganda-hadjárat láncszemének” nevezte szomba­ton az orosz kormány előző nap közzétett nyilatkozatát. Dzsohar Dudajev csecsenföldi elnök közleményben utasította vissza Moszkva elítélő állásfoglalását a kaukázusi köztársaságban bi­zonytalanná vált helyzetről és az emberi jogok tömeges megsér­téséről. Az orosz kormány péntek esti nyilatkozatában arra mu­tatott rá, hogy Csecsenföldön ellenőrizhetetlenné váltak az ese­mények, s ez a lehető legsúlyosabb következményekhez, akár nagyobb fegyveres összeütközéshez is vezethet. „Az orosz kor­mány teljes határozottsággal kinyilvánítja, hogy amennyiben a Csecsenföldön élő orosz állampolgárok ellen továbbra is erősza­kot alkalmaznak, akkor az orosz alkotmánnyal és törvényekkel összhangban kénytelen lesz megvédeni Oroszország állampol­gárait” — hangoztatta a moszkvai közlemény. A csecsen veze­tés szombati értékelése szerint viszont az orosz kormány igyek­szik megteremteni az úgynevezett csecsen probléma erőszakkal történő rendezésének előfeltételeit—jelentette az MTI 1994. augusztus 1., hétfő Botrányt okozott az SZNP lapmelléklete Birodalmi sas a pártjelvényben Pozsonyi tudósítónktól „Mi demokratikusan visel­kedünk, nálunk a pártvezetés nem cenzúrázik... A Szlovák Nemzeti Párt sajnálja, ami történt, ezentúl a sajtótitká­runk lesz a felelős a melléklet tartalmáért” — így reagált az SZNP elnöke, Ján Slota arra a felháborodásra, amelyet a pártnak a Meciarhoz közel ál­ló napilapban, a hatvanezres példányszámú Republikában megjelenő legutóbbi mellékle­te váltott ki. A melléklet újra közölt egy, a negyvenes években íródott köl­teményt, amely a fasiszta szlo­vák kormány félkatonai alakula­tát, a Hlinka-gárdát dicsőítette. Feltűnt a kiadványban az SZNP új szimbóluma is, a sas, amely történészek szerint kísértetiesen hasonlít a Hlinka-gárda, a fasisz­ta szlovák állampárt és persze a Harmadik Birodalom jelképére. A legtöbb szlovákiai lap kom­mentárja szerint a történtek felett nem lehet napirendre térni a párt­elnök bocsánatkérésének tudomá­sulvételével. A melléklet tartalma ellen élesen tiltakozott a szlováki­ai zsidó hitközségek központjá­nak vezetése is, amely szerint az kimeríti a büntető törvénykönyv­nek a fasizmus propagálására vo­natkozó cikkelyét. A jeles törté­nész, Katarina Zavacká úgy véli, ebben az esetben alkalmazni kel­lene a pártok feloszlatására vo­natkozó paragrafust is. A tör­vénysértést elkövető pártokat a legfelső bíróság tilthatja be a köz­­társasági elnök, a kormány vagy a legfőbb ügyészség javaslatára. •S. E. Rabin Mubarakkal tárgyalt Husszein népszavazást ír ki a békeszerződés aláírása előtt Tel Aviv-i tudósítónktól Izraeli elit alakulatok inten­zíven gyakorlatoznak egy Irán elleni kommandóakció előké­szítéseként. A terv szerint állí­tólag izraeli repülőgépek bom­bázni készülnek egy mashhadi titkos kiképzőtábort, ahol a te­­heráni vezetés terroristákat ké­szít fel — írják a vasárnapi iz­raeli lapok, külföldi, főleg né­met forrásokra hivatkozva. (Iz­raelben általános gyakorlat, hogy kényes ügyekben a cenzú­ra megkerülése érdekében kül­földi értesüléseket idéznek.) Tegnap, késő délután, a tabai Hiltonban tartott „kiscsúcson”, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök a megújult terrort is szóba ej­tette, de a megbeszélések nagy részét a Szíriával kötendő béké­nek szentelték. Warren Chris­topher amerikai külügyminiszter a jövő hétfőtől ismét Jeruzsálem és Damaszkusz között ingázik, de előbb részt vesz egy új izraeli- jordániai határátkelőhely ünnepé­lyes felavatásán. Mubarak, aki az utóbbi 48 órá­ban villámlátogatást tett Szaúd- Arábiában, és találkozott Fahd ki­­rállyal elmondta Rabinnak, hogy mind Szaúd-Arábia, mind Ma­rokkó igényt tart arra, hogy — „legalább annyira, mint Jordániá­nak” — neki is befolyása legyen a jeruzsálemi mohamedán szent helyekre. Husszein király a hét végén új­ságírók előtt kijelentette, hogy valószínűleg népszavazást ír ki, mielőtt aláírja Izraellel a végleges békeszerződést. Az uralkodó pén­teken, útban hazafelé Washing­tonból, magánrepülőgépéről tele­fonált Rabinnak, és javasolta: rö­videsen ismét találkozzanak. • Naftali Kraus Londoni tudósítónktól A brit Mi6 és a Moszad nyo­mozásának eredményeként ha­mar fény derült az Izrael londoni nagykövetsége ellen a múlt héten elkövetett pokolgépes merénylet tettesének személyazonosságára, bár elfogni még nem sikerült. A jól öltözött nő, aki a hamisított diplomáciai rendszámmal ellátott és Semtex robbanóanyaggal meg­rakott gépkocsit a helyszínre ve­zette, egy közismert terrorista, va­lószínűleg a Hezbollah tagja. Fér­jét és fiát az izraeli elhárítás ölte meg, és azóta mindenre hajlandó ez a palesztin asszony. • S. M. Orosz biztatás Kijevnek atomfegyverügyben MTI ------------------------------------ együttműködés kiépítését Ukraj­na és Oroszország között. Zatulin szerint abban az esetben Ukrajna nukleáris lefegyverzése Oroszor­szág számára nem számítana el­sőrendű kérdésnek.Zatulin hang­súlyozta, hogy elvileg ugyan nem pártolja az atomfegyverekről alá­írt szerződések felülvizsgálatát, azonban — mint mondta — Oroszország az ukrán gazdasági nehézségekre való tekintettel „megértéssel” viszonyulna a nuk­leáris rakéták leszerelésének leál­lításához. Véleménye szerint eb­ben az esetben az atomfegyverek az ukrán törvényhozás fennható­sága alá kerülhetnének. Konsztantyin Zatulin, az orosz parlament alsóháza, a duma államközösségi kapcsola­tokkal és a külföldön élő orosz nemzetiségűek ügyeivel foglal­kozó bizottságának elnöke bi­zonyos feltételek teljesülése ese­tén elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország nem tiltakoz­na az ukrajnai nukleáris fegy­verek kivonásának leállítása el­ A Kijevben tartózkodó orosz politikus szombaton a moszkvai Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette, hogy ilyen feltételnek tartja a hadászati len. VIDEOTON TELEVÍZIÓKRA! Még a nem működő/ használt fekete-fehér TV átvételi ára is 5000 Ft, de a működő TV-ért típustól és évjárattól függően, akár 20.000 Ft-ot is beszámítunk. KAMATMENTES Budapesten az Ön lakásán cserélünk, DÍJTALAN SZÁLLÍTÁSSAL.

Next