Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 217-229. szám)

1994-09-16 / 217. szám

1994. szeptember 16., péntek) Egyre többen támogatják Willy Claest Ki lesz a NATO főtitkára? Az Egyesült Államok gyor­san megtalálta új pártfogoltját a NATO főtitkári posztjára, a belga Willy Claes személyében — jelentette a Reuter. Wa­shington azután biztosította őt támogatásáról, hogy eredeti fa­­voritja, Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter — mint londoni tudósítónk írja — értésre adta: továbbra is a Major-kormányt szolgálná szívesebben. A katonai-politikai szövetség előző főtitkára, Manfred Wörner augusztus 13-án hunyt el, s már a temetési előkészületek idején el­kezdődtek a konzultációk az utód személyéről. Különösen az Egyesült Államok szerette volna, ha a délszláv válság és a kelet-eu­rópai kihívás árnyékában mie­lőbb betöltik a Wörner halálával megürült fontos tisztséget. Megbízható NATO-források­­ból — írja a Reuter — úgy tudni, hogy három jelölt neve forog a 16 tagállam kormányai között: Williy Claes belga külügymi­niszteré, a holland Hans van den Broeké, aki az Európai Bizottság külügyekért felelős tagja, vala­mint a norvég Thorvald Stolten­­bergé, aki legutóbb a délszláv válságban diplomáciai összekö­tőként szerzett magának érdeme­ket. Brüsszeli és londoni diplo­maták is úgy tudják azonban, hogy e két utóbbi jelölt vissza fog lépni Claes javára. A Reuter értesülései szerint az Európai Unió külügyminiszterei­nek múlt hét végi találkozóján már kirajzolódott egyfajta kon­szenzus Claes személye körül, bár amerikai diplomaták szerint az még nem alakult ki véglege­sen. A szocialista Claes Európa védelmi szerepének növeléséért száll síkra, s emiatt először a franciák szimpátiáját nyerte el. Elképzelései az amerikaiaknak is megfelelnek, hiszen az Egyesült Államok már régóta szorgalmaz­za, hogy a NATO európai tagál­lamai vállaljanak nagyobb kato­nai — és pénzügyi — áldozatot a világ konfliktusainak megoldása érdekében. Brüsszeli források az MH-nak azt mondták, hogy az utódlás eldöntése feltehetőleg már nem várat sokáig magára. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án kezdődő ülésszakára New Yorkba utazik valamennyi NA­­TO-állam külügyminisztere, s ez akár alkalom lehet arra is, hogy ott véglegesen döntsenek Manf­red Wörner utódáról. Göncz az emberi jogok ügyét is szóba hozta MTI--------------------------­Kínát stratégiai partnernek te­kintjük, s minden téren erősíteni kívánjuk vele­ kapcsolatainkat — hangsúlyozta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Li Peng kínai kormányfő előtt pe­kingi találkozójukon. Csütörtö­kön lezajlott megbeszélésüket a gazdasági, kereskedelmi együtt­működés témái uralták. Göncz Árpád a kínai kormány segítsé­gét kérte ahhoz, hogy magyar vállalatok részt kaphassanak kí­nai nagyberuházásokkal össze­függő megrendelésekből és koo­perációs lehetőségekből. Li Peng megemlítette, hogy Kína már nem tart számot néhány ha­gyományos magyar exportter­mékre, mert ugyanolyanokkal vagy jobbakkal bőségesen el van látva; ezek helyett a magyar ex­portőröknek újakkal kell előruk­kolniuk. A magyar elnök nem kerülte meg az emberi jogok ügyét. Utalt történelmi hagyo­mányainkra és a határainkon túl élő magyar kisebbségekre, ezek­kel indokolva azt a különös fi­gyelmet, amelyet Budapest erre a kérdésre fordít. Hozzátette: az emberi jogoknak, mint minden elvi tételnek, vannak helyi sajá­tosságokból és történelmi ha­gyományokból fakadó eltérő ér­telmezései. Li Peng azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy Magyarországot politikailag sta­bil országnak tartja. Csiao Si, a Kínai Népi Gyűlés (parlament) elnöke a magyar államfővel folytatott megbeszélésén leszö­gezte: Kína csak stabil orszá­gokkal tud tartós kapcsolatokat építeni. A köztársasági elnök magyar­­országi látogatásra invitálta mindkét tárgyalópartnerét. A kí­séretében lévő Borsits László, a HM helyettes államtitkára a két ország hadiipari vállalatainak együttműködési lehetőségeiről tárgyalt a kínai hadsereg vezérka­rának és a Kínai Népköztársaság Védelmi Minisztériumának ma­gas rangú képviselőivel. Vezércikk a 7. oldalon A kínai néphadsereg tisztje a díszőrség egyik tagjának a szerelvényét igazítja a magyar államfő tiszteletére a Tienanmen téren rendezett ünnepélyes katonai tiszte­letadás előtti pillanatokban fotó: mti -­ap Nem dramatizáljuk Zieleniec kirohanását Kovács: a lobbizás célszerű, de nem döntő A magyar külügyminiszté­rium láthatóan nem kívánja dramatizálni a cseh külügymi­niszternek a visegrádi együtt­működés ellen Varsóban tett múlt heti kijelentését, amely megfigyelők szerint szellemé­ben ellentétes volt azzal, amit a prágai kormányzat vezetői két héttel korábban a magyar külügyminiszternek mondtak. Jozef Zieleniec cseh külügy­miniszter Varsóban élesen bírál­ta azt a kezdeményezést, hogy a négy visegrádi ország hozzon létre egy brüsszeli lobbit. Az el­képzelés Raymond Barre volt francia miniszterelnöknek és Bronislaw Geremeknek, a len­gyel alsóház külügyi bizottsága elnökének a nevéhez fűződik, ám azt a cseh külügyminiszter egyszerűen a lengyel sajtó kita­lálásának minősítette. Az elkép­zelés szerint a jövő év elejére kellene megalakulnia annak a testületnek, amely egyebek kö­zött szakvéleményeket készítene Csehországról, Lengyelország­ról, Magyarországról és Szlová­kiáról az Európai Unió számára. Kovács László külügyminisz­ter az MH-nak elmondta: úgy ér­zi, „nem volt más szellemű” Zie­leniec varsói megnyilvánulása, mint az a kritika, amelyet a cseh vezetők már máskor is megfogal­maztak a visegrádi együttműkö­déssel kapcsolatban. A külügy­miniszter kijelentette, hogy prá­gai tárgyalásai során nem látott különbséget Václav Havel köz­­társasági elnök, Václav Klaus kormányfő és Zieleniec Viseg­­ráddal kapcsolatos felfogásában. Kovács szerint a cseh vezetők nem utasítják el a visegrádi együttműködést, csak fenntartá­saik vannak. Elvetik a formalizált együttműködést, feleslegesnek tartják az intézményesítést, a po­litikainál fontosabbnak tartják a gazdasági kooperációt, és nem szeretnék, ha a visegrádi csopor­tot a Nyugat az EU-csatlakozás alternatívájának tekintené. „A magyar és a cseh álláspont között legfeljebb árnyalatnyi a különb­ség” — mondta Kovács László. A Barre—Geremek féle lob­bizást a magyar külügyminiszter „célszerűnek, de nem döntőnek” minősítette. Rámutatott, hogy ha a visegrádi országok gazdaságá­nak szerkezete nem versenyké­pes, ha pénzügyi egyensúlyuk nem éri el a kívánt szintet, ha jogrendjük nem illeszkedik az EU-éhoz, akkor annak úgysincs értelme. • S.I. ÜLFÖLD-BELFÖLD A haiti junta vezetője inkább a halált választja • Folytatás az 1. oldalról Jonassaint szerdán este a port-au-prince-i elnöki palotából adta tudtul: „a világ lelkiismere­téhez és ekölcsi hatalmához for­dulok, hogy tiltsa meg az invá­ziót, és tegye lehetővé Haiti né­pének saját sorsa alakítását”. Mintegy előremenekülvén beje­lentette, hogy az országban még idén parlamenti és nem sokkal rá elnökválasztások lesznek. Jo­nassaint közölte azt is, hogy ha­bár az USA katonai ereje képes lehet Haiti megsemmisítésére, az ország meg fogja védeni magát. Clinton elnök, aki helyi idő szerint tegnap este kilenc órakor (magyar idő szerint ma hajnali 3 órakor) esedékes beszédére ké­szült hírügynökségi tudósítók­nak adott interjújában körülbelül felvázolta mondanivalóját. Az elnök a küszöbönálló in­váziót, 20 ezer jól felszerelt amerikai katona elindítását Haiti partjai felé azzal indokolta, hogy Haiti katonai vezetősége nem adja át a hatalmat Aristide vá­lasztott elnöknek, emberjogi visszaéléseket követ el, mene­kültválságot okozhat és veszé­lyezteti a körzetben a demokrá­ciát. Hangsúlyozta azt is, hogy kockán forog az USA és az ENSZ szavahihetősége, miután „azt mondtuk, hogy lépni fo­gunk, tehát lépnünk kell”. Bob Dole, a szenátus republi­kánus kisebbségének vezetője azonban kijelentette: „nem az USA, hanem Clinton elnök sza­vahihetősége a tét”. Clinton közvetlen tanácsadói szerint az invázióhoz nem fog­ják a kongresszus áldását kérni annak ellenére, hogy Bill Clin­ton ezt maga ígérte meg egy év­vel ezelőtt, és annak ellenére, hogy az alkotmány is megköve­teli a kongresszusi hadüzenetet az amerikai csapatok külföldi bevetése előtt. Clinton elnök el­ismerte, hogy az invázió gondo­lata népszerűtlen Amerikában, de azzal védekezett, hogy az ügy jó, és az inváziónak meg kell történnie. Az elnök közvetlen ta­nácsadói abban reménykednek, hogy amint az invázió megindul, az amerikaiak, ahogy szoktak, felzárkóznak a hadsereg, tehát egyben az elnök mögött is. Ugyanakkor még demokrata párti törvényhozók is elutasítják az invázió gondolatát és azt, hogy a haiti hadsereg fenyegetné az Egyesült Államok nemzetbiz­tonságát. Időközben azonban az America repülőgép-hordozót követve elindult a virginiai Nor­­folkból az Eisenhower is — az első repülőgép-hordozó, ame­lyen nők is szolgálnak. Colin Powell tábornok, a ve­zérkari főnökök egyesített bi­zottságának volt elnöke úgy nyi­latkozott, hogy az invázió bizo­nyára gyorsan lezajlik, de az amerikaiak kivonulása aligha. A külügyminisztérium szóvivője is elismerte, hogy az amerikai ka­tonáknak „hónapokig” Haitiban kell maradniuk. • R. Zs. MTI-------------------------­Raoul Cédras, a junta vezető­je televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy inkább meghal, semhogy „becstelenül elmene­küljön” az országból. Iliescu ellenzi a területi autonómiát „A gazdasági problémák okozzák a feszültséget” Bukaresti tudósítónktól „Az etnikai alapon alakuló területi autonómia követelése Románia esetében semmivel sem igazolható, elfogadhatat­lan, tekintettel a román állam etnikai összetételére” — jelen­tette ki Ion Iliescu a közép-eu­rópai kisebbségekkel foglalko­zó bukaresti nemzetközi kol­lokviumot megnyitó csütörtö­ki beszédében. A román államfő „az autono­­mizálás és enklavizálás kalan­dorpolitikájáról” beszélt, amely szerinte csak súlyosbítja az etni­kumközi problémákat, csorbítja az államok területi épségét, így a nemzet és a térség biztonságát veszélyezteti. Úgy vélte, nem je­lenthet demokratikus, európai megoldást a kisebbségi csopor­tok elszigetelése területi etnikai autonómia formájában. Sőt, egyenesen képtelenség az, hogy miközben a nemzetek és nem­zetállamok nemzetfölötti együtt­működésre törekednek, addig a kisebbségek ellentétes tenden­ciát indítanak el. Iliescu kijelen­téseit azzal igyekezett alátá­masztani, hogy a román lakos­ság az ország valamennyi törté­nelmi tartományában többség­ben van, a magyarlakta területek az ország belsejében helyezked­nek el, a lakosság lélekszámát tekintve a legkisebbek közé tar­tozó két megyében. A kisebbsé­gekhez tartozó személyek jogai­nak védelmét és e személyeknek az államok iránti lojalitását egy­azon kérdéskör két összetevőjé­nek nevezte. Hosszasan sorolta azokat a jogokat, amelyeket országában a kisebbségek számára biztosíta­nak, és hangsúlyozta: Románia „gátlások és előítéletek nélkül felzárkózott a legigényesebb nemzetközi normákhoz”. Az et­nikumközi feszültségeket, a na­cionalista, idegengyűlölő meg­nyilvánulásokat a gazdasági ne­hézségekkel magyarázta, ame­lyek leküzdése e káros jelensé­gek eltűnéséhez is vezet. • Bogdán Tibor Magyarországra látogat a román védelmi miniszter Bukaresti tudósítónktól Teodor Melescanu után Gheorghe Tinea védelmi minisz­ter személyében újabb magas ran­gú román politikus érkezik rövi­desen Budapestre. Megbízható bukaresti forrásokból az MH úgy értesült, hogy Tinea szeptember végén tárgyal Magyarországon. A meghívást tegnap délután nyújtották át a román tárcavezető­nek. A miniszter budapesti láto­gatása újabb bizonyítékát jelent­heti a két hadsereg és honvédelmi minisztérium jó kapcsolatainak. Hírek szerint még ebben az esztendőben sor kerülhet a ma­gyar honvédelmi miniszter bu­karesti viszontlátogatására is. •B.T. MH--------------------------­ Keleti György honvédelmi miniszter az MH-nak megerősí­tette, hogy megújította a korábbi kormány idejéből származó meghívást Gheorghe Tincának, amit román kollégája el is foga­dott, így, bár a pontos időpontot még nem rögzítették, a román védelmi minisztert a közeljövő­ben valóban Budapestre várják. A NAP INTERJÚJA Pál László ipari és kereskedelmi miniszterrel „Az expó lemondásáról nincs vita” • Folytatás az 1. oldalról Az nyilvánvaló, hogy mennyi pénz van ma az alapban (több mint 8 milliárd forint. A szerk.), de azt nem lehet tudni, hogy a kü­lönböző magánjogi szerződések milyen mértékig terhelik az ala­pot. Ennek tételes egyeztetése most folyik, hiszen ezzel gazdál­kodni kell. Tehát nem arról van szó, hogy nem értettünk valami­ben egyet, hanem arról, hogy hiá­nyoznak információk a teljes képhez. Abban maradtunk, hogy a hiányzó adatokat egy hét múlva a kormány elé tárjuk, és ennek is­meretében bólinthat majd rá az előterjesztésre. —Mikor tárgyalhatja a parla­ment a törvénymódosítást ? — Reálisnak azt tartom, hogy október első hetében kezdheti meg az ezzel kapcsolatos munkát az Országgyűlés. Bizonyára sok hozzászólás lesz, de feltételezem, hogy két-három tárgyalási hét alatt pontot lehet rá tenni. — Melyek a leglényegesebb elemek a tervezetben? — Az expó megrendezéséről több törvény szólt, ezeknek a jo­gi módosítását végig kell futtat­ni, s figyelemmel kell lenni arra, hogy sok minden még hátravan. Például az állagmegőrzési mun­kák, illetve a további építkezé­sekkel kapcsolatos folyamatok. Ezeknek a finanszírozását át kell alakítani, mert nem a Világ­­kiállítási Alap lesz az anyagi forrásuk, hanem a költségvetés. Szabályozni kell a programiro­da működését is, hiszen részben felszámolószervezetté alakul, de a ’96-os rendezvények össze­fogásában továbbra is főszerep­hez jut. —Amikor összeállították a le­mondással kapcsolatos gazdasá­gi adatokat, számítottak-e arra, hogy az érvényes szerződésekre mennyi pénzt kell majd költeni? — Számolunk azzal, hogy kártérítési kötelezettség adódik a magánjogi szerződések nem teljesítéséből. Ugyanakkor a partnerekkel együtt keressük a lehetőségét annak, miként lehet­ne hasznosítani a szerződésben megkötötteket. A kártérítésre eltérő becslések vannak, egyelőre összeget nem tudok mondani. —­ Mi a véleménye a Világki­állítási Fórum által beharango­zott 40-50 milliárdos befektetők­ről? — Szkeptikus vagyok, hi­szen ilyen típusú ajánlatok min­den főbiztosnál szerepeltek, de egyikből sem lett semmi. Ko­molyan akkor lehet róla tárgyal­ni, ha garanciák vannak a ke­zünkben. Ha ilyenek előkerül­nek, akkor új helyzet van. Ugyanis a kormány nem ideoló­giai, hanem anyagi okokból nem akar expót csinálni.­­ Mi lesz a kormány állás­pontja abban az esetben, ha összegyűjtik a 100 ezer aláírást az expópártiak, és ki kell írni a népszavazást? — Ez fura helyzet, én úgy tu­dom, költségvetési kérdésekben nem lehet kiírni népszavazást. —Ebben még az alkotmányjo­gászok véleménye is különböző... — Az én véleményem azoké­­hoz áll közel, akik ezt költségve­tési kérdésnek tartják. — Vannak szakemberek, akik azt állítják, hogy az expót nem­csak pénz, hanem idő hiányában sem lehetne megrendezni. Ugyanakkor a Bechtel cég, ame­lyik a világkiállítás ütemezési tervét készítette, még ma is azt állítja, nincs csúszás.­­ Többen mondják azt építé­szek közül is, hogy fel lehetne építeni a vásárvárost a hátralévő időben. Arról azonban elfeled­keznek, hogy a főváros infra­strukturális beruházásait már nem lehet befejezni. • Iván Gizella Kamattámogatás az aszálykárosultaknak A kabinet tegnapi ülésén határoztak az aszálykárok mérséklésének módjáról, a Szigetköz vízpótlásának to­vábbi finanszírozásáról, elfo­gadták a választott bírósági el­járásról szóló törvény terveze­tét, s javaslatot tesznek az Or­szággyűlésnek a családjogi törvény módosításáról. Az aszálykárok enyhítéséről szóló döntés lényege, hogy a kárt elszenvedett termelők az elmúlt év őszén és idén felvett hiteleik után 10 százalékos többlet-ka­mattámogatásra jogosultak. Hi­teltartozásaik megújítása esetén újabb hat hónapig, de maximum egy évig vehetik igénybe a támo­gatást. A földművelési tárca ve­zetője szerint a támogatás 3 mil­liárd forinttal könnyíthet a mező­­gazdasági termelők terhein. A kabinet arról is döntött, hogy jö­vő év tavaszára átfogó rendszert dolgoznak ki a mezőgazdaság váratlan gondjainak enyhítésére. A kormány döntött a Sziget­köz vízpótlásának biztosításáról, melynek értelmében ez év vé­géig biztosítják a szivattyúk üze­meltetéséhez szükséges pénzt, amely 202 millió forint. A kabinet elfogadta a válasz­tott bírósági eljárásról szóló tör­vény tervezetét, ami a vitás felek egyező akaratával létrehozott bí­rósági eljárást jelenti, s teher­mentesítheti az állami bíróságo­kat. A törvénytervezet nemcsak a társasági jogi ügyekben ad mó­dot a választott bíróság igénybe­vételére, hanem minden esetben, ha a felek egyike gazdasági te­vékenységet folytat. A kormány javaslatot tett a családjogi tör­vény módosítására is, melyre azért van szükség, hogy a tör­vény megfeleljen nemzetközi egyezményekben vállalt kötele­zettségeinknek. A módosítások lényege, hogy a gyermekek na­gyobb mértékben szólhassanak bele sorsukat érintő kérdésekbe. • Hajnal László Az ellenzéknek még nincs közös főpolgármester-jelöltje Az MDF támadja a kormány külpolitikáját A Horn-kormány akkor jár el a nemzeti érdekeknek meg­felelően, ha a határon túli ma­gyarság véleményét figyelem­be véve köti meg az alapszer­ződéseket — hangzott el az MDF sajtótájékoztatóján. Für Lajos pártelnök elmondta, nincs határozott állásfoglalá­suk arról, ki legyen az MDF főpolgármester-jelöltje. Az új kormány ellentmondá­sos és kapkodó politikát folytat a határon túli magyarsággal kap­csolatos kérdésekben — jelen­tette ki Für Lajos. A pártelnök úgy vélte, mivel a magyarság 30 százaléka él kisebbségben, a Horn-kabinetnek nem napi­ poli­tikai, hanem hosszú távra szóló döntéseket kell hozni. Az MDF szerint csak a határon túli ma­gyarság legitim vezetőinek véle­ményét figyelembe véve lehet az alapszerződést kötni. Csóti György, a parlament külügyi bi­zottságának alelnöke élesen bí­rálta a kormányt, Horn Gyula pozsonyi látogatását a tévedések vígjátékának, a román külügy­miniszterrel folytatott budapesti megbeszéléseket eredménytelen mosolypolitikának nevezte. Saj­nálatosnak ítélte, hogy a válasz­tási kampányban Hárn és Ko­vács László külügyminiszter fe­lelőtlenül ígérgettek, a kormány­­programmal kapcsolatban pedig leszögezte: az MDF kevésnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy az alapszerződésekben a határon túli magyarság számára csak az Európa Tanács által meghatáro­zott normákat kívánják rögzíte­ni. A Horn-kormány akkor jár el a nemzeti érdekeknek megfele­lően, ha arra törekszik, hogy a határon túli magyarság min­denütt államalkotó tényező le­gyen — fogalmazott Csóti. Arra a kérdésre, hogy támo­­gatja-e az MDF Latorcai Jánost, a KDNP főpolgármester-jelölt­jét a választásokon. Für Lajos elmondta: tárgyalásokat folytat­nak az ellenzéki pártokkal közös főpolgármester-jelölt állításáról, de még nem döntöttek. Arról sincs határozott állásfoglalásuk, kit jelöljön az MDF. A Katonai Biztonsági Hivatal tevékenységével kapcsolatos kérdésekre Für nem válaszolt, mondván: e hivatal a világ leg­demokratikusabb országában is bizalmas és titkos kategóriába tartozó tevékenységet folytat. • Cs. I. Szirányi cáfolja Zsigmond Attila vádjait MTI-------------------------­Általános vitára alkalmas­nak ítélte a pótköltségvetés tervezetét az Országgyűlés kulturális bizottsága tegnapi ülésén. Aradi Zsolt, a Pénz­ügyminisztérium illetékese el­mondta: a kormányzat 26 mil­­liárdot kíván elvonni az elkü­lönített állami pénzalapoktól, és 15 milliárdot a költségvetési intézményektől. Megjegyezte, a pótköltségvetés mostani in­tézkedései nem érintik a rádi­ót, a televíziót és az MT­V-t. Zsigmond Attila, a bizottság MDF-es alelnöke leszögezte: az MDF számára nem elfogadható a tervezet. Tudomása szerint a rádióból korábban elbocsátott dolgozók végkielégítést kaptak, majd visszavették őket, és a ki­eső időszakra is felvettek kere­setkiegészítést, mely elérhette a 2-300 ezer forintot. A bizottság úgy döntött, hogy következő ülésére meghívja a rádió vezető­it. A televízió jövőjére vonatko­zó kérdésre válaszolva a PM il­letékese elmondta: a minisztéri­um számára a televízió jelenlegi állapotában finanszírozhatatlan. Mivel gazdálkodása évek óta át­tekinthetetlen, a PM azt kérte, az új vezetés tárja fel az intézmény veszteségének okait, valamint azt, miként próbálja racio­nalizálni kiadásait. Szirányi János, a rádió elnöke alaptalannak tartja Zsigmond Attila vádjait. Elmondta: a fel­mondási szakaszig 45 dolgozó jutott el. A végkielégítést, a Munkaügyi Bíróság döntése alapján ezt az összeget, akárcsak azt a pénzt, amelyet az alapbér és az átlagkereset különbözete­ként kaptak, vissza kell fizet­niük. Az elszenvedett viszontag­ságok miatt többen bírósághoz fordultak. Ha számukra a bíró­ság jóvátételt állapít meg, azt a rádió kifizeti — mondta Szirá­nyi. Á­rverési h­ir«h­íme». A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság végelszámolója nyilvános árverésen értékesíti az alábbi ingatlanokat 1. Nyárlőrincen a 068/13. helyrajzi számú, 6430 nf-es külterületi telephely területét. Kikiáltási ára: 380 000 Ft. 2. Nyárlőrincen a 068/12. helyrajzi számú, 15 881 m2-es külterületi géppark területét. Kikiáltási ára: 953 000 Ft. Érdeklődni lehet személyesen a (76) 343-122-es telefonszámon Pataky Ferenc végelszámolónál az á. g. központjában. Az árverés helye: az á. g. központja, 6032 Nyárlőrinc. Az árverés időpontja: 1994. október 14-én 10 órától a hirdetményben megjelölt sorrendben. Az árverés közjegyző jelenlétében történik. Az árverésen részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy közjegyző által hitelesített magánokirattal kell igazolni, s azt az árverésen jelen lévő közjegyzőnek átadni. Az árverésre jelentkezők az igazoló okirat ellenőrzése után azonosító sorszámot kapnak. A licitáláson történő részvétel feltétele: — a kikiáltási ár 10%-ának megfelelő összegű bánatpénz befizetése a helyszínen. Egyéb feltételek: — a kiíró jogosult az árverési hirdetményt visszavonni, — a kiíró a kikiáltási ár alatti ajánlatot nem fogad el, — az árverésre jelentkezni lehet az árverést megelőző munkanapon 14 óráig, — a nyertes az ingatlanokra tulajdonjogot szerez, — a nyertessel az árverést követő 8 napon belül kell szerződést kötni, — a szerződés aláírásával egy időben kell a vételár teljes összegét készpénzben kifizetni. _ ________________________________________________________________________________________ MH 12910 MAGYAR HÍRLAP %J 3 „Az előző kormány nem aknázta ki Magyarország előnyét” Az MDF-kormánynak a hatá­ron túli magyarok védelmében inkább segítenie kellett volna a magyarok gazdagodását, és gaz­dasági pozíciószerzését, mert utána már a magyarok a saját pénzükből megépítették volna maguknak az iskoláikat — mondta tegnap Lengyel László közgazdász és politológus az előző kormány külpolitikáját elemezve. A szociáldemokrata irányultságú német Friedrich Ebert Alapítvány által az elmúlt 4 év magyar külpolitikájáról rendezett vitáján Lengyel ki­emelte, hogy Magyarország el­őször áll följebb gazdaságilag minden szomszédja fölött (Ausztria kivételével), de ezt az MDF -kormány nem aknázta ki. Az Antall-Boross kormány külpolitikájának másik elemzője a tegnapi vitán, Meiszter Dávid nyugalmazott külügyi államtit­kár-helyettes pozitívumnak mi­nősítette a szuverenitás helyreál­lítását, és helyeselte a külpoliti­ka deklarált fő céljait, de negatí­vumnak tartotta a szomszédsági politikát, és a korrigálásra való képesség hiányát. A hallgatóságban helyet fog­laló Jeszenszky Géza ex-kül­­ügyminiszter vitába szállt Me­iszter Dávidnak azzal a megfo­galmazásával, hogy az erdélyi románság tősgyökeres lakosság volna, amit Lengyel László a történelmi tényekre és a modern jogra hivatkozva visszautasí­tott. S. I. Ü­Z­L­E­T­H­Á­Z CENHR ÜZLETHÁZ 1065 Budapest , VI. Nagymező u. 68. Telefon :269-3025 Fax: 269-3023

Next