Magyar Hírlap, 1994. december (27. évfolyam, 295-307. szám)

1994-12-16 / 295. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Bizalmi szavazás lesz Rómában (Reuter) Berlusconi olasz miniszterelnök december 21-én par­lamenti beszéden fogja megvonni hét hónapos kormányzásának mérlegét, majd fölveti a bizalmi kérdést - jelentette be tegnap a szóvivője, Jas Gawrowski. A kormányfő azután szánta rá magát erre a lépésre, hogy megrendült a koalíció egysége. Berlusconit korrupció gyanúja miatt kihallgatták a milánói vizsgálóbírák, egyik koalíciós partnere, az Északi Liga pedig fölvetette egy al­ternatív kormánytöbbség lehetőségét. A 630 tagú képviselőház­ban Berlusconi 352 szavazatot ellenőriz, közöttük 105 a ligás. Buddhisták bojkottálják a pápát (MTI) A Sri Lanka-i buddhista egy­ház vezetői bojkottálni fogják a pá­pa jövő hónapra tervezett látogatá­sát, amennyiben a katolikus egyház feje nem kér bocsánatot „Átlépni a remény küszöbén” című könyvében szereplő, a buddhizmusra vonatko­zó megjegyzéseiért. A szigetország három legnagyobb buddhista köz­pontjának vezetői nyilatkozatban közölték, hogy nem hajlandók részt­­venni a pápalátogatással kapcsola­tos semmiféle eseményen. II. János Pál a tervek szerint január 20-án kezdi meg első látogatását Sri Lankán. John Bruton az új ír kormányfő (MH) Az Ír Köztársaság parlamentje a Fine Gael párt vezető­jét, John Brutont választotta miniszterelnökké. Várhatólag Dick Spring ír Munkáspártjával alakít kisebbségi koalíciós kor­mányt. A többséghez nyolccal több képviselőre lenne szükség. A koalíció a kis Demokrata Baloldali Párt támogatására szo­rul, amely a választás során Brutont támogatta, de nem csatla­kozik a koalícióhoz, mert nem ígértek részére az igényeknek megfelelő számú miniszteri tárcát. Az előző, Fianna Fail párti kormány egy hónapja mondott le, egy gyermekek megrontásá­ban bűnösnek talált pap botránya miatt. Románia: nincs határilleték (MH) A román alkotmánybíróság hatálytalanította a határille­tékről szóló kormányrendeletet. Ennek értelmében a román állampolgároknak minden kiutazáskor 15 ezer lejt, a kishatár­­forgalomban ötezer lejt kellett volna fizetniük. A törvény ellen az RMDSZ két parlamenti tagja, Kerekes Károly képviselő és Hajdú Gábor szenátor kezdeményezésére nyújtott be óvást 28 ellenzéki szenátor és 66 képviselő, a mozgásszabadság korláto­zása ellen tiltakozva. Az alkotmánybíróság helyt adott az óvás­nak, és úgy értékelte, a román alkotmányos renddel összee­gyeztethetetlen az alapvető szabadságjogok gyakorlásának a megadóztatása. Lövések nem dördültek, de... (Reuter) Peking tegnap aggodalmának adott hangot egy kínai nukleáris tengeralattjáró és a Kitty Hawk amerikai repülőgép­hordozó között a Sárga tengeren, a kínai partok közelében, de nemzetközi vizeken még októberben történt incidens miatt. Mint a pekingi külügyi szóvivő elmondta, még nem fejeződött be a történtek tisztázása. Az incidensnél lövésváltásra nem ke­rült sor, de Pentagon tisztviselők megerősítették, hogy nem sokkal utána Kína tudatta az Egyesült Államokkal: a jövőben hasonló esetben érvényesítik a lőparancsot. A Kitty Hawkról felszálló egyik gép olyan eszközöket dobott le, amelyekkel nyomon követhették volna a tengeralattjáró útját. Közben kí­nai vadászgépek megközelítették az amerikai gépeket. Miután a tengeralattjáró visszahúzódott a csingdaói bázisra, az ameri­kai repülőgép-anyahajót is kivonták a térségből. A kínai kül­ügyminisztérium felszólította az Egyesült Államokat, ne rontsa a kétoldalú kapcsolatokat. Szentesítették a svéd EU-igent (Reuter) A novemberi népszavazás eredményét megerősítve tegnap a svéd parlament úgy döntött, hogy az ország csatlakoz­zon az Európai Unióhoz. A törvényhozás óriási többséggel hagyta jóvá a svéd alkotmány néhány cikkelyének módosítá­sát, s ezzel lehetővé tette, hogy az ország - Ausztriával és Finn­országgal együtt - január elsejétől belépjen az Európai Unióba. A parlamenti ratifikálást eredetileg szerdára tervezték, de teg­napra tolódott át, mivel több mint 40 képviselő szólalt fel a svéd EU-tagság ügyében. Macedónok buldózerpolitikája (MTI) A macedón rendőrség Tetovóban lerombolta azt az épületet, amelyben az egykori jugoszláv tagköztársaságban élő albánok szombaton meg akarták nyitni saját egyetemüket. Szkopjei értesülések szerint a buldózerekkel felvonuló rendő­rök lerombolták a kerítést és egy nagytermet, s eltávolították az épület tetőszerkezetét. A hivatalos indoklás szerint az épí­­­tők nem rendelkeztek megfelelő építési enge­délyekkel. A rendőrakció során a hatóságok őrizetbe vették Fadil Sulejmanit, az egyetem fő szervezőjét, valamint két munkatársát. A macedón rendőrség ugyancsak behatolt a ter­vezett egyetem irodáiba, s elkobozta az összes ott talált iratot. KÖZLEMÉNY | A Jamip® ind03n­a2 Muipressu­f­­t értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1994. december 30-án könyvelési és pénztári bankszünnapot tart. Minden kedves ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk! Banque Indosuez Magyarország Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 1—3. MH 18 294 MH-Újvidék/Reuter/MTI A nyugati politikusok általá­ban szkeptikusan, vagy legfel­jebb „óvatos derűlátással” fo­gadták Radovan Karadzic legújabb, hatpontos „békeja­vaslatát”, amelyet szerda este ismertetett a CNN amerikai hírtelevízió műsorában. A boszniai szerb vezető Jimmy Carter egykori elnököt kérte fel a közvetítésre. Karadzic felajánlotta az ENSZ-konvojok szabad moz­gását, a még fogságban levő békekatonák szabadon bocsá­tását, azonnali tűzszünet kihir­detését Szarajevó térségében, a repülőtér megnyitását, a fia­talkorú muzulmán foglyok szabadon bocsátását és az em­beri jogok biztosítását. Kilá­tásba helyezett „bizonyos” te­rületi engedményeket is. Jimmy Carter megerősítet­te, hogy a szerb vezető felkér­te őt a tárgyalásokon való köz­vetítésre, és megítélése szerint megegyezés esetén 24 órán belül véget vethetnek a har­coknak. Az észak-koreai és a haiti válság sikeres „kezelőor­vosa” azonban hozzátette: ha el is megy Szarajevóba, akkor is kizárólag magánszemély­ként, nem pedig az amerikai kormányzat megbízottjaként folytat megbeszéléseket. Clinton elnök „óvatos de­rűlátással” fogadta Karadzic legújabb javaslatát. Dee Dee Myers szóvivő szerint a kilá­tásba helyezett intézkedések csökkentenék a feszültséget Boszniában, de az amerikai kormányzat fenntartással fo­gadja a szerbek ígéreteit. Provokatív elem Az ENSZ-ben meglepetést és zavart okozott a boszniai szerb vezető nyilatkozata. Co­­lum Murphy, az Unprofor szarajevói szóvivője közölte: sem Karadzic, sem Carter nem lépett kapcsolatba az ENSZ-tisztviselőkkel a kez­deményezés kapcsán. Ejup Ganic bosnyák alelnök máris elvetette Karadzic tűzszüneti javaslatát, amiért egy szóval sem említi a bihaci védett öve­zet elleni szerb támadást. A francia külügyminiszter is elutasította az új békejavas­latot, mert annak veszélyes „provokatív vonatkozása” van. Alain Juppé szerint kizá­rólag a nagyhatalmak által ki­dolgozott béketervről lehet tárgyalni. Erről telefonbeszél­getést folytatott Warren Christopher amerikai külügy­miniszterrel, és megállapod­tak abban, hogy ismét össze kell hívni az öthatalmi csoport szakértőit. A NATO továbbra is a Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Németország, Oroszor­szág és az Egyesült Államok által kidolgozott Bosznia-bé­­ketervet támogatja. Willy Cla­es főtitkár kétkedéssel fogad­ta Karadzic hirtelen jóindula­tát, és nem látja indokoltnak, hogy külső közvetítőt vonja­nak be a szerb kezdeménye­zés tárgyalásába. Brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentet­te: „nem kíván tanácsokat osztogatni Jimmy Carternek”, de Karadzic javaslatát nem látja többnek tűzszüneti aján­latnál. A katonai szövetség védel­mi minisztereinek kétnapos tanácskozásán a boszniai ENSZ-csapatok kivonását tá­mogató katonai terveken dol­goztak. William Perry szerint „a munka jól halad”, de a bé­kemisszió kivonása csak vég­ső megoldás lehet. Egy­előre azt tartják a leg­fontosabbnak, hogy megerő­sítsék az ENSZ-csapatok ha­tékonyságát. Amennyiben mégis sor kerül a kivonulásra, azt a NATO kizárólag önálló parancsnoklással (azaz az ENSZ beleszólási jogának megvonásával) hajlandó lebo­nyolítani. Rálőttek Akasi gépére A boszniai szerbek - mintegy érzékeltetve, mennyit ér veze­tőjüknek a CNN-ben tett tűz­szüneti javaslata - a Szarajevó melletti Kiseljaknál tegnap rá­lőttek egy ENSZ-helikopterre, amellyel Akasi Jaszusinak, a világszervezet főtitkára külön­­megbízottjának Splitbe kellett volna utaznia. A gép kényszer­­leszállást hajtott végre. A sza­rajevói ENSZ szóvivő közölte, hogy a repülést szabályosan bejelentették, és Karadzic az Akasi Jaszusival folytatott szerdai paléi megbeszélésén ígéretet tett: nem akadályoz­zák az Unprofor gépeinek köz­lekedését, csupán a segélyszál­lító repülők landolását ellen­zik. Az ENSZ-főtitkár megbí­zottja arra is ígéret kapott, hogy visszaadják az Unprofor­­tól elkobzott berendezéseket. A szarajevói rádió tegnap arról számolt be, hogy a fővá­ros közelében levő Igman hegységen a kormánycsapatok újabb győzelmet arattak, és húsz négyzetkilométernyi terü­letet visszafoglaltak a szerbek­től. A kétnapos harcokban negyven szerb katona elesett és kettő fogságba került. A rádió azt állítja, hogy az elesettek kö­zött Szerbiából érkezett ön­kéntesek is vannak. A bihaci beszögellésben is folytatódtak az összecsapások, a szerb tü­zérség ismét aknavetővel lőtte a várost, ahol két polgár meg­halt. A védett övezetre három­ezer lövedék hullott. A közép-boszniai Zenicá­­ban második napja tart a huza­vona a bosnyák-horvát föderá­ció alkotmányozó nemzetgyű­lésének ülése körül. Tegnap is­mét elhalasztották a megnyi­tót, mivel komoly nézeteltéré­sek merültek fel a két közösség képviselői között. A bosnyák fél azt követeli, hogy a wa­shingtoni szerződés értelmé­ben, a félévenként esedékes el­nökcserével összhangban a horvát Kresimir Zubak, a föde­ráció jelenlegi elnöke adja át helyét a muzulmán Ejup Ganic alelnöknek. A horvátok ezt el­utasítják, arra hivatkozva, hogy így minden jelentős funk­ció a muzulmánok kezébe ke­rülne. Zágrábban folytatott szer­dán megbeszélést Gyarmati István, aki az Európai Bizton­sági és Együttműködési Érte­kezlet (EBEÉ) elnökségének megbízásából kereste föl a hor­vát fővárost. Az északnyugat­boszniai Bihac körül kialakult helyzetről jelentést készítő ma­gyar diplomatát fogadta Franjo Tudjman horvát elnök is, aki a budapesti európai fórumról és a szervezeten belüli kérdések­ről cserélt véleményt vendégé­vel. Muzulmán méltóság Boszniáról szóló külön nyilat­kozat és mintegy ötven határo­zat elfogadásával csütörtökön véget ért az Iszlám Konferen­cia Szervezetének (OIC) hete­dik, casablancai csúcstalálko­zója. A zárónyilatkozatban a tagállamok kinyilvánították szembeszállnak az iszlámelle­nes hadjárattal, hogy megőriz­zék a muzulmánok méltósá­gát. Az okmány az ENSZ-köz­gyűlés összehívását helyezte kilátásba, ha a Biztonsági Ta­nács képtelen hatékonyan cse­lekedni Boszniában. A Bosz­niáról elfogadott külön nyilat­kozatban a tagállamok úgy ha­tároztak, hogy egyenként 3­0 ezer és ötmillió dollár között összeggel támogatják Bosznia Hercegovinát. A hétpontú okmány szerint a küldöttség vezetők csapatok küldését ké­rik az ENSZ-erők feladatánál hatékony biztosítása végett, s hajlandóságukat arra, hogy ka­tonákat küldjenek a térségb az Unprofor egységeinek eset­leges visszavonása esetén. A nagyhatalmak hűvösen fogadták Karadzic javaslatát Carter lenne a következő békeközvetítő? KÜLFÖLD Az amerikai alelnök Moszkvában tárgyal Csak semmi politika MH-Moszkva A Gore amerikai alelnök és Csernomirgyin orosz minisz­terelnök vezetésével tanácsko­zó amerikai-orosz államközi bizottság moszkvai ülésétől a felek nem várnak eget rengető eredményeket, bár az egyik fő téma az űrkutatást célzó prog­ramok összehangolása. Az 1993-ban létrehozott ve­gyesbizottság a két ország kö­zötti gazdasági, technológiai együttműködés erősítését tűz­te ki célul, és munkája olyan területeket ölel fel, mint az enegiaipar, a környezetvéde­lem, az egészségügy és a tudo­mány. A moszkvai tanácsko­zást megnyitó amerikai alel­nök abban bízott, hogy a meg­beszélések végeztével aláírás­ra kerülő megállapodások megvalósítása valóban előse­gíti a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló kapcsola­tok további erősítését. Az orosz energiaipari mi­niszter sajnálattal állapította meg, hogy a törvényi háttér hiánya komoly gondokat okoz a közös beruházások lét­rehozásában, pedig az ameri­kaiak akár 50 milliárd dollár értékben is beszállnának az orosz kőolajipar fejlesztésébe. Amíg nincsenek törvények, nincs beruházás - mondta Safranyik, hozzátéve, hogy két nap múlva orosz delegáció utazik Portugáliába, az Euró­pai Energetikai Charta aláírá­sára. A kontinensen zajló kő­olaj-kitermelés szabályait rög­zítő dokumentum az oroszok véleménye szerint a moszkvai törvényhozóknak is komoly segítséget nyújthat. • M. J. Al Gore, amerikai alelnök és Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő kézfogója közvetlenül a tárgyalások meg­kezdése előtt FOTÓ: REUTER Balladur az elnökválasztás favoritja? A francia baloldal temeti reményeit MH-Párizs______________ Miután Jacques Delors nem vállalta az elnökjelöltséget, más baloldali politikus nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába - derül ki a legújabb franciaországi felmérésből. Delors távolmaradása ki­zárólagos esélyessé avatta a jobboldalt, egyidejűleg fel­szítja a vetélkedést Balladur kormányfő és Jacques Chirac, a kormánykoalíciót vezető neogaulleisták tiszteletbeli el­nöke között. A közvéleménykutatás szerint Balladur kényelmes többséggel nyerné a tavaszi elnökválasztást, igaz, egyelő­re nem nyilatkozik, jelölteti-e magát egyáltalán. Jacques Chirac már no­vember elején bejelentette: indul az elnökválasztáson. Elemzők szerint esélyei szá­mottevően megnőttek Delors vasárnap este közölt döntésé­vel. A francia baloldal és el­sősorban a Szocialista Párt bénultnak és tanácstalannak mutatkozik a reményeit összetörő Delors-nyilatkozat után. A felmérések szerint Jac­ques Lang volt kulturális mi­niszter a legnépszerűbb szoci­alista, de még ő is súlyos vere­séget szenvedne Balladurtől. A Szocialista Párt júniusban megbuktatott volt első titká­ra, a jó ideig „természetes je­löltnek” tekintett Michel Ro­­card megerősítette: lemon­dott harminc éven át táplált államfői ambícióiról. Bernard Tapie radikális politikus, aki botrányairól és szélsőséges populizmusáról hírhedt, kijelentette: megpró­bálja összefogni a franciák­nak azt az 54 százalékát, amely Delors-ra szavazott volna. Ez azonban még nem je­lenti, hogy elnökjelöltként lépne fel - pontosított a délvi­déki politikus, akinek nem­csak gazdasági, hanem politi­kai jövője is kockán forog az ellene folyó perek miatt. • R. H. Zs. Kormány-szakszervezet erőpróba Prága: kölcsönösen felbőszültek MH-Prága______________ Tizenöt perces általános fi­gyelmeztető sztrájkot hirde­tett december 21-ére a cseh és morva szakszervezetek köz­ponti kamarája, amely a kor­mány által most elkészített új nyugdíjtörvény-javaslat ellen tiltakozik ily módon. A szakszervezetek döntése olyan mértékben felingerelte Václav Klaus kormányfőt, hogy azt üzente a szakszerve­zeteknek: felfüggeszti a kor­mány részvételét a háromol­dalú érdekegyeztető tanács­ban. Az érdekvédelmi szervezet tíz pontban foglalta össze ki­fogásait a törvényjavaslat el­len, amely emelné a nyugdíj­­korhatárt; a nyugdíjak érté­két folyamatosan mintegy öt százalékkal csökkentené; a bérekből levont nyugdíjjáru­lékot beolvasztaná a költség­­vetés egészébe. A szakszervezetek közgaz­dászai szerint a cseh kormány a mintegy 147 milliárd koro­­nányi nyugdíjjáruléknál keve­sebbet fordít a tényleges nyugdíjakra. A tervezetet készítő szoci­ális- és munkaügyi miniszter sejthette, hogy gond lesz az új javaslattal, mert bejelentése­kor azt mondta: „Tudom, hogy sztrájkok és tiltakozá­sok következnek, de ez en­gem nem befolyásol”. Sokak szerint ez, a televí­zió híradójában elhangzott mondat bőszítette fel a szak­­szervezeteket, amelyek kép­viselői ebben a kormány tár­gyalási szándékának meg­szűntét érzékelték. A szakszervezeti központ vezetői a jövő heti figyelmez­tető sztrájkon kívül általános és teljeskörű munkabeszünte­tést is kilátásba helyeztek, ar­ra az esetre, ha a kormány nem változtat „agresszív és konfrontációra irányuló visel­kedésén, és nem kezd azonnal tárgyalásokat a dolgozók két és félmilliós körét képviselő szakszervezetek központjá­val”. • Nyárádi Péter 1994. DECEMBER 16., PÉNTEK Változás a szlovák hírügynökség élén MH-Pozsony/MTI_________ Vladimír Meciar új kabinetje, csütörtöki ülésén, visszahívta a TA SR szlovák hírügynök­ség eddigi igazgatóját, Ivan Melichercíket. Helyébe Du­sán Kleimant nevezte ki. Du­sán Kleiman Vladimír Meciar ez év márciusáig kormányzó, előző kabinetjének távozásáig vezette a szlovák hírügynök­séget. Kleiman csütörtöki újraki­­nevezését az új kormány a Kleiman személyének kijáró rehabilitációval indokolta - méltányolva egykori érdeme­it, amikor Szlovákia Csehor­szágtól történt elszakadása­kor a CTK szövetségi hírügy­nökségből kiválva létrehozta az önálló szlovák hírügynök­séget. Az új kormánykoalíció azt követően, hogy szerdán az ál­lami számvevőszék élére is sa­ját jelöltjét választotta meg, tegnap hozzálátott az utolsó, még érintetlen médiatanács átalakításához. A Rádió és Televízió Taná­csának - amelynek fő feladata a frekvenciák elosztása - kér­dése eredetileg azért szerepelt az ülés napirendjén, mert h£ rom tagjának lejárt a mand£ tuma, s a helyükbe új tagok­ kellett volna választani. El­lyett a kormánykoalíci visszahívta a teljes tanácsa Peter Weiss, a Demokratiks Baloldal Pártjának elnöke történtekkel kapcsolatba Meciart idézte, aki egy nyila­kozatában kijelentette: „Ma megnyílt előttünk a rádió a táj­a, s a tele­vízió élére is a­z emberünk fog kerülni.” DSZM meg akarja szállni médiákat - szögezte le Weis A kormánykoalíció már parlament második ülésén e foglalta a rádió és a televízó felügyelő tanácsát, s azonn lecserélte a rádió igazgatója Az új igazgató a DSZM parl menti képviselője lett. A tév igazgató leváltása a mosta ülésen várható. Ez este egyébként az ellenzék sen lakozik, mert Ivan Stadtru kér szakmailag teljesen alka­matlannak bizonyult funkci­­a betöltésére. Utóda előrelé­hatóan a DSZM-hez közel­l nemzeti újságírók szövetség­nek elnöke lesz. •L. Rabin Palesztina újrafelosztását javasolja MTI___________________ Jichak Rabin izraeli miniszter­­elnök csütörtökön az 1948 előtti Palesztina (a zsidó álla­mot és a megszállt területeket magába foglaló brit mandá­tum) „új felosztását” javasolta Izrael és a palesztinok között. Dél-koreai látogatásán az iz­raeli rádiónak nyilatkozó Ra­bin hangsúlyozta, hogy az új felosztás „nem az 1967 előtti határvonalak mentén történ­ne” , újfent jelezve ezzel az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia egyes részeinek annektálására vonatkozó izraeli szándékot. A részletesen ki nem fejtett javas­lat mögött nyilvánvalóan az húzódik meg, hogy Izrael sze­retne magához csatolni olyan területeket, ahol zsidó telepek vannak. Izrael első ízben tett javasla­tokat a palesztin autonómia ta­nácsára vonatkozólag - nyilat­kozta csütörtökön Nabíl Saat, az Izraellel Kairóban tárgyaló palesztin küldöttség vezetője. Először van kezünkben részle­tes izraeli tervezet a Ciszjordá­­niában és a Gáza-övezetben élő mintegy kétmillió palesztin közigazgatási ügyeit irányítani hivatott tanács jogköreivel, szerkezetével és a testület meg­választásának módozataival kapcsolatban - mutatott rá Saat, aki a javaslatokról nem árult el részleteket. Izrael és a PFSZ nem ért egyet a tanács tagjainak számával, míg a pa­lesztinok 120 főt javasolnak, megfelelően annak a másik kö­vetelésüknek, hogy a testüi parlamenti státussal is fel­e­gyen ruházva, addig az izrae­­li kezdetben 20-30 főben­­ vánták korlátozni a tagok sí­mát, mivel a tanácsnak is igazgatási feladatokat szánt. Saat szerint azonban mind már nem jelent nagy prob­mát, mivel Izrael újabban főt emleget, ami megfelel 1967 előtti jordániai par mentben helyet foglaló ciszjo­dániai képviselők számának, palesztin vezető az egyetl komoly problémának azt kintette, hogy Izrael vonal­aik kivonni hadseregét a Jo­dán nyugati partján lévő vár­sokból a választások előtt,n­nak ellenére, hogy azt a két korábbi megállapodásai elé­jük. Az ENSZ-közgyűlés sze­dán elsöprő többséggel fogat el azt a határozatot, ami megerősíti a palesztin nép­­ rendelkezési jogát, és felszó­ja Izraelt az 1967-ben megsző területekről való kivonulás A dokumentum „teljes m­tékben támogatja,, a közel-­­leti békefolyamatot, a palesz autonómiáról 1993-ban az izraeli-palesztin elvi nyilat­zatot, valamint az ezt köv megállapodásokat. A pre­­bulum egyúttal rámutat, hoy „Jeruzsálem státusának­­ változtatására” irányuló izr kezdeményezések „jogellő jellegűek”. A határozatot ország támogatta, csak Izi és az Egyesült Államok szí­tott ellene.

Next