Magyar Hírlap, 1995. április (28. évfolyam, 90-100. szám)

1995-04-18 / 90. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Clinton újra indul (MTI) Bill Clinton amerikai elnök pénteken bejegyeztette újravá­­lasztási pályázatát a Szövetségi Választási Bizottságon (FEC), egyszersmind bejelentette a Clin­­ton-Gore ’96 Előválasztási Bizott­ság nevű vállalat megalakulását. E két dokumentum iktatásával meg­történt a pénzügyi hozzájárulások gyűjtésének megkezdéséhez szük­séges hivatalos formaság. Jelcin még fontolgatja... (MTI) Borisz Jelcin személyesen is cáfolta az orosz választások elhalasztására vonatkozó találgatásokat, miután befejezte sza­badságát. Jelcin egyértelművé tette: a parlamenti és elnökvá­lasztásra az alkotmány által előírt időben kerül sor. Ugyanak­kor személyesen még mindig nem jelentette be indulási szán­dékát. Jelcin környezetéből mindazonáltal kiszivárogtatták: lé­nyegében eldöntött dolog, hogy ismét harcba száll az államfő az elnöki székért. Moszkvai megfigyelők körében ennek el­lenére általános nézet szerint a választások tisztaságát feltéte­lezve Jelcinnek Csecsenföld után minimális az esélye a sikerre. Chirac a favorit (MTI) Franciaországban az elnökválasztás jövő vasárnapi első fordulójáig immár tilos közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozatala. A szombat éjfélkor érvénybe lépett rendelkezés alól egyedül a Journal du Dimanche című, most vasárnap megjelent lap kapott még felmentést, s az itt közzétett adatsor megerősíti az eddigi tendenciákat: fölényesen vezet Jacques Chirac, a gaulle-ista párt létrehozója, párizsi polgármester, a második helyen a szocialisták jelöltje áll (20,5 ponttal, fél pontot veszít­ve a korábbi eredményéből), a harmadik helyet pedig (jelen­tős, 2,5 pontos visszaeséssel, 16,5 százalékos eredménnyel) Edouard Balladur kormányfő foglalja el. Török irodát gyújtottak fel Bécsben (MTI) Gyújtogatásos merényletet követtek el szombatra virra­dóra Bécsben a Turkish Airlines török légitársaság irodája el­len. A gyújtogatásban senki sem sérült meg. A rendőrségi je­lentés szerint a ismeretlen elkövetők éjjel betörték a Bécs köz­pontjában lévő iroda kirakatát és gyújtóbombát dobtak a helyiségbe, ahol azonnal tűz ütött ki. A merénylet elkövetőivel kapcsolatban két nappal az eset után semmiféle értesülés nincs. A vasárnapi bécsi Kurier a török légitársaság képviselőjétől megtudta, hogy a török utazási irodák hetek óta kapják a fe­nyegetéseket. A cél a törökországi idegenforgalom bojkottja - tette hozzá a Kurier riportalanya. Abházia egyesülne Oroszországgal (MTI) Grúzia egykori autonóm köztársasága, a függetlenségre törekvő Abházia egyesülni akar Oroszországgal. Az erről szó­ló határozatot, amely kötelező érvényű a kormányra nézve, va­sárnap Szuhumiban hozta meg az abház parlament. A határo­zat éles tiltakozást váltott ki a grúz vezetésben. A szuhumi tör­vényhozás magyarázata szerint az abház nép csaknem 200 év­vel ezelőtt történelmi döntést hozott, amikor sorsát összekötöt­te a nagy Oroszországgal. Abházia 1992 közepén függetlenné nyilvánította magát, a tbiliszi vezetés ekkor csapatokat küldött a köztársaságba. A grúz erők 1993 október elején vereséget szenvedtek és visszavonulásra kényszerültek. Abháziából 250 ezer ember menekült el, többségében grúzok. Isztria autonómiát akar (MTI) Isztria területének regionális autonómiát kell kapnia, hogy maga dönthessen fejlődéséről - így foglalt állást a hét vé­gén Pulában az első Isztriai Világkongresszus, amelyen mint­egy hétszáz - elsősorban Olaszországból, Horvátországból és Szlovéniából­­ érkezett küldött vitatta meg a legnagyobbrészt Horvátországhoz tartozó félsziget státusát. A kongresszus fel­kérte a három ország kormányát, hogy tegye lehetővé a tőke és az emberek szabadabb mozgását, s fejlessze az országok közöt­ti együttműködést. Paolo Sardos Albertini, az olasz Elűzöttek Szövetségének elnöke szerint minőségi változást jelent az iszt­­riai autonómia követelése. „Isztria egységét és a Horvátország­ban, illetve Szlovéniában élő olasz nemzeti kisebbség védelmét csak az autonómia biztosíthatja” - hangsúlyozta. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ják Község Polgármesteri Hivatala — 9798 Ják, Kossuth Lajos utca 14. — nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet Ják község szennyvízcsatornázása I. ütem és II. ütem kivitelezésére. Az ajánlatot külön-külön kell megtenni. Az ajánlattétel alapja: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2327/93. számú kiviteli tervdokumentációja, a részletes pályázati kiírásban közölt információk és feltételek. A dokumentáció és a részletes kiírás átvehető a polgármesteri hivatalban (Ják, Kossuth utca 14.), munkanapokon 8—15 óra között. A dokumentáció és a részletes kiírás átvételének feltétele 50 000 Ft + áfa befizetésének igazolása a Jáki Önkormányzat OTP 853-421814 sz. számlájára. Versenyajánlat csak átvett dokumentáció birtokában tehető. Az ajánlattétel feltételrendszerét a részletes pályázati kiírás tartalmazza. A kivitelezési munkák határideje: 1996. július 31. Az ajánlatokat zárt borítékban, 2 példányban kell benyújtani. Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1995. június 19-én 9.45 óra. Helye: a Jáki Polgármesteri Hivatal. Az ajánlatok felbontásának időpontja: 1995. június 19-én 10 óra. Helye: a Jáki Polgármesteri Hivatal Az ajánlatokért térítést nem fizetünk. Az ajánlatok benyújtása a pályázati felhívásban és a részletes kiírásban rögzített feltételek elfogadását jelenti. A kiírástól eltérő ajánlatot nem értékelünk. Polgármesteri Hivatal uk 1 891 fák KÜLFÖLD 1995. ÁPRILIS 18., KEDD Párizs kiszáll a békefenntartásból? MH-Újvidék/MTI A bosnyákok és a szerbek egymást vádolják a két fran­cia ENSZ-katona múlt hét vé­gi meggyilkolásáért, miköz­ben az Unprofor ballisztikai szakértői még mindig nem tudták kétséget kizáróan megállapítani, hogy honnan lőttek az orvlövészek. ENSZ-források szerint a szombaton meggyilkolt fran­cia kéksisakosra leadott két lövés egyike minden bi­zonnyal a szerbek állásai felől jött. Gary Coward, az ENSZ- erők egyik szarajevói szóvivő­je elmondta: a merénylet ide­jén a helyszínen tartózkodó kéksisakosok látták, hogy az első lövést a szerbek oldalán lévő egyik házból adták le, s azonnal viszonozták a tüzet. „Az ENSZ egyelőre még nem tudja, hogy honnan adták le­­négy másodperccel később a halálos lövést” - tette hozzá Coward. A meggyilkolt kéksi­sakos éppen azon dolgozott, hogy védőfalat építsen a Sza­rajevó központjában közleke­dő gyalogosok számára. ENSZ-értesülések szerint a pénteki szarajevói merényle­tet, amelyben ugyancsak egy francia kéksisakos vesztette életét, minden bizonnyal a boszniai kormányerők egyik katonája követte el. A bos­­nyák és a szerb vezetőség egyaránt mély részvétét fejez­te ki a francia kormánynak. Franciaország a merényle­tek után kétségbe vonta, cél­szerű-e folytatni az ENSZ boszniai békefenntartó misz­­szióját. A párizsi kormány szombaton este leszögezte, hogy békefenntartói csak ak­kor maradnak, ha az április végén lejáró tűzszünetet be­tartják és meghosszabbítják. Franciaország, amely a legna­gyobb, mintegy 4500 fős csa­patkontingenssel vesz részt a volt Jugoszláviában állomáso­zó ENSZ-erők kötelékében, kezdeményezte a kéksisako­sokat kiállító 37 állam tanács­kozását. Milan Martic krajinai szerb elnök közben a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társel­nökével, Thorvald Stolten­­berggel folytatott tárgyaláso­kat, melyek után azt mondta, hogy a krajinai szerbek to­vábbra is elfogadhatatlannak tartják a Horvátországban ál­lomásozó ENSZ-erők új elne­vezését, és abba sem hajlan­dóak beleegyezni, hogy kül­földi katonák ellenőrizzék Ju­goszlávia és a krajinai szerb területek határát. A boszniai szerb parla­ment Samski Mostban tartott ülésszakának munkájáról be­szélve Radovan Karadzic boszniai szerb elnök közölte: a képviselők arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy a békés rendezés szorgalmazá­sa mellett növelni kell a szerb hadsereg harci erejét. Kara­dzic egyben azt is közölte, hogy egyes médiumok jelen­téseivel ellentétben nincs vita a boszniai szerb katonai és politikai vezetés között. „Mint az állam elnöke és a hadsereg főparancsnoka, szá­míthatok a politikai és kato­nai vezetés teljes támogatásá­ra” - tette hozzá. A boszniai szerb elnök be­jelentette: a parlament létre­hozott egy bizottságot, mely­nek az lesz a feladata, hogy a boszniai és krajinai szerb szakértők bevonásával kidol­gozza a két szerb állam közös alkotmányát, s ezzel lehetővé tegye a szerb területek egyesí­tését. „Újabb lépést tettünk a föderáció irányába, s az ál­lamszövetséghez később más szerb államok is csatlakozhat­nak” - mondta Karadzic. Szarajevó: hazaszállítják a francia katonák holttestét FOTÓ: REUTER Izraeliek megöltek három Hamasz-tagot Arafat elítélte a hidegvérű akciót MTI A Jasszer Arafat vezette Pa­lesztin Hatóság tegnap elítélte Izraelt, amiért vasárnap Heb­­ronban hidegvérrel meggyil­kolt három Hamász-aktivistát. A palesztin vezető egyúttal az ehhez hasonló akciók leállítá­sát követelte. Az izraeli hadsereg különle­ges osztaga lesből támadva lőt­te le a Hamász fegyveres szár­nyának három tagját, köztük az Ezzedin Al-Kasszám egyik vezetőjét. Az izraeli hadsereg megtorlástól tartva hétfőn fenntartotta a kijárási tilalmat Hebronban. Ilan Biran tábor­nok, a Ciszjordániát is magába foglaló katonai körzet pa­rancsnoka közölte, hogy a Ha­mász veszélyes kommandójá­nak csak egy részét likvidálták, de hozzátette, hogy a többi ta­got is ismerik. Az izraeli tábor­nok jelezte, hogy Izrael nem kívánja leállítani titkos harcát a szélsőséges szervezettel szemben. Az egyik áldozat, Taher Ka­­fisa a Hamász fegyveres szár­nyának, az Ezzedin Al- Kasszámnak az egyik vezetője volt, és igeji közel állt Izrael el­ső számú közellenségéhez, Je­­hija Ajas robbantószakértő­höz. Ez utóbbit izraeli bizton­sági körökben „Mérnöknek” nevezik, mivel őt tekintik a leg­főbb felelősnek az utóbbi egy évben izraeliek ellen elköve­tett öngyilkos merényletekért. Közben a palesztin katonai bíróság hétfőn Gázában hét évi börtönre ítélt egy Hamász­­aktivistát, s ezzel az eddigi leg­súlyosabb büntetést mérte a szélsőséges szervezet egyik tagjára. Irakot nem érdekli az olajalku MTI A bagdadi kormány kereken elutasította a Biztonsági Ta­nács korlátozott olajeladást en­gedélyező határozatát. Szad­­dám Huszein elnök vezette ötórás ülésének végén a kabi­net egyhangúlag úgy döntött, hogy e határozat kategorikus elutasítását javasolja. A BT fél év alatt kétmilliárd dollár érté­kű olaj eladását engedélyezné számára, ha a bevételből élel­miszert és gyógyszert vásárol meggyötört lakossága számára. Az iraki parlament a napok­ban plenáris ülésen foglal majd állást a határozatról. A kabinet szerint a határozat „veszedel­mesen sérti Irak szuverenitását és területi egységét, amelyért az iraki nép patakokban ontot­ta vérét” - jelentette az államfő legidősebb fia, Uday irányítása alatt álló tévéadó, és hozzátet­te: a kabinet úgy ítélte meg, hogy e határozat manőver csu­pán az Egyesült Államok ré­széről. A bagdadi parlament elnö­ke szombaton kijelentette, hogy az iraki nép egyértelmű­en elutasítja a Biztonsági Ta­nács 986. számú határozatát, amely korlátozott olajeladást engedélyez az ország számára. - Az iraki nép úgy látja, hogy az olajembargó teljes feloldá­­sának nincs alternatívája. A 2. iraki nép nem mond le e törvé­nyes jogáról, már csak azért sem, mert Irak eleget tett a BT 687. számú határozata 22. cik­kében foglalt követelmények­nek - fejtegette Szadi Mahdi Szaleh egy bagdadi gyűlésen, amelyen ezrek vettek részt. Elmaradt tádzsik-tádzsik csúcs MTI Újabb tádzsik lázadókat öltek meg a tádzsik-afgán határon, az eddig békés nyugati térségre is tovaterjedő harcokban - je­lentette be a tádzsikisztáni (ál­lamközösségi erőkből álló) ha­tárőrség egyik szóvivője hétfőn. Technikai okokból ugyanak­kor hétfőről szerdára halasztot­ták a tádzsikisztáni kormány és az iszlám ellenzéki erők közöt­ti, ENSZ-közvetítéssel zajló moszkvai tárgyalások legújabb fordulójának kezdetét - közöl­te Albert Csernisev orosz kül­ügyminiszter-helyettes. Vasárnap két összecsapásra is sor került a szemben álló erők között. Az első összetű­zésben a határőrök megsemmi­sítettek egy tádzsik fegyveres osztagot, a másikban a keleti határövezetben, Gomo-Ba­­daksán térségben a határőrök lelőttek egy fegyveres tádzsik határsértőt. Az orosz parlement alsóhá­za, a duma elnöke, Ivan Ribkin hétfőn borúlátóan nyilatkozott ENSZ-békefenntartó csapatok esetleges tádzsikisztáni beveté­sével kapcsolatban. „Ezek az erők az jugoszláviai helyzettel sem tudtak megbirkózni, ahol pedig kisebbek a katonai­­ szükségek. A na posztszovju körülményeink rendkívül ne­hezek lennének számukra.” Vitautas Landsbergis a baloldal beváltatlan ígéreteiről Litvánia: menetirány jobbra? • Landsbergis úr, két és fél év­vel azt követően, hogy a litván lakosság leváltotta az Ön által irányított jobboldali kormányt, a minap rendezett önkormány­zati választásokon a szavazók többsége ismét a konzervatívok felé fordult. Ön mivel magya­rázza ezt a fordulatot? Mindenekelőtt azzal, hogy a balol­dali, munkapárti kormány nem vál­totta be a két és fél évvel ezelőtt tett ígéreteit, katasztrofálisan rossz szo­ciális és gazdaságpolitikával maga ellen hangolta a lakosságot. Nem tudták mozgósítani az állampolgáro­kat, amit a helyhatósági választáso­kon tapasztalt mérsékelt részvételi arány is mutat. • Milyen beváltatlan ígérete­ket kérnek most számon a baloldali kormánytól? A Munkapárt annak idején azt hir­dette, hogy a gazdaság rossz mene­dzselése a nehézségek oka. Azt ígér­ték, hogy ők majd jobban csinálják, nagyobb szociális érzékenységet ta­núsítanak, és elviselhetőbbé teszik az átalakulás terheit. A volt kommu­nista pártemberek és vállalatvezetők azonban képtelenek eligazodni a nyugati típusú piacgazdaságban. Nem ezt tanulták. Ehelyett az egy­kori a szovjet modellhez akarják visszatéríteni a társadalmi viszonyo­kat. Ez rányomná bélyegét az általá­nos légkörre, a hatóságok és az em­berek közötti viszonyra, amit mi „re­­szovjetizációnak” nevezünk. Ez az a lényeges szempont, amivel szakítani szeretnénk, hogy valódi demokrati­kus viszonyokat teremtsünk. A bal­oldal emellett túlzott nyugat-orien­tációval vádolt minket. Jobb vi­szonyt akartak Oroszországgal és jobban ki szerették volna aknázni az orosz piac nyújtotta előnyöket. Ez sem bizonyult reális elképzelésnek, mert Moszkva kőolajon kívül nem ad semmit, ráadásul politikai célokra használja fel az együttműködést. • A jobboldal ténykedése - vetik gyakran az Önök szemé­re - kaotikus állapotokat idé­zett elő a litván mezőgazda­ságban. Ezért aztán az utolsó parlamenti választásokon fő­leg vidéken volt alacsony a támogatottságuk. Érez most valamilyen változást a vidék hangulatában?­­ Feltétlenül. A vidéki lakosság egy része összezavarodott. A néhány év­vel ezelőtti gyors reformok - a kol­hozrendszer eltörlése és a magánosí­tás - valóban súlyos problémákat okoztak a mezőgazdaságban élők­nek, mert szokásaik, mindennapi életük és mentalitásuk átalakulása nem tudta felvenni a lépést a politi­kai, jogi és szociális változások gyor­saságával. Mostanra azonban bebi­zonyosodott, hogy többre jutottak azok, akik képesek voltak alkalmaz­kodni az új feltételekhez, mint azok, akik arra vártak, hogy a régi kolhoz­rendszer néhány előnye folytatódni fog. Az utóbbiak által a szövetkeze­tek helyett létrehozott társaságok tönkremennek, a tagok pedig üres kézzel távoznak. • Tehát védelmébe veszi az előző kormány agrárpolitiká­ját. De milyen tanulságot vontak le maguknak a kon­zervatívok a két és fél évvel ezelőtti vereségből? Úgy gondolom, hogy a szükséges ta­nulságokat máris levontuk. A leg­fontosabbnak a nyitottságot tartjuk: azt, hogy minden döntést elmagya­rázzunk a társadalomnak, és előtte konzultáljunk vele, valamint a helyi hatalommal. Helyre szeretnénk állí­tani a bizalmat az állampolgárok és a végrehajtó hatalom között. Az elé­gedetlenség ugyanis már riasztó mé­reteket ölt. • A volt szocialista országok közül először Vilniusban tér­tek vissza a hatalomba a posztkommunisták. A litván példa azóta a térség több or­szágában is megismétlődött. Jövőre parlamenti választá­sok lesznek. Mit gondol, ezút­tal a jobbra tolódás szinoni­májaként fogják emlegetni Litvániát? Reménykedhetünk benne, hogy így lesz, és akkor ez jó ómen, kedvező jelzés lehet más posztkommunista országoknak is. Mindazonáltal ez az átmeneti kapcsolódás a posztkom­munista rendszerekhez nem olyan mély, és nem olyan kilátástalan. Ha csak néhány évig tartanak, természe­tesen nem szállna el a remény a fel­zárkózásra. • Gyávai Zoltán "" ................................ I II .................................................................................. ^ ...................................................... ..................................................................... —............................... .............................................................. ............................................................................... ......................................................................... B­ANKPAPÍROK AZ AGROBANKTÓL • • • BANKPAPÍROK AZ AGROBANKTÓL • • • BANKPAPÍROK AZ AGROBANKTÓL • • • LIBERTÁS a rendszeres jövedelem lehetősége Az AGROBANK mindig újat, mindig jobbat kínál! LIBERTÁS A LIBERTÁS hozamjegyet annak ajánljuk, aki betétje fejében rendszeres jövedelemhez szeretné juttatni saját magát vagy bármely más személyt. Bemutatóra vagy névre szóló betéti forma. Futamideje 13 hónap. Kamata havonta felvehető, minden hónapban a váltás dátumának napjától. (A Bank a kamatot - külön kérésre - a betéttulajdonos vagy az általa megjelölt személy számlájára utalja, illetve címére pos­tázza.) Amennyiben nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, a betét után fizetett kamat az eltelt teljes hónapok számától függően havonta sávosan változik.­­ Az AGROB A­z AGROBANK 59 fiókjában

Next