Magyar Hírlap, 1995. június (28. évfolyam, 127-138. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Budapesten találkoztak a visegrádi védelmi miniszterek Fejlődik a békepartnerség MH-információ__________ A visegrádi négyek ü­dvözlik Oroszország csatlakozását a Békepartnerséghez, sőt, e kere­teken belül elképzelhetőnek tartják országaik katonai együttműködését Moszkvával. Szlovákia, Csehország, Len­gyelország és Magyarország honvédelmi miniszterei buda­pesti találkozójukon kedden éjjel közös nyilatkozatban ítél­ték el a boszniai fegyvertelen ENSZ-személyzet túszul ejté­sét, valamint a polgári lakosság ellen intézett, és jelentős számú áldozatot követelő harci cse­lekményeket. A tegnapi közös sajtótájé­koztatón (ahol a cseh védelmi minisztert, Vilém Holánt már helyettese képviselte) a négy állam ismét a válság békés rendezése mellett foglalt ál­lást, és szorgalmazta az ENSZ-csapatok megerősíté­sét. Zbigniew Okoski lengyel nemzetvédelmi miniszter kö­zölte: Lengyelország nem von­ja ki békefenntartóit a térség­ből, de további katonák küldé­sét sem tervezi. Ugyanígy fog­lalt állást Jan Syliták szlovák miniszter, és Jiri Pospisil cseh védelmi miniszterhelyettes is. Keleti György kifejezte re­ményét, hogy a polgári ellenőr­zés, a légvédelem és légi irányí­tás, valamint a haditechnikai te­rén a négy állam, de legalábbis Magyarország 2-3 éven belül alkalmassá válik a NATO-tag­­ságra. A csehek szerint (akik először vettek részt miniszteri szinten a négyes találkozón) mindegy, hogy együtt, vagy kü­lön történik meg a csatlakozás. Keleti György bejelentette, hogy Magyarország a Béke­partnerség keretében felajánl­ja a visegrádiaknak: katonáik a szeptemberben nyíló kato­nai nyelvképző központban Magyarországon tanulhassa­nak. A többiek ezt megkö­szönték, a lengyel kolléga pe­dig megjegyezte: reméli, hogy erre megfelelő anyagi keretek is rendelkezésre állnak majd. Az együttműködés keretében közös integrált légiellenőrzési rendszert hoz létre a négy ál­lam, melyről szakértői tárgya­lások kezdődnek. Oroszország csatlakozása a Békepartnerséghez meg­nyugtatóan hatott a négy ál­lamra - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszokból. Mind a négy ország nagyrészt orosz származású fegyvere­ket használ, így a kooperáció kézenfekvő - mondták. „Nem igaz az, hogy esetleges NATO-integrációnk esetén nem vásárolnánk több hadi­­technikát Oroszországtól. Az orosz hadiipar tökéletesedik, még a NATO-államok is vá­sárolnak onnan” - mondta a lengyel miniszter, cáfolva bi­zonyos orosz félelmeket. „A kelet-európaiak együttműkö­dése Oroszországgal azonban nem hasonlíthat a Varsói Szerződésre” - tette hozzá. A cseh tárgyaló fél kétségbe vonta viszont, hogy Moszkva teljesít három békepartnersé­gi feltételt: a civil ellenőrzés meglétét, a gazdasági stabili­tást és a demokratikus állam­berendezkedést. A négy vezető megállapo­dása szerint a következő ta­lálkozót Lengyelországban fogják tartani. • Ú.M. Megkérdőjelezik a nagykövetek leváltását MH-információ Zárt ülésen hallgatta meg teg­nap az Országgyűlés külügyi bizottsága Südy Zoltán bang­koki nagykövetet, a tokiói poszt várományosát és Nárai Pétert, akit a genfi ENSZ- misszió vezetésére szán a Kül­ügyminisztérium. A képvise­lők mindkét jelöltet támoga­tásukról biztosították, vita mindössze arról alakult ki, indokolt volt-e a személycsere a japán nagykövetség élén. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke a Magyar Hírlap érdeklődésére emlé­keztetett arra, hogy az ellen­zéki pártok régóta kifogásol­ják a Külügyminisztérium személyzeti politikáját. Azt állítják, hogy politikai tiszto­gatás folyik a tárcánál, a mi­nisztérium minden személy­­cserét szakmai indokokkal magyaráz. Mivel több nagy­követ megbízatása lejár, azok a képviselők, akik előítéle­tektől mentesen közelítenek a kérdéshez, fontosnak tart­ják, hogy tiszta képet kapja­nak arról, mi indokolja a nagykövetek cseréjét, s az új misszióvezetők kinevezésénél milyen szempontok dominál­nak. Éppen ezért úgy döntöt­tek, hogy napirendre tűzik a Külügyminisztérium személy­zeti munkáját, közölte Eörsi. Azt azonban nem tartja való­színűnek, hogy erre az Or­szággyűlés nyári szünete előtt sor kerülhetne, hiszen a bi­zottság napirendjében erre már nincs hely. A képviselők tárgyaltak a nagyköveti jelentésekről is. Eörsi megnyugtatónak nevezte azt a gyakorlatot, ami már az előző kormány kezdeményezé­sére elkezdődött, vagyis hogy ezek a dokumentumok ne a kormány vélt vagy valós elvá­rásainak a kielégítésére töre­kedjenek, hanem a reális tren­deket tükrözzék. A cél ugyanis az, hogy pontos információk­kal segítsék a kormányt a kül­politika kialakításában. • M. Cs. június 2-án, pénteken Hérától Szerdahelyi Zoltán, Szkárosi Endre, Berkovits György és Nagy Gáspár dedikálja a BESZÉLGETÉSEK HAJNÓCZY PÉTERRŐL című kötetet, június 3-án, szombaton 11 órától Szilvitzky Margit dedikálja A LÁTÁS ÉLMÉNYE ’ című könyv újdonságát Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Nemzeti Tankönyvkiadó Megtorlással fenyegetik az RMDSZ-t Albomba érkezett Markó • Folytatás az 1. oldalról A kötetet a bombaszakértők magukkal vitték, és biztonsá­gos helyen belelőttek. A rob­banás elmaradt, vagyis a könyv nem tartalmazott pokolgépet. A hírszerzés szakemberei az akciót rossz tréfának minő­sítették, bár azt nem tagadták, hogy a titokzatos küldő profi munkát végzett. Az ügy kap­csán Markó Béla viszont az MH érdeklődésére leszögez­te: „Félreérthetetlenül fenye­getésről van szó.” A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség ellen tegnap több román hatósági személy is büntető, megtor­ló intézkedéseket helyezett kilátásba. Kolozs megye prefektusa, Grigore Zanc a hadsereggel fenyegetőzött, kijelentve: Ro­mánia elegendő fegyveres erővel rendelkezik ahhoz, hogy letörjék az RMDSZ des­tabilizáló akcióit. Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Fu­­nar az RMDSZ kongresszu­sán részt vett személyek letar­tóztatását, és két-két évre tör­ténő elítélését követeli az ille­tékes román fórumoktól, amelyektől elvárja a romániai magyarok kivándorlásának elősegítését is. Egyben annak a reményének adott hangot, hogy az RMDSZ következő kongresszusára Budapesten kerül sor. Hasonló hangnem­ben nyilatkozott az ország második emberének számító címére szenátusi és kormánypárti elnök, Oliviu Gherman, aki ugyancsak szükségesnek tar­totta a szerinte irredenta, szél­sőséges és alkotmányellenes beszédeket tartó RMDSZ- politikusok felelősségre voná­sát, valamint a kongresszuson felszólalt magyarországi or­szággyűlési tagok nemkívána­tos személlyé nyilvánítását. Mindennek kapcsán Mar­kó Béla, az RMDSZ szövet­ségi elnöke úgy értékelte, a magyarellenes támadások mindent mértéket túlléptek, s immár nem felelőtlen szemé­lyek nyilatkozatairól van szó, hanem veszélyes etnikumkö­zi feszültségek szításának és Románia európai integráció­ja megakadályozásának szán­dékáról. Iliescu elnöknek, a kormánynak fel kellene lép­nie e megnyilvánulások ellen. A Magyar Hírlapnak nyilat­kozva Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ a megala­pozatlan és az egész magyar közösséget sértő vádak ellen a román főügyésznél, a parla­ment fegyelmi bizottságánál és az Európa Tanácsnál kí­ván tiltakozni. Az RMDSZ szenátorai nyi­latkozatban tiltakoztak az el­len, hogy az új­ oktatási tör­vénytervezet fakultatív jelle­gűnek tartja a magyar nyelv és irodalom oktatását, és kérik a szenátus által elfogadott pa­ragrafus újratárgyalását. • Bogdán Tibor Vitákat váltott ki az új pápai enciklika Reuter/Washington Post Hans Küng, egy svájci szüle­tésű teológus elítélte II. János Pál Pápának a keresztények egységéről szóló legutóbbi enciklikáját és kijelentette, hogy az egység legfőbb aka­dálya maga a pápa. Egy másik vélemény szerint a Szentatya ugyan vitára bocsátotta a pá­paság szerepét , de nem mon­dott le arról, hogy a pápaság mondja ki a „végső szót” hit­ről és erkölcsökről. Tübingenben Hans Küng, kiemelkedő teológus közle­ményben tudatta, hogy a pá­pai enciklika történelmi lehe­tőséget hagyott ki: nem békí­­tette meg egymással a katoli­kusokat és a többi keresztény felekezetet. A pápai enciklika kedden jelent meg és kiderült belőle, hogy a pápa megbékélni kí­ván mindazon keresztény fe­­lekezettel, amely az elmúlt ezer évben eltávolodott egy­mástól. Küng szerint a pápa ugyan szólt arról, hogy a jö­vőben miként képzeli el a a pápaság primátusát, de iga­zából nem szól arról, hogy milyen új szerep vár a min­denkori pápára. Küng úgy véli, hogy az enciklikának vissza kellett volna vonnia Luther Mártonnak és a Re­formáció többi vezetőjének kiátkozását és el kellett vol­na ismernie a protestáns egy­ház szerepét. A lehetőségek kihasználat­lanul maradtak - mondta Küng -, és csak annyi történt, hogy a Szentatya megint meg­erősítette legfelső, ellenőrző szerepét az egyházak felett. A The Washington Post ugyancsak azt írta, hogy a pá­pa ugyan vitára bocsátotta a pápaság szerepét minden ke­resztény felekezet számára - de nem mondott le a legfel­sőbb pápai hatóságról, ha egyszer az erkölcsről és a hit­ről van szó. Avery Dulles, a Fordham University egyetem tisztelete­­se megjegyezte: a pápa „még mindig meglehetősen erélyes a pápai primátus fenntartásá­ban... bár biztos vagyok ben­ne, hogy van helye a különféle értelmezésnek, de a rugalmas­ság mértéke meglehetősen korlátozott”. „A kereszténységet meg­osztó számos kérdéshez ha­sonlóan a pápa szerepének ügye sem oldható meg gyor­san” - írja a Washington Post. „Különleges technikai bizott­ságok a Vatikánban és a kü­lönféle keresztény irányzatok között azon dolgoznak, hogy áthidalják a keresztények kö­zött századok óta kialakult vi­tás kérdések miriádjainak híd­jait...”. A lap szerint az 1960-as évek óta új problémák is je­lentkeztek, hiszen néhány ke­resztény felekezet nőket is pappá szentel, elismeri a fo­gamzásgátlás bizonyos formá­inak jogosságát - mindezt te­szi a hivatalos Vatikán ellené­re. A keresztény egységet sür­gető enciklika a jelek szerint inkább a vitákat szította fel a kereszténységen belül. Az enciklika részletei a 6. oldalon Magyar Hírlap . Az SZDSZ áttekinthető kormányzati struktúrát javasol Nem akarnak gazdasági miniszterelnök-helyettest MH-információ__________ Az SZDSZ nem támogatja a gazdaságpolitikát koordináló miniszterelnök-helyettesi tiszt­ség létrehozását. Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője tegnap kérdésünkre elmondta: az el­képzelést tartalmazó moder­nizációs programtervezet vá­ratlanul látott napvilágot. A szabaddemokraták tavaly ősszel értesültek arról, hogy a miniszterelnök egy ilyen prog­ram elkészítését szorgalmazza, de erről a koal­ciós pártok hó­napok óta nem egyeztettek - mondta Hack. Az ügyvivő sze­rencsétlennek tartja egy ilyen munkaanyag nyilvánosságra hozatalát anélkül, hogy tisztáz­nák: ki áll a program­tervezet mögött. Az SZDSZ szerint egyébként a kormányzaton belül tapasztalható feszültsé­gek nem strukturális okokra vezethetők vissza, ezért a mi­niszterelnök-helyettesi tisztség bevezetése nem javítana a kor­mány munkáján. Az ügyvivő hangsúlyozta: olyan kormány­zati struktúrára van szükség, amely áttekinthető, és nem mossa el az egyes kormányta­gok felelősségét. Márpedig a modernizációs programterve­zetben szereplő miniszterel­nök-helyettesi tisztséghez kap­csolódó hatáskör nincs tisztáz­va. Nem világos, hogy a terv megvalósulása esetén a pénz­ügyminiszter vagy az új minisz­terelnök-helyettes irányítaná­­­ a kormány gazdaságpolitiká­ját. Az SZDSZ ezért nem tá­mogatná az Alkotmány olyan jellegű módosítását, amely lét­rehozná ezt az új kormányzati tisztséget - szögezte le végeze­tül Hack Péter. Hasonlóképpen nyilatko­zott a rádióban és a televízió­ban Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes. • Sz. Sz. Egyházi vezetőkkel tárgyalt a kormányfő Tíz évet csúszik a kártérítés • Folytatás az 1. oldalról A kormányfő, az egyházi ve­zetők kérésének megfelelően ígéretet tett arra, hogy jövőre még fennmarad a jelenlegi fi­nanszírozási rendszer. Horn Gyula elmondta: abban is megállapodtak, hogy az egy­házak megkapják a médiatör­vény tervezetét, és az ennek áttanulmányozása után tett javaslataikat a kormány meg­vitatja. Az egyháziak igényel­ték, hogy a kormány a jelenle­ginél magasabb szinten foglal­kozzon az egyházi ügyekkel; a művelődési minisztérium fő­osztályának illetékessége he­lyett nevezzen ki például ál­lamtitkárt. Horn kijelentette: a változtatás koalíciós egyez­tetést igényel, ezért csak annyit ígérhet, hogy június 30- áig döntenek erről. (Értesüléseink szerint az SZDSZ elképzeléseivel nem találkozik az a terv, hogy a kormányon belül külön poli­tikai államtitkár foglalkoz­zon az egyházakkal való kap­csolattartással. A kisebbik koalíciós párt általában nem híve újabb kormányzati pozí­ciók létrehozásának. Kérdé­sünkre tegnap egy szabadde­mokrata képviselő elmondta: egy államtitkári poszt létre­hozása önmagában nem oldja meg a kormány és az egyhá­zak közt felvetődő problémá­kat. Ennek ellenére az új kor­mánytisztség létrehozásának kérdése a közeljövőben felte­hetően a koalíciós egyeztető tanács elé kerül.­ A miniszterelnök kiemelte: mind a négy történelmi egy­ház képviselője nagyra érté­kelte azt az együttműködést, ami az elmúlt év során kiala­kult a kormánnyal. A találkozót követően Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke érdeklődésünkre el­mondta: az alapvető kérdé­sekben sikerült megegyezni, és az egyházi ingatlanok ügyé­ben is elvi egyezség született a továbblépés irányáról. Hege­dűs Lóránt református püs­pök nem kívánt nyilatkozni, mert mint mondta, a találkozó eredményeiről csak a zsinat foglalhat állást, erre pedig hétfőn kerül sor. • Sz. D. - Sz. Sz. Háttér az 5. oldalon Bokrosnak 16 milliót utalt ki a Budapest Bank Mennyibe kerülnek a távozók? • Folytatás az 1. oldalról A rendkívüli felmondásra azonban igen súlyos indokok fennforgása esetén van csak mód. Ilyen például a bűncse­lekménnyel okozott nagymér­tékű anyagi kár vagy az üzleti hírnév csorbulása. Mindezeket azonban alighanem bírósági döntésekkel kell alátámaszta­ni. Kunos Péter - aki jelenleg évek óta elmaradt több hón­a­­posra duzzadt szabadságát töl­ti - kérdésünkre elmondta: a végkielégítés kifizetése szerin­te jogos, s az elkövetkezendő néhány héten lezárulnak az er­ről folyó tárgyalások. Az állami többségű ban­koknál - s feltehetően az Ag­­robanknál is -, valamint az Állami Vagyonkezelő Rt-hez tartozó vállalatoknál koráb­ban több évre szóló mene­dzserszerződést kötöttek a legfelső vezetés tagjaival. Ezt a gyakorlatot változtatta meg a kormány 1119/1994-es de­cember 15-én kiadott határo­zata, amely szerint kezdemé­nyezni kell a vezetői szerző­dések határozatlan idejűvé alakítását. Az ÁV Rt. korábbi vezérigazgatója, Csépi Lajos például még 1994 januárjában - Szabó Tamás minisztersége idején - 4 éves menedzser­­szerződést kötött az igazgató­sággal, amiből alig 10 hónapot töltött ki. Csépi nem vette fel a munkaszerződése alapján neki járó 24 millió körüli brut­tó összeget, hanem bruttó 8 millióban egyezett meg tavaly a privatizáció irányítóival. Ilyen, 4 évre szóló szerződés­sel rendelkezik Hatvani Sza­bó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója, aki szerződését tavaly januárban írta alá. Szabó Gábor, az ÁVÜ hu­mánpolitikai igazgatója, aki az újonnan felálló vagyon­kezelő szervezet ügyeit intézi, lapunknak elmondta, hogy az ÁV Rt. vezérigazgató-helyet­tesei 3 éves menedzserszer­ződéssel rendelkeznek, de azokat még 1993-ban kötöt­ték, tehát ha távoznak, akkor is csak mintegy egyéves vég­­kielégítésre kerülhetne sor. Prognózisa szerint egyébként az új privatizációs szervezet kialakítása során felmerülő végkielégítési, korengedmé­nyes nyugdíjazási ügyek összesen 20-30 millió forintot emészthetnek fel. • E.P.-Sza.P. MH-információ__________ Az Országgyűlés - a hírekkel ellentétben - várhatóan nem dönt a nyári szünetig a rádió­zásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslatról. Par­lamenti körök vélekedése szerint az sem kizárt, hogy az Országgyűlés nem is kezdi meg a törvényjavaslat tár­gyalását, bár az előzetes ter­vek alapján a június 6-7-ei ülésen döntenek a sürgős tárgyalásról, az általános vi­tát pedig a június 26-27-ei ülésnapok valamelyikén kez­denék meg. A házbizottság előzetes ajánlása - tudtuk meg - nem teszi egyértelművé a köztár­sasági elnökválasztás idő­pontját sem. A tervek szerint erre június 19-én kezdődő héten kerülne sor, de nem el­képzelhetetlen, hogy csak egy hét múlva választja meg az Országgyűlés az új állam­főt. A parlament nyári rend­kívüli ülésszaka várhatóan a július 3-4-ei üléssel megsza­kad. A nyári szünetig a Ház a jövő héten megkezdi a levél­tári törvényjavaslat vitáját, a szavazást pedig június köze­pén tartják meg, szintén meg­kezdődik az Országgyűlés al­kotmányelőkészítő bizottsá­gának létrehozásáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslat általános vitája. A fel­sőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló ország­­gyűlési határozati javaslat ál­talános vitájához is hozzálát­nak a képviselők június 19- 20-án. Az elképzelések sze­rint a nyári szünetig a T. Ház szavaz a titokvédelmi tör­vényjavaslatról, a szlo­vák-magyar alapszerződés­ről, az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek el­lenőrzésére felállított bizott­ság két tagja megválasztásá­nak semmisségéről (Botos Gábor és Eigner József visszahívásáról). A társada­lombiztosítás idei költségve­tését június utolsó hetében tervezik elfogadni. Amennyiben az Ország­­gyűlés július 3-án és 4-én is ülésezne, akkor képviselők szavaznának a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről is. A nyári szünetig szóló programot ma tárgyalja és várhatóan véglegesíti a ház­­bizottság. • Cs. I. Parlamenti munkarend a nyári szünetig Rádió-tévé törvény csak ősszel Már nem titkos az ÁSZ Agrobank jelentése MH-információ___________ Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Agrobankról készült vizsgálati anyagában - amelyet ma hoznak nyilvánosságra - a Pénzügyminisztérium (PM) felelősségét vetette fel. Nyikos László alelnök szerint a mi­nisztérium nem tette meg azo­kat a lépéseket, amelyekre a súlyos helyzet kialakulása el­kerülése érdekében szükség lett volna. A számvevők, mint meg­tudtuk, a munka során külön­böző mellékágakon belügy­minisztériumi és jegybanki információkat is felhasznál­tak, s az első, a kormány elé kerülő jelentésükben a fele­lős személyek neve is szere­pelt. Ez volt az egyik oka an­nak, hogy a vizsgálati anya­got, a szokásokkal elllentét­­ben titkosították. Az ÁSZ-je­­lentés már nem tartalmaz ne­veket, mondta Nyikos László, a felelősség megállapítása a kormány dolga lesz. A PM felelőssége nem két­séges, folytatta Nyikos László, hiszen ha tettek is lépéseket, az nem hozott eredményt. A számvevőszék alelnöke el­mondta: a vizsgálat során az is kiderült, hogy a Bankfelügye­letet is felelősség terheli az Ag­­robanknál kialakult helyzetért, hiszen már a bankelnök első letartóztatása után meg kellett volna tenni bizonyos intézke­déseket. Kiderült, hogy a pénzügyi szervek tudtak a készülő rend­őri intézkedésekről, mégsem a megfelelő módon reagáltak. Természetesen a számve­vők vizsgálati anyagában az Agrobank vezetőinek a fele­lősségét is felvetik, hiszen nagy részük volt abban, hogy a banknál az ismert súlyos likvi­ditási gondok felvetődhettek. • I.G. A Takarék Rt., mint a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Defagy, Szeged, Budapesti út 1. szám alatti vállalat felszámolója, nyilvános értékesítésen meghirdeti a gazdaság Szeged, Budapesti út 1. szám alatt lévő teljes vagyonát, egészben vagy részenkénti értékesítéssel is. A teljes vagyon irányára 200 millió forint­ot értékesítendő vagyon a következő: a) A Szeged 16 867/2-es hrsz.-on lévő ipartelep, amely 13,6 ha területű. A terület teljesen közművesített. b) Az ipartelepen lévő különböző épületek, építmények (géptermek, raktárak, irodák). c) Enyvezett lemez, bútorlap és szírtfurnérgyártáshoz szükséges teljes gépi technológia. d) 1 db működő faipari kft. (Szeged, furnér Kft.) 50,7%­ üzletrésze. A vásárlás lehetséges egészben a teljes vagyonra, vagy megfelelő ajánlat esetén vagyonré­szenként is. Részértékesítésnél a telek és az egyéb ingatlanok vásárlókénti megosztása természetben le­hetséges. Az elővásárlási joggal rendelkezők ezen pályázat keretében jelezhetik vásárlási szándékukat. A pályázatokat, illetve vételi ajánlatokat a hirdetés megjelenésétől számított 15 napon belül kell az alábbi cmek valamelyikére beadni. Takarék Rt. 1027 Budapest, Margit körút 1.01.16. Móricz Zsolt felszámolóbiztosnál. Telefon/fax: 212-0401. Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Szeged, Budapesti út l, dr. Bartha István helyi megbízottnál. Telefon: (62) 322-833.

Next