Magyar Hírlap, 1995. július (28. évfolyam, 165-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

1995. JÚLIUS 17., HÉTFŐ FAZ: Horn Gyula két lovat ül meg egyszerre MTI__________________ Horn Gyula egyidejűleg két lovat akar megütni, de a két ló - a privatizációt, a költségveté­si hiány csökkentését sürgető szocialista-liberális koalíciós kormány, illetve a nemzeti energiaipar kiárusítását, az el­bocsátásokat ellenző szocialis­ta párt­­ ritkán halad egy irányba - állapítja meg az egy éve hivatalban lévő magyar kormány helyzetét elemző szombati írásában a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap sze­rint „Horn leesik, ha az egyik gyeplőt elengedi”. Úgy tűnik, jelenleg a kormányt szilárdan a kezében tartja, bár nem ép­pen finom fellépéseivel időről időre nagy nehézségeket okoz magának. A párttal jelenleg nehezebb dolga van, mert a pártvezetésen belül néhányan még nem zárták le az „arro­gáns” pénzügyminiszter végki­elégítési ügyét. A felmentett Pál László ipa­ri miniszter utódjának kineve­zésébe is szeretett volna a párt vezetése beleszólni. Azt sze­rették volna, ha a kormányfő nem egy párton kívüli hivatal­nokot jelöl ki utódnak, hanem a párt szakembertartalékából választ - írja Matthias Rüb. A szerző felidézi, hogy az MSZP a közelmúltban több ízben is élesen bírálta a kor­mányt, és nem megfelelőnek minősítette a párt és a kabinet viszonyát. Az energiaipari privatizáció körül kialakult vi­tában Horn az ipari miniszter­rel szemben Bokros Lajos pénzügyminiszter mellé állt - írja a lap, majd felidézi a pénz­ügyminiszter banki végkielé­gítése kapcsán kirobbant vi­tát.­­ Bokros szokás szerint keményen és öntudatosan vé­dekezett, de hibát követett el, amikor azt hitte, hogy Ma­gyarországon már elfogadott az a tétel, amely szerint a jó teljesítményt jó pénzzel kell honorálni. Helytálló lehet, hogy a Bokros vezette Buda­pest Bank értéknövekedésé­hez képest a 16 milliós végki­elégítés kevés, de a pénzügy­­miniszter érvei mégsem vol­tak tarthatók, így Horn rábe­szélte r miniszterét, hogy ajánl­ja fel jótékonysági célra az összeget. A kormányfő lezárt­nak minősítette az ügyet és méltatta Bokros miniszteri te­vékenységét - olvasható a né­met lap cikkében. Szlovák függetlenségi őrtüzek MTI__________________ A Szlovákia függetlenségéről szóló ny­atkozat kikiáltásának harmadik évfordulóján - szom­baton és vasárnap - Szlovákia számos pontján lobbantak fel a „függetlenség őrtüzei”. A Szlovákiában Európa földrajzi középpontjának te­kintett Körmöcbányán a füg­getlenség őrtüze mellett a kor­mány több tagja és Ivan Gaspa­­rovic, a parlament elnöke volt a szónok. Hasonló megemléke­zéseket tartottak Kassán, Prie­­vidzán, Szepsi és a Rózsahegy melletti hegyek csúcsán, vala­mint a Krivánon, ahol a kultúr­műsorok és a vezető politiku­sok szónoklatainak elhangzása után alkonyatkor meggyújtot­ták az őrtüzeket. A központi ünnepségre vasárnap este ke­rült sor Pozsonyban. A függetlenségi nyilatkozat évfordulóján a Matica Slovens­­ká nevű szervezet bejelentette: rövidesen követeléssel fordul az oktatási tárcához: a követke­ző tanév kezdetétől tegyék kö­telezővé, hogy minden diák be­téve tudja a függetlenségi nyi­latkozat és a szlovák alkotmány preambulumának teljes szöve­gét. A függetlenségi nyilatkozat kikiáltását követő fél éven be­lül, 1993. január elsején létre­jött az önálló Szlovák Köztársa­ság, és megszűnt létezni a közös Csehszlovákia. Kovác a szlovák kisebbségekről Michal Kovác szlovák köztár­sasági elnök biztos abban, hogy a szlovák parlament szeptem­beri vagy októberi ülésszakán ratifikálja a magyar-szlovák alapszerződést. A szlovák ál­lamfő a Magyarországon élő szlovák kisebbség lapjának, a Budapesten megjelenő Ludové Novinynak nyilatkozva kiemel­te, hogy most, amikor a nemze­tiségi törvény elfogadása után megalakulhatott a magyaror­szági szlovákok országos ön­­kormányzata, immár alkalom kínálkozik arra, hogy „az utol­só pillanatban mentsük a ment­hetőt. A magyar törvényhozás most megteremtette ennek megfelelő feltételeit, és én úgy vélem, hogy a magyar térfélen sem kívánnak megmaradni csu­pán a létrejött feltételek szint­jén, így a végrehajtó hatalom, és az egyéb szférák terén is elő­relépésre lehet számítani” - fo­galmazott Michal Kovác. • Folytatás az 1. oldalról A pótkocsis teherautóval ere­detileg 40 Srí Lanka-i, illetve iraki állampolgár indult útnak. A járműre román területen szálltak fel. A csoport egyik fele az IFA rakterében bújt meg, a másik a pótkocsiban. A csempészek 800 dollárt kértek fejenként azért, hogy Német­országba szállítsák őket. Az IFA rakterében utazók azon­ban péntek este kopogásukkal jelezték, hogy fogytán a leve­gő. A sofőr kinyitotta mindkét szerelvényt. Az IFA rakteré­­ből kiszálltak a potyautasok, a pótkocsiba azonban túl későn engedtek friss levegőt. Vala­mennyi ott megbúvó Srí Lan­ka-i megfulladt. Ezt látva, a sofőr az életben maradottakat Győr közelében szélnek eresztette, azzal áltat­va őket, hogy már Németor­szágban vannak. Majd az IFA-t és rakományát a 19-es számú főút 112-es kilométer­­szelvényénél hátrahagyva két társával elmenekült. Néhány órával később a hatóságok el­fogtak 19 Srí Lanka-it, s a győ­ri határőr-igazgatóság közös­ségi szállásra szállították őket. Három személyt, két Srí Lan­ka-i és egy iraki állampolgárt még keresnek. Gazdátlan kamion - nyitott vezetőfülke A rendőrség eddigi adatai szerint, a teherautó július 13- án, csütörtök éjjeli fél kettő­kor, Nagylaknál lépett be Magyarországra. Egy szemta­nú szerint az IFA péntek este 9 óra körül már a Győr hatá­rában lévő parkolóban vára­kozott. Elmondása szerint a teherautó előtt egy fehér fur­gon állt, amelybe három fe­hér bőrű férfi különböző hol­mikat pakolt át az IFA-ból. A rendőrök azt valószínűsítik, hogy a fehér furgon volt az embercsempészek előfutó járműve. Szombat délelőtt, az ott par­kolóknak tűnt fel a gazdátlan és nyitott vezetőfülkéjű jármű. Annál is inkább, mivel a pótko­csi eresztékein át orrfacsaró bűzt árasztva véres váladék szi­várgott. A kiérkező rendőrségi járőrök nem találták a jármű gazdáját, s gyanús volt az is, hogy a teherautó hátuljáról, il­letve a pótkocsiról hiányzott a rendszám. Elöl egy bolgár rend­számot találtak, sőt ezt levéve, alatta egy másik, ugyancsak bol­gár rendszám volt felszerelve. A rendőrök ezek után dön­töttek úgy, hogy felfeszítik a pótkocsi ajtaját. A látvány bor­zasztó volt. Közvetlenül az ajtó mögött négy bomlásnak indult sötét bőrű férfi holtteste hevert. Mögöttük az aljzattól a plafonig méteres kartondobozok sora­koztak. A kiérkező technikusok és orvosszakértők megállapítá­sa szerint legkevesebb 24 órája, de az is lehet, hogy már két nap­ja halottak voltak. A halál oka: fulladás A holttesteket lepakolva lát­tak neki a bűnügyi techniku­sok a rakomány átvizsgálásá­hoz. Ekkor bukkantak rá a mintegy nyolc méter hosszú szerelvény legbelsejében to­vábbi tizennégy tetemre. Csaknem öt órán át tartott, amíg lepakolták a holttesteket és kiürítették a pótkocsit. Az áldozatok egymáson feküdtek, szinte teljesen ruhátlanok vol­tak. Egy fiatal nő is volt közöt­tük. A gyorsan bomlásnak in­duló tetemeket látva a helyszí­nelő mentők először azt hitték, hogy az áldozatok közül néhá­nyat agyonlőttek. Ezzel szem­ben szinte bizonyos, hogy ful­ladás okozta halálukat, csupán a rothadásból fakadóan for­dultak elő olyan elváltozások, főként az arcon, amelyek kül­ső sérülésre engedtek követ­keztetni. A holttesteket a gépkocsi mellett egyenként megvizsgál­ták, lefényképezték, s rögzítet­tek minden azonosításra alkal­mas jellemzőt. A szerencsétle­neknél talált néhány irat, kész­pénz , segített nemzetiségük megállapításában. A hullaszál­lítók ingajáratban közlekedtek a megyei kórház és a parkoló között. A proszektúrán tegnap megkezdték az áldozatok bon­colását. Szakértők feltételezése sze­rint a teherautó rakterében lé­vő két szellőzőnyílásnak kö­szönhetően az ott megbúvók hozzájuthattak némi levegő­höz. A pótkocsiban azonban semmilyen nyílás vagy ablak nem volt. Nem kizárt, hogy a határon való átkeléskor voltak kénytelenek egyhuzamban annyi időt bezártságban tölte­ni, hogy elfogyott a levegőjük. A szerencsétlenül járt embe­rek a raktér legbelsejében, do­bozok százai mögött alakítot­ták ki rejtekhelyüket. Az oxi­gén hiányában azonban mind többen lettek rosszul. Vélhe­­tően igyekeztek kopogni, zajt kelteni - de hiába. Négy férfi végső kétségbeesésében a mé­teres dobozfalakat ledöntve, rejtekhelyét feladva az ajtók-­­hoz ment. Miután ott is hiába jeleztek, megpróbálták belül­ről kifeszíteni az ajtót. Ám a hatalmas vasreteszeket csak kívülről lehetett elfordítani. Szombat estére már csak a kiürített teherautó és a mellette felhalmozott kartondobozok voltak a helyszínen. Az arab feliratú dobozokban műanyag hőtárolós víztartályokat szállí­tottak. A bűz még ekkor is elvi­selhetetlen volt. A kiérkező egészségügyi szakemberek ta­nácstalanul állták körbe a jár­művet, illetve a dobozokat. Vé­gül hypóval locsolták körbe a helyszínt, amit tűzoltófecsken­dőkkel mostak le. Az IFA-t a rendőrség laboratóriumába szállították. A rakományt felte­hetően megsemmisítik. A rendőrség embercsempé­szet, illetve tömeges halált okozó gondatlanság gyanúja miatt keresi az ismeretlen so­főrt és társait. Az Interpollal is felvették a kapcsolatot, s a bol­gár bűnüldöző szerveknek már sikerült tisztázniuk, hogy ki­nek a tulajdonában volt az IFA. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ki vezette a gépkocsit. Az okmányok nem hibádztak Semmi gyanúsat nem észlelt a határőrség útlevélkezelője az­zal a bolgár rendszámú pótko­csis teherautóval, illetve veze­tőjével kapcsolatosan, amelyik Srí Lanka-i állampolgárokat csempészett július 13-án az or­szágba - közölte Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője tegnap délelőtt. Elmondta: a teherautó fuvarokmányait a határőrség rendben találta, a legkisebb gyanúra okot adó jel sem mutatkozott számukra. Szabályos volt a bolgár hatósá­gok vámpecsétje is. Semmi sem sugallta számukra ez eset­ben, hogy valami nincs rend­ben, így a hatóságok nem vizs­gálták át tételesen a bolgár pótkocsis teherautó műanyag­­áru-rakományát. Megjegyezte: ha minden egyes járművet ala­posan átkutatnának, megbé­nulna a határforgalom. A ha­tárőrség azt szeretné a továb­biakban kideríteni, hogy pon­tosan honnan, milyen útvona­lon érkeztek Magyarországra az embercsempészek. Azt is megpróbálják megtudni, ki volt az embercsempészek ve­zetője. Bár - megjegyezte - jó lenne kideríteniük legalább az embercsempészek futárának kilétét. Egyelőre azonban csak az ismeretes, hogy Aradon ke­resztül jöttek Magyarországra. Laczó László ezredes, a vám- és pénzügyőrség szóvivő­je az üggyel kapcsolatosan ki­fejtette: a pótkocsis teherautó a nemzetközi vámokmány-fede­zet mellett lépett az országba. A hatóság pedig - ha nincs vámzársértés és egyéb külső behatolási nyom - vám- és szemlementességi soronkívüli­séget biztosít a járműnek. Ha a vámőr gyanús körülményeket tapasztal, azonnal félreállítja a közlekedési eszközt, és a vám­hatóság elvégzi a megfelelő vizsgálatokat. Ezúttal nem ta­láltak semmi gyanúsat. Pohl Tamás, a rendőrség szóvivője a Reuter brit hírügy­nökségnek elmondta: a kör­nyéken élő emberek panaszt tettek a rendőrségen, mert a Győr határában álló, elhagyott IFA teherautó bűzlött és le­gyek dongták körül. A hatósá­gok feltételezései szerint a ta­milok azt követően fulladtak meg, hogy - valószínűleg még Románia területén - elromlott a teherautó szellőzőberende­zése. A Reuter megjegyzi, hogy a Nyugat-Európába tartó ázsiai, afrikai és kelet-európai illegális bevándorlók egyik legforgalmasabb tranzitútvo­nala Magyarországon vezet keresztül. A G. Z.-D. B.-N.-P. M. Srí Lanka-iakat akartak átcsempészni Tizennyolc holttest a teherautón Mit jelent a TIR? A nemzetközi közúti szállítmányozásban alkalmazott, egyszerűsített vámkezelés rendszerét az 1975-ben Genf­ben kötött, úgynevezett TIR (Transport International Routier) egyezmény rögzíti. Ennek értelmében a TIR- igazolvánnyal ellátott szállítmányt az induló országban vámkezelik. A közbülső országokban - ha a plomba sér­tetlen, és egyéb külsérelmi nyomok sem tapasztalhatók - csak a kísérőiratokat ellenőrzik. Az utóbbi években szá­mos visszaélés történt a TIR-igazolványokkal: előfordult, hogy a kamion megérkeztekor az okmányokat hamis vámbélyegzővel látták el, s az árut a vámeljárás megkerü­lésével értékesítették. Markó üdvözli az Európai Parlament döntését Tiltakozás a nyelvtörvény ellen MH-Bukarest____________ Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelé­gedéssel fogadta az Euró­pai Parlament határozatát, amelyben az európai képvise­lők felhívással fordultak a ro­mán kormányhoz a naciona­lista és magyarellenes meg­nyilvánulások megfékezé­séért és a nemrégiben elfoga­dott román oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezé­seinek felülvizsgálatáért. Markó Béla szerint mindez jól bizonyítja: az RMDSZ he­lyesen tette, hogy tiltakozó akciói során nem csupán a ro­mán belpolitikai közvéle­ményhez fordult, hanem hangsúlyosan figyelmeztette a nemzetközi fórumokat, az európai intézményeket is. Az RMDSZ szövetségi elnöke az MH-nak elmondta: a lépést az első nemzetközi válasznak tekinti az RMDSZ kezdemé­nyezéseire. „Az Európai Par­lament határozata igazolja, hogy az RMDSZ helyesen ér­tékelte az oktatási törvény­­tervezet kisebbségi fejezetét korlátozónak, diszkriminatív­nak, megszorítónak és cson­kító hatásúnak” - mondta Markó Béla. Tőkés László, a Királyhágó melléki református és Tempf­­li József, a nagyváradi római katolikus egyházkerület püs­pöke közös levélben szólítot­ta fel az erdélyi magyarságot, hogy tiltakozzon a romániai oktatási törvény kisebbségi fejezete ellen. A levélben összefogásra szólítják fel a magyar hívőket az elnyomott romániai ma­gyar anyanyelvű és egyházi oktatás, az elsorvasztás sorsá­ra ítélt magyar iskolák védel­mében. A két püspök levelé­ben arra kéri a magyar lakos­ságot, hogy elsősorban a ha­tár menti vidékekről minél nagyobb létszámban vegyen részt a július 27-én a debrece­ni Nagytemplomban megtar­tandó ökumenikus nagy­gyűlésen. • B.T. Menekülő tamilok Az Indiától délre fekvő ázsiai szigetország több részén is élnek tamilok. Az ország kö­zépső részén az indiai tamilok laknak, míg a sziget északi és keleti oldalán a Srí Lanka-i ta­milok élnek. Utóbbiak a Tamil Felszabadító Tigrisek nevű szeparatista szervezet vezetésé­vel autonóm állam létrehozására töreksze­nek. A tamil gerillák és a kormánycsapatok között 1983 óta folyó véres polgárháborúban eddig közel 50 ezren vesztették életüket. A 17,5 millió lakosú Srí Lanka azt a célt tűzte maga elé, hogy 2000-ig eléri az iparosodottság szintjét. A háború azonban magas katonai ki­adásokkal jár, és elriasztja a külföldi befekte­tőket. A bruttó hazai össztermék évi mintegy 4 százalékos növekedésével Srí Lanka elma­rad délkelet-ázsiai szomszédaihoz képest A háború sújtotta területeken a tamilok különö­sen nehéz gazdasági helyzetben élnek. A ha­zájukat elhagyó tamilok főként munkalehető­ség reményében veszik útjukat Nyugat-Euró­­pa felé. KÜLFÖLD - BELFÖLD MTI/MH_____________ A fehérvári szocialisták által szervezett szokásos nyári politi­kai pikniken, Kisgyónban Pető Iván és Szekeres Imre értékelte a koalíciós pártok és a kormány egyéves tevékenységét. Mind­ketten lényegében egyetértet­tek abban, hogy a stabilizációs program végrehajtásával, illet­ve az ezt célzó intézkedések be­vezetésével késett a kormány. A köztudat márciustól datál­ja a változásokat, ám a stabili­zációs csomag legtöbb eleme július 1-jétől lépett, illetve lé­pett volna életbe - mondta Sze­keres Imre, az MSZP parla­menti frakcióvezetője. Pető Iván úgy fogalmazott: késtünk nyolc hónapot, s ez idő alatt, ha jó irányba nem is, de legalább rossz irányban nem változtak a dolgok. A komoly változások előkészítése lényegében most folyik - hangoztatta az MSZP frakcióvezetője -, ami egyrészt egy hároméves gazdasági, pénzügyi terv, másrészt az ál­lamháztartás reformja, ami érinti az egészség- és nyugdíj­­biztosítás rendszerét, az önkor­mányzatok és az oktatás finan­szírozását, a kincstári és az adó­rendszert. Az SZDSZ elnöke nem tagadta, hogy volt idő, amikor - nem látva az előrelé­pést - fel kellett tenniük ma­guknak a kérdést: mit is keres­nek ebben a koalícióban? Hi­szen alapvetően nem a minisz­teri posztokért vállalták a koa­líciós részvételt, hanem mert szükségét látták a gyors válto­zásoknak. Mindkét párt úgy gondolta a koalíciós tárgyalá­sok idején - fogalmazott egybe­hangzóan Pető és Szekeres -, hogy együtt vállalva a kor­mányzati felelősséget, hatéko­nyabban tudják generálni a vál­tozásokat. A választási ered­ményeknek megfelelően más súllyal képviseltetik magukat a kormányban, de mint koalíciós partnerek egyenrangúak, közö­sen hozzák a döntéseket és azo­kért együttesen vállalják a fele­lősséget. A gazdasági miniszterelnök­helyettesi poszttal kapcsolat­ban Szekeres Imre kijelentette: az MSZP frakciója semmilyen formában nem foglalkozott még a kérdéssel, nem ismerik a miniszterelnök konkrét elkép­zeléseit. Pető Iván elmondta, hogy a koncepciót az SZDSZ sem ismeri, s amíg ez így van, addig magáról a posztról sem érdemes beszélni. Egyébként viccesnek tartaná, ha tárca nél­küli miniszter koordinálná a minisztereket, s furcsa lenne, ha két gazdaságpolitikai cent­rum alakulna ki a kormányon belül. A Tv3 szombat esti mű­sorában elhangzott, miszerint Pető Iván a témával kapcsolat­ban azt mondta: a miniszterel­nök-helyettesi poszt létrehozá­sának csak akkor lenne értel­me, ha a leendő gazdasági csúcsvezető az európai integrá­ció ügyeit is intézhetné és a kor­mányfő távollétében széles kö­rű jogosítványai lennének. Az SZDSZ elnöke leszögezte: „ha mind a három felvázolt feladat egy kézben összpontosulna, te­hát az európai ügyek gazdasági koordinálás, általános minisz­­terelnök-helyettesség, akkor gondolkodnék a dolgon”. Arra vonatkozóan, hogy ezt a köz­lést tréfának szánta-e, Pető Iván azt felelte: „természetesen minden komolyan veendő, amit tréfásan mondunk, az is”. Koalíciós piknik Fejér megyében Pető tréfás­ komolyan a kormányfő-helyettességről Először Gál Zoltán, a parlament MSZP- s elnöke vetette fel a Népszabadságnak adott szilveszteri interjújában, hogy ér­demes lenne elgondolkodni azon: „mű­­ködőképesebb lenne a kormány, hiszen direkt módon lehetne a politikai egyezte­téseket elvégezni, szükségtelenné válna és megszűnne az áttételezés, a magyaráz­kodás meg a sajtó útján való üzengetés”, ha Pető Iván, a kisebbik koalíciós párt el­nöke a kormány tagja lenne. Gál Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről a témáról sem Horn Gyulával, sem az MSZP más vezető politikusaival, illetve Pető Ivánnal sem beszélt. A felvetésnek akkor nem volt folytatása, a téma meg­maradt az­­ elenyészett­­ ötlet szintjén. Tamás Gáspár Miklós Az SZDSZ be­csülete címen a Beszélő március 23-ai számában írt esszéjében is érinti egyebek mellett azt, hogy nézete szerint Pető Iván mint pártelnök a „koalíciós egyeztetőta­nácsban betöltött, Hornéval majdnem egyenrangú pozíciója révén de facto vétó­joggal rendelkezik, számos kérdésben, kormánydöntésekért felelős, ugyanakkor nem interpellálható, hiszen nem a kor­mány tagja”. Tamás Gáspár Miklós, ha nem is mondja ki, de arra utal, hogy al­kotmányjogilag s gyakorlati szempontból is talán jobb megoldás lenne, ha Pető ténylegesen a kormány tagja lenne. Pető Iván a 168 Óra április 11-ei szá­mában egy interjúban reagált Tamás Gáspár Miklósnak erre az elképzelésére, és az egész felvetést komolytalannak lé­nyegében ítélte. Úgy érvelt, hogy a koalí­ciós egyeztetőtanácsban nem születnek olyan döntések, amelyek a kormány tevé­kenységét közvetlenül érintik. A vétójo­got - amellyel egyébként az SZDSZ egy­szer sem élt - koalíciós miniszterelnök­helyettesként .Kuncze Gábor gyakorolja a kormányban. Pető Iván egyébként ak­kor a 168 Órában kifejtette, hogy a ma­gyar alkotmány szerint miniszterelnök­helyettesi státus közjogi értelem*'''’ nincs. Ez egy politikai megállapodás a két párt között, ami erre a koalícióra érvé­nyes, mert a két párt a koalíciós tárgya­láson úgy egyezett meg, hogy nem akar­tak olyan kormányzati struktúrát, amely alkotmánymódosítást igényelt volna. Az interpellálhatósággal kapcsolatosan Pe­tő Iván utalt arra, hogy bár a miniszterek külön-külön interpellálhatók a Ház előtt, de közvetlen személyes felelőssé­gük a parlamentben nincs, e felelősség csak áttételesen, a miniszterelnökön ke­resztül érvényesíthető. Pető kimondot­tan rossz konstrukciónak nevezte, „ami­kor az egyik párt elnöke a másik párt el­nökének alárendeltjeként bemegy a kor­mányba”. • Sz. I. HÁTTÉR Az SZDSZ-elnökre már mások is gondoltak Magyar Hírlap . Kovács László a vízumkényszerről A külügy mérlegel MTI Nem előkészületeket tettünk a vízumkényszer bevezetésére egyes szomszédos államokkal szemben, hanem elkezdtük mérlegelni, tanulmányozni egy esetleges intézkedés hatásait - nyilatkozta Kovács László kül­ügyminiszter szombaton este a Tv-híradóban. A külügyminiszter szerint a vízumkényszerrel kapcsolat­ban két dolog nyilvánvaló. Az egyik, hogy vannak bizonyos technikai feltételek, amelyeket az esetleges bevezetés során meg kell teremteni. A másik pedig, hogy a vízumkényszer életbeléptetésének lesznek vagy lennének pozitív, illetve negatív hatásai. A miniszter vé­leménye szerint a feltételek megteremtése nélkül nem le­het, illetve a hatások nagyon gondos mérlegelése nélkül nem szabad azt bevezetni. Ugyanak­kor érthetőnek nevezte a kor­mány aggodalmát a sok negatív jelenség miatt, ami a hazánk iránti „növekvő” érdeklődést kíséri. Példaként említette a szombaton történt tragikus ese­tet a Srí Lanka-i állampolgá­rokkal kapcsolatosan. Kovács László, aki az EBESZ soros elnöke, a leg­újabb boszniai fejlemények kapcsán elmondta: sajnos a ki­látások sem túl jók. Rámuta­tott: egy nemzetközi szervezet nem tehet többet, mint amire a tagállamok készek és képesek, utalva az ENSZ-et ért bírála­tokra. Kovács nem tartja meg­oldásnak az ENSZ-békefenn­­tartó erők kivonását vagy a Boszniával szembeni fegyver­embargó feloldását. Vélemé­nye szerint ugyanis, ha ez megtörténne, leterjedhetne a konfliktus.

Next