Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 178-190. szám)

1995-08-01 / 178. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Washingtoni levél Pekingnek (MTI) Az amerikai külügyminiszter Bill Clinton elnök levelét viszi Csiang Cö-min kínai elnök számára. Ezt a brunei ASE­­AN-csúcsra utazó Warren Christopher jelezte hétfőn újság­íróknak Guam szigeti megállója alkalmával. Christopher el­mondta, hogy a brunei tanácskozáson találkozik kínai kollégá­jával, Csien Csi-csennel. Az amerikai külügyminiszter a Clin­­ton-levél tartalmáról nem nyilatkozott. Annyit elárult mind­amellett, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokról van benne szó, de nem tartalmaz amerikai látogatása szóló meghívást a kínai államfőnek. Kurd felvonulás Berlinben (MH) Berlinben ma kerül sor a kurdok várhatóan eddigi leg­nagyobb felvonulására Németországban. A múlt héten éhség­­sztrájkban meghalt kurd nő emlékére rendezett gyászmenetre negyvenezer résztvevőt várnak a szervezők. A német kormány közben határozott fellépést helyezett kilátásba a török üzletek elleni gyújtogatásos merényletek feltehetően kurd elkövetői ellen. Manfred Kanther belügyminiszter a tettesek eddiginél következetesebb kitoloncolását ígérte, a külügyi tárca vezető­je, Klaus Kinkel pedig „a jogállam összes eszközének” alkal­mazását sürgette. A kijeviek Moszkvát szeretnék (MTI) Az ukrán főváros lakosságának kétharmada azt szeret­né, hogy Ukrajna és Oroszország egyesüljön, vagy pedig a füg­getlenség megtartása mellett szűnjenek meg a határok a két ál­lam között. Ez derül ki a Ukraine Sociology Service ukrán köz­vélemény-kutatási intézet felméréséből. Az Oroszországba történő beolvadást vagy pedig a fehérorosz mintára zajló újra­­integrálódást támogatók szerint a közeledés javítana az ukrán gazdaság helyzetén. Egy másik típusú érvelés a két ország tör­ténelmi-kulturális egységére hivatkozik. Kínai fenyegetés Tajvan ellen (AFP) Cse Hao-tien kínai védelmi miniszter hétfőn Pekingben megismételte azt a kijelentését, miszerint Kína bevetheti fegy­veres erőit Tajvan ellen, ha a szigetet külföldi csapatok szállják meg, illetve ha egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot tesznek közzé. A védelmi miniszter éppen öt nappal azután tette kije­lentését, miután befejeződött a kínai hadsereg hadgyakorlata Tajvan partjai mellett. Július utolsó hetében a kínaiak hat raké­tát lőttek ki, figyelmeztetésül a nemzetközi támogatást kereső, függetlenségéért küzdő Tajvan számára. Megszűnt az emberi jogi bizottság (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök rendele­te értelmében felszá­molták az államfő mellett működő emberi jogi bizottságot, amelyet Szergej Kovaljov, a neves emberjogi harcos vezetett. A bizottságot az elnöki adminisztrációban működő állampol­gári levelek és fogadási osztály részlegévé alakítják át. Az iraki ellenzék bizalmatlan (AFP) Az iraki ellenzék hétfőn kételyét és bizalmatlanságát fejezte ki azzal az amnesztiarendelettel kapcsolatban, amelyet Szaddám Huszein kormánya jelentett be vasárnap Bagdadban. Kászem Gáli, az iraki ellenzék Londonban élő tagja elmondta: „Amit Huszein bejelent, annak semmi értéke nincsen. 1979 óta már vagy tucatszor jelentett be amnesztiát, és soha nem tartot­ta meg a szavát. Akik hittek az ígéreteiben, mind meg is bán­ták. „Két Algírban élő ellenzéki hitt neki. 1992-ben, miután hi­vatalos megállapodást írtak alá az iraki nagykövettel, hazatér­tek. Az egyiket Bagdadba érkezésekor börtönbe csukták, és ki­végezték, a másiknak sikerült a kurd ellenzék ellenőrzése alatt álló északi tartományok felé menekülnie. És ez csak egyetlen példa a sok közül”. Magyar békefenntartók Cipruson (MTI) Magyarország 1995 novemberétől részt vesz a ciprusi ENSZ-békefenntartók küldetésében, az osztrák kontingens keretében. Mint az osztrák védelmi minisztérium közölte, erre vonatkozó megállapodást írt alá hétfőn a királyhidai (bruck­­neudorfi) laktanyában Günther Greindl hadosztálytábornok és Kántor Ferenc vezérőrnagy. A magyar hadsereg 40 katoná­ja kapcsolódik be a kontingens tevékenységébe. Az ÉDÁSZ Rt. (9027 Győr, Kandó Kálmán utca 13.) az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági formában alapított — 317 181 000 Ft törzstőkével rendelkező — TRAMER Transzformátor és Fogyasztásmérő Javító, Szolgáltató, Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kandó Kálmán utca 13.) megvásárlására nyilvános, egyfordulós PÁLYÁZATOT HIRDET kizárólag szakmai befektetők részére . OLQ/L IaLu!__i'-'lL-l-i___a-J-jJ___i_____i.» Ji--’... ruigazni azo/o feieui — TODusegi — Tura­aonresz megvasarlasara lottót. Fizetési mód: készpénz -t­­áfa (kárpótlási jegy, egzisztenciahitel nem vehető igénybe). A pályázatot 2 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, magyar nyelven kell benyújtani. Az eredeti példányt „eredeti" megjelöléssel kell ellátni A pályázatok benyújtásához információs memorandum nyújt segít­séget, amely megtekinthető az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság controlngosztályán, 1995. augusztus 4—5-én 9—15 óra között, titkossági nyilatkozat megtétele ellenében. A pályázat beadási határideje 1995. augusztus 18-án 10—11 óra között. A kiértékelés eredményéről a pályázókat 1995. augusztus 24-én kipostázott, ajánlott levélben értesítjük. MH 9973 • Folytatás az 1. oldalról Milan Martics elfogadta az ENSZ által kidolgozott hat­pontos megállapodást, és máris visszavonta egységeit a boszniai területről, azaz a bi­­hacsi körzetből. A megállapo­dás értelmében tegnap talál­koznia kellett volna a krajinai és a horvát katonai parancs­noknak, de Franjo Tudjman horvát elnök elvetette a terve­zetet. Az Akasi Jaszusi ENSZ-megbízotthoz intézett levelében „formai” okok mel­lett (a szövegben Krajinai Szerb Köztársaságot említe­nek) főleg azt kifogásolta, hogy csak a bihacsi határsza­kaszra irányozták elő a nem­zetközi megfigyelők állomá­­soztatását, és „megfeledkez­tek” a szerbiai határról. A horvátok nem hajlandók tár­gyalóasztalhoz ülni Milan Marticcsal - akit Hágában há­borús bűnökkel vádolnak -, se munkatársaival. A horvát hadsereg tüzérsé­ge hétfőn lőtte Knin külváro­sait­­ első alkalommal azóta, hogy 1991-ben a szerbek el­foglalták a várost. A hét vé­gén a horvátok által elfoglalt Grahovo és Glamoc is súlyos szerb rakéta és ágyútűznek volt kitéve tegnap, a város feletti magaslatok ugyanis to­vábbra is szerb kézen vannak. Ratko Mladics tábornok meg­fenyegette Zágrábot, hogy visszaveszi a két várost, és megtorlást hajt végre horvát célpontok ellen. Moszkva a BT-hez fordul Oroszország fontolgatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz fordul, ha a horvát csapa­tok folytatják katonai tevé­kenységüket a boszniai mu­zulmánok oldalán - közölte egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú orosz diplomata az Interfax hírügy­nökség tudósítójának. Moszk­va már korábban aggodalom­mal figyelte a boszniai fejle­ményeket, a horvát beavatko­zás pedig kifejezett nyugta­lanságot váltott ki az orosz fő­városban. A külügyminiszté­rium vezető beosztású tisztvi­selője kijelentette, hogy ha a helyzet súlyosbodik, szükség lehet a BT összehívására. Moszkva egyébként bizo­nyos feltételek teljesítése ese­tén kész fontolóra venni Fran­ciaország javaslatát a nemzet­közi összekötő csoport kül­ügyminisztereinek újabb összehívásáról. Az első felté­tele a tanácskozás napirendjé­nek pontos meghatározása, a második pedig az, hogy a cso­port valamennyi tagállama értsen egyet a kijelölt napi­rendi pontokkal - nyilat­kozott hétfőn az Interfaxnak az orosz külügyminisztérium magas rangú munkatársa. Nem zárta ki, hogy Brunei fő­városában, az ASEAN regio­nális konferenciáján részt ve­vő Andrej Kozirjev orosz és Warren Christopher amerikai külügyminiszter keddre terve­zett megbeszélésükön megvi­tatják a francia kezdemé­nyezést. Bill Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy elutasítja az ENSZ boszniai fegyverem­bargójának egyoldalú feloldá­sát. - Ez egy rossz időpontban tett, rossz lépés lenne - írta Clinton a Neewsweek legfris­sebb számában megjelent cik­kében. - Bár csábító a lehető­ség, hogy eleget tegyünk a szenátus követelményeinek, és megszüntessük a fegyver­szállítási tilalmat, az Egyesült Államok számára azonban ez súlyos következményekkel járna - figyelmeztetett az amerikai elnök. Clinton hang­súlyozta: az ENSZ-t kell olyan helyzetbe hozni, hogy boszniai védett övezeteit job­ban meg tudja oltalmazni a szerb támadásokkal szemben. A Neewsweek felmérése szerint az amerikaiak vélemé­nye megoszlik az embargót il­letően. A megkérdezettek 38 százaléka támogatta a fegy­verszállítási tilalom feloldá­sát, 40 százalékuk ellenezte, míg 20 százalék nem tudott határozott választ adni a kérdésre. A boszniai horvát interven­ció nyílt háborúval fenyeget a térségben - jelentette ki hét­főn Londonban Michael Por­tillo brit védelmi miniszter. - Nem akarok érzelgősnek lát­szani, de a horvát intervenció nyílt háború képét vetíti előre mindenekelőtt a horvátok és boszniai szerbek között, és ez természetesen nagyon aggaszt minket - mondta Portillo a BBC riporterének közvetle­nül az Egyesült Államokba való elutazása előtt. Egynapos washingtoni látogatása alatt főleg Boszniáról folytat majd megbeszéléseket. Amerikai politikusokkal együtt el akar­ja érni, hogy a nemzetközi kö­zösség követelje Franjo Tudj­man horvát elnöktől az ön­mérsékletet és azt, hogy mondjon le a szerbek lakta Krajinába való bevonulásról. Egyelőre amerikai belügy ENSZ-források szerint a Bosznia elleni fegyverembar­gót nem fogják egyhamar fel­oldani, s az ügy - bár kétségte­lenül figyelmet érdemel - egyelőre inkább az amerikai belpolitikai játszma részének tekinthető. Az Egyesült Álla­mok republikánus többségű szenátusa a múlt héten szava­zott a Bosznia elleni fegyver­embargó egyoldalú feloldásá­ról, ezt azonban a demokrata Clinton-kormányzat határo­zottan ellenzi, s a törvényho­zók döntését az amerikai el­nök megvétózhatja. Ha a kongresszus az elnöki vétó el­lenére megerősítené eredeti elhatározását, Clintonnak még mindig van törvényes le­hetősége a döntés életbe lépé­sének elhalasztására. A nemzetközi fegyverem­bargó feloldásáról csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet, a testület állandó tagjainak kormányzati képvi­selői azonban nem támogat­ják ezt a lépést. New York-i diplomáciai források úgy vélik, hogy a fegyverszállítási tilalom felol­dásának kérdése körül akkor keletkezhetnek bonyodal­mak, ha a Clinton-kormány­zat belekényszerül, hogy egy­oldalúan feloldja az embar­gót. A tényleges fegyverszállí­tások megkezdése pedig azt jelentené, hogy az Egyesült Államok megszegi ENSZ-tag­ságából adódó kötelezettsé­geit. Az ENSZ BT a határoza­tait megsértő államokkal szemben szankciókat szokott alkalmazni. ENSZ-források lapunknak elmondották, hogy az Egyesült Államok eseté­ben ez aligha lehetséges, hi­szen Washingtonnak az ENSZ BT állandó tagjaként vétójoga van, s aligha támo­gatna egy önmaga ellen irá­nyuló lépést. A NATO katonai szakértői hétfőn véglegesítették a Bi­­hacs megvédelmezésére ki­dolgozott légi hadműveleti terveiket - vált ismeretessé Brüsszelben, a szervezet köz­pontjában. A tervek kedden várhatóan a NATO döntésho­zó szerve, a nagyköveti tanács elé kerülnek. A szövetségben továbbra sem közöltek részle­teket a tervekről. Azt azon­ban elárulták, hogy elkészül­tek azok az akciótervezetek is, amelyeket abban az eset­ben vesznek majd elő, ha a boszniai szerbek Szarajevót, Tuzlát vagy Gorazsdét támad­ják. A NATO-ban tíz napja lázas munka folyik, hogy a gyakorlatba ültethessék át azokat a fenyegetéseket, ami­ Tudjman nem egyezkedik a krajinai szerbekkel Knint lövik a horvátok KÜLFÖLD Izrael a Hamasz-vezér kiadatását kéri Washingtontól A kérvényhez bizonyíték is kell MH-Tel-Aviv/MTI_________ Izrael hamarosan kérni fogja az Egyesült Államoktól Mu­­sza Abu Marzuknak, a szélső­séges Hamasz terrorszervezet vezetőjének a kiadatását, ez azonban jogi akadályokba üt­­ közhet. Az izraeli belbiztonsági szolgálat szerint Abu Marzuk, akit a bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztattak le az amerikai hatóságok a múlt héten New Yorkban, személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merény­letre. Mint a szervezet politi­kai irodájának vezetője, esz­mei szülőatyja az izraeli kato­naság és a polgári lakosság el­len elkövetett egyéni, vagy csoportos gyilkos akcióknak. A kiadatási kérelem alá­támasztására egy izraeli bíró­ság tegnap az igazságügy­minisztérium kérésére letar­­tóztatási parancsot adott ki Abu Marzuk ellen. A terrorszervezet vezetőjé­nek kiadatása szakértők sze­rint nem lesz egyszerű annak ellenére, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael között él a ki­adatási egyezmény. Ha az Egyesült Államok bírósága a vizsgálati idő alatt nem tudja tényszerűen bebizonyítani Abu Marzuk közvetlen vagy közvetett személyes részvéte­lét akár egyetlen terrorakció­ban is, akkor szabadon kell engednie, s csupán annyit te­het, hogy „persona non gra­­ta”-ként kiutasítja az Egyesült Államok területéről. A terro­ristát csak akkor adhatják ki Izraelnek, ha az cáfolhatatlan bizonyítékokat is szolgáltat Abu Marzuk ellen a kiadatási kérvény mellé. A Hamasz vasárnap sürget­te az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szaba­don letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erő­szakhullám robban ki a Kö­zel-Keleten. Imád Faludzsi Hamasz-vezető az AP-nek nyilatkozva mindazonáltal úgy vélekedett, hogy bízik a párbeszéd és a válság diplo­máciai úton történő rendezé­sének lehetőségében. Izraeli katonák és rend­őrök hétfőn erőszakkal eltá­volították azt a több száz iz­raeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al- Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, Betlehemtől délre fek­vő zsidó városra, Efrátra néző palesztin faluban. Az incidens során több letartóztatás is tör­tént, az előállítottak közt van a ciszjordániai és a Gázai öve­zetbeli zsidó települések taná­csának két alkalmazottja. Izraeli katonák és rendőrök hétfőn erőszakkal eltávolították azt a több száz izraeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al-Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, Betlehemtől délre fekvő zsidó városra, Efrátra néző palesztin faluban FOTÓ:REUTER Magyarország közreműködik a szerb háborús bűnösök felelősségre vonásában A volt Jugoszlávia területén elkövetett há­borús bűncselekmények tetteseinek felelős­ségre vonásáról tárgyalt a napokban Buda­pesten a Hágai Nemzetközi Bíróság bünte­tő törvényszékének főügyésze. Richard Goldstone a Belügyminisztérium, az Igaz­ságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyész­ség több vezetőjével, valamint a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­niszterrel is találkozott. Fábián János, a leg­főbb ügyész helyettese lapunknak elmond­ta: Goldstone elsősorban az együttműködés lehetséges kereteiről kívánt tájékozódni. Megtudtuk, Magyarország egy korábbi döntés értelmében a hágai büntető törvény­széket úgy tekinti, mint ha egy állam kérne jogsegélyt, s az ezzel kapcsolatos nemzetkö­zi jogi szabályozás előkészületeit megtették. Ám konkrét ügyben a magyar hatóságok máris vállalták az együttműködést, így a Németországban letartóztatott szerb elleni eljárás kapcsán a hágai törvényszék két sze­mély meghallgatását kérte, ám azokat nem sikerült felkutatni, de feltehetően nem is tartózkodnak nálunk. Fábián János kérdésünkre hangsúlyozta: nincsenek konkrét információik arról, hogy Magyarországon élnek-e háborús bűnösök, illetve a büntetőeljárásoknál tanúként szóba jöhető sértettek. Ám ez nem zárható ki, hi­szen jelenleg is több ezerre tehető a nyilván­tartott háborús menekültek száma. Ha a há­gai törvényszék újabb konkrét személyek felkutatását, illetve meghallgatását kéri, a magyar hatóságok természetesen készek az együttműködésre, illetve a gyanúsítottakat a nemzetközi szerződésekben foglaltak sze­rint ki fogják adni. A hágai törvényszék nem tartja kizártnak, hogy a háborús bűnösöket azokban az országokban vonják felelősség­re, amelyekben sikerül felkutatni őket. En­nek elvileg nincs akadálya, ám ez politikai döntést igénylő kérdés, a főügyészhelyettes ezért ebben nem kívánt állást foglalni. 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD lyeket a nemzetközi összekö­tő csoport londoni konferen­ciáján intézett a boszniai szer­­bekhez. Budapesthez nem érkezett kérés Szent-Iványi Istvánnak nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok a Szerbia elleni szankciók szigorítását kérte volna Magyarországtól. A politikai államtitkárt arról a hírről kérdezte a Magyar Hírlap, amely szerint Richard Holbrooke helyettes külügyi államtitkár a CNN hírteleví­ziónak kijelentette: Washing­ton a Szerbia elleni szankciók szigorításán dolgozik, és erre kérte Romániát, Görögorszá­got, Magyarországot és Bul­gáriát is. Szent-Iványi - aki ugyan tegnap már megkezdte szabadságát - elmondta, hogy Magyarország eddig mindig fegyelmezetten betartotta a szankciós előírásokat és soha nem tették szóvá, hogy eltűr­ne valamilyen lazaságot. A Külügyminiszétriumban nem került szóba, hogy haza­telepítik a magyar diplomaták családtagjait Zágrábból - mondta. Azért kérdeztük er­ről az államtitkárt, mert a Da­nubius Rádió Németország zágrábi nagykövetségétől szerzett információra hivat­kozva azt közölte, hogy szerb rakétatámadásoktól tartva több nyugati nagykövetség fontolóra vette diplomatái hozzátartozóinak hazatelepí­tését. Szent-Iványi elmondta, hogy az eddigi nagykövet már hazatért, az új még nem fog­lalta el állomáshelyét és a sza­badságok miatt kevesen tar­tózkodnak a városban. A Reuter egyébként nem adott hírt arról, hogy evakuá­­ciós hangulat lenne Zágráb­ban. A horvát fővárosban teg­nap este szerzett értesülé­seink sem utalnak semmiféle pánikhangulatra. Egy zágrábi forrás egyenesen nyugodtnak minősítette a helyzetet és azt mondta, hogy készülő szerb megtorlástól senki sem tart. SIEMENS 118 év tapasztalatát mobilizáltuk Az a tény, hogy a Siemens 1877 óta gyárt telefonokat, nemcsak a technikatörténet megszállottjainak fontos. Több mint egy évszázad során mindig lépést tartani az igényekkel - ez mérhető teljesítmény. A Siemens most bemutatja S3 Plus mobil telefonját, amely felár nélkül tartalmazza a magyar nyelvű kijelzőt, a fax- és adatátviteli csatlakozás lehetőségét. Siemens S3 Plus. Ez a név mindenütt jól cseng!

Next