Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

1995. AUGUSZTUS 16., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap 3 Leváltották a jugoszláv külügyminisztert És a forródrót Belgráddal • Folytatás az 1. oldalról Keleti aláhúzta: a miniszterel­nök nevében elvárja, hogy ha komolyabb intézkedésekre len­ne szükség, katonáink becsület­tel helytálljanak. A Magyar Honvédség vezér­kara az elmúlt időszakban több esetben is eszmecserét folyta­tott a jugoszláv és a horvát ka­tonai vezetőkkel - közölte a Magyar Hírlap érdeklődésére Deák János vezérezredes, a honvédség parancsnoka. Hoz­zátette: mindez a katonai ese­ményektől függetlenül, a szom­szédos országoknál megszokott és rendszeresített kapcsolatfel­vétel keretén belül történt. Je­lenleg is üzemel a három évvel ezelőtt kialakított forródrót a magyar és a belgrádi vezérkari főnök szobájában. A zágrábi katonákkal ilyen közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőség nincs, ám szükség esetén velük is rövid időn belül kapcsolatba léphetnek. A katonai vezetők egyetlen célt tartanak szem előtt: távol tartani az országot a konflik­tustól - hangsúlyozta a tábor­nok. Meglátása szerint nem várható olyan fordulat, amely nyomán a magyar katonákat készenlétbe kellene helyezni. Magyarország érdekelt a délszláv válság mielőbbi rende­zésében. A magyar miniszter­­elnök ezért javasolta, hogy a béke-erőfeszítéseknek adjon új lendületet az EBESZ égisze alatt megrendezendő nemzet­közi Jugoszlávia-konferencia, amelyre - az érintettek egyet­értése esetén - Budapesten ke­rülne sor - mondta a Nasa Bor­ba című belgrádi lapban meg­jelent nyilatkozatában Szabó István, a Magyar Köztársaság belgrádi ideiglenes ügyvivője. Szerb állítások szerint a bosz­niai szerb hadsereg megtörte a kormányerők Donji Vakuf el­len múlt héten indított offenzí­­váját, s visszaszorította a táma­dókat. A boszniai szerb had­sereg kedden ismét közelebb jutott a július végén horvát kézre került nyugat-boszniai Grahovóhoz, s már a város­­központtól két kilométerre folynak a harcok. Albánia kedden figyelmez­tette Belgrádot, hogy a Hor­vátországból elmenekült szer­­bek Koszovóban való letele­pítése további ellentéteket szíthat a tartományban, és ott egy újabb boszniai jellegű helyzet alakulhat ki. Nemigen számíthat az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatására az az amerikai javaslat, amely a volt Jugoszlá­viában állomásozó soknemze­tiségű békefenntartó erőket NATO-parancsnokság alá ren­delné - jelentette ki Mihail Gyemurin. Az orosz külügyi szóvivő Bill Clinton amerikai elnök rendezési javaslatairól szólva elmondta, hogy Moszk­va és Washington álláspontja nem minden kérdésben egye­zik. A különbség leginkább an­nak megítélésében van, hogy milyen sorrendben kell követ­niük egymást a politikai rende­zés elérését szolgáló lépések­nek. Moszkva álláspontja sze­rint az amerikai terv alapvető pozitív vonása, hogy feljogosít­ja a boszniai szerbeket ugyan­olyan kapcsolatok kiépítésére Szerbiával, mint amilyenek a boszniai muzulmán-horvát fö­deráció és Horvátország között vannak. Richard Holbrooke ameri­kai külügyi államtitkár-helyet­tes kedden a horvátországi Split közelében találkozott Muhamed Sacirbej boszniai külügyminiszterrel, hogy a boszniai rendezést célzó leg­utóbbi amerikai javaslatokról tárgyaljon. Holbrooke szerdán Zágrábban „további megbe­széléseket” folytat Franjo Tudjman horvát elnökkel, Ro­ger Etchegaray bíboros, az Igazságosság és béke, valamint a Cor Unum pápai tanácsok el­nöke celebrálta kedden az ost­romlott Szarajevóban Nagy­boldogasszony napja alkalmá­ból a misét. Strandolok ezrei alkottak élő láncot Olaszor­szág adriai üdülőhelyein, tilta­kozásul a volt Jugoszláviában dúló háború ellen. Mi történt Szilágyiban? A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) értesítette az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának belgrá­di képviseletét a magyarlakta nyugat-bácskai Szilágyi falu­ban előállt feszült helyzetről, amit a krajinai menekültek ot­tani erőszakos házfoglalása váltott ki. Csorba Béla szövetsé­gi képviselőtől, a Belgrádban járt küldöttség tagjától azt kér­deztük, mi is történt Szilágyin?­­ Korábban betelepült szélsőséges szerb nacionalisták - akik az 1991-es szerb-horvát háborút követően olcsón házat vásároltak ebben az ezerkétszáz lelkes magyar faluban­­ jó ideje terrorizálják a lakosságot, randalíroznak, és verekedé­seket provokálnak. Most, hogy a szomszédos Apatinba ren­geteg krajinai érkezett, megragadták az alkalmat és felbiz­tatták őket a szilágyi házfoglalásra. A menekültekkel sorra járták az üresen álló házakat, több embert fegyverrel életve­szélyesen megfenyegettek. Egy idős asszonyt kidobtak a la­kásából, és erőszakkal beköltöztek. Ezenkívül még hat vagy hét házat „lefoglaltak”. Mindez pénteken, augusztus 11-én történt. A szilágyiak annyira meg vannak rémítve, hogy nem mertek jelentést tenni a hatóságoknál. A VMDK azonnal felkereste az apatini menekültügyi törzskart, ahol „semmit sem tudtak”, ám később a helyszínen maguk is megbizonyo­sodhattak az erőszakos házfoglalásokról. Nem adtak azon­ban megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy tesznek-e fel­jelentést az erőszakoskodók ellen, és miként akadályozzák meg az ilyen esetek megismétlődését. Ez tette indokolttá a Menekültügyi Főbiztosság tájékoztatását. Az Újvidék melletti Temerinben a VMDK állandó ügye­letet vezetett be, és arra kéri a lakosságot, ne engedelmes­kedjenek az önkényes házfoglalóknak, bármire is hivatkoz­nak, és jelentsék azt is, ha gyanús jeleket észlelnek az ideig­lenesen nem lakott házak környékén. MH-Bukarest Negyvenhárom titkos és szu­pertitkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Ro­mania Libera értesülése sze­rint a papírokat Viorel Hre­­benciuc kormányfőtitkár ve­szítette el, aki a biztonsági rendszabályok megkerülésé­vel hazavitte azokat. A lap közli az eltűnt doku­mentumok teljes listáját, amely között sok a magyar vo­natkozású, rejtjelezett­ távirat, így elveszett például a ma­gyar-szlovák alapszerződés pozsonyi tárgyalásairól, Horn Gyula németországi látogatá­sáról, a romániai Nemzeti Ki­sebbségi Tanács budapesti megbeszéléseiről, a román­magyar kapcsolatok felülvizs­gálására tett javaslatról szóló külügyminisztériumi tájékoz­tató, valamint a Magyarország érdekeinek védelméről készí­tett belügyi jegyzéket ismerte­tő távirat. A lap szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a do­kumentumok alapján illeték­telen kezekbe kerül a román rejtjelkulcs. A kormány egyelőre nem nyilatkozott a történtekről, a lap azonban a lehetséges gya­núsítottak között említi a kor­mány egyik tanácsosát, Kamel Kádert. A román állampolgár­ságú palesztin fiatalember enyhén szólva titokzatos sze­mély. Temesvári diákként az Al Fatah Abu Nidal által veze­tett Forradalmi Tanácsa és a Nyugati Front tagjának vallot­ta magát. Széles körű kapcso­latai révén egyaránt bejáratos a romániai arab diplomaták és a román üzletemberek körébe, és igen szoros kapcsolatban áll Hrebenciuc kormányfőtitkár­ral, akinek lakásán gyakorta megfordul. A Romania Libera szerint jó viszonyban van az ál­lamelnöki hivatallal is. • Bogdán Tibor Pánik a román kormányban Elvesztek a titkos iratok EXPRESS RT Az Express Utazási és Szálloda Rt. ajánlataiból: Olaszország Utazás: autóbusszal, Firenze—Róma Elhelyezés: 2-3 ágyas szobákban Ellátás: félpanzió Indulási időpont: 1995. szeptember 3-8. Részvételi díj: 34 200 Ft/fő Utazás: autóbusszal, Róma Elhelyezés: 2-3 ágyas szobák Ellátás: félpanzió Indulási időpont: 1995. szeptember 4—9. Részvételi díj: 33 800 Ft/fő Utazás: autóbusszal, csillagtúra északolasz városokba Elhelyezés: 2-3 ágyas szobák Ellátás: félpanzió Indulási időpont: 1995. szeptember 19—24. Részvételi díj: 24 900 Ft/fő Skandináv fővárosok Utazás: Koppenhága—Oslo—Stockholm — repülő, autóbusz Elhelyezés: kétágyas, fürdőszobás szobákban Indulási időpont: 1995. szeptember 19. Részvételi díj: 105 500 Ft Afrika reklámáron! Utazás: repülő Elhelyezés: luxusszállodában, légkondicionált szobákban Indulási időpont: 1995. november 2-től hetente Egyiptomi körutazás Utazás: repülő, vonat, luxushajó Elhelyezés: luxusszállodában, illetve luxushajón Indulási időpont: 1995. szeptember 22. Részvételi díj: 89 000 Ft JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS MINDEN EXPRESS IRODÁBAN­ KÖZPONTI TELEFONSZÁM: 131-7777 Reuter Első ízben kért egyértelműen bocsánatot Japán második vi­lágháborúban elkövetett bű­neiért kedden vezető japán politikus. Murajama Tomiicsi kormányfő a harcok befejezé­sének 50. évfordulója alkalmá­ból azonban közölte azt is: To­kió továbbra sem hajlandó kártérítést fizetni háborús ál­dozatainak. A nemzeti televízióban su­gárzott hivatalos nyilatkozatá­ban Murajama a japán kor­mányfők közül elsőként hasz­nálta a „bocsánatkérés” szót. Beszédéből idézünk: „...A há­ború végének 50. évfordulója alkalmából vissza kell tekinte­nünk a múltba, hogy tanuljunk a történelmi leckéből, és meg kell erősítenünk: a jövőben sem térünk le a békéhez és az emberi társadalom jólétéhez vezető útról. A nem túl régi múlt egy időszakában Japán olyan elhibázott nemzeti politi­kát folytatott, amely háború­hoz vezetett, végzetes válságba sodorta a japán népet, és a gyarmati uralom és agresszió révén óriási károkat és szenve­dést okozott sok, főleg ázsiai ország népének. Abban a re­ményben, hogy a jövőben ilyen hiba nem történik, és az aláza­tosság jegyében elismerem a történelemnek ezeket a cáfol­hatatlan tényeit, ismét mély bűnbánatot gyakorolok, és őszintén bocsánatot kérek. En­gedjék meg azt is, hogy kifejez­zem mély gyászomat a történe­lem valamennyi hazai és kül­földi áldozata iránt.” A kormányfő bocsánatkéré­sét júliusban megelőzte a tokiói parlament határozata, amely­ben azonban a képviselők csu­pán azt fejezték ki: önvizsgála­tot gyakorolnak a japán ag­resszió és a brutális gyarmati uralom miatt. Ez a lépés elkese­rítette a szigetország ázsiai szomszédait, akik azóta abban reménykedtek: Murajama az 50. évfordulón megteszi a bátor lépést, és nyilvános beszédben kiejti a száján a „bocsánatké­rés” szót. Ezt a televízióban meg is tette, a hárommillió ja­pán áldozat előtt tisztelgő meg­emlékezésen azonban csupán a korábban megszokott „mély önvizsgálatról és őszinte rész­vétről” beszélt. Kormánytiszt­viselők nem voltak hajlandók kommentálni, miért készített Murajama két hivatalos beszé­det. A bocsánatkérést a volt ha­difoglyok szervezetei nem tart­ják kielégítőnek, a Fehér Ház viszont üdvözölte. A japán kormányfő keddi sajtókonferenciáján sietett kije­lenteni, hogy a bocsánatkérés nem jelenti az áldozatok kár­pótlását. - Az egyéni kárpótlás kérdését az 1952-es San Fran­ciscoi békeegyezmény és egyéb kétoldalú megállapodá­sok rendezték, amelyeket mi teljes mértékben teljesítettünk - közölte. A volt brit, ausztrál, amerikai és más szövetséges hadifoglyok közül többen bíró­sághoz fordultak, s anyagi elég­tételt követel sok bordélyházba kényszerített nő is. Japán mellett a többi ázsiai ország is megemlékezett a há­ború végéről. Dél-Koreában, ahol ez a nap egyben a 35 éves gyarmati sor végét is jelentette, a japán uralom jelképének szá­mító, egykor főhadiszállásuk­ként szolgáló impozáns szöuli gránitépület lerombolásával és amnesztiával ünnepeltek. Több mint háromezren nyerték visz­­sza szabadságukat, köztük a 71 éves Kim Szung Mung, a világ legidősebb „lelkiismereti fog­lya”, aki 44 évet töltött börtön­ben kommunista meggyőződé­se miatt. Csiang Cö-min kínai elnök az évfordulón három tábornok kíséretében ellátogatott a Pe­king külső kerületében lévő Marco Polo hídhoz, ahol az el­ső összecsapás lezajlott a japán megszálló erők és a kínai csapa­tok között. A kínai lapok meg­emlékeztek az 1937-től 1945-ig tartó japán megszállás kínai ál­dozatairól - pekingi nyilvántar­tások szerint számuk 35 millió -, és hálával emlékeztek az egy­kori harcosokra. Kína ennek el­lenére - bár minden más ázsiai országnál inkább megsínylette a japán inváziót - diszkréten emlékezett a Japán felett ara­tott győzelemre: Tokió fontos politikai partnere, legjelentő­sebb pénzügyi hitelezője. Ausztráliában az elesettek em­lékére tartott kétperces csend után megszólaltak a harangok, a szirénák és­ az autók kürtjei. Az ország 40 ezer embert vesz­tett a világháborúban. Fidel Ramos Fülöp-szigeteki elnök az évfordulón kijelentet­te: a csendes-óceáni háború résztvevői örökre levonták a következtetést a szörnyű ta­pasztalatból. A Japánnal szemben táplált történelmi ellenszenv alig lep­lezett hangulatában vette kez­detét a távol-keleti szövetségesi győzelem fél évszázados jubi­leumának szentelt britanniai ünnepségsorozat. A kétnapos állami ceremóniát a hét végén rendezik. Hollandiában fello­bogózták a házakat, Beatrix ki­rálynő is lerótta kegyeletét az elesettek emlékművénél. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ün­nepélyes keretek között meg­emlékezett az 50 évvel ezelőtt befejeződött háború áldoza­tairól, különös tekintettel az ázsiai-csendes-óceáni térség­ben meghaltakról. A második világháború befejezésére emlékeznek Tokió furcsa bocsánatkérése Keleti György a haderőreformról MH-információ Soron kívüli értekezletet tartott tegnap a Magyar Honvédség Parancsnoksága, amelyen jelen volt Keleti György honvédelmi miniszter és a tárca több vezető tisztségviselője. Úgy tudni, a zártkörű értekezleten elhang­zottakról ezúttal nem készült jegyzőkönyv. A miniszter a honvédség átalakításáról, illet­ve az ezzel összefüggésben vár­ható intézkedésekről beszélt. Keleti György megerősítet­te: 1998 végére a honvédség jelenlegi 89 ezres létszámát 60 ezerre kell csökkenteni. A kétszázötven katonai szerve­zet egyharmadát szüntetik meg három éven belül. A sor­katonai szolgálat rövidítését (tizenkettőről kilenc hónap­ra) követően a fegyver nélkü­li, illetve az alternatív szolgá­latok ideje is arányosan keve­sebb lesz. Az átalakítás első lépéseként már létrehozták a honvédség új vezetési struktú­ráját, amelynek feladata a parlamenti határozatban elfo­gadott folyamatok beindítása és irányítása. A haderőreform nyomán minden valószínűség szerint hosszú távon stabilizálódhat a hadsereg létszáma, a tiszti, tiszthelyettesi és szerződéses állomány aránya, az oktatási és kiképzési rendszer, vala­mint a harckészültség és a mozgósítás tematikája - mu­tatott rá a miniszter. Aláhúzta továbbá: az átalakítás során mindvégig a védelmi jelleg erősítésére kell törekedni. Keleti úgy vélte, a szűkös költségvetés nyomán az előző évhez hasonlóan 1995 máso­dik félévében gazdálkodási zavarokkal kell számolnia a Magyar Honvédségnek. Hoz­záfűzte, ez reményei szerint nem lesz olyan mérvű, mint egy évvel korábban. A tárca vezetője aggodalommal szólt arról, hogy a júliusi jelentések szerint több mint ötmillió fo­rint értékű üzemanyagot és ruházati cikket loptak el a honvédség alakulatainál. Ez éves szinten 80-100 millió fo­rint hiányt jelenthet. Keleti nem tartotta kizártnak azt sem, hogy egyes laktanyák közelgő felszámolása során ennél is nagyobb hiányokra derül fény. •G. Z. ENSZ-felmérés az emberi fejlődésről Magyarország az ötvenedik helyen MH-információ Az ENSZ fejlesztési prog­ramja, a UNDP idén hatod­szor teszi közzé jelentését az emberi fejlődésről. A Human Development Report 174 or­szágot sorol fel, Magyaror­szág - Panama után és Len­gyelország előtt­­ az 50. he­lyet foglalja el. Az ENSZ-szervezet a tag­országok fejlettségi rangsorát nem kizárólag a gazdasági mutatók alapján állítja fel, hanem figyelembe vesz olyan „emberi tényezőket” is, mint a várható élettartam, a mű­veltségi és oktatási színvonal. A jelentés egyik sajátossága, hogy bevezeti az emberi fej­lettségi index (Human Devel­­opment Index - HDI) fogal­mát, amely alkalmat ad a be­sorolásra. (A jelentés tartal­mát augusztus 17-én hozzák nyilvánosságra.) A Magyar Hírlapnak elkül­dött összefoglaló, alcíme sze­rint, „példátlan haladásról és kimondhatatlan nyomorról, ugyanakkor a remény üzene­téről” szól. Egyik megállapítá­sa szerint a harmadik világ or­szágai az „emberi fejlődés te­rén háromszoros tempót értek el ahhoz képest, mint egy év­százada az ipari országok”. A jelentés egyik vitatható megállapítása szerint „1960 és 1992 között a magas embe­ri fejlettségi kategóriájába tartozó országok száma majd­nem megduplázódott”. A jelentés számokat is tar­talmaz, azok azonban szinte értelmezhetetlenek. A rang­sorolás viszont mindenkit a maga helyére tehet. (A beso­rolás alapegysége a HDI). - Az első öt helyen Kana­da, az Egyesült Államok, Ja­pán, Hollandia és Finnország áll. - Magyarország az 50. a következő környezetben: 46. a Fidzsi-szigetek, 47. Vene­zuela, 48. Lettország, 49. Pa­nama, 50. Magyarország, 51. Lengyelország, 52. Oroszor­szág, 53. Mexikó...­­ Csehország a 38., Belize a 29., Németország a 15., Svéd­ország a 10., Fehéroroszor­szág a 42., Észtország a 43., Kuvait a 61. A Fővárosi Patyolat Vállalat V. a., az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egyetértésével, egyfordulós pályázatot hirdet a Kelenföldi Mosoda Budapest XI., Nándorfejérvári út 42-44. szám alatti telephely tulajdonjogának megvásárlására Helyrajzi száma: 3835/3. Tulajdoni lap száma: 6010. Tulajdoni lap szerinti rendeltetése: épület. Övezete: belterület. Területe: 22 388 m2 Az üzem Kelenföldön, a Fehérvári út - Hengermalom u. - Budafoki út - Kondorosi út által határolt területen helyezkedik el. Személy- és áruszállító járművekkel jól megközelíthető. A földterület valamennyi közművel rendelkezik, víz, csatorna, elektromos energia, hőenergia, telefon. Az épületek összes alapterülete 9772 m2. Irányár: 259 786 E Ft. Az irányár az áfát nem tartalmazza. Az irányár részletezése: földterület 67 164 E Ft épületek 127 036 E Ft gépek, berendezések 10 164 E Ft folyamatban levő beruházás 15 422 E Ft 219 786 E Ft A kelenföldi telephely értékesítésekor eladásra kerülnek a telephelyen levő Szőnyegtisztító Kft. eszközei: 40 000 E Ft Kelenföldi Mosoda telephely összesen: 259 786 E Ft A vételárat csak készpénzben lehet kiegyenlíteni. A vételi szándék bizonyítására, a pályázati irányár 5%-át az aján­lattevőnek a pályázat benyújtásá­nak határidejéig letétbe kell he­lyeznie a vállalat elkülönített, 209- 15717-7007. sz. számlájára (BB Rt. Délbudai Igazgatóság, Buda­pest XI., Etele út 57.). A pályázatok benyújtásának határideje: 1995. szeptember 14-én 13 és 14 óra között. A pályázatok beadásának helye: Fővárosi Patyolat Vállalat, Budapest VII., Csengery u. 11. III. em. 304. szoba. A pályázatok benyújtása közjegy­ző jelenlétében történik. A pályázóknak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalniuk. A vállalattal megkötendő adásvé­teli szerződés érvényességének feltétele a szerződés Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. általi jóváhagyása. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázaton való részvétel felté­tele a részletes pályázati felhívás és információs füzet megvásárlá­sa 10 000 Ft-os áron, valamint a titkossági nyilatkozat aláírása a fent megjelölt címen. * A pályázatokkal kapcsolatban | Információt ad Vesszős István-­­ né, a 322-2822-es vagy a 322- 16 5602-es telefonszámon. Jürg Marquardé a Mai Nap A legjobb bulvárlap akar lenni MH-információ Keddtől Jürg Marquard ma­gyarországi kiadóvállalata, a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. tulajdonába ke­rült a Mai Nap, a népszerű délutáni bulvárlap, így a honi sajtópiacon a Magyar Hírlap mellett még egy napilapot mondhat magáénak a jelentős svájci kiadói csoport. A Mai Nap nevéért, kiadói és alapítói jogáért a Marquard csoport 115 millió forintot fizet, és vál­lalta, hogy hajlandó további 350 millió forintot a Mai Nap­ba beruházni. Kedden a Gundel étterem­ben tartott sajtótájékoztató előtt néhány perccel írta alá Jürg Marquard, a Marquard ki­adói csoport tulajdonosa azt a szerződést, amelynek értelmé­ben augusztus 15-étől a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. adja ki a Mai Napot. A tájékoz­tatón, amelyen Suchman Ta­más privatizációs miniszter is megjelent, Jürg Marquard kije­lentette: már régebben célul tűzte ki a Mai Nap megvásárlá­­sát. Érdeklődésében elsőrendű szerepet játszott a lap világos profilja, politikai semlegessége és felkészült újságírói gárdája. Ez utóbbi meggyőződéséből fa­kad, hogy a tulajdonosváltás után bizalmat szavaz a Mai Nap szerkesztőségi vezetőinek: Gazsó L. Ferenc főszerkesztő­nek, Kőszegi Ferenc felelős szerkesztőnek és Riskó Géza helyettes főszerkesztőnek. El­hangzott az is, hogy az ötven­nyolc tagú szerkesztőség zömét átveszi az új tulajdonos. Jürg Marquardnak két lé­nyeges elvárása van a régi-új szerkesztőséggel szemben: őrizze meg eddigi politikai sem­legességét, és legfontosabb cél­jának változatlanul az olvasók széles körű tájékoztatását és szórakoztatását tekintse. Nem elhanyagolható szempont azonban a gazdasági sikeresség sem - tette hozzá Marquard. Ennek eléréséhez a jövőben je­lentős befektetésekre kerül sor, a lap modern számítógépes be­rendezéseket kap, és nagysza­bású promóciós kampányt in­dítanak a példányszám és a hir­detések növelése érdekében. Gazsó L. Ferenc főszerkesz­tő a Magyar Hírlapnak el­mondta: kifejezetten örül, hogy a hosszú ideje tartó tulajdonosi bizonytalanság után egy rend­kívül tőkeerős svájci szakmai befektető kezébe került a Mai Nap, mert ilyen erős anyagi háttérrel tartható fenn a lap igazi függetlensége. Gazsó azt is közölte, hogy lapja korábbi kiadójának, a felszámolás alatt álló Mai Nap Kiadói Rt.-nek a neve az augusztus 21-ére meg­hirdetett közgyűlésen Post Mé­diára változik majd, hogy az a laphoz ne kötődjön többé. A tájékoztatón elhangzott az is: a Mai Nap egyelőre nem ter­vezi, hogy riválisához, a Blikk­hez hasonlóan színes lapként jelenjen meg, mert az elkerül­hetetlenül lapáremelést vonna maga után, a színes hirdetések megjelentetésének lehetőségét azonban gyorsan meg kívánják teremteni. A lap üzleti sikerességét elő­segítendő új ügyvezető igazga­tót nevezett ki az új tulajdonos L. Kelemen Gábor személyé­ben, aki eddig a Magyar Hírlap lapigazgatói posztját töltötte be. Az ügyvezető igazgató el­mondta: sok kellemes meglepe­tést tartogat a Mai Nap olvasói­nak, izgalmas nyereményjáté­kok, speciális vetélkedők, több ezer embert megmozgató ren­dezvények várhatók még az ősz­szel. A cél természetesen nem lehet más, mint az, hogy a Mai Nap legyen az ország legjobb bulvárlapja. • Drávucz Péter Jürg Marquard kiadó, Suchman Tamás miniszter és Gilly G. János, a Magyar Hír­lap Rt. igazgatóságának elnökhelyettese FOTÓ: HABIK CSABA

Next