Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)

1995-12-01 / 282. szám

1995. DECEMBER 1., PÉNTEK Keleti György a boszniai békemisszióról Verseny lesz az amerikai megrendelésekért • Folytatás az 1. oldalról A minisztériumot e kérés nem érte váratlanul, hiszen Magyar­­ország van a legközelebb ahhoz a zónához, amelyben elsősor­ban az amerikaiak feladata lesz a béke biztosítása. Márpedig húszezer katona ellátása ko­moly feladat, és alapos előké­szítést igényel. Kuncze Gábor, a nemzetbiztonsági kabinet fő­nöke erről azonnal tájékoztatta a hat parlamenti párt képvise­lőit, akiknek akkor semmilyen fenntartásuk sem volt, azzal szemben sem, hogy Magyaror­szág biztosító, műszaki, illetve egészségügyi alakulatokkal hajlandó segíteni a béketerem­tésben. Ezután George Joul­­wan tábornok, a NATO euró­pai erőinek főparancsnoka Brüsszelben azt mondta Ko­vács Lászlónak, hogy örömmel vennék az ilyen jellegű segítsé­get. E hét elején újabb hatpárti egyeztetésre került sor, ezen már néhányan kételyeket fo­galmaztak meg. Éppen ezért Keleti György javasolta, hogy a katonák Boszniába küldésének ügyét válasszák el a volt Jugo­szlávia területére vezényelt NATO békefenntartó erők (IFOR) magyarországi állomá­­soztatásának kérdésétől, s arról később döntsenek. Hétfő délután érkezett meg Joulwan tábornok levele, amelyben közölte, hogy nagyra értékelnék, ha Magyarország a jugoszláviai béketeremtéshez műszaki és egészségügyi egysé­gekkel járulna hozzá, „szigo­rúan nem harcoló feladatokban venne részt”. A jövő hét elején, a NATO-val folytatott továb­bi konzultációkat követően újabb hatpárti egyeztetésre ke­rül sor, vagyis sem a Honvédel­mi Minisztérium, sem a kor­mány nem tesz egyetlen lépést sem a parlamenti pártokkal történő egyeztetés nélkül. Ami azt illeti, hogy a magyar műszaki alakulat önkéntesei fegyverüket is magukkal vin­nék, a miniszter megjegyezte: természetes, hogy a katonának akkor is szüksége van önvédel­mi fegyverre, ha feladata az építés, és nem a harc.­­ A NATO békefenntartói azért érkeznek Magyarország­ra átmenetileg, hogy utána Boszniában megteremtsék a békét, amire mi is hosszú évek óta vágyunk. Emiatt a háború miatt volt embargó, amely két­milliárd dolláros veszteséget okozott nekünk. Ha béke lesz, esélyünk is lesz a normális kap­csolatok megteremtésére, és ta­lán arra, hogy részt vehessünk az újjáépítésben - mondotta Keleti. A miniszter óvott attól, hogy bárki is túlbecsülje az IFOR-csapatok átvonulásából és itt tartózkodásából fakadó üzleti lehetőségeket. A magyar vállalkozók ugyanis - úgy tűnik - nem számolnak azzal, hogy az amerikai hadsereg ellátási szabványai milyen magas köve­telményeket támasztanak. A HM a napokban logiszti­kai igazgatóságot hoz létre, amely közvetít majd a magyar vállalkozók és az amerikai had­sereg között. Az amerikaiak ennek az igazgatóságnak nyújt­hatják be igényeiket, s az fogja versenyeztetni azokat a ma­gyar vállalkozókat, akik képe­sek megfelelni az amerikai szabványoknak. így sem lesz megoldható minden magyar forrásból, hiszen például ameri­kai katonát csak amerikai orvo­si diplomával rendelkező orvos gyógykezelhet, kivéve a sürgős­ségi ellátást. A logisztikai igaz­gatóságnak három irodája mű­ködik majd, ezek helyszíne Bu­dapest, Taszár és Kaposvár lesz. Keleti György hangsú­lyozta, a magyarországi bázis nem harcálláspont, hanem a béketeremtő feladatot ellátó katonák „hátországa” lesz. • Barabás T. János MDF: ne legyenek műszakiak Az amerikai katonák előkészítő törzse napokon belül meg­érkezhet hazánkba. Ez az Észak-atlanti Tanács döntésétől függ, így ezer, logisztikai feladatokat ellátó amerikai kato­nát küldenek Dél-Magyarországra és a boszniai Tuzlába. Mindezt csütörtökön Kaposváron mondta Szentiványi Gá­bor, a Külügyminisztérium és Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Tegnap újabb két párt ismertette ál­láspontját magyar műszaki alakulatok esetleges Boszniába küldéséről. Az MDF elnöksége ellenzi, hogy magyar fegyve­res, műszaki csapatok vegyenek részt a volt Jugoszlávia terü­letén a NATO-csapatok mellett a békefenntartásban. Csak humanitárius segítséget tudnak támogatni, orvosok, kórház­vonatok jelenléte fogadható el. Ezt Pusztai Erzsébet, az MDF elnökségének tagja jelentette be, aki hozzátette: párt­ja szerint az ott élő magyar kisebbségeket veszélyeztetné, sú­lyos feszültséget keltene magyar fegyveres erők jelenléte. A Független Kisgazdapárttól Lányi Zsolt szóvivő megismétel­te a képviselőcsoport korábbi álláspontját, amely szerint az FKGP nem támogatja, hogy fegyveres egységeket küldjünk Boszniába. A párt legfeljebb fegyvertelen egészségügyi ala­kulatok útunak indítását tudná támogatni. Balkáni EBESZ-teszt Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) vezetői tanácsának soros elnöke úgy véli, ha a szervezet kiállja a délszláv próbát, végleg kivívja magának helyét az európai biztonsági rendszerben. A magyar diplomácia a hangos retorikát mellőzve, a kisebbségi főbiztoson keresztül kívánja bevonni az EBESZ-t a nyelvtörvény kapcsán támadt szlovák-magyar vitába - hangsúlyozza Gy®^^ir^iot?!lj?JiijAvf^rv.^t^Mj^Jöl)u4^p^tti külügyminiszteri tanácsülése előtt nyiatkozott az MH-nak. l°rf 1 • A biztonság felett őrködő nemzet­közi szervezetek - köztük az EBESZ - milyen tanulságokat vonhatnak le a délszláv válságból? Fontos tanulságnak tartom, hogy a dél­szláv konfliktus hibás kezeléséért nem a szervezeteket, hanem a kormányokat terheli a felelősség. A volt Jugoszláviá­ban az is bebizonyosodott, hogy egy vál­ság megoldása alapvetően nem a külső tényezőktől függ. Harmadszor: a jövő­­rn talán mérsékeltebb célokat kellene maga elé tűznie a nemzetközi közösség­nek a válságmenedzselésben. Évtizedek, évszázadok óta fennálló konfliktusokat ugyanis nem lehet rövid idő alatt rendez­ni. Végül, a nemzetközi közösség szerin­tem nem vallott teljesen kudarcot, mert megakadályozta a háború továbbterjedé­sét. Hasonló esetekben ezentúl koráb­ban és határozottabban kell beavatkozni, a politikai eszközöket pedig kombinálni kell a katonai megoldással. • A daytoni megállapodás vég­rehajtásában körvonalazódó e­­gyüttműködés a nemzetközi szer­vezetek között lehet-e az új biz­­tonsági struktúra modellje? Ha most a volt Jugoszláviában sikerül olyan munkamegosztást kialakítani a nemzetközi szervezetek - a NATO, az ENSZ, az Európai Unió és az EBESZ­­ között, ahol ugyan bizonyos átfedések lé­teznek, ám a versengés elkerülhető, ak­kor szerintem ez lesz a jövő biztonsági modellje. • És az EBESZ-re milyen szerep vár a Balkánon? Az egyik nagy feladat a választások elő­készítése és lebonyolítása lesz. Ez azért lényeges, mert az első lépés lesz Bosznia egységének megteremtése vagy éppen a köztársaság kettéválása felé. Az EBESZ-re vár a regionális fegyverzet­korlátozási rendszer kialakítása és ellen­őrzése is, amellyel régi magyar javaslat válik valóra. Daytonben a felek erre nemcsak kötelezettséget vállaltak, de a megállapodás 180 napos határidőt szab az egyezmény megkötésére és ha ezt nem sikerül betartani, akkor a nemzetközi kö­zösség állapítja meg, mennyi fegyverük lehet az utódállamoknak. A boszniai om­­budsmanok ugyancsak az EBESZ égisze alatt tevékenykednek. • Hogyan vonná meg az egyéves magyar EBESZ-elnökség mérle­gét? Az egy évvel ezelőtt Budapesten hozott döntések lehetővé tették, hogy a szerve­zet hatékonysága és cselekvőképessége növekedjen. A csecsen konfliktus keze­lése visszahozta Európa térképére az EBESZ-t és lehetővé tette, hogy Day­tonben ne feledkezzenek meg róla. Ha a délszláv próbát is kiállja a szervezet, úgy végleg kivívja magának a helyét az euró­pai biztonsági rendszerben. • Budapesten az EBESZ új főtit­kárt választ, a posztra ön az egyik jelölt. Milyen szerepe lehet a főtit­kárnak az új helyzetben? A főtitkár nem vesz részt a politikai dönté­sek meghozatalában, de a soros elnök leg­fontosabb politikai tanácsadója és dönté­seinek legfőbb végrehajtója. Úgy érzem, a délszláv misszió ilyen munkamegosztást tesz szükségessé. • A magyar diplomácia az EBESZ tanácsülésen milyen formában kí­vánja felvetni a szlovákiai nyelv­törvény ügyét? Első lépésként a kisebbségi főbiztost kér­jük fel, hogy mondjon véleményt és tegyen ajánlásokat. A magyar kormány nem akar konfrontálódni Szlovákiával, szeretnénk együtt megtalálni a megoldást a törvény nyomán kialakult helyzetre. Ezért a kül­ügyminiszteri tanácskozáson nem készü­lünk éles kirohanást intézni Pozsony ellen. • Gyávai Zoltán Orbán Viktor az EU bővítéséről és a NATO-népszavazásról Késlekedés nélkül indulhatnak a csatlakozási tárgyalások MH-Brüsszel____________ Orbán Viktor, az Európai In­tegrációs Ügyek Bizottsága elnökének véleménye szerint az Európai Parlament képvi­selői inkább pártolják az in­tegráció bővítését, mint az Európai Bizottság vagy a tag­államok külügyminiszterei. A fideszes politikus, aki Brüsszelben az Európai Parla­ment és a magyar országgyűlés vegyes bizottságának ülésén vett részt, lapunknak elmond­ta, Hans van den Broek, az Európai Bizottság külügyi biz­tosa szerint az EU jövő évi kormányközi konferenciája akkor ér véget, amikor aláírják a zárómegállapodást. Magyar­­országgal a csatlakozási tár­gyalásokat az aláírást követő­en, még a ratifikációs folyamat megindítása előtt meg lehet kezdeni. Van den Broek első alkalommal közölte, hogy nincs részleges tagság az unió­ban - tehát a teljes jogú tagság­ról szólnak majd a tárgyalások. Orbán Viktor a NATO- népszavazásról elmondta, hogy jogszerű, ki kell írni, bár elhamarkodott. A Fidesz, mely szerint Magyarország­nak be kell lépnie az atlanti szervezetbe, „teljes mellszé­lességgel részt vesz a kam­pányban és bízik saját érvei meggyőző erejében. Új helyzetet teremthet - vélte Orbán -, ha az Egyesült Államokban az elnökválasz­tás után olyan politika érvé­nyesül, amely magára hagyná Európát, ennek következmé­nye a NATO feladatainak tel­jes újragondolása lehet, és ez sok évig eltarthat. Magyaror­szág ebben az esetben to­vábbra is biztonsági vákuum­ban lesz. • Gordon Tamás Nem gyengültek a magyar esélyek A kormány tegnapi ülésén szó esett Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatairól, valamint azok visszhangjáról az Európai Unió tagál­lamai budapesti nagyköveteinek körében. Az Európai Unió értetlenül fogadta a ma­gyar sajtóban megjelent nyilatkozatok meg­állapításait, amelyek azt sugallják, mintha Magyarország csatlakozási esélyei gyengül­tek volna. A kormány szükségesnek tartotta leszö­gezni, hogy nem osztja a borúlátó értéke­lést. Változatlanul folytatja a hazai felké­szülést és az együttműködést az Európai Unióval annak érdekében, hogy a csatlako­zási tárgyalások az EU várhatóan 1997 nya­rán befejeződő kormányközi konferenciáját követően megkezdődjenek és az ezredfor­dulóig eredményesen záruljanak. KÜLFÖLD - BELFÖLD A kabinet egy héttel hosszabb parlamenti ciklust javasol Rendeletek a feketemunka ellen Egyszeri támogatás a Miskolci Egyetemnek és a Duna Tv-nek MH-információ__________ A kormány tegnapi ülésén ha­tározatot hozott a feketefog­lalkoztatás és a feketemunka­vállalás elleni hatékonyabb hatósági fellépés érdekében. A miniszterek foglalkoztak a cigányság helyzetével kapcso­latos legsürgetőbb feladatok­kal, s előzetes hozzájárulásu­kat adták ahhoz, hogy a Deutsche Bank AG 100 szá­zalékos tulajdonában álló pénzintézetet hozzon létre Magyarországon. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy a jogalkotási munka gyorsítása végett a december 15-éig tartó ülésszak végezté­vel december 22-éig tartson rendkívüli ülésszakot. Az illegális foglalkoztatás elleni kormányhatározat meg­határozza a munkaügyi ellen­őrzésről szóló törvény kon­cepcióját, valamint az ennek megalkotásáig érvényes sza­bályozást. Kósáné Kovács Magda távozó munkaügyi mi­niszter a koncepcióról el­mondta: a törvény adatgyűjté­si és­ nyilvántartási kötelezett­séget írna elő a munkáltatók számára, s az ezt megszegőket legfeljebb 50 ezer forintos, úgynevezett rendbírsággal sújthatná a munkaügyi köz­pont. A koncepció szerint a Munka törvénykönyvét meg­szegő cégek munkaügyi bírsá­got lennének kötelesek fizet­ni, melynek értéke elérheti akár a 3 millió forintot is. A törvénytervezetet a kabinet az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti. A törvény megalkotásáig a munkaügyi tárca rendeletben kívánja szabályozni az ellen­őrzést, amely tartalmazná a foglalkoztatási napló vezeté­sének kötelezettségét, a rend­bírságot, valamint a munka­­nélküli ellátáshoz szükséges igazolólap bevezetését. Ezzel összefüggésben pedig a kor­mány is rendeletet készül hoz­ni, amely szerint minden mun­kaszerződést írásba kellene foglalni. Kósáné elmondta, hogy a rendeletek a tervek szerint két-három hét múlva lépnek hatályba. A kormány elvi hozzájáru­lását adta ahhoz, hogy a Deutsche Bank AG 100 szá­zalékos tulajdonában álló pénzintézetet hozzon létre Magyarországon. A miniszte­rek 90 millió forintos egyszeri támogatást szavaztak meg a Miskolci Egyetem likviditási gondjainak kezelésére, a költ­ségvetés általános tartaléká­ból. A kormány egyetértett a felsőoktatási intézmény 16 millió forintos adóhátraléká­nak elengedésével is. Ugyan­csak a költségvetés általános tartalékából biztosít a kor­mány 200 millió forintot a Du­na Tv-t üzemeltető Hungária Televízió Közalapítvány idei működésének támogatására. Tabajdi Csaba, a Miniszter­­elnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai ál­lamtitkára bejelentette: a kor­mány határozatot hozott a ci­gányság helyzetével kapcsola­tos legsürgetőbb feladatokról. A döntés értelmében másfél éves cselekvési programot kell kidolgozni a cigányság számá­ra egyebek között az oktatás, a közművelődés, a foglalkoz­tatás, a földművelés és az ál­lattenyésztés területén. A fel­adatok végrehajtása érdeké­ben a kormány létrehozta a Cigány Koordinációs Taná­csot - melynek elnöke Tabajdi Csaba -, valamint a Magyaror­szági Cigányokért Közalapít­ványt, melynek kuratóriumi elnöke Bíró István, az Auto­nómia Alapítvány volt elnöke lesz. A közalapítvány műkö­déséhez a költségvetés jövőre 150 millió forintot biztosít. A kormány áttekintette a törvénykezési munkát és 23 jogszabály megalkotását mi­nősítette még ebben az évben szükségesnek. A kabinet en­nek nyomán azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a de­cember 15-éig tartó ülésszak végeztével december 22-éig tartson rendkívüli ülésszakot. Ez idő alatt megalkothatók a fontosnak ítélt törvények, köztük a költségvetés is, amennyiben a Ház négyötö­dös többséggel megszavazza, hogy térjenek el a házszabály idevágó passzusától. Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára a kormányülés után elmondta, átmenetileg még ő látja el a kormányszóvi­vői teendőket.­ ­ • Nehéz-Posony Márton Késik az adómegegyezés • Folytatás az 1. oldalról Az SZDSZ számára ez a meg­oldás továbbra is elfogadha­tatlan. A pénzügyminiszter vi­szont csak azt a megoldást tudja támogatni, amely bizto­sítja, hogy a költségvetés szja­­bevétele elérje a 480 milliárd forintot. Pető Iván szerint a 48 száza­lékos adókulcs nem a magas jö­vedelműeket érintené. Megje­gyezte: a költségvetéssel és az adótörvényekkel kapcsolatos k­i­eál­é­nyeges szempont, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács (ÉT) mi­lyen megoldásokat támogat. Az SZDSZ-frakciónak hétfőn azt az elvi álláspontot kell mérle­gelnie, hogy lehet-e 50 százalék felé közelíteni a havi 75 ezer fo­rintos bruttó jövedelemmel rendelkezők szja-terheit. Ezen megoldás mögött egy bizonyta­lan ÉT-megállapodás áll - álla­pította meg az SZDSZ elnöke. Bár a frakció várható dönté­séről Pető Iván nem kívánt elő­zetesen nyilatkozni, informá­cióidő szerint az SZDSZ képvis­sői azt mérlegelik, hogy kor-­ mánypártként elutasíthatják-e a kormány adótábla-javaslatát. Szekeres Imre hangsúlyozta: a költségvetést érintő ügyek je­lentős részében sikerült megál­lapodni, az önkormányzati fi­nanszírozás és a családi pótlék kérdésében közeledett a két koalíciós frakció álláspontja. A politikus világossá tette, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 48 százalékos adókulcsot. A szocialisták szerint a terheket úgy kell elosztani, hogy azok nag­yobb­­m­értékben sújtsák a magasabb jövedelműeket. A 480 milliárd forintos szja-bevé­­telt úgy kell biztosítani, hogy ne növeljék tovább a 75 ezer forint bruttó jövedelem alattiak ter­heit - hangoztatta Szekeres. Egy kérdésre Pető Iván kö­zölte: a jövő évi költségvetés esetében van mozgástér, a kriti­kus pont a személyijövedelem­adó-tábla ügye. Szekeres Imre szerint a mostani vita is meg­erősítette, a jövő év első­ felé­ben végre kell hajtani az adó­rendszer reformját. • A.Zs.-Sz.S±" ­­fíMiMWU fuffltix Újból ingyen tömik a fogakat? MH-információ A nagy vihart kavart fogászati rendelet módosítását tervezi a Népjóléti Minisztérium - tud­ta meg lapunk. Azt szeretnék elérni, hogy az ingyenes sür­gősségi ellátás a húzás mellett a fogtömésre is kiterjedjen. A jelenleg ingyen ellátott sürgősségi esetek körének bővítése csak abban az eset­ben lehetséges, ha az egész­ségbiztosító 1996-os költség­­vetési tervében a gyógyító­megelőző feladatokra szánt 215 milliárd forintra áldását adja a parlament. Lépes Péter, a népjóléti tárca helyettes államtitkára munkatársunk érdeklődésére elmondta: a fogromlás meg­előzése érdekében fontolgat­ják, hogy változtatnak a fogá­szati ellátás finanszírozásán. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy az ellátás visszakerülne a kötelező tár­sadalombiztosítás rendszeré­be. Az egészségbiztosító jövő évi költségvetési tervében gyógyító-megelőző munkára elkülönített 215 milliárd fo­rint viszont lehetővé tenne bi­zonyos változásokat. Az in­gyenes sürgősségi ellátás pél­dául nemcsak a húzásra, ha­nem a fogtömésre, és e be­avatkozások meghatározott körére is kiterjedhetne. Mint ismeretes, az idén jú­lius elsejétől gyakorlatilag megszűnt az ingyenes fogá­szati ellátás. Kivételt csak bi­zonyos fogromlást megelőző kezelések, az úgynevezett sürgősségi ellátás, a sorkato­nák, a nyugdíjasok, a köz­­gyógyellátottak és a gyerme­ket várók esetében a beavat­kozások meghatározott köre élvez. Fogtechnikusi mun­káért mindenki teljes árat fi­zet. Az intézkedés lényegé­ben a fogászatok kényszerpri­vatizálását jelentette, s a be­tegforgalom jelentős vissza­eséséhez vezetett. • Horváth Judit Döntés Budapest Bank-ügyben MH-információ Információink szerint magyar idő szerint ma hajnalban dön­tött a General Electric Capital igazgatótanácsa arról, hogy megvásárolják-e a Budapest Bank többségi részvénycso­magját vagy sem. Mint ismeretes, a Budapest Bank privatizációjában előbb a Credit Suisse, majd a hol­land ING Bank látszott biztos befutónak, végül mindkét pá­lyázó lemondott a bank meg­vételéről. A GE Capital hosszú tárgyalási folyamat vé­gén, néhány hete írt alá szán­déknyilatkozatot a Budapest Bank megvételéről. Ennek szükséges előfeltétele azon­ban a pénzintézet átvilágítása, amely információink szerint a végéhez közeledik. A bank eladásának szüksé­gességét - a privatizációs be­vételek mellett - az is indo­kolja, hogy az év végéig vissza kell fizetnie azt a 12 milliárd forintos állami segít­séget, amelyet még az el­múlt év végén a privatizáció sikere érdekében kapott a Budapest Bank. Völgyes Iván, a General Electric magyarországi főta­nácsadója kérdésünkre meg­erősítette az igazgatótanácsi ülés tényét, de arról nem nyi­latkozott, hogy döntés - s ha igen, milyen döntés - várha­tó-e a Budapest Bank ügyé­ben. Az előzetes információk szerint nem csupán az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., de az amerikai vevő is sze­retné még idén nyélbe ütni az üzletet, amelynek nagyságáról eddig csak ellenőrizhetetlen számok láttak napvilágot. • Szakonyi Péter Magyar Hírlap 3 VIP számla látraszóló betétszámla magánszemélyek részére 0,5-5 millió Ft 23,00% kamat, 25,06% éves hozam 5-10 millió Ft 23,50% kamat, 25,65% éves hozam 10 millió Ft felett 24,00% kamat, 26,25% éves hozam Mini VIP látraszóló betétszámla a számlanyitás feltétele min. 500.000 Ft lekötése bármely konstrukcióban 50.000 Ft felett 20,00% kamat, 21,55% éves hozam Kamatjóváírás naptári negyedévenként DAEWOO BANK (MAGYARORSZÁG) RT. KELET-NYUGAT KERESKEDELMI KÖZPONT 1088 BUDAPEST VIll., RÁKÓCZI ÚT 1-3. IV. EMELET PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐTŐL­ CSÜTÖRTÖKIG: 9.00-15.30h, PÉNTEK 9.00-14.30h Kamatemelés november 1 -től I­TEL: 266-0017-20

Next