Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)
1995-12-01 / 282. szám
1995. DECEMBER 1., PÉNTEK Keleti György a boszniai békemisszióról Verseny lesz az amerikai megrendelésekért • Folytatás az 1. oldalról A minisztériumot e kérés nem érte váratlanul, hiszen Magyarország van a legközelebb ahhoz a zónához, amelyben elsősorban az amerikaiak feladata lesz a béke biztosítása. Márpedig húszezer katona ellátása komoly feladat, és alapos előkészítést igényel. Kuncze Gábor, a nemzetbiztonsági kabinet főnöke erről azonnal tájékoztatta a hat parlamenti párt képviselőit, akiknek akkor semmilyen fenntartásuk sem volt, azzal szemben sem, hogy Magyarország biztosító, műszaki, illetve egészségügyi alakulatokkal hajlandó segíteni a béketeremtésben. Ezután George Joulwan tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka Brüsszelben azt mondta Kovács Lászlónak, hogy örömmel vennék az ilyen jellegű segítséget. E hét elején újabb hatpárti egyeztetésre került sor, ezen már néhányan kételyeket fogalmaztak meg. Éppen ezért Keleti György javasolta, hogy a katonák Boszniába küldésének ügyét válasszák el a volt Jugoszlávia területére vezényelt NATO békefenntartó erők (IFOR) magyarországi állomásoztatásának kérdésétől, s arról később döntsenek. Hétfő délután érkezett meg Joulwan tábornok levele, amelyben közölte, hogy nagyra értékelnék, ha Magyarország a jugoszláviai béketeremtéshez műszaki és egészségügyi egységekkel járulna hozzá, „szigorúan nem harcoló feladatokban venne részt”. A jövő hét elején, a NATO-val folytatott további konzultációkat követően újabb hatpárti egyeztetésre kerül sor, vagyis sem a Honvédelmi Minisztérium, sem a kormány nem tesz egyetlen lépést sem a parlamenti pártokkal történő egyeztetés nélkül. Ami azt illeti, hogy a magyar műszaki alakulat önkéntesei fegyverüket is magukkal vinnék, a miniszter megjegyezte: természetes, hogy a katonának akkor is szüksége van önvédelmi fegyverre, ha feladata az építés, és nem a harc. A NATO békefenntartói azért érkeznek Magyarországra átmenetileg, hogy utána Boszniában megteremtsék a békét, amire mi is hosszú évek óta vágyunk. Emiatt a háború miatt volt embargó, amely kétmilliárd dolláros veszteséget okozott nekünk. Ha béke lesz, esélyünk is lesz a normális kapcsolatok megteremtésére, és talán arra, hogy részt vehessünk az újjáépítésben - mondotta Keleti. A miniszter óvott attól, hogy bárki is túlbecsülje az IFOR-csapatok átvonulásából és itt tartózkodásából fakadó üzleti lehetőségeket. A magyar vállalkozók ugyanis - úgy tűnik - nem számolnak azzal, hogy az amerikai hadsereg ellátási szabványai milyen magas követelményeket támasztanak. A HM a napokban logisztikai igazgatóságot hoz létre, amely közvetít majd a magyar vállalkozók és az amerikai hadsereg között. Az amerikaiak ennek az igazgatóságnak nyújthatják be igényeiket, s az fogja versenyeztetni azokat a magyar vállalkozókat, akik képesek megfelelni az amerikai szabványoknak. így sem lesz megoldható minden magyar forrásból, hiszen például amerikai katonát csak amerikai orvosi diplomával rendelkező orvos gyógykezelhet, kivéve a sürgősségi ellátást. A logisztikai igazgatóságnak három irodája működik majd, ezek helyszíne Budapest, Taszár és Kaposvár lesz. Keleti György hangsúlyozta, a magyarországi bázis nem harcálláspont, hanem a béketeremtő feladatot ellátó katonák „hátországa” lesz. • Barabás T. János MDF: ne legyenek műszakiak Az amerikai katonák előkészítő törzse napokon belül megérkezhet hazánkba. Ez az Észak-atlanti Tanács döntésétől függ, így ezer, logisztikai feladatokat ellátó amerikai katonát küldenek Dél-Magyarországra és a boszniai Tuzlába. Mindezt csütörtökön Kaposváron mondta Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium és Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Tegnap újabb két párt ismertette álláspontját magyar műszaki alakulatok esetleges Boszniába küldéséről. Az MDF elnöksége ellenzi, hogy magyar fegyveres, műszaki csapatok vegyenek részt a volt Jugoszlávia területén a NATO-csapatok mellett a békefenntartásban. Csak humanitárius segítséget tudnak támogatni, orvosok, kórházvonatok jelenléte fogadható el. Ezt Pusztai Erzsébet, az MDF elnökségének tagja jelentette be, aki hozzátette: pártja szerint az ott élő magyar kisebbségeket veszélyeztetné, súlyos feszültséget keltene magyar fegyveres erők jelenléte. A Független Kisgazdapárttól Lányi Zsolt szóvivő megismételte a képviselőcsoport korábbi álláspontját, amely szerint az FKGP nem támogatja, hogy fegyveres egységeket küldjünk Boszniába. A párt legfeljebb fegyvertelen egészségügyi alakulatok útunak indítását tudná támogatni. Balkáni EBESZ-teszt Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) vezetői tanácsának soros elnöke úgy véli, ha a szervezet kiállja a délszláv próbát, végleg kivívja magának helyét az európai biztonsági rendszerben. A magyar diplomácia a hangos retorikát mellőzve, a kisebbségi főbiztoson keresztül kívánja bevonni az EBESZ-t a nyelvtörvény kapcsán támadt szlovák-magyar vitába - hangsúlyozza Gy®^^ir^iot?!lj?JiijAvf^rv.^t^Mj^Jöl)u4^p^tti külügyminiszteri tanácsülése előtt nyiatkozott az MH-nak. l°rf 1 • A biztonság felett őrködő nemzetközi szervezetek - köztük az EBESZ - milyen tanulságokat vonhatnak le a délszláv válságból? Fontos tanulságnak tartom, hogy a délszláv konfliktus hibás kezeléséért nem a szervezeteket, hanem a kormányokat terheli a felelősség. A volt Jugoszláviában az is bebizonyosodott, hogy egy válság megoldása alapvetően nem a külső tényezőktől függ. Harmadszor: a jövőrn talán mérsékeltebb célokat kellene maga elé tűznie a nemzetközi közösségnek a válságmenedzselésben. Évtizedek, évszázadok óta fennálló konfliktusokat ugyanis nem lehet rövid idő alatt rendezni. Végül, a nemzetközi közösség szerintem nem vallott teljesen kudarcot, mert megakadályozta a háború továbbterjedését. Hasonló esetekben ezentúl korábban és határozottabban kell beavatkozni, a politikai eszközöket pedig kombinálni kell a katonai megoldással. • A daytoni megállapodás végrehajtásában körvonalazódó együttműködés a nemzetközi szervezetek között lehet-e az új biztonsági struktúra modellje? Ha most a volt Jugoszláviában sikerül olyan munkamegosztást kialakítani a nemzetközi szervezetek - a NATO, az ENSZ, az Európai Unió és az EBESZ között, ahol ugyan bizonyos átfedések léteznek, ám a versengés elkerülhető, akkor szerintem ez lesz a jövő biztonsági modellje. • És az EBESZ-re milyen szerep vár a Balkánon? Az egyik nagy feladat a választások előkészítése és lebonyolítása lesz. Ez azért lényeges, mert az első lépés lesz Bosznia egységének megteremtése vagy éppen a köztársaság kettéválása felé. Az EBESZ-re vár a regionális fegyverzetkorlátozási rendszer kialakítása és ellenőrzése is, amellyel régi magyar javaslat válik valóra. Daytonben a felek erre nemcsak kötelezettséget vállaltak, de a megállapodás 180 napos határidőt szab az egyezmény megkötésére és ha ezt nem sikerül betartani, akkor a nemzetközi közösség állapítja meg, mennyi fegyverük lehet az utódállamoknak. A boszniai ombudsmanok ugyancsak az EBESZ égisze alatt tevékenykednek. • Hogyan vonná meg az egyéves magyar EBESZ-elnökség mérlegét? Az egy évvel ezelőtt Budapesten hozott döntések lehetővé tették, hogy a szervezet hatékonysága és cselekvőképessége növekedjen. A csecsen konfliktus kezelése visszahozta Európa térképére az EBESZ-t és lehetővé tette, hogy Daytonben ne feledkezzenek meg róla. Ha a délszláv próbát is kiállja a szervezet, úgy végleg kivívja magának a helyét az európai biztonsági rendszerben. • Budapesten az EBESZ új főtitkárt választ, a posztra ön az egyik jelölt. Milyen szerepe lehet a főtitkárnak az új helyzetben? A főtitkár nem vesz részt a politikai döntések meghozatalában, de a soros elnök legfontosabb politikai tanácsadója és döntéseinek legfőbb végrehajtója. Úgy érzem, a délszláv misszió ilyen munkamegosztást tesz szükségessé. • A magyar diplomácia az EBESZ tanácsülésen milyen formában kívánja felvetni a szlovákiai nyelvtörvény ügyét? Első lépésként a kisebbségi főbiztost kérjük fel, hogy mondjon véleményt és tegyen ajánlásokat. A magyar kormány nem akar konfrontálódni Szlovákiával, szeretnénk együtt megtalálni a megoldást a törvény nyomán kialakult helyzetre. Ezért a külügyminiszteri tanácskozáson nem készülünk éles kirohanást intézni Pozsony ellen. • Gyávai Zoltán Orbán Viktor az EU bővítéséről és a NATO-népszavazásról Késlekedés nélkül indulhatnak a csatlakozási tárgyalások MH-Brüsszel____________ Orbán Viktor, az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága elnökének véleménye szerint az Európai Parlament képviselői inkább pártolják az integráció bővítését, mint az Európai Bizottság vagy a tagállamok külügyminiszterei. A fideszes politikus, aki Brüsszelben az Európai Parlament és a magyar országgyűlés vegyes bizottságának ülésén vett részt, lapunknak elmondta, Hans van den Broek, az Európai Bizottság külügyi biztosa szerint az EU jövő évi kormányközi konferenciája akkor ér véget, amikor aláírják a zárómegállapodást. Magyarországgal a csatlakozási tárgyalásokat az aláírást követően, még a ratifikációs folyamat megindítása előtt meg lehet kezdeni. Van den Broek első alkalommal közölte, hogy nincs részleges tagság az unióban - tehát a teljes jogú tagságról szólnak majd a tárgyalások. Orbán Viktor a NATO- népszavazásról elmondta, hogy jogszerű, ki kell írni, bár elhamarkodott. A Fidesz, mely szerint Magyarországnak be kell lépnie az atlanti szervezetbe, „teljes mellszélességgel részt vesz a kampányban és bízik saját érvei meggyőző erejében. Új helyzetet teremthet - vélte Orbán -, ha az Egyesült Államokban az elnökválasztás után olyan politika érvényesül, amely magára hagyná Európát, ennek következménye a NATO feladatainak teljes újragondolása lehet, és ez sok évig eltarthat. Magyarország ebben az esetben továbbra is biztonsági vákuumban lesz. • Gordon Tamás Nem gyengültek a magyar esélyek A kormány tegnapi ülésén szó esett Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatairól, valamint azok visszhangjáról az Európai Unió tagállamai budapesti nagyköveteinek körében. Az Európai Unió értetlenül fogadta a magyar sajtóban megjelent nyilatkozatok megállapításait, amelyek azt sugallják, mintha Magyarország csatlakozási esélyei gyengültek volna. A kormány szükségesnek tartotta leszögezni, hogy nem osztja a borúlátó értékelést. Változatlanul folytatja a hazai felkészülést és az együttműködést az Európai Unióval annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások az EU várhatóan 1997 nyarán befejeződő kormányközi konferenciáját követően megkezdődjenek és az ezredfordulóig eredményesen záruljanak. KÜLFÖLD - BELFÖLD A kabinet egy héttel hosszabb parlamenti ciklust javasol Rendeletek a feketemunka ellen Egyszeri támogatás a Miskolci Egyetemnek és a Duna Tv-nek MH-információ__________ A kormány tegnapi ülésén határozatot hozott a feketefoglalkoztatás és a feketemunkavállalás elleni hatékonyabb hatósági fellépés érdekében. A miniszterek foglalkoztak a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokkal, s előzetes hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a Deutsche Bank AG 100 százalékos tulajdonában álló pénzintézetet hozzon létre Magyarországon. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy a jogalkotási munka gyorsítása végett a december 15-éig tartó ülésszak végeztével december 22-éig tartson rendkívüli ülésszakot. Az illegális foglalkoztatás elleni kormányhatározat meghatározza a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény koncepcióját, valamint az ennek megalkotásáig érvényes szabályozást. Kósáné Kovács Magda távozó munkaügyi miniszter a koncepcióról elmondta: a törvény adatgyűjtési és nyilvántartási kötelezettséget írna elő a munkáltatók számára, s az ezt megszegőket legfeljebb 50 ezer forintos, úgynevezett rendbírsággal sújthatná a munkaügyi központ. A koncepció szerint a Munka törvénykönyvét megszegő cégek munkaügyi bírságot lennének kötelesek fizetni, melynek értéke elérheti akár a 3 millió forintot is. A törvénytervezetet a kabinet az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti. A törvény megalkotásáig a munkaügyi tárca rendeletben kívánja szabályozni az ellenőrzést, amely tartalmazná a foglalkoztatási napló vezetésének kötelezettségét, a rendbírságot, valamint a munkanélküli ellátáshoz szükséges igazolólap bevezetését. Ezzel összefüggésben pedig a kormány is rendeletet készül hozni, amely szerint minden munkaszerződést írásba kellene foglalni. Kósáné elmondta, hogy a rendeletek a tervek szerint két-három hét múlva lépnek hatályba. A kormány elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Deutsche Bank AG 100 százalékos tulajdonában álló pénzintézetet hozzon létre Magyarországon. A miniszterek 90 millió forintos egyszeri támogatást szavaztak meg a Miskolci Egyetem likviditási gondjainak kezelésére, a költségvetés általános tartalékából. A kormány egyetértett a felsőoktatási intézmény 16 millió forintos adóhátralékának elengedésével is. Ugyancsak a költségvetés általános tartalékából biztosít a kormány 200 millió forintot a Duna Tv-t üzemeltető Hungária Televízió Közalapítvány idei működésének támogatására. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára bejelentette: a kormány határozatot hozott a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról. A döntés értelmében másfél éves cselekvési programot kell kidolgozni a cigányság számára egyebek között az oktatás, a közművelődés, a foglalkoztatás, a földművelés és az állattenyésztés területén. A feladatok végrehajtása érdekében a kormány létrehozta a Cigány Koordinációs Tanácsot - melynek elnöke Tabajdi Csaba -, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, melynek kuratóriumi elnöke Bíró István, az Autonómia Alapítvány volt elnöke lesz. A közalapítvány működéséhez a költségvetés jövőre 150 millió forintot biztosít. A kormány áttekintette a törvénykezési munkát és 23 jogszabály megalkotását minősítette még ebben az évben szükségesnek. A kabinet ennek nyomán azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a december 15-éig tartó ülésszak végeztével december 22-éig tartson rendkívüli ülésszakot. Ez idő alatt megalkothatók a fontosnak ítélt törvények, köztük a költségvetés is, amennyiben a Ház négyötödös többséggel megszavazza, hogy térjenek el a házszabály idevágó passzusától. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a kormányülés után elmondta, átmenetileg még ő látja el a kormányszóvivői teendőket. • Nehéz-Posony Márton Késik az adómegegyezés • Folytatás az 1. oldalról Az SZDSZ számára ez a megoldás továbbra is elfogadhatatlan. A pénzügyminiszter viszont csak azt a megoldást tudja támogatni, amely biztosítja, hogy a költségvetés szjabevétele elérje a 480 milliárd forintot. Pető Iván szerint a 48 százalékos adókulcs nem a magas jövedelműeket érintené. Megjegyezte: a költségvetéssel és az adótörvényekkel kapcsolatos kieálényeges szempont, hogy az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) milyen megoldásokat támogat. Az SZDSZ-frakciónak hétfőn azt az elvi álláspontot kell mérlegelnie, hogy lehet-e 50 százalék felé közelíteni a havi 75 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezők szja-terheit. Ezen megoldás mögött egy bizonytalan ÉT-megállapodás áll - állapította meg az SZDSZ elnöke. Bár a frakció várható döntéséről Pető Iván nem kívánt előzetesen nyilatkozni, információidő szerint az SZDSZ képvissői azt mérlegelik, hogy kor- mánypártként elutasíthatják-e a kormány adótábla-javaslatát. Szekeres Imre hangsúlyozta: a költségvetést érintő ügyek jelentős részében sikerült megállapodni, az önkormányzati finanszírozás és a családi pótlék kérdésében közeledett a két koalíciós frakció álláspontja. A politikus világossá tette, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 48 százalékos adókulcsot. A szocialisták szerint a terheket úgy kell elosztani, hogy azok nagyobbmértékben sújtsák a magasabb jövedelműeket. A 480 milliárd forintos szja-bevételt úgy kell biztosítani, hogy ne növeljék tovább a 75 ezer forint bruttó jövedelem alattiak terheit - hangoztatta Szekeres. Egy kérdésre Pető Iván közölte: a jövő évi költségvetés esetében van mozgástér, a kritikus pont a személyijövedelemadó-tábla ügye. Szekeres Imre szerint a mostani vita is megerősítette, a jövő év első felében végre kell hajtani az adórendszer reformját. • A.Zs.-Sz.S±" fíMiMWU fuffltix Újból ingyen tömik a fogakat? MH-információ A nagy vihart kavart fogászati rendelet módosítását tervezi a Népjóléti Minisztérium - tudta meg lapunk. Azt szeretnék elérni, hogy az ingyenes sürgősségi ellátás a húzás mellett a fogtömésre is kiterjedjen. A jelenleg ingyen ellátott sürgősségi esetek körének bővítése csak abban az esetben lehetséges, ha az egészségbiztosító 1996-os költségvetési tervében a gyógyítómegelőző feladatokra szánt 215 milliárd forintra áldását adja a parlament. Lépes Péter, a népjóléti tárca helyettes államtitkára munkatársunk érdeklődésére elmondta: a fogromlás megelőzése érdekében fontolgatják, hogy változtatnak a fogászati ellátás finanszírozásán. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy az ellátás visszakerülne a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. Az egészségbiztosító jövő évi költségvetési tervében gyógyító-megelőző munkára elkülönített 215 milliárd forint viszont lehetővé tenne bizonyos változásokat. Az ingyenes sürgősségi ellátás például nemcsak a húzásra, hanem a fogtömésre, és e beavatkozások meghatározott körére is kiterjedhetne. Mint ismeretes, az idén július elsejétől gyakorlatilag megszűnt az ingyenes fogászati ellátás. Kivételt csak bizonyos fogromlást megelőző kezelések, az úgynevezett sürgősségi ellátás, a sorkatonák, a nyugdíjasok, a közgyógyellátottak és a gyermeket várók esetében a beavatkozások meghatározott köre élvez. Fogtechnikusi munkáért mindenki teljes árat fizet. Az intézkedés lényegében a fogászatok kényszerprivatizálását jelentette, s a betegforgalom jelentős visszaeséséhez vezetett. • Horváth Judit Döntés Budapest Bank-ügyben MH-információ Információink szerint magyar idő szerint ma hajnalban döntött a General Electric Capital igazgatótanácsa arról, hogy megvásárolják-e a Budapest Bank többségi részvénycsomagját vagy sem. Mint ismeretes, a Budapest Bank privatizációjában előbb a Credit Suisse, majd a holland ING Bank látszott biztos befutónak, végül mindkét pályázó lemondott a bank megvételéről. A GE Capital hosszú tárgyalási folyamat végén, néhány hete írt alá szándéknyilatkozatot a Budapest Bank megvételéről. Ennek szükséges előfeltétele azonban a pénzintézet átvilágítása, amely információink szerint a végéhez közeledik. A bank eladásának szükségességét - a privatizációs bevételek mellett - az is indokolja, hogy az év végéig vissza kell fizetnie azt a 12 milliárd forintos állami segítséget, amelyet még az elmúlt év végén a privatizáció sikere érdekében kapott a Budapest Bank. Völgyes Iván, a General Electric magyarországi főtanácsadója kérdésünkre megerősítette az igazgatótanácsi ülés tényét, de arról nem nyilatkozott, hogy döntés - s ha igen, milyen döntés - várható-e a Budapest Bank ügyében. Az előzetes információk szerint nem csupán az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., de az amerikai vevő is szeretné még idén nyélbe ütni az üzletet, amelynek nagyságáról eddig csak ellenőrizhetetlen számok láttak napvilágot. • Szakonyi Péter Magyar Hírlap 3 VIP számla látraszóló betétszámla magánszemélyek részére 0,5-5 millió Ft 23,00% kamat, 25,06% éves hozam 5-10 millió Ft 23,50% kamat, 25,65% éves hozam 10 millió Ft felett 24,00% kamat, 26,25% éves hozam Mini VIP látraszóló betétszámla a számlanyitás feltétele min. 500.000 Ft lekötése bármely konstrukcióban 50.000 Ft felett 20,00% kamat, 21,55% éves hozam Kamatjóváírás naptári negyedévenként DAEWOO BANK (MAGYARORSZÁG) RT. KELET-NYUGAT KERESKEDELMI KÖZPONT 1088 BUDAPEST VIll., RÁKÓCZI ÚT 1-3. IV. EMELET PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐTŐL CSÜTÖRTÖKIG: 9.00-15.30h, PÉNTEK 9.00-14.30h Kamatemelés november 1 -től ITEL: 266-0017-20