Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-02 / 1. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kohl több munkahelyet akar (MTI) 1995-ben nem sikerült megoldani a munkanélküliség súlyos gondját - mondta újévi köszöntőjében Helmut Kohl német kancellár. Kohl kancellár vasárnapi tévébeszédében elismerte: 1995-ben a német gazdaság fejlődésnek indult ugyan, Bonn azonban nem tudott haladást elérni a súlyos szociális gondot okozó munkanélküliség terén. A kancellár bejelentette, a jövő év elején kormánya akciótervet dolgoz a munkahelyteremtés érdekében. Gáli békíti Jement és Eritreát (MTI) Jemen hajlandó kivonni csapatait a két vitatott vörös-tengeri szigetről, amelyek miatt fegyveres összetűzésbe keveredett Eritreával, és aláveti magát a nemzetközi döntőbíróság ítéletének. Ezt közölte Butrosz Gáli vasárnap az AP munkatársával Adenben. Az ENSZ főtitkára háromnapos látogatást tett Jemenben, ahol a két vitatott sziget, Nagy- és Kis-Hanís körüli vitáról tárgyalt, amely december közepén nyílt fegyveres összetűzésbe torkollt. A harcokban legkevesebb 12 ember életét vesztette. Megszűnt a romániai határilleték (MH)A román alkotmánybíróság döntése nyomán január 1-jétől megszűnt Romániában a határátlépési illeték. Eddig a román állampolgároknak minden egyes kiutazáskor 15 ezer lejt, kishatárforgalom esetén pedig ötezer lejt kellett fizetniük. A kabinet szerint az így befolyt összegeket a hátrányos helyzetű családok megsegítésére fordították, ám ezután új forrásokat keresnek e célra. A Biztonsági Tanács öt új tagja (MTI) Január elsejétől öt új tagja van az ENSZ Biztonsági Tanácsának: a latin-amerikai országok közül Chile, Ázsiából a Koreai Köztársaság, Afrikából Egyiptom és Felső-Volta, Kelet-Európából pedig Lengyelország. Az AFP jelentése szerint a november nyolcadikán megválasztott országok Argentínát, Ománt, Nigériát, Ruandát és a Cseh Köztársaságot váltják fel a testület nem állandó tagjaként. A BT-nek tizenöt tagja van. Az öt állandó tagország Kína, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és Oroszország. Nem állandó tagja még a testületnek Botoswana, Németország, Honduras, Olaszország és Indonézia, ezen országok megbízatása 1996 végén jár le. Fahd király átruházta hatalmát (MTI) Fahd szaúd-arábiai uralkodó hétfőn féltestvére, Abdullah trónörökös gondjaira bízta az államügyek intézését. A király rendeletben felkérte a herceget, hogy vegye át az államügyek vitelét, amíg idejét pihenéssel tölti. Az egy évvel fiatalabb trónörökös hosszú életet és jó egészséget kívánt a királynak. Az AP emlékeztetett rá, hogy a 73 éves uralkodó november végén kórházba került, ahonnan egy hét múlva távozhatott. Egy amerikai orvoscsoport érkezéséből megfigyelők sejteni vélik, hogy Fahd egészségi állapota komolyabban megrendült. Amerikai források szerint a túlsúlyos, cukorbeteg és ízületi gyulladásban szenvedő uralkodót novemberben szélütés érte. Újabb kabuli rakétatámadás (MTI) Négy gyermek életét vesztette és huszonhat személy megsebesült vasárnap Kabul déli részén, amikor a tálibok újabb rakétatámadást intéztek a főváros ellen - jelentette az AFP hétfőn szemtanúkra hivatkozva. Független források nem tudták megerősíteni, hogy valóban a Korán-iskolákból kiindult tálib mozgalom harcosainak a tüzérsége támadta-e Kabult. A rakétatámadást megelőzően a kormánycsapatok bombázták a tálibok állásait Kabultól délre. Jr . új, Budapest Bank Részvénytársaság 1052 BUDAPEST, DEÁK FERENC UTCA 5. SZÁM IGAZGATÓSÁGÁNAK HIRDETMÉNYE Értesítjük tisztelt Részvényeseinket, hogy a részvénytársaság az általa kibocsátott bemutatóra szóló, osztalékelsőbbségi részvényeket névre szólóvá átalakította. A részvények nyomdai munkálatai befejeződtek, a részvénytársaság a bemutatóra szóló, osztalékelsőbbségi részvényeit bevonja, azokat érvénytelenné nyilvánítja, és az átalakított névre szóló osztalékelsőbbségi részvényeket tisztelt Részvényeseinknek ingyenes átvételre felajánljuk. Az érvénytelenített, bemutatóra szóló, osztalékelsőbbségi részvények sorszámai: 072349423028 Az érvénytelenített részvények után részvényesi jogok nem gyakorolhatók. Kérjük tisztelt Részvényeseinket, hogy névre szóló részvényeik átvétele érdekében bemutatóra szóló, osztalékelsőbbségi részvényeiket a Budapest Bank Rt. igazgatóságainak, fiókjainak képviselői részére adják át, illetőleg személyesen - vagy meghatalmazottjuk útján - keressék fel budapesti vagy országos bankhálózatunkat nyilatkozattétel és a részvénycsere lebonyolítása érdekében. A bemutatóra szóló, osztalékelsőbbségi részvényeket bankunk 1995. november 20. napjától 1996. február 29. napjáig veszi át. A névre szóló, osztalékelsőbbségi részvényeket bankunk folyamatosan, a bemutatóra szóló részvények átvételét követően bocsátja a tisztelt Részvényesek rendelkezésére. A névre szóló osztalékelsőbbségi részvények átadásának utolsó napja: 1996. március 29. , In, Budapest Bank Rt. KÜLFÖLD A The New York Times az orosz reformokért aggódik Jelcin javulást ígér 1996-ra MTI__________________ Az oroszok életkörülményei javulnak 1996-ban, s szigorúan fellépünk mindazok ellen, akik a szociális kiadások fedezetét eltékozolják - ígérte újévi köszöntőjében Borisz Jelcin orosz elnök. Jelcin elnök vasárnapi tévébeszédében, amelyet az ország távol-keleti részén közép-európai idő szerint már délután sugároztak, ünnepélyesen ígéretet tett: az orosz állampolgárok életszínvonala jövőre javul, s szigorúan fellépnek azokkal szemben, akik rossz célokra használják fel a szociális kiadásokat fedező pénzalapokat, a minisztereknek pedig, ha nem fizettetik ki hamarosan a bérhátralékokat, távozniuk kell posztjukról. Az orosz államfő a Kremlben tartott szombati újévi fogadáson pedig felszólította honfitársait, hogy támogassák a demokráciát és a gazdasági reformokat. „A világban végbemenő általános fejlődés parancsolóvá teszi a reformok folytatásának útját. Aki letér erről az útról, ismét zsákutcában találja magát” - jelentette ki Borisz Jelcin a kommunistáknak a legutóbbi parlamenti választásokon elért sikerére célozva. Az oroszországi belpolitikai helyzetet elemezte vasárnapi szerkesztőségi cikkében a The New York Times című amerikai lap. „A legutóbbi oroszországi parlamenti választások kézzelfogható módon érzékeltették, hogy az elképzelhetetlen mégis megtörténhet: van rá esély, hogy Borisz Jelcint egy kommunista eszméket valló vagy egy szélsőségesen nacionalista politikus fogja követni az elnöki székben. A lehetőség éppúgy magában foglalja Gennagyij Zjuganovot, az erőre kapott kommunista párt színtelen vezetőjét, mint a harsány ultranacionalista vezetőt, Vlagyimir Zsirinovszkijt vagy a rendpárti volt tábornokot, Alekszandr Lebegyet” - vélekedett az újság. Hozzáfűzte, hogy a három jelölt közül igazán egyikre sem lehet azt mondani, hogy akár a reformfolyamat, akár az Egyesült Államok nagy barátja volna. A lap szerint a kilátás már csak azért is aggasztó, mert az orosz államfőnek sokkal kiterjedtebb hatalma van, mint a parlamentnek. „A most megválasztott, konzervatív színezetű törvényhozással szövetkezve egy konzervatív elnök egykettőre le tudná fékezni a reformpolitikát, és problémákkal terhelné meg a nyugati államokkal kialakított kapcsolatokat. A következmény mindenütt éreztetné a hatását, kezdve a boszniai rendezéstől egészen a washingtoni költségvetési vitákig” - írta a The New York Times. Rámutatott, hogy noha a keményfejű orosz politikusoknak hagyományosan nem megy könnyen a koalícióépítés, a jelenlegi belpolitikai helyzetben mégis létfontosságú a reformerek számára, hogy félretegyék ellentéteiket, és egy közös jelölt mögé sorakozzanak fel az ez év nyarán megtartandó orosz elnökválasztáson. A lehetséges elnökjelöltekről szólva a The New York Times kiemelte: kormányon kívüli, lehetséges jelöltként leginkább Grigorij Javlinszkij, a Jabloko vezetője jöhetne szóba, aki energikus és célratörő politikus hírében áll. „Ám még nem mutatta fel azt az érett vezetési képességet, amely ahhoz kellene, hogy kedvéért félreálljanak az útból és feladják saját ambícióikat az olyan reformpárti politikusok, mint Jegor Gajdar vagy Borisz Fjodorov” - írta az amerikai lap. Orosz katonák barátaikkal köszöntik az új évet a moszkvai Vörös téren fotó mű Kész a pontonhíd a Száván • Folytatás az 1. oldalról Bosznia szerb, illetve muzulmán ellenőrzés alatt lévő városaiban hasonló módon, pisztolylövésekkel, géppisztolysorozatok ropogásával, sőt ágyúk elsütésével ünnepelték az új év beköszöntét. Banja Lukában, a boszniai szerbek legnagyobb városában jóval „békésebben” telt a szilveszter, mint az utóbbi években, azonban ezúttal is közel fél óriág tartott a lövöldözés. A robbanások és lövöldözés ellenére senki sem sebesült meg. Szarajevó szerb és muzulmán negyedeiben ugyancsak lövöldözéssel fogadták az idei év kezdetét, s a Beta belgrádi hírügynökség jelentése szerint egyszer-egyszer a nehézfegyverek is megszólaltak. A boszniai rádió egyelőre nem tett közzé jelentést arról, hogy voltak-e áldozatai az ünneplésnek. Megfigyelők szerint a lövések az öröm jelei voltak. Alija Izetbegovic boszniai elnök szerint az egységes Bosznia egyelőre még nem valóság, hanem csak lehetőség. A boszniai rádiónak adott szombati, az új évet köszöntő nyilatkozatában a muzulmán politikus hangsúlyozta: a daytoni egyezmény sok kérdést megnyugtatóan rendez, azonban akadnak olyan rendkívül fontos ügyek, amelyek esetében a békeszerződés csak megteremti a megoldás lehetőségeit. A boszniai elnök szerint nem valószínű, hogy a harcok ismét fellángolnának a volt jugoszláv tagköztársaságban. „Nem hiszem, hogy ismét ránk támadnának, hiszen 1992-ben sem sikerült legyőzniük bennünket” - tette hozzá a muzulmán államfő. Izetbegovic szerint a rendezés legnagyobb akadályát az jelenti, hogy még mindig három hadsereg létezik Boszniában. „Komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a hadseregek számát kettőre csökkentsük, azonban úgy vélem, hogy a megoldáshoz hosszú időre és sok engedményre lesz szükség. Még nem tudom, hogyan lehetne megszünteti a boszniai szerb hadsereget, azonban változások tapasztalhatóak a szerb entitáson belül” - mondta a rádiónak adott nyilatkozatában Izetbegovic, majd hangsúlyozta: az átmeneti cél, hogy a nyíltan ellenséges szerb hadsereg semleges haderővé alakuljon át. Izetbegovic azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a szerb entitás hosszabb távon összeomlik majd. „A föderáció gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése a szerb entitás összeomlásához vezet, s minél jelentősebbek lesznek a különbségek, annál gyorsabbá válik ez a folyamat” - mondta a boszniai elnök. Ukrajna úgy döntött, hogy katonákat küld a boszniai béke betartását felügyelő NATO-erőkbe (SFOR) - közölte vasárnap az Interfax a kijevi külügyminisztérium közleményét idézve. Ukrajna a 19. ország, amely csapatkontingenst ígért a NATO-erőkbe. Az AP jelentése szerint az ukrán kormány csak azon tanakodott, hogy a 60 ezres NATO-erőkben vagy a Kelet- Szlavóniában állomásozó, kisebb létszámú ENSZ-békefenntartók kötelékében vegyen részt katonáival. A közlemény szerint Ukrajna katonai szállító repülőgépekkel is támogatja az akciót. Egyelőre nem tudni, hogy Kijev mekkora katonai csoportot állít ki, s az sem világos, hogy az ukrán katonák a boszniai NATO-parancsnokoktól kapják-e az utasításokat. Az IFOR-ban részt vevő orosz katonák egy orosz tábornokon keresztül kapják a parancsokat. Január 1-jétől Olaszország az EU elnöke A parlament dönt a kormány sorsáról MTI ____________ Az olasz törvényhozásnak az év első napjaiban kell döntenie arról, hogy újabb átmeneti kormányt hoznak-e létre, vagy megegyezés hiányában kiírják az előrehozott parlamenti választásokat, miután Lamberto Dini szakértői kormánya december 30-án benyújtotta lemondását. Oscar Luigi Scalfaro elnök a parlamentre bízta, hogy döntsön a kabinet sorsáról. A Dini vezette szakértői kormány január 17. óta volt hivatalban, s a lemondás a lehető legkritikusabb pillanatban törént, hiszen Olaszország tegnap óta tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. A kormányfő már többször közölte, hogy a kabinet távozik, miután elvégezte kijelölt programját. Az államfő döntése értelmében a parlamentnek kell határoznia a kormány - és saját maga - sorsáról. Amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni egy újabb átmeneti kormány felállításáról, Scalfarónak fel kell oszlatnia a törvényhozást és ki kell írnia az előrehozott parlamenti választásokat. A legutóbbi törvényhozási választásokat 1994 márciusában tartották Olaszországban. Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, a középjobb pártkoalíció vezetője egy olyan átmeneti kormány felállítását javasolja, melyben minden politikai szövetség helyet kapna. Ez a kormány másfélkét évig maradna hivatalban azzal a mandátummal, hogy hajtsa végre az újabb választások előtt az elengedhetetlennek tartott intézményi reformokat. Hosszú a listája azoknak a neves nyugat-európai politikusoknak, akik vesztegetési ügyekbe keveredtek. A leglátványosabb esetekre Olaszországban került sor: két volt miniszterelnök is főszereplővé vált, a szocialista Bettino Craxi és a jobboldali konzervatív Silvio Berlusconi - írta az AFP nyomán az MTI. Craxi, akit 18 évi börtönre ítéltek, a büntetés elől Tunéziába menekült. Berlusconi ellen januárban kezdődik a bűnper. Korrupciós ügyekkel kapcsolatban három volt kereszténydemokrata minisztert is letartóztattak: Antonio Gavát, Cirino Pomicinót és Calogero Manninót. A vesztegetési ügyek arányait tekintve Belgium rögtön Olaszország után következik. Októberben a belga szocialista Willy Claesnak le kellett mondani a NATO főtitkári tisztségről. Claes miniszter korában állítólag vesztegetési ügybe keveredett, amikor az Agusta nevű olasz vállalat helikoptereket adott el a belga hadseregnek. Az Agusta-ügy miatt két további szocialista miniszternek kellett lemondania: Guy Coemenak és Frank Vanderbrouckenak. Franciaországban sem csitulnak el a vesztegetési botrányok. Gerard Longuet exminiszter ellen másodszor adtak ki letartóztatási parancsot. Az RPR- párti Alain Carignon volt minisztert kenőpénzek elfogadásának vádjával 5 évi börtönbüntetésre ítélték. Michel Noir volt lyoni polgármester és miniszter 15 hónapot kapott. A korábbi szocialista miniszterek közül Bernard Tapie és Jacques Mellick is rács mögé került. Franciaországban az egyes politikusok mellett a pártokat is utolérte a korrupció. Jacques Chirac pártjának, az RPR-nek hamis számlák miatt kell magyarázkodnia. A szocialisták volt képviselőjét, Jean-Pierre Destrade-t azzal vádolják, hogy különböző illegális módokon szerzett pénzt pártjának. Spanyolországban két befolyásos üzletember, Mario Condé és Javier de la Rosa magát János Károly királyt is megpróbálta megzsarolni. Most nyomozás folyik ellenük. Nagy-Britanniában Iraknak illegálisan szállított fegyverek állnak egy botrány középpontjában. Jelenleg minden brit képviselőnek be kell számolnia mellékjövedelmeiről. HÁTTÉR Korrupció Nyugat-Európában •• •• 1 1 •• / Lövöldözés Groznijban MTI__________________ A csecsen főváros tavaly újévkor kezdődött véres ostromának évfordulóján is dörögtek Groznijban a fegyverek. A hatóságok rendkívüli óvintézkedései ellenére a szakadárok 32 támadást hajtottak végre az új esztendő első néhány órájában. A szövetségi erők szerint összesen 44-szer nyitottak tüzet a köztársaságban a csecsen fegyveresek. Egy orosz katona életét vesztette, heten pedig megsebesültek. Az orosz tüzérség és harckocsik bevetésével egy éve kezdődött ostrom évfordulója előtt az orosz csapatok és a Moszkva-barát csecsen hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Groznijba csak külön engedéllyel lehetett bejutni. Az utcákon megerősített járőrök cirkáltak és korlátozták a járműforgalmat is. A hét végi viszonylagos nyugalom után újév éjszakáján mégis megszólaltak a fegyverek. Több támadás érte a főváros központjában a kerületi parancsnokságot, illetve a katonai ellenőrző pontokat. Az alkotmányos rend helyreállítása címén a szakadár csecsen vezetés ellen folytatott háború egyik legsötétebb fejezete kezdődött pontosan egy éve. Az orosz csapatok harckocsik, tüzérség és légierő bevetésével támadást indítottak a Dzsohar Dudajev csecsen elnök fegyveresei által ellenőrzött főváros bevételére. Az elnöki palota körül tavaly januárban heteken át tartó elkeseredett állóháború polgári áldozatok ezreit követelte. A belvárosi negyedeket az orosz tüzérség és a légierő bombázásai a néhai Sztálingrádra emlékeztető üszkös romhalmazzá változtatták. A válság tárgyalásos rendezését kezdeményező és azt misszió nyitásával is előmozdítani próbáló EBESZ erőfeszítései ellenére a csecsen fegyveresek leszerelését és az orosz csapatok kivonását előirányzó tavaly nyári katonai megállapodás holt papír maradt. A tárgyalási folyamat őszi megszakadása után a Moszkva által hatalomra juttatott Doku Zavgajev hatalmát legalizálni hivatott decemberi csecsenföldi választások sem hoztak változást. A választásokat bojkottáló és Zavgajev hatalmát törvényességét tagadó szakadárok több települést, köztük a második legnagyobb várost, Gudermeszt is elfoglalták rövid időre. Azóta is tartanak a szórványos összecsapások és gyakoriak a robbantásos merényletek. Megfigyelők emlékeztetnek: ma éppoly bizonytalanok a béke kilátásai, mint egy éve, Groznij ostromának kezdetén. 1996. JANUÁR 2., KEDD Biztató párbeszéd Szíria és Izrael között A Hezbollah újra támadt MH-Tel-Aviv____________ Simon Peresi szerint eredményesek voltak az első tárgyalások a szíriai küldöttséggel az amerikai Marylandben. Az izraeli miniszterelnök a vasárnapi kormányülésen értékelte a hosszú szünet után múlt héten felújított megbeszéléseket. „A felek nem vitáztak a térképek fölött, de tudjuk, hogy a béke a területi rendezéstől függ. A szír partner készségesnek látszik minden témában a megegyezésre, ha közeledünk a követelései felé, legyenek azok biztonsági, katonai, gazdasági vagy diplomáciai tárgyúak” - mondta Peresz. Szíria és Izrael viszonyában a polgári ügyek rendezése tűnik a legegyszerűbbnek. Az izraeli küldöttség kérésére a szír fél elméletileg máris hozzájárult például ahhoz, hogy a jövőben az izraeli turisták saját gépkocsijaikkal Szírián keresztül utazhassanak Európa irányába. 48 éve csak légi vagy tengeri úton közelíthetik meg az izraeliek a kontinenst. Ha valóban elindulhat a szíriai átmenő forgalom, akkor Törökországon is átutazva, minden európai országba eljuthatnak az izraeli turisták. Budapestre például négyezer kilométeres autózással érnek el. Nehezebb elérni a megbeszéléseken, hogy Damaszkusz lépjen fel a Hezbollah tevékenysége ellen. A szélsőséges szervezet tavaly 550 alkalommal - legutóbb múlt szombat éjjel - lőtte Izrael északi részét, minden esetben az óvóhelyekre kényszerítve,a polgárokat. Szombaton Ramallahba, vasárnap Kalkiliába és Túl Karembe látogatott Jasszer Arafat palesztin vezető, akit palesztin autonómiává vált városok lakóinak tízezrei fogadtak. Arafat az izraeli katonaság volt központi épületeinek tetejéről szólt az őt ünneplő tömeghez, és minden helyen arról beszélt, hogy a még izraeli fennhatóság alatt lévő Hebron után a szent város, Jeruzsálem felszabadítása következik. Egyik alkalommal sem mulasztotta el Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosának nevezni. Jeruzsálem kérdése talán az egyetlen, amelyen nem vitatkozik Izraelben senki. Nincs politikus, legyen az a legszélsőségesebb jobboldali, vagy a legbalosabb párt képviselője, aki ne mondaná, hogy Jeruzsálem feloszthatatlan, és mindig is Izrael fővárosa lesz. Az oslói szerződésekben egyetlen szó sem esik arról, hogy Jeruzsálemnek akár a keleti, arabok lakta fele is palesztin ellenőrzés alá kerülne bármikor is. Kormányhatározat is van arról, hogy Jeruzsálemben nem működhetnek palesztin politikai hivatalok vagy intézmények, és azt a külföldi politikust, aki hivatalos tárgyalásokat folytat a kelet-jeruzsálemi palesztin kulturális központban Fejszál Husszeini arab vezetővel, azt nem fogadhatja az izraeli miniszterelnök. • Mérő Miklós