Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 13-26. szám)
1996-01-16 / 13. szám
_ Magyar Hírlap_____ VILÁGHÍRADÓ Clinton a nemzet összefogásáért (MTI) Bill Clinton elnök volt a fővendége annak a nagyszabású emlékünnepségnek, amelyet hétfőn rendeztek az atlantai Ebezener baptista templomban az 1968-ban megölt fekete bőrű polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletére. Az egyenjogúságért, polgári jogokért és megértésért küzdő lelkész születésnapját 1986-ban nyilvánították nemzeti ünneppé. Az ünnep előestéjén közzétett nyilatkozatában Bill Clinton elnök felszólította az amerikaiakat, hogy a még meglévő faji korlátokon átnyúlva, egymással összefogva róják le tiszteletüket Martin Luther King emléke előtt. Felhívta a figyelmet arra a szakadékra, amely a nemzetet átható szabadság ígérete és a fekete bőrűek által elszenvedett napi sérelmek valósága között feszül. Az Ebezener temlomban mondott beszédében Clinton civilizáltságot és tisztességet sürgetve a közéletben egyúttal rámutatott: a fekete bőrű közösség kötelessége, hogy maga is tegyen a boldogulás érdekében, és fellépjen a soraiban burjánzó erőszak és kábítószer-fogyasztás ellen. Weizman ma a Bundestagban beszél (MH) Hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban az izraeli elnök. Ezer Weizman tegnap találkozott Helmut Kohl kancellárral, ma pedig beszédet mond a bonni parlamentben, a Bundestagban. Kohl és Weizman a tegnapi találkozón a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti békefolyamatról folytatott megbeszélést. Az izraeli elnök útját kísérő kommentárok egyetértenek abban, hogy nincsenek komolyabb vitás kérdések a két ország között. Az utóbbi évek egyetlen kínos nézeteltérése is megoldódni látszik Weizman látogatása idején. Kohl kancellár mostanra időzítette a bejelentést, hogy januárban törvényerőre emelkednek a Kelet-Európából származó, Izraelben, illetve az Egyesült Államokban élő német zsidók nyugdíját szabályozó egyezmények. Ez évekig húzódott egyes kereszténydemokrata politikusok ellenállása miatt. Meghalt a lesothói király (MTI) Autóbalesetben életét vesztette a lesothói uralkodó, Moshoeshoe. A hírt a Reuter szerint egy nyugati diplomata közölte hétfőn a dél-afrikai ország fővárosából, Maseruból. Az értesülés szerint a királyt szállító jármű egy hegyvidéki területen letért az útról. Azt nem lehet tudni, hogy a baleset mikor történt, de az bizonyos, hogy az uralkodó életét vesztette. Az 58 éves Moshoeshoe tavaly szerezte vissza trónját, amitől az ország korábbi katonai vezetése fosztotta meg. Jeruzsálemi konferencia (MTI) Jeruzsálemben hétfőn megnyílt az európai karizmatikus egyházak első rendkívüli konferenciája. A konferenciára ötezer hívő érkezett Európából, közülük 2500-an Magyarországról, a Hit Gyülekezete szervezésében. A Jerusalem Post nemzetközi melléklete nyolc oldalt szentelt a magyar Hit Gyülekezet köszöntésére, illetve annak bemutatására. A mellékletben megtalálhatók Budapest főpolgármesterének köszöntő szavai is. A kongresszus hivatalos nyelvei között - Jeruzsálem történetében először - a magyar is szerepel, a német és az angol mellett. A magyar csoport tagjai között van több magyar politikus is, aki magánemberként érkezett a tanácskozás színhelyére. A kongresszust hétfőn Jeruzsálem polgármestere nyitotta meg, majd Szent-Iványi István magyar külügyi államtitkár szólott a hívőkhöz, s ezt követően Simon Peresz üdvözlő szavait tolmácsolták. Sikeres menekülés Indonéziából (Reuter) Elmenekült Indonéziából az az öt kelet-timori politikai aktivista, akik előzőleg a dél-ázsiai ország fővárosának új-zélandi nagykövetségén kerestek menedéket. Az aktivisták egy menetrend szerinti repülőgéppel távoztak, és Portugáliában kapnak politikai menedéket. Akciójuk egy nappal előzte meg azokat a londoni tárgyalásokat, amelyeken a korábbi portugál gyarmat, Kelet-Timor helyzetét vitatják meg. Indonézia és Portugália hetedik alkalommal ül tárgyalóasztalhoz, hogy az 1975-ben Indonézia által bekebelezett terület státusáról tárgyaljon. A kelet-timori kisebbség öt tagja tegnap hajnalban kért menedéket az új-zélandi követségtől. Havel felesége beteg (MH) Folyamatos kórházi ápolásra szorul Václav Havel cseh köztársasági elnök felesége. Az elnöki szóvivő nem árulta el, hogy milyen betegségben szenved Olga asszony, de sokan rákbetegségre gyanakszanak. A közleményből kiderült, hogy az utóbbi időben Havel felesége urológiai vizsgálatokra járt, és közvetlenül karácsony előtt is több hetet kórházban töltött. Az állapota súlyosbodásáról szóló bejelentés meglepetésszerűen hatott Csehországban. Bush hibázott az öbölháborúban (MTI) George Bush volt amerikai elnök a PBS televíziónak adott nyilatkozatában elismerte: hibázott, amikor 1991-ben úgy gondolta, hogy az öbölháborúban elszenvedett iraki vereség végérvényesen aláássa Szaddám Huszein hatalmát. Szavai szerint alábecsülte az iraki elnök túlélési képességét, és most már bánja, hogy nem tett többet hatalmának megingatására. A százórás offenzívát elrendelő amerikai elnök a háború ötödik évfordulójának előestéjén nyilatkozott. George Bush megismételte korábbi véleményét, amely szerint hiba lett volna, ha parancsba adja a csapatoknak az iraki elnök felkutatását és megölését. Azt ellenben sajnálja, hogy nem kényszerítette a japán kapitulációhoz hasonló teljes megalázkodásra Szaddám Huszeint, előkészítve esetleges megdöntését. - Hiba csúszott a számításomba. Úgy hittem, hogy Szaddám Huszeinnek mindenképpen befellegzett - mondta interjújában a volt elnök. Utólag beismerte azt is, hogy szintén hibáztak, amikor a háború lezárásaként aláírt tűzszüneti egyezményben eleget tettek annak a bagdadi kérésnek, hogy az iraki hadsereg helikopterei az egész ország légterét használhassák. George Bush szerint Szaddám Huszein egyszerűen túljárt az eszükön, és a megállapodás nyújtotta lehetőséget használta fel arra, hogy lecsapjon az ellene lázadó kurd és síita erőkre. Száztízmillió akna világszerte (Reuter) Nincs remény arra, hogy a közeljövőben betiltsák a gyalogsági aknák alkalmazását - erre a következtetésre jutott a kérdésről tegnap kezdődött genfi ENSZ-konferencia több résztvevője. A robbanószerkezetek évente közel húszezer embert ölnek meg, vagy tesznek nyomorékká. Szakemberek szerint körülbelül 110 millió akna rejtőzik felderítetlenül a világ 64 országában. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője az ülésen a taposóaknák teljes betiltását sürgette, ebbe azonban több ország nem hajlandó beleegyezni. A mostani tanácskozás ezért technikai kérdésekre koncentrál majd, például arra, hogy miképp lehet önmegsemmisítő szerkezetekkel ellátni az aknákat. A robbanószerkezetek e fajtájának teljes betiltása ellen főleg a nagyhatalmak - Kína, Oroszország, az USA és India - érvelnek, amelyek aknákkal védik kiterjedt határaikat. MH-Újvidék/MTI__________ A hétvégén két IFOR-jármű is aknára futott Boszniában, amikor megkezdték a járőrözést a szembenállók által kiürített demilitarizált övezetben. Ez azonban nem befolyásolja a béketeremtő erők felvonulását: létszámuk már harminchatezerre emelkedett, s még huszonnégyezer külföldi fegyveres érkezését várják. A boszniai kormány elutasította a több száz szerb hadifogoly szabadon bocsátását. Az IFOR-erők balesete az ország északi részében történt. Magiajtól nyugatra egy svéd járőr páncélos autója alatt robbant akna, két katona súlyosan megsebesült - egyegy lábukat amputálni kellett -, négyen könnyebben megsebesültek. Gradacacnál egy amerikai járőr hajtott aknára, de itt senki sem sebesült meg - jelentette újvidéki tudósítónk. A boszniai kormány elutasította a több száz szerb hadifogoly szabadon bocsátására vonatkozó kérést, s emiatt késedelmet szenved a teljes fogolycsere lebonyolítása - jelentette be tegnap Szarajevóban Jacques de Maio, a Nemzetközi Vöröskereszt szarajevói képviselője. A muzulmán vezetés arra hivatkozott, hogy a szerb hatóságok még nem tisztázták, mi lett a sorsa annak a több ezer muzulmánnak, akik tavaly júliusban, a kelet-boszniai srebrenicai muzulmán területi beszögellés elleni szerb támadás után tűntek el. De Maio azt is elmondta, hogy a horvátok és a szerbek készen lettek volna foglyaik elengedésére. Népvándorlók, koporsókkal A nemzetközi közvetítők minden igyekezete és Szlobodan Milosevics elnök felhívása ellenére, a hétvégén megindult a tömeges népvándorlás a szarajevói szerb negyedekből - állítják a Paléból tudósító szerb újságírók. Az emberek értékesebb ingóságaikat összecsomagolják, a többit megsemmisítik, házukat felgyújtják. Kiürültek a szerb városrészben levő gyárcsarnokok is, miután a paléi hatóságok a gépeket leszerelték, és ismeretlen helyre szállították, így óhatatlanul a munkásoknak is távozniuk kell. A temetőkben folyik a holtak exhumálása, akad család, amelyik öt bádogkoporsóval indul útnak - íja az újvidéki Dnevnik napilap. Mostarban továbbra is rendkívül feszült a helyzet, bár a hétvégén Klaus Kinkel német külügyminiszter ígéretet kapott a bosnyák és a horvát közösség vezetőitől, hogy útját állják az összetűzéseknek, és végrehajtják a daytoni megállapodásból eredő kötelezettségeket. A dokumentum szerint e hét végéig kellene megalakítani a vegyes lakosságú negyedeket, amit a horvátok kitartóan elleneznek, saját horvát negyedeket követelve maguknak. Ezzel egyidejűleg megszűnne az úgynevezett „Hercegboszna” horvát bábállam is, hadseregét feloszlatnák. Első alkalommal tartották meg a délszláv béketeremtési műveletben részt vevő országok nagyköveteinek együttes ülését hétfőn a NATO brüsszeli központjában. A 16 tagország, és az IFOR-misszióban közreműködő 18 nem tagállam képviselői a tervek szerint rendszeresen tartanak majd hasonló tanácskozásokat. A térségben tett múlt heti látogatásáról az észak-atlanti szervezet nagyköveti tanácsának beszámolva Javier Solana NATO-főtitkár Szarajevót és Mostart jelölte meg mint a két legveszélyesebb problémaforrást — jelentette brüsszeli tudósítónk. Az ülésre meghívott Csurkin orosz nagykövet élesen ellenezte a tömegsírok feltárását, szerinte ez nem tartozik az IFOR feladatkörébe. Lengyel, dán és orosz tranzit Lengyelország és Dánia jegyzékben kérte a magyar kormányt, hogy engedélyezze a boszniai nemzetközi békemisszióban (IFOR) részt vevő katonái áthaladását - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a külügyi szóvivő. Szentiványi Gábor elmondta, hogy a lengyel és a dán katonák főként vasúton mennek majd keresztül Magyarországon. A vasúton történő áthaladást kérte Oroszország is. Az orosz IFOR-egység számára már korábban engedélyezték, hogy a légi szállításokhoz igénybe vegyék Magyarország légterét. A külügyi szóvivő szerint a lengyel, dán és az orosz katonák esetében is csak átvonulásról van szó, tehát nem fognak magyar területen állomásozni. Az említett csapatok január 20-án kezdik meg az átvonulást, amely várhatóan február első hetében fejeződik be. Egyelőre nem lesz magyar nagykövet Belgrádban Magyarország figyelemmel kíséri Belgrád nemzetközi kapcsolatainak alakulását, s valószínűleg az Európai Unió lépéseivel összhangban fogja nagyköveti szintre emelni a magyar-jugoszláv diplomáciai viszonyt. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország - bár önállóan fog dönteni belgrádi nagykövet kiküldéséről - a korábbi gyakorlatnak megfelelően igyekszik csatlakozni a nemzetközi közösség, illetve az Európai Unió Kis-Jugoszláviával kapcsolatos állásfoglalásaihoz, lépéseihez. Menekülnek a szerbek Szarajevóból Késik a hadifoglyok szabadon bocsátása KÜLFÖLD Merényletektől tartanak az autonóm területeken MH-Tel-Aviv/MTI__________ Izraelben kezdett tegnap látogatást Al Gore amerikai alelnök, aki az izraeli-palesztin békefolyamat felgyorsítása érdekében tárgyalásokat folytat a palesztin vezetés képviselőivel is. Gore Kairóból érkezett Tel- Avivba. Az amerikai alelnök ma előbb Simon Peresz izraeli kormányfővel tárgyal, majd a ciszjordániai Jerikóba utazik, ahol Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjével találkozik. A Palesztin Nemzeti Hatóság szerint palesztin vezetők elleni merényletek várhatók a Hamasz és az Iszlám Dzsihád részéről a szombati autonómiaválasztások előtt. Izrael tegnap szabadon engedte azoknak a palesztin foglyoknak az utolsó csoportját is, akiknek szabadlábra helyezéséről a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel állapodott meg. Hanan Asravi ismert palesztin aktivista egy falragaszra mutat, amely arra figyelmezteti az izraeli személyazonossági igazolvánnyal rendelkező arabokat, hogy ne szavazzanak a január 20-ai palesztin választásokon, ha nem akarják elveszteni igazolványukat. A hamis állítást tartalmazó hirdetményt Kelet-Jeruzsálemben helyezték el ismeretlen személyek FOTÓ: REUTER Vita az osztrák parlamentben A néppárt az FPÖ mellé állt MH-Bécs_______________ A jobboldali szabadságpárt (FPÖ) alig ismert politikusa nyerte el az osztrák parlament tegnapi alakuló ülésén az egyik alelnöki posztot, miután az eredeti jelölt, a posztot ed dig is betöltő Herbert Haupt az első szavazási menetben nem kapott többséget. Az ülés előestéjén rendezett televíziós vitában a szociáldemokrata párt (SPÖ), a Zöldek és a Liberális Fórum képviselője határozottan elutasította, hogy szabadságpárti politikust válasszanak alelnöknek. Az SPÖ-vel koalícióra készülő néppárt (ÖVP) képviselője csak Herbert Haupt személyét kifogásolta. Az FPÖ szélsőjobboldali vezére, Jörg Haider azonban mindenképp ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik alelnök pártjából kerüljön ki. Haider a televíziós vitában sem vonta vissza a náci Waffen SS-t dicsőítő korábbi állásfoglalását, sőt ellentámadásba lendült: egykori vezető szociáldemokrata politikusok náci múltját emlegette fel, dossziéba rendezett írásos bizonyítékokat lobogtatva. A 183 tagú új parlamentben az SPÖ-nek 71, az ÖVP-nak 53, az FPÖ-nek 40, a Liberális Fórumnak 10, a Zöldeknek 9 képviselői helye van. Az 53 éves FPÖ-s Willi Brauneder végül is saját pártja és az ÖVP képviselőinek szavazataival szerezte meg a parlament egyik alelnöki posztját. Az elnöki és a másik alelnöki poszt ra ismét Heinz Fischer szociáldemokrata, illetve Heinrich Neisser néppárti politikust választották a honatyák. • Szászi Júlia 1996. JANUÁR 16., KEDD Orosz ostrom • Folytatás az 1. oldalról Az ostromló orosz gyalogságnak, illetve a rohamosztagoknak sikerült kétszer áttörni a csecsen védvonalat és behatolni a falu központjába. Ezt elismerte Dudajev szóvivője, Movladi Udugov is a Szabadság rádiónak nyilatkozva. Ezzel szemben azt állította, hogy az ostromlókat mindkét alkalommal visszavetették. Orosz állítás szerint kilenc túsz kiszabadult és megöltek 60 csecsen terroristát, 15-öt megsebesítettek, illetve többet foglyul ejtettek. Az ostromlók vesztesége 4 halott és 25 sebesült volt. Ezzel szemben Udugov azt állította, hogy hét csecsen halt meg és kilencen megsebesültek. A település utcáin 34 orosz katona holttestét számolták össze. A túszok közül Udugov szerint az orosz támadás következtében 15 életét vesztette, több tucat pedig megsebesült. Az állításokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni, miután az orosz erők a helyszínen tartózkodó újságírókat három kilométernél nem engedték közelebb a faluhoz. Dudajev elnök környezete tartja a kapcsolatot a fegyveresekkel. A terroristákat vezető Szalmán Radujev cáfolta a túszok kivégezését és közölte: nincs ilyen szándékuk. Borisz Jelcin elnök úgy vélekedett, hogy a „jól előkészített” túszmentő akciót sikerül estig befejezni. Az elnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy amint az utolsó túsz is elhagyja a települést, „a terroristákat meg kell semmisíteni”. Jelcin a terrorizmus elleni csecsenföldi kíméletlen fellépésről beszélt, de nem közölte, hogy a terrortámadás után lecsapnak-e Dudajevre, amit azonban valószínűsítettek az elnök szavai. Moszkvában belpolitikai vihart kavart a túszmentő hadművelet. Szergej Kovaljov, az ismert emberjogi harcos az ostrom leállítására szólította fel Jelcint, „értelmetlen mészárlásnak” nevezve a támadást. A kommunisták máris bizalmatlansági indítvány fontolgatnak a kormány ellen, noha még össze sem ült a duma. Vezérük, Gennagyij Zjuganov szerint tragikus következménnyel jár majd Oroszországra és Jelcinre nézve a túszdráma. A Jabloko liberális tömörülés jelezte, hogy támogatja a bizalmatlansági indítványt. A szélsőségesen nacionalista Zsirinovszkij viszont lelkesen helyeselte a túszmentő akciót. Tekintettel a katonai akcióra, az orosz televíziónak mind az egyes, mind pedig a kettes csatornája levette hétfő esti műsoraiból a szórakoztató programokat. A Pervomajszkoje körzetében zajló ütközettel egy időben Csecsenföldön is kiéleződött a helyzet - jelentette moszkvai tudósítónk. A kora délutáni órákban nagy erejű pokolgép robbant Groznijban, a Kozmosz elnevezésű, amúgy is erőteljesen megrongált mozi környékén. Az áldozatokról nem érkeztek jelentések. A TASZSZ azt jelentette, hogy a fővárosba visszaszivárgó csecsenek tüzet nyitottak a belügyminisztérium raktárépületeire, és több ponton támadást indítottak a Groznijban állomásozó orosz alakulatok állásai ellen. Elképzelhető, hogy Hervé de Charette francia külügyminiszter a közeli napokban Moszkvába utazik, s ott a csecsenföldi helyzetről tárgyal majd az orosz illetékesekkel - szivárogtatták ki hétfőn párizsi diplomáciai források az MTI szerint. A francia külügyminisztérium szóvivője nem zárta ki az utazás lehetőségét, de nem volt hajlandó konkrét időpontot említeni. Párizs véleménye szerint a csecsenföldi konfliktusra csak tárgyalások és párbeszéd útján lehet megoldást találni. Távozik Andreasz Papandreu Reuter Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, aki nyolc hete kórházi ápolásra szorul, tegnap bejelentette lemondását, s felszólította pártját, a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK), hogy gyorsan válassza meg utódját. „Nyilvánvaló, hogy az ország nem maradhat a bénultság állapotában betegségem miatt” - írta a lemondását bejelentő levélben a 76 éves kormányfő pártja vezető testületének. A PASZOK parlamenti frakciója azonnal kezdte meg az új kormányfő személyének kiválasztását, mert az ország gondjai nem várhatnak, írta Papandreu. A PASZOK központi bizottsága szerdán ül össze, hogy hivatalosan is felszólítsa a 170 tagú szocialista frakciót az új vezér megválasztására - mondta Kosztasz Szkandalidisz, a párt főtitkára. Az új kormányfő megválasztására akár már csütörtökön sor kerülhet. A legesélyesebbek a miniszterelnöki poszt betöltésére Geraszimosz Arszenisz védelmi miniszter és a korábbi ipari miniszter, Kosztasz Szimitisz. Amikor Andreasz Papandreu 1993-ban újra elfoglalta a görög kormányfői széket, sokan kételkedtek abban, hogy 1988-as szívműtéte óta folyamatosan romló egészségi állapota alkalmassá teszi őt a kormányzásra. Az egykor dörgő hangú, magabiztos politikus végül több rosszullét után tüdőgyulladással került az athéni Ónasszisz szívklinikára. Előbb lélegeztetőkészülékre kapcsolták, később vese- és szívelégtelenség is fellépett nála. Papandreu az athéni egyetemen jogot, majd az amerikai Harvardon közgazdaságtant tanult. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált. 1961-ben hazatért Görögországba, s hamarosan politizálni kezdett. A diktatúra elől külföldre menekült, majd 1974-ben visszatért Görögországba, s megalapította a Pánhellén Szocialista Mozgalmat, amelynek vezetőjeként 1981-ben került először kormányra, s volt miniszterelnök egészen 1989-ig. A pártot korrupciós botrányok sorozata kezdte ki, amelynek következménye a hatalom elvesztése lett. Papandreu ellen eljárás indult, de hamarosan tisztázták a vádak alól. 1993-ban a PASZOK elsöprő győzelmet aratott a választásokon, Papandreu, a párt vasöklű vezetője ülhetett ismét a kormányfői székbe. Hatalmi ambícióit a pártján belül sokan rossz szemmel nézték, belső ellenzéke fiatalítást követelt. Papandreut azért is bírálták, mert nyilvánvalóvá vált, hogy lépéseit a háttérből második felesége, a 40 éves Dimitra Liani irányítja. Papandreu annyira félt a hatalom elvesztésétől, hogy soha nem merte megmondani, kit látna szívesen pártja élén, így most - mondják megfigyelők - a PASZOK úgy járhat, mint annak idején Nagy Sándor birodalma: amikor a macedón uralkodó meghalt, birodalma is szétesett, mert nem tudtak dönteni az utódlásról. A különböző csoportok máris építgetik harcállásaikat: az egyik oldalon Dimitra Liani és Papandreu régi bizalmasa, Akisz Cohacopulosz szervezi táborát, míg velük szemben a kormányfő kritikusaihoz tartozó Kosztasz Szimitisz volt ipari miniszter, Theodorosz Pangalosz, az európai ügyek volt minisztere és a kormányfővel csupán névrokon Vasszo Papandreu volt európai biztos áll. Lehetséges utódként emlegetik még Geraszimosz Arszenisz védelmi minisztert is. A PASZOK-on belül nehezen megjósolható kimenetelű hatalmi osztozkodás veheti kezdetét. • Dajka Béla AI Rg^mNSZFgR Epizodistából főszereplők Szalmán Radujev, a csecsen terroristák vezére egy héttel ezelőtt jószerével az ismeretlenség homályából bukkant elő, amikor Samil Baszajevhez, a bugyonnovszki túszejtőhöz hasonló terrorcselekménnyel megleckéztette Oroszországot. A csecsen hadúr előéletéről meglehetősen keveset tudni. Életkorát az orosz lapok 27-28 évre becsülik és a sajtójelentések abban sem csengenek egybe, hogy a Magányos Farkasok szakállas vezére Dzsohar Dudajev csecsen elnök lányának vagy unokahúgának a férje. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség úgy tudja, hogy Radujev korábban a Komszomol területi vezetője volt, később pedig Gudermesz egyik elöljárója. Ő volt az, aki az elmúlt hónapban rövid időre visszafoglalta az oroszoktól Gudermeszt. Radujevnek tulajdonítják azt a mondást is, hogy „az egész Kaukázust lángba kell bontani”. Ennek a fenyegetésnek a valóra váltásától állítólag eddig csak az tartotta vissza, hogy az oroszok válaszlépésként teljes klánjának kiirtását helyezték kilátásba. A túszdráma utolsó felvonásában főszerepet kapott Mihail Barszukov karrierjének eddigi legnagyobb kihívása elé került, amikor parancsot adott az orosz erőknek a csecsenek által elfoglalt Pervomajszkoje megrohamozására. A túszszabadítási akciónak nevezett ostrom szerencsétlen kimenetele esetén könnyen bűnbakot csinálhatnak belőle. A 48 esztendős Barszukov egész pályafutása a Kremlhez kötődik, s csak tavaly júliusban lépett ki az árnyékból, amikor Jelcin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat élére helyezte. A KGB romjain létesült kémelhárító szolgálat vezetőjeként Barszukov feladata a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a rendőrségi korrupció elleni harc. Ő ad parancsokat az Alfa és a Vimpel elitegységeknek, amelyeket a túszejtő csecsenek ellen is bevetettek. Barszukovtól a Szövetségi Biztonsági Szolgálat megújítását várják. Eddigi működésének eredményességét nehéz megítélni, a Moszkovszkij Komszomolec című lap ugyanakkor nemrég azt írta róla, hogy nagy tekintélyre tett szert. A szolgálat berkeiben közismert rendkívüli keménysége.