Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 13-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

_ Magyar Hírlap_____ VILÁGHÍRADÓ Clinton a nemzet összefogásáért (MTI) Bill Clinton elnök volt a fővendége annak a nagyszabá­sú emlékünnepségnek, amelyet hétfőn rendeztek az atlantai­­ Ebezener baptista templomban az 1968-ban megölt fekete bő­rű polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletére. Az egyenjogúságért, polgári jogokért és megértésért küzdő lelkész születésnapját 1986-ban nyilvánították nemzeti ünneppé. Az ünnep előestéjén közzétett nyilatkozatában Bill Clinton elnök felszólította az amerikaiakat, hogy a még meglévő faji korláto­kon átnyúlva, egymással összefogva róják le tiszteletüket Mar­tin Luther King emléke előtt. Felhívta a figyelmet arra a szaka­dékra, amely a nemzetet átható szabadság ígérete és a fekete bőrűek által elszenvedett napi sérelmek valósága között feszül. Az Ebezener temlomban mondott beszédében Clinton civili­­záltságot és tisztességet sürgetve a közéletben egyúttal rámuta­tott: a fekete bőrű közösség kötelessége, hogy maga is tegyen a boldogulás érdekében, és fellépjen a soraiban burjánzó erő­szak és kábítószer-fogyasztás ellen. Weizman ma a Bundestagban beszél (MH) Hivatalos látogatáson tartózko­dik Németországban az izraeli elnök. Ezer Weizman tegnap találkozott Hel­mut Kohl kancellárral, ma pedig beszé­det mond a bonni parlamentben, a Bun­destagban. Kohl és Weizman a tegnapi találkozón a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti békefolyamatról foly­tatott megbeszélést. Az izraeli elnök út­ját kísérő kommentárok egyetértenek abban, hogy nincsenek komolyabb vitás kérdések a két ország között. Az utóbbi évek egyetlen kínos nézeteltérése is megoldódni látszik Weizman látogatása idején. Kohl kancellár mostanra időzítette a bejelen­tést, hogy januárban törvényerőre emelkednek a Kelet-Európá­­ból származó, Izraelben, illetve az Egyesült Államokban élő né­met zsidók nyugdíját szabályozó egyezmények. Ez évekig húzó­dott egyes kereszténydemokrata politikusok ellenállása miatt. Meghalt a lesothói király (MTI) Autóbalesetben életét vesztette a lesothói uralkodó, Mo­­shoeshoe. A hírt a Reuter szerint egy nyugati diplomata közölte hétfőn a dél-afrikai ország fővárosából, Maseruból. Az értesülés szerint a királyt szállító jármű egy hegyvidéki területen letért az útról. Azt nem lehet tudni, hogy a baleset mikor történt, de az bi­zonyos, hogy az uralkodó életét vesztette. Az 58 éves Moshoeshoe tavaly szerezte vissza trónját, amitől az ország korábbi katonai ve­zetése fosztotta meg. Jeruzsálemi konferencia (MTI) Jeruzsálemben hétfőn megnyílt az európai karizmatikus egyházak első rendkívüli konferenciája. A konferenciára ötezer hívő érkezett Európából, közülük 2500-an Magyarországról, a Hit Gyülekezete szervezésében. A Jerusalem Post nemzetközi mel­léklete nyolc oldalt szentelt a magyar Hit Gyülekezet köszöntésé­re, illetve annak bemutatására. A mellékletben megtalálhatók Budapest főpolgármesterének köszöntő szavai is. A kongresszus hivatalos nyelvei között - Jeruzsálem történetében először - a ma­gyar is szerepel, a német és az angol mellett. A magyar csoport tagjai között van több magyar politikus is, aki magánemberként érkezett a tanácskozás színhelyére. A kongresszust hétfőn Jeru­zsálem polgármestere nyitotta meg, majd Szent-Iványi István ma­gyar külügyi államtitkár szólott a hívőkhöz, s ezt követően Simon Peresz üdvözlő szavait tolmácsolták. Sikeres menekülés Indonéziából (Reuter) Elmenekült Indonéziából az az öt kelet-timori politikai aktivista, akik előzőleg a dél-ázsiai ország fővárosának új-zélandi nagykövetségén kerestek menedéket. Az aktivisták egy menetrend szerinti repülőgéppel távoztak, és Portugáliában kapnak politikai menedéket. Akciójuk egy nappal előzte meg azokat a londoni tár­gyalásokat, amelyeken a korábbi portugál gyarmat, Kelet-Timor helyzetét vitatják meg. Indonézia és Portugália hetedik alkalommal ül tárgyalóasztalhoz, hogy az 1975-ben Indonézia által bekebelezett terület státusáról tárgyaljon. A kelet-timori kisebbség öt tagja teg­nap hajnalban kért menedéket az új-zélandi követségtől. Havel felesége beteg (MH) Folyamatos kórházi ápolásra szorul Václav Havel cseh köz­­társasági elnök felesége. Az elnöki szóvivő nem árulta el, hogy mi­lyen betegségben szenved Olga asszony, de sokan rákbetegségre gyanakszanak. A közleményből kiderült, hogy az utóbbi időben Havel felesége urológiai vizsgálatokra járt, és közvetlenül kará­csony előtt is több hetet kórházban töltött. Az állapota súlyosbodá­sáról szóló bejelentés meglepetésszerűen hatott Csehországban. Bush hibázott az öbölháborúban (MTI) George Bush volt amerikai elnök a PBS televíziónak adott nyilatkozatában elismerte: hibázott, amikor 1991-ben úgy gondolta, hogy az öbölháborúban elszenvedett iraki vereség végérvényesen aláássa Szaddám Huszein hatalmát. Szavai szerint alábecsülte az iraki elnök túlélési képességét, és most már bánja, hogy nem tett többet hatalmának megingatására. A százórás offenzívát elrendelő amerikai elnök a háború ötödik évfordulójának előestéjén nyilat­kozott. George Bush megismételte korábbi véleményét, amely sze­rint hiba lett volna, ha parancsba adja a csapatoknak az iraki elnök felkutatását és megölését. Azt ellenben sajnálja, hogy nem kénysze­rítette a japán kapitulációhoz hasonló teljes megalázkodásra Szad­dám Huszeint, előkészítve esetleges megdöntését. - Hiba csúszott a számításomba. Úgy hittem, hogy Szaddám Huszeinnek minden­képpen befellegzett - mondta interjújában a volt elnök. Utólag be­ismerte azt is, hogy szintén hibáztak, amikor a háború lezárásaként aláírt tűzszüneti egyezményben eleget tettek annak a bagdadi ké­résnek, hogy az iraki hadsereg helikopterei az egész ország légterét használhassák. George Bush szerint Szaddám Huszein egyszerűen túljárt az eszükön, és a megállapodás nyújtotta lehetőséget használ­ta fel arra, hogy lecsapjon az ellene lázadó kurd és síita erőkre. Száztízmillió akna világszerte (Reuter) Nincs remény arra, hogy a közeljövőben betiltsák a gya­logsági aknák alkalmazását - erre a következtetésre jutott a kér­désről tegnap kezdődött genfi ENSZ-konferencia több résztvevő­je. A robbanószerkezetek évente közel húszezer embert ölnek meg, vagy tesznek nyomorékká. Szakemberek szerint körülbelül 110 millió akna rejtőzik felderítetlenül a világ 64 országában. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője az ülésen a taposóaknák teljes betiltását sürgette, ebbe azonban több ország nem hajlandó beleegyezni. A mostani tanácskozás ezért technikai kérdésekre koncentrál majd, például arra, hogy miképp lehet önmegsemmisí­tő szerkezetekkel ellátni az aknákat. A robbanószerkezetek e faj­tájának teljes betiltása ellen főleg a nagyhatalmak - Kína, Orosz­ország, az USA és India - érvelnek, amelyek aknákkal védik ki­terjedt határaikat. MH-Újvidék/MTI__________ A hétvégén két IFOR-jármű is aknára futott Boszniában, amikor megkezdték a járőrö­zést a szembenállók által ki­ürített demilitarizált övezet­ben. Ez azonban nem befolyá­solja a béketeremtő erők fel­vonulását: létszámuk már har­minchatezerre emelkedett, s még huszonnégyezer külföldi fegyveres érkezését várják. A boszniai kormány elutasította a több száz szerb hadifogoly szabadon bocsátását. Az IFOR-erők balesete az ország északi részében tör­tént. Magiajtól nyugatra egy svéd járőr páncélos autója alatt robbant akna, két katona súlyosan megsebesült - egy­­egy lábukat amputálni kellett -, négyen könnyebben megse­besültek. Gradacacnál egy amerikai járőr hajtott aknára, de itt senki sem sebesült meg - jelentette újvidéki tudósítónk. A boszniai kormány elutasí­totta a több száz szerb hadifo­goly szabadon bocsátására vo­natkozó kérést, s emiatt kése­delmet szenved a teljes fogoly­csere lebonyolítása - jelentette be tegnap Szarajevóban Jac­ques de Maio, a Nemzetközi Vöröskereszt szarajevói képvi­selője. A muzulmán vezetés arra hivatkozott, hogy a szerb hatóságok még nem tisztázták, mi lett a sorsa annak a több ezer muzulmánnak, akik ta­valy júliusban, a kelet-boszniai srebrenicai muzulmán területi beszögellés elleni szerb táma­dás után tűntek el. De Maio azt is elmondta, hogy a horvá­­tok és a szerbek készen lettek volna foglyaik elengedésére. Népvándorlók, koporsókkal A nemzetközi közvetítők min­den igyekezete és Szlobodan Milosevics elnök felhívása elle­nére, a hétvégén megindult a tö­meges népvándorlás a szaraje­vói szerb negyedekből - állítják a Paléból tudósító szerb újságí­rók. Az emberek értékesebb in­góságaikat összecsomagolják, a többit megsemmisítik, házukat felgyújtják. Kiürültek a szerb városrészben levő gyárcsarno­­kok is, miután a paléi hatóságok a gépeket leszerelték, és isme­retlen helyre szállították, így óhatatlanul a munkásoknak is távozniuk kell. A temetőkben folyik a holtak exhumálása, akad család, amelyik öt bádog­koporsóval indul útnak - íja az újvidéki Dnevnik napilap. Mostarban továbbra is rend­kívül feszült a helyzet, bár a hétvégén Klaus Kinkel német külügyminiszter ígéretet ka­pott a bosnyák és a horvát kö­zösség vezetőitől, hogy útját állják az összetűzéseknek, és végrehajtják a daytoni megál­lapodásból eredő kötelezettsé­geket. A dokumentum szerint e hét végéig kellene megalakí­tani a vegyes lakosságú negye­deket, amit a horvátok kitartó­an elleneznek, saját horvát ne­gyedeket követelve maguk­nak. Ezzel egyidejűleg meg­szűnne az úgynevezett „Hercegboszna” horvát bábál­lam is, hadseregét feloszlatnák. Első alkalommal tartották meg a délszláv béketeremtési műveletben részt vevő orszá­gok nagyköveteinek együttes ülését hétfőn a NATO brüsszeli központjában. A 16 tagország, és az IFOR-misszi­­óban közreműködő 18 nem tagállam képviselői a tervek szerint rendszeresen tartanak majd hasonló tanácskozáso­kat. A térségben tett múlt he­ti látogatásáról az észak-at­lanti szervezet nagyköveti ta­nácsának beszámolva Javier Solana NATO-főtitkár Szara­jevót és Mostart jelölte meg mint a két legveszélyesebb problémaforrást — jelentette brüsszeli tudósítónk. Az ülés­re meghívott Csurkin orosz nagykövet élesen ellenezte a tömegsírok feltárását, szerin­te ez nem tartozik az IFOR feladatkörébe. Lengyel, dán és orosz tranzit Lengyelország és Dánia jegy­zékben kérte a magyar kor­mányt, hogy engedélyezze a boszniai nemzetközi béke­misszióban (IFOR) részt vevő katonái áthaladását - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a külügyi szóvivő. Szentiványi Gá­bor elmondta, hogy a lengyel és a dán katonák főként vasúton mennek majd­­ keresztül Ma­gyarországon. A vasúton törté­nő áthaladást kérte Oroszország is. Az orosz IFOR-egység szá­mára már korábban engedé­lyezték, hogy a légi szállítások­hoz igénybe vegyék Magyaror­szág légterét. A külügyi szóvivő szerint a lengyel, dán és az orosz katonák esetében is csak átvo­nulásról van szó, tehát nem fog­nak magyar területen állomá­sozni. Az említett csapatok ja­nuár 20-án kezdik meg az átvo­nulást, amely várhatóan február első hetében fejeződik be. Egyelőre nem lesz magyar nagykövet Belgrádban Magyarország figyelemmel kíséri Belgrád nemzetközi kapcsolatainak alakulását, s valószínűleg az Európai Unió lépéseivel összhangban fogja nagyköveti szintre emelni a magyar-jugoszláv diplomá­ciai viszonyt. Szentiványi Gá­bor külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország - bár ön­állóan fog dönteni belgrádi nagykövet kiküldéséről - a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően igyekszik csatlakozni a nemzetközi közösség, illetve az Európai Unió Kis-Jugo­szláviával kapcsolatos állás­­foglalásaihoz, lépéseihez. Menekülnek a szerbek Szarajevóból Késik a hadifoglyok szabadon bocsátása KÜLFÖLD Merényletektől tartanak az autonóm területeken MH-Tel-Aviv/MTI__________ Izraelben kezdett tegnap láto­gatást Al Gore amerikai alel­­nök, aki az izraeli-palesztin bé­kefolyamat felgyorsítása érde­kében tárgyalásokat folytat a palesztin vezetés képviselőivel is. Gore Kairóból érkezett Tel- Avivba. Az amerikai alelnök ma előbb Simon Peresz izraeli kor­mányfővel tárgyal, majd a cisz­­jordániai Jerikóba utazik, ahol Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet veze­tőjével találkozik. A Palesztin Nemzeti Ható­ság szerint palesztin vezetők el­leni merényletek várhatók a Hamasz és az Iszlám Dzsihád részéről a szombati autonómia­választások előtt. Izrael tegnap szabadon en­gedte azoknak a palesztin fog­lyoknak az utolsó csoportját is, akiknek szabadlábra helye­zéséről a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezettel állapodott meg. Hanan Asravi ismert palesztin aktivista egy falragaszra mutat, amely arra figyel­mezteti az izraeli személyazonossági igazolvánnyal rendelkező arabokat, hogy ne szavazzanak a január 20-ai palesztin választásokon, ha nem akarják elveszteni iga­zolványukat. A hamis állítást tartalmazó hirdetményt Kelet-Jeruzsálemben helyez­ték el ismeretlen személyek FOTÓ: REUTER Vita az osztrák parlamentben A néppárt az FPÖ mellé állt MH-Bécs_______________ A jobboldali szabadságpárt (FPÖ) alig ismert politikusa nyerte el az osztrák parlament tegnapi alakuló ülésén az egyik alelnöki posztot, miután az eredeti jelölt, a posztot ed­­ dig is betöltő Herbert Haupt az első szavazási menetben nem kapott többséget. Az ülés előestéjén rendezett televíziós vitában a szociálde­mokrata párt (SPÖ), a Zöldek és a Liberális Fórum képviselő­je határozottan elutasította, hogy szabadságpárti politikust válasszanak alelnöknek. Az SPÖ-vel koalícióra készülő néppárt (ÖVP) képviselője csak Herbert Haupt személyét kifogásolta. Az FPÖ szélső­­jobboldali vezére, Jörg Haider azonban mindenképp ragasz­kodott ahhoz, hogy az egyik al­elnök pártjából kerüljön ki. Haider a televíziós vitában sem vonta vissza a náci Waffen SS-t dicsőítő korábbi állásfogla­lását, sőt ellentámadásba len­dült: egykori vezető szociálde­mokrata politikusok náci múlt­ját emlegette fel, dossziéba ren­dezett írásos bizonyítékokat lo­bogtatva. A 183 tagú új parlamentben az SPÖ-nek 71, az ÖVP-nak 53, az FPÖ-nek 40, a Liberális Fórumnak 10, a Zöldeknek 9 képviselői helye van. Az 53 éves FPÖ-s Willi Brauneder végül is saját pártja és az ÖVP képviselőinek szavazataival szerezte meg a parlament egyik alelnöki posztját. Az el­nöki és a másik alelnöki poszt­­ ra ismét Heinz Fischer szociál­demokrata, illetve Heinrich Neisser néppárti politikust vá­lasztották a honatyák. • Szászi Júlia 1996. JANUÁR 16., KEDD Orosz ostrom • Folytatás az 1. oldalról Az ostromló orosz gyalogság­nak, illetve a rohamosztagok­nak sikerült kétszer áttörni a csecsen védvonalat és behatol­ni a falu központjába. Ezt elis­merte Dudajev szóvivője, Mov­­ladi Udugov is a Szabadság rá­diónak nyilatkozva. Ezzel szemben azt állította, hogy az ostromlókat mindkét alkalom­mal visszavetették. Orosz állítás szerint kilenc túsz kiszabadult és megöltek 60 csecsen terroristát, 15-öt megsebesítettek, illetve töb­bet foglyul ejtettek. Az ost­romlók vesztesége 4 halott és 25 sebesült volt. Ezzel szem­ben Udugov azt állította, hogy hét csecsen halt meg és kilen­cen megsebesültek. A telepü­lés utcáin 34 orosz katona holttestét számolták össze. A túszok közül Udugov szerint az orosz támadás következté­ben 15 életét vesztette, több tucat pedig megsebesült. Az állításokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni, miu­tán az orosz erők a helyszínen tartózkodó újságírókat három kilométernél nem engedték közelebb a faluhoz. Dudajev elnök környezete tartja a kap­csolatot a fegyveresekkel. A terroristákat vezető Szalmán Radujev cáfolta a túszok kivé­­gezését és közölte: nincs ilyen szándékuk. Borisz Jelcin elnök úgy véle­kedett, hogy a „jól előkészí­tett” túszmentő akciót sikerül estig befejezni. Az elnök újság­íróknak nyilatkozva elmondta, hogy amint az utolsó túsz is el­hagyja a települést, „a terroris­tákat meg kell semmisíteni”. Jelcin a terrorizmus elleni cse­­csenföldi kíméletlen fellépés­ről beszélt, de nem közölte, hogy a terrortámadás után le­csapnak-e Dudajevre, amit azonban valószínűsítettek az elnök szavai. Moszkvában belpolitikai vi­hart kavart a túszmentő had­művelet. Szergej Kovaljov, az ismert emberjogi harcos az ost­rom leállítására szólította fel Jelcint, „értelmetlen mészárlás­nak” nevezve a támadást. A kommunisták máris bizalmat­lansági indítvány fontolgatnak a kormány ellen, noha még össze sem ült a duma. Vezérük, Gennagyij Zjuganov szerint tragikus következménnyel jár majd Oroszországra és Jelcinre nézve a túszdráma. A Jabloko liberális tömörülés jelezte, hogy támogatja a bizalmatlan­­sági indítványt. A szélsősége­sen nacionalista Zsirinovszkij viszont lelkesen helyeselte a túszmentő akciót. Tekintettel a katonai akció­ra, az orosz televíziónak mind az egyes, mind pedig a kettes csatornája levette hétfő esti műsoraiból a szórakoztató programokat. A Pervomajszkoje körzeté­ben zajló ütközettel egy idő­ben Csecsenföldön is kiélező­dött a helyzet - jelentette moszkvai tudósítónk. A kora délutáni órákban nagy erejű pokolgép robbant Groznijban, a Kozmosz elnevezésű, amúgy is erőteljesen megrongált mozi környékén. Az áldozatokról nem érkeztek jelentések. A TASZSZ azt jelentette, hogy a fővárosba visszaszivárgó cse­csenek tüzet nyitottak a bel­ügyminisztérium raktárépüle­teire, és több ponton támadást indítottak a Groznijban állo­másozó orosz alakulatok állá­sai ellen. Elképzelhető, hogy Hervé de Charette francia külügymi­niszter a közeli napokban Moszkvába utazik, s ott a cse­­csenföldi helyzetről tárgyal majd az orosz illetékesekkel - szivárogtatták ki hétfőn párizsi diplomáciai források az MTI szerint. A francia külügymi­nisztérium szóvivője nem zárta ki az utazás lehetőségét, de nem volt hajlandó konkrét idő­pontot említeni. Párizs vélemé­nye szerint a csecsenföldi konf­liktusra csak tárgyalások és párbeszéd útján lehet megol­dást találni. Távozik Andreasz Papandreu Reuter Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, aki nyolc hete kórházi ápolásra szorul, teg­nap bejelentette lemondását, s felszólította pártját, a Pán­­hellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK), hogy gyorsan vá­lassza meg utódját. „Nyilván­való, hogy az ország nem ma­radhat a bénultság állapotá­ban betegségem miatt” - írta a lemondását bejelentő levél­ben a 76 éves kormányfő párt­ja vezető testületének. A PA­SZOK parlamenti frakciója azonnal kezdte meg az új kor­mányfő személyének kivá­lasztását, mert az ország gondjai nem várhatnak, írta Papandreu. A PASZOK köz­ponti bizottsága szerdán ül össze, hogy hivatalosan is fel­szólítsa a 170 tagú szocialista frakciót az új vezér megvá­lasztására - mondta Kosztasz Szkandalidisz, a párt főtitká­ra. Az új kormányfő megvá­lasztására akár már csütörtö­kön sor kerülhet. A legesélye­sebbek a miniszterelnöki poszt betöltésére Geraszi­­mosz Arszenisz védelmi mi­niszter és a korábbi ipari mi­niszter, Kosztasz Szimitisz. Amikor Andreasz Papandreu 1993-ban újra elfoglalta a görög kormányfői széket, sokan kétel­kedtek abban, hogy 1988-as szívműtéte óta folyamatosan romló egészségi állapota alkal­massá teszi őt a kormányzásra. Az egykor dörgő hangú, maga­biztos politikus végül több rosszullét után tüdőgyulladás­sal került az athéni Ónasszisz szívklinikára. Előbb lélegezte­tőkészülékre kapcsolták, ké­sőbb vese- és szívelégtelenség is fellépett nála. Papandreu az athéni egyete­men jogot, majd az amerikai Harvardon közgazdaságtant ta­nult. 1940-ben az Egyesült Álla­mokba emigrált. 1961-ben ha­zatért Görögországba, s hama­rosan politizálni kezdett. A dik­tatúra elől külföldre menekült, majd 1974-ben visszatért Gö­rögországba, s megalapította a Pánhellén Szocialista Mozgal­mat, amelynek vezetőjeként 1981-ben került először kor­mányra, s volt miniszterelnök egészen 1989-ig. A pártot kor­rupciós botrányok sorozata kezdte ki, amelynek következ­ménye a hatalom elvesztése lett. Papandreu ellen eljárás indult, de hamarosan tisztázták a vá­dak alól. 1993-ban a PASZOK elsöprő győzelmet aratott a vá­lasztásokon,­­ Papandreu, a párt vasöklű vezetője ülhetett is­mét a kormányfői székbe. Ha­talmi ambícióit a pártján belül sokan rossz szemmel nézték, belső ellenzéke fiatalítást köve­telt. Papandreut azért is bírál­ták, mert nyilvánvalóvá vált, hogy lépéseit a háttérből máso­dik felesége, a 40 éves Dimitra Liani irányítja. Papandreu annyira félt a hatalom elveszté­sétől, hogy soha nem merte megmondani, kit látna szívesen pártja élén, így most - mondják megfigyelők - a PASZOK úgy járhat, mint annak idején Nagy Sándor birodalma: amikor a macedón uralkodó meghalt, bi­rodalma is szétesett, mert nem tudtak dönteni az utódlásról. A különböző csoportok máris építgetik harcállásaikat: az egyik oldalon Dimitra Liani és Papandreu régi bizalmasa, Akisz Cohacopulosz szervezi táborát, míg velük szemben a kormányfő kritikusaihoz tarto­zó Kosztasz Szimitisz volt ipari miniszter, Theodorosz Panga­­losz, az európai ügyek volt mi­nisztere és a kormányfővel csu­pán névrokon Vasszo Papand­reu volt európai biztos áll. Le­hetséges utódként emlegetik még Geraszimosz Arszenisz védelmi minisztert is. A PA­­SZOK-on belül nehezen megjó­solható kimenetelű hatalmi osz­tozkodás veheti kezdetét. • Dajka Béla AI Rg^mNSZFgR Epizodistából főszereplők Szalmán Radujev, a csecsen terroristák vezére egy héttel ezelőtt jó­szerével az ismeretlenség homályából bukkant elő, amikor Samil Baszajevhez, a bugyonnovszki túszejtőhöz hasonló terrorcselek­ménnyel megleckéztette Oroszországot. A csecsen hadúr előéleté­ről meglehetősen keveset tudni. Életkorát az orosz lapok 27-28 évre becsülik és a sajtójelentések abban sem csengenek egybe, hogy a Magányos Farkasok szakállas vezére Dzsohar Dudajev csecsen el­nök lányának vagy unokahúgának a férje. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség úgy tudja, hogy Radujev korábban a Komszomol te­rületi vezetője volt, később pedig Gudermesz egyik elöljárója. Ő volt az, aki az elmúlt hónapban rövid időre visszafoglalta az oroszok­tól Gudermeszt. Radujevnek tulajdonítják azt a mondást is, hogy „az egész Kaukázust lángba kell bontani”. Ennek a fenyegetésnek a valóra váltásától állítólag eddig csak az tartotta vissza, hogy az oro­szok válaszlépésként teljes klánjának kiirtását helyezték kilátásba. A túszdráma utolsó felvonásában főszerepet kapott Mihail Bar­­szukov karrierjének eddigi legnagyobb kihívása elé került, ami­kor parancsot adott az orosz erőknek a csecsenek által elfoglalt Pervomajszkoje megrohamozására. A túszszabadítási akciónak nevezett ostrom szerencsétlen kimenetele esetén könnyen bűn­bakot csinálhatnak belőle. A 48 esztendős Barszukov egész pá­lyafutása a Kremlhez kötődik, s csak tavaly júliusban lépett ki az árnyékból, amikor Jelcin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat élére helyezte. A KGB romjain létesült kémelhárító szolgálat vezető­jeként Barszukov feladata a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a rendőrségi korrupció elleni harc. Ő ad parancsokat az Alfa és a Vimpel elitegységeknek, amelyeket a túszejtő csecsenek ellen is bevetettek. Barszukovtól a Szövetségi Biztonsági Szolgálat meg­újítását várják. Eddigi működésének eredményességét nehéz megítélni, a Moszkovszkij Komszomolec című lap ugyanakkor nemrég azt írta róla, hogy nagy tekintélyre tett szert. A szolgálat berkeiben közismert rendkívüli keménysége.

Next