Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám)

1996-02-16 / 40. szám

1996. FEBRUÁR 16., PÉNTEK A Hágába szállított Djukics találmánya a repülőbomba Milosevicsre kínos magyarázkodás vár MH-Újvidék/MTI__________ Az öthatalmi összekötő cso­port szombaton kezdődő római találkozóján - amelyen részt vesz Milosevics szerb, Tudjman horvát és Izetbegovic bosnyák el­ök is - a daytoni megállapo­dás végrehajtásával kapcsola­tos és mindhárom fél számára elfogadható koncepciót ter­jesztenek be - állítják belgrádi diplomáciai körökben. Szerb vélemény szerint a békefolya­matot eddig leginkább a bos­nyák fél veszélyeztette a szerb tisztek elrablásával. Az amerikaiak által kezde­ményezett és váratlanul öszsze­­hívott értekezleten azonban Milosevics is magyarázkodásra szorul majd, mert a Daytonben vállalt kötelezettség ellenére, továbbra is megtagadja az együttműködést a hágai ítélő­székkel. Tegnap derült ki, hogy még mindig nem adták meg a beutazási vízumot a nemzetkö­zi bíróság leendő belgrádi iro­dája munkatársának, ugyanak­kor ezredessé léptették elő azt a Veselin Sljivancanint, akinek kiadatását már kérték Hágá­ból. Sljivancanin a Jugoszláv Néphadsereg őrnagyaként a vukovári hadműveleteket irá­nyította, és közvetlenül felelős több száz sebesültnek a helyi kórházból való elhurcolásáért és kivégzéséért a hírhedt Ovca­­ra tömegsírnál. A nemzetközi bíróság még két, Szerbiában élő volt J­H-tiszt kiadatását kéri. Ezenkívül semmit sem tesznek a boszniai szerbek két legfelelősebb vezetőjének ki­szolgáltatása érdekében sem, noha Karadzsics a múlt héten is tárgyalt Miloseviccsel, állítják független hírforrások. A paléi rádió jelentette, hogy vizsgálatot indítottak há­rom fogva tartott bosnyák kor­mánykatona ellen, akiket há­borús bűnök elkövetésével, konkrétan szerb civilek meg­gyilkolásával vádolnak. A vád szerint több elfogott szerb ka­tonát is megöltek, előbb szö­késre biztatták, majd hátba lőt­ték őket. A boszniai szerbek ezzel megszegték a múlt héten elfogadott szabályt, hogy csak a hágai bíróság jóváhagyásával indíthatnak eljárást háborús bűnök ügyében. Az IFOR-szó­vivő bejelentette, hogy katoná­ik legközelebb nem ismétlik meg a múlt heti mulasztást, és le fogják tartóztatni Radovan Karadzsicsot, ha megkísérel át­haladni valamelyik ellenőrző ponton. A békeerők tagjait fel­készítették arra, hogy felismer­jék a körözött háborús bűnösö­ket. Mint kiderült, Karadzsics és munkatársai előkelő Merce­des és BMW gépkocsikon utaz­tak Paléból Banja Lukára, en­nek ellenére az IFOR-katonák ellenőrzés nélkül továbbenged­ték őket. Szarajevóban cáfolták, hogy a Hágába szállított Djordje Djukics tábornok gyengélke­dett volna a börtönben, s azt is, hogy szívpanaszai lettek volna. Tavaly hasnyálmirigyműtéten esett át, de azóta felépült. Ezzel szemben kiderült, hogy az ő „találmánya” a rakétamotorral felszerelt, 250-300 kilogram­mos repülőbomba, amely igen nagy pusztítást okozott a bosz­niai városokban. Aleksza Krsmanovics ezredes a szaraje­vói börtönben felelősnek mon­dotta magát a lakónegyedeket ért tüzérségi támadásokért, és maga kérte, hogy szállítsák Há­gába, ahol majd „magyarázat­tal szolgál”. Szarajevóban már­is megszüntették a szerdán be­indított autóbuszjáratot a vá­rosközpont és a még szerb el­lenőrzés alatt levő Ilidza elővá­ros között, miután már az első buszra rálőttek, és három utast megsebesítettek. Hans van den Broek, az Európai Unió külügyi biztosa nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a belgrádi gazda­sági bíróság megsemmisítette a Studio B nevű független szer­biai televízió- és rádióállomás privatizációját, s a városi ön­­kormányzat ellenőrzése alá vonta. A horvátországi Lipovac környékén rálőttek az ENSZ egyik helikopterére csütörtök délután - jelentette be Susan Manuel, az ENSZ belgrádi szó­vivője. A kézifegyverekből le­adott lövések senkit sem sebe­­sítettek meg. Az IFOR-erők­­ben szolgálatot teljesítő magyar hídépítő zászlóalj megkezdte a Nova Gradiska-i Száva-híd új­jáépítését s egy pontonhíd léte­sítését - jelentette csütörtökön ,a Beta és a Tanjug. • Folytatás az 1. oldalról Jelcin kiállt a reformok folyta­tása mellett, de „nem minden áron”. Közölte, kész kiigazítani a változtatásokat, de elutasítja a múltat, az utópiát, a dogmá­kat. Hangsúlyozta, hogy a poli­tikai pragmatizmus híve, s fel­hívta a figyelmet arra, hogy a hibák ellenére szembetűnően mutatkoznak a reformeredmé­nyei, új politikai rendszer jött létre és a sajtó valóban szabad­dá vált. Kifejtette: 1993-ban az iránta való bizalomról tartott népszavazással a választók ke­zébe tette le sorsát. Most vi­szont nemcsak róla, hanem Oroszországról is szó van, s mindent meg kell tenni, hogy „az ország ne pusztuljon el a múlt vörös kerekei alatt”. Jelcin beszédében hangsú­lyozta, hogy a csecsen válság mihamarabbi megoldására tö­rekszik, s úgy vélekedett, hogy az elnökválasztásig rendezhető a válság. De hozzáfűzte, hogy a felégetett föld taktikája sehova sem vezet. Szót emelt az ellen, hogy Csecsenföldről egyszerű­en csak kivonják a csapatokat, mert ez a lépés szerinte véron­táshoz és az afganisztánihoz ha­sonló helyzethez vezetne. Az elnök azt is mondta, hogy a lá­zadó csecsen vezetőket el kell ítélni és ki kell végezni. Az Orosz Kommunista Párt moszkvai országos kongresszu­sa támogatásáról biztosította csütörtökön a pártot vezető Gennagyij Zjuganov elnökké jelölését, s egyben felkérte a politikust, hogy induljon a vá­lasztáson. Zjuganov közölte: „áll elébe” az újraválasztásáért harcba szálló elnök kihívásá­nak és „könnyen sebezhető el­lenfélnek” nevezte Jelcint. Az orosz csapatok csütörtö­kön hozzáláttak a volt csecsen elnöki palota elpusztításához: felrobbantották a csecsen füg­getlenség jelképévé vált grozni­­ji épület egy részét. Egy fehér házi illetékes kö­zölte: az Egyesült Államok nem kíván véleményt mondani Borisz Jelcin elnök­jelöltségé­ről, mivel az orosz nép belügyé­­nek tekinti, hogy kit fog megvá­lasztani államfőnek júniusban. Reformok, de nem minden áron Borisz Jelcin indul az orosz elnökválasztáson Borisz Jelcin tegnap bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, majd hamisítatlan kampánylépésként leváltotta az állami tévé megbízott elnökét FOTÓ: REUTER KÜLFÖLD - BELFÖLD T­ÉLI VÁSÁR iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­ii­­ i­ii JOBBNÁL IS JOBB ARAK janii 20% 30% 50% Magyar Hírlap . Fizethet a munkáltató Feketemunkáért 3 millió forintos bírság is kiróható MH-információ Akár hárommillió forintos büntetést is fizethet majd az a munkáltató, aki feketén dol­goztat embereket - derült ki az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) bér- és munkaügyi bi­zottságának tegnapi ülésén, ahol a munkáltatók képviselői azt kifogásolták, hogy a feke­tén munkát vállalókat ezek után sem akarja büntetni az állam. A széles körben elterjedt feketemunkát akarja felszá­molni a kormány, ezért sze­retné rövidesen megszigoríta­ni a munkaügyi ellenőrzést. A jövő héten pénteken az ÉT plenáris ülésén a szakszerve­zetek és a munkáltatók első emberei tárgyalják a témát a kormány képviselőivel, meg­egyezésük esetén a parlament elé kerül a törvényjavaslat, s lehet, hogy már a második fél­évben a keményebb feltételek alapján büntetnek majd a munkaügyi ellenőrök. Az új rendszer szerint több foglalkoztatási nyilvántartást is kell vezetni majd (köztük egy, a régi munkakönyvhöz hasonlót), ezek híján a cége­ket 50 ezertől hárommillió fo­rintos büntetéssel sújthatják a hatóságok, mint ahogy akkor is, ha nem foglalják írásba a munkaszerződést. A büntetés annál nagyobb, minél több embert és minél hosszabb ideig alkalmaz a cég feketén. Az eddigiekhez hasonlóan igyekeznek majd lefülelni az ellenőrök azokat a cégeket, amelyek például a fiatalabba­kat igazságtalanul előnyben részesítik a foglalkoztatás so­rán, nem fizetik ki a minimál­bért, illetve nem adják ki a munkavállalóiknak az őket megillető igazolásokat pél­dául a távozásuk után. A munkáltatók szakértői tegnap élesen ellenezték az ötletet, hogy a cég megbünte­tésén kívül súlyos visszaélések esetén magát a feketefoglal­koztatásért felelős alkalma­zottat (munkaügyi szakem­bert) is megbüntessék maxi­mum 200 ezer forintra. A cé­gek képviselői ugyanakkor azt javasolták, hogy a feketén dolgozó munkavállalókat is büntesse a törvény. Ennek a kormányzat szerint jogilag nincs akadálya, de az ilyen munkát végzők kiszolgálta­tottságára való tekintettel ma nem akarják bevezetni a bün­tetést. A munkáltatók egyik szakértője lapunknak el­mondta: attól tartanak, hogy az új törvény nem fékezi majd meg az igazi feketegazdasá­got, nem jelent gátat a maffiá­nak, mert vannak munkálta­tók, akiket eddig sem mertek ellenőrizni a felügyelők. An­nak viszont megvan a veszé­lye, hogy csak a néha szabály­talankodó „szürkén” foglal­koztató cégek kerülnek még nehezebb helyzetbe. •D­ V.J. Horn Gyulát fogadta a pápa Budapesti kérés a szlovákiai magyarság ügyében • Folytatás az 1. oldalról A bíboros a találkozón elis­merően szólt az egyházi ingat­lanok visszaadását célzó ma­gyarországi megállapodásról. Horn Gyula szerint Sodano hangsúlyozta, hogy „Magyar­­ország egyike azon ritka álla­moknak a kelet-európai tér­ségben, amelyik valóban tesz is az egyház működése érde­kében.” A bíboros ugyanakkor a feltételek további javítását is kérte, mindenekelőtt az egy­házi oktatás területén. Ennek kapcsán került szóba a kon­kordátum kérdése. A Vatikán szerint egy ilyen egyezmény valóban hasznos lehetne, de nem feltétlenül ez az egyetlen útja a további előrelépésnek. Sok esetben hasznosabbak le­hetnek a körülményekhez gyorsan igazodó, hamarabb kidolgozható és életbe léptet­hető részmegállapodások. A kérdés alaposabb tanul­mányozására a felek munka­­bizottságok kölcsönös felállí­tásában állapodtak meg egy­mással. A Sodanóval folyta­tott tárgyaláson is szó volt a határokon túl élő magyar ki­sebbségek helyzetéről, s külö­nösen a szlovákiai nyelvtör­vényről, amelyik a katolikus egyház aggályait is kiváltotta. A pápa magyarországi láto­gatásával kapcsolatban feltett kérdésre Horn Gyula el­mondta, hogy II. János Pál nagy várakozással tekint az esemény elé. Az utazás pon­tos időpontjának, programjá­nak és időtartamának rögzíté­se azonban előreláthatólag húsvétig várat még magára. A mindmáig függőben lévő, és minden mást is nagymérték­ben befolyásoló kérdés az, hogy létrejön-e a pápa Ma­gyarországra tervezett öku­menikus találkozója II. Alek­­szij moszkvai pátriárkával. Horn Gyula olaszországi látogatását az olasz tömegtá­jékoztatási eszközök az ilyen eseményeknél megszokott szűkszavúsággal tálalták. Az állami televízió egyik csator­nájának késői híradása, vala­mint az Il Messagero és a La Repubblica című napilapok számoltak csak be egy-egy rö­vid hírben az eseményről. • Petőcz György MH-információ Kuncze Gábor belügyminisz­ter támogatja a kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosának tervezett vizsgálatát, amely a­ romák és a rendőrség viszo­nyát kívánja tisztázni. A belügyminiszterrel folytatott tegnapi konzultációjáról Kal­tenbach Jenő kisebbségi om­budsman tájékoztatta a sajtó munkatársait. A tájékoztatón részt vett Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke is, aki a hivatal kezdeményezésére megbeszélést folytatott az országos kisebbségi önkor­mányzatok elnökeivel. Az Országgyűlési Biztosi Hivatal és a Belügyminiszté­rium együttműködése lénye­gesen megkönnyíti, hogy az ombudsman tárgyilagos mó­don vizsgálhassa meg a rend­őrség cigányokkal kapcsola­tos magatartását. “"A rádió elnöke és a kisebb­ségi vezetők tegnap a nemze­­tiségi,lműsorok jövőjéről tár­gyaltak. A Magyar Rádió or­szágos és regionális műsorai jelenleg hat nyelven sugároz­nak nemzetiségi műsort. A rádió elnöke, egyetért az országos kisebbségi önkor­mányzatokkal abban, hogy a többi kisebbség számára is le­hetővé kell tenni anyanyelvi műsorok sugárzását, de ehhez egyelőre nem adottak a felté­telek. Szirányi János elnök szerint az igazi megoldást az jelentené, ha a kisebbségi műsorokat önálló frekvenciá­val bíró regionális stúdiók hálózata sugározná, ezáltal megoldódna az a probléma is, hogy az országgyűlési közve­títések miatt gyakorta elma­radnak műsorok, így többek között a Kossuth URH sávján sugárzott nemzetiségi műso­rok is. Adott esetben a körze­ti stúdiók összekapcsolásával országos adást is sugározni le­hetne. Az ombudsman és az or­szágos kisebbségi önkor­mányzatok egyetértenek ab­ban, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák zömét még nem sikerült megoldani. Változatlanul tisztázatlan a kisebbségi önkormányzatok jogállása, megoldatlan finan­szírozásuk és az Országgyűlés még nem talált megnyugtató megoldást a kisebbségek par­lamenti képviseletére. •Z.J. A rádió elnöke bővítené a kisebbségi műsorokat Kisebbségi műsorok a Magyar Rádióban Nyelv Időtartam Sáv/stúdió Német, szlovák, napi 30 perc országos Kossuth URH román, szerb, horvát________________________________ Német, szlovák, napi 90 perc pécsi ségor stúdió román, szerb, horvát Szlovák ________ heti 25 perc ______miskolci stúdió Szlovén heti 25 perc győri stúdió A Pentagon cáfol MH-információ Az amerikai védelmi miniszté­rium cáfolta, hogy a boszniai békemisszió befejezése után Magyarországon maradnának amerikai katonai egységek. „Az Egyesült Államok vé­delmi minisztériuma a jelenlegi boszniai misszió befejeztével nem tervezi az amerikai IFOR- kontingens további magyaror­szági állomásoztatását” - kö­zölte a Pentagon. Az USA bu­dapesti nagykövetsége körle­vélben hívta fel a cáfolatra a szerkesztőségek figyelmét. Az amerikai katonák hosszabb tá­vú magyarországi jelenlétéről azt követően röppentek fel hí­rek, hogy John P. White ameri­kai védelmi miniszterhelyettes szerdai taszári látogatásán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IFOR-mandátum le­járta után is maradjanak ameri­kaiak a taszári bázison. Ameri­kai diplomáciai források az MH-nak elmondták: az ügy po­litikai és katonai oldalaitól füg­getlenül már az a tény is a tartós magyarországi berendezkedés ellen szól, hogy a katonai ki­adások lefaragása miatt az Egyesült Államok világszerte csökkenti külföldi katonai je­lenlétét és sorra számolja fel tá­maszpontjait. •B.T.J. Elhunyt Straub F. Bruno Nyolcvankét éves korá­ban csütörtökön elhunyt Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas biokémikus - tudatta a táv­irati irodával az MTA Bio­lógiai Tudományok Osztá­lya. Straub professzor ki­emelkedő szerepet játszott a magyar biológia fejlődé­sében és a nemzetközi tu­dományos kapcsolatok ki­építésében. Alapító főigaz­gatója volt a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának, hosszabb ideig az Akadé­mia alelnöke volt. 1988-89- ben a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Az elhunyt tudóst az Akadémia saját halottjá­nak tekinti. Temetéséről később intézkednek. Anna Frank emlékén marakodnak MH-információ__________ Jogi perpatvar tört ki a bázeli Anna Frank Alap és az amsz­terdami Anna Frank Alapít­vány között a mártírhalált halt zsidó lány emlékével kap­csolatban. Anna édesapja, a holocaus­tot túlélő egyetlen családtag Auschwitz felszabadítása után Bázelben telepedett le. Itt ad­ta ki lánya naplóját és hozta létre a róla elnevezett alapot. Az amszterdami Achterhuist viszont az Anna Frank Ala­pítvány tartja fenn. (Itt rejtő­zött a Frank család és itt írta híres naplóját Anna, amíg egy besúgó fel nem adta őket a Gestapónak.) A The International Tribune című lap szerint az Anna Frank Múzeumnak he­lyet adó épület sürgős re­konstrukcióra szorul, ezért az alapítvány nemzetközi gyűjtő­akcióba kezdett, hogy tízmil­lió dollárt teremtsen elő a cél­ra. A bázeli szervezet viszont úgy értékelte a lépést, mint „Anna Frank emlékének áru­ba bocsátására tett kísérletet” és ezért a lány nevét áruvéd­jegyként bejegyeztette. Az amszterdami alapítvány sze­rint ugyanakkor Anna 1980- ban elhunyt édesapja csak a napló szerzői jogait hagyta a bázeli alapra és „semmi mást”. A svájci szervezet erre egy zürichi bíróság elé citálta a hol­landokat, ahol az amszterda­mi múzeum igazgatóhelyettese visszautasította a vádat, misze­rint „elkótyavetyélnék Anna Frank ingóságait”. A múze­umban kapható az Achterhu­ist ábrázoló képeslap, de Anna fotóját például nem árulják - mondta. Elismerte ugyanak­kor, hogy „szóba kerültek An­na Frank nevét viselő tollak és naplók eladása, de léggömbök vagy pólók árusítását nem ter­vezik”. A bázeli alap vezetője szerint a múzeum britanniai és amerikai kiállításain bizony árultak pólót és léggömböt is, hozzátéve, hogy - biztos, ami biztos - a bejegyzett márkanév marad. Mint mondta, megérti, hogy az amszterdami múzeum anyagi gondokkal küzd, „de Anna üzenete örök, ezért nem szeretnék, hogy a múzeumból egy, a lourdes-ihoz hasonló”, az üzletet az áhítattal vegyítő emlékhely legyen. • Sz. E.

Next