Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám)
1996-02-16 / 40. szám
1996. FEBRUÁR 16., PÉNTEK A Hágába szállított Djukics találmánya a repülőbomba Milosevicsre kínos magyarázkodás vár MH-Újvidék/MTI__________ Az öthatalmi összekötő csoport szombaton kezdődő római találkozóján - amelyen részt vesz Milosevics szerb, Tudjman horvát és Izetbegovic bosnyák elök is - a daytoni megállapodás végrehajtásával kapcsolatos és mindhárom fél számára elfogadható koncepciót terjesztenek be - állítják belgrádi diplomáciai körökben. Szerb vélemény szerint a békefolyamatot eddig leginkább a bosnyák fél veszélyeztette a szerb tisztek elrablásával. Az amerikaiak által kezdeményezett és váratlanul öszszehívott értekezleten azonban Milosevics is magyarázkodásra szorul majd, mert a Daytonben vállalt kötelezettség ellenére, továbbra is megtagadja az együttműködést a hágai ítélőszékkel. Tegnap derült ki, hogy még mindig nem adták meg a beutazási vízumot a nemzetközi bíróság leendő belgrádi irodája munkatársának, ugyanakkor ezredessé léptették elő azt a Veselin Sljivancanint, akinek kiadatását már kérték Hágából. Sljivancanin a Jugoszláv Néphadsereg őrnagyaként a vukovári hadműveleteket irányította, és közvetlenül felelős több száz sebesültnek a helyi kórházból való elhurcolásáért és kivégzéséért a hírhedt Ovcara tömegsírnál. A nemzetközi bíróság még két, Szerbiában élő volt JH-tiszt kiadatását kéri. Ezenkívül semmit sem tesznek a boszniai szerbek két legfelelősebb vezetőjének kiszolgáltatása érdekében sem, noha Karadzsics a múlt héten is tárgyalt Miloseviccsel, állítják független hírforrások. A paléi rádió jelentette, hogy vizsgálatot indítottak három fogva tartott bosnyák kormánykatona ellen, akiket háborús bűnök elkövetésével, konkrétan szerb civilek meggyilkolásával vádolnak. A vád szerint több elfogott szerb katonát is megöltek, előbb szökésre biztatták, majd hátba lőtték őket. A boszniai szerbek ezzel megszegték a múlt héten elfogadott szabályt, hogy csak a hágai bíróság jóváhagyásával indíthatnak eljárást háborús bűnök ügyében. Az IFOR-szóvivő bejelentette, hogy katonáik legközelebb nem ismétlik meg a múlt heti mulasztást, és le fogják tartóztatni Radovan Karadzsicsot, ha megkísérel áthaladni valamelyik ellenőrző ponton. A békeerők tagjait felkészítették arra, hogy felismerjék a körözött háborús bűnösöket. Mint kiderült, Karadzsics és munkatársai előkelő Mercedes és BMW gépkocsikon utaztak Paléból Banja Lukára, ennek ellenére az IFOR-katonák ellenőrzés nélkül továbbengedték őket. Szarajevóban cáfolták, hogy a Hágába szállított Djordje Djukics tábornok gyengélkedett volna a börtönben, s azt is, hogy szívpanaszai lettek volna. Tavaly hasnyálmirigyműtéten esett át, de azóta felépült. Ezzel szemben kiderült, hogy az ő „találmánya” a rakétamotorral felszerelt, 250-300 kilogrammos repülőbomba, amely igen nagy pusztítást okozott a boszniai városokban. Aleksza Krsmanovics ezredes a szarajevói börtönben felelősnek mondotta magát a lakónegyedeket ért tüzérségi támadásokért, és maga kérte, hogy szállítsák Hágába, ahol majd „magyarázattal szolgál”. Szarajevóban máris megszüntették a szerdán beindított autóbuszjáratot a városközpont és a még szerb ellenőrzés alatt levő Ilidza előváros között, miután már az első buszra rálőttek, és három utast megsebesítettek. Hans van den Broek, az Európai Unió külügyi biztosa nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a belgrádi gazdasági bíróság megsemmisítette a Studio B nevű független szerbiai televízió- és rádióállomás privatizációját, s a városi önkormányzat ellenőrzése alá vonta. A horvátországi Lipovac környékén rálőttek az ENSZ egyik helikopterére csütörtök délután - jelentette be Susan Manuel, az ENSZ belgrádi szóvivője. A kézifegyverekből leadott lövések senkit sem sebesítettek meg. Az IFOR-erőkben szolgálatot teljesítő magyar hídépítő zászlóalj megkezdte a Nova Gradiska-i Száva-híd újjáépítését s egy pontonhíd létesítését - jelentette csütörtökön ,a Beta és a Tanjug. • Folytatás az 1. oldalról Jelcin kiállt a reformok folytatása mellett, de „nem minden áron”. Közölte, kész kiigazítani a változtatásokat, de elutasítja a múltat, az utópiát, a dogmákat. Hangsúlyozta, hogy a politikai pragmatizmus híve, s felhívta a figyelmet arra, hogy a hibák ellenére szembetűnően mutatkoznak a reformeredményei, új politikai rendszer jött létre és a sajtó valóban szabaddá vált. Kifejtette: 1993-ban az iránta való bizalomról tartott népszavazással a választók kezébe tette le sorsát. Most viszont nemcsak róla, hanem Oroszországról is szó van, s mindent meg kell tenni, hogy „az ország ne pusztuljon el a múlt vörös kerekei alatt”. Jelcin beszédében hangsúlyozta, hogy a csecsen válság mihamarabbi megoldására törekszik, s úgy vélekedett, hogy az elnökválasztásig rendezhető a válság. De hozzáfűzte, hogy a felégetett föld taktikája sehova sem vezet. Szót emelt az ellen, hogy Csecsenföldről egyszerűen csak kivonják a csapatokat, mert ez a lépés szerinte vérontáshoz és az afganisztánihoz hasonló helyzethez vezetne. Az elnök azt is mondta, hogy a lázadó csecsen vezetőket el kell ítélni és ki kell végezni. Az Orosz Kommunista Párt moszkvai országos kongresszusa támogatásáról biztosította csütörtökön a pártot vezető Gennagyij Zjuganov elnökké jelölését, s egyben felkérte a politikust, hogy induljon a választáson. Zjuganov közölte: „áll elébe” az újraválasztásáért harcba szálló elnök kihívásának és „könnyen sebezhető ellenfélnek” nevezte Jelcint. Az orosz csapatok csütörtökön hozzáláttak a volt csecsen elnöki palota elpusztításához: felrobbantották a csecsen függetlenség jelképévé vált grozniji épület egy részét. Egy fehér házi illetékes közölte: az Egyesült Államok nem kíván véleményt mondani Borisz Jelcin elnökjelöltségéről, mivel az orosz nép belügyének tekinti, hogy kit fog megválasztani államfőnek júniusban. Reformok, de nem minden áron Borisz Jelcin indul az orosz elnökválasztáson Borisz Jelcin tegnap bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, majd hamisítatlan kampánylépésként leváltotta az állami tévé megbízott elnökét FOTÓ: REUTER KÜLFÖLD - BELFÖLD TÉLI VÁSÁR iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iii JOBBNÁL IS JOBB ARAK janii 20% 30% 50% Magyar Hírlap . Fizethet a munkáltató Feketemunkáért 3 millió forintos bírság is kiróható MH-információ Akár hárommillió forintos büntetést is fizethet majd az a munkáltató, aki feketén dolgoztat embereket - derült ki az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol a munkáltatók képviselői azt kifogásolták, hogy a feketén munkát vállalókat ezek után sem akarja büntetni az állam. A széles körben elterjedt feketemunkát akarja felszámolni a kormány, ezért szeretné rövidesen megszigorítani a munkaügyi ellenőrzést. A jövő héten pénteken az ÉT plenáris ülésén a szakszervezetek és a munkáltatók első emberei tárgyalják a témát a kormány képviselőivel, megegyezésük esetén a parlament elé kerül a törvényjavaslat, s lehet, hogy már a második félévben a keményebb feltételek alapján büntetnek majd a munkaügyi ellenőrök. Az új rendszer szerint több foglalkoztatási nyilvántartást is kell vezetni majd (köztük egy, a régi munkakönyvhöz hasonlót), ezek híján a cégeket 50 ezertől hárommillió forintos büntetéssel sújthatják a hatóságok, mint ahogy akkor is, ha nem foglalják írásba a munkaszerződést. A büntetés annál nagyobb, minél több embert és minél hosszabb ideig alkalmaz a cég feketén. Az eddigiekhez hasonlóan igyekeznek majd lefülelni az ellenőrök azokat a cégeket, amelyek például a fiatalabbakat igazságtalanul előnyben részesítik a foglalkoztatás során, nem fizetik ki a minimálbért, illetve nem adják ki a munkavállalóiknak az őket megillető igazolásokat például a távozásuk után. A munkáltatók szakértői tegnap élesen ellenezték az ötletet, hogy a cég megbüntetésén kívül súlyos visszaélések esetén magát a feketefoglalkoztatásért felelős alkalmazottat (munkaügyi szakembert) is megbüntessék maximum 200 ezer forintra. A cégek képviselői ugyanakkor azt javasolták, hogy a feketén dolgozó munkavállalókat is büntesse a törvény. Ennek a kormányzat szerint jogilag nincs akadálya, de az ilyen munkát végzők kiszolgáltatottságára való tekintettel ma nem akarják bevezetni a büntetést. A munkáltatók egyik szakértője lapunknak elmondta: attól tartanak, hogy az új törvény nem fékezi majd meg az igazi feketegazdaságot, nem jelent gátat a maffiának, mert vannak munkáltatók, akiket eddig sem mertek ellenőrizni a felügyelők. Annak viszont megvan a veszélye, hogy csak a néha szabálytalankodó „szürkén” foglalkoztató cégek kerülnek még nehezebb helyzetbe. •D V.J. Horn Gyulát fogadta a pápa Budapesti kérés a szlovákiai magyarság ügyében • Folytatás az 1. oldalról A bíboros a találkozón elismerően szólt az egyházi ingatlanok visszaadását célzó magyarországi megállapodásról. Horn Gyula szerint Sodano hangsúlyozta, hogy „Magyarország egyike azon ritka államoknak a kelet-európai térségben, amelyik valóban tesz is az egyház működése érdekében.” A bíboros ugyanakkor a feltételek további javítását is kérte, mindenekelőtt az egyházi oktatás területén. Ennek kapcsán került szóba a konkordátum kérdése. A Vatikán szerint egy ilyen egyezmény valóban hasznos lehetne, de nem feltétlenül ez az egyetlen útja a további előrelépésnek. Sok esetben hasznosabbak lehetnek a körülményekhez gyorsan igazodó, hamarabb kidolgozható és életbe léptethető részmegállapodások. A kérdés alaposabb tanulmányozására a felek munkabizottságok kölcsönös felállításában állapodtak meg egymással. A Sodanóval folytatott tárgyaláson is szó volt a határokon túl élő magyar kisebbségek helyzetéről, s különösen a szlovákiai nyelvtörvényről, amelyik a katolikus egyház aggályait is kiváltotta. A pápa magyarországi látogatásával kapcsolatban feltett kérdésre Horn Gyula elmondta, hogy II. János Pál nagy várakozással tekint az esemény elé. Az utazás pontos időpontjának, programjának és időtartamának rögzítése azonban előreláthatólag húsvétig várat még magára. A mindmáig függőben lévő, és minden mást is nagymértékben befolyásoló kérdés az, hogy létrejön-e a pápa Magyarországra tervezett ökumenikus találkozója II. Alekszij moszkvai pátriárkával. Horn Gyula olaszországi látogatását az olasz tömegtájékoztatási eszközök az ilyen eseményeknél megszokott szűkszavúsággal tálalták. Az állami televízió egyik csatornájának késői híradása, valamint az Il Messagero és a La Repubblica című napilapok számoltak csak be egy-egy rövid hírben az eseményről. • Petőcz György MH-információ Kuncze Gábor belügyminiszter támogatja a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tervezett vizsgálatát, amely a romák és a rendőrség viszonyát kívánja tisztázni. A belügyminiszterrel folytatott tegnapi konzultációjáról Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tájékoztatta a sajtó munkatársait. A tájékoztatón részt vett Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke is, aki a hivatal kezdeményezésére megbeszélést folytatott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. Az Országgyűlési Biztosi Hivatal és a Belügyminisztérium együttműködése lényegesen megkönnyíti, hogy az ombudsman tárgyilagos módon vizsgálhassa meg a rendőrség cigányokkal kapcsolatos magatartását. “"A rádió elnöke és a kisebbségi vezetők tegnap a nemzetiségi,lműsorok jövőjéről tárgyaltak. A Magyar Rádió országos és regionális műsorai jelenleg hat nyelven sugároznak nemzetiségi műsort. A rádió elnöke, egyetért az országos kisebbségi önkormányzatokkal abban, hogy a többi kisebbség számára is lehetővé kell tenni anyanyelvi műsorok sugárzását, de ehhez egyelőre nem adottak a feltételek. Szirányi János elnök szerint az igazi megoldást az jelentené, ha a kisebbségi műsorokat önálló frekvenciával bíró regionális stúdiók hálózata sugározná, ezáltal megoldódna az a probléma is, hogy az országgyűlési közvetítések miatt gyakorta elmaradnak műsorok, így többek között a Kossuth URH sávján sugárzott nemzetiségi műsorok is. Adott esetben a körzeti stúdiók összekapcsolásával országos adást is sugározni lehetne. Az ombudsman és az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértenek abban, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák zömét még nem sikerült megoldani. Változatlanul tisztázatlan a kisebbségi önkormányzatok jogállása, megoldatlan finanszírozásuk és az Országgyűlés még nem talált megnyugtató megoldást a kisebbségek parlamenti képviseletére. •Z.J. A rádió elnöke bővítené a kisebbségi műsorokat Kisebbségi műsorok a Magyar Rádióban Nyelv Időtartam Sáv/stúdió Német, szlovák, napi 30 perc országos Kossuth URH román, szerb, horvát________________________________ Német, szlovák, napi 90 perc pécsi ségor stúdió román, szerb, horvát Szlovák ________ heti 25 perc ______miskolci stúdió Szlovén heti 25 perc győri stúdió A Pentagon cáfol MH-információ Az amerikai védelmi minisztérium cáfolta, hogy a boszniai békemisszió befejezése után Magyarországon maradnának amerikai katonai egységek. „Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a jelenlegi boszniai misszió befejeztével nem tervezi az amerikai IFOR- kontingens további magyarországi állomásoztatását” - közölte a Pentagon. Az USA budapesti nagykövetsége körlevélben hívta fel a cáfolatra a szerkesztőségek figyelmét. Az amerikai katonák hosszabb távú magyarországi jelenlétéről azt követően röppentek fel hírek, hogy John P. White amerikai védelmi miniszterhelyettes szerdai taszári látogatásán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IFOR-mandátum lejárta után is maradjanak amerikaiak a taszári bázison. Amerikai diplomáciai források az MH-nak elmondták: az ügy politikai és katonai oldalaitól függetlenül már az a tény is a tartós magyarországi berendezkedés ellen szól, hogy a katonai kiadások lefaragása miatt az Egyesült Államok világszerte csökkenti külföldi katonai jelenlétét és sorra számolja fel támaszpontjait. •B.T.J. Elhunyt Straub F. Bruno Nyolcvankét éves korában csütörtökön elhunyt Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Kossuth-díjas biokémikus - tudatta a távirati irodával az MTA Biológiai Tudományok Osztálya. Straub professzor kiemelkedő szerepet játszott a magyar biológia fejlődésében és a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítésében. Alapító főigazgatója volt a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának, hosszabb ideig az Akadémia alelnöke volt. 1988-89- ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Az elhunyt tudóst az Akadémia saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Anna Frank emlékén marakodnak MH-információ__________ Jogi perpatvar tört ki a bázeli Anna Frank Alap és az amszterdami Anna Frank Alapítvány között a mártírhalált halt zsidó lány emlékével kapcsolatban. Anna édesapja, a holocaustot túlélő egyetlen családtag Auschwitz felszabadítása után Bázelben telepedett le. Itt adta ki lánya naplóját és hozta létre a róla elnevezett alapot. Az amszterdami Achterhuist viszont az Anna Frank Alapítvány tartja fenn. (Itt rejtőzött a Frank család és itt írta híres naplóját Anna, amíg egy besúgó fel nem adta őket a Gestapónak.) A The International Tribune című lap szerint az Anna Frank Múzeumnak helyet adó épület sürgős rekonstrukcióra szorul, ezért az alapítvány nemzetközi gyűjtőakcióba kezdett, hogy tízmillió dollárt teremtsen elő a célra. A bázeli szervezet viszont úgy értékelte a lépést, mint „Anna Frank emlékének áruba bocsátására tett kísérletet” és ezért a lány nevét áruvédjegyként bejegyeztette. Az amszterdami alapítvány szerint ugyanakkor Anna 1980- ban elhunyt édesapja csak a napló szerzői jogait hagyta a bázeli alapra és „semmi mást”. A svájci szervezet erre egy zürichi bíróság elé citálta a hollandokat, ahol az amszterdami múzeum igazgatóhelyettese visszautasította a vádat, miszerint „elkótyavetyélnék Anna Frank ingóságait”. A múzeumban kapható az Achterhuist ábrázoló képeslap, de Anna fotóját például nem árulják - mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy „szóba kerültek Anna Frank nevét viselő tollak és naplók eladása, de léggömbök vagy pólók árusítását nem tervezik”. A bázeli alap vezetője szerint a múzeum britanniai és amerikai kiállításain bizony árultak pólót és léggömböt is, hozzátéve, hogy - biztos, ami biztos - a bejegyzett márkanév marad. Mint mondta, megérti, hogy az amszterdami múzeum anyagi gondokkal küzd, „de Anna üzenete örök, ezért nem szeretnék, hogy a múzeumból egy, a lourdes-ihoz hasonló”, az üzletet az áhítattal vegyítő emlékhely legyen. • Sz. E.