Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 114-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHIRADÓ Bérharc Németországban (MTI) A Közalkalmazottak Szakszervezete (ÖTV) tegnap az egész országra kiterjesztette figyelmeztető sztrájkjait. A többórás munkabeszüntetéseken több mint tízezren vettek részt, minde­nekelőtt Bajorországban, Baden-Württembergben és Szászor­szágban. A reggeli figyelmeztető sztrájkok számos német város­ban megbénították a közlekedést. A müncheni repülőtéren kima­radt néhány járat. Részleges sztrájkokra került sor kórházakban is, Kasselban pedig nagygyűlést tartottak háromezer ember rész­vételével. A több mint egy hete zajló figyelmeztető sztrájkokkal az ÖTV az­­ állami­­ munkaadókra akar nyomást gyakorolni a je­lenleg folyó bértárgyalásokon. A szakszervezet 4,5 százalékos béremelést követel, míg a tartományi kormányok a bérek befa­gyasztására törekednek. Szorosabb viszony Tunéziával (MTI) A magyar-tunéziai kapcso­latok négy évtizede során problé­mák nem merültek fel a két ország viszonyában, az együttműködés kölcsönös előnyökkel járt, most azonban lényegesen jobbak a felté­telek, hiszen a két országban és a nemzetközi körülményekben az el­múlt évtizedekben jelentős átala­kulás történt. Ebben foglalta össze szerdán tunéziai látogatásának ta­pasztalatait Kovács László külügy­miniszter, aki a két ország diplo­máciai kapcsolatfelvételének 40. évfordulója alkalmából tett háromnapos látogatást az észak-afri­kai arab országban. A megbeszéléseken különös hangsúlyt kap­tak a gazdasági együttműködés kérdései, s a felek egyetértettek abban, hogy az árucsere további bővítése és a turizmus növelése mellett nagyon jó lehetőségek vannak az együttműködésre a me­zőgazdaság területén, a közlekedésfejlesztésben, különösen a vas­út fejlesztésében, vízügyi területen, az olaj- és gázipar területén. Chirac: nincs unió London nélkül (MTI) Kelet- és Közép-Európa államai túlságosan sokáig senyvedtek a vasfüggöny másik oldalán, s mind London, mind Párizs várja és reméli ezen országok csatlakozását az Európai Unióhoz - közölte szerda délután Londonban a francia állam­fő. Jacques Chirac, aki látogatásának második napján a brit parlament két háza előtt mondott félórás beszédet. Chirac kije­lentette: ismeri a brit fenntartásokat a mélyebb európai integ­rációval szemben, s hangsúlyozta, hogy Franciaország sem akarja nemzeti önazonosságát feláldozni az egységes Európa oltárán. Az unió azonban nem bontakozhat ki a kívánt mérték­ben, ha Nagy-Britannia távol tartja magát e folyamattól. Havel az EU-t és a NATO-t bírálta (MTI) Václav Havel cseh államfő szerdán az Aachenben rende­zett Európa-konferencián mondott beszédében bírálta az Euró­pai Uniót és a NATO-t, mert keveset tesznek a keleti bővítés megvalósítása érdekében. A német városban a nagy hagyomá­nyú Károly-díj csütörtöki átadása alkalmából rendezték a tanács­kozást, amelyen a díj 1991-es kitüntetettje, Václav Havel mon­dott vitaindító beszédet. Elismerte, hogy a két szervezet nem ve­het föl egyik napról a másikra minden államot, amely tagja akar lenni, de mind az EU-nak, mind a NATO-nak biztosítania kelle­ne a jelentkezőket, hogy nem zárt klubokról van szó. Sürgette, hogy mindkét szervezet dolgozzon ki világos és konkrét tervet a fokozatos bővítés kivitelezésére. KÜLFÖLD Karadzsics elnökjelölt lesz MH-Újvidék Radovan Karadzsics boszniai szerb vezér leváltotta Rajko Kasagics kormányfőt, és beje­lentette részvételét a boszniai parlamenti választásokon. Karadzsics váratlan intézke­dése meglepetést keltett Belg­­rádban, annál is inkább, mert a félreállított Rajko Kasagics Milosevics elnök emberének számított a boszniai szerb veze­tőségben. A paléi vezér lépését azzal indokolta, hogy Kasagics káros következményekkel járó téves döntéseket hozott, ame­lyeket nem lehetett tovább to­lerálni. Karadzsics ugyanakkor bejelentette, hogy elnökjelölt­ként indul a boszniai választá­sokon, mert állítása szerint nagy népszerűségnek örvend nemzettársai körében, s a paléi parlament is támogatja. A nemzetközi közösség, úgy­mond, csak az időt vesztegeti, „mérsékeltebb szerbet” keres­ve utódjának. Távozása azért sem jön számításba, mert az „csak konfúziót okozna”. A Nyugaton is támogatott Kasagics leváltásával Kara­dzsics nyilvánvalóan saját ha­talmát igyekszik megszilárdíta­ni, mégpedig abban a kritikus időpontban, amikor az Európai Unió újabb kísérletet tesz az el­mozdítására. A ma Belgrádba érkező Klaus Kinkel német külügyminiszter ugyanis, érte­sülések szerint, a tizenötök ne­vében azt fogja követelni Milosevics elnöktől, hogy vált­sa valóra daytoni ígéretét, és eszközölje ki a háborús bűnök­kel gyanúsított két paléi vezető kiadatását a hágai nemzetközi bíróságnak. Rajko Kasagic boszniai szerb miniszterelnök leváltásá­val Radovan Karadzsics bosz­niai szerb elnök államcsínyt kö­vetett el, s ezt nem tűrheti el a nemzetközi közösség - jelen­tette ki szerda este Szarajevó­ban Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselő­je. Klaus Kinkel német külügy­miniszter pedig máris kijelen­tette, hogy Karadzsicsot el kell szigetelni, és a hágai nemzetkö­zi törvényszék elé kell állítani. • J. Garai Béla A paléi vezér Bosnyák-horvát megegyezés MH-Washington A Clinton-kormány kikény­szerítette a boszniai muzul­­mán-horvát föderáció veze­tőiből az ígéretet: egyesítik fegyveres erőiket és bankjai­kat, továbbá engedélyezik az emberek szabad mozgását. Ilyen megállapodások azon­ban már voltak - és rendre meg is szegték őket. Washington ezúttal a kato­nai és más támogatások megvo­násával fenyeget, amennyiben a két fél nem teszi félre nézetel­téréseit, és nem kezdi meg a fö­deráció megerősítését. A hor­­vát és muzulmán vezetők meg­ígérték, hogy május végéig kö­zös szarajevói védelmi minisz­térium alatt egyesítik a két had­erő parancsnokságát, és három éven belül a két haderőt is. Vál­lalták a közös központi bank, a privatizációs hivatal és az adó­hivatal létrehozását is. Ameri­kai megfigyelők úgy vélik, a Fehér Háznak új és látványos külpolitikai sikerek kellenek Bill Clinton újraválasztásához, ezért próbálja mindenáron ki­erőszakolni a bosnyák-horvát föderáció életképességét. • Révai Zsolt Zágráb hallgat az ET-döntésről MH-Zágráb Zágráb még nem kommentálta hivatalosan az Európa Tanács (ET) keddi döntését, amellyel elhalasztotta Horvátország fel­vételét a szervezetbe. A horvát külügyminisztériumban azt vá­laszolták az újságíróknak, hogy az ország ET-tagságával kap­csolatban még nincs végleges döntés, arról tovább folynak a tárgyalások Strasbourgban. A horvát hatalom szemmel láthatóan nehezen fogadja el a kudarcot. Zágrábnak pótvizs­gáznia kell, mert az ET szerint demokráciaellenes intézkedé­seket tett. A horvát ellenzék - ellentét­ben a hatalmi szervekkel - nem lepődött meg a strasbourgi döntésen. Politikusaik tegnap újfent hangoztatták, hogy az ET elutasítása várható volt, mi­vel az utóbbi időben Horvát­országban erősödtek a demok­rácia, az emberi és szabadság­­jogok elfojtására irányuló tö­rekvések. Az ellenzék azonban to­vábbra is a hatalommal való konstruktív együttműködést kínálja. A diplomáciai kudar­cot úgy használja ki, hogy ismé­telten felszólította a kormány­pártot: Horvátország érdeké­ben oldják meg közösen a vitás kérdéseket. Ezek közül a zág­rábi polgármester kinevezése a legfontosabb az ellenzék szá­mára, amely a fővárosban meg­nyerte a választásokat, de pol­gármester-jelöltjeinek kineve­zését Franjo Tudjman elnök sorra megvétózta. • Gordana Gojak ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. Pályázati felhívás Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.,1133 Budapest, Új­pesti rkp. 31-33.) - az OTP Ingatlan Rt., mint tanácsadó közreműködésével - nyilvános, egyfordulós pá­lyázatot hirdet a Bábolna Sped Kft. (a továbbiakban: társaság: 2943 Bábolna, Rákóczi utca 8., cégjegy­zékszám: Cg. 11-09-002421) állami tulajdonban lévő­ üzletrészének, valamint a társaság által bérelt, és az ÁPV Rt. tulajdonában lévő ingatlanok (Bábolna, trsz.: 7, hrsz.: 92/8) megvásárlására 1. A társaság jegyzett tőkéje: 115 440 000 Ft Az üzletrészek tulajdonosok szerinti megoszlása: ÁPV Rt. 85 940 000 Ft 74,45% Egyéb tulajdonosok 29 500 000 Ft 25,55% Az ingatlanok nyilvántartási értéke: 102 880 225 Ft 2. Pályázni az ÁPV Rt. tulajdonában lévő 85 940­­ Ft névértékű, 74,45% tulajdoni hányadot képviselő üz­letrészből a jegyzett tőke 59,45%-át kitevő 68 624 F­t névértékű üzletrész és az ingatlanok együttes megvásárlására lehet. 3. A pályázónak vételi kötelezettséget kell vállalnia az ÁPV Rt. 74,45%-os tulajdoni hányadát képviselő üzletrészből a jegyzett tőke 15%-át képviselő, 17 316 E Ft névértékű üzletrész megvásárlására, amennyiben a munkavállalók a kedvezményes tulajdonszerzés lehetőségével nem élnek. 4. A pályázatokat a megjelölt címre zárt, cégjegyzés nélküli borítékban 5 példányban magyar nyelven kell benyújtani. Külföldi pályázó magyar nyelvű példány mellett angol vagy német nyelven is benyújt­hatja ajánlatát, azonban ez esetben is a magyar nyelvű példány az irányadó. Az ajánlatokat a nyitva álló határidőben közjegyző jelenlétében személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „PÁLYÁZAT Bábolna Sped Kft." 5. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI" felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját töl­ti be. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. 6. A pályázat benyújtásának határideje: 1996. július 3-án 12-14 óráig. A pályázat beadásának helye: Állam­i Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hivatalos helyiségében, 1133 Budapest, Újpesti rkp. 31-33. VIII. emelet 808. szoba 7. Az ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése: A vételár minimum 50%-a készpénzben fizetendő. A vételár hátralévő része készpénzzel, vagy a követ­kező módon fizethető. A vételár legfeljebb 50%-ára a pályázó kárpótlási jegyben és/vagy E-hitel igénybevételével tehet ajánla­tot. Külföldi kizárólag saját jogon szerzett kárpótlási jegyet használhat fel a társasági részesedés megvá­sárlása során. A kárpótlási jegyet 174,2%-on veszi figyelembe a kiíró. A pályázat tárgyát képező vagyon vonatkozásában E-hitel az ajánlati ár feléig, de legfeljebb 50 M Ft erejéig vehető igénybe. Az E-hitel ön­erő része sem a készpénzzel, sem a kárpótlási jeggyel fizetendő vételárrészbe nem számít be. Külföldi az MNB által konvertibilisnek elfogadott devizában tehet ajánlatot, amelyet a kiíró a benyújtá­si határidőben érvényes, hivatalosan közzétett MNB devizavételi árfolyamon vesz figyelembe. Az érté­kesítés további feltételeit és követelményrendszerét a részletes pályázati kiírás tartalmazza. 8. A részvétel feltétele az ajánlat benyújtásának határidejétől számított 90 (kilencven) napi időtartamra vállalt ajánlati kötöttség. 9. Az ajánlattevőnek vételi szándéka bizonyítására 4 000 000 Ft-ot a pályázat benyújtásának határidejéig be kell fizetnie az ÁPV Rt. által az MKB-nál bánatpénz fogadására nyitott és a részletes pályázati kiírás­ban megjelölt számlára. A kiíró ezzel az összeggel a bánatpénz szabályai alapján rendelkezik. 10. Az értékelést követően a végső döntést a kiíró hozza meg. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 11. A jelen pályázati felhívás elválaszthatatlan részét képezi a részletes pályázati kiírás és az ajánlat szem­pontjából lényeges főbb gazdasági adatokat tartalmazó részletes tájékoztató. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag 10 000 Ft + áfáért történő megvásárlása az OTP Ingatlan Rt., Budapest, Mozsár utca 8. IV. em. 410. szoba címen, titoktartási nyilatkozat ellenében. 12. A pályázat meghirdetésétől kezdve a pályázatról, valamint a társaság főbb adatairól és jellemzőiről in­formációk beszerezhetők. Buday László, Bábolna Sped Kft. ügyvezető igazgató Telefon: (34) 369-333, telefax: (34) 369-837­­ Garancsi György, OTP Ingatlan Rt. főosztályvezető­­ Telefon: (1) 269-1374, telefax: (1) 269-1371 Anarchia Libériában Reuter_________________ Menekülttáborba kerültek a Ghánában partra szállt libé­­riaiak, akiknek pontos szá­mát csak most sikerült meg­állapítani. Az előző becslé­sekkel ellentétben, ahol 3500 személyről beszéltek, 1559 menekült érkezett a Bulk Challenge nevű hajón. A libériai vérengzések elől menekülők Takoradi városá­tól nem messze jutnak ideig­lenes szálláshoz. Az ENSZ követelte, hogy vizsgálják át a teherszállítót, nincs-e a poggyász között ENSZ-tulajdonú áru. Libé­riában ugyanis a fegyveres összecsapások nyomán kiala­kuló anarchiában a világszer­vezet több irodáját is kifosz­tották. A nyugat-afrikai állam fő­városában a tegnapelőtti vé­rengzés után tegnap is foly­tatódtak a fegyveres össze­csapások. Charles Taylor, az 1989-es összetűzés kirobban­tójának emberei, akiket teg­napelőtt a Krahn-törzs tagjai elűztek, visszatértek Mon­­roviába. Román Watergate MTI__________________ A román szenátusnak a tit­kosszolgálatot ellenőrző bi­zottsága szerdára beidézte a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezérigazgatóját, Virgil Magureanut, illetve Constantin Bucur titkosszol­gálati tisztet a hét elején ki­robbant romániai lehallgatási botrány miatt. Bucur kapitány a hét elején a Nagy Románia Párt sajtó­­tájékoztatóján hangkazettát mutatott be román politiku­sok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseinek fel­vételeiről, s azzal magyarázta leleplezését, hogy „lelkiisme­retén kívánt könnyíteni”. Gheorghe Funar, a nacio­nalista Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke, a lehallgatá­sok egyik szenvedő alanya el­ismerte a róla készült felvétel hitelességét, és levélben for­dult az államelnökhöz. Fel­szólította, hogy vizsgálja ki a történteket, s a parlament előtt foglaljon állást az ügy­ben. A romániai katonai ügyészség megindította a vizs­gálatot Bucur ügyében. 1996. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK A szlovák kémfőnök mindent cáfol MH-Pozsony Tovább gyűrűzik a szövevé­nyes szlovák belügyi és lehall­gatási botrány. Míg Ludovít Hudek belügyminiszter első reakciójában még csak a ma­gánéletébe való beavatkozás miatt háborgott, a Szlovák In­formációs Szolgálat igazgató­ja, Ivan Lexa tegnap már cá­folta a kettejük telefonbeszél­getéséről készült hangfelvétel hitelességét is. Mint ismeretes, a lehallga­tott beszélgetésből - amelyet több pozsonyi magánrádió is közvetített, és amelyet hall­hattak a keddi ellenzéki nagy­gyűlés résztvevői előtt is - az derült ki, hogy a belügymi­nisztérium és a titkosszolgálat Vladimír Meciar tudtával tör­vénytelenül beavatkozott az ifjabb Michal Kovác elrablása ügyében nyomozó rendőrök munkájába. A független, állampolgári nyomozócsoport a hangfelvé­telt tartja az egyik legfonto­sabb bizonyítéknak. Ladislav Pittner volt belügyminiszter, a titkosszolgálat egykori igazga­tója nemcsak a nyomozás akadályozását, de azt is bizo­nyítottnak látja, hogy a szol­gálat valóban részt vett a Ko­vác fiú elrablásában. A parlament tegnap meg­kezdődött ülésén negyven el­lenzéki képviselő bizalmat­lansági indítványt nyújtott be Ludovít Hudek belügyminisz­ter ellen. Erről a jövő héten szavaz a ház. Nem sikerült viszont napirendre tűzni az indítványt, hogy váltsák le a szolgálat igazgatóját, Ivan Lexát, valamint Michal Vala főügyészt. A kormánypártok magatartása megkérdőjelezi azokat a híreszteléseket, me­lyek szerint Lexa sorsa már megpecsételődött. Az ellenzéki támadásokra már kedden este ellentáma­dással válaszolt a kormány és a közszolgálati televízió, ami­kor a kiadott műsortól elté­rően a főműsoridőben egy összeállítással azt sugallta: a leleplezések egyetlen célja el­terelni a figyelmet az államfő fiának pénzügyi csalásairól. • Sándor Eleonóra A hindu nacionalisták alakíthatnak kormányt Reuter_________________ A választásokon legtöbb man­dátumot szerzett hindu nacio­nalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) vezetőjét, Atal Bi­hari Vadzspajit bízta meg teg­nap a kormányalakítással Sankar Dajal Sarma indiai ál­lamfő. A 69 éves hindu nacionalis­ta pártvezért az ország egyik legtehetségesebb szónokának tartják. Volt már külügymi­niszter is a modern kori India egyik, nem Kongresszus párti kormányában, amelyik 1977- 1979 között volt hatalmon. Május 31-éig kell megalakíta­nia a kabinetet, s megszerez­nie hozzá a többséget a meg­osztott parlamentben. Az államfő döntése egyhe­tes vitának és helyezkedésnek vetett véget, mivel a három leg­erősebb párt egyike sem szer­zett többséget az 545 fős tör­vényhozásban. Most sem biz­tos, hogy a BJP és szövetsé­gesei, amelyek összesen 195 hellyel rendelkeznek, képesek lesznek-e elég támogatást sze­rezni a bizalmi szavazás meg­nyeréséhez. A baloldali blokk­nak, amelyik szintén igényt tar­tott a kormányfői posztra, 180 képviselője van. A jelenleg még kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt 136 helyet szerzett, a regionális pártok és a függetlenek 92-t. Utóbbiakra akar támaszkodni Vadzspaji is, bár már több kis tömörülés kö­zölte, hogy szívesebben látna baloldali kormányt. Atal Bihari Vadzspaji, az indiai nacionalisták vezére (balra) hívei körében­FOTÓ: REUTERS A belügyminiszter szerint túl veszélyes a terv M­egy-e Jelcin Csecsenföldre? MH-Moszkva Az orosz belügyminiszter nyíl­tan figyelmeztette Borisz Jel­cint a tervezett csecsenföldi lá­togatás veszélyeire, és bejelen­tette, hogy személy szerint min­dent elkövet azért, hogy az ál­lamfő a helyzet normalizálódá­sáig ne utazzon el a kaukázusi köztársaságba. Anatolij Kulikov ugyanak­kor azt is megjegyezte, hogy az elnöknek a fegyveres erők főparancsnokaként jogában áll eldönteni, hogy mit akar tenni. A belügyminiszter arra a keddi televíziós interjúra hi­vatkozott, amelyben a bu­­gyonnovszki túszszedő akciót vezető Samil Baszajev beje­lentette, emberei mindent megtesznek azért, hogy a láto­gatás megrendezése esetén Jelcin ne hagyja el élve Cse­­csenföldet. A helyzet bizony­talanságát jól példázza, hogy a forgalmas grozniji piactéren fényes nappal ismeretlen tet­tesek meggyilkoltak három orosz katonát, és elrabolták fegyvereiket. Medvegyev elnöki szóvivő határozottan cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy Jelcin kampánycélból akar Csecsen­földre utazni, és bejelentette, hogy az orosz államfő nem haj­landó megérteni, vagy elfogad­ni a fenyegetések nyelvét, és nem hátrál meg. A látogatás várható időpontjáról azonban nem tett említést. • Molnár János Izraeli kampánylövöldözés Reuter________________ Ismét merényletet követett el Dél-Libanonban a Hezbollah, amely újabb fegyverszállít­­mányt kapott Irántól. Az izrae­li választási kampány első áldo­zata Simon Peresz kormányfő egyik híve, akit több lövéssel megsebesítettek. Ismét bombát robbantott tegnap a Hezbollah az izraeli ellenőrzés alatt tartott Dél- Libanonban. Az izraeli járőr közeledtére működésbe ho­zott, az út mentén elhelyezett pokolgép egy izraeli katonát megsebesített. Válaszként az izraeliek ágyútűz alá vették a szélsőséges muzulmán szerve­zet állásait. Irán cáfolta a Wa­shington Times című amerikai lap információját, amely szerint Teherán az elmúlt két hét alatt, tehát már a tűzszünet életbe lé­pése után, ismét fegyvereket szállított Szírián keresztül a Hezbollah gerilláinak. Az ame­rikai külügyminisztérium egy magas rangú tisztségviselője ez­zel szemben a Reuter hírügy­nökségnek nyilatkozva közölte, hogy a lap állítása megfelel a valóságnak. Az izraeli választási kam­pány eldurvulásával fenyegető incidens történt tegnap hajnal­ban Tel-Avivban. Egy orosz bevándorló a Munkapárt vá­lasztási plakátjait ragasztotta ki, amikor megállt mellette egy autó. Az ellenzéki Likud párt által bérelt gépkocsiból négy férfi szállt ki, s miután fenyege­téseik ellenére sem hagyta ab­ba a munkát, egyikük pisztolyá­ból három lövést adott le rá - kettő a férfi lábát találta el. Az autó vezetőjét néhány órán be­lül őrizetbe vette a rendőrség. Hangosak a hajnalok Korzikán Reuter_________________ Gépfegyvertűz és bombarob­­banások törték meg a csendet szerda hajnalban Korzikán, mi­után a sziget elszakadásáért küzdők felújították terrortá­madásaikat a Franciaországhoz tartozó területen. Ajaccio városában a szerdá­ra virradó éjszakán egy rendőr­laktanya őrkunyhóját, egy bör­tönt és a vámhatóság épületét vették célba a támadók, dé­lebbre, Bonifacióban pedig egy rendőrségi laktanya került tűz alá. Előző éjjel, szintén Ajac­­cióban, a bíróság épületét lőt­ték. A támadások kisebb anya­gi károkat okoztak, személyi sérülés nem történt. Az akció­kért egyelőre senki nem vállal­ta a felelősséget, azonban összefüggésben lehetnek azzal, hogy hétfőn a Korzikai Nemze­ti Felszabadító Front (FLNC) történelmi szárnya a fegyver­­szünet megszakításával fenye­gette meg a francia kormányt, ha az két héten belül nem oldja meg a földközi-tengeri szigettel kapcsolatos konfliktust. Az FLNC januárban hirde­tett fegyverszünetet az elsza­kadásért vívott kampányában, és azt éppen a múlt hónapban hosszabbította meg még fél évre. A fegyvernyugvásnak az vetett véget, hogy Balagná­­ban, a sziget északi részén hét­főn reggel a rendőrség fegy­ver- és kábítószer-kereskede­lem vádjával letartóztatott 12 FLNC-tagot.

Next