Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 127-139. szám)

1996-06-01 / 127. szám

1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT Blokád a síneken • Folytatás a 1. oldalról Jeszenszky Géza volt külügy­miniszter, a Magyar Demok­rata Néppárt képviselője ugyanakkor úgy vélte, hogy ezt az érvet nem szabad túl­hangsúlyozni, hiszen ez a köz­véleményben a NATO-csat­­lakozás szükségszerűségét kérdőjelezheti meg. Lányi Zsolt kisgazdapárti politikus szerint a magyar kormány túl­zottan puhának mutatkozik a NATO-val folytatott párbe­szédben. A NATO-hoz való csatla­kozást ellenző pártok vezetői közül csak Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párt­jának elnöke vállalkozott a nyilvános vitára. A Munkás­párt megfigyelőként küldte el képviselőit a rendezvényre. Csurka István szerint érthe­tetlen, miért akar Magyaror­szág a NATO tagjává válni. E lépésben Magyarország füg­getlenségének feladását látja a MIÉP elnöke, aki hozzászó­lásában a Dunántúlon állomá­sozó külföldi katonákat „je­lenlegi megszállókként” em­legette. A NATO-bővítést el­lenző orosz álláspontot ismé­telte meg a vitában Ivan Abo­­imov, Oroszország budapesti nagykövete. Szerinte a NA­TO bővítése elsősorban a NATO, és nem a csatlakozni vágyó országok ügye. „Nem értjük, miért van erre szükség, hiszen az európai folyamatok az egyes országok közötti bi­zalom erősödését mutatják” - mondta Aboimov. Az Alba Kör három akti­vistája 15 percig megakadá­lyozta a NATO-expressz elin­dulását azzal, hogy a vonat előtt a sínekhez láncolták ma­gukat. Érdeklődésünkre Csa­­pody Tamás, a szervezet szó­vivője elmondta: a NATO- expressz elindulása szerinte jó alkalom volt arra, hogy az Al­ba Kör ismét kifejtse NATO- ellenes érveit. Csapody közöl­te: a NATO-expresszt egy kommunikációs részvénytár­saság szervezte, ami azt jelen­ti, hogy már nagyüzemi mód­szerekkel történik a NATO- csatlakozás érdekében folyta­tott „agymosás”. Ráadásul a NATO-expressz másik szer­vezője, a Manfred Wörner Alapítvány e rendezvényhez állami pénzt is igénybe vett, ami ellen az Alba Kör a leg­határozottabban tiltakozik. A szóvivő azt is közölte, hogy a budapesti Nyugati pályaud­varról előállították őt és két társát, mivel a rendőrség fel­szólítására sem hagyták el a síneket. Ezt követően a rend­őrség gyorsított szabálysértési eljárás keretében figyelmezte­tésben részesítette a szervezet tagjait, a gyülekezési törvény megsértése miatt. • Dajka Béla - Bogád Zoltán Perceken belül indul a NATO-vonat FOTÓ: MÜLLER JUDIT Párizs aláírja a nyelvi chartát? MH-összefoglaló Franciaország felülvizsgálja a kisebbségi jogokkal kapcsola­tos, eddig elég elutasító politi­káját - legalábbis erre utal, hogy Jacques Chirac francia államfő mostani bretagne-i körútján kedvezően nyilatko­zott a kisebbségi nyelvek hasz­nálatát támogató Európa ta­nács­i nyelvi charta aláírásának lehetőségéről. Párizs eddig általában ódz­kodva fogadta a kisebbségek külön jogaira vonatkozó elkép­zeléseket, attól tartva, hogy bármiféle engedmény a fran­ciaországi kisebbségek (pél­dául éppen a bretonok vagy a baszkok, a korzikaiak) „feléle­déséhez” vezet, s hosszabb tá­von megkérdőjelezheti a fran­cia nemzetállam egységét. Az államfő állásfoglalása azt jelenti, hogy Franciaor­szág valószínűleg aláírja a ki­sebbségi és regionális nyel­vekről szóló, e nyelvek okta­tását, használatát liberalizáló Európa tanácsi chartát. A re­gionális vagy kisebbségi nyel­vek európai chartáját 1992 novemberében fogadta el az Európa Tanács miniszteri bi­zottsága, de a mai napig mind­össze 4 tagállam - Finnország, Norvégia, Hollandia és Ma­gyarország - ratifikálta az egyezményt. Ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvek használa­tára vonatkozó dokumentum életbe lépjen, öt állam ratifi­kációjára van szükség. Az egyezmény tartalma két részre oszlik. Egyrészt magába foglal kötelező érvényű előírá­sokat, másrészt ajánlásokat a ratifikáló államok számára. Magyarország hat kisebbségi nyelv (szerb, horvát, szlovén, német, szlovák, román) hasz­nálatát segíti a charta szerint, a cigány nyelv azonban a magyar ratifikációban nem szerepel. A magyar külügyminiszté­riumhoz közel álló szakértők szerint a charta meglehetősen tágan értelmezi a kisebbségi nyelvi jogokat, kompro­misszumos szövege jelentős teret enged az egyes kormá­nyok elképzelései érvényesí­tésének. Az eddigi négy ratifi­káló állam mellett 14 már túl­jutott a törvénybe iktatás első fázisán: aláírta a charta szöve­gét. Párizs lehet a 15. állam. A szomszédos államok közül Szlovákia még nem, Románia azonban már aláírta a doku­mentumot. Bérit® név Budapesten, a X., Keresztúri úti telephelyünkön bekerített udvarral, tűzivíztárolóval, parkolóval 1000 m2-es raktáráruház Nagykereskedelmi, áruelosztó stb. tevékenységre kiválóan alkalmas. I^lqkiL-iLiLiLiLiL-ikiki Érdeklődni (munkanapokon 8-15 óráig): 342-5996, vagy 342-1720/114, Kovács Zoltán irodavezetőnél. Bérbe­­­adó­­..... Budapest, Hajógyári-sziget bejáratánál kb. 600 m2 alapterületű, rendezett környezetben lévő irodaház, amely más célra is hasznosítható. Érdeklődni (munkanapokon 8-15 óráig): 342-5996, vagy 342-1720/114, Kovács Zoltán irodavezetőnél. KÜLFÖLD - BELFÖLD A Sárvári Baromfiipari Rt. (9600 Sárvár, Soproni utca 15.) igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy 1996. július 1 -jén 10 órakor az rt. tanácstermében közgyűlést tart Napirend: 1. A társaság alaptőkéjének felemelése a Gt. 303. § (4) bek. alapján és az alapító okirat ahhoz kapcsolódó módosítása. 2. Döntés más társaságba való tőkebevo­násról. A közgyűlésen szavazati jogát a részvényes személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a fenti helyen és napirenddel 1996. július 3-án 10 órakor kerül megtartásra. Sárvári Baromfiipari Rt. igazgatósága Az AEGON Nyugdíjalap-kezelő és Szolgáltató Kft. 1995-ben az ÁB-AEGON leányvállalataként jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon újonnan megjelenő nyugdíjpénztári piacot, a folyamatosan alakuló nyugdíjpénztárakat szolgálja ki. Szatmári Nórát, az AEGON Nyugdíjalap-kezelő és Szolgáltató Kft. irodavezetőjét kérdeztük - Kik csatlakozhatnak a nyugdíjpénztárukhoz? - A kft. legnagyobb pénztára az ÁB-AEGON Önkéntes Kölcsönös nyugdíjpénztár, ez orszá­gos pénztár és mind egyének, mind pedig vállalkozások csatlakozhatnak hozzá. A tagokat az AEGON nyugdíjalap-kezelő toborozza. Akadnak olyan cégek persze, amelyek mindenben önállóságra törekszenek. Ezek számára saját nyugdíjpénztárat alapítunk és ilyenkor is mi adjuk a know-how-t, az ügyviteli hátteret és a befektető erőt. - Miben nyújtanak más szolgáltatást a klasszikus nyugdíjaktól? - Magyarország nyugdíjrendszere jelenleg kirovó-felosztó rendszer, ez azt jelenti, hogy a ma dolgozói tartják el befizetéseikkel a ma nyugdíjasait. Ez a rendszer nem tartható fenn tovább. Ezért is teremtették meg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak rendszerét, és mi is azon va­gyunk, hogy mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat meggyőzzük arról: csatlakoz­zanak ehhez a rendszerhez, és ezen belül is természetesen az ÁB-AEGON nyugdíjpénztárhoz. - Milyen távlati céljaik vannak? - Az év végére szeretnénk elérni, hogy azon pénztártagok száma, akik az AEGON nyugdíj­alap-kezelő szolgáltatásait veszik igénybe, elérje az ötvenezer főt. Négy éven belül pénzügyi si­kereinkkel képesek leszünk arra, hogy megkezdjük visszafizetni a belénk táplált pénzt és bizal­mat. Persze a piac óriási és dinamikusan bővül, igaz, a lehetőségek is korlátlanok. Úgy tervez­zük, hogy az ezredfordulóra a piac huszonöt százalékát megszerezve, a mi pénztáraink által ke­zelt vagyon nagysága elérheti a 65 milliárd forintot. - Miként lehet csatlakozni a nyugdíjpénztárakhoz? - Hangsúlyoznám, a mi nyugdíjpénztárunk olyan önkéntes és kölcsönös alapon létrejött ön­álló intézmény, amely a pénztártagok által befizetett tagdíjakat befekteti annak érdekében, hogy nyugdíjas tagjainak a befektetési hozamokkal megnövelt összegeket egyszeri kifizetés vagy já­radék formájában folyósíthassa. A pénztárnak maguk a pénztártagok a tulajdonosai. A befizeté­sek három nagy csoportba sorolhatók. Létezik egy egyszeri belépési díj, ez kétezer forint és a belépés körül felmerülő adminisztrációs költségeket fedezi, ezért ezen összeg még nem jelenik meg a tag számláján. Második nagy csoport a tagdíj, minimum 2500 forint az az előre meghatá­rozott összeg, amit a tag, vagy helyette munkáltatója havi rendszerességgel a pénztárba fizet. A befektetések harmadik formája a támogatás. Ennek összege csak a befizető által meghatározott célra fordítható, de az összeget a támogatottak közt minden esetben egyenlő arányban kell szétosztani. - Milyen jogaik vannak a tagoknak? - Mint említettem, a tulajdonosok maguk a pénztártagok, akik tulajdonának nagysága ará­nyos az egyéni számláikon elhelyezett pénzükkel. Ez az összeg csak a tag számára hozzáfér­hető, efelett sem a munkáltató, sem pedig a pénztár vezetősége nem rendelkezhet. A vezetősé­get is a tagok választják, minden tagot egy szavazat illet meg. - Mi történik akkor, ha például valaki ki akarja venni a pénzét? - Mindenki a nyugdíjas korára takarékoskodik. Ezért a befizetett összegek nem vehetők fel azonnal és a különböző korcsoportoknak különböző várakozási időt ír elő a törvény. E szerint azoknak a tagoknak, akik még több mint tíz évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, be kell tartani­uk a tíz év várakozási időt és pénzüket csak ezután vehetik fel. Mindazok, akik tíz évnél köze­lebb vannak a nyugdíjkorhatárhoz, annak elérésekor vehetik fel a pénzüket, függetlenül attól, hogy nyugdíjba vonulnak-e vagy sem. A megtakarítások akkor is felvehetők, ha a pénztártag előnyugdíjba megy vagy rokkantnyugdíjassá válik. A kifizetések ebben az esetben adómente­sek. Az új pénztártörvény szerint azok a dolgozók is tagok lehetnek, akik már közvetlenül nyug­díjazás előtt állnak, vagy már nyugdíjasok. - Hogyan lehet kérni a kifizetéseket?­­ Minden esetben többféleképpen, tehát akár egy összegben, vagy akár járadék formájában, de a kettő kombinációjára is van lehetőség. A viszonylag hosszú várakozási idő alatt esetlege­sen felmerülő anyagi problémák megoldásában a tagi kölcsön segíthet. A pénztártag a várako­zási idő harmadik évét követően, a várakozási idő alatt egy alkalommal, az egyéni számláján nyilvántartott összeg harminc százalékát meg nem haladó összegű kamatmentes tagi kölcsönt kérhet, legfeljebb 12 hónapos lejáratra. - Milyen garanciákat tudnak nyújtani a tagok számára ?­­ Az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. az AEGON Nyugdíjalap-kezelő Kft. számára a ke­zesi biztosítás feltételei szerint fedezetet nyújt a pénztárunkban befektetett vagyon harminc szá­zalékáig. A maradék hetven százalék vagyonértékre az állam vállal közvetett garanciát. Társa­ságunk üzleti tevékenységében kiemelt hangsúlyt helyez a számítógépes rendszer megterem­tésére és olyan rendszert fejlesztettünk ki, amely a szükséges adat- és személyiségi jogok biz­tosításával messzemenőkig alkalmas a naprakész nyilvántartásra és információszolgáltatásra. Magyarország legnagyobb intézményi befektetőjével, az ÁB-AEGON tőkeerejével a hátunk mö­gött az AEGON Nyugdíjalap-kezelő Kft. ma egyike az ország legnagyobb nyugdíjpénztári szol­gáltatásokat nyújtó intézményeinek. MH Folytatják az adatgyűjtést a baranyai kisebbségekről MH-információ__________ Befejeződött a Baranya megyei kisebbségek ellenőrzésével ösz­­szefüggésben elrendelt belső vizsgálat, amelynek során meg­állapították: a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal megyei kirendeltsé­gei a délszláv válság kapcsán se­hol másutt nem láttak okot ha­sonló biztonsági intézkedések­re. Az adatgyűjtést a Baranya háromszög helyzetének végle­ges rendezéséig folytatják. Nikolits István, a titkosszol­gálatokat felügyelő tárca nélkü­li miniszter lapunk kérdésére el­mondta, a kisebbségi ombuds­­mant erről csütörtökön tájékoz­tatta, míg a parlament Nemzet­­biztonsági Bizottsága előtt a jö­vő héten ismerteti a vizsgálat végeredményét. A Baranya megyei kisebbségek védelme érdekében mindaddig folytat­ják a korábban elrendelt adat­gyűjtést, amíg a Baranya há­romszögben a helyzet rendező­dik. Már csak kisebb erőkkel dolgoznak, és az intézkedés ter­mészetesen kizárólag a nyílt eszközökkel megszerezhető in­formációkra terjed ki - hangsú­lyozta a miniszter. Figyelemmel kísérik a kisebbségek rendezvé­nyeit, összegyűjtik a különféle szóróanyagokat, röplapokat, s ha azok valamilyen biztonsági kockázatot jelentenek, megte­szik a szükséges lépéseket. Ér­tesülések szerint változatlanul fennállhat a kisebbségekkel szembeni provokáció veszélye. A kisebbségek megfigyelésével kapcsolatos botrány részben a titkosszolgálat ügyetlenségének következménye - vélekedett tegnap a Magyar Helsinki Bi­zottság és a Friedrich Naumann Alapítvány nemzetközi konfe­renciáján több parlamenti kép­viselő is. A Titkosszolgálatok a nyár társadalomban címmel meghirdetett tanácskozáson Boross Péter (MDF) és Kövér László (Fidesz) félreértésről, il­letve a sajtó felelősségéről is be­szélt. Kövér felvetette, hogy amennyiben a nemzetiségeket az akcióról előzetesen tájékoz­tatják, elejét lehetett volna ven­ni a szolgálat iránti bizalom megingatására is alkalmas ügy­nek. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) viszont az adófizetők pénzének elherdálását kérte számon, hi­szen a hivatal Baranyában a bárki számára hozzáférhető in­formációk összegyűjtésén fára­dozott, teljesen feleslegesen. Nikolits István tárca nélküli mi­niszter azt hangsúlyozta, hogy a történet nem neki kínos, hanem azoknak, akik a botrányt ger­jesztették. S miután kiderült, hogy nincs ügy, számukra igen kellemetlen visszakozni mondta. Egyébként megismé­telte: csak védelmi jellegű intéz­kedések történtek, mégpedig olyan szituációban, amikor a ki­sebbségeket a délszláv válság miatt komoly veszély fenyeget­hette. A miniszter kérdésünkre azt az észrevételt is határozot­tan visszautasította, hogy a fe­nyegetett kisebbségeket értesí­teni kellett volna: szerinte a szolgálatnak a tájékoztatás nem feladata. L. K. ­ Átalakulóban a magyar lappiac MH-információ___________ A gazdasági szereplők köré­ben szokás, hogy időről időre felmérjék a piacon elfoglalt helyüket, mintegy felfrissítve a saját magukról alkotott ké­pet. A Magyar Hírlapnál is el­érkezettnek láttuk az időt ar­ra, hogy tükörbe nézzünk, s a Magyar Hírlap . Koalíciós vita a régiókról Az MSZP-elnökség a MiG-ügyről MH-információ Lapunk értesülései szerint az MSZP országos elnökségének tegnapi ülésén érintőlegesen szóba került a magyar MiG- 29-es vadászgépek parlamenti felhatalmazás nélküli, alkot­mányellenes lengyelországi gyakorlata. Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök ismét kiállt Keleti György honvédelmi mi­niszter mellett, s közölte: az ügyet lezártnak tekinti. Az MSZP elnöksége szerint az államháztartási reform nem jelenthet forráskivonást a köz­oktatás és a szakképzés terüle­téről. Az elnökségi ülés után kiadott sajtóközlemény leszö­gezi: a párt szükségesnek tartja a közoktatás szektorsemleges finanszírozását és a világnéze­ti semlegesség fenntartását. A szocialisták támogatják a tankötelezettségi korhatár 18 évre történő emelését, szerin­tük stabilizálni kell a 8+4 éves oktatási formát. Az elnökség szükségesnek tartja a felsőoktatási intéz­ményhálózat korszerűsítését, s elő kívánja segíteni az integrá­ciós folyamatot. A testület lé­péseket kezdeményez a nor­matív finanszírozási rendszer bevezetésére. Mint ismeretes, a parlament ezen a héten kezdte meg a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosí­tásának vitáját. Az MSZP elnöksége csaló­dottsággal értesült az albán vá­lasztásokon történt visszaélé­sekről. A sajtóközlemény le­szögezi: az MSZP a jövőben is támogatja az albán demokrati­kus erők törekvéseit a jogrend megteremtésére. - Magyarország ma öt or­szágból áll, mivel a különböző fejlettségű régiók élesen elhatá­rolhatók egymástól, ezért a szo­cialisták arra törekednek, hogy ezek a különbségek ne növe­kedjenek, hanem csökkenje­nek - mondta tegnapi szegedi sajtótájékoztatóján Szekeres Imre. Az MSZP frakcióvezető­je szerint ez az egyetlen straté­giai természetű kérdés, mely igazi politikai vitát, valódi koalíciós problémát jelent az MSZP és az SZDSZ között. Ez a véleménykülönbség pregnán­san jelentkezik az adótörvé­nyek vitájában. Az MSZP a te­rületi kiegyenlítődés irányába szeretné az összes rendelkezés­re álló forrást elmozdítani, míg az SZDSZ szerint a fejlettebb régióktól nem lehet erőforráso­kat elvonni - hangsúlyozta Sze­keres Imre Szegeden. •H. Zs. - Sz. Sz. Mától hétvégi kamionstop • Folytatás a 1. oldalról Egyedi mentességet különösen indokolt esetben, mintegy 250 alkalommal adott ki a közleke­dési miniszter a környezetvé­delmi tárcával egyeztetve. A rendőrség a közlekedési felügyelettel együttműködve valamennyi nyári hétvégén fo­kozottan ellenőrzi a nehézgép­járműveket- mondta kérdé­sünkre Pausz Ferenc, az ORFK közlekedésrendészeti főosztá­lyától. így a szokásosnál na­gyobb figyelemmel kísérik a kamionok mozgását, a leállított teherautók szabályos elhelye­zését, a kijelölt parkolóhelye­ket. A járművek őrzése azon­ban nem feladatuk - hangsú­lyozta az alezredes. Minden bizonnyal nem is a járművek rendőri őrzése - ilyen szolgáltatást nem is várhatnak el a teherautó-sofőrök - hanem a parkolóhelyek befogadóké­pessége lesz a mai kamionstop­premier nagy kihívása. Jelenleg teljesen megnyugtató válasz még nincs arra, hogy minden leálló tehergépkocsinak lesz-e olyan helye, amely a gépjármű és szállítmánya, valamint álta­lában a közúti közlekedés biz­tonságának is teljesen megfelel. Akit valahol az ország belse­jében ér a közlekedési tilalom, annak parkolóhelyet már ma­gának kell keresnie. A jelenlegi feltételek szerint a KFIESZ ál­talános szabályain kívül nincs korlátozva, hol lehet megállni a teherautókkal. A külföldről rakomány nél­kül magyarországi telephelyük­re visszatérő teherautók szom­baton és vasárnap is hazajut­hatnak. Az ehhez szükséges igazolást a határon a vám- és pénzügyőrség állítja ki. A köz­lekedési korlátozás ugyanak­kor nem vonatkozik az élő álla­tot, húst vagy más romlandó árut, terményt, illetve takar­mányt szállító gépjárművekre. A rendőrség így ezek közleke­dését - a menetlevél ellenőrzé­se után - nem akadályozza meg. Minden más esetben vi­szont a szabályszegő teherautót a legközelebbi alkalmas parko­lóhelyre irányítják, a gépkocsi­­vezetőt pedig megbírságolják. Június 16-a után már feljelen­tést tesznek, s a szabálysértési hatóság ötvenezer forintig ter­jedő pénzbüntetést szabhat ki. A hatóságok arra számíta­nak, hogy az első néhány hétvé­ge után már nem okoz gondot a kamionok kényszerű pihenője: a fuvarozók és a sofőrök gyor­san alkalmazkodni fognak az új feltételekhez. • LK.-M.G. Bécsben üléseznek a KEK külügyminiszterei Új tizenötök Európa közepén MH-Bécs_______________ A KEK tíz tagországának kül­ügyminiszterei - köztük Ko­vács László - tegnap kezdő­dött kétnapos konferenciáju­kon úgy döntöttek, hogy tel­jesjogú tagként felveszik az öt társult országot, Albániát, Bul­gáriát, Fehéroroszországot, Romániát és Ukrajnát. Egyút­tal javasolják a novemberi gra­zi csúcsértekezletnek Moldá­via felvételét. A Bécsi Hofburgban Wolf­gang Schüssel osztrák külügy­miniszter elnökletével meg­nyílt konferencián az a véle­mény alakult ki, hogy a szer­vezet ezzel elérte a bővíthető­ség határát. Kovács László külügyminiszter a nyitó nap végén magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy még egy országnak van helye a KEK-ben, s ez a jugoszláv föderáció, amely azonban ed­dig nem jelezte csatlakozási szándékát. Ha ez megtörténik, informális tárgyalások kez­dődhetnek. A magyar állás­pont szerint a többi jugoszláv utódállamhoz hasonló feltéte­lekkel a jugoszláv föderáció felvétele támogatandó. A jelenleg 15 - hamarosan 16 - tagú tömörülés a jövőben még szorosabb kapcsolatot kí­ván más regionális és szubre­­gionális szervezetekkel kialakí­tani, figyelembe véve az Euró­pai Unió álláspontját is, amely szerint a stabil Európa a régió­kon alapul. A magyar külügy­miniszter beszámolója szerint a tíz külügyminiszter nagyjából egyetértett abban, hogy a dél­szláv békefolyamatban fontos lenne az összhang a katonai és a civil elemek között. Eltérőek voltak az álláspontok a boszniai választások időzítését illetően arról is, mi legyen a nemzetközi katonai jelenlét jövője. • Szászi Júlia

Next