Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

1996. NOVEMBER 16., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Constantinescu higgadtan hajrázott • Folytatás az 1. oldalról A négy nyilvános tévévitán Iliescu megfáradt, kedvetlen, már-már reményt vesztett és sarokba szorított politikus be­nyomását keltette. Végső fegyvere a vádaskodás és a rio­gatás volt. Többek között az­zal ijesztgetett, hogy Constan­­tinescu elnöksége alatt helyre­állítják a monarchiát, visszatér a földesurak, a gyárosok vilá­ga, a kormányba kerülő ma­gyarok pedig elszakítják Er­délyt, de legalábbis föderali­­zálják Romániát. Constantinescu imponáló nyugodtsággal és magabiztos­sággal védte ki az unos-unta­­lan ismételt és megkopott vá­dakat. A csütörtök esti, kam­pánycsönd előtti záróvitán pe­dig fölényesen lekörözte ellen­felét, többek között éppen an­nak kedvenc vesszőparipájá­ban, a magyar kérdésben. Az RMDSZ politikájának veszé­lyeit Iliescu Frunda György Bukarestben akkreditált kül­földi újságírók előtt tett állító­lagos kijelentésével próbálta igazolni, amelyben az RMDSZ volt elnökjelöltje ha­táron átnyúló regionális auto­nómiáról beszélt. Constanti­nescu a külföldi újságírók szö­vetségének nyilatkozatával bi­zonyította: ilyen kijelentés so­ha nem hangzott el. Iliescu za­varában azt fejtegette, hogy az el nem hangzott kijelentés vi­szont összhangban áll más ál­lásfoglalásokkal. Constanti­nescu hasonló könnyedséggel bizonyította a gazdasági, társa­dalmi kérdések esetében is, hogy mindaz, amit Iliescu hét­éves elnöki mandátumának eredményeként könyvel el, va­lójában kudarc. Mondandóját elsősorban a falvak, a paraszt­ság kérdéseire hegyezte ki, mi­vel a közszolgálati tévé az egyetlen olyan tömegtájékoz­tatási eszköz, amely a falvak lakóihoz is eljut. Leszögezte: a kulcskérdés Romániában az, hogy egy gazdag országnak miért szegények a lakói. Azért - mondotta -, mert a nemzeti vagyont kisajátította, ellopta a hatalmi maffia. Szólt az okta­tás siralmas helyzetéről, bebi­zonyítva, hogy képtelenség Iliescu ígérete, miszerint 2000- ig minden iskolát számítógép­pel látnak el, hiszen a tanintéz­mények épületei roskadoznak, a nyomorúságos állapotok miatt az iskolákban betegsé­gek terjednek. Románia eddi­gi külpolitikáját „propagan­disztikus operettpolitikának” nevezte. Nem tagadta, hogy az európai integráció költségek­kel jár, de hangsúlyozta, Ro­mánia érdeke megfizetni ezt. Nem véletlen, hogy a köz­vélemény-kutatások Constan­­tinescut hozták ki esélyesebb­nek. A Román Akadémia Szociológiai Intézetének pén­teken közölt felmérése szerint a lakosság 49 százaléka úgy vé­li, Constantinescu nyeri a vá­lasztásokat, és csak 35 százalé­ka látja Iliescut esélyesebbnek. A Data Network Distribution közvélemény-kutatásán pedig az ellenzéki jelölt már közel 10 százalékkal vezet: a megkér­dezettek 54,63 százaléka sza­vazna rá, míg Iliescura csak 45,37 százalék. Amennyiben a választások rendben mennek, nem kizárt, hogy beigazolódnak az előre­jelzések. Ugyanakkor a társa­dalmi szervezetek, ellenzéki pártok az utóbbi napokban sű­rűn figyelmeztettek arra, hogy az országban nagyarányú vá­lasztási csalást készítenek elő. A Pro Democratia szervezet ezért hétszázzal növelte vá­lasztási megfigyelői számát. • Bogdán Tibor Elindulhatnak Zaire-ba az amerikai katonák Bill Clinton elnök tegnap dél­ben, Warren Christopher külügyminiszterrel, William Perry védelmi miniszterrel és John Shalikashvili tábornok­kal, a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnökével az oldalán hivatalosan is beje­lentette az USA részvételét a zaire-i nemzetközi segélyerők­ben, és a boszniai NATO-kül­­detés jövő évi folytatásában. MH-Washington/Brüsszel Bill Clinton elismeréssel nyi­latkozott a daytoni egyez­mény révén Boszniában elért eredményekről, de nem titkol­ta, hogy a munka koránt sincs befejezve, mert a katonait nem követte ugyanolyan mér­tékű polgári siker. A demok­ratikus intézmények végleges kiépítéséhez és fenntartásá­hoz, a gazdaság felfuttatásá­hoz, a további harcok mega­kadályozásához, a helyhatósá­gi választások tisztességes és igazságos lebonyolításához, a menekültek biztonságos lete­lepítéséhez a NATO további jelenlétére van szükség. Clin­ton elvben hozzájárulását ad­ta, hogy katonákat küldjenek Boszniába, mintegy felét an­nak, mint amennyi az IFOR- ban szolgált, világos, korláto­zott és megvalósítható célkitű­zésekkel. Riporterek kérdésé­re válaszolva elmondta: az IFOR-ban eddig szolgált ka­tonák hazatérnek, mint ígérte, a decemberi mandátum lejár­takor, és helyettük az új fel­adattal megbízott friss csapa­tok mennek. Annál is inkább, mert feladatuk nem lesz annyira katonai jellegű, mint az IFOR-é volt. Brüsszelben azonnal üdvö­zölték az amerikai döntést - jelentette tudósítónk. Nicho­las Fiorenza, a NATO szóvi­vője elmondta, hogy ez meg­könnyíti a szervezet dolgát, amikor hétfőn határoz az IFOR utódlásáról. Akkor tud­ják meg egyébként az ameri­kai részvételt érintő részlete­ket is az Egyesült Államok NATO-képviselőjétől, tette hozzá. Clinton elnök a zaire-i részvételt emberbaráti okok­kal, az éhhalál és járványok árnyékában élő egymillió menekült megsegítésének szükségével indokolta. A vi­lág leghatalmasabb nemzete nem fordíthat hátat ennek a szenvedő tömegnek, köztük az ártatlan gyermekeknek, mondta. Határozottan leszö­gezte: az amerikai részvétel egyik feltétele az volt, hogy a nemzetközi erőknek ne kell­jen harcolniuk Zaire-ban. William Perry elmondta, hogy de facto tűzszünetet akar látni a harcoló frakciók között. Perry korábban jelez­te azt is, hogy a Zaire-ba kül­dendő ezer, és a környező ál­lamokba szállítandó három­ezer katona mandátumában nem szerepel semmi olyasmi, mint a szemben álló felek le­fegyverzése vagy­­szétválasz­tása. Ugyanakkor megfele­lően felfegyverkezve és meg­felelő parancsnokkal ellátva érkeznek ahhoz, hogy szük­ség esetén bármiféle táma­dástól megvédjék magukat. Fő feladatuk a zaire-i Goma nemzetközi repülőterének biztosítása és a Zaire-ból Ru­andába vezető, mintegy öt ki­lométeres folyosó fenntartá­sa lesz. A repülőtér a segély­­szállítmányokhoz, a folyosó a menekültek hazatéréséhez kell. A zaire-i erők ugyan ka­nadai főparancsnokság alatt fognak állni, de az amerikai katonákat a kanadai főpa­rancsnok amerikai helyettese fogja irányítani. Clinton hangsúlyozta azt is, hogy fenntartotta magának a jogot a zaire-i küldetés ENSZ-ter­­veinek felülvizsgálatára, és arra, hogy ha nem teljesítik az amerikai feltételeket, visszalépjen a küldetéstől. Brit katona indul Zaire-ba, előkészíteni a nemzetközi haderő bevetését fotó: mti/epa Hutuáradat indult hazafelé kitörés a zsákutcából • Folytatás az 1. oldalról Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) képvi­selői a határ ruandai oldalán már várják a tömeget, és kö­zölték, hogy péntek délutá­nig mintegy 50 ezer ember tért haza. Egyelőre nem biz­tos, hogy a menekülteket a határon ideiglenesen látják el, vagy pedig rögtön eredeti lakóhelyükre költöztetik. - Jó hír ez a nemzetközi közösség számára, amely na­gyon is tudatában van mind­ama veszélynek, amely a minden jogot nélkülöző afri­kai vidéken várt volna rájuk - kommentálta a fejleménye­ket a Reuter. „Fantasztikus­nak” nevezte az elmúlt órák fejleményeit a ruandai elnök egy tanácsadója is; elmondta, hogy visszavárják a hátukat, csak azoknak lehet félnivaló­juk, akik a két évvel ezelőtti mészárlásokban bűnösök. Közben ENSZ-források szerint a Biztonsági Tanács tagjai pénteken - zárt ajtó mögött megtartott konzultá­ciókon - megállapodtak a ke­­let-zaire-i humanitárius vál­lalkozás végrehajtására ter­vezett nemzetközi kötelék felhatalmazásáról. A testület elé terjesztett határozati ja­vaslat - amelyről lapzártánk után döntöttek - felhatal­mazza az erőket, hogy „min­den lehetséges eszközt” ve­gyenek igénybe a segélyszál­lítmányoknak a menekültek­hez való eljuttatására. Egyút­tal célul tűzi ki a menekültek hazatérésének előmozdítását is. A köteléknek nem lesz fel­adata a szemben álló csopor­tok lefegyverzése és szétvá­lasztása. A tervezet négy hó­napban szabja meg a vállal­kozás időtartamát, rögzítve, hogy a művelet legkésőbb jö­vő március végén befejező­dik. Ugyanakkor sürgeti egy olyan ENSZ-erő felállítását, amely átvehetné a most létre­hozandó nemzetközi kötelék helyét. ENSZ-jóváhagyás után a nemzetközi haderőnek na­pokon belül el kellene foglal­nia állásait a térségben. A ki­jelölt kanadai főparancsnok jelezte, hogy támaszpontját Goma környékén állítaná fel, s a lehetőségek felmérése már meg is kezdődött a hely­színen. A nemzetközi had­erőben való részvételt már jelezte az Egyesült Államo­kon és Kanadán kívül Nagy- Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Dél-Afrika, Sze­negál, Portugália, Finnország is, és várható mások jelent­kezése. Fa Nándor harmadszor? • Folytatás az 1. oldalról Fa Nándor a több balesetet megért hajóval különösen emberpróbáló feladatra vál­lalkozik, mivel a Föld körüli versenyek legveszélyesebb, déli óceáni vizein, több ezer mérföldre a szárazföldtől technikai gond esetén csak a többi versenyzőtől számíthat segítségre. Döntését ezért a biztonságot mérlegelve fogja meghozni - jelentette ki. A hétfői ütközést elköve­tő Pelander nevű panamai tankhajót egyelőre még nem találta meg a különleges ala­kulatokat is bevető francia parti őrség. Azonban - mint azt a visszafordulásra kény­szerült Fa Nándor elmondta - még a hajó megtalálása esetén is bonyolult lenne a céget kártérítésre kötelezni. A baleset ugyanis nemzetkö­zi vizeken történt, és furcsa módon pont Panama és Ma­gyarország nem tagja annak a nemzetközi egyezmény­nek, mely alapján az ENSZ hatásos és rövid kimenetelű eljárást indíthatna. Fa Nán­dor ennek ellenére szeretne azzal a cégvezetővel beszél­ni, akinek a tulajdonában áll a tankhajó, mivel az ő esete is bizonyítja azt a nemzetkö­zi hajós tapasztalatot, hogy az óceánon a panamai zászló alatt hajózók megengedhe­tetlen módon figyelmetlenek és felelőtlenek. „Sokszor nem rajtuk múlik, hogy nem történnek katasztrófák, ha pedig nyom nélkül tűnnek el hajók, soha nem derül ki, hogy mi okozta a tragédiát.” Philipe Jeantot, a francia vitorlásverseny 44 éves alapí­tója és igazgatója, aki maga is négyszer kerülte meg a Földet. Fa Nándor szerdai „még nem adtam fel” beje­lentését követően így nyilat­kozott a francia sajtó munka­társainak. „Ha ezt Fa Nán­dor mondja, annak biztosan örülni fog az összes mezőny­ben vitorlázó versenyző, mert ebből az derül ki, hogy ezek az emberek nem min­dennapi teljesítményre képe­sek. Fa Nándor valamennyi­ük közül a legjobban ismeri, milyen óriási feladat egy ilyen kategóriájú hajót meg­teremteni, életben tartani, és a világ körüli versenyen vé­gigmenni. Ha ő mondja, hogy van remény a vissza­térésre, az biztosan úgy is lesz.” • Th. B. Nem a Btk. a fő akadály A legfőbb ügyész érdemi lépéseket sürget a szervezett bűnözés ellen A szervezett bűnözés a demokrácia elleni legsúlyosabb kihívás, ám szimbolikus válaszok helyett érdemi lépésekre van szükség - nyilatkozta Györgyi Kálmán a Népszabadság és a Magyar Hír­lap munkatársának. A legfőbb ügyész szerint a jogszabályok módosítása, új tényállások megalkotása, illetve a büntetések szigorítása nem csodaszer, sokkal inkább a bűnüldöző appará­tus technikai és személyi feltételeinek javítására, valamint az ál­lami ellenőrző szervek hatékonyabb működésére van szükség. A szervezett bűnözés elleni küzdelem kapcsán jó ideje napirenden levő kérdés a büntető jogszabályok módo­sítása, így például felvető­dött a bűnöző szervezethez tartozás kriminalizálása, a büntetési tételek emelése, illetve a vagyonelkobzás sza­bályainak módosítása. Györ­gyi azonban úgy véli: „csacs­­kaság azt hinni, hogy a haté­kony fellépés akadálya most a Btk. lenne.” A lendületes törvényalkotási törekvések legfeljebb egyes politikusok vágyait elégítenék ki, miköz­ben a bűnöző szervezetek el­leni harc folyamatos erőfe­szítéseket igényel, mégpedig elsősorban a rendőrség ré­széről. Ehhez viszont jól megfizetett, magasan kép­zett, erkölcseiben támadha­tatlan, megfelelő eszközök­kel ellátott apparátusra van szükség. Megengedhetetlen, hogy a rendőr másutt keres­se meg a megélhetéséhez a pénzt, miként az is, hogy az állam bárkitől „koldulni” kényszerüljön a bűnüldöző szervezet működőképessé­gének megőrzése érdekében. A legfőbb ügyész mind­azonáltal nem vitatja, hogy a szervezett bűnözés elleni ha­tékonyabb fellépés lényeges eleme lehet a bűnös szándékú szervezkedés - ide értve már a felajánlkozást vagy felhí­vást, illetve az összebeszélést is - büntethetőségének bizto­sítása. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a büntetőjogi vé­delem megelőzné a tényleges jogsérelem bekövetkezését, vagyis alkalmas lehet a bűncselekmény megelőzésé­re. Ám a bizonyítási nehézsé­gek miatt ez a megoldás nem csodaszer. Györgyi szerint ér­demes lenne azt is megfontol­ni, hogy bizonyos súlyos bűn­­cselekmények esetében szin­tén büntessék az előkészület. Ugyanakkor kiemelte: a tit­kosszolgálati eszközök tekin­tetében a rendőrségi törvény meglehetősen széles körű le­hetőségeket biztosít, a szabá­lyozás tehát e téren korszerű­nek minősíthető. Az esetleg szakmailag is megalapozott jogalkotási tö­rekvések ellenére sem sze­rencsés azonban, ha a bűnül­dözésben érdekelt hatóságok egymásra hárítják a felelőssé­get - hangsúlyozta Györgyi Kálmán. Megengedhetetlen, hogy a jogalkalmazó a jogal­kotóra mutogasson, vagy a bí­róságok működésének vélt vagy valós zavaraira hivat­kozzék. A bíróság ugyanis so­hasem előzhet meg bűncse­lekményt, és nem foghatja el a tettest sem. Hasonlóképpen rossz nyomon jár az is, aki a bűnözésben bekövetkezett fordulat miatt a rendőrségre mutogat; a bűnözés alakulá­sában meghatározó szerepet játszott ugyanis a rendszer­­változás, illetve az ezzel együtt járó társadalmi és gaz­dasági átalakulás, s a hatósá­gok csupán reagálnak erre. A büntetési tételek radiká­lis szigorítását kezdeménye­ző Kutrucz-Kónya-indítvány kapcsán a legfőbb ügyész ki­emelte: az egy politikai párt markáns koncepciója, de csak a büntető eljárásjog és a Btk. szankciórendszerének terve­zett reformjával összefüggés­ben értékelhető. Megítélése szerint bölcsebb megoldás, ha a parlament a két néppárti politikus javaslatát most nem fogadja el, hanem annak hasznosítható elemeit a kodi­­fikációs munka során az igaz­ságügyi tárca beépíti a bünte­tő törvénykönyvbe. Óvakod­ni kell ugyanis az egy-egy konkrét ügyhöz kapcsolódó, adott esetben indulati ele­mektől sem mentes törvény­­alkotástól - fogalmazott. A koncepciózus jogalkotó munkára azért is szükség van, mert a Btk. 1990 és ’96 között történt sorozatos korrekciója néhol megbontotta a büntető törvénykönyv belső egységét, amelyet most helyre kell állí­tani. Sajnálatos, de tény: az egyéni képviselői indítványok - még hasonló kriminálpoliti­­kai megfontolások esetén is - időnként keresztezhetik a kormány hosszú távú jogal­kotási törekvéseit. Ha a Kut­­rucz Katalin és Kónya Imre által összeállított büntető no­vellát beemelnék a Btk.-ba, Györgyi szerint most is ez tör­ténhetne. •L. K. Györgyi Kálmán Kormány kontra parlament az szja egy százalékáról Az SZDSZ tiltakozik, az MSZP kivár Az SZDSZ tegnap benyújtot­ta a parlamentnek azt a tör­vényjavaslatot, amely lehető­vé tenné, hogy az állampolgá­rok a jövő évtől szabadon dönthessenek személyi jöve­delemadójuk egy százaléká­nak közcélokra történő fel­­használásáról. Molnár Péter képviselő az SZDSZ tegnapi sajtótájékoz­tatóján elmondta: pártja szá­mára elfogadhatatlan a kor­mány csütörtöki döntése, amely a parlament korábbi határozatával ellentétben el­­halasztaná az szja egy százalé­kának felhasználásával kap­csolatos új rendszer bevezeté­sét. A képviselő hangsúlyoz­ta: tisztázni kell, hogy miként hozhatott a kormány döntést a parlamenttel és a koalíciós frakciókkal szemben. A kor­mány vitatott határozatát egyébként nem támogatták az SZDSZ-es miniszterek. Mint ismeretes, a törvény­­hozás korábban leszavazta azt az indítványt, amely az új rendszer bevezetésének egy évvel történő elhalasztását ja­vasolta. Az SZDSZ által most benyújtott törvényjavaslatot egyébként - koalíciós egyez­tetések nyomán - a pénzügyi tárca dolgozta ki, ezért a sza­bad demokraták bíznak ab­ban, hogy indítványukat kö­zös koalíciós javaslatként tár­gyalhatja rövidesen a parla­ment. Molnár úgy véli: ha most nem születik döntés ebben a kérdésben, akkor a javaslat eltűnhet a süllyesz­tőben. Az SZDSZ nem ért egyet a kormánydöntés indokaival, hiszen a kabinetnek egy éve volt az új rendszer bevezeté­sével kapcsolatos technikai problémák tisztázására. A ki­sebbik koalíciós párt szerint javaslatuk nem érintené hát­rányosan az egyházakat, ugyanakkor javítaná a civil­szféra helyzetét. A tegnapi tá­jékoztatón az is elhangzott, hogy az szja egy százalékának szabad felhasználása a kor­mányprogramban is szerepel, s az SZDSZ rendkívül fontos­nak tartja, hogy a kormány ebben a kérdésben se térjen el a programjától. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese kér­désünkre tegnap elmondta: a szocialista képviselőcsoport többsége megszavazta, hogy az új rendszert jövőre vezessék be. A frakció döntését azon­ban viták előzték meg, mert többen aggályaikat hangoztat­ták a bevezetés technikájának kérdésében. Burány Sándor a kormány álláspontjának pon­tos ismerete nélkül nem kívánt állást foglalni a kabinet csütör­töki döntéséről. Mint elmond­ta, ezt a kérdést az MSZP- frakciónak is meg kell vitatnia. •Sz.Sz. Az ellenzék támogatná Bruhács újrajelölését Az FKGP és a Fidesz szerint alkalmas a jelölt, de csak hétfőn döntenek Az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság ellenzé­ki képviselői minden bi­zonnyal támogatják Bruhács János újrajelölését, ha a jövő heti hétpárti egyeztetésen az a döntés születik, hogy a Ház megismétli a választási pro­cedúrát. Mint ismeretes, az Ország­­gyűlés kedden alkotmánybí­róvá választotta Holló And­rást, az ellenzék jelöltjének elkönyvelt Bruhács János ugyanakkor nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. A nemzetközi jogi pro­fesszort annak ellenére sem választották alkotmánybíró­vá, hogy korábban az alkot­mányügyi bizottságban az el­lenzék és a koalíció egyhan­gúlag támogatta megválasz­tását. Leszavazását követően ugyanakkor Isépy Tamás (KDNP), Dávid Ibolya (MDF) és Kutrucz Katalin (MDNP) is úgy nyilatkozott, hogy egy megismételt proce­dúrában támogatnák Bru­hács János újrajelölését. „Amennyiben Bruhács János újra vállalja a jelölést, a Fi­desz parlamenti frakciójának nincs oka arra, hogy megvál­toztassa korábbi javaslatát”­­nyilatkozta lapunknak Áder János. A Fidesz ügyvezető alelnöke megállapította: Bru­hács Jánost továbbra is alkal­masnak tartják arra, hogy al­kotmánybíró legyen. Áder ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz-frakció hétfőn dönt a jelölésről. Győriványi Sán­dor, az FKGP frakcióvezető­helyettese lapunknak el­mondta: vélhetően a kisgaz­dák is támogatják Bruhács János jelölését, ha a többi el­lenzéki frakció ismét a pécsi professzort javasolja. A kis­gazda képviselőcsoport azon­ban hétfőn foglal állást ebben a kérdésben - tette hozzá. • Cs. I. Közösek a gondok Az EU és a NATO egyeztet a bővítésről Az Európai Bizottság meg­erősítette, hogy a közelmúlt­ban nem hivatalos tárgyalá­sok folytak a NATO-val a két intézményt érintő kérdé­sekről. MH-Brüsszel___________ A megerősítést a londoni Fi­nancial Times brüsszeli tudó­sítása váltotta ki, amely szin­te történelmi jelentőségűnek nevezte az EU és a NATO közeledését. A cikk szerint Hans van den Broek, a bi­zottság bővítésért felelős tagja a NATO-tagországok nagyköveteivel találkozott, és a két intézmény megnyitá­sával felmerülő kérdésekről értekeztek. Az Európai Bizottság szó­vivője elmondta, hogy Jacques Santer, a Bizottság elnöke rendszeresen eszme­cserét folytat Javier Solana NATO-főtitkárral - ebben a tekintetben tehát nem ne­vezhető rendkívülinek a két brüsszeli intézmény közötti konzultáció. A NATO szóvi­vője cáfolta, hogy „közös stratégia” kialakításán fára­doznának. A NATO-nál és az EU-nál közösek a bővítés kiváltotta gondok: nem az új tagok fel­vétele, hanem az első körből kimaradó országok kezelése kelt aggodalmat. Például nem lesz könnyű a NATO- nak elfogadtatni a balti álla­mokkal, hogy nem lesznek ott az elsőként csatlakozók között. Különösen az ünne­pélyesen hangoztatott hiva­talos álláspont tükrében, hogy a NATO a bővítés kér­désében nem tűr el orosz vé­tót. Bár kényelmes megol­dásnak tűnhetne, hogy „viga­szul” felajánlják a­ baltiaknak az EU-tagságot, de hát azt mindkét intézménynél tud­ják, hogy míg a NATO-bőví­­tés inkább politikai kérdés, addig az EU-hoz csatlakozás sokkal komplexebb, más jel­legű feltételeknek kell meg­felelni. Így tehát aligha vár­ható, hogy jövőre, amikor a NATO megjelöli a leendő új tagokat, bármifajta, akár nem hivatalos elkötelezett­ség hangozna el az EU részé­ről a kinnrekedők vigasztalá­sára. •G.T. „Dohány” a dohányért Miközben Brüsszel évente egymilliárd ECU-vel támogat­ja az Európai Unió dohányter­mesztőit, széles körű kam­pányba kezd, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás káros hatásaira. MH-Brüsszel____________ Az Európai Unión belül két ellentétes politikai irányvonal csap össze. Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazda­ságért felelős tagja a dohány­­termesztők támogatásának fenntartása mellett foglal ál­lást, míg Padraig Flynn köz­egészségügyi biztos jócskán le­faragna a szubvencióra fordí­tott egymilliárd ECU-ből. Fischler a támogatás fenn­tartását azzal indokolja, hogy anélkül tönkremenne az ága­zatból megélő összesen 300 ezer ember, és ráadásul a ki­esett termelést azonnal pótol­ná a világpiac. Flynn ezt nem vonja kétségbe, de úgy véli, hogy az EU két, szögesen el­lentétes irányvonalának téves üzenete lejáratja az unió politi­káját más területeken is. Az Európai Bizottság kompro­misszumként ezért inkább a dohányfajták minőségének ja­vítását szorgalmazza. Fel­készülni! Vigyázz! Tél Ajándék a SEAT szervizekben! Készítse fel autóját a télre! November 1-től 24-ig az ország valamennyi SEAT márkakereskedésében kedvezményekkel és meg­lepetésekkel várjuk Önt és autóját! , Minden autóst, aki betér hozzánk, meghívunk egy csésze forró kávéra, autóján pedig elvégezzük az ingyenes téli átvizsgálást.* Vásárolhat a téli autózáshoz összeállított csomagokból kedvezménye­sen. Ajándékba pedig egy nyári hangulatú kazettát adunk, amely táncra perdíti az autót és jó kedvre deríti a szíveket! "A részleteket egyeztesse a SEAT márkakereskedőjénél! VOLKSWAGEN CSOPORT SEAT Autóház 1032 Bp., Bécsi út 170. Tel: 250-1440 SEAT Szabó 1165 Bp., Bökényföldi út 68. Tel: 407-2400 SEAT Perem XX. ker. Bp., Határ út 93. Tel: 285-0725 SEAT Sípos 2030 Érd. Iparos u. 34. Tel: 23/372-187

Next