Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ A pápa üzenete (MTI) II. János Pál pápa az új év alkalmából a világot békére szólította fel, amelyet - mint mondta - a megbocsátás útján lehet elérni. A római Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi misét a katolikus egyház hagyományosan január 1-jén tartott békevilág­napjának szentelték. Újévi imájában a Szent Péter téren össze­gyűlt mintegy húszezer ember előtt a pápa arra emlékeztetett, hogy „a bosszú és erőszak mindig új bosszút és új erőszakot szül”. A béke a megbocsátásra való készségből születik, s ez nemcsak a hívőkre, hanem minden jó szándékú emberre vonat­kozik - mondta egyebek között II. János Pál. A katolikus egy­házfő bírálta a fokozódó materializmust és az emberi élet növek­vő semmibevételét, továbbá hogy sok embert diszkriminálnak faja, neme, nemzetisége vagy éppen szegénysége miatt. Maradnak a szankciók (MTI) A Biztonsági Tanács keddi ülésén megerősítette az Irak­kal szembeni gazdasági szankciókat. Ez volt az első Irak-ellenes ENSZ-határozat azóta, hogy a világszervezet engedélyezte Bag­dadnak a korlátozott mennyiségű olajeladásokat, hogy annak el­lenértékéért élelmiszert és gyógyszert vásárolhasson a nélkülöző lakosságnak. Mint a BT soros elnöke megfogalmazta, a testület tagjait aggodalommal tölti el, hogy nem sikerült haladást elérni az öbölháború hadifoglyai és a harcok során eltűnt személyek ügyében. Nemtetszésüknek adtak hangot a BT tagjai amiatt is, hogy Bagdad még mindig nem szolgáltatta vissza azokat a hiva­talos iratokat, amelyeket az irakiak Kuvaitból magukkal vittek. Elpáholt diplomata (MTI) Diplomáciai feszültség keletkezett az óév végén Moszk­va és Washington között. Az orosz külügyminisztérium tiltako­zást jelentett be kedden az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségének ügyvivőjénél egy orosz diplomata New York-i bán­talmazása miatt. Az eset vasárnap történt Borisz Obnoszoval, Oroszország állandó ENSZ-képviseletének első titkárával. New Yorkban a rendőrök kirángatták járművéből és diploma­taigazolványának felmutatása ellenére súlyosan bántalmazták: összetörték a szemüvegét, szétszaggatták a ruháját, majd bi­lincsbe verve a rendőrőrsre vitték, ahol fél órán át fogva tartot­ták. Az eset miatt bekérették kedden az orosz külügyminiszté­riumba az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, akivel a tiltakozás mellett közölték: Moszkva hivatalos bocsánatkérést követel. Kilenc év egy ellenzékinek (MTI) Kilencévi börtönbüntetésre ítéltek egy kínai ellen­zékit „államtitkok megsértéséért”. A 42 esztendős Li Hait több mint másfél évvel ezelőtt vették őrizetbe, s csak most hirdettek ügyében ítéletet. A börtönbüntetésről szóló érte­sítést az egykori egyetemi kutató, filozófus édesanyjának kézbesítette az illetékes pekingi bíróság, aki erről szerdán tájékoztatta az AFP tudósítóját. Li Hait először 1990-ben tartóztatták le, amikor közeledett az 1989-es Tienanmen téri megmozdulás első évfordulója. Akkor hét hónapot töl­tött börtönben. Leadták a fegyvereket (MTI) Több mint kétezer cseh állampolgár élt az időleges amnesztia lehetőségével, amelynek értelmében mindenne­mű hatósági vizsgálattól és zaklatástól mentesül, aki kedd éjfélig beszolgáltatja engedély nélkül birtokolt lőfegyverét - írta a keddi prágai sajtó. A beszolgáltatott 2300 lőfegyver között nemcsak pisztolyok és vadászpuskák voltak, hanem géppisztolyok is - gyakran második világháborús model­lek, de az esetek többségében használható állapotban - idézte a prágai Slovo napilapot az AFP. Január elseje után - a parlament által kivételesen engedélyezett amnesztia­időszak leteltével - három évig terjedő börtönbüntetést kockáztat, aki engedély nélkül tart lőfegyvert. A tűzfegy­verekről szóló, 1996 márciusában életbe lépett új törvény a korábbinál jóval szigorúbb eljáráshoz köti az új fegyvertar­tási engedélyek kiadását is. A Vatikán halottai (MTI) 25 katolikus egyházi személyt öltek meg hivatása gyakorlása közben szerte a világban az 1996-os év folyamán - közölte kedden a Vatikán lapja, az Osservatore Romano. Az áldozatok közül egy Boszniában, egy Kambodzsában, a többi pedig Afrikában - Algériában, illetve a Nagy Tavak vidékén­­ vesztette életét. Danka Jurcevic boszniai apácát késszúrásokkal ölték meg szeptemberben Szarajevó közelé­ben. A Fülöp-szigetekről származó Richard Michael Fer­nando szeminarista Kambodzsában vesztette életét, amikor egy bombamerényletet próbált megakadályozni. Algériában hét ciszterci szerzetest öltek meg májusban a Fegyveres Isz­lám Csoport (GIA) tagjai. Augusztusban az oráni érsek lett gyilkosság áldozata. A Nagy Tavak vidékén a burundi Gute­­ga érsekét és a zaire-i Bukavu érsekét ölték meg szeptem­ber, illetve október során. Ugyanebben a térségben négy spanyol misszionáriust, négy - afrikai, illetve olasz - apácát és öt papot öltek meg 1996-ban. Akció Libanonban (MTI) Az izraeli légierő az év utolsó napján az Irán-barát Hezbollah gerilláinak feltételezett állásait támadta Dél-Liba­­nonban. A hírt a libanoni rendőrség közölte, de a tájékozta­tásból nem derült ki, hogy volt-e áldozata vagy sérültje a légi­csapásnak. A támadást két gép hajtotta végre Szidóntól, leg­jelentősebb dél-libanoni várostól keletre. Az akciót izraeli részről is megerősítették - adta hírül az AFP. Szinte teljes körképet ad Románia tavalyi politikai, gazdasági és társadalmi életéről a legolvasottabb bukaresti napilap, az Evenimentul Zilei többoldalas összeállí­tása az esztendő „legjeiről”. Ezek szerint a leglátványosabb politi­kai karriert Victor Ciorbea futotta be, akinek fél év alatt sikerült szakszervezeti vezetőből Bukarest főpolgármesterévé, majd Románia miniszterelnökévé fel­­küzdenie magát. A második helyen Petre Roman áll, a leváltott miniszterelnökből a szenátus elnöke, vagyis az ország máso­dik legfontosabb embere lett. Az Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, Frunda György a negyedik a rangsorban, mivel a volt vas­függöny mögötti országokban ő az egye­düli nemzeti kisebbségi politikus, aki el­nökjelöltként indult. Az év legtitokzatosabb személyisége - tisztségéhez illően - a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, Virgil Magureanu ta­valy is távol tartotta magát a nyilvánosság­tól, és miközben Ion Iliescu bizalmi embe­rének számított, tisztségét sikerült meg­őriznie a hatalomváltás után is. Több rej­télyes találkozója is volt, minden esetben a késő éjszakai órákban, a jelenlegi hata­lom vezető politikusaival. Lapforrások szerint egyenesen ő tette lehetővé a de­mokratikus ellenzék győzelmét azzal, hogy megakadályozta az Iliescuék által el­tervezett számítógépes választási csalást. 1996 pénzügyi krachját a lej gyors ér­tékvesztése jelentette. Míg év elején 1 dollár 2568 lejbe került, addig az eszten­dő végén már 4136 lejt kellett fizetni érte, ami 61 százalékos romlást jelent. Az esz­tendő legbonyolultabb pere az Iskanda­­rani-ügy volt. A „Bánság hercegeként” ismert arab üzletembert tavaly többször is letartóztatták, de mindig szabadlábra helyezték, bár 41 milliárd lejjel, mintegy másfél milliárd forinttal csapta be a ro­mán államot. Gyilkossággal, emberrab­lással, embargósértő jugoszláviai kőolaj­szállításokkal, cigarettacsempészéssel vádolják, Temesváron engedély nélkül építtetett cigarettagyárat, a szilvesztert mégis szabadlábon ünnepelhette. Az év legellentmondásosabb asszonyai kivétel nélkül politikusfeleségek. A rang­sorban Petre Roman hitvese, Mioara ve­zet, aki a rossz nyelvek szerint a háttérből irányítja férje minden lépését. Őt Sabina Funar követi. A kolozsvári polgármester neje sikertelen öngyilkossági kísérlete után politikára adta a fejét, és kijelentette, bárkinél alkalmasabb Kolozsvár vezeté­sére. A harmadik helyen Teodor Meles­­canu volt külügyminiszter törtető felesége áll. Felicia férje beosztása révén elérte, hogy a közszolgálati televízió nemzetközi adásának vezetőjévé nevezzék ki, ahol a hírek szerint nem kimondottan rendelte­tésszerűen költött el jelentős összegeket. Nyomására követte el férje azt a ballé­pést, hogy röviddel Iliescu bukása előtt belépett a kormánypártba. A következő helyeken a volt kormánypárt elnöke, Adrian Nastase és az egykori kormányfő, Nicolae Vacaroiu felesége, Dana és Mari­­lena áll a férjek árnyékában elkövetett törvénytelen üzleti ügyek miatt. A Románia sorsát leginkább befolyá­soló tavalyi események között az első helyen Ion Iliescu választási veresége áll, ezt követi az RMDSZ kormányzási részvétele, a szocialisták kibukása a tör­vényhozásból és a román-magyar alap­­szerződés aláírása. • Bogdán Tibor Bukarest HÁTTÉR Románia a „leg”-ek tükrében MTI Több ezer munkás és egyetemi hallgató csapott össze hajnal­ban a rohamrendőrséggel a dél-koreai fővárosban, ahol az újév alkalmából szervezett fel­vonulásokat a szakszervezetek és tagjaik arra is felhasználták, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az új munkatörvény ellen. A Az elbocsátásokat megköny­­nyítő és a titkosrendőrség jo­gait megnövelő munkatör­vényt a múlt héten fogadta el a parlament. A szakszervezetek december 26-án általános sztrájkot hir­dettek, amit négy nap eltelté­vel az újévi ünnepekre való te­kintettel ideiglenesen felfüg­gesztettek. Ünnep után újra sztrájk KÜLFÖLD Diplomáciai offenzíva a NATO-bővítés ellen Moszkva fenyegetőzik MTI__________________ Jelcin orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelezte: Moszkva nagyszabású diplomáciai of­­fenzívát tervez a NATO-bőví­­tés ellen, és az orosz elnök nyugati vezetőkkel tartandó találkozóin a kilátásba helye­zett kiszélesítés lesz a kulcs­kérdés. Dmitrij Rjurikov ta­nácsadó egyben azzal fenyege­tőzött, hogy Moszkva megszi­goríthatja a vízumszabályokat az észak-atlanti szövetség új tagjaival szemben. Az elnök tanácsadója kö­zölte: Borisz Jelcin egyik leg­főbb külpolitikai célkitűzése „a NATO keleti bővítésére irá­nyuló koncepció leküzdése”. Ez lesz a vezető téma Jelcin és Helmut Kohl német kancellár szombati megbeszélésein. Ugyancsak ennek a kérdésnek akarja szentelni Jelcin Jacques Chirac francia elnökkel esedé­kes januári találkozóját.­­ Szé­leskörűen meg akarja vitatni a témát Bill Clinton amerikai el­nökkel is a márciusra beüteme­zett orosz-amerikai csúcsérte­kezleten. Rjurikov ugyan nem beszélt róla, de moszkvai dip­lomáciai körökben tudni vélik: Jelcin az év elején találkozni készül John Major brit kor­mányfővel is. Rjurikov utalt arra, hogy nem csupán a biztonság szem­pontjai, hanem egyfajta sértett­ség is vezérli Moszkvát. - A szövetség kiszélesítését nem csupán potenciális biztonsági fenyegetésnek tartjuk, hanem a NATO-országok részéről Oroszországot ért sértésnek is, elvégre Moszkva nyerte a hi­degháborút, felszámolva a ka­tonai szembenállást, ami a vi­lág összes országának javára vált - mondta a tanácsadó, akit az Interfax idézett. Maga a bő­vítés nem ígér semmi előnyt az új tagországoknak. Mi több, belépésük orosz részről a ví­zumszabályok megszigorítását vonhatja maga után, ami ked­vezőtlenül hat az üzleti és hu­manitárius kapcsolatokra, nem beszélve az új NATO-tagok adófizetőire nehezedő terhek­­ről - vélekedett a tanácsadó. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek: a Rjurikov által kilátásba helyezett NATO-bő­­vítést ellenző orosz diplomá­ciai offenzíva előtt moszkvai il­letékesek egyre keményedő hangvételű nyilatkozatokban tiltakoztak a kiszélesítésről szóló döntés közeledtével. A Nyugat mindamellett egyértel­műen értésre adta: a bővítés kérdésébe nincs beleszólása Moszkvának, viszont igyekszik a NATO leszerelni az orosz aggodalmakat, és szerződést kötni Moszkvával, amit jelez Javier Solana főtitkár januári moszkvai látogatása is. 1997. JAN Csernomirgyin elég. A kommunista pártvezér rosszat olvas a csillaga. Az orosz elnök jobb és nyu­­godtabb életet ígért a lakos­ságnak 1997-ben, a kommu­nisták vezére ezzel szemben úgy vélte, hogy márciusra rob­banásveszélyes helyzet ala­kulhat ki az országban. MH-Moszkva___________ Borisz Jelcin szokásos újévi köszöntőjében bejelentette, hogy minden tőle telhetőt megtesz a bér- és nyugdíjhát­ralékok felszámolásáért, a rend megszilárdításáért. Az ál­lamfő abban bízik, hogy 1997 a megbékélés és az egyetértés éve lesz Oroszországban, a tár­sadalmat megosztó vitákat át lehet végre adni a múltnak. Jelcin, mint elmondta, ismét meggyőződhetett arról, hogy milyen fontos a családi béke, az összetartás, hiszen együttes erővel sokkal könnyebb le­győzni a nehézségeket. Gennagyij Zjuganov a Reuter hírügynökségnek adott év végi interjúban szin­tén megbékélésre szólított fel. Ugyanakkor arra is figyel­meztetett: a társadalmi, gaz­dasági állapotok, valamint a csillagok állása is azt mutatja,­ hogy márciusra forradalmi helyzet alakulhat ki az ország­ban. A kommunista vezér hosszasan magyarázta a nap­­tevékenység és a társadalmi változások közötti összefüg­géseket, és azt jósolta, hogy Oroszország ismét zavaros korszakhoz közeledik, 1999 lesz a legkeményebb eszten­dő. Az orosz kormányfő a pénzügyi stabilizáció megőr­zését és a rohanó infláció megfékezését tartja a végéhez közeledő 1996-os esztendő legfontosabb eredményének. Viktor Csernomirgyin a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban emlékezte­tett arra, hog mértéke az 19 rált 131 százalél­­ékra csökkent embereknek má­tól félniük, hogy felfalja a megiai Csernomirgyin at hogy 1997-ben bein­dasági növekedés,­­ dúl az adózási jegy a moly eredménynek hogy a kormány és a hozás együ­ttműke köszönhetően Oros gyakorlatilag jóvált költségvetéssel vág neki esztendőnek. A miniszt­nek arra is felhívta a fil­met, hogy a kabinet nem közi szereplését az orosz dekek következetes védő határozta meg, és úgy értet­te, hogy ezen a téren is sé­rült eredményeket felmutat • Molnár Jánt Vasúti híd repült a levegőbe Lázadók vonatokat robbantgatnak Indiában MH-összefoglaló_________ A kelet-indiai Asszam állam­ban a bodo lázadók szerda haj­nalban újabb merényletet kö­vettek el, amelynek során fel­robbant egy vasúti híd, de sze­mélyi sérülés nem történt - je­lentette a rendőrségre hivat­kozva az AFP. A hétfői, előző merényletben egy vonat lega­lább 60 utasa életét vesztette. A szerda hajnali robbantást távirányítású pokolgéppel kö­vették el a Guvahatitól 100 ki­lométerre fekvő vasúti híd el­len, röviddel egy tehervonat áthaladása után. A bodo sza­­kadárok, akik 1987 óta harcol­nak független államuk megte­remtéséért Asszamban, a rendőrség által nekik tulajdo­nított egyik merénylet elköve­tését sem ismerték el. Az indiai hatóságok ked­den lefelé módosították az észak-indiai Asszám szövetsé­gi államban hétfő este egy zsú­folt vonaton történt pokolgé­pes robbantás halálos áldoza­tainak számát. Kevesebb em­ber vesztette életét, mint ko­rábban feltételezték, és túlzot­tak a 300 halottról szóló kez­deti adatok - közölte a rendőr­ség. A hatóságok és a mentő­alakulatok elmondása szerint eddig 60 holttestet emeltek ki a három szétroncsolódott vas­úti kocsiból. Indiai hírügynökségi jelen­tések szerint legkevesebb egy pokolgép robbant a Brahma­putra expressz harmadik ko­csija alatt, a detonáció három hálókocsit roncsolt szét. Több kocsi kisiklott. Több bodo szervezet léte­zik. Közülük a legradikálisab­­bat, a Bodo Biztonsági Erőket (BBE) 1992-ben betiltották. Ez egyik kiáltványában hitet tett Bodoföld fegyveres felsza­badítása és függetlenségének kivívása mellett. Az indiai biz­tonsági erők szerint katonailag jól képzett tagjai tovább dol­goznak a föld alatt. Tevékeny­ségük pénzügyi fedezetét tea­ültetvényesektől zsarolják ki. A szilveszter napján elpusztult vasúti kocsi maradványa jól mutatja a robbanás erejét. Az indiai hatóságok törzsi lá­zadókra gyanakodnak fotó: reuters - utpal barnah Bongo nyert Gabonban MTI__________________ Az Omar Bongo elnök vezette gaboni kormánypárt kényel­mes többséget szerzett az új libreville-i parlamentben. Az ellenzék maroknyi par­lamenti helyet tudhat csupán magáénak, bár 30 mandátum sorsa még nem dőlt el a 120 közül. Bongo elnök Demokra­ta Pártja viszont már a zsebé­ben érezhet 22 második fordu­lós mandátumot is. A fő ellen­zéki párt, a Famunkások Or­szágos Tömörülése (amely az októberi helyhatósági válasz­tásokon jogot szerzett a gaboni főváros igazgatására) egyelőre nem szaporította a december 15-én lezajlott első fordulóban nyert három mandátumát. Amerikai lap az iráni kapcsolatról Teherán finanszírozta a boszniai választást MTI__________________ Az amerikai hírszerzésnek bi­zonyítékai vannak arra, hogy Alija Izetbegovic boszniai el­nök nagy összegű iráni hozzá­járulást fogadott el újraválasz­­tási kampányához. A CIA in­formációi szerint a muzulmán politikus legkevesebb ötszáz­ezer dollárt kapott Teherántól az ősszel megrendezett válasz­tások előtt: a pénzt iráni ügy­nökök kézbesítették két de­geszre tömött kézitáskában. Az iráni kampányhozzájá­rulásról a Los Angeles Times számolt be keddi számában. Közlése szerint az eset nyo­mán készült CIA-elemzés arra a következtetésre jutott, hogy Alija Izetbegovic „a szó szoros értelmében rajta van Teherán fizetési listáján”. A lap kormányforrásokra hivatkozva megemlítette, hogy Bill Clinton elnök a múlt hónapban annak ellenére is engedélyezte a horvát-bos­­nyák hadseregnek szánt, száz­millió dollár értékű katonai szállítmány kézbesítését, hogy Washington akkor már tisztá­ban volt az Alija Izetbego­­vicnak nyújtott iráni kam­pánysegítséggel. (Az amerikai katonai felszerelések hosszú időn át vesztegeltek a horvát­országi Ploce kikötője előtti vizeken, mivel az Egyesült Ál­lamok nem járult hozzá kira­kodásukhoz mindaddig, amíg Szarajevó nem tett lépéseket két, iráni kapcsolattal rendel­kező bosnyák védelmi illeté­kes eltávolítására.) Egy nevének elhallgatását kérő tisztségviselő a Los An­geles Timesnak nyilatkozva elismerte, hogy az iráni vá­lasztási támogatás nem kis fej­törést okozott Washington­nak, olyannyira, hogy az ügyet fel is vetették Szaraje­vónál. Ugyanakkor amerikai részről úgy ítélik meg, hogy Irán boszniai befolyása némi­leg csökkenőben van, jóllehet fennmaradása tagadhatatlan, és problémákat okoz. Átszervezés Varsóban Reuter_______________ Lengyelországban tegnap két új minisztériumot hoztak lét­re, többet megszüntettek a kormányzati rendszer hosszú távra szóló átszervezése cél­jából - jelentette be a kor­mány sajtóhivatala Varsó­ban. Ezentúl Leszek Miller, a Demokratikus Baloldali Szö­vetség (SDL) vezetője áll az új belügyi és közigazgatási minisztérium élén. Miller ed­dig a kabinetiroda minisztere volt; ezt a kommunista kor­szakot idéző intézményt megszüntették, feladatkörét részben Miller új minisztériu­ma, részben egy új kancellári hivatal vette át. A kancellári hivatal elsősorban Wlodzi­­mierz Cimoszewicz minisz­terelnök „hátterérül” szolgál. Miller ugyancsak exkom­­munista társa, az eddigi priva­tizációs miniszter Wieslaw Kaczmarek került az új gaz­dasági minisztérium élére. Feladata lesz a kormány ipari és külkereskedelmi politiká­jának gyakorlati alkalmazása. Nemcsak a kabinetiroda szűnik meg, de szerdától már nincs külön építésügyi, ipari, tervezési és külkereskedelmi minisztérium sem. Barbara Blida, a volt épí­tésügyi miniszter immár az új lakásügyi és városfejlesztési minisztérium élén áll. Ezzel egyidejűleg felállították a kormány stratégiai tanulmá­nyi központját is. Az eddigi belügyminiszter, Zbigniew Siematiatowski ezentúl a biz­tonsági szolgálatért felelős, amely közvetlenül a minisz­terelnök alá tartozik. Az átszervezés tavaly ki­sebb zavarokat okozott a koalícióban, de októberre si­került megállapodni a posz­tok elosztásában és decem­ber 20-án kinevezték az új vezetőket, akik január elsejé­től hivatalba léptek. Az átszervezés célja nem­csak a központi irányítás ha­tékonyabbá tétele volt, ha­nem a miniszterelnök jogkö­rének bővítése is. Ezentúl na­gyobb hatáskört kapnak a tartományi kormányzók is, akik egyebek között felelnek a még meglévő 1300 állami vállalat sorsáért is. ­ Hadműveletek kezdődtek Észak-Irakban Támadnak a törökök MTI__________________ Török harci repülőgépek bombázták kurd ellenzéki fegyveresek táborhelyeit a hét elején Irak északi részén - jelentette szerdán a török állami Anatolia hírügynök­ség, katonai forrásokra hi­vatkozva. A török szárazföl­di hadsereg egyes alakulatai is folytatták hétfőn kezdett hadműveleteiket a kurdok észak-iraki táborai ellen. A Diyarbakirból felszálló gé­pek a hivatalos jelentés sze­rint szétrombolták az anka­rai kormány ellen lázadó Kurd Munkáspárt harcosai­nak három táborát. Számos szakadár fegyveres életét vesztette vagy megsebesült - írta a hírügynökség, de nem közölt számokat. Kedden hajnalban több ezer török katona hatolt be Irak északi területeire, s kezdett hadműveletet a kurd erők ellen - jelentette a török hadsereg közlése nyomán az AFP. A közle­mény szerint 43 kurd és 2 tö­rök katona életét vesztette a támadás során. A Kurd Munkapárt (PKK) mintegy 100-120 fegyverese ellen to­vábbi légi és szárazföldi hadműveleteket folytatnak a török erők Észak-Irakban, Silopi török határváros kö­zelében. A török vezetés a kurdok által korábban iraki támaszpontjaikról törökor­szági célpontok ellen inté­zett támadásokkal indokolta a hadműveletet. A mostani hadművelet hétfőn kezdődött, megtorlá­sul azért, hogy a kurd fegyve­resek iraki területről rálőttek a minap török katonákra a Törökország délkeleti részén fekvő Silopi városa mellett. Több mint húszezer ember vesztette életét a török biz­tonsági erők és a Kurd Mun­káspárt között 12 éve tartó fegyveres harcban. Üdvözlet Tajvannak MTI/Reuter____________ Csiang Cö-min kínai elnök szívélyesen üdvözölte az újév alkalmából a tajvaniakat, és egyben ismételten ajánlatot tett a sziget és az anyaország békés újraegyesítésére - je­lentette a Reuter. Politikai elemzők a kínai elnök üdvözletével kapcsolat­ban annak a véleményüknek adnak hangot, hogy Csiang Tajvan­ politikája rugalma­sabb az ázsiai ország veterán vezető politikusáénál, Teng Hsziao-pingénél. Teng elkép­zelése szerint az „egy ország, két rendszer” alapján a két or­szágrész egyesülne, de Tajvan autonómiát élvezne és meg­tarthatná hadseregét is. Ezt a tajvani vezetés elveti. Más elemzők szerint Kína az óévben a mézesmadzag és a furkósbot politikáját alkal­mazta a szigettel szemben. Tavasszal az első tajvani el­nökválasztás előtt a kínai néphadsereg nagyszabású haditengerészeti gyakorlatot rendezett Tajvan partjai előtt, és rakétakísérleteket is végrehajtott a térségben. Ké­sőbb azonban szorgalmazta a gazdasági kapcsolatok kiépí­tését és fejlesztését. Csiang Cö-min ünnepi be­szédében azt fejtegette, hogy az újraegyesítést az anyaor­szág és Tajvan népe egyaránt kívánja. Azt javasolta a tajva­ni vezetésnek, hogy a nemzet érdekeit tegye irányadóvá és hagyjon fel Kína megosztásá­ra irányuló tevékenységével. Kínában különben különös jelentőséget tulajdonítanak ennek az esztendőnek, hiszen visszatér a birodalom kebelé­be Hongkong. Az eseményt szorosan összekapcsolják Teng Hsziao-pinggel, az idős kommunista vezetővel, aki a sztálinista tehetetlen óriásból valóságos gazdasági erőművé változtatta az országot. Teng három éve nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, és az utóbbi napok­ban hongkongi lapok azt ír­ták róla, hogy kórházba ke­rült. A Reuter szerint Teng élete hajszálon függ, az in­tenzív osztályon kezelik. A kínai televízió tegnap vetí­tette a Tengról szóló doku­mentfilm első részét.

Next