Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

2 Magyar Hírlap világhíradó / Új kormány Szlovéniában (MTI) A szlovén parlament csütörtök este áldását adta Janez Dmovsek miniszterelnök új összetételű kabinetjére, véget vetve a három hónapja húzódó kormányválságnak. A balközép kor­mányban a Dmovsek vezette liberális demokraták és a koráb­ban ellenzéki néppártiak foglalnak helyet. Marjan Podobnik, a Szlovén Néppárt elnöke miniszterelnök-helyettes lett. A koalí­ciós kormányt a ljubljanai parlamentben támogatta a Nyugdíja­sok Demokratikus Pártja is. A 90 képviselő közül 52 szavazott a kabinet mellett, míg 37 ellene. Magyarországra jön Fülöp herceg (MH) Vasárnaptól keddig Magyarországon vendégeskedik Fü­löp edinburghi herceg. II. Erzsébet királynő férje ezúttal elsősor­ban környezetvédelmi küldetést teljesít - közölte az MTI-vel a Buckingham-palota szóvivője Londonban. A korábban összeál­lított útiterv megerősítéseként a palota illetékese elmondta: a ki­rályi vendég a Természetvédelmi Világalap (Worldwide Fund for Nature) tiszteletbeli elnöki minőségében látogat Magyaror­szágra. Programjában szerepel a gemenci tájvédelmi térség, vala­mint a budapesti Pető-intézet megtekintése, s részt vesz egy du­nai hajóúton is. Magyarország csak az első állomása Fülöp világ­körüli útjának, amely érinti Törökországot, Oroszországot, több arab emírséget, Mongóliát, Japánt, valamint az Egyesült Álla­mokat és Kanadát is. A 76. évében járó herceg több ízben járt már Magyarországon, legutóbb 1993 májusában, II. Erzsébet kíséretében, az uralkodó első hivatalos magyarországi állami lá­togatása alkalmával. Tombolnak a tálibok (MTI) A vallási fanatikus tálibok hadseregének vezetése megtil­totta az Afganisztánon kívül kiadott könyvek és folyóiratok ha­zai árusítását. A tálibok a főváros szeptemberben történt elfogla­lása óta egész sor - főleg szigorú vallási előírásokon alapuló - megszorító intézkedést hoztak: kitiltották a nőket a munkahe­lyekről, bezáratták a lányiskolákat, törvényen kívül helyezték a zenét, a legtöbb játékot és a fényképezést. Megtiltották azt is, hogy frissen gyártott papírost bármilyen célra felhasználjanak, mivel az a muzulmánok szent könyve, a Korán bezúzott oldalai­ból készülhetett. Kabulban ma már csak néhány könyvesbolt tart nyitva, főképpen azért, mert nagy többségük elpusztult az 1992 óta tartó polgárháborúban. Alkotmányellenes szlovák kötvény (MH) Alkotmány- és törvényellenesnek minősítette a szlovák alkotmánybíróság a vagyonjegyes privatizációt helyettesítő va­­gyonalapi kötvények forgalmazásáról szóló kormányrendeletet. A kormány hatáskörét túllépve jelölte ki a kötvények forgalma­zójának a Nemzeti Vagyonalapot, korlátozta azoknak a vállala­toknak a körét, amelyek a kötvényeket felvásárolhatják, illetve segítségükkel a Vagyonalappal szembeni adósságukat törleszt­hetik. Ugyancsak alkotmányellenesen döntött a kormány a köt­vények minimális áráról: ilyen korlátozás csak törvény, nem pe­dig rendelet útján foganatosítható. Változások a román rendőrség élén (MH) Leváltották a román rendőrség parancsnokát, Costica Voicu tábornokot. Helyére a belügyminiszter Paul Abraham ez­redest nevezte ki, akinek bűnügyi igazgatóként nagy szerepe volt az Emil Constantinescu államfő által nemrégiben meghirdetett korrupcióellenes program sikerében. Pénteken további tizen­négy magas beosztású rendőrt is leváltottak. Elmozdították töb­bek között a belügyminisztérium védelmét ellátó szolgálat fő­nökét, a gazdasági-pénzügyi bűnözéssel foglalkozó igazgatóság vezetőjét és helyettesét, a kolozsvári rendőrfőnököt, a külföl­diekkel, bevándorlással és útlevelekkel foglalkozó határrend­őrség vezérigazgatóját és helyettesét, a rendőr-akadémia pa­rancsnokát. Török-görög forródrót (MTI) A NATO főhadiszállásaihoz kapcsolt forródrót létesül Ankara és Athén között az észak-atlanti szövetség két tagálla­ma, Görögország és Törökország közötti feszültségek enyhítésé­re. „Az összeköttetés megteremtése folyamatban van, és várako­zásaink szerint néhány nap múlva bejelenthetjük a forródrót mű­ködését” - mondta pénteken Athénban Javier Solana NATO- főtitkár Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit követően. Svájc megnyitja az aktákat (MTI) New York állam bankfelügyelete és a svájci szövetségi bankbizottság aláírt egy olyan egyezményt csütörtök este Wa­shingtonban, amely betekintést enged amerikai tisztségviselők­nek a gazdátlan zsidó vagyonnal kapcsolatos, a második világhá­ború idején keltezett dokumentumokba - jelentette be New York állam kormányzója, George Pataki. „Az egyezménnyel je­lentős lépést tettünk meg végső célunk, afelé, hogy a holocaust túlélőinek visszajuttassuk ellopott vagy eltűnt javaikat” - jelen­tette ki Pataki. Az egyezmény értelmében az amerikai bankfel­­ügyeleti tisztségviselők megvizsgálhatják a New Yorkban zárolt bankszámlákat. Solana ismét Moszkvába készül (MTI) Március elején ismét Moszkvába látogat Javier Solana­­ NATO-főtitkár. Az atlanti szövetség első számú képviselője alig két héttel Jevgenyij Primakov külügyminiszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai el­nök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fővárosba, ahol folytatja az idén felgyorsult NATO-orosz konzultációkat. A tár­gyalásokon feltehetően a körvonalazódó NATO-orosz egyez­mény lesz a központi téma - a megállapodás alighanem nélkü­lözhetetlen a NATO tervezett bővítéséhez. Bosznia-Hercegovina tegnap ünnepelte függetlensége ötödik évét. Önállóságáért kegyetlen árat kellett fizetnie, s vezetői még ma sem mondhatják el: elérték cél­jaikat. Kérdés, van-e remény arra, hogy valaha is egyformán elégedetten éljen va­lamennyi nemzet Boszniában. A csaknem négyéves háborút lezáró daytoni megállapodás minden kritiku­sabb pontja továbbra is nyitott. A parla­menti és elnökválasztásokat megtartot­ták ugyan, de az új intézmények még dö­cögve sem működnek. A helyhatósági választásokat már kétszer elhalasztották, mert nincsenek meg az alapvető feltéte­lek a demokratikus és szabad voksolásra. A háborús etnikai tisztogatások követ­kezményeit nem sikerült elhárítani, az el­­üldözötteknek csak igen kis része térhe­tett vissza eredeti lakhelyére. Hazatéré­sük állandó konfliktusforrást jelent, mi­közben a menekülteket a háború évei­ben ideiglenesen befogadó országok a legszívesebben azonnal kizsuppolnák őket. Két boszniai város továbbra is újabb fegyveres összetűzések veszélyét jelenti. Igaz, Mostarban a horvát hatósá­gok megkezdték a hadurak letartóztatá­sát, kétséges azonban, hogy a jó értelem­ben vett tisztogatást végigviszik-e. A vá­ros egyesítését a válságkezelésben igen jártas nemzetközi szakértőknek sem si­került elérniük, a horvát és a muzulmán rész közötti láthatatlan mostari fal még igen sokáig elválasztja a nemzeteket. A másik (még nagyobb) veszélyt Brcko jelenti. A muzulmánoknak az egyetlen nemzetközi folyami hajózási útvonalhoz való kijáratot, a boszniai szerbeknek az anyaországgal összekötő köldökzsinórt jelenti az északi folyosó, amelyért mind­két fél akár újabb háborúra is képes. A nemzetközi közösség újabb egy évvel elodázta a probléma megoldását. Bosznia jövője szempontjából a dayto­ni békemegállapodás különböző értelme­zése a döntő. Illetve az, hogy a szerbek eleve úgy magyarázták a dokumentumot, mint teljes önállóságuk zálogát. Amire legfeljebb az adhat ürügyet, hogy a meg­állapodás értelmében területüket Bosz­niai Szerb Köztársaságnak nevezhetik. Politikusaik egy része továbbra sem mon­dott le arról, hogy egyszer Szerbiához csatlakozhassanak. Egyelőre homály fe­di, mit tartalmaz a Jugoszlávia és a Bosz­niai Szerb Köztársaság különleges kap­csolatáról tegnap aláírt dokumentum. Slobodan Milosevics szerb elnök az alá­írási ceremóniáról távozóban nem volt hajlandó nyilatkozatot adni az újságírók­nak, s arra a kérdésre, hogy miről szól a szerződés, csak annyit mondott: „Olvas­sák el a daytoni egyezményt!” Egy biztos: az egységes Bosznia-Her­cegovina intézményrendszere nem mű­ködik, a szerbek továbbra is próbálkoz­ni fognak a különválással. A horvátok pedig csak arra várnak, hogy ez sikerül­jön nekik, és ezzel számukra is szabaddá váljon az út Zágráb felé. A béke veszte­sei - akárcsak a háborúé - a muzulmá­nok lennének. • Nagy Mélykúti Edit HATTER Keserű függetlenség KÜLFÖLD Rendőrök a Templomhegyen Izrael kitart a jeruzsálemi építkezések mellett - Rajtaütés Dél-Libanonban MH-összefoglaló Újabb 500 izraeli rendőrt ve­zényeltek pénteken a jeruzsá­lemi Templomhegyen lévő mecsetek tere köré, hogy a vá­ros keleti, arabok lakta felé­ben megépítendő zsidó lakó­telepről hozott szerdai izraeli döntés nyomán várható tilta­kozó akcióknak elejét vegyék. Katonai források szerint az iz­raeli hadsereg egységeit is ké­szültségbe helyezték, és a pán­célosok parancsot kaptak ar­ra: a zavargások kitörése ese­tén avatkozzanak közbe. Eközben a ciszjordániai Nábluszban befejeződött a palesztin egységpárbeszéd néven emlegetett tanácsko­zás, amelyen az izraeli-PFSZ béketárgyalásokat helyeslő és ellenző palesztin irányzatok képviselői egyaránt részt vet­tek. A Jasszer Arafat palesz­tin elnök vezette találkozó végén közleményt fogadtak el, amelyben a résztvevők fel­kérték a világ közösségét: hozzon politikai és gazdasági büntető intézkedéseket Izrael ellen, hogy a zsidó állam kor­mányát döntésének visszavo­nására bírja. Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa lapzár­tánk után ült össze konzultá­cióra, Kofi Annan csatlako­zott a lakótelep megépítését célzó tervek nemzetközi bí­rálóinak sorához. Juan-Car­­los Brandt ENSZ-szóvivő kö­zölte: a főtitkár aggodalom­mal vette tudomásul az izrae­li döntést, és attól tart, hogy az építkezés meggátolhatja a Jeruzsálem státusát meghatá­rozni hivatott izraeli-palesz­tin tárgyalások márciusra ter­vezett kezdését. A tokiói látogatáson tartóz­kodó Dávid Lévi izraeli kül­ügyminiszter úgy tartja: a dön­tés nem szolgálhat ürügyet a közel-keleti békefolyamat fel­tartóztatására. „Lehetetlen előrehaladni, ha minden ki­sebb nézeteltérést, illetve problémát az arab világ és a nemzetközi közösség egy valós válsággá nagyít fel” - fogal­mazott. Izrael a jövő héten jelenti be, milyen mérvű csapatkivo­nást hajt végre márciusban Ciszjordániában - erősítette meg pénteken Benjamin Ne­tanjahu izraeli kormányfő. Az AFP emlékeztet arra: Iz­rael kötelezettséget vállalt a Hebron katonai kiürítéséről szóló szerződés januári alá­írásával, hogy március 7-éig Ciszjordánia vidéki terüle­tein befejezi csapatai kivoná­sának az első szakaszát. Egy izraeli katona életét vesztette, másik három pedig megsebesült péntek reggel Dél-Libanonban az Irán-barát Hezbollah síita szervezet fegy­vereseinek újabb támadásá­ban. A Hezbollah bejrúti köz­pontja is megerősítette a rajta­ütés tényét, azt állítva, hogy gerillái egy Merkava típusú harckocsit lőttek ki. Izraeli be­számolók szerint a zsidó állam északi határa mentén kialakí­tott biztonsági övezetben lévő egyik katonai állást érte a tá­madás, amelyre válaszul az iz­raeli tüzérség Nabatije libano­ni várost tűz alá vette. Egyelő­re nem tudni esetleges áldoza­tokról, illetve károkról. I. Mihály Romániában Bukarestbe érkezett a volt román uralkodó. I. Mihály feleségével, Anna királyné­val érkezett az Otopeni re­pülőtérre, ahol hatalmas, lel­kes tömeg fogadta. MH-Bukarest Bár kijelentette, hogy hat­napos útja szigorúan magán­jellegű, Mihály szombaton együtt ebédel Victor Cior­­bea kormányfővel, kedden Emil Constantinescu állam­fő vendége lesz és találkozik csaknem valamennyi román vezetővel. Vidékre is elláto­gat, Curtea de Arges­en pél­dául felkeresi ősei sírját. Po­litikai körökben erősen megoszlanak a vélemények a látogatást illetően. Az el­lenzék provokációnak tartja Mihály hazatérését. Úgy vé­lik, a volt uralkodó még mindig nem mondott le trónjáról, és vissza akarja követelni birtokait, kasté­lyait. A kormánykoalíció pártjai ezzel szemben törté­nelmi igazságtételt látnak abban, hogy a volt uralkodó visszakapta állampolgársá­gát, és immár szabadon utazhat haza. Mihály maga kijelentette a román néphez intézett üzenetében, hogy nem elvenni, hanem adni, nem megosztani, hanem egységet teremteni akar. Bukaresti lapértesülések szerint a királyi család sze­mélyes biztonságára felügye­lő különleges védelmi és őr­szolgálat arról értesült, hogy nem kizárt egy Mihály-elle­­nes merénylet. Mihály és fe­lesége azonban ettől nem tart, a királyi családhoz közel álló körök szerint az őrszol­gálatra csupán azért van szükség, hogy az ünneplő tö­meg nehogy kárt tegyen vé­letlenül a vendégekben. • Bogdán Tibor Az exkirály és felesége a bukaresti Elisabeta-palotánál fotó epa­toni salabasev Újabb halál Észak-Koreában MTI Egy héttel az észak-koreai védelmi miniszter halála után pénteken helyettese, Kim Kvang Csin is elhunyt - je­lentették a kommunista or­szág híradásait figyelő hír­­ügynökségek. A hatalmas észak-koreai haderő két leg­főbb irányítójának gyors egy­másutánban bekövetkezett halála, egyéb nagy arányú ve­zetői cseréket tetőzött be. Február elején váltották le - nyilvánvalóan egészségügyi okok miatt - az ország mi­niszterelnökét. Ideológiai fő­tanácsadója pedig nemrég kért menedéket Dél-Korea pekingi nagykövetségén. Kim Kvang Csin védelmi mi­niszterhelyettes 69 éves korá­ban, „gyógyíthatatlan beteg­ségben” hunyt el - idézte a phenjani rádió jelentését a BBC. Kim tagja volt a hatal­mon lévő kommunista párt központi bizottságának is. Külföldi katonák Zaire-ba? Reuter___________________ Az ENSZ tagállamainak újra meg kellene gondolniuk, hogy nemzetközi békefenntartó erőt küldjenek Kelet-Zaire-ba az ott kialakult drámai helyzet miatt - mondta tegnap Párizs­ban Kofi Annan, a világszerve­zet főtitkára, miközben az afri­kai országban egy fontos cso­mópontot támadtak a lázadók. Annan kijelentette, nincse­nek pontos információi arról, hogy hány ruandai menekültet mészároltak le azokon a terü­leteken, ahol tuszi lázadók küzdenek a zaire-i kormány­erők ellen. Kijelentette, hogy újra felveti ENSZ-békefenn­­tartók kiküldését, miután visszatért New Yorkba. Közben a zaire-i kormány ellen harcoló lázadók közöl­ték, hogy elfoglalták a fontos vasúti csomóponttal és repülő­térrel rendelkező Kindu váro­sának egyik felét. A gerillák azonban szüneteltetik az of­­fenzívát, hogy minél több me­nekült távozhasson a város mellett található Tingi Tingi menekülttáborból. A nemzet­közi segélyszervezetek meg­kezdték alkalmazottaik eva­kuálását. MH-Moszkva A hosszas betegsége után visszatérő orosz államfő ismét bírálta a kabinet munkáját, konkrétumokat viszont nem mondott, így továbbra sem le­het tudni, kiket érint a kor­mány tervezett átalakítása. Moszkvai megfigyelők úgy vélik, hogy a védelmi tárca ve­zetője például hamarosan tá­vozik a posztjáról, a lehetséges utód személyéről azonban megoszlanak a vélemények. Jelcin rádióbeszédében azt mondta, csak azért írta alá a szerinte rossz költségvetési törvényt, hogy elkerülje a poli­tikai helyzet kiéleződését, és megkímélje a lakosság legki­szolgáltatottabb rétegeit az esetleges megrázkódtatások­tól. Bírálta a hibás, egy sor megvalósíthatatlan elemet tar­talmazó tervezetet benyújtó kormányt, illetve a dokumen­tumot lobbyérdekekből folya­matosan átalakítgató dumát, és megjegyezte, komoly kétsé­gei vannak a törvény végre­hajthatóságával kapcsolatban. Jelcin ismét megerősítette, a jelenlegi gondok ellenére Oroszország hivatásos hadse­reget hoz létre, mert csak így tud megfelelően válaszolni a XXI. század kihívásaira. Moszkvai megfigyelők sze­rint az elnök szavai azt jelzik, hogy nem a tárca számára több pénzt követelő védelmi miniszter, hanem a Védelmi Tanács álláspontját támogatja a haderőreform ügyében. Arra lehet következtetni, hogy Igor Rogyionov sorsa megpecséte­lődött, jóllehet az utódlás kér­dése még rendezetlen. Jelcin bírálta a kormány munkáját Inog Rogyionov széke 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Kisebbségbe került a brit kormány Tegnaptól kisebbségben van a konzervatív brit kormány. Je­löltük 17 százalékos lemara­dása a munkáspárti mögött a Wirral South-ban rendezett időközi választáson azt jelzi, hogy John Majort csak a csoda mentheti meg május elején. MH-London_______________ Két hónappal az országos meg­mérettetés előtt a kormányzó Konzervatív Párt fontos csatát vesztett a Wirral South válasz-­­tókerületben, ahol az elhunyt tory képviselő helyére kellett újat választani. A szavazás pontosan az országos népsze­rűségi mutatók szerint végző­dött: a tory jelölt 34, az ellenzé­ki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. A nagy arányú vereség azt jelzi, hogy John Majort csak csoda ment­heti meg május elején. A BBC tévé a szavazófül­kéknél végzett felmérés alap­ján már a súlyos tory csata­vesztés tudatában elemezte az eredményt. Rajzfilmmel il­lusztrálták, hogy egy-egy kor­mánypárt „autóbusza” hogyan került a lejtőre hasonló eset­ben. Majornek és Margaret Thatchernek sikerült felka­paszkodnia a völgyből és be­futni a célba, nekik azonban csak 4 százalék körüli hátrányt kellett ledolgozniuk. Edward Heath és James Callaghan bu­sza azonban a sárba ragadt, mert a 10 százaléknál nagyobb különbséget már képtelen volt korrigálni. Ezekből a példák­ból ítélve a toryk májusban, esélytelenek lesznek. Aligha állja meg a helyét az a konzer­vatív feltevés, hogy a jómódú , Wirral-környék lakosai csak , figyelmeztetni akarták a kor­mányt, de felsorakoznak majd mögé, ha szükséges. John Major csütörtökön megállapodott a kilenc északír­­ parlamenti képviselővel, hogy a következő két hónapban tá­mogató szavazataikkal meg­akadályozzák az immár egy mandátumos hátrányban lévő konzervatívok idő előtti buká­sát. De a toryk szénája nagyon rosszul áll. Tévé­párbajt java­solnak John Major és a labour vezér, Tony Blair között, és et­től sokat várnak. •S. M. John Major Primakov a NATO-bővítés ellen „Mi továbbra sem a NATO bővítésének kérdéséről tárgya­lunk. Ahogy eddig, ezután is elvetjük az atlanti szövetség kiszé­lesítésének gondolatát” - mondta pénteken Londonban az orosz külügyminiszter, arra a kérdésre, hogy valaha is elképzel­hetőnek tartja-e Moszkva beleegyezését a szervezet határainak kiterjesztésébe. Jevgenyij Primakov, aki két napot töltött hiva­talos tárgyalásokkal a brit fővárosban, péntek délutáni sajtóér­tekezletén kijelentette: amiről Oroszország tárgyal, az nem más, mint az Európát felszabdaló választóvonalak számának csökkentése. * 7 A HÉT TÜKRE Idegenek Ha megdobnak kővel... A bibliai mondás befejezésének lassan nem lesz értelme a Szentföldön. Izraelben ugyanis a palesztinok ismét kőzáporral fogadják a zsidó katonát, akinek aligha jut eszébe kenyérosztogatással válaszolni. Félő, hogy a dobálást újabb véres, kegyetlen, értelmetlen terrorakciók követik hamarosan. Az élettér emlegetését, s a kelet felé nyitást a történe­lem őrültjei alaposan lejáratott fogalommá alacsonyítot­­ták, s éppen ezért nem árt leszögezni: a Jeruzsálemben zajló eseményeknek ezekhez nincsen semmi közük. Még akkor sem, ha a zsidó állam fővárosát felügyelő izraeli bi­zottság szerdán engedélyezte 6500 új lakás felépítését a Har Homa negyedben - természetesen a zsidó lakosság életkörülményeit javítandó. A Har Homa Jeruzsálem ke­leti, főleg arabok lakta felében található, a lakótelep iz­raeli magánkézben lévő földeken fog magasodni. Ha fog. A palesztinok az utolsó pillanatig nem hitték el, hogy meghozható ez a döntés. Kelet-Jeruzsálemre ugyanis ők is igényt tartanak, mivel a majdani önálló palesztin ál­lam fővárosának tekintik. Mindössze annyi a gond, hogy Izrael erről hallani sem akar: egy államnak, ugye, csu­pán egy első városa lehet. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a kissé sajátosan értel­mezett „területért békét” elv nem működik. Vagyis az arabok többsége nem éri be annyival, hogy a lakótelep elfogadásáért cserébe Izrael a tervezettnél nagyobb ciszjordániai területekről vonulna vissza. S nekik az is kevés, hogy az izraeli építkezésekkel együtt, ugyancsak Kelet-Jeruzsálemben, 3000 lakást az araboknak húzná­nak fel. Igen valószínű, hogy az első daruk megérkezé­sekor kiújul a legújabbkori ellenállási mozgalom, amelyben nem a szomszédot, hanem a gyűlölt ellenséget látják mindkét oldalon. Szíria azonnal hadüzenetként értékelte a jeruzsálemi döntést, a jordániai trónörökös lemondta izraeli látogatá­sát, Washington pedig sietett Izraelt és Arafatot is figyel­meztetni: nem akar erőszakot. Lehet-e, van-e értelme ilyen körülmények között hozzálátni a munkához, amely az amúgy is megtorpant békefolyamatot veszélyeztethe­ti? De ott a probléma másik nézete. Lehet-e, szabad-e egy államnak meghátrálnia saját fővárosában? Ugyan kit érdekelt e problémák mellett az a (sport-) diplomáciai siker, hogy Németország labdarúgó-váloga-­­­tottja ismét Izraelben szerepelt. Pedig mennyien féltek a­­ régi sebek felszakadásától, szélsőségesek provokációjá­tól, vagy csak attól, hogy a tel-avivi stadionban eljátsszák a német himnuszt... Szerencsére csupán annyi történt, hogy Izrael, pont azon a szerdai napon, 1:0-ra kikapva ud­­­­varias házigazdának bizonyult. Nem úgy, mint Európa néhány országában azok, akik­­­ megelégelték a vendéglátó szerepkört. Franciaországban ,­ tízezrek tüntettek az új bevándorlási törvény megkülön­­el­böztetései miatt. Mostanában Ausztriában sem örülnek ,­ felhőtlenül az idegeneknek, az országra szívük szerint ki- ,,,­ akasztanák a megtelt táblát. Az sem feltétlenül baráti­­ gesztus, hogy minden, egykoron befogadott, boszniai mes.­éme­nekültnek 25 ezer schillinges gáláns „segélyt” nyújtanak,,­­ ha csomagol és önként hazamegy. j­art Máshol másképp horgadtak az indulatok. Németor­­szágban politikai vihar kavarodott a Wehrmacht-katonák , második világháborús bűntetteit (is) bemutató kiállítás , ’ ^ müncheni megnyitása kapcsán. Varsóban megpróbálták felgyújtani a zsinagógát - a tettesek természetesen isme­retlenek maradtak. Kolozsvárott a politikailag bukottnak *,­* bélyegzett Funar sem hagyott fel kirohanásaival. És a pél­dák - sajnos - hosszan sorolhatók: Észak-Írországtól , kezdve, Baszkföldön át Ukrajnáig. SZERDAHELYI CSABA • Molnár János

Next