Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
1997. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Az Alkotmánybíróság ma ad választ a kormánynak Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén válaszol a kormánynak arra a beadványára, hogy az október 7-én elfogadott országgyűlési határozat szerint a NATO-csatlakozás ügyében megtartható-e november 16-án a népszavazás. A kormány nem engedheti meg, hogy veszélybe kerüljön az országunk biztonságát erősítő NATO-tagságunk sorsa. Ezért ha az ellenzék hibájából meghiúsul a november 16-ai referendum, akkor végső esetben a kabinet népszavazás nélkül dönt a NATO-tagságról - mondta Horn Gyula miniszterelnök egy VI. kerületi lakossági fórumon. Horn Gyula beszámolt arról a telefonbeszélgetésről, amelyet Javier Solana NATO-főtitkárral folytatott. A kormányfő elmondta Solanának, hogy a népszavazási vita nem a NATO-ról, hanem a jövő évi választásokról szól. Biztosította a főtitkárt arról, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a NATO-csatlakozás iránt, s a társadalom többsége is támogatja a csatlakozást. Solana megértéssel fogadta az elmondottakat, s közölte, hogy a népszavazást Magyarország belső ügyének tekinti. A lakossági fórumon a miniszterelnök élesen bírálta az ellenzéket, mert kedden nem fogadta el a népszavazás ügyében felvetett kompromisszumot. Azt állította, hogy az ellenzék pártpolitikai érdekből mindent elkövet a kormány és a parlament normális működésének megzavarásáért. A kormányfő a NATO-csatlakozást sorskérdésnek nevezte, mert Magyarország számára csak ez jelent biztonsági garanciát. Szerinte a NATO-tagság ajánlólevél az Európai Unióba. Kiemelte: nem tartja elképzelhetőnek, hogy november 16-a után rendezzék meg a NATO-népszavazást. Bihari Mihály (MSZP) tegnap lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a parlamentnek módosítania kell október 7-én elfogadott határozatát, amely alapján a köztársasági elnök november 16- ára három kérdésről kiírta a referendumot. A szocialista képviselő szerint egy módosító indítvánnyal leválasztható a két földkérdés, s az érvényben lévő határozat alapján november 16-án megtartható a NATO-népszavazás. A parlament alkotmányügyi bizottsága tegnap elutasította az ellenzék azon ügyrendi indítványát, hogy tűzzék napirendre a földtulajdonnal kapcsolatos, több mint kétszázezer polgár hitelesített aláírásával támogatott népszavazási kezdeményezés megvitatását. A koalíciós többség döntése nyomán várhatóan a jövő szerdán tárgyal először a bizottság a kérdésről. Bihari ennek kapcsán elmondta, az Alkotmánybíróság hétfői határozata kimondja: meg kell alkotni azt a jogintézményt, amely előzetesen megvizsgálja egy kérdés népszavazásra bocsáthatóságát. Ilyen jogintézmény egyelőre nincs, de az idézett határozat a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. A Munkáspárt levélben fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, melyben azt kéri, hogy az általa korábban javasolt kérdés alapján írják ki a NATO-népszavazást. Mint ismert, a NATO-csatlakozást ellenző párt 1995-ben 180 ezer aláírást gyűjtött, ám a parlament döntése szerint akkor nem írtak ki referendumot. Bihari Mihály úgy vélekedett, hogy nincs értelme a Munkáspárt mostani kezdeményezésének, hiszen érvényben van az Országgyűlés említett határozata. Ezért a Munkáspártnak újra kellene kezdenie az aláírásgyűjtést. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője egy miskolci fórumon kijelentette: Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, hogy az eredetileg jelzett időpontban népszavazás döntsön a NATO-csatlakozásról. A földkérdésben pedig esetleg egy másik népszavazás dönthet. Bár a NATO nem követeli meg a népszavazást a tagországoktól, ennek ellenére hétpárti országgyűlési határozattal a referendum kiírására kötelezettséget vállaltunk - mondta. A Fidesz elnöksége megerősítette álláspontját, amely szerint a külföldiek termőföldszerzésének kérdéséről és Magyarország NATO- csatlakozásáról egyazon ügydöntő népszavazáson kellene határozniuk a polgároknak. Ismét arra kéri Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy erről haladéktalanul kezdeményezzen hatpárti megbeszélést. Ez a megoldás hazánk euroatlanti integrációját szolgálja, továbbá több milliárd forint költségmegtakarítást jelent az ország polgárainak. A köztársasági elnök semmilyen törvényt nem sértett meg a népszavazás időpontjának meghatározásával, csak jogköre szerint járt el - szögezte le Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Torgyán Józsefnek írt válaszlevelében. Az FKGP elnöke azzal a kéréssel fordult hétfőn Gál Zoltánhoz, hívja meg a köztársasági elnököt a parlament plenáris ülésére, hogy az államfő „számot adhasson a népszavazás kiírásával kapcsolatos alkotmánysértéséről”. Gál tegnap tudatta: nem kíván semmilyen intézkedést tenni az ügyben, hiszen sem az alkotmány, sem a házszabály nem tartalmaz olyan szabályt, amely kötelezné az államfőt, hogy az Országgyűlésnek beszámoljon. Torgyán József szerint a szinte pattanásig feszült belpolitikai helyzetre jótékonyan hatna, ha a kormány mai ülésén kezdeményezné a termőföldről szóló törvény módosításának azonnali hatályú visszavonását, és a termőföldről szóló jogszabály módosítgatását végképp levenné a napirendről. Ezt levélben kérte a kormányfőtől. Kovács vitája Lányival „Abban az esetben, ha a NATO-ról szóló népszavazás november 16-án nem jöhet létre, értelmét veszti később megtartani” - jelentette ki a Magyar Hírlap kérdésére Kovács László külügyminiszter, aki egy Európai Uniót népszerűsítő CD-ROM bemutatóján beszélt a keddi parlamenti vitáról. Az ellenzék alkujavaslatát „nem fair”-nek nevezte. A külügyminiszter újságírói kérdésre elmondta: szeretné azt hinni, hogy a NATO-ról szóló népszavazás körüli vita nem sodorja veszélybe csatlakozásunkat a védelmi szervezethez és az Európai Unióhoz. Kovács László beszélt arról, hogy Brüsszelből jelzések érkeztek, miszerint nem értik, hogyan képezheti a parlamentben a szavazás időpontja alku tárgyát. A szintén jelen lévő Lányi Zsolt kisgazdapárti képviselő felvetette, hogy a kialakult helyzetért a kormány is felelős, mivel egy kényes problémához - a földkérdéshez - kapcsolta a NATO-csatlakozás ügyét. A külügyminiszter válaszul úgy vélte, nem volt szerencsés a kabinet döntése, de kényszerhelyzetben voltak. Kovács László szerint a földtulajdonról szóló két kérdés nem jó, de nem is rosszabb, mint az ellenzék kérdése. A kormány most abban reménykedik, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb dönt az aláírásgyűjtés után népszavazásra javasolt kérdésekről, és még lehetőség lesz a NATO-ról dönteni november 16-án, ahogy a védelmi szervezet csatlakozási menetrendjében elő van írva. Mint Kovács László elmondta: a népszavazást nem a NATO kezdeményezte, mi állítottuk magunknak az akadályt, és ha nem kerül sor a voksolásra, az akadályt félretoljuk, ami azonban presztízsünket érinti. Amennyiben nem sikerül a november 16-ai dátumot tartani, nem lesz már értelme, hogy később szavazzanak a polgárok. Ebben az esetben hatpárti nyilatkozatban erősítenék meg Magyarország készségét a csatlakozásra. Félő azonban, hogy ez is alku tárgya lehetne az ellenzék számára - fogalmazott a külügyminiszter. •K.J. R. Brüsszel tart a csúszástól A NATO számára nem kardinális kérdés, hogy a magyar népszavazást november 16-án vagy csak egy héttel később tartják meg, közölte szerdán az MH-val egy névtelenül nyilatkozó szövetségi illetékes. A NATO-forrás megjegyzése arra utal, hogy egy hét késlekedés még nem borítaná fel a bővítés előre meghatározott menetrendjét. MH-Brüsszel______________ Az atlanti szervezet nevének elhallgatását kérő tisztviselője hangsúlyozta, hogy a népszavazás megtartása és idejének kiválasztása magyar belügy, abba a NATO-nak nincs beleszólása. Emlékeztetett arra, hogy Spanyolország annak idején - teljesen eltérő körülmények között - csak a csatlakozási jegyzőkönyv aláírását követően rendezett népszavazást a belépésről. A szövetség illetékese szerint a lényegen nem változtat, hogy Magyarország a kitűzött november 16-ai időpontban vagy esetleg csak egy héttel utána tart népszavazást a csatlakozásról. Értesülésünk szerint ugyanakkor az észak-atlanti szövetségben nem hivatalos beszélgetésekben több helyről az a vélemény hangzik el, hogy a november 16-ai időpont esetén a szövetség tartani tudja eredetileg meghatározott menetrendjét. Igaz, arról nem nyilatkoztak, hogy például egy hetes csúszás mennyiben befolyásolná a terveket. A NATO hivatalosan gondosan kerüli, hogy véleményt nyilvánítson a készülődő magyar népszavazásról. Bár a kiszivárgott hírekből leszűrhető, hogy nem kis aggodalommal figyeli az otthoni fejleményeket és a népszavazást felvezető politikai ütközeteket. Utóbbi némi értetlenséget is kelt Brüsszelben, hiszen jól emlékeznek arra, hogy az idén márciusban Belgiumban járt magyar hétpárti küldöttség teljes konszenzusról beszélt a csatlakozást illetően. Ami a menetrendet illeti, a tárgyalások tervezett novemberi lezárását követően a jövendőbeli tagok külügyminiszterei szándéknyilatkozatban erősítik meg országuk csatlakozási készségét. A csatlakozási jegyzőkönyvek aláírása a NATO-külügyminiszterek december 12-13-án esedékes találkozóján várható. Közben tegnap a NATO brüsszeli központjában biztonsági kérdésekről tárgyaltak a szövetség és Magyarország szakértői. A szervezet részéről a NATO Különleges Biztonsági Bizottságának képviselői, magyar részről pedig a Külügyminisztérium vezetésével valamennyi hazai biztonsági szolgálat szakértői ültek a tárgyalóasztalhoz. Az észak-atlanti szövetség képviselői ismertették az adatvédelemmel kapcsolatos elvárásokat és elégedetten nyugtázták, hogy Magyarországon mind a törvényi rendelkezések, mind a szervezeti és személyi feltételek adottak a kényes területen való együttműködéshez, húzta alá Simonyi András nagykövet. Megfigyelők a tárgyalásokkal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar biztonsági szolgálatok múltja már nem akadálya az együttműködésnek, hiszen a NATO-nak az elmúlt évek során bőven volt ideje meggyőződni a megbízhatóságunkról. Ugyancsak brüsszeli hír, hogy tegnap kezdett látogatást a NATO-nál a tizenkilenc magyar megye közgyűlésének elnökeiből és Budapest főpolgármesteréből álló delegáció. • Gyévai Zoltán Göncz Árpád befejezte csehországi látogatását Hármasban érvényesítsük érdekeinket MTI_____________________ Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap befejezte háromnapos hivatalos csehországi látogatását. A Ruzyne repülőtéren Josef Zieleniec cseh külügyminiszter búcsúztatta a magyar vendéget. A magyar államfő látogatása utolsó napján felkereste a történelmi nevezetességű óvárosi városházát, ahol Jan Koukal prágai főpolgármesterrel találkozott, majd a Magyar Nagykövetségen fogadást adott, amelyen több vezető cseh politikus is megjelent, élükön Václav Havel államfővel. Délután félórás megbeszélést folytatott Josef Zieleniec cseh külügyminiszterrel. Magyar újságíróknak nyilatkozva Göncz Árpád sikeresnek minősítette prágai tárgyalásait, amelyek középpontjában a magyar-csehlengyel háromoldalú együttműködés volt. „Következetesen hangsúlyoztam, hogy ennek az együttműködésnek szorosnak és konkrétnak kell lennie” - mondta az államfő, s megjegyezte, hogy ezzel legfőbb tárgyalópartnere, Václav Havel is egyetértett. Göncz Árpád szerint Prága, Budapest és Varsó kapcsolatait olyan stratégiai együttműködéssé kell átalakítani, amely lehetővé teszi céljaik erőteljesebb megjelenítését. „Hármasban jobban tudjuk érvényesíteni érdekeinket, mint mindenki külön-külön. Érvényes ez a légvédelemre, a repülőgépek beszerzésére, de NATO-csatlakozásunk ratifikációjának a felgyorsítására vagy országaink egyeztetett fellépésére a tagsági tárgyalások során is” - mondta a magyar államfő abban az interjúban, amelyet tegnap közölt a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. Göncz úgy véli, hogy „az együttműködési mechanizmusokat minden szinten a stratégiai együttműködés színvonalára kell emelni, amelyet a kormányok esetleges változása se veszélyeztethet vagy befolyásolhat.” Kilényi a döntésről Kilényi Géza alkotmánybíró úgy ítéli meg, hogy NATO-ügyben az Alkotmánybíróság döntése nem akadálya a népszavazás megtartásának. A népszavazásügyben hétfőn kihirdetett alkotmánybírósági határozat egyik előadóbírója az MTI-nek kedd este adott nyilatkozatában tételesen cáfolta azokat a - szerinte tényszerűen nem igaz állításokat tartalmazó - vádakat, amelyek a döntéssel kapcsolatban érték a testületet. Hangsúlyozta: valótlanok azok a kiszivárogtatások, amelyek arra utalnak, hogy alapvető koncepcionális kérdésekről nagy vita volt a testületben. Cáfolta, hogy a kormányt azért lepte meg az Alkotmánybíróság döntése, mert a kabinet sorozatos konzultációt folytatott a testülettel vagy annak egyes tagjaival. Az Alkotmánybíróság szerepkörével öszszeegyeztethetetlen, hogy előzetesen véleményt mondjon bármilyen kérdésről. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszeres konzultációtól meg kell különböztetni a közjogi méltóságok közti normális érintkezést. Az elmúlt héten egy alkotmánybíró és az egyik nagyon fontos közjogi méltóság között - az utóbbi kezdeményezésére - létrejött ilyen kapcsolatfelvétel, ami azonban kizárólag annak a tisztázására irányult, hogy mi nem tárgya a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárásnak. Az említett alkotmánybíró partnere tudomására hozta: a NATO-ügyben megfogalmazott kérdés nem tárgya az alkotmánybírósági eljárásnak, tehát nem várható, hogy a testület döntése bármilyen módon is akadályozná hazánk NATO-hoz való csatlakozását illetően a népszavazás megtartását; az alkotmánybírósági eljárás az alaptörvény elvont értelmezésére irányul, ezért az nem terjed ki sem a kormány, sem az ellenzék által megfogalmazott kérdés minősítésére; végül az Alkotmánybíróság nem kíván egy nagyon fontos népszavazás előtt akár csak átmeneti jogbizonytalanságot sem előidézni, ezért nagy valószínűséggel a népszavazási törvény - egyébként vitán felül állóan alkotmányellenes - rendelkezéseinek túlnyomó részét nem azonnali hatállyal, hanem hosszabb távra szólóan semmisíti meg. Kilényi szerint a NATO-ügyben az Alkotmánybíróság döntése nem akadálya a népszavazás megtartásának. Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés automatikusan köteles-e elrendelni a népszavazást az ellenzék által megfogalmazott, több mint kétszázezer aláírással támogatott kérdés alapján, Kilényi Géza kifejtette: az Alkotmánybíróság hétfői határozatával azt a feladatot adta a törvényhozás számára, hogy a leendő népszavazási törvény tartalmazzon lehetőséget az aláírásgyűjtés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatnak való alávetésére. Ezt az Alkotmánybíróság a jogbiztonság elvéből vezette le, mert a testület megítélése szerint nem szabad olyan helyzetet előidézni, hogy több százezer ember támogat egy kezdeményezést, és utólag - esetleg hónapokkal az aláírásgyűjtés megkezdése után - derül ki: a szóban forgó ügyben nem is lehet népszavazást kiírni. Meglepő szlovák bejelentés a Tóthová-Van der Stoel találkozó után Magyar bizonyítványokat is ígérnek Nincs semmiféle kétség afelől, hogy az iskolai bizonyítványokat államnyelven kell kiadni. De annak sincs semmilyen akadálya, hogy a szülők saját kérésükre más nyelven is kapjanak bizonyítványt, amely azonban természetesen nem számít majd hivatalos okiratnak - ismertette Katarina Tóthová szlovák kormányfőhelyettes a kétnyelvű bizonyítványok problémájának megoldását úgy, ahogy azt a kormány képzeli. MH-Pozsony_____________ Ennek az eljárásnak az analógiájára „megoldható” a hivatalokkal való érintkezés is, hiszen a polgárokat semmi nem gátolja abban, hogy akármilyen nyelven levelet írjanak például községük polgármesteréhez - nyilatkozott Tóthová azt követően, hogy megbeszéléseket folytatott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. Stoel a hallottakat úgy értékelte, hogy azok új megvilágításba helyezték a problémákat. Katarina Tóthová amellett, hogy elmondta, az Európai Bizottság még mindig nem válaszolt arra a levelére, amelyben szakértők segítségét kérte annak tisztázásához, milyen hiányosságai is vannak a szlovák jogrendnek a kisebbségek nyelvhasználatának vonatkozásában, egy új érvvel is meglepte tegnap az újságírókat. Eszerint az augusztusi Horn-Meciar találkozón felmerült a gondolat: a két ország szakértőinek közösen kellene kidolgozniuk, majd a két parlamentnek párhuzamosan elfogadnia a magyar és a szlovák kisebbségi nyelvtörvényt. Pozsonyi megfigyelők biztosra veszik, hogy ez a motívum a legközelebbi hónapokban kiemelt helyet kap majd a kormány vonatkozó érvrendszerében. • S. E. Lábady alkotmánybíró tisztázó véleménye Nem a szocialistákat cáfoltam, hanem Bihari Mihály egyetemi tanár, képviselő három szakmai állítását vontam kétségbe - juttatta el lapunknak Lábady Tamás, az alkotmánybíróság helyettes elnöke észrevételeit egy tegnap megjelent cikkünkkel kapcsolatban, mely a Déli Krónikában elhangzottakon alapult. Bihari Mihály képviselő úr - a Krónika riporterének közvetítésében - szakmailag bírálta az Alkotmánybíróság határozatát, mert szerinte: 1. az Alkotmánybíróság szakított a népszavazási ügyekben folytatott korábbi gyakorlatával, így ítéletét előre nem lehetett látni, az kiszámíthatatlan volt; 2. az Alkotmánybíróság határozata konkrét, egyedi ügybe beavatkozott (ezt mondta Horn Gyula miniszterelnök is); 3. az Alkotmánybíróság határozatával új törvény alkotott, hisz a határozat rendelkező része végén kifejezetten normaszöveget állapított meg. A felvetett bírálatra szakértői válaszom röviden a következőképpen hangzott: Az első kérdéssel kapcsolatban a képviselő úr állítása helyes, mert az Alkotmánybíróság valóban megváltoztatta mostani határozatában a korábbi gyakorlatát. Bihari Mihály azonban figyelmen kívül hagyta, hogy ennek a változtatásnak az oka maga az alkotmány, mert az alkotmányt ez év július 1-jén éppen ez az Országgyűlés módosította. Az alaptörvény módosítása során hatályon kívül helyezte az alkotmány 19.§ (5) bekezdését, amelyre az Alkotmánybíróság korábbi határozatait alapította és amely arról rendelkezett, hogy minden népszavazási ügyben a végső döntés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. E szabály helyett pedig megalkotta az alaptörvénynek azt az új rendelkezését, amely szerint a 200000 állampolgár által kezdeményezett népszavazást a parlament köteles elrendelni és kiírni, így ezzel a szabállyal a kivételesen megvalósítható, nép által közvetlen hatalomgyakorlást a képviseleti hatalomgyakorlás fölé helyezte (és nem megfordítva, ahogy ez a Magyar Hírlap írásában olvasható). Az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése után közvetlenül Gál Zoltán házelnök által adott sajtóinterjú fogalmazta meg ezt helyesen, amikor az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság ismert tartalmú határozatának meghozatalára azért kerülhetett sor, mert a parlament a nyári alkotmánymódosítással a népszavazáshoz való jogot az alkotmányban politikai alapjoggá emelte. Mivel az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányvédelem, ha az alkotmány rendelkezései megváltoznak, az Alkotmánybíróság gyakorlatának is szükségszerűen meg kell változnia, mert a bírói testületnek mindig a hatályos alkotmányt kell oltalmaznia. A második kérdéssel kapcsolatban - és itt reflektáltam a miniszterelnök úr bírálatára is - elmondtam, hogy az Alkotmánybíróság határozata elvont alkotmányértelmezést tartalmaz és egyetlen szóval sem vonatkozik a jelenleg konkrét népszavazási ügyre. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy az Alkotmánybíróság konkrét, egyedi ügybe beavatkozott. A rádióriporter többszöri kérdésére, hogy ti. az Alkotmánybíróság határozata folytán mégiscsak felül kell vizsgálnia az Országgyűlésenk az október 7-én hozott határozatát, határozott és ismételt válaszom volt, hogy az Alkotmánybíróság erre az Országgyűlést nem kötelezte, a parlamentet ilyen cselekmények megtételére maga az alkotmány kötelezi. Az Országgyűlés csak alkotmányos rendben járhat el, ha tehát ezt a kötelezettségét megsérti, közvetlenül az alkotmány alapján köteles az alkotmányos rendet helyreállítani. Minthogy azonban a konkrét népszavazási üggyel kapcsolatban indítvány sem érkezett az Alkotmánybírósághoz, a határozat ezzel az egyedi üggyel nem is foglalkozhatott. Végül a harmadik bíráló megjegyzéssel összefüggésben, hogy ti. az Alkotmánybíróság határozatában törvényt hozott, nemleges válaszom a következő volt: Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint, ha a testület a megtámadott normát alkotmányellenesnek találja, azt egészben vagy részben megsemmisíti. A részbeni megsemmisítésre vonatkozó jog tehát azt jelenti, hogy az alkotmányvédő testület a jogszabályt csak abban a részében, amelyben az alkotmányellenes, semmisíti meg. Az Alkotmánybíróság 1990 óta alkalmazott következetes gyakorlata, hogy a jogszabály szövegének részbeni megsemmisítése esetén a hatályban maradó jogszabályszöveget határozatában közzéteszi. Bihari képviselő úr az Alkotmánybíróság határozatának ezt a „technikai részét” tartotta új jogszabály alkotásának, holott ebben az esetben meglevő jogszabályszöveg - alkotmányellenes rész nélküli - közzétételéről határozott az Alkotmánybíróság. A vártnál jobb a büdzsé helyzete • Folytatás az 1. oldalról Októberben ebből a forrásból is mintegy 80 milliárd forintra számít a PM. Fogyasztási adóból 27 milliárd forint folyt be, ami azt jelzi, hogy az év első néhány hónapjának pesszimizmusa ellenére a bevételi előirányzat az év végére mégis teljesülhet. A vámbevételek az előző hónaphoz hasonlóan, 9,5 milliárd forint körül alakultak, és érezhető volt a vámpótlék kiesése. A központi költségvetési szervek kiadásainál megtakarításra lehet számítani - jelezte a helyettes államtitkár. A beruházások volumene a nyárhoz képest visszaesett, amit a PM természetes tendenciaként értékel. A magánerőből történő lakásépítés támogatására szeptember végéig a lebonyolító pénzintézeteknek összesen 38,3 milliárd forintot fizettek ki. Az éves előirányzat 36,6 milliárd forint, tehát az év végére mintegy 10-12 milliárd forintos túlteljesítés prognosztizálható. Fogyasztói árkiegészítés címén a tervezet 81,5 százaléka teljesült, december végére itt is mintegy 4 milliárd forintos túllépésre számítanak. László Csaba elmondta, hogy októberben a büdzsé várhatóan 30, novemberben 40-50, decemberben pedig 20-30 milliárd forint körüli hiánnyal zár, így az év végére az elkülönített állami pénzalapok vártnál jobb egyenlegével együtt mintegy 30-40 milliárd forinttal kisebb lesz a deficit a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a két tb-alap prognosztizáltnál nagyobb hiánya esetén sem haladja majd meg az államháztartás hiánya a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,9 százalékát - jelentette ki a helyettes államtitkár. A jövő évi büdzsével kapcsolatban hangsúlyozta: bármilyen, a kiadási oldalt módosító engedményt ellensúlyozni kell a megtakarításokkal, hogy a tervezett, GDP-arányos deficit változatlan, az ideivel azonos mértékű maradjon. •G.T. 1. Megállapodás született az 1998. évi költségvetéssel összefüggő adó-, bér- és foglalkoztatási csomagjavaslatokról az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. A kormány engedett a szociális partnerek kéréseinek, egyebek között a minimálbér, az adójóváírás, a rehabilitációs és az étkezési hozzájárulás összegét illetően. A szociális partnerek és a kormány egyetértettek abban, hogy 1998-ban a keresetnövekedés a 13,5-16 százalékos sávban mozogjon. A kormány támogatta azt a javaslatot, hogy a minimálbér 1998. január 1-jétől 19500 forint legyen. Az agrárszférában ez csak 1998 márciusában lép életbe, azonban megegyeztek abban, hogy 1999. január 1-jétől az egész nemzetgazdaságra érvényes lesz a minimálbér. A kormány engedett abban, hogy a szja-jóváírás mértéke jövőre 4200 forintra emelkedjen. A munkáltatói terhek könnyítését szolgálja, hogy április helyett már februártól megszűnik a 0,3 százalékos bérgarancia-hozzájárulás. Az iparűzési adó maximális mértéke 1998-ban mégsem 1,5, hanem 1,4 százalék lesz. A rehabilitációs járulék összegét a kabinet 12 ezer forintban kívánta meghatározni, munkaadói nyomásra azonban 11 ezerre mérsékelte az összeget. A kormány garanciát vállal arra, hogy az idén fel nem használt agrártámogatások maradványa jövőre felhasználható legyen. Medgyessy Péter javasolta: az agrártámogatások előirányzatából 6 milliárd forintot a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan használjanak fel. A munkavállalók képviseletében Sándor László elmondta: elfogadják a kormányzat javaslatait, ha a tulajdonosi irányítás alá tartozó társaságok körében sem kívánja közhatalmi eszközökkel befolyásolni a bérek alakulását. A másik feltételük az volt, hogy az új megállapodások ne korlátozzák az esetlegesen már megszületett, több évre szóló bérmegállapodásokat. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége ugyan nem támogatta a csomagot, de a munkavállalói oldal többségi egyetértéssel aláírta a megállapodást. • G. Tóth Ilda / Megegyezés az ÉT-ben