Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

1997. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Az Alkotmánybíróság ma ad választ a kormánynak Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén válaszol a kormánynak arra a beadványára, hogy az október 7-én elfogadott országgyű­lési határozat szerint a NATO-csatlakozás ügyében megtartha­­tó-e november 16-án a népszavazás. A kormány nem engedheti meg, hogy veszélybe kerüljön az országunk biztonságát erősítő NATO-tagságunk sorsa. Ezért ha az ellenzék hibájából meg­hiúsul a november 16-ai referendum, akkor végső esetben a ka­binet népszavazás nélkül dönt a NATO-tagságról - mondta Horn Gyula miniszterelnök egy VI. kerületi lakossági fórumon. Horn Gyula beszámolt arról a telefonbeszélgetésről, ame­lyet Javier Solana NATO-fő­­titkárral folytatott. A kor­mányfő elmondta Solanának, hogy a népszavazási vita nem a NATO-ról, hanem a jövő évi választásokról szól. Bizto­sította a főtitkárt arról, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a NATO-csat­lakozás iránt, s a társadalom többsége is támogatja a csat­lakozást. Solana megértéssel fogadta az elmondottakat, s közölte, hogy a népszavazást Magyarország belső ügyének tekinti. A lakossági fórumon a miniszterelnök élesen bírál­ta az ellenzéket, mert kedden nem fogadta el a népszavazás ügyében felvetett kompro­misszumot. Azt állította, hogy az ellenzék pártpoliti­kai érdekből mindent elkö­vet a kormány és a parlament normális működésének meg­zavarásáért. A kormányfő a NATO-csatlakozást sorskér­désnek nevezte, mert Ma­gyarország számára csak ez jelent biztonsági garanciát. Szerinte a NATO-tagság ajánlólevél az Európai Unió­ba. Kiemelte: nem tartja el­képzelhetőnek, hogy novem­ber 16-a után rendezzék meg a NATO-népszavazást. Bihari Mihály (MSZP) tegnap lapunknak nyilatkoz­va úgy vélte, hogy a parla­mentnek módosítania kell október 7-én elfogadott hatá­rozatát, amely alapján a köz­­társasági elnök november 16- ára három kérdésről kiírta a referendumot. A szocialista képviselő szerint egy módosí­tó indítvánnyal leválasztható a két földkérdés, s az érvény­ben lévő határozat alapján november 16-án megtartható a NATO-népszavazás. A parlament alkotmány­­ügyi bizottsága tegnap eluta­sította az ellenzék azon ügy­rendi indítványát, hogy tűz­zék napirendre a földtulaj­donnal kapcsolatos, több mint kétszázezer polgár hite­lesített aláírásával támoga­tott népszavazási kezdemé­nyezés megvitatását. A koalí­ciós többség döntése nyomán várhatóan a jövő szerdán tár­gyal először a bizottság a kér­désről. Bihari ennek kapcsán el­mondta, az Alkotmánybíró­ság hétfői határozata ki­mondja: meg kell alkotni azt a jogintézményt, amely elő­zetesen megvizsgálja egy kér­dés népszavazásra bocsátha­tóságát. Ilyen jogintézmény egyelőre nincs, de az idézett határozat a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. A Munkáspárt levélben fordult az alkotmányügyi bi­zottsághoz, melyben azt kéri, hogy az általa korábban java­solt kérdés alapján írják ki a NATO-népszavazást. Mint ismert, a NATO-csatlakozást ellenző párt 1995-ben 180 ezer aláírást gyűjtött, ám a parlament döntése szerint akkor nem írtak ki referen­dumot. Bihari Mihály úgy vé­lekedett, hogy nincs értelme a Munkáspárt mostani kez­deményezésének, hiszen ér­vényben van az Országgyűlés említett határozata. Ezért a Munkáspártnak újra kellene kezdenie az aláírásgyűjtést. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője egy miskolci fórumon kijelentet­te: Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, hogy az eredetileg jelzett időpontban népszavazás döntsön a NA­­TO-csatlakozásról. A föld­kérdésben pedig esetleg egy másik népszavazás dönthet. Bár a NATO nem követeli meg a népszavazást a tagor­szágoktól, ennek ellenére hétpárti országgyűlési hatá­rozattal a referendum kiírá­sára kötelezettséget vállal­tunk - mondta. A Fidesz elnöksége meg­erősítette álláspontját, amely szerint a külföldiek termő­­földszerzésének kérdéséről és Magyarország NATO- csatlakozásáról egyazon ügy­döntő népszavazáson kellene határozniuk a polgároknak. Ismét arra kéri Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy erről haladéktalanul kezde­ményezzen hatpárti megbe­szélést. Ez a megoldás ha­zánk euroatlanti integráció­ját szolgálja, továbbá több milliárd forint költségmegta­karítást jelent az ország pol­gárainak. A köztársasági elnök sem­milyen törvényt nem sértett meg a népszavazás időpont­jának meghatározásával, csak jogköre szerint járt el - szögezte le Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Tor­­gyán Józsefnek írt válaszle­velében. Az FKGP elnöke azzal a kéréssel fordult hét­főn Gál Zoltánhoz, hívja meg a köztársasági elnököt a par­lament plenáris ülésére, hogy az államfő „számot adhasson a népszavazás kiírásával kap­csolatos alkotmánysértésé­ről”. Gál tegnap tudatta: nem kíván semmilyen intézkedést tenni az ügyben, hiszen sem az alkotmány, sem a házsza­bály nem tartalmaz olyan szabályt, amely kötelezné az államfőt, hogy az Országgyű­lésnek beszámoljon. Torgyán József szerint a szinte pattanásig feszült bel­politikai helyzetre jótékonyan hatna, ha a kormány mai ülé­sén kezdeményezné a termő­földről szóló törvény módosí­tásának azonnali hatályú visszavonását, és a termőföld­ről szóló jogszabály módosít­gatását végképp levenné a na­pirendről. Ezt levélben kérte a kormányfőtől. Kovács vitája Lányival „Abban az esetben, ha a NATO-ról szóló népszavazás november 16-án nem jöhet létre, értelmét veszti később megtartani” - jelentet­te ki a Magyar Hírlap kérdésére Kovács Lász­ló külügyminiszter, aki egy Európai Uniót népszerűsítő CD-ROM bemutatóján beszélt a keddi parlamenti vitáról. Az ellenzék alku­javaslatát „nem fair”-nek nevezte. A külügyminiszter újságírói kérdésre el­mondta: szeretné azt hinni, hogy a NATO-ról szóló népszavazás körüli vita nem sodorja ve­szélybe csatlakozásunkat a védelmi szervezet­hez és az Európai Unióhoz. Kovács László be­szélt arról, hogy Brüsszelből jelzések érkeztek, miszerint nem értik, hogyan képezheti a parla­mentben a szavazás időpontja alku tárgyát. A szintén jelen lévő Lányi Zsolt kisgazdapárti képviselő felvetette, hogy a kialakult helyze­tért a kormány is felelős, mivel egy kényes problémához - a földkérdéshez - kapcsolta a NATO-csatlakozás ügyét. A külügyminiszter válaszul úgy vélte, nem volt szerencsés a kabi­net döntése, de kényszerhelyzetben voltak. Kovács László szerint a földtulajdonról szóló két kérdés nem jó, de nem is rosszabb, mint az ellenzék kérdése. A kormány most abban re­ménykedik, hogy az Alkotmánybíróság mi­előbb dönt az aláírásgyűjtés után népszavazás­ra javasolt kérdésekről, és még lehetőség lesz a NATO-ról dönteni november 16-án, ahogy a védelmi szervezet csatlakozási menetrendjé­ben elő van írva. Mint Kovács László elmondta: a népszava­zást nem a NATO kezdeményezte, mi állítot­tuk magunknak az akadályt, és ha nem kerül sor a voksolásra, az akadályt félretoljuk, ami azonban presztízsünket érinti. Amennyiben nem sikerül a november 16-ai dátumot tartani, nem lesz már értelme, hogy később szavazza­nak a polgárok. Ebben az esetben hatpárti nyi­latkozatban erősítenék meg Magyarország készségét a csatlakozásra. Félő azonban, hogy ez is alku tárgya lehetne az ellenzék számára - fogalmazott a külügyminiszter. •K.J. R. Brüsszel tart a csúszástól A NATO számára nem kardi­nális kérdés, hogy a magyar népszavazást november 16-án vagy csak egy héttel később tartják meg, közölte szerdán az MH-val egy névtelenül nyi­latkozó szövetségi illetékes. A NATO-forrás megjegyzése arra utal, hogy egy hét késle­kedés még nem borítaná fel a bővítés előre meghatározott menetrendjét. MH-Brüsszel______________ Az atlanti szervezet nevének elhallgatását kérő tisztviselő­je hangsúlyozta, hogy a nép­szavazás megtartása és idejé­nek kiválasztása magyar bel­­ügy, abba a NATO-nak nincs beleszólása. Emlékeztetett arra, hogy Spanyolország an­nak idején - teljesen eltérő körülmények között - csak a csatlakozási jegyzőkönyv alá­írását követően rendezett népszavazást a belépésről. A szövetség illetékese szerint a lényegen nem változtat, hogy Magyarország a kitűzött november 16-ai időpontban vagy esetleg csak egy héttel utána tart népszavazást a csatlakozásról. Értesülésünk szerint ugyanakkor az észak-atlanti szövetségben nem hivatalos beszélgetésekben több hely­ről az a vélemény hangzik el, hogy a november 16-ai idő­pont esetén a szövetség tarta­ni tudja eredetileg meghatá­rozott menetrendjét. Igaz, ar­ról nem nyilatkoztak, hogy például egy hetes csúszás mennyiben befolyásolná a terveket. A NATO hivatalo­san gondosan kerüli, hogy vé­leményt nyilvánítson a készü­lődő magyar népszavazásról. Bár a kiszivárgott hírekből le­szűrhető, hogy nem kis aggo­dalommal figyeli az otthoni fejleményeket és a népszava­zást felvezető politikai ütköze­teket. Utóbbi némi értetlensé­get is kelt Brüsszelben, hiszen jól emlékeznek arra, hogy az idén márciusban Belgiumban járt magyar hétpárti küldött­ség teljes konszenzusról be­szélt a csatlakozást illetően. Ami a menetrendet illeti, a tárgyalások tervezett novem­beri lezárását követően a jö­vendőbeli tagok külügymi­niszterei szándéknyilatkozat­ban erősítik meg országuk csatlakozási készségét. A csat­lakozási jegyzőkönyvek alá­írása a NATO-külügyminisz­­terek december 12-13-án ese­dékes találkozóján várható. Közben tegnap a NATO brüsszeli központjában biz­tonsági kérdésekről tárgyal­tak a szövetség és Magyaror­szág szakértői. A szervezet ré­széről a NATO Különleges Biztonsági Bizottságának képviselői, magyar részről pe­dig a Külügyminisztérium ve­zetésével valamennyi hazai biztonsági szolgálat szakértői ültek a tárgyalóasztalhoz. Az észak-atlanti szövetség képvi­selői ismertették az adatvéde­lemmel kapcsolatos elváráso­kat és elégedetten nyugtáz­ták, hogy Magyarországon mind a törvényi rendelkezé­sek, mind a szervezeti és sze­mélyi feltételek adottak a ké­nyes területen való együttmű­ködéshez, húzta alá Simonyi András nagykövet. Megfigyelők a tárgyalások­kal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar biztonsági szolgálatok múltja már nem akadálya az együtt­működésnek, hiszen a NA­TO-nak az elmúlt évek során bőven volt ideje meggyőződni a megbízhatóságunkról. Ugyancsak brüsszeli hír, hogy tegnap kezdett látoga­tást a NATO-nál a tizenkilenc magyar megye közgyűlésének elnökeiből és Budapest főpol­gármesteréből álló delegáció. • Gyévai Zoltán Göncz Árpád befejezte csehországi látogatását Hármasban érvényesítsük érdekeinket MTI_____________________ Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap befejezte há­romnapos hivatalos csehor­szági látogatását. A Ruzyne repülőtéren Josef Zieleniec cseh külügyminiszter búcsúz­tatta a magyar vendéget. A magyar államfő látogatá­sa utolsó napján felkereste a történelmi nevezetességű óvá­rosi városházát, ahol Jan Kou­­kal prágai főpolgármesterrel találkozott, majd a Magyar Nagykövetségen fogadást adott, amelyen több vezető cseh politikus is megjelent, élükön Václav Havel államfő­vel. Délután félórás megbe­szélést folytatott Josef Ziele­niec cseh külügyminiszterrel. Magyar újságíróknak nyi­latkozva Göncz Árpád sike­resnek minősítette prágai tárgyalásait, amelyek közép­pontjában a magyar-cseh­­lengyel háromoldalú együtt­működés volt. „Következete­sen hangsúlyoztam, hogy en­nek az együttműködésnek szorosnak és konkrétnak kell lennie” - mondta az államfő, s megjegyezte, hogy ezzel legfőbb tárgyalópartnere, Václav Havel is egyetértett. Göncz Árpád szerint Prá­ga, Budapest és Varsó kap­csolatait olyan stratégiai együttműködéssé kell átala­kítani, amely lehetővé teszi céljaik erőteljesebb megjele­nítését. „Hármasban jobban tudjuk érvényesíteni érde­keinket, mint mindenki kü­­lön-külön. Érvényes ez a lég­védelemre, a repülőgépek be­szerzésére, de NATO-csatla­kozásunk ratifikációjának a felgyorsítására vagy orszá­gaink egyeztetett fellépésére a tagsági tárgyalások során is” - mondta a magyar állam­fő abban az interjúban, ame­lyet tegnap közölt a legolva­sottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. Göncz úgy véli, hogy „az együttműködési me­chanizmusokat minden szin­ten a stratégiai együttműkö­dés színvonalára kell emelni, amelyet a kormányok esetle­ges változása se veszélyeztet­het vagy befolyásolhat.” Kilényi a döntésről Kilényi Géza alkotmánybíró úgy íté­li meg, hogy NATO-ügyben az Al­kotmánybíróság döntése nem aka­dálya a népszavazás megtartásának. A népszavazásügyben hétfőn kihir­detett alkotmánybírósági határozat egyik előadóbírója az MTI-nek kedd este adott nyilatkozatában tételesen cáfolta azokat a - szerinte tényszerű­en nem igaz állításokat tartalmazó - vádakat, amelyek a döntéssel kap­csolatban érték a testületet. Hangsúlyozta: valótlanok azok a kiszivárogtatások, amelyek arra utal­nak, hogy alapvető koncepcionális kérdésekről nagy vita volt a testület­ben. Cáfolta, hogy a kormányt azért lepte meg az Alkotmánybíróság döntése, mert a kabinet sorozatos konzultációt folytatott a testülettel vagy annak egyes tagjaival. Az Al­kotmánybíróság szerepkörével ösz­­szeegyeztethetetlen, hogy előzetesen véleményt mondjon bármilyen kér­désről. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a rendszeres konzul­tációtól meg kell különböztetni a közjogi méltóságok közti normális érintkezést. Az elmúlt héten egy al­kotmánybíró és az egyik nagyon fon­tos közjogi méltóság között - az utóbbi kezdeményezésére - létrejött ilyen kapcsolatfelvétel, ami azonban kizárólag annak a tisztázására irá­nyult, hogy mi nem tárgya a folya­matban lévő alkotmánybírósági eljá­rásnak. Az említett alkotmánybíró partnere tudomására hozta: a NA­TO-ügyben megfogalmazott kérdés nem tárgya az alkotmánybírósági el­járásnak, tehát nem várható, hogy a testület döntése bármilyen módon is akadályozná hazánk NATO-hoz va­ló csatlakozását illetően a népszava­zás megtartását; az alkotmánybíró­sági eljárás az alaptörvény elvont ér­telmezésére irányul, ezért az nem terjed ki sem a kormány, sem az el­lenzék által megfogalmazott kérdés minősítésére; végül az Alkotmánybí­róság nem kíván egy nagyon fontos népszavazás előtt akár csak átmeneti jogbizonytalanságot sem előidézni, ezért nagy valószínűséggel a népsza­vazási törvény - egyébként vitán fe­lül állóan alkotmányellenes - rendel­kezéseinek túlnyomó részét nem azonnali hatállyal, hanem hosszabb távra szólóan semmisíti meg. Kilényi szerint a NATO-ügyben az Alkot­mánybíróság döntése nem akadálya a népszavazás megtartásának. Azzal kapcsolatban, hogy az Or­szággyűlés automatikusan köteles-e elrendelni a népszavazást az ellenzék által megfogalmazott, több mint két­százezer aláírással támogatott kérdés alapján, Kilényi Géza kifejtette: az Alkotmánybíróság hétfői határozatá­val azt a feladatot adta a törvényho­zás számára, hogy a leendő népszava­zási törvény tartalmazzon lehetőséget az aláírásgyűjtés alapjául szánt kérdé­sek előzetes alkotmányossági vizsgá­latnak való alávetésére. Ezt az Alkot­mánybíróság a jogbiztonság elvéből vezette le, mert a testület megítélése szerint nem szabad olyan helyzetet előidézni, hogy több százezer ember támogat egy kezdeményezést, és utó­lag - esetleg hónapokkal az aláírás­­gyűjtés megkezdése után - derül ki: a szóban forgó ügyben nem is lehet népszavazást kiírni. Meglepő szlovák bejelentés a Tóthová-Van der Stoel találkozó után Magyar bizonyítványokat is ígérnek Nincs semmiféle kétség afelől, hogy az iskolai bizonyítványo­kat államnyelven kell kiadni. De annak sincs semmilyen aka­dálya, hogy a szülők saját kérésükre más nyelven is kapjanak bizonyítványt, amely azonban természetesen nem számít majd hivatalos okiratnak - ismertette Katarina Tóthová szlo­vák kormányfőhelyettes a kétnyelvű bizonyítványok problé­májának megoldását úgy, ahogy azt a kormány képzeli. MH-Pozsony_____________ Ennek az eljárásnak az ana­lógiájára „megoldható” a hi­vatalokkal való érintkezés is, hiszen a polgárokat semmi nem gátolja abban, hogy akármilyen nyelven levelet írjanak például községük polgármesteréhez - nyilat­kozott Tóthová azt követően, hogy megbeszéléseket folyta­tott Max van der Stoel ki­sebbségi főbiztossal. Stoel a hallottakat úgy értékelte, hogy azok új megvilágításba helyezték a problémákat. Katarina Tóthová amel­lett, hogy elmondta, az Euró­pai Bizottság még mindig nem válaszolt arra a levelére, amelyben szakértők segítsé­gét kérte annak tisztázásá­hoz, milyen hiányosságai is vannak a szlovák jogrendnek a kisebbségek nyelvhasznála­tának vonatkozásában, egy új érvvel is meglepte tegnap az újságírókat. Eszerint az au­gusztusi Horn-Meciar talál­kozón felmerült a gondolat: a két ország szakértőinek kö­zösen kellene kidolgozniuk, majd a két parlamentnek párhuzamosan elfogadnia a magyar és a szlovák kisebb­ségi nyelvtörvényt. Pozsonyi megfigyelők biztosra veszik, hogy ez a motívum a legköze­lebbi hónapokban kiemelt helyet kap majd a kormány vonatkozó érvrendszerében. • S. E. Lábady alkotmánybíró tisztázó véleménye Nem a szocialistákat cáfoltam, hanem Bihari Mihály egyetemi tanár, képvi­selő három szakmai állítását vontam kétségbe - juttatta el lapunknak Lá­bady Tamás, az alkotmánybíróság he­lyettes elnöke észrevételeit egy tegnap megjelent cikkünkkel kapcsolatban, mely a Déli Krónikában elhangzotta­kon alapult. Bihari Mihály képviselő úr - a Kró­nika riporterének közvetítésében - szakmailag bírálta az Alkotmánybíró­ság határozatát, mert szerinte: 1. az Alkotmánybíróság szakított a népsza­vazási ügyekben folytatott korábbi gyakorlatával, így ítéletét előre nem lehetett látni, az kiszámíthatatlan volt; 2. az Alkotmánybíróság határo­zata konkrét, egyedi ügybe beavat­kozott (ezt mondta Horn Gyula mi­niszterelnök is); 3. az Alkotmánybíró­ság határozatával új törvény alkotott, hisz a határozat rendelkező része vé­gén kifejezetten normaszöveget álla­pított meg. A felvetett bírálatra szakértői vála­szom röviden a következőképpen hangzott: Az első kérdéssel kapcsolat­ban a képviselő úr állítása helyes, mert az Alkotmánybíróság valóban meg­változtatta mostani határozatában a korábbi gyakorlatát. Bihari Mihály azonban figyelmen kívül hagyta, hogy ennek a változtatásnak az oka maga az alkotmány, mert az alkotmányt ez év július 1-jén éppen ez az Országgyű­lés módosította. Az alaptörvény mó­dosítása során hatályon kívül helyezte az alkotmány 19.§ (5) bekezdését, amelyre az Alkotmánybíróság koráb­bi határozatait alapította és amely ar­ról rendelkezett, hogy minden népsza­vazási ügyben a végső döntés az Or­szággyűlés hatáskörébe tartozik. E szabály helyett pedig megalkotta az alaptörvénynek azt az új rendelkezé­sét, amely szerint a 200000 állampol­gár által kezdeményezett népszava­zást a parlament köteles elrendelni és kiírni, így ezzel a szabállyal a kivétele­sen megvalósítható, nép által közvet­len hatalomgyakorlást a képviseleti hatalomgyakorlás fölé helyezte (és nem megfordítva, ahogy ez a Magyar Hírlap írásában olvasható). Az Alkot­mánybíróság határozatának kihirdeté­se után közvetlenül Gál Zoltán házel­nök által adott sajtóinterjú fogalmazta meg ezt helyesen, amikor az Ország­­gyűlés elnöke azt mondta, hogy az Al­kotmánybíróság ismert tartalmú hatá­rozatának meghozatalára azért kerül­hetett sor, mert a parlament a nyári al­kotmánymódosítással a népszavazás­hoz való jogot az alkotmányban politi­kai alapjoggá emelte. Mivel az Alkot­­mánybíróság feladata az alkotmány­­védelem, ha az alkotmány rendelkezé­sei megváltoznak, az Alkotmánybíró­ság gyakorlatának is szükségszerűen meg kell változnia, mert a bírói testü­letnek mindig a hatályos alkotmányt kell oltalmaznia. A második kérdéssel kapcsolatban - és itt reflektáltam a miniszterelnök úr bírálatára is - elmondtam, hogy az Alkotmánybíróság határozata elvont alkotmányértelmezést tartalmaz és egyetlen szóval sem vonatkozik a je­lenleg konkrét népszavazási ügyre. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy az Alkotmánybíróság konkrét, egyedi ügybe beavatkozott. A rádió­riporter többszöri kérdésére, hogy ti. az Alkotmánybíróság határozata foly­tán mégiscsak felül kell vizsgálnia az Országgyűlésenk az október 7-én ho­zott határozatát, határozott és ismételt válaszom volt, hogy az Alkotmánybí­róság erre az Országgyűlést nem köte­lezte, a parlamentet ilyen cselekmé­nyek megtételére maga az alkotmány kötelezi. Az Országgyűlés csak alkot­mányos rendben járhat el, ha tehát ezt a kötelezettségét megsérti, közvetle­nül az alkotmány alapján köteles az al­kotmányos rendet helyreállítani. Minthogy azonban a konkrét népsza­vazási üggyel kapcsolatban indítvány sem érkezett az Alkotmánybíróság­hoz, a határozat ezzel az egyedi üggyel nem is foglalkozhatott. Végül a harmadik bíráló megjegy­zéssel összefüggésben, hogy ti. az Al­kotmánybíróság határozatában tör­vényt hozott, nemleges válaszom a kö­vetkező volt: Az Alkotmánybíróság­ról szóló törvény szerint, ha a testület a megtámadott normát alkotmányel­lenesnek találja, azt egészben vagy részben megsemmisíti. A részbeni megsemmisítésre vonatkozó jog tehát azt jelenti, hogy az alkotmányvédő testület a jogszabályt csak abban a ré­szében, amelyben az alkotmányelle­nes, semmisíti meg. Az Alkotmánybí­róság 1990 óta alkalmazott következe­tes gyakorlata, hogy a jogszabály szö­vegének részbeni megsemmisítése esetén a hatályban maradó jogsza­bályszöveget határozatában közzéte­szi. Bihari képviselő úr az Alkotmány­­bíróság határozatának ezt a „technikai részét” tartotta új jogszabály alkotásá­nak, holott ebben az esetben meglevő jogszabályszöveg - alkotmányellenes rész nélküli - közzétételéről határo­zott az Alkotmánybíróság. A vártnál jobb a büdzsé helyzete • Folytatás az 1. oldalról Októberben ebből a forrásból is mintegy 80 milliárd forintra számít a PM. Fogyasztási adó­ból 27 milliárd forint folyt be, ami azt jelzi, hogy az év első néhány hónapjának pesszi­mizmusa ellenére a bevételi előirányzat az év végére még­is teljesülhet. A vámbevételek az előző hónaphoz hasonlóan, 9,5 milliárd forint körül ala­kultak, és érezhető volt a vámpótlék kiesése. A köz­ponti költségvetési szervek ki­adásainál megtakarításra le­het számítani - jelezte a he­lyettes államtitkár. A beruhá­zások volumene a nyárhoz képest visszaesett, amit a PM természetes tendenciaként ér­tékel. A magánerőből történő lakásépítés támogatására szeptember végéig a lebonyo­lító pénzintézeteknek össze­sen 38,3 milliárd forintot fizet­tek ki. Az éves előirányzat 36,6 milliárd forint, tehát az év végére mintegy 10-12 mil­liárd forintos túlteljesítés prognosztizálható. Fogyasztói árkiegészítés címén a tervezet 81,5 százaléka teljesült, de­cember végére itt is mintegy 4 milliárd forintos túllépésre számítanak. László Csaba el­mondta, hogy októberben a büdzsé várhatóan 30, novem­berben 40-50, decemberben pedig 20-30 milliárd forint kö­rüli hiánnyal zár, így az év vé­gére az elkülönített állami pénzalapok vártnál jobb egyenlegével együtt mintegy 30-40 milliárd forinttal kisebb lesz a deficit a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a két tb-alap prognosztizáltnál nagyobb hiánya esetén sem haladja majd meg az államháztartás hiánya a bruttó nemzeti ter­mék (GDP) 4,9 százalékát - jelentette ki a helyettes állam­titkár. A jövő évi büdzsével kapcsolatban hangsúlyozta: bármilyen, a kiadási oldalt módosító engedményt ellen­súlyozni kell a megtakarítá­sokkal, hogy a tervezett, GDP-arányos deficit változat­lan, az ideivel azonos mértékű maradjon. •G.T. 1. Megállapodás született az 1998. évi költségvetéssel összefüggő adó-, bér- és foglalkoztatási csomagjavaslatokról az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi ülésén. A kormány engedett a szociális part­nerek kéréseinek, egyebek között a minimálbér, az adójóváírás, a rehabilitációs és az étkezési hozzájárulás összegét illetően. A szociális partnerek és a kor­mány egyetértettek abban, hogy 1998-ban a keresetnöve­kedés a 13,5-16 százalékos sávban mozogjon. A kormány támogatta azt a javaslatot, hogy a minimálbér 1998. ja­nuár 1-jétől 19500 forint le­gyen. Az agrárszférában ez csak 1998 márciusában lép életbe, azonban megegyeztek abban, hogy 1999. január 1-jé­től az egész nemzetgazdaságra érvényes lesz a minimálbér. A kormány engedett abban, hogy a szja-jóváírás mértéke jövőre 4200 forintra emelked­jen. A munkáltatói terhek könnyítését szolgálja, hogy áp­rilis helyett már februártól megszűnik a 0,3 százalékos bérgarancia-hozzájárulás. Az iparűzési adó maximális mér­téke 1998-ban mégsem 1,5, ha­nem 1,4 százalék lesz. A reha­bilitációs járulék összegét a ka­binet 12 ezer forintban kívánta meghatározni, munkaadói nyomásra azonban 11 ezerre mérsékelte az összeget. A kor­mány garanciát vállal arra, hogy az idén fel nem használt agrártámogatások maradvá­nya jövőre felhasználható le­gyen. Medgyessy Péter java­solta: az agrártámogatások előirányzatából 6 milliárd fo­rintot a foglalkoztatáshoz kap­csolódóan használjanak fel. A munkavállalók képvise­letében Sándor László el­mondta: elfogadják a kor­mányzat javaslatait, ha a tulaj­donosi irányítás alá tartozó társaságok körében sem kí­vánja közhatalmi eszközökkel befolyásolni a bérek alakulá­sát. A másik feltételük az volt, hogy az új megállapodások ne korlátozzák az esetlegesen már megszületett, több évre szóló bérmegállapodásokat. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége ugyan nem támo­gatta a csomagot, de a munka­­vállalói oldal többségi egyetér­téssel aláírta a megállapodást. • G. Tóth Ilda / Megegyezés az ÉT-ben

Next