Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 255-267. szám)
1997-11-01 / 255. szám
VILÁGHÍRADÓ Hillary Clinton Belfastban (MTI) Államfőnek kijáró külsőségek közepette fogadták pénteken Belfastban az amerikai elnök feleségét, aki jószolgálati körúton járja végig a hét végén az észak-írországi rendezésben részes fővárosokat, köztük Londont. Hillary Clinton rövid, egyetlen estés dublini megálló után érkezett Északírországba, hogy tolmácsolja férje és az amerikai kormány változatlan elkötelezettségét az ulsteri válság megoldása mellett. A házaspár két éve járt a térségben. Börtön a francia atomfizikusnak (MTI) Kilencévi börtönbüntetésre ítélte a párizsi különleges esküdtszék csütörtökön azt a francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat adott el pénzért a szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek. Francis Temperville elismerte, hogy iratokat adott el, de mint mondta, nem volt tudatában annak, hogy a volt Szovjetunió javára dolgozik. A 40 éves férfi az Atomenergetikai Főbiztosság munkatársaként két év alatt mintegy száz iratot adott át egy KGB-ügynöknek, s nevetséges összeget -160 ezer frankot (26 ezer dollárt) kapott szolgálataiért. EBESZ-tervek Horvátországban (Reuter) Januárban az ENSZ-katonák elhagyják Horvátországot, és helyükbe olyan 250 nemzetközi megfigyelő lép, akik részben a volt Jugoszláviából érkeznek. Tim Guldimann, a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) horvátországi vezetője tegnap bejelentette, hogy az ENSZ kivonulásával az EBESZ növeli saját embereinek számát, s ezek egyharmadát az egykori szeparatista Kelet-Szlavóniában helyezi el az „átmenet” felügyeletére. Ez a terület még mindig ENSZ-igazgatás alatt áll, és az EBESZ folyamatosan észrevételezte, hogy baj van a menekültek visszafogadásával, a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésével. Az EBESZ- nek eddig mindössze 14 tagja volt jelen a térségben. Pokolgép robbant Kasmírban (MTI) Pénteken gépkocsiba rejtett pokolgép robbant az észak-indiai Dzsammu és Kasmír állam nyári fővárosának, Szrinagarnak egyik zsúfolt piacán. A merénylet következtében, melynek elkövetőjeként eddig egyetlen személy vagy szervezet sem jelentkezett, legkevesebb két ember szörnyethalt, és tizennyolcan megsebesültek - jelentette a Reuters rendőrségi közlésre hivatkozva. König bíboros az EU-bővítésért (MH) Ausztriában a nem megfelelő tájékoztatásra vezethető vissza a keleti bővítéssel szemben tapasztalt ellenszenv - vélekedett Franz König bíboros volt bécsi érsek a Salzburger Nachrichten című lapnak adott nyilatkozatában. A 92 éves főpap nehezményezte, hogy Ausztria kevéssé érdeklődik a Kelet iránt, és arra figyelmeztette Ausztriát és az Európai Uniót, hogy el ne szalassza a keleti bővítés kínálta nagy alkalmat. Az osztrák magatartást König azzal magyarázza, hogy „Ausztria, mint afféle jó tanuló, hagyja magát sodorni a Nyugattól, amely erős, ám nyugati orientációjú Európát akar.” Orosz-japán csúcs a szaunában Borisz Jelcin orosz államfő Krasznojarszkba érkezett tegnap, hogy a szibériai várostól tíz kilométerre fekvő Erdei Fenyő rezidencián ma és holnap nem hivatalos, „nyakkendő nélküli” megbeszéléseket folytasson Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnökkel. MH-hírmagyarázat________ A máris „szaunacsúcsnak’’ elkeresztelt találkozón a második világháború óta legrégebben elhúzódó politikaidiplomáciai szembenállás megszüntetése mellett/helyett húsba vágóbb témák is szóba kerülhetnek. Természetesen nem lenne elhanyagolandó (sőt!), ha pont kerülhetne a békeszerződés végére, ám ettől függetlenül a gazdasági kérdések előtérbe helyezése igen fontos Moszkva számára. S ha a gazdasági együttműködés sínre kerülne, könnyebb lenne a diplomácia országútján is előrearaszolni. A nagy politikai átrendeződések és rendszerváltozások korában figyelemre méltó, ahogyan Oroszország a helyét keresi a világban. Jelcin az európai csendes offenzíva mellett leplezetlenül Ázsia felfedezését tűzte ki célul. Nem lesz könnyű dolga. Hiszen Kína a térség nagyhatalma, a „kistigriseket” nem lehet a Kreml füttyögése szerint táncoltatni, az indiai térség pedig kevésbé jelent kölcsönös előnyöket az orosz piac számára. A másik oldalon is egyértelmű változások mennek végbe. Japán például annyi év (évtized) után döntött úgy a nyáron, hogy nyit Moszkva felé a gazdasági kérdésekben. Ezzel Tokió végleg a több lábon állás politikája mellett döntött, vagyis amerikai és európai kapcsolatai mellett, a „hódításra” kevésbé alkalmas kínai piac helyett az oroszt emeli a harmadik vagy inkább második helyre. A gazdasági „sikersztori” első fejezeteinek megírásától függetlenül most nem várható elmozdulás a Hokkaidóhoz közeli szigetek kérdésében. A megfigyelők legalábbis arra tippelnek, hogy nemzedéknyi idő is lepereghet, amíg az „elszigeteltségnek” vége szakad. Biztos azonban, hogy Borisz Jelcin és Hasimoto Rjutaro a szaunázással, horgászással, hajókirándulással egybekötött tárgyalásokon nem feledkezik meg a legakutabb probléma terítékre helyezéséről. Pillanatnyilag ez a legtöbb, amire számítani lehet. Igaz, ez se kevés, hiszen a szaunában legalább már nem a másik fél politikai megizzasztása játssza majd a főszerepet. • Sz. C. AZ MH BEMUTATJA Mary McAleese, a hídépítő Mary Robinson után egy újabb Mary foglalhatja el Írország elnöki székét, miután Mary McAleese került ki győztesként a csütörtökön megrendezett elnökválasztásból. A tegnap első körben megszámlált szavazatok szerint a voksok 45 százalékát szerezte meg, míg legfőbb ellenfele, Mary Banotti 29-et. A 46 éves jogászprofesszor McAleese választott hivatalt még soha nem töltött be. Hithű katolikus és az ír egység szószólója, s ő lesz az első elnök, aki a brit fennhatóság alá tartozó Észak-Írországban született. A kormánykoalíció két pártja, a Fianna Fail és a progresszív demokraták is őt támogatták. A professzornőről ellenfelei azt állították, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezet politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a támogatója. McAleese mindent cáfolt, és politikai elemzők is úgy vélték, hogy a kompromittáló dokumentumokat kizárólag választási esélyeinek gyengítésére szivárogtatták ki. A választási kampányán úgy mutatták be mint hídépítőt „egy kettészakított sziget” két fele között. McAleese a belfasti Queen’s Egyetemen tanított, s közben aktívan politizált. Elmondása szerint katolikus papokkal együtt azon fáradozott, hogy megszűnjön az erőszak az ír egységért küzdő katolikus és a brit koronához hű protestáns közösség között. Az elnökség teljesen protokolláris poszt volt, amíg a hét éve hivatalba lépett Mary Robinson valódi tartalommal nem töltötte meg. Robinson szeptemberben mondott le, miután az ENSZ emberi jogi főbiztosává választották. McAleesetől most azt várják, hogy elődje példáját kövesse. • D. B. Washingtonban folytatódik az izraeli-palesztin párbeszéd Hétfőtől újra tárgyalnak Jövő hétfőn tárgyalások kezdődnek Washingtonban az izraeli és a palesztin fél között. A többnaposra tervezett megbeszéléseken éppúgy szó lesz az oslói megállapodás még végrehajtásra váró pontjairól, mint a végleges rendezéssel foglalkozó tárgyalások előkészítéséről. MH-Tel-Aviv/MTI Az Egyesült Államok elvárja Izraeltől, hogy eleget tegyen a palesztin követelésnek, és adja át a második csapatkivonási szakaszban Ciszjordánia területének további 10 százalékát. Izrael ugyanakkor legszívesebben nem hajtaná végre a második szakaszt, hanem azonnal megkezdené a tárgyalásokat a palesztinokkal a végleges rendezésről. Lévi izraeli külügyminiszter ma este utazik Washingtonba, ahol találkozik Mahmud Abasszal, a palesztin autonóm hatóság második emberével, valamint Albright amerikai külügyminiszterrel. A hétfőn kezdődő tárgyalásokra zárt ajtók mögött kerül sor, és izraeli források szerint „addig folytatódnak, amíg arra szükség lesz”. Primakov orosz külügyminiszter pénteken, kairói látogatása végeztével Izraelt vádolta, amiért a közel-keleti békefolyamat zsákutcába jutott. „A jelenlegi izraeli kormány az oka annak, hogy a megbékélési folyamat megakadt, mivel nem tartja be az előző kormány által megkötött kétoldalú egyezményeket” - mondta. Véleménye szerint csak akkor várható jelentős előrehaladás, ha az izraeli-palesztin tárgyalásokkal párhuzamosan izraeliszíriai és izraeli-libanoni eszmecserére is sor kerül. A Facel Elmakal című názáreti lap azt írta, hogy Izrael és a palesztinok titkos tárgyalásokat folytatnak az átfogó rendezésről, s erre állítólag Netanjahu és Arafat is „áldását adta”. Izrael kérésének eleget téve a palesztin autonóm hatóság az utóbbi napokban letartóztatta az Iszlám Dzsihád terrorszervezet néhány aktivistáját. Izrael ugyanis olyan információkat kapott, melyek szerint az Iszlám Dzsihád a jövő héten tömegmerénylet elkövetését tervezi. Az Iszlám Dzsihád tagjai tegnap amerikai zászlót égettek Gázában FOTÓ: REUTERS - AHMED JADAIXAH Kampány az aknák ellen MTI Madeleine Albright amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok világméretű kampányt kezdeményez a polgári lakosságot veszélyeztető taposóaknák hatástalanítására. A cél az, hogy 2010-ig teljesen megtisztítsák azokat a területeket, ahová aknákat telepítettek a különböző országokban. A kampányra egymilliárd dollárt kívánnak fordítani részben kormánypénzekből, részben magánadományokból. Az összeg a jelenleg rendelkezésre álló alapok ötszörösét tenné ki. Indítványával az USA nyilvánvalóan szeretné elvenni annak a kedvezőtlen visszhangnak az élét, amely abból fakad, hogy nem írja alá a taposóaknák betiltásáról született szerződéstervezetet. Washington továbbra is szükségesnek tartja a Koreai-félszigeten létesített aknamező fenntartását. Primakov 12 pontja Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter tegnap Kairóban 12 pontos magatartási kódexet javasolt „a közel-keleti béke és biztonság érdekében”, amelyet kivonatosan közlünk: 1. A békés megoldásra kell törekedni. 2. A térség egyetlen államának nemzetbiztonságát sem lehet garantálni kizárólag katonai és technikai eszközökkel. 3. Egyetlen állam vagy nemzet biztonságát sem lehet mások biztonságának sérelmére alapozni. 4. A konfliktusban érintett felek földrajzlag nem behatárolhatók, elkerülhetetlen bevonni a közel-keleti biztonság övezetbe Iránt, Törökországot, Észak-Afrikát, az Arab-öböl országait, közöttük Irakot is. 5. A Közel-Kelet államainak biztonsága nem alapulhat kívülálló erőkre támaszkodó, egymással szemben álló stratégiai szövetségeken. 6. A biztonság alapja a nemzetközi jog. 7. Határozottan fel kell lépni a terrorizmus és a szélsőségesség minden megnyivánulásával szemben. 8. A térségből tömegpusztító fegyvertől mentes övezetet kell kialakítani. 9. A térség országainak kölcsönösen csökkenteniük kell katonai költségvetésüket, s a felszabaduló összegeket fejlesztési célokra kell átcsoportosítani. 10. Minden egyes nemzet egyedi kulturális és vallási örökségi feltétel nélkül tiszteletben kell tartani, a vallásszabadságot biztosítani kell minden felekezet számára, és minden felekezet hívőinek szabad hozzáférést kell biztosítani Jeruzsálem szent helyeihez, vagy más régiókhoz. 11. A térség humanitárius problémáinak igazságos megoldása. 12. A regionális gazdasági együttműködés fejlesztése. . . . Felesküdött az új lengyel kormány Letette esküjét tegnap Aleksander Kwasniewski államfőnek az új lengyel kormány. A 22 tagú kabinet élén Jerzy Buzek áll. A választások győztese, a Szolidaritás Választási Akciója 16, a vele koalícióra lépett Szabadság Uniója 6 miniszteri tárcát kapott. Az államfő az új kormány feladatai közül kiemelte a gazdaság növekedési ütemének fenntartását, a reformokat a szociálpolitika, a társadalombiztosítás és az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, a harcot a bűnözés ellen. Mindezekben a baloldali elnök támogatásáról biztosította a jobbközép kormányt. Az új kormányfő válaszbeszédében úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági és a társadalmi élet számos területén van szükség változásra. Emlékeztetett arra, hogy kormánya a Szolidaritás mozgalomból nőtt ki, amely jobboldali és keresztény értékeket képvisel. Állást foglalt ezen értékek védelme és az ország NATO-tagsága mellett. Az ünnepélyes aktus után Jerzy Buzek átvette a miniszterelnökséget a távozó kormányfőtől, Wlodzimierz Cimoszewicztől, majd az új kormány megtartotta első ülését. Ezen elsősorban az előző vezetéstől örökölt költségvetéssel foglalkoztak. A miniszterelnök várhatólag jövő pénteken tartja meg parlamenti beszédét, amelyben ismerteti kormánya programját. • B. T. J. Magyar-német fórum : szolidaritás kötelesség Modernizáció és szolidaritás mottóval kezdődött tegnap Budapesten a német-magyar fórum kétnapos tanácskozása. A politikusok, gazdasági szakemberek, kutatók részvételével immár hetedik alkalommal rendezett eszmecserén az Európai Unió és a NATO bővítésének gazdasági és biztonságpolitikai szempontjairól, a feladatokról és a gondokról esett szó. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke elemi kötelességnek mondta, hogy az átalakulás nyertesei segítsék a veszteseket. A lehetőség, hogy Kelet-Közép-Európa államai csatlakozhatnak az Európai Unóhoz, már eddig is kedvezően befolyásolta a térségbeli kapcsolatokat - mutatott rá Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára. Mint hangsúlyozta, nemcsak az a fontos, hogy a társadalom megismerje, mit is jelent az EU, de tisztában kell lennie azzal is, mi nem várható a közösségi tagságtól. Európa keleti felének befogadásánál nincs olcsóbb módja a stabilitás megteremtésének a kontinensen - jelentette ki Hans Friedrich von Ploetz, a bonni külügyminisztérium államtitkára. A problémák között említette, hogy az újonnan csatlakozóknak még középtávon is nagyon nehéz lesz átvenniük, főleg pedig alkalmazniuk az unió környezetvédelmi normáit, az energiaszektor szabályozását. E képesség megítélése fontos szempont lehet a tagállamokban a bővítés parlamenti jóváhagyásánál. Mivel az NSZK mostantól egészen jövő szeptemberig permanens választási lázban ég majd, ráadásul a közös európai valuta, az euro bevezetésének előkészületei is erőteljesen foglalkoztatják a polgárokat, az elkövetkezendő időszakban nem szabad a tagjelölteknek túl sokat törődniük az unió kiterjesztését ellenző hangokkal - ajánlotta a német vendég. • K. K. MTI Az államfőnek kijáró washingtoni fogadtatás után New Yorkban tegnap meglehetősen „fagyos légkör” várta Csiang Cö-mint. Sem George Pataki kormányzó, sem Rudolph Giuliani főpolgármester nem üdvözölte őt a repülőtéren, és mindketten jelezték előre: nem kívánnak részt venni a péntek esti díszvacsorán sem, távolmaradásukkal is jelezve tiltakozásukat az emberi jogok kínai megsértésével szemben. Az államfőt - akárcsak amerikai látogatásának korábbi állomáshelyein - a metropolisban is elkísérték a tüntetők, bármerre szólította programja. Csiang Cö-min washingtoni elutazása előtt elhangzott beszédében védelmébe vette a kínai politikai rendszer „sajátosságait”, aláhúzva, hogy a kínaiak számára az alapvető szabadságjogokat a biztonságos megélhetés - elegendő élelem és ruházat - testesíti meg, nem pedig az eltérő politikai eszmék kifejtése. Viszszautasította azt is, hogy Peking elnyomná Tibetet. A dalai láma, Tibet legfőbb vallási vezetője amerikai híveivel ellentétben úgy véli, hogy jó ötlet volt Bill Clinton amerikai és Csiang Cö-min kínai elnök csúcstalálkozója. „Az nem segít, ha Kínát elszigetelik” - mondta Tempa Tsering, a dalai láma szóvivője az indiai Dharamszalában, a száműzetésben élő vallási vezető székhelyén. A dalai láma úgy véli, hogy szorosabbra kell tonni Kína és más országok együttműködését, mivel ez biztosíthatja azt, hogy Kína a nemzetközi elvárások szerint viselkedjen - mondta a szóvivő. A dalai láma 1959-ben menekült el Tibetből, miután a kínaiak leverték a kilenc évvel korábban elfoglalt terület megszállása ellen kitört lázadást. A dalai láma jónak tartotta az amerikai-kínai csúcsot Pataki nem várta Csiangot A HÉT TÜKRE Forródrótok Washington és Bagdad között nincs forródrótos összeköttetés, a kapcsolat inkább nevezhető fagyosnak, mint hűvösnek. Szaddám Huszein iraki vezető legújabb döntése viszont országát könnyen megizzaszthatja - az öbölháború elvesztése után nem először, s minden bizonnyal nem is utoljára. A bagdadi bika ugyanis kiutasította az ENSZ nemzetközi ellenőrző csoportjából a tíz amerikai megfigyelőt. Lépésében nincs semmi logika. Hiszen Irak nem számíthat arra, hogy az arab világban számottevő erőt sorakoztathat fel maga mögött, Amerika-ellenes összefogásra buzdítva. Az amerikai befolyás ellen jó néhány országban tiltakoznak, de Irak még a számukra sem szalonképes partner. Egyedül Egyiptom lehet számottevő erő, azonban nem valószínű, hogy Kairó az „arab testvériségre” hivatkozva komolyabb konfliktusba kíván keveredni az Egyesült Államokkal. Irak abban sem reménykedhet, hogy az ENSZ enyhít a szankciókon. Hiszen a világszervezetnek jól felfogott érdeke, hogy a katonai agressziótól egyáltalán nem visszariadó Szaddámot a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére kényszerítse. Szaddámnak ugyanis nem lehet hinni, a háború óta egyetlen egyszer sem adta jelét, hogy megváltoztak volna szándékai. Irakban természetesen a propagandagépezet a vezér minden kívánságát teljesíti, s a nyomorban élő milliókkal nem nehéz elhitetni, hogy minden bajukat a kíméletlen Nyugat miatt kell elszenvedniük. Washington és Peking között hamarosan kiépül a forródrótos kapcsolat, amelynek természetesen nem a technikai, hanem politikai jelentősége hatalmas. Negyed évszázada annak, hogy a pingpongdiplomáciával a két nagyhatalom rendezte kapcsolatait, ám 1989 óta, a Tienanmen téri vérengzést követően a szálak alaposan összekuszálódtak. Azóta ez volt az első alkalom, hogy Kína legbefolyásosabb embere amerikai földre tette a lábát, az utóbbi nyolc év alatt azonban sem itt, sem ott nem változott alapjában a szemlélet. Bill Clinton nem hallgatta el, hogy más a véleménye az emberi jogokról, mint Csiang Cö-minnek, aki most is szükségesnek nevezte a Tienanmen téren történteket. Az egy helyben topogás ma már értelmetlen, az Egyesült Államok nem írhatja le Kínát, hanem normális vagy annál jobb kapcsolatokat kell kiépítenie vele. Kapkodni természetesen nem fognak, a látogatást a maga helyén kezelik, a tömegek „megdolgozása” még nem kezdődött meg. Csiang fehér házi bevonulását például csupán a CNN közvetítette élőben, s a néhány száz permanensen tüntető sem zavar sok vizet. Ennél jóval nagyobb zavar kerekedett egy „félreértésből” Horn Gyula bukaresti látogatása alatt-után. Az RMDSZ ugyanis úgy értelmezte, hogy a magyar kormány eleve lemondott az új magyar egyetem létesítésével párhuzamosan a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatának visszaállításáról. Pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy a két ügy egymást erősítve futhatna egymás mellett. A félreértés legkínosabb momentuma az volt, amikor Markó Béla az RMDSZ nevében kikérte magának, hogy a szövetség megkérdezése nélkül döntenek a fontos kérdésekben. Nem árt tisztázni, hogy a lehetőség nem azonos a megállapodással, mint ahogy az sem feledhető, hogy az RMDSZ vezetői egyetértettek az új egyetem gondolatának felvetésével. Persze elképzelhető, hogy a mindkét országban belpolitikai perpatvart okozó kommunikációs zavart egyszerűen kiküszöbölhetnék. S nem arra gondolok, hogy forródrótot kellene kiépíteni a budapesti kormány és az RMDSZ között. SZERDAHELYI CSABA HATTER Egy „oroszlán” a tigrisek földjén Ha Kínáról van szó, Európa ugyanúgy két malomkő közt őrlődik, mint Amerika. Erkölcs vagy üzlet - előbb-utóbb ezzel a dilemmával szembesül az, aki Kínával, Kínában valamihez kezdeni akar. A diplomáciai és a gazdasági híreket legutóbb Csiang Cö-min amerikai útját figyelve azonban kiderül, hogy ez a dilemma valójában már nem létezik, rég félresöpörték tengeren innen és túl. Akárcsak Washingtonban, az Európai Unióban is mindinkább ráébrednek arra, hogy nem érdemes a prioritásokon filozofálni, hanem cselekedni kell. A kétkedőknek figyelmeztető jel lehet Dánia és Hollandia példája. A két ország aktívan részt vett az ENSZ-ben a Kínát emberi jogi gyakorlata miatt elmarasztaló jelentés elkészítésében. Peking válaszul feketelistára tette őket, s az uniós partnerektől bizony nem sok szolidaritást kaptak. A világpiaci versenyképességének erősítésén fáradozó EU-nak nem sok választása van, ha részesülni akar a milliárdos kínai piac áldásaiból, legfeljebb a kritika fegyverét meghagyja az Európai Parlamentnek. A törvényhozók beszélhetnek, nekik úgy sincs tényleges befolyásuk a dolgok menetére. Az unió pragmatizmusa számokban is megmutatkozik: az ázsiai országba irányuló kivitel az utóbbi hat év alatt 18,2 milliárd ECU-ről 41,9 milliárd ECU-re nőtt. Az import pedig ugyanennyi idő alatt 28 milliárdról 50,1 milliárdra emelkedett. Mind több jele van annak, hogy az Európai Unió Kína után a térség más országait is felfedezte. Februárban tartotta alakuló ülését az Európa-Ázsia-fórum, amelynek a 15 EU-tagállamon kívül az ASEAN hét tagja, továbbá Kína, Japán és Dél-Korea a tagja. Brüsszelben ettől az együttműködéstől elsősorban azt remélik, hogy a most már tartós gazdasági növekedés nyomán felszabaduló tőkének újabb piacokat és befektetési lehetőségeket találnak. Eddig ez jobbára csak kívánság maradt. Az ázsiai kis- és nagytigrisek az Európai Unióval folytatott kereskedelemben szinte egytől-egyig jelentős többletet halmoztak fel. Nem utolsósorban azért, mert ezekben az országokban még számos adminisztratív akadályt gördítenek a külföldi s külön is az európai tőkebefektetések útjába. Sir Leon Brittan, a Bizottság kereskedelmi főbiztosa mostanában a szokásosnál is többet ingázik Európa és Ázsia között, hogy engedményeket csikarjon ki az ázsiai partnerektől. Az ASEM az európaiak szerint jó szolgálatot tehet a falak lebontásában. Brüsszel a WTO keretében a világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokhoz is nagy reményeket fűz. A mézesmadzag mellett ugyanakkor a korbács is helyet kap az EU kelléktárában. A brüsszeli Bizottság az utóbbi időben egyre sűrűbben kezdeményez dömpingeljárást a dél-kelet-ázsiai térségből származó olcsó áruk özönével szemben. Az ASEM második csúcsértekezletét jövő áprilisban tartják Londonban. Az EU már most megkezdte a készülődést az eseményre, s rögtön a legelején nehézséggel találta szembe magát. Az ázsiai partnerek közül egyesek ugyanis szeretnék bejuttatni a klubba a rossz emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező Burmát. Burma természetesen csak a térképen van közel Kínához, úgyhogy ennek a kérdésnek a megoldása nem jelenthet problémát Európa számára. • Gyévai Zoltán Brüsszel