Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)
1997-12-01 / 280. szám
2 Magyar Hírlap / VILÁGHÍRADÓ :.......................1... .....................11.............wmummmmmmmmmmmmmfmm Állampolgárság új feltételekkel (MTI) A francia nemzetgyűlés 81 igen és 21 ellenszavazattal elfogadta az Elisabeth Guigou igazságügy-miniszter benyújtotta törvényjavaslat első cikkét. A péntek esti döntés értelmében nagykorúsága elérésekor valamennyi, külföldi szülőktől Franciaországban született gyermek megkaphatja a francia állampolgárságot, ha igazolni tudja, hogy tizenegy éves korától folyamatosan vagy megszakításokkal legalább öt éven át hivatalosan is franciaországi lakóhellyel rendelkezett. A szavazáskor a jobboldali UDF-RPR a javaslat ellen szavazott, a kommunisták pedig tartózkodtak. Beszámoltatás később (MH/MTI) Elhalasztották az orosz kormány mára tervezett nyilvános beszámoltatását. Új időpont még nincs, Borisz Jelcin elnök egyhetes, legfeljebb tíznapos halasztásra gondol. Jelcint Csecsenföldön külföldi államfőként, „a nagy északi szomszéd” vezetőjeként fogadnák. Ezt Aszlan Maszhadov csecsen elnök jelentette ki Jelcin januárra tervezett grozniji látogatása kapcsán. Egy párt, két elnök (MH) Szombattól két elnöke van a Román Nemzeti Egységpártnak, amelynek országos konvenciója, illetve országos tanácsa egy időben tartott ülést Kolozsváron és Bukarestben. Míg Kolozsváron az elnöki tisztségéből fél évvel ezelőtt elmozdított, és nemrég a párttagok sorából is kizárt Gheorghe Funart választották a párt élére, addig Bukarestben megerősítették elnöki tisztségében Valeriu Tabarét. Funarék feloszlatták és újraválasztották a párt vezető testületeit, leváltották az alelnököket is. Újabb vérengzés Algériában (MTI) Algériai sajtójelentések szerint muzulmán terroristák elvágták 25 polgári lakos torkát egy fővároshoz közeli kis település mellett. Az algériai katonaság helikopterekkel támogatva szombaton támadást intézett iszlám szélsőséges fegyveresek tábora ellen Algír közelében. A katonai műveletben megöltek 26 iszlám fegyverest. Kambodzsa betiltja a taposóaknákat (MTI) A kambodzsai kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, amely megtiltja a taposóaknák alkalmazását és valamennyi meglévő készlet egy éven belül történő felszámolására szólít fel. A két évtizede tartó polgárháború miatt Kambodzsa a világ taposóaknákkal leginkább „szennyezett” országai közé tartozik. Becslések szerint 4-6 millió taposóaknát helyeztek el az országban. Népszámlálás török módra (Reuter) Hét éve először népszámlálást tartottak vasárnap Törökországban. Hajnali három órától délután ötig kijárási tilalmat vezettek be, a tilalmat megszegőket és az iskolázottságra, korra és lakhelyre vonatkozó kérdésekre a valóságnak nem megfelelő választ adókat egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Erzurum városában 100, Kyseriben 30, Ankarában pár tucat embert tartóztatott le a rendőrség a kijárási tilalom megszegése miatt. Khatami jogokat véd (MTI) Mohammed Khatami iráni elnök szombaton öttagú testületet állított fel, amelynek a feladata az alkotmány megvalósítása, különös tekintettel az állampolgárok jogainak védelmére. Az új testületnek jogában áll jelentésben figyelmeztetni az államfőt, Szájed Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét, valamint a parlamentet abban az esetben, ha megsértik az ország alkotmányát. Nőszervezetek nemzetközi értekezletének részvevői előtt szombaton felszólalva az államfő felszólította az ország kormányát: szavatoljon a nőknek a férfiakéval egyenlő jogokat. Konferencia a rabolt kincsről (MTI) Az Egyesült Államok arra kívánja felhasználni a rablott náci aranykincs ügyében összehívott, kedden kezdődő londoni nemzetközi konferenciát, hogy azon egy újabb rendezvényre tegyen javaslatot, amely a háború idején ellopott, felbecsülhetetlen értékű művészeti alkotások sorsáról szólna. Robin Cook brit külügyminiszter a londoni konferencián várhatóan hivatalosan is javaslatot tesz arra, hogy a náci üldöztetés idején összerabolt aranykincs maradékát ne az arra igényt formáló országoknak adják át, hanem fordítsák a holocaust áldozatainak kártérítésére. Gyakran érzelmeket korbácsolnak fel a történészek, amikor teszik a dolgukat. A tények tisztázása jobbik esetben hozzájárulhat az indulatok csillapodásához, ha százezrek, milliók kínszenvedését nem is feledtetheti. Ha az elhallgatás és a mundér becsületének védelme helyett az igazság kiderítésére koncentrálnak a holnap Londonban kezdődő aranykonferencia részvevői, ezzel bizonyosan segítik a nemzetek önvizsgálatát. Brit kezdeményezésre hívták össze a nemzetközi tanácskozást, hogy áttekintsék a rabolt náci arany világháborús értékesítését és a nemesfém 1945 utáni sorsát. Svájc, amelynek az alvó számlák kezelése és a fasiszta Németországgal folytatott kereskedése miatt az elmúlt két évben támadások özönét kellett állnia, felkarolta a konferencia megrendezésének ötletét. A szorongatott berni kormányzat arra biztatta a független szakértőkből, történészekből idén márciusban létrehozott úgynevezett Bergier-bizottságot, hogy a londoni értekezlethez időzítve tegye közzé a svájci nemzeti bank 1938— 1945 közötti aranytranzakcióival kapcsolatos kutatásainak első eredményeit. Az alpesi országot a tengerentúli bírálatok közül alighanem az érintette a legérzékenyebben, hogy a svájciak szívesörömest elvállalták a hitleri Németország bankárainak szerepét, és magatartásukkal hozzájárultak a háború meghosszabbításához. A felelősséget nem csökkentheti, de a képet árnyalja, hogy az utóbbi hónapokban egyre-másra publikált adatok szerint a semleges Svájc nem egyedül ül a vádlottak padján. Portugália, Svédország, Spanyolország, Törökország és Románia szintén vásárolt a fénylő fémből, s háborítatlanul üzletelt a barna kór terjesztőivel. Sőt, nemrégiben az Egyesült Államok becsületén is folt esett: bebizonyosodott, hogy Washington 1946-47-ben horogkereszttel „fémjelzett” rabolt aranyat fogadott el fizetési garanciaként az ITT egyik szerződéséhez, amelyet a távközlési óriás a spanyol telefonhálózat kiépítéséről kötött. Annyit eddig már tudni lehet, hogy a világháború idején a Reichsbank 300 millió frank értékben (mai értékén 1,2 milliárd frankért) szállított aranyat a svájci nemzeti banknak, mai értékén további 431 millió frankért Bemen keresztül a fentebb említett államoknak és a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának adott el nemesfémet. A devizaügylet létfontosságú volt a német hadigazdaságnak, mivel az aranyért, illetve ellenértékéért mangánhoz, volfrámhoz, titánhoz, bauxithoz, golyóscsapágyhoz jutott. A semleges Svédország, Portugália és a többiek készségesen látták el a hitleri Németországot. Mivel a Harmadik Birodalom 1943 után gyakorlatilag nem rendelkezett aranytartalékkal, egyértelmű volt, hogy az áruba bocsátott kincs csakis lopott lehet. Az érintettek a mai napig legfeljebb azt hajlandók elismerni, hogy hiszékenyek voltak, nem feltételezték, hogy az arany a legázolt országok jegybankjaiból származik. Ám körömszakadtukig tagadják, hogy tudták volna, a nácik az ékszerek egy részét a gettók, koncentrációs táborok lakóitól zsákmányolták, a holocaust áldozatainak kitört és beolvasztott fogait kínálták rúdaranyként megvételre. Tény viszont, hogy a szövetségesek 1943- ban figyelmeztették Svájcot a kincs eredetére, a jegybank ennek ellenére megvásárolta a zsákmányt. Mai becslések szerint összesen mintegy 6 milliárd dollárnyi aranyat tulajdonítottak el a nácik, s ennek 70 százaléka Svájcba került. A világháborút követően az amerikai-angol-francia háromoldalú bizottság igyekezett gondoskodni arról, hogy a többi között Németországban és Ausztriában talált, elrejtett javak visszajussanak a kifosztott jegybankokhoz. Csakhogy a testület munkáját nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem a politikai számítás is erősen motiválta. Mindenekelőtt nagyon elnézően bántak Svájccal. Az 1946-os washingtoni egyezmény értelmében elfogadták, hogy Bem a páncéltermekben őrzött 500 millió franknyi aranyból 51 tonna értékének megfelelő összeget, akkor 58 millió frankot, mai értékén 250 milliót térítsen meg, segítendő a lepusztult kontinens újjáépítését. A Svájcban ténylegesen található világháborús tulajdon értéke még nem tisztázódott véglegesen, s heves viták tárgya. A szövetségesek lemondtak minden további igényről, és a későbbiekben nem firtatták különösebben, mi történik Svájcban és a többi semleges országban az egykori német tulajdonnal, hogyan szabadítják fel és mentik át az új korba a zárolt javakat. A tartós harag a helvét országgal a hidegháborús időkben keresztezte volna a nyugati hatalmak érdekeit. Az amerikai-angol-francia hármas 5,5 tonna (63 millió dollár) kivételével 337 tonna aranyat osztott szét, szintén nem mellőzve a politikai szempontokat. Ausztria például jócskán kapott a rabolt javakból, igaz, vigyázni kellett, nehogy „Hitler első áldozata” a kommunizmus karmai közé kerüljön. A Bank of England és a Federal Reserve Bank széfjeiben őrzött maradék aranyért több ország is jelentkezett, ám zsidó szervezetek hangoztatják, legalább ebből a pénzből kellene az áldozatoknak juttatni. Londonban a történészektől tárgyilagos beszámolókat várnak a kormányok és a közvélemény. A következtetések levonása nem a múlt kutatóinak feladata. • Karcagi Katalin HÁTTÉR Arany, ami nem fénylik Reuter A Perzsa-öbölben olyan a hangulat, mint volt az 1991-es háború előestéjén - közölte tegnap Irak (jellemző módon nem Kuvait iraki lerohanásának előestéjét idézve). Kuvait bejelentette, hogy kipróbálja légvédelmi szirénáit és beindítja a gázálarcimportot. Denis Halliday, az ENSZ iraki segélyezési biztosa tegnap New Yorkba utazott, hogy Kofi Annan főtitkárral megvitassa az „olajért élelmiszert” elnevezésű terv felújítását, esetleg kiterjesztését, amelynek keretében Irak ugyan eladhat olajat a világpiacon, de a bevételeket csak az iraki lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátására fordíthatná. Annan ma terjeszti ajánlásait a Biztonsági Tanács elé, mert a most érvényben lévő terv pénteken lejár. Bagdad közölte, hogy „elvben” támogatja a humanitárius program folytatását, amelynek alapján hat hónap alatt kétmilliárd dollár értékű kőolajat exportálhatna. Ehhez azonban Bagdadnak a jövedelmekről, azok elosztásáról részletesen számot kellene adnia. Bill Richardson amerikai ENSZ- nagykövet tegnap jelezte, hogy az Egyesült Államok esetleg kész fontolóra venni az Irak számára indított „élelmiszert olajért cserébe” program bővítését, ha a kérdés felmerül a Biztonsági Tanácsban. Az Al-Dzsumhuríja című hivatalos iraki lap címoldalán közölt szerkesztőségi cikkében azon háborog, hogy az Egyesült Államok belső nyomásra készül az Irak elleni agresszióra. A cikk szerint az öbölháborúban 30 ország indított agressziót Irak ellen - most valami hasonló készül. A lap cikke még csak nem is utal arra, hogy az „agresszió” előtt 1990 augusztusában Irak megszállta Kuvaitot. A hangulat ellenére az ENSZ ellenőrei vasárnap minden baj nélkül végezték munkájukat Irakban, bár elkerülték - eddig - azokat a helyeket, palotákat, amelyeket Bagdad eleve zárt területeknek minősített. Az inspekciók iraki megbízottja most azzal érvel, hogy a napi ellenőrzések akadálytalanul folynak és a kölcsönös bizalmat erősítik. Szíria ugyan felszólította az ENSZ-határozatok betartására Irakot, de megint azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy kettős mércét alkalmaz. Kuvait belügyminisztériumának szóvivője tegnap bejelentette, hogy ma délelőtt kipróbálják az ország légvédelmi szirénáit, a védelmi miniszter még szombaton közölte: ajánlatokat vár gázálarcok szállítására, és támogat minden olyan magán-erőfeszítést, amelyek célja vegyi, biológiai fegyverek ellen hatásos védelmet kínáló gázálarcok behozatala. Kuvait kipróbálja szirénáit Háborús hangulatban Gyász és harag Bagdadban. A kisgyerek az éhezésbe halt bele fotó: reuters - faleh khelber Elvi egyezség Izrael területi ajánlata a palesztinoknak Reuter/MTI_____________ Az izraeli kormány tegnapi ülésén túlnyomó többséggel elfogadta Netanjahu miniszterelnök javaslatát, hogy a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek „bizonyos részét” adják át a Palesztin Hatóságnak. A lényeges kérdésről - hogy a „bizonyos rész” mit jelent - a jelentések nem szólnak. Az izraeli szélsőjobb, amely újabban Netanjahu legkomolyabb ellenfele, a területek legfeljebb két százalékát hajlandó átengedni: a kormány 6-8 százalékot emleget, míg a palesztinok a területek 25-30 százalékát tartanák minimálisan elfogadhatónak. Az izraeli kabinet 16 tagja - két tartózkodó szavazat mellett - elvben megszavazta Netanjahu javaslatát, hogy a zsidó csapatokat vonják ki a ciszjordániai területekről, erre azonban határidőt és százalékos arányokat nem javasoltak. A csapatkivonás részleteit hamarosan lehetséges, hogy már e héten tárgyalja a kormány - árulta el a sajtónak a kormány kabinetirodájának vezetője. A Reuter hírügynökség szerint Danny Naveh azt is közölte: a csapatkivonások feltételéül szabják, hogy a Palesztin Hatóság is tegyen eleget kötelezettségeinek: számoljon le a sok merényletért felelős muzulmán terrorista csoportokkal, és kezdje meg a gyorsított tárgyalásokat a kérdéses területek végső státusáról. Jasszer Arafat palesztin elnök szóvivője üdvözölte vasárnap a Jordán folyó nyugati partvidékén telepített izraeli megszálló haderő újabb csökkentésének tervét, de visszautasította a csatolt kikötéseket. Több száz televíes tüntetett szombaton Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek a ciszjordániai korlátozott csapatkivonásra vonatkozó terve, valamint az Izraelre nehezedő amerikai nyomás ellen. Szombaton Dél-Libanonban az Izrael-barát Dél-libanoni Hadsereg három fegyverese életét vesztette, és öt izraeli katona megsebesült, amikor a Hezbollah gerillái pokolgépet robbantottak fel járművük közelében. Izraeli katonai repülőgépek vasárnapra virradóra az Irán-barát Hezbollah szervezet feltételezett állásait lőtték Dél-Libanonban. KÜLFÖLD Constantinescu elmegy Hargitába MTI Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás péntek esti interjújában Emil Constantinescu román államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. A székely megyékkel Írejw -r válaszolva az államfő kizárta a „kollektív jogokat”, az „etnikai alapú területi autonómiát”. Az államfő kijelentette: a holnap átalakítandó kormánytól azt várja, hogy meghatározza, milyen célokat és kikkel kíván elérni, és hogy határozottan lépjen fel. Egy kérdés „a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetére, problémáira” vonatkozott. A riporter azt is tudakolta, mikor látogat az államfő a két megyébe. Constantinescu elnök válaszában óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani helyzettel kapcsolatban „mindkét részről elhangzanak, és senkinek sem használnak”. A jövő év elejére ígérte látogatását a székely megyékbe. Közölte, ha bárki jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képviselnie kell. Az államfő ugyanakkor felszólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Ha például úgy vélik, hogy egy magyar többségű tanács alaptalanul elbocsátotta őket, forduljanak ilyen esetben bírósághoz. 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ Kohl nem lelkesedik Jelcin és Chirac „EU-trojka” terve Németország, Franciaország és Oroszország hármas csúcstalálkozót tart jövőre Jelcin elnök szülővárosában, Jekatyerinburgban - egyezett meg az orosz elnök Helmut Kohl német kancellárral tartott tegnapi nem hivatalos találkozóján a Moszkva melletti Zavidovóban. MH-összefoglaló_________ Az „európai trojkának” elnevezett hármas megbeszélés tervét, amelyet először az Európa Tanács októberi csúcstalálkozóján jelentettek be, Jelcin már tegnapelőtt egyeztette Jacques Chirac francia elnökkel. A „trojka” Jelcin elképzelései szerint az Egyesült Államok európai uniós befolyását lenne hivatott ellensúlyozni, írta a Reuter brit hírügynökség. Helmut Kohl a hármas találkozó gondolatát „langyosan” üdvözölte, igyekezvén kizárni annak lehetőségét, hogy egy új hatalmi blokk lenne kialakulóban. Kohl szerint a csúcsra május-júniusban kerülhet sor az uráli Jekatyerinburgban. Ezt a német politikus hazautazása előtt adott nyilatkozatában jelentette ki. Jelcin és Kohl megegyeztek abban is, hogy jövőre háromszor találkoznak. Tavasszal Németországban hivatalos tárgyalások lesznek, új forma szerint, a kulcsminiszterek bevonásával. A megbeszélésen döntöttek arról, hogy orosz és német szakértők két hét múlva tárgyalásokat kezdenek egy európai katonai szállító repülőgép megépítéséről, jelentette moszkvai tudósítónk. A tervezés alapjául az oroszukrán AN-70-es szolgál majd. Bonni források szerint ugyanakkor nem volt szó a két ország közötti feszült kérdésekről, például a pénteken Németországban kémkedés gyanújával letartóztatott két személy ügyéről, akik közül az egyik repülőgép-gyártási adatokat szolgáltatott ki Oroszországnak. Egy orosz szóvivő az ügyet „politikai provokációnak” nevezte, különös tekintettel az időzítésre: éppen a nem hivatalos találkozó előtt, november 19-én és 26-án tartóztatták le a két személyt. Bonn a megbeszéléseken szóvá akarta tenni a második világháború idején szovjet kézbe jutott és még vissza nem adott műkincsek ügyét is, de a találkozó után erről a kérdésről a sajtó nem tudott meg részleteket. A két vezető megvitatta a közel-keleti fejleményeket, és Kohl nagyrabecsülését fejezte ki Oroszország iraki közvetítésének sikere miatt. A nem hivatalos csúcson áttekintették az orosz menedzserek németországi továbbképzésének előkészületeit is. Ezer szakemberről van szó. Ismét gyilkoltak Koszovóban MH-Újvidék/MTI_________ A két legesélyesebb ellenzéki elnökjelölt, Vuk Draskovics és Vojislav Seselj rendkívül éles tévépárbaja vezette be a december hetediki szerbiai elnökválasztási kampány záró szakaszát. Koszovóban megölték a szerb uralkodó párt egyik albán tisztviselőjét. Miközben Milan Milutinovics külügyminiszter, a kormányzó baloldali tömb jelöltje ismételten elutasította a koszovói problémára vonatkozó francia-német javaslatot, a déli tartományban a hétvégén újabb politikai gyilkosság történt. Stimlje albán faluban megölték a szerb hatalmi párt egy albán nemzetiségű aktivistáját. A férfit háza előtt érte a lövés. Alija Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai elnökség 72 éves elnöke bejelentette, hogy az 1998 szeptemberében tartandó választásokon már nem jelölteti magát semmiféle állami tisztségre. AZ MH BEMUTATJA Peter Tufo Ma érkezik Budapestre Peter Tufo, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete, Donald Blinken utóda. Tufo a jogászi és befektetési bankári pályát cseréli fel a diplomáciával. Legfontosabb feladatának Magyarország nyugati integrációjának segítését tekinti. Pályafutása alatt korrupciós és büntetés-végrehajtási ügyekkel is foglalkozott. Tufo nagy tapasztalatokkal rendelkezik mind a közszolgálatban, mind az üzleti és jogi életben. A Yale Egyetem jogi karának befejezése után a tengerészgyalogságnál szolgált, majd ügyvédként helyezkedett el. Az akkori New York-i polgármester hamarosan felkérte, hogy a város nyomozóhatóságának főtanácsadójaként a városi közigazgatással kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgáljon ki; később kinevezték a polgármester szövetségi ügyekért felelős helyettesének. A közszolgálatból 1970- ben visszatért az ügyvédséghez, s kollégájával, John Zuccottival megalapította a Tufo & Zuccotti céget, amelyet az Amerikai Jogász című folyó díj amerikai irat később az ország egyik legsikeresebb irodájának nevezett. Emellett 1975-ben a New York Városi Börtönfelügyelet fizetés nélküli elnökévé nevezték ki, s egy évtizeden át ellenőrizte a város büntetés-végrehajtási rendszerét. Diplomáciai érzékét bizonyíthatta: kinevezésének évében lázadás tört ki a Rikers szigeti börtönkomplexumban. Tufo bejutott a rabok kezén lévő területre, megegyeztek a túszok elengedéséről és véget vetettek az ügynek. Ez után javítottak a börtönőrök és az elítéltek élet- és munkakörülményein. nagykövet Az ügyvédi pálya után 1989-től 1996-ig New York Állam Úthálózati Hatóságának - az Egyesült Államok legnagyobb fizető autópálya-, híd- és víziút-rendszerének elnök-vezérigazgatója volt. Ezután a Merrill Lynch pénzügyi csoport befektetési bankágazatának ügyvezető igazgatójaként fejlődő országokban tevékenykedő ügyfelek tanácsadója lett nagyberuházásoknál és infrastrukturális fejlesztéseknél. Legutóbb a Misbank, Tweed, Hadley & McCloy nevű New York-i jogi cégnél vállalati fúziókkal és cégfinanszírozással foglalkozott. A nagykövet legfontosabb feladatának - mint azt az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt elmondta - Magyarország nyugati integrációjának ösztönzését tekinti. Fontosnak tartja a demokratikus átalakulás befejezését, a jól képzett, szakmailag felkészült rendőrség létrehozását, a bírói függetlenség biztosítását, a szabad piacgazdaság továbbfejlesztését és a környezetvédelmet. • D.B. A DUNA AUDIT KÖNYVSZAKÉRTŐ IRODA KFT. (1056 Budapest, Szabadsajtó utca 5.) mint a „FÜREDI ÉS TÁRSAI KFT. F. A. (1125 Budapest, Diana köz 6.) Fővárosi Bíróság által kijelölt felszámolója nyilvános pályázat keretében értékesíti a felszámolás alá került cég Budapest XIV. ker., Fogarasi út 5. alatti belterületi ingatlan 1212/1883-ad résztulajdonát Irányár: 35 000 000 Ft (az épületre eső áfát nem tartalmazza) Az értékesítési tájékoztató a felszámoló szervezet székhelyén vehető meg munkanapokon 9-11 óra között, 40 000 Ft + áfa vételárért. Az írásos vételi ajánlatokat 1997. december 5-én 12 óráig beérkezőseg kell benyújtani a felszámoló szervezet székhelyére zárt borítékban,FÜREDI Kft. 1 a.’ felirattal, kettő példányban, az eredeti példány megjelölésével. Az eredményhirdetés és az esetleges licitálás 1997. december 12-én, 10 óra 30 perckor lesz a fel- számoló szervezet székhelyén. A pályázat érvényességének feltétele az értékesítési tájékoztató megvásárlása, és 3 500 000 Ft bánatpénz befizetése a FÜREDI ÉS TÁRSAI Kft. f. a. Polgári Bank budai igazgatóságánál vezetett 12200537-02802100- 00000007 sz. számlájára. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő ajánlatok hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázat kiírásáról döntsön. Az elővásárlásra jogosultak e jogukkal az eredményhirdetés alkalmával a helyszínen élhetnek. Érdeklődni lehet: Fekete Gyula felszámolóbiztosnál a (34) 316-576-os telefonszámon. ___________________________________________________________________________________MH 11433 p ABNAMRO Bank Az ABN AMRO (Magyar) Bank Rt., 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §-ra való hivatkozással bejelenti, hogy 1997. december 20-án és 31-én könyvelési és pénztári szünnapot tart. 11412 MH * MEOKftT BT * M£0t(gT BT * MEDKÁT NflCYKERESKEDLMI BETÉt TÁRSASÁG - TOMITOK - FILCEK - KÖTELEK - ZSINEGEK -vÉSenyé -ÉfflfttTELEK RAKTÁR: 1039 Budapest, Füst M. u. 6. Telefon: M 244308 (06-30) 244311 ---------------------------------* MEOKAT BT * MEOKÁT BT *