Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2 Magyar Hírlap / VILÁGHÍRADÓ :.......................1... .....................11.............wmummmmmmmmmmmmmfmm Állampolgárság új feltételekkel (MTI) A francia nemzetgyűlés 81 igen és 21 ellenszavazattal el­fogadta az Elisabeth Guigou igazságügy-miniszter benyújtotta törvényjavaslat első cikkét. A péntek esti döntés értelmében nagykorúsága elérésekor valamennyi, külföldi szülőktől Fran­ciaországban született gyermek megkaphatja a francia állam­­polgárságot, ha igazolni tudja, hogy tizenegy éves korától folya­matosan vagy megszakításokkal legalább öt éven át hivatalo­san is franciaországi lakóhellyel rendelkezett. A szavazáskor a jobboldali UDF-RPR a javaslat ellen szavazott, a kommunis­ták pedig tartózkodtak. Beszámoltatás később (MH/MTI) Elhalasztották az orosz kormány mára tervezett nyilvános beszámoltatását. Új időpont még nincs, Borisz Jel­cin elnök egyhetes, legfeljebb tíznapos halasztásra gondol. Jelcint Csecsenföldön külföldi államfőként, „a nagy északi szomszéd” vezetőjeként fogadnák. Ezt Aszlan Maszhadov csecsen elnök jelentette ki Jelcin januárra tervezett grozniji látogatása kapcsán. Egy párt, két elnök (MH) Szombattól két elnöke van a Román Nemzeti Egység­pártnak, amelynek országos konvenciója, illetve országos ta­nácsa egy időben tartott ülést Kolozsváron és Bukarestben. Míg Kolozsváron az elnöki tisztségéből fél évvel ezelőtt el­mozdított, és nemrég a párttagok sorából is kizárt Gheorghe Funart választották a párt élére, addig Bukarestben megerősí­tették elnöki tisztségében Valeriu Tabarét. Funarék feloszlat­ták és újraválasztották a párt vezető testületeit, leváltották az alelnököket is. ­ Újabb vérengzés Algériában (MTI) Algériai sajtójelentések szerint muzulmán terroristák elvágták 25 polgári lakos torkát egy fővároshoz közeli kis tele­pülés mellett. Az algériai katonaság helikopterekkel támogat­va szombaton támadást intézett iszlám szélsőséges fegyveresek tábora ellen Algír közelében. A katonai műveletben megöltek 26 iszlám fegyverest. Kambodzsa betiltja a taposóaknákat (MTI) A kambodzsai kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, amely megtiltja a taposóaknák alkalmazását és valamennyi meglévő készlet egy éven belül történő felszámolására szólít fel. A két évtizede tartó polgárháború miatt Kambodzsa a világ taposóaknákkal leginkább „szennyezett” országai közé tarto­zik. Becslések szerint 4-6 millió taposóaknát helyeztek el az országban. Népszámlálás török módra (Reuter) Hét éve először népszámlálást tartottak vasárnap Tö­rökországban. Hajnali három órától délután ötig kijárási tilal­mat vezettek be, a tilalmat megszegőket és az iskolázottságra, korra és lakhelyre vonatkozó kérdésekre a valóságnak nem megfelelő választ adókat egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Erzurum városában 100, Kyseriben 30, Ankarában pár tucat embert tartóztatott le a rendőrség a kijárási tilalom megszegése miatt. Khatami jogokat véd (MTI) Mohammed Khatami iráni elnök szombaton öttagú tes­tületet állított fel, amelynek a feladata az alkotmány megvaló­sítása, különös tekintettel az állampolgárok jogainak védelmé­re. Az új testületnek jogában áll jelentésben figyelmeztetni az államfőt, Száj­ed Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét, valamint a parlamentet abban az esetben, ha megsértik az ország alkotmányát. Nőszervezetek nemzetkö­zi értekezletének részvevői előtt szombaton felszólalva az ál­lamfő felszólította az ország kormányát: szavatoljon a nőknek a férfiakéval egyenlő jogokat. Konferencia a rabolt kincsről (MTI) Az Egyesült Államok arra kívánja felhasználni a rablott náci aranykincs ügyében összehívott, kedden kezdődő londoni nemzetközi konferenciát, hogy azon egy újabb rendezvényre tegyen javaslatot, amely a háború idején ellopott, felbecsülhe­tetlen értékű művészeti alkotások sorsáról szólna. Robin Cook brit külügyminiszter a londoni konferencián várhatóan hivata­losan is javaslatot tesz arra, hogy a náci üldöztetés idején össze­rabolt aranykincs maradékát ne az arra igényt formáló orszá­goknak adják át, hanem fordítsák a holocaust áldozatainak kártérítésére. Gyakran érzelmeket korbácsolnak fel a történészek, amikor teszik a dolgukat. A tények tisztázása jobbik esetben hoz­zájárulhat az indulatok csillapodásához, ha százezrek, milliók kínszenvedését nem is feledtetheti. Ha az elhallgatás és a mundér becsületének védelme helyett az igazság kiderítésére koncentrálnak a hol­nap Londonban kezdődő aranykonfe­rencia részvevői, ezzel bizonyosan segítik a nemzetek önvizsgálatát. Brit kezdeményezésre hívták össze a nemzetközi tanácskozást, hogy áttekint­sék a rabolt náci arany világháborús érté­kesítését és a nemesfém 1945 utáni sor­sát. Svájc, amelynek az alvó számlák ke­zelése és a fasiszta Németországgal foly­tatott kereskedése miatt az elmúlt két év­ben támadások özönét kellett állnia, fel­karolta a konferencia megrendezésének ötletét. A szorongatott berni kormányzat arra biztatta a független szakértőkből, történészekből idén márciusban létre­hozott úgynevezett Bergier-bizottságot, hogy a londoni értekezlethez időzítve te­gye közzé a svájci nemzeti bank 1938— 1945 közötti aranytranzakcióival kapcso­latos kutatásainak első eredményeit. Az alpesi országot a tengerentúli bírá­latok közül alighanem az érintette a leg­érzékenyebben, hogy a svájciak szíves­örömest elvállalták a hitleri Németor­szág bankárainak szerepét, és magatartá­sukkal hozzájárultak a háború meg­hosszabbításához. A felelősséget nem csökkentheti, de a képet árnyalja, hogy az utóbbi hónapok­ban egyre-másra publikált adatok szerint a semleges Svájc nem egyedül ül a vád­lottak padján. Portugália, Svédország, Spanyolország, Törökország és Románia szintén vásárolt a fénylő fémből, s hábo­rítatlanul üzletelt a barna kór terjesztői­vel. Sőt, nemrégiben az Egyesült Álla­mok becsületén is folt esett: bebizonyo­sodott, hogy Washington 1946-47-ben horogkereszttel „fémjelzett” rabolt ara­nyat fogadott el fizetési garanciaként az ITT egyik szerződéséhez, amelyet a táv­közlési óriás a spanyol telefonhálózat ki­építéséről kötött. Annyit eddig már tudni lehet, hogy a világháború idején a Reichsbank 300 mil­lió frank értékben (mai értékén 1,2 mil­liárd frankért) szállított aranyat a svájci nemzeti banknak, mai értékén további 431 millió frankért Bemen keresztül a fentebb említett államoknak és a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjá­nak adott el nemesfémet. A devizaügylet létfontosságú volt a német hadigazdaság­nak, mivel az aranyért, illetve ellenérté­kéért mangánhoz, volfrámhoz, titánhoz, bauxithoz, golyóscsapágyhoz jutott. A semleges Svédország, Portugália és a töb­biek készségesen látták el a hitleri Német­országot. Mivel a Harmadik Birodalom 1943 után gyakorlatilag nem rendelkezett aranytartalékkal, egyértelmű volt, hogy az áruba bocsátott kincs csakis lopott le­het. Az érintettek a mai napig legfeljebb azt hajlandók elismerni, hogy hiszéke­nyek voltak, nem feltételezték, hogy az arany a legázolt országok jegybankjaiból származik. Ám körömszakadtukig tagad­ják, hogy tudták volna, a nácik az éksze­rek egy részét a gettók, koncentrációs tá­borok lakóitól zsákmányolták, a holo­caust áldozatainak kitört és beolvasztott fogait kínálták rúdaranyként megvételre. Tény viszont, hogy a szövetségesek 1943- ban figyelmeztették Svájcot a kincs erede­tére, a jegybank ennek ellenére megvásá­rolta a zsákmányt. Mai becslések szerint összesen mintegy 6 milliárd dollárnyi ara­nyat tulajdonítottak el a nácik, s ennek 70 százaléka Svájcba került. A világháborút követően az ameri­­kai-angol-francia háromoldalú bizottság igyekezett gondoskodni arról, hogy a többi között Németországban és Auszt­riában talált, elrejtett javak visszajussa­nak a kifosztott jegybankokhoz. Csak­hogy a testület munkáját nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem a politikai számítás is erősen motiválta. Mindenek­előtt nagyon elnézően bántak Svájccal. Az 1946-os washingtoni egyezmény ér­telmében elfogadták, hogy Bem a pán­céltermekben őrzött 500 millió franknyi aranyból 51 tonna értékének megfelelő összeget, akkor 58 millió frankot, mai ér­tékén 250 milliót térítsen meg, segítendő a lepusztult kontinens újjáépítését. A Svájcban ténylegesen található világhá­borús tulajdon értéke még nem tisztázó­dott véglegesen, s heves viták tárgya. A szövetségesek lemondtak minden további igényről, és a későbbiekben nem firtatták különösebben, mi történik Svájcban és a többi semleges országban az egykori német tulajdonnal, hogyan szabadítják fel és mentik át az új korba a zárolt javakat. A tartós harag a helvét or­szággal a hidegháborús időkben keresz­tezte volna a nyugati hatalmak érdekeit. Az amerikai-angol-francia hármas 5,5 tonna (63 millió dollár) kivételével 337 tonna aranyat osztott szét, szintén nem mellőzve a politikai szempontokat. Ausztria például jócskán kapott a rabolt javakból, igaz, vigyázni kellett, nehogy „Hitler első áldozata” a kommunizmus karmai közé kerüljön. A Bank of England és a Federal Reserve Bank széf­jeiben őrzött maradék aranyért több or­szág is jelentkezett, ám zsidó szervezetek hangoztatják, legalább ebből a pénzből kellene az áldozatoknak juttatni. Londonban a történészektől tárgyila­gos beszámolókat várnak a kormányok és a közvélemény. A következtetések le­vonása nem a múlt kutatóinak feladata. • Karcagi Katalin HÁTTÉR Arany, ami nem fénylik Reuter A Perzsa-öbölben olyan a hangulat, mint volt az 1991-es háború előestéjén - közölte tegnap Irak (jellemző módon nem Kuvait iraki lerohanásá­­nak előestéjét idézve). Kuvait bejelentette, hogy kipróbálja légvédelmi szirénáit és bein­dítja a gázálarcimportot. Denis Halliday, az ENSZ iraki segélyezési biztosa teg­nap New Yorkba utazott, hogy Kofi Annan főtitkárral megvitassa az „olajért élelmi­szert” elnevezésű terv felújí­tását, esetleg kiterjesztését, amelynek keretében Irak ugyan eladhat olajat a világ­piacon, de a bevételeket csak az iraki lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátására fordíthat­ná. Annan ma terjeszti ajánlá­sait a Biztonsági Tanács elé, mert a most érvényben lévő terv pénteken lejár. Bagdad közölte, hogy „elvben” támo­gatja a humanitárius program folytatását, amelynek alapján hat hónap alatt kétmilliárd dollár értékű kőolajat expor­tálhatna. Ehhez azonban Bag­dadnak a jövedelmekről, azok elosztásáról részletesen szá­mot kellene adnia. Bill Ri­chardson amerikai ENSZ- nagykövet tegnap jelezte, hogy az Egyesült Államok esetleg kész fontolóra venni az Irak számára indított „élelmi­szert olajért cserébe” program bővítését, ha a kérdés felmerül a Biztonsági Tanácsban. Az Al-Dzsumhuríja című hivatalos iraki lap címoldalán közölt szerkesztőségi cikké­ben azon háborog, hogy az Egyesült Államok belső nyo­másra készül az Irak elleni ag­resszióra. A cikk szerint az öbölháborúban 30 ország indí­tott agressziót Irak ellen - most valami hasonló készül. A lap cikke még csak nem is utal arra, hogy az „agresszió” előtt 1990 augusztusában Irak megszállta Kuvaitot. A hangu­lat ellenére az ENSZ ellenőrei vasárnap minden baj nélkül végezték munkájukat Irak­ban, bár elkerülték - eddig - azokat a helyeket, palotákat, amelyeket Bagdad eleve zárt területeknek minősített. Az inspekciók iraki megbízottja most azzal érvel, hogy a napi ellenőrzések akadálytalanul folynak és a kölcsönös bizal­mat erősítik. Szíria ugyan fel­szólította az ENSZ-határoza­­tok betartására Irakot, de me­gint azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy kettős mér­cét alkalmaz. Kuvait belügy­minisztériumának szóvivője tegnap bejelentette, hogy ma délelőtt kipróbálják az ország légvédelmi szirénáit, a védel­mi miniszter még szombaton közölte: ajánlatokat vár gázál­arcok szállítására, és támogat minden olyan magán-erőfeszí­tést, amelyek célja vegyi, bio­lógiai fegyverek ellen hatásos védelmet kínáló gázálarcok behozatala. Kuvait kipróbálja szirénáit Háborús hangulatban Gyász és harag Bagdadban. A kisgyerek az éhezésbe halt bele fotó: reuters - faleh khelber Elvi egyezség Izrael területi ajánlata a palesztinoknak Reuter/MTI_____________ Az izraeli kormány tegnapi ülésén túlnyomó többséggel elfogadta Netanjahu minisz­terelnök javaslatát, hogy a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek „bizonyos ré­szét” adják át a Palesztin Ha­tóságnak. A lényeges kérdés­ről - hogy a „bizonyos rész” mit jelent - a jelentések nem szólnak. Az izraeli szélsőjobb, amely újabban Netanjahu leg­komolyabb ellenfele, a terüle­tek legfeljebb két százalékát hajlandó átengedni: a kor­mány 6-8 százalékot emleget, míg a palesztinok a területek 25-30 százalékát tartanák mi­nimálisan elfogadhatónak. Az izraeli kabinet 16 tagja - két tartózkodó szavazat mellett - elvben megszavazta Netanjahu javaslatát, hogy a zsidó csapatokat vonják ki a ciszjordániai területekről, er­re azonban határidőt és száza­lékos arányokat nem javasol­tak. A csapatkivonás részle­teit hamarosan­­ lehetséges, hogy már e héten­­ tárgyalja a kormány - árulta el a sajtónak a kormány kabinetirodájának vezetője. A Reuter hírügy­nökség szerint Danny Naveh azt is közölte: a csapatkivoná­sok feltételéül szabják, hogy a Palesztin Hatóság is tegyen eleget kötelezettségeinek: számoljon le a sok merényle­tért felelős muzulmán terro­rista csoportokkal, és kezdje meg a gyorsított tárgyalásokat a kérdéses területek végső státusáról. Jasszer Arafat palesztin el­nök szóvivője üdvözölte va­sárnap a Jordán folyó nyugati partvidékén telepített izraeli megszálló haderő újabb csök­kentésének tervét, de visszau­tasította a csatolt kikötéseket. Több száz televíes tüntetett szombaton Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu minisz­terelnöknek a ciszjordániai korlátozott csapatkivonásra vonatkozó terve, valamint az Izraelre nehezedő amerikai nyomás ellen. Szombaton Dél-Libanon­­ban az Izrael-barát Dél-liba­noni Hadsereg három fegyve­rese életét vesztette, és öt iz­raeli katona megsebesült, amikor a Hezbollah gerillái pokolgépet robbantottak fel járművük közelében. Izraeli katonai repülőgépek vasár­napra virradóra az Irán-barát Hezbollah szervezet feltétele­zett állásait lőtték Dél-Liba­­nonban. KÜLFÖLD Constantinescu elmegy Hargitába MTI Hivatalba lépésének első év­fordulója alkalmából több té­vétársaságnak és az állami rá­diónak adott másfél órás pén­tek esti interjújában Emil Constantinescu román állam­fő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézsé­geit, ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új ve­zetés. A székely megyékkel Ír­ejw -r­ válaszolva az államfő kizárta a „kollektív jogokat”, az „et­nikai alapú területi autonó­miát”. Az államfő kijelentet­te: a holnap átalakítandó kor­mánytól azt várja, hogy meg­határozza, milyen célokat és kikkel kíván elérni, és hogy határozottan lépjen fel. Egy kérdés „a Hargita és Kovász­­na megyei románság helyze­tére, problémáira” vonatko­zott. A riporter azt is tudakol­ta, mikor látogat az államfő a két megyébe. Constantinescu elnök válaszában óvott azok­tól a túlzásoktól, amelyek az ottani helyzettel kapcsolatban „mindkét részről elhangza­nak, és senkinek sem használ­nak”. A jövő év elejére ígérte látogatását a székely megyék­be. Közölte, ha bárki jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képvi­selnie kell. Az államfő ugyan­akkor felszólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Ha például úgy vélik, hogy egy magyar többségű tanács alap­talanul elbocsátotta őket, for­duljanak ilyen esetben bíró­sághoz. 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ Kohl nem lelkesedik Jelcin és Chirac „EU-trojka” terve Németország, Franciaország és Oroszország hármas csúcs­­találkozót tart jövőre Jelcin elnök szülővárosában, Jeka­­tyerinburgban - egyezett meg az orosz elnök Helmut Kohl német kancellárral tartott teg­napi nem hivatalos találkozó­ján a Moszkva melletti Zavi­­dovóban. MH-összefoglaló_________ Az „európai trojkának” elne­vezett hármas megbeszélés ter­vét, amelyet először az Európa Tanács októberi csúcstalálko­zóján jelentettek be, Jelcin már tegnapelőtt egyeztette Jacques Chirac francia elnökkel. A „trojka” Jelcin elképzelései szerint az Egyesült Államok európai uniós befolyását lenne hivatott ellensúlyozni, írta a Reuter brit hírügynökség. Helmut Kohl a hármas ta­lálkozó gondolatát „langyo­san” üdvözölte, igyekezvén ki­zárni annak lehetőségét, hogy egy új hatalmi blokk lenne ki­alakulóban. Kohl szerint a csúcsra május-júniusban ke­rülhet sor az uráli Jekatyerin­­burgban. Ezt a német politi­kus hazautazása előtt adott nyilatkozatában jelentette ki. Jelcin és Kohl megegyeztek abban is, hogy jövőre három­szor találkoznak. Tavasszal Németországban hivatalos tárgyalások lesznek, új forma szerint, a kulcsminiszterek be­vonásával. A megbeszélésen döntöttek arról, hogy orosz és német szakértők két hét múl­va tárgyalásokat kezdenek egy európai katonai szállító repülőgép megépítéséről, je­lentette moszkvai tudósítónk. A tervezés alapjául az orosz­ukrán AN-70-es szolgál majd. Bonni források szerint ugyanakkor nem volt szó a két ország közötti feszült kér­désekről, például a pénteken Németországban­ kémkedés gyanújával letartóztatott két személy ügyéről, akik közül az egyik repülőgép-gyártási adatokat szolgáltatott ki Oroszországnak. Egy orosz szóvivő az ügyet „politikai provokációnak” nevezte, kü­lönös tekintettel az időzítésre: éppen a nem hivatalos talál­kozó előtt, november 19-én és 26-án tartóztatták le a két sze­mélyt. Bonn a megbeszélése­ken szóvá akarta tenni a má­sodik világháború idején szovjet kézbe jutott és még vissza nem adott műkincsek ügyét is, de a találkozó után erről a kérdésről a sajtó nem tudott meg részleteket. A két vezető megvitatta a közel-keleti fejleményeket, és Kohl nagyrabecsülését fejezte ki Oroszország iraki közvetí­tésének sikere miatt. A nem hivatalos csúcson áttekintették az orosz mene­dzserek németországi tovább­képzésének előkészületeit is. Ezer szakemberről van szó. Ismét gyilkoltak Koszovóban MH-Újvidék/MTI_________ A két legesélyesebb ellenzé­ki elnökjelölt, Vuk Drasko­vics és Vojislav Seselj rend­kívül éles tévépárbaja vezet­te be a december hetedi­­ki szerbiai elnökválasztási kampány záró szakaszát. Koszovóban megölték a szerb uralkodó párt egyik al­bán tisztviselőjét. Miközben Milan Milutinovics külügy­miniszter, a kormányzó bal­oldali tömb jelöltje ismétel­ten elutasította a koszovói problémára vonatkozó fran­cia-német javaslatot, a déli tartományban a hétvégén újabb politikai gyilkosság történt. Stimlje albán falu­ban megölték a szerb hatal­mi párt egy albán nemzetisé­gű aktivistáját. A férfit háza előtt érte a lövés. Alija Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai elnök­ség 72 éves elnöke bejelen­tette, hogy az 1998 szeptem­berében tartandó választá­sokon már nem jelölteti ma­gát semmiféle állami tiszt­ségre. AZ MH BEMUTATJA Peter Tu­fo Ma érkezik Budapestre Peter Tufo, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete, Donald Blinken utóda. Tufo a jogászi és befektetési ban­kári pályát cseréli fel a diplo­máciával. Legfontosabb fel­adatának Magyarország nyu­gati integrációjának segítését tekinti. Pályafutása alatt kor­rupciós és büntetés-végrehaj­tási ügyekkel is foglalkozott. Tufo nagy tapasztalatok­kal rendelkezik mind a köz­­szolgálatban, mind az üzleti és jogi életben. A Yale Egye­tem jogi karának befejezése után a tengerészgyalogságnál szolgált, majd ügyvédként he­lyezkedett el. Az akkori New York-i polgármester hama­rosan felkérte, hogy a város nyomozóhatóságának főta­nácsadójaként a városi köz­­igazgatással kapcsolatos kor­rupciós ügyeket vizsgáljon ki; később kinevezték a polgár­­mester szövetségi ügyekért felelős helyettesének. A közszolgálatból 1970- ben visszatért az ügyvédség­hez, s kollégájával, John Zuc­­cottival megalapította a Tufo & Zuccotti céget, amelyet az Amerikai Jogász című folyó­­ díj amerikai irat később az ország egyik legsikeresebb irodájának ne­vezett. Emellett 1975-ben a New York Városi Börtönfelügye­let fizetés nélküli elnökévé nevezték ki, s egy évtizeden át ellenőrizte a város bünte­tés-végrehajtási rendszerét. Diplomáciai érzékét bizonyít­hatta: kinevezésének évében lázadás tört ki a Rikers szige­ti börtönkomplexumban. Tu­fo bejutott a rabok kezén lévő területre, megegyeztek a tú­szok elengedéséről és véget vetettek az ügynek. Ez után javítottak a börtönőrök és az elítéltek élet- és munkakörül­ményein. nagykövet Az ügyvédi pálya után 1989-től­­ 1996-ig New York Állam Úthálózati Hatóságá­nak - az Egyesült Államok legnagyobb fizető autópálya-, híd- és víziút-rendszerének­­ elnök-vezérigazgatója volt. Ezután a Merrill Lynch pénz­ügyi csoport befektetési bank­ágazatának ügyvezető igazga­tójaként fejlődő országokban tevékenykedő ügyfelek ta­nácsadója lett nagyberuházá­soknál és infrastrukturális fej­lesztéseknél. Legutóbb a Mis­bank, Tweed, Hadley & Mc­­Cloy nevű New York-i jogi cég­nél vállalati fúziókkal és cégfi­nanszírozással foglalkozott. A nagykövet legfontosabb feladatának - mint azt az amerikai szenátus külügyi bi­zottsága előtt elmondta - Ma­gyarország nyugati integrá­ciójának ösztönzését tekinti. Fontosnak tartja a demokra­tikus átalakulás befejezését, a jól képzett, szakmailag felké­szült rendőrség létrehozását, a bírói függetlenség biztosítá­sát, a szabad piacgazdaság to­vábbfejlesztését és a környe­zetvédelmet. • D.B. A DUNA AUDIT KÖNYVSZAKÉRTŐ IRODA KFT. (1056 Budapest, Szabadsajtó utca 5.) mint a „FÜREDI ÉS TÁRSAI KFT. F. A. (1125 Budapest, Diana köz 6.) Fővárosi Bíróság által kijelölt felszámolója nyilvános pályázat keretében értékesíti a felszámolás alá került cég Budapest XIV. ker., Fogarasi út 5. alatti belterületi ingatlan 1212/1883-ad résztulajdonát Irányár: 35 000 000 Ft (az épületre eső áfát nem tartalmazza) Az értékesítési tájékoztató a felszámoló szervezet székhelyén vehető meg munkanapokon 9-11 óra között, 40 000 Ft + áfa vételárért. Az írásos vételi ajánlatokat 1997. december 5-én 12 óráig beérkezőseg kell benyújtani a felszámoló szervezet székhelyére zárt borítékban,­­FÜREDI Kft. 1 a.’ felirattal, kettő példányban, az eredeti példány megjelölésével. Az eredményhir­detés és az esetleges licitálás 1997. december 12-én, 10 óra 30 perckor lesz a fel-­ számoló szervezet székhelyén. A pályázat érvényességének feltétele az értékesíté­si tájékoztató megvásárlása, és 3 500 000 Ft bánatpénz befizetése a FÜREDI ÉS TÁRSAI Kft. f. a. Polgári Bank budai igazgatóságánál vezetett 12200537-02802100- 00000007 sz. számlájára. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő ajánlatok hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázat kiírásáról döntsön. Az elővásárlásra jogosultak e jogukkal az eredményhirdetés alkalmával a hely­színen élhetnek. Érdeklődni lehet: Fekete Gyula felszámolóbiztosnál a (34) 316-576-os tele­fonszámon. ___________________________________________________________________________________MH 11433 p ABNAMRO Bank Az ABN AMRO (Magyar) Bank Rt., 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §-ra való hivatkozással bejelenti, hogy 1997. december 20-án és 31-én könyvelési és pénztári szünnapot tart. 11412 MH * MEOKftT BT * M£0t(gT BT * MEDKÁT NflCYKERESKEDLMI BETÉt TÁRSASÁG - TOMITOK - FILCEK - KÖTELEK - ZSINEGEK -vÉSenyé -ÉfflfttTELEK RAKTÁR: 1039 Budapest, Füst M. u. 6. Telefon: M­­ 244308 (06-30) 244311 ---------------------------------­* MEOKAT BT * MEOKÁT BT *

Next