Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)
1998-05-02 / 102. szám
1998. MÁJUS 2. SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírap 3 Szenátusi igen a bővítésre Hosszú és időnként kínos vita után egy tizenkét órás munkanap végén szentesítette az amerikai szenátus az új NATO-tagok felvételét közép-európai idő szerint tegnap hajnalban. A száz szenátor közül nyolcvan döntött a jóváhagyás mellett, míg tizenkilencen a bővítés ellen szavaztak. MH-Washington__________ A sikeres ratifikációhoz legalább 67 voksra lett volna szükség, s az igen szavazatok magas aránya azt mutatja, hogy végül olyan szenátorok is támogatták az új tagok felvételét, akik korábban az ellentáborban tűntek fel. Ilyen volt például Kay Bailey Hutchison texasi szenátor asszony, aki a szavazás előtt Magyarország szerepvállalását méltatta, kiemelve a taszári amerikai jelenlét fontosságát. Magyar újságíróknak adott interjúban még az a John Warner szenátor is méltatta az ország teljesítményét, aki végül is nemmel szavazott. A szenátorok a tucatnyi módosító indítvány közül egyet sem fogadtak el, így például a bővítés első köre után nem fogják három évre befagyasztani a folyamatot. Igaz, hoztak egy ajánlást, amely szerint az elnöknek közbe kell járnia, hogy csökkenhessen az Egyesült Államok 25 százalékos részesedése a NATO költségvetésében. A pénzügyekről tehát még kemény tárgyalások várhatók. A magyar NATO-tagság anyagi vonzatáról Bill Clinton elnök is szólt első idei egyszemélyes sajtótájékoztatóján. A Magyar Televízió kérdésére az elnök így felelt: hosszú távon a NATO-tagság anyagilag is jó befektetés lesz Magyarország számára, ha most bírja a terheket, hiszen közelebb hozza a kialakuló globális piacot, és olyan államként ismerteti el Magyarországot, amely a biztonság érdekében képes aktív nemzetközi szerepvállalásra. • Barát József A parlamenti pártok üdvözlik a döntést Horn: elismerés Magyarországnak Horn Gyula kormányfő szerint az amerikai szenátus Magyarországot, a magyar népet ismerte el, amikor a NATO- bővítés elfogadásáról döntött. A szenátus döntését a magyar parlamenti pártok üdvözölték, míg a Munkáspárt és a MIÉP korábban megfogalmazott aggályait hangoztatta. MH-összefoglaló__________ „Magyarország, a magyar nép elismeréséről van szó. A szabadság, a demokrácia és a piacgazdaság nemzetközi követelményeinek teljesítéséről” - fogalmazott az MTI- nek Horn Gyula (MSZP), aki szerint a rendkívül kedvező döntésben jelentős szerepet játszott az 1997 novemberi magyarországi népszavazás eredménye is. A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a döntésben kifejezésre jutott az is: hazánk következetes szomszédsági politikát folytat, és Magyarország nem véletlenül a kelet-közép-európai térség stabilizáló tényezője. Kuncze Gábor (SZDSZ) nagy sikernek tartja, hogy a szenátusi vita során senki nem kérdőjelezte meg Magyarország NATO-alkalmasságát. 1,Ez egyértelmű..jfb ..annak, hogy az Egyesült Államok elfogadja és elismeri integrációs erőfeszítéseinket, a magyar polgárok közös áldozatát és sikerét” - tette hozzá. Orbán Viktor (Fidesz) hangsúlyozta: a szenátus döntésével a csatlakozási folyamat várhatóan felgyorsul. A Fidesz szerint az 1990-es rendszerváltás egyik fő célkitűzése valósul meg azzal, hogy Magyarország tagja lesz a NATO-nak. Ez a siker a magyar polgárok számára hosszú távon garantálja az ország biztonságát - vélekedett Orbán. Lezsák Sándor (MDF) elmondta: a jelenlegi kabinet kisebb kitérők után folytatta elődje munkáját, és a következő kormány fogja azt befejezni 1999-ben. Ezért a mostani ratifikáció nem a jelenlegi országvezetés, nem a pártok, hanem az egész nemzet sikere. Torgyán József (FKGP) szerint a szenátus döntésével véglegesen bezárult a kommunizmus mögött az ajtó Magyarországon, és új kapuk nyílnak a világ felé. A kisgazdák véleménye szerint nagy fontossággal bír hazánk euroatlanti integrációja, és a NATO-felvétel mindenképpen könnyíteni fogja Magyarország időbeni csatlakozását az Európai Unióhoz. Pálos Miklós (KDNP) alapvetően üdvözlendő eseményként értékelte a szenátus jóváhagyását, ugyanakkor kijelentette: Magyarország csatlakozása a NATO- hoz - mint minden katonai szervezethez való csatlakozás - „kicsit vegyes érzésekre okot adó” lépés. Kifejtette: bízik benne, hogy a NATO- csatlakozás révén Magyarország egy hatékony védőernyőhöz jut. Szabó Iván (MDNP) úgy vélte, a szenátus döntésével Magyarország végre egy olyan szövetségi rendszerhez tartozhat, amely stabilizáló és békefenntartó jellegű. Hozzátette: a Néppárt következetesen elkötelezett az euroatlanti integráció iránt. Thürmer Gyula (Munkáspárt) a döntés nyomán megismételte a magyar NATO- tagsággal kapcsolatos korábbi aggályait, ellenérveit. A politikus szerint ebben a helyzetben a következő parlament feladata annak biztosítása, hogy ne kerülhessenek atomfegyverek és idegen katonák magyar területre, csapatainkat pedig nem vihessék külföldre. Csurka István (MIÉP) az eseményt úgy minősítette: „a Külügyminisztérium keresztülvitte akaratát”. Ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy a csatlakozás Magyarország számára semmiféle hasznot nem hoz. Letartóztatták a horvát Sakicot MTI______________________ Az argentin rendőrség letartóztatta Dinko Sakic feltételezett horvát háborús bűnöst - közölte Carlos Corach belügyminiszter Buenos Airesben. A jasenovaci koncentrációs tábor egykori usztasa parancsnokának „azonnali letartóztatását” egy argentin szövetségi bíró rendelte el csütörtökön. A 76 éves Sakic 1947 óta él Argentínában, és argentin állampolgár. Április 7-én eltűnt otthonából, miután egy tévéinterjúban elismerte, hogy a hírhedt tábor parancsnoka volt, de tagadta, hogy vezetése idején ott bármiféle gyilkolás folyt volna. Horvátország kiadatási kérelmet juttatott el az argentin külügyminisztériumnak, amely azt elfogadhatónak ítélte. Dinko Sakic nem fellebbez az ellen, hogy kiadják Horvátországnak. Ezt a jasenováci táborparancsnok ügyvédje jelentette be tegnap Buenos Airesben. Az argentin belügyminiszter korábban közölte, hogy ha a háborús bűnökkel gyanúsított Sakic nem tiltakozik, akkor „azonnal” kiadják. A második világháború idején szerbek, zsidók, cigányok és a zágrábi fasiszta rendszerrel dacoló horvátok tízezreit ölték meg Jasenovacban. Kovács: nagy lépés a NATO-tagság felé Az amerikai szenátus jóváhagyása elősegítheti a NATO- bővítés ratifikációját a szövetség többi tagországában is, s a döntést megelőző vitát figyelembe véve nagy előrelépést jelent a teljes jogú tagság felé - vélekedett az MH-nak adott interjújában Kovács László külügyminiszter. • Az Egyesült Államok szenátusának jóváhagyásával ismét közelebb került egy lépéssel Magyarország a NATO-tagsághoz. Milyen fontosságot tulajdonít ennek a döntésnek? Két szempontból tartom fontosnak az amerikai szenátorok szavazatát. Egyrészt az Egyesült Államok a NATO legnagyobb, legerősebb tagja, a szövetség vezető hatalma, és az amerikai szenátus lépéseit figyelemmel kísérik a többi tagállamban is. A 80 százalékos többséggel elfogadott döntés megítélésem szerint a többi országban is elő fogja mozdítani a NATO-bővítés jóváhagyását. Másrészt éppen az amerikai szenátusban folyt a legtöbb vita a szövetség kiszélesítéséről, ott fogalmazódott meg a legtöbb ellenvélemény is a bővítéssel szemben. Ilyen előzmények után ez a mostani döntés valóban nagy lépés előre. • Mennyire ítéli meggyőzőnek a NATO-bővítést támogató 80 szavazatot? Ez nagyon meggyőző arány, hiszen az előzetes véleményeket megfogalmazók közül is csak a legoptimistábbak mondták azt, hogy akár a nyolcvanat is elérheti az igen szavazatok száma. Pontosan ez történt. • Mekkora szerepe volt a szenátorok meggyőzésében a Clinton-kormányzatnak, illetve a három csatlakozó ország kormányának, tekintettel arra, hogy külügyminiszteri szinten is többször sor került közös lobbyzásra? A Clinton-kormányzat rendkívül nagy munkát végzett a szenátorok meggyőzése érdekében, türelmesen újra és újra elmondták az ellenvetésekkel kapcsolatos véleményüket és a bővítés melletti érveket. Úgy gondolom, hogy ebben volt szerepe a három külügyminiszter két közös washingtoni látogatásának is. Jómagam összesen háromszor jártam a szenátusban, körülbelül hatvan szenátorral volt alkalmam megbeszéléseket folytatni, és azt hiszem, hogy a mi jelenlétünk és érvelésünk gazdagította a bővítés mellett felsorakoztatott érveket. • Jeni Buzek lengyel kormányfő most azt mondja, hogy talán már az idén megvalósulhat a három ország NATO-tagsága. Van-e erre reális esély? Erre valóban van reális esély, mert ha mind a 16 tagállamban befejeződik a ratifikáció, és a ratifikációs okmányokat letétbe helyezik Washingtonban az amerikai kormánynál, valamint ha a három csatlakozó ország parlamentjei is jóváhagyják a belépést a NATO- ba - és azt hiszem effelől senkinek nincs kétsége -, akkor még az év vége előtt megteremtődnek a feltételei csatlakozásnak. A jövő áprilisi dátum azért szerepel a csatlakozás várható időpontjaként, mert addigra biztosan lezárul a ratifikációs folyamat, és akkor ünnepli a NATO fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az akkorra tervezett ünnepélyes washingtoni csúcsértekezleten várhatóan már teljes jogú tagként lesz jelen a három ország, de elképzelhető, hogy a jogi értelemben vett csatlakozás már ez év végéig megvalósul. • Dajka Béla HIRDETMÉNY A Zalai Nyomda Részvénytársaság (8900 Zalaegerszeg, Gorkij utca 1.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését összehívja. A közgyűlés időpontja: 1998. június 4-én 11 óra. A közgyűlés helye: 8900 Zalaegerszeg, Gorkij utca 1. A közgyűlés napirendje: 1. A dolgozói részvények törzsrészvénnyé átalakítása és ezzel összefüggésben az alapszabály módosítása. 2. Felhatalmazás saját részvények vásárlására. 3. A módosított, egységes szerkezetű alapító okirat elfogadása. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes a közgyűlés kezdetéig részvényeit vagy azok letéti igazolásait a közgyűlés elnökének bemutassa, szavazati jogát a részvényes a részvénykönyv adatai szerint gyakorolja. A közgyűlési regisztráció és a szavazólapok kiosztása a közgyűlést megelőzően 10 órakor kezdődik. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre változatlan helyszínen és napirenddel 1998. június 4-én 14 órakor kerül sor, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Zalai Nyomda Rt. igazgatósága 4517 MH Négymilliárdot ad a büdzsé a lakáshitelekre Június 15-étől csökken a havi leértékelés Június 15-étől a jelenlegi havi 0,9 százalékról, 0,8 százalékra csökken a csúszóleértékelés üteme - jelentette be Kis Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormány csütörtöki ülését követően. A leértékelés mértékéről a kormány és a jegybank teljes egyetértésben határozott. A kormány határozott a szociálisan hátrányos helyzetű családok közmű- és lakáshitel-hátralékának átvállalásáról. E célra négymilliárd forintot különítenek el már az idén a költségvetésben. Bár a piac egy része 0,1 százalékpontnál nagyobb mértékű csökkentésre vagy akár a forint árfolyam-lebegtetési sávjának szélesítésére spekulált, a nagyobb csökkentéstől azért tartózkodtak, mert az a forint túlzott felértékelődéséhez vezethetett volna - felelte kérdésünkre Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtök esti tájékoztatóján. A döntés mögött nem az húzódik meg, hogy a kormány nem látja teljesíthetőnek a 13-14 százalékos éves inflációt. A makrogazdasági mutatók összességében kedvezőek, ám a bérek tervezettnél magasabb emelkedése veszélyeztetheti - bár ezek magasabb kibocsátással párosulnak - a 13-14 inflációs pályát, ennek jelentős a kockázata - mondta Draskovics. A miniszterek rendeletet alkottak a szociálisan hátrányos helyzetű családok adósságterheinek enyhítéséről. A közüzemi díjhátralékok és a befagyott lakáshitelek törlesztésére az idei költségvetésből négy-, jövőre tízmilliárd forintot különítenek el - mondta Kis Elemér. A családok helyi önkormányzatnál kérelmezhetik a segély folyósítását, ám az állami segítség nem haladhatja meg a tartozás 70 százalékát. A program finanszírozása az önkormányzatokra is komoly terhet ró, hisz az állam által átvállalt összegnek csak az 50 százalékát téríti meg a büdzsé. (Ez a mérték az eladósodott önkormányzatoknál 80 százalék.) Az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy a programban részt vesznek-e, illetve, hogy a szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Az állami segítség formája lakásvásárlásként is megvalósulhat, így a lakók az államnak eladott lakásban bérlőként élhetnének tovább. A Szociális Tanács felkéri a kormányt, hogy adjon ki az önhibájukon kívül adósságcsapdába került családok megsegítéséről szóló rendeletének mielőbbi végrehajtását segítő ajánlást, amely tisztázza: mely család tekinthető jövedelmi, vagyoni helyzete miatt rászorultnak, azaz a rendelet hatálya alá tartozónak - tudatta lapunkkal Vadász János, a civilszervezeteket összefogó tanács elnöke. A kormány döntött több felsőoktatási kérdésben is. Az állam a jövőben kezességet vállal azon egyetemisták és főiskolások tandíjhiteleire, akiket ennek hiányában elutasítanának a pénzintézetek. A kezességet az Esély a Továbbtanuláshoz Közalapítvány állja, e célra már a költségvetési tartalékból 250 millió forintot átutaltak. Csütörtökön arról is döntöttek, hogy a felsőoktatásban egységesen 2002. szeptember 1-jéig bevezetik a tanulmányi pontrendszert, közkeletűbb nevén a kreditrendszert. A kormány 1,36 milliárd forintos hitelgaranciát vállal, melyből a jövő tanévi tankönyvek legyártatását, valamint az 1999/2000. tanév tankönyveinek előkészítését finanszírozhatják a könyvkiadók. A hitelgarancia várhatóan mérsékli az előállítási költségeket, így a könyvek némileg olcsóbban kerülhetnek a tanulók kezébe - mondta Kis Elemér. A közoktatást illetően a magyar kormány nem kér semmilyen haladékot az uniós alkalmazkodáshoz, a távközlésben erre viszont a - 2002. november 1-jéig érvényes koncessziós szerződések miatt - pár hónapig szükség lesz. • P. Zs. A Freedom House jelentése Ismét szabad a magyar sajtó MTI_____________________ Három év után először ismét a szabad sajtóval rendelkező államok közé sorolta Magyarországot a New York-i székhelyű Freedom House, amely tegnap hozta nyilvánosságra éves jelentését a sajtószabadság érvényesüléséről a világban. A tavalyi év során valamelyest csökkent a sajtószabadság foka világméretekben, jóllehet némileg visszaesett a súlyos visszaélések és kihágások száma is - állapította meg az amerikai szervezet. A New York-i székhelyű csoport Magyarországot a szabad sajtóval rendelkező államok közé sorolta, legutoljára az 1994-es felmérésben kapott hasonló minősítést a magyar sajtó. A jelentés általános tanulságként leszögezte, hogy az újságírók zaklatása és megfélemlítése öncenzúrához vezet. A beszámoló külön kiemelte, hogy a helyi tömegtájékoztatás intézményesített korlátozása hozzájárult az ázsiai gazdasági válság kialakulásához, mert megakadályozta a rossz gazdaságpolitikai intézkedések és a korrupció feltárását. Az összesítés alapján tavaly harminchat országban javult a sajtó helyzete, negyvenkét országban viszont visszaesés mutatkozott. A sajtószabadság fokának romlása a legtöbb esetben azonban nem járt más besorolással. Tavaly negyvenegy újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben; háromszáztíz tollforgatót őrizetbe vettek vagy bebörtönöztek, kétszázhetet pedig tettleg bántalmaztak. A Freedom House megítélése szerint a magyar sajtó szabad körülmények között tevékenykedett 1997-ben. A tavalyi minősítés még a „részben szabad” csoportba helyezte az országot, akárcsak az előző két évben. Románia, Szlovákia, Ukrajna és Oroszország egyaránt a „nem szabad” csoportban helyezkedik el. Vezércikk a 7. oldalon Majális, helyenként veréssel Letartóztatások Fehéroroszországban • Folytatás az oldalról A dél-koreai főváros központjában, a május elsejei szakszervezeti nagygyűlést követően munkások és diákok ezrei összecsaptak a páncélozott szállító járművekben a helyszínre érkező rendőri alakulatokkal. A rendfenntartó erők könnygáz bevetésével igyekeztek megfékezni a növekvő munkanélküliség miatt tüntető, kődobáló résztvevőket, akik közül szemtanúk közlése szerint többen megsérültek. Összecsapásba torkollott a felvonulás a törökországi Isztambulban is. A sarló-kalapácsos zászlót lengető tüntetők közül 74-en megsebesültek a rohamrendőrökkel vívott csatában. A fehérorosz rendőrség őrizetbe vett negyven ellenzékit, aki Alekszandr Lukasenko államfőt bíráló jelszavakat skandált egy Május 1. alkalmából tartott minszki megmozdulásokon. A Reuters és az AP hírügynökség egy-egy fotósát is előállították. Oroszországban a szakszervezetek közlése szerint az országszerte rendezett felvonulásokon és nagygyűléseken több mint egymillióan vettek részt május elsején, míg a rendőrség hivatalosan alig 200 ezerre becsülte a különböző szervezetek és pártok majálisán megjelentek számát. A munka ünnepe kapcsán szervezett megmozdulások rendben zajlottak, a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia még a szélsőbaloldali pártok maroknyi híveinek felvonulásain sem. Az orosz fővárosban a szakszervezeti felvonulás alig 20 ezer embert vonzott. Borisz Jelcin elnök lemondásának követelése egyébként számos baloldali felvonulás jelszava volt több orosz városban. HABSBURG OTTÓ: KITEKINTŐ Ketyegő időzített bomba Az utóbbi időben viszonylag keveset lehetett hallani Macedóniáról vagy Bulgáriáról. Sőt úgy tűnt, mintha igazi enyhülés kezdődne. A helyzet effajta optimista megítéléséhez hozzájárult, hogy athéni közlések szerint elképzelhető lenne Görögország és Macedónia megállapodása a köztársaság nevéről. Ám aki a helyszínen mérhette fel a helyzetet, hamar arra a következtetésre jutott, hogy itt célzott dezinformációról van szó. Magasabb kormánykörökből származó értesülések azt mutatják, hogy az álláspontok gyakorlatilag nem közeledtek. Sem Gligorov elnök, sem pedig Branki Crvenkovski miniszterelnök nem kész arra, hogy a görög követelés értelmében feladja országa hagyományos nevét. Ez annál is inkább így van, mivel Macedóniában közeledik az általános választások időpontja. A macedón kormány nem akarja megkockáztatni, hogy Athénnal szemben nem képviselhető engedékenységgel csökkentse kormányzó baloldali pártja választási esélyeit. A másik oldalon Szimitisz miniszterelnök semmilyen jelét nem adta annak, hogy kész lenne komolyan tárgyalni. Neki is megvannak a belpolitikai gondjai, nem utolsósorban a nagy ellenzéki párt, az Új Demokrácia válsága következtében, amelyet a PASZOK szocialistái ki akarnak használni. Ez az Európai Unió bizonyos köreit, valamint egyes nemzeti kormányokat arra indított, hogy újra felvesse a nyugat-balkáni megoldás tervének kidolgozását. Néhány technokrata álma, hogy konföderációt vagy föderációt hozzon létre, amely lehetővé teszi Szerbia számára a régi Jugoszlávia legalább részbeni visszaállítását, mindenekelőtt azonban Horvátország elszigetelését. A bürokratáknak ez a koncepciója ellentétben áll a realista biztos, Van den Broek felfogásával, aki ilyen megoldást nem tart sem lehetségesnek, sem pedig kívánatosnak. E terv megvalósításának szenvedő áldozata Horvátország mellett leginkább Macedónia lenne. Ez az ország mindig szomszédai - Szerbia, Bulgária és Görögország - harcának tárgya volt, ami súlyos szenvedéseket okozott számára. Nagyon jellemző erre egy túl kevéssé ismert tény: az első világháború egyik legfontosabb francia diplomatája, Pozzi, aki egyúttal a békeszerződések egyik kidolgozója volt, annak idején, miután Macedóniát Szerbiához csatolta, maga is látta a helyszínen a szituációt. Ő, aki lelkes szerbbarát volt, kétségbeesve tért vissza az útjairól. Felismerte a tévedését és megírta a félelmetes könyvet „La guerre revient” („A háború visszatér”). Annak idején elnyomta a hangját az erőteljes franciaországi szerb propaganda. De legalábbis vette magának a bátorságot, hogy szóvá tegye az Alekszander Karagyorgyevics király uralmának idején elkövetett bűnöket a macedónokkal szemben. Csak a második világháború után kapott az ország egyfajta függetlenséget, ha csak a titói állam egyik tagköztársaságaként is. Jugoszlávia összeomlásával Macedóniának végre sikerült a hatalmas ellenállás dacára gyakorolnia az önrendelkezési jogot, így Görögország hosszú ideig megakadályozta az állam elismerését és a Szkopjének nyújtott gazdasági segélyt, mert Athén mindenáron arra akarta kényszeríteni Macedóniát, hogy mondjon le a nevéről és vegyen fel egy másikat, amely megfelel a görögöknek. Csak a legutóbbi időben volt némi enyhülés érzékelhető. Macedónia legnagyobb problémája az a tény, hogy közvetlenül határos Koszovóval, Szerbiának azon részével, amelyben a 90 százalékban albán népességet Belgrád brutálisan elnyomja. Itt ellenálló mozgalmak alakultak ki, amelyekkel, mint a legutóbbi történések igazolják, számolni kell. Nem lehetett tartós az albán lakosságnak az a csodálatra méltó magatartása, hogy sokáig kerülte az erőszakos cselekményeket. A nép által megválasztott elnök, Rugova ugyanis talajt veszített, mivel a fiatalabb generáció, amely különösen szenved, többé nem volt hajlandó csöndben maradni. Ez azonban hatni fog Macedóniára is. Ott a lakosság 30 százaléka albán, s ők érthető módon szolidárisak Koszovó lakosaival. Eddig még ott volt a nemzetközi békefenntartó erő, amely biztosította és lezárta a határokat. Ám ez az egység a nemzetközi megállapodások értelmében csak ez év augusztusáig marad. Ily módon éppen abban a pillanatban akarják visszavonni a rendfenntartó erőt, amikor a koszovói helyzet egyre kritikusabb lesz. Érthető, hogy a macedón kormány megpróbálja ezt megakadályozni. Egyelőre nem tudni, hogy sikerrel jár-e. Még veszélyesebb azonban, hogy Macedónia északi, szerbiai határát még mindig nem rögzítették véglegesen. Létezik ugyan egy szerződés, de gyakorlati megvalósítását a Milosevics-kormány tudatosan halogatja. A határvonal kijelölését szisztematikusan elhalasztják. A szerbiai hatalmat gyakorlók állandó vonakodása nemcsak Macedóniát nyugtalanítja, hanem a nemzetközi intézményeket is. Ebben Belgrád akaratát látják, hogy megkérdőjelezze Macedónia biztonságát. Ehhez járul Görögország több mint kérdéses magatartása. Súlyosbítják a helyzetet az albániai körülmények, ahol egy incidens robbanáshoz vezethet. Félő, hogy ilyen körülmények között Milosevics, akinek belpolitikai helyzete egyre kritikusabb lesz, indíttatva érezheti magát arra, hogy konfliktust provokáljon ki Macedóniával. Macedónia ily módon újra, mint már annak idején, rendkívül súlyos helyzetben van. Eddig a koszovói határ mentén elhelyezkedő nemzetközi erő megakadályozta a konfliktus kiterjedését. Ezért felelőtlenség lenne, ha ezt a békeerőt éppen akkor vonnák vissza, amikor a leginkább szükség van rá. Német eredetiből fordította Karcagi Katalin