Magyar Hírlap, 1998. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Az IRA a Valódi IRA ellen (MTI) A legnagyobb északír katolikus terrorcsoport, az IRA maga követeli a jórészt saját soraiból verbuválódott, Valódi IRA néven működő, az ulsteri felekezeti terror eddigi legvére­sebb merényletéért felelős szakadár szervezet feloszlatását - közölte egy IRA-szóvivő. A Valódi IRA, amely elveti a rende­zési folyamatot és nem csatlakozott az IRA fegyvernyugvásá­hoz, két hete az északír vallási erőszak három évtizedének leg­súlyosabb véráldozattal járó pokolgépes akcióját követte el Omagh városában; a robbantásban 28-an lelték halálukat, a sérültek száma meghaladta a kétszázat. A vérengzés után a sza­kadár szervezet bejelentette, hogy „elnézést kér” az emberélet­ben okozott veszteségért, s „a tevékenység további irányának meghatározásáig felfüggeszti hadműveleteit”. Az IRA-szóvivő nyilatkozata szerint azonban ez nem elégséges, a csoportnak hivatalosan be kell jelentenie önmaga feloszlatását. Arafat Jordániában (MTI) Jasszer Arafat palesztin vezető hétfőn Ammánban Hasszán jordániai trónörökössel tárgyalt, aki Husszein király tá­vollétében képviseli az uralkodót. Husszeint rákbetegséggel ke­zelik az Egyesült Államokban. Hasszán herceg és Arafat eszme­cseréjének homlokterében a palesztin önkormányzat ciszjordá­­niai kiterjesztésére vonatkozó tárgyalások álltak. Az izraeli csa­patkivonással foglalkozó tárgyalások hónapok óta egy helyben topognak, mert Izrael nem akarja kivonni csapatait Ciszjordá­­nia további 13,1 százalékáról, ahogyan az amerikaiak szorgal­mazzák. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a közelmúltban egy olyan változatot hagyott jóvá, amely szerint Izrael átadja a palesztinoknak a nyugati part újabb tíz százalékát, további hár­mat pedig „természetvédelmi területté” nyilvánítanának. Varsó készül az EU-tagságra (MTI) A lengyel diplomácia vezetője hétfőn átnyújtotta az Európai Unió varsói nagykövetének a Lengyelország csatlako­zási felkészüléséről szóló tájékoztatót. A mellékleteivel együtt 240 oldalas dokumentum annak a beszámolónak lesz a része, amelyet az Európai Bizottság készít az EU-ba jelentkező álla­mok eddig elért eredményeiről. Hasonló tájékoztatót a többi tagságra pályázónak is készítenie kellett. Az egyebek mellett a privatizáció alakulásáról, a közpénzek felhasználásának jogi szabályozásáról, valamint a közigazgatási reform bevezetéséről szóló anyagot a lengyel szakemberek három hónap alatt állí­tották össze. Az afgán ellenzék hadi sikere (Reuters) Afgán ellenzéki csapatok Kabultól északkeletre fek­vő területeket foglaltak vissza a tálib erőktől. Az Afgán Iszlám Sajtóügynökség bejelentette, hogy Ahmad Sah Maszud csapa­tai Nidzsrab térségében támadtak meg tálib csapatokat. A táli­­bok az elmúlt hónapokban komoly győzelmeket arattak, s így az ország területének kilencven százalékát vonták irányításuk alá. Az ellenzéki csapatok síita vezére, Moszlem Hezbi Vahdat az ország területének északkeleti részén támadta meg a tálib csapatokat, de a 32 közigazgatási területből még csak négyet foglalt el. Rakétatámadás Kasmírban (Reuters) Két ember meghalt, egy pedig megsebesült, amikor vasárnap este pakisztáni csapatok tüzérségi rakétákkal lőtték Chani­gund határ menti várost Kasmírban - jelentette az indiai rendőrség. A pakisztáni csapatok egy másik, Srinagarhoz köze­li települést is támadtak, de ott nem voltak áldozatok. A két ál­lam sikeres atomkísérleteket hajtott végre májusban, s azóta ál­landósultak a fegyveres villongások a vitatott hovatartozású Kasmírt kettéválasztó demarkációs vonal mentén. Kabiláék győztek Kinshasánál (Reuters) Laurent Kabila kongói elnök tegnap bejelentette csapatai győzelmét a főváros körüli frontokon. Az elnök kö­zölte, hogy nem éri be ennyivel, és a lázadókat a keleti fronto­kon is le kívánja győzni. A főváros tegnap már megkezdte a visszatérést a normális mindennapi élethez, az ötnapos ost­rom után újra van áramellátás, elbontották az úttorlaszokat és megszüntettek sok katonai ellenőrzőpontot. Kabila egyik szó­vivője útján ismét Ruandát és Ugandát vádolta az egy hónap­ja tartó felkelés kirobbantásával. A kormányerőket ugyanak­kor Zimbabwe, Namíbia és Angola csapatai támogatják. Teg­nap a zimbabwei elnök, Robert Mugabe már csapatai kivoná­sát helyezte kilátásba, Kabila pedig előbb Zimbabwéba, majd Namíbiába utazott további egyeztetésre. A lázadók egyik ve­zetője elismerte, hogy „taktikai visszavonulást” hajtottak vég­re a Kongó folyón felépített, a főváros áramellátását biztosító Matadi gátnál, és most elfoglalt területeik megtartására töre­kednek. Kezükön van még Kisangani és Goma, a két keleti nagyváros, ahonnan felkelésük kiindult. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: KIS ZOLTÁN, SUCH GYÖRGY Lapszerkesztők: POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GALLÓ BÉLA (publicisztika), KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATI Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Marketingigazgató: VERECKEI ÁGNES Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1998-BAN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén — ~ ... 4.­­ Postai előfizetés Magánszemélyeknek Kerületeknek — ------------------------------------------------------------------------esetén aktívak nyugdíjasok és diákok 1 hónapra 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3 290 Ft 2 890 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5 990 Ft 5 390 Ft 7 200 R 7 200 Ft 1 évre___________10790 Ft ■ 9 590 Ft___________14 400 Ft__________14 400 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, ingyenesen hívható „zöld" telefon és fax: 06-80-205-205. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Propagandakampány a kleckai tömegsír körül A nemzetközi közösséget teszik felelőssé Belgrádban a szerb civilek Koszovóban történt lemészárlásáért, mert az elnézi az albán terroristák bűncselekményeit. Adem Demaci, az UCK politikai megbízottja megkérdőjelezi a „kleckai kremató­riumra” vonatkozó állításokat, mert a gerillák úgymond nem a szerb nép, hanem a Milosevics-rezsim ellen harcolnak. MH-Újvidék Szerbiában a legújabb koszo­vói tömegmészárlás kapcsán széles körű patrióta kampány bontakozott ki, amelybe az állami média az utca emberét is igyekszik bevonni. A meg­szólaltatott járókelők egy emberként ítélik el a koszo­vói albán szeparatisták „náci módszereit”. A politikusok és pártvezetők meg sem vár­va a Klecka hegyi faluban történtek hivatalos kivizsgá­lását, egymással versengve minősítik és ítélik el az illegá­lis Koszovói Felszabadítási Hadseregnek tulajdonított rémtettet, a huszonkét szerb túsz lemészárlását, és azt a kí­sérletét, hogy a holttesteket egy mészégetőben elégessék. Veljko Odalovic koszovói kormánymegbízott szerint a példátlan bűntettért részben a nemzetközi közösségnek kell vállalnia a felelősséget, amiért „nem megfelelően vi­szonyult” a koszovói terro­rizmushoz, és támogatta a szakadárokat. A kormányzó­párt azt a meggyőződését fe­jezi ki, hogy a külföld végre felismeri a koszovói igazsá­got, és ezentúl másként ítéli meg az albánok törekvéseit. Vuk Draskovics Szerb Meg­újhodási Mozgalma (SZPO) közleményében szemére veti a második világháború győz­tes hatalmainak, hogy szemet hunynak a „náci krematóriu­mok” újbóli felbukkanása fe­lett, csak azért, mert az áldo­zatok szerbek. Tomislav Ni­­kolics, a szerb kormány radi­kális párti alelnöke pedig ki­jelentette, hogy a belbizton­sági erők őszig teljesen fel­morzsolják az UCK-t, szétve­rik a még megmaradt bandá­kat, és „rendet teremtenek” a déli tartommányban. Ha az albánok nem hajlandók tár­gyalni, akkor Koszovó jogál­lását a kormány egyedül fog­ja megszabni, s az albán ki­sebbség köteles lesz ehhez tartani magát. Közben a szerb rendőrség folytatta Bekim Mazreku­­nak, annak az elfogott klec­kai UCK-harcosnak a kihall­gatását, aki vallomásával a „krematórium" felfedezésé­hez segítette a rendőrséget. A férfi elmondta, hogy a fa­luban mintegy száz foglyot végeztek ki, nemcsak szerbe­ket, hanem albánokat is. Ma­ga is tagja volt az egyik ki­végzőosztagnak, amikor tíz embert öltek meg. Arról nem volt tudomása, hogy utána mi történt a holttes­tekkel. Az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztosságának belgrá­di emberei hétfőn felkeres­ték a szerb haderő által az el­múlt hétvégén visszafoglalt Klecka települést, de Fer­nando del Mundo, a szerve­zet képviselője sajtóértekez­letén nem volt hajlandó ele­ve ítélkezni az elkövetők fe­lett, arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésére ele­gendő információ. Az UNHCR megbízottja arra fi­gyelmeztetett, hogy a mene­külthelyzet egyre súlyosabb, az erdőkben rengeteg kiéhe­zett ember kóborol. Adem Demaci, az UCK nemrég kinevezett politikai megbízottja elutasítja a klecskai krematóriumról szóló történetet, s emlékez­tet arra, hogy a szerb rezsim úgymond mindig rendkívül találékony propagandahad­járataiban. A tömeges kivég­zést csak akkor hajlandó el­ítélni, ha a helyszínt függet­len nemzetközi szakértők vizsgálják meg, és megcáfol­­hatatlanul bebizonyítják, hogy a bűntettet az albánok követték el. Demaci szerint ez teljesen valószerűtlen, mert az albánok nem a szerb nép, hanem a belgrádi rezsim ellen harcolnak. A KIC al­bán tájékoztatási központ azt jelentette, hogy a szerb haderő több falut ágyúzott a drenicai körzetben. Egy em­ber életét vesztette, egy pe­dig megsebesült. •J.G. B. „Halál a terroristákra” - hirdették szerb asszonyok tegnap pristinai tüntetésükön FOTÓ: REUTERS - RADU SIGHETI Az UCK ismét cáfol A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) hétfőn ismét cá­folta azt a szerb forrásokból a hét végén közölt és Belgrádban nagy felháborodást kiváltó hírt, miszerint a tartomány függet­lenségéért harcoló gerillák júliusban huszonkét szerb foglyukat kivégezték volna és a nyomok eltüntetése végett elégették a holttesteket - jelentette az MTI. A Koha Ditore című, Pristiná­­ban megjelenő albán napilapban az UCK vezérkara hangsú­lyozta: a jelek szerint hosszú ideje és kellő körültekintéssel elő­készített hazugságról van szó, amelynek célja az igaz ügyet szolgáló (albán) „felszabadító harc” lejáratása. Phenjan ballisztikus rakétát próbált ki Erőfitogtatásnak szánták a tesztet? • Folytatás az 1. oldalról Egybehangzó amerikai és ja­pán jelentések szerint a kilö­vésre hétfőn dél körül került sor. Ez volt az első észak-ko­reai rakétakísérlet 1993 óta. Akkor egy közepes hatótá­volságú Rodong-1-es rakétát lőttek ki. Japán források szerint most egy Tepodong-1-es, 1500 kilométeres hatótávol­ságú ballisztikus rakétáról lehet szó. Egy nemrégiben közzétett amerikai kongresz­­szusi jelentés szerint a KNDK intenzíven dolgozik e rakéta továbbfejlesztésén. A Tepodong-2-es 4000 kilomé­ter hatótávolságú. A japán kormánynak egyébként voltak információi az észak-koreai rakétaprog­ram haladásáról. Ezt Obucsi Keidzo kormányfő mondta újságíróknak. Akijama Maszahiro, a nemzetvédelmi hivatal vezér­­igazgatójának helyettese úgy nyilatkozott, hogy a japán önvédelmi erők „megteszik a szükséges intézkedéseket” egy esetleges rakétacsapás visszaverésére. Nonaka Hiromu japán kormányszóvivő azonban, aki aggodalmát hangoztatta a kilövés miatt, az eddigi isme­retek alapján azt valószínűsí­ti, hogy „szokványos tesztkí­sérletről”, nem pedig egy Ja­pán-ellenes akcióról van szó. Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter szara­jevói sajtóértekezletén aggo­dalmát fejezte ki az észak-ko­reai rakétakísérlet miatt. A Pentagon szóvivője, Jim Kout első nyilatkozatában „a koreai helyzet veszélyes fej­leményének” nevezte a kí­sérletet. Oroszországot előzetesen értesítették a tervezett kísér­letről, legalábbis így infor­málta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséget a ha­dászati rakétaerők sajtószol­gálata. Utóbbi szerint egyébként a start sikertelen volt: a raké­ta kis magasságban letért a tervezett röppályáról, és 350— 400 kilométer megtétele után a Japán-tengerbe zuhant, az Oroszországhoz tartozó gaz­dasági övezetben. Az Interfaksz Vlagyimir Jakovlevtől, a hadászati ra­kétaerők parancsnokától azt a tájékoztatást kapta, hogy a kudarc oka a hajtómű meghi­básodása volt. A hírügynök­ség másik, meg nem nevezett forrása szerint a rakéta Na­­hodka kikötőjétől 120 kilo­méterre délre nemzetközi vi­zeken csapódott be. A phenjani kormány - akárcsak 1993-ban - ezúttal sem adott hírt a rakétakísér­letről. Politológusok azt latolgat­ják, hogy az észak-koreai ve­zetés jelzésnek szánta a raké­takísérletet: azt adta vele az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea tudtára, hogy adott esetben felújíthatja atomfegyver-fejlesztési prog­ramját. Mások Kim Dzsong Il észak-koreai vezető várha­tóan szeptember 9-én törté­nő államfői kinevezésére idő­zített erőfitogtatásnak tartják a rakétakísérletet. A kilövés előtt egyébként Észak-Korea hivatalosan elutasította a legutóbbi dél­koreai tárgyalási javaslatot. Reuters_________________ A török ciprióták vezetője, Rauf Denktas tegnap felszólí­totta a görög cipriótákat, fo­gadják el két állam konföde­rációját Cipruson, s így pró­báljanak meg véget vetni a szigetország megosztottságá­nak. A nicosiai kormány vi­szont kategorikusan elutasí­totta a javaslatot, mint „a szi­get 1974-es török megszállá­sának legalizálását”. Az athé­ni kormány is úgy vélte, hogy a javaslat megvalósítása tartó­sítaná a földközi-tengeri szi­get megszállását és megosz­tottságát. „Eljutottunk addig a stá­diumig, amikor új lépést kell tennünk a két egyenlő fél kapcsolatának végleges ren­dezéséhez. Konföderációt ja­vasolunk” - mondta Rauf Denktas a megosztott fővá­ros, Nicosia török szektorá­ban tartott sajtóértekezleten, amelyen ott volt a Ciprusra lá­togató Ismail Cem török kül­ügyminiszter is. A két rivális közösség évekig tárgyalt a szoros föderációról, hogy si­kerüljön újraegyesíteni Cip­rust, amely 1974 óta megosz­tott, amikor török csapatok szállták meg, válaszul egy Athén által támogatott állam­csínykísérletre. Am Denktas szerint a konföderáció, amelynek fennállásához a két anyaország, Törökország és Görögország adna garanciá­kat, a többéves hiábavaló kí­sérletek után realisztikusabb cél lenne. Denktas a legutóbbi kezdeményezést utolsó pró­bálkozásnak nevezte, hogy sikerüljön elérni kölcsönösen elfogadható tartós megoldást Cipruson. Rauf Denktas konföderá­cióról szóló javaslata valójá­ban Ciprus megosztottságát és megszállását akarja hiva­talossá tenni, mondta Dimit­­risz Reppasz görög kormány­­szóvivő. Cipruson nőtt a feszültség, amióta a nicosiai kormány orosz légelhárító rakétákat rendelt Oroszországtól, s kö­zölte, az év végéig végrehajtja a telepítést. Törökország az­zal fenyegetődzött, hogy akár erő alkalmazásával is meg­akadályozza a rakéták telepí­tését. Denktas utalt arra is, már nem ragaszkodik ahhoz, hogy Törökországnak EU- taggá kell válnia, mielőtt Ciprus csatlakozhatna az eu­rópai közösséghez. Ehelyett azt javasolta, hogy Ankara kapjon beleszólási jogot az unió Ciprussal kapcsolatos politikájába. MH-hírmagyarázat_________ Denktas javaslata nem hat az újdonság erejével, mégis egy­fajta gesztust jelent: beleillik az utóbbi időszak próbálkozásai­ba, hogy sikerüljön enyhíteni a ciprusi robbanásveszélyes helyzetet. Az eddigi kudarc­­sorozatból félreérthetetlenül kiderült, hogy a török közös­ség nem fogad el semmiféle alárendelt szerepet a görögök­kel kialakítandó együttélésben. Leginkább ügyeinek önálló intézésében lát garanciát arra, hogy érdekeit érvényesíthesse. Ehhez pedig a konföderáció sokkal alkalmasabb a görögök által elképzelt, erős központi irányítást feltételező föderatív berendezkedésnél. Mivel a két közösség kép­viselői elbeszéltek egymás füle mellett, nem is juthattak előbbre a sziget státusának rendezésében. Az Európai Unióban késve tudatosult, hogy a ciprusi görögökkel kezdett felvételi megbeszélé­sekkel, s ezzel egyidejűleg a török csatlakozási kérelem ri­deg visszautasításával maga is hozzájárult a helyzet elmérge­sedéséhez. Acsarkodássá fa­jult Athén és Ankara addig sem zavartalan viszonya, s az atlanti szervezetet is egyre in­kább nyugtalanította, hogy az orosz S-300-as rakéták telepí­tésével, a jó előre beharango­zott ellenintézkedésekkel az egész térség instabillá válhat. A szaporodó erődemonstrá­ciók, görög és török harci gé­pek leszállása a szigeten, az anyaország vezetőinek kihívó vizitje és az ankarai fenyege­­tődzés, hogy török Ciprust magához csatolja, a legros­szabbat vetítette előre. Ehh­e képest kedvező fordulat a­­ cosiai engedékenység, hag­y már nem a sziget demilitari­zálásához, hanem a rendezési tárgyalások folytatásához köti a rakétatelepítés elhalasztását. A Kleridesz-kormány megis­mételt kezdeményezése a har­ci gépek repülési tilalmáról is azt érzékeltette, nem akarja pattanásig feszíteni a húrt. Amikor most a ciprusi török vezető újból előrukkolt a kon­föderáció ötletével, jelezte, hogy a megbeszélésektől im­már nem zárkózik el. A holt­pontról a nicosiai „nem" elle­nére is talán kimozdulhat az ügy. Persze még sokáig eltart­hat, míg a szigetországi görö­gök és patrónusok is belátják, hogy a laza, de szabályozott együttélés még mindig jobb a mindennapos konfliktus koc­kázatánál. •K. K. Két állam konföderációja Cipruson? Denktas is próbálkozik 1998. SZEPTEMBER 1. KEDD Albright is kampányol Boszniában Támogatás csak reformereknek Reuters_________________ A daytoni békemegállapodás felülvizsgálata szóba sem jö­het, a szerződés minden rész­letét tiszteletben kell tartani, különös tekintettel a boszniai főváros multikulturális jellegé­nek visszaállítására - mondta Madeleine Albright kétnapos boszniai látogatásán. Az ame­rikai külügyminiszter felszólí­totta a politikusokat, hogy minden feltételt teremtsenek meg a Szarajevóból elmene­kült és elűzött emberek vissza­térésére. Albright megbeszélést foly­tatott Alija Izetbegoviccsal és Kresimir Zubakkal, a hor­­vát-bosnyák föderáció két tagjával, Momcsilo Krajisnik szerb elnökségi taggal viszont nem volt hajlandó találkozni. Mint mondta, azokkal nincs mit tárgyalni, akik nem fogad­ják el a daytoni megállapodást. Ugyanakkor Albright nyíltan támogatásáról biztosította a reformernek tartott boszniai szerb vezetőséget, Biljana Plavsics elnök asszonyt és Mi­­lorad Dokic miniszterelnököt. Közölte: azok, akik az említett politikai irányvonalra szavaz­nak, számíthatnak az Egyesült Államok anyagi támogatására, amiből nem részesülnek a ke­ményvonalas politikusokat tá­mogató közösségek. Az ameri­kai külügyminiszter ezzel a ki­jelentésével bekapcsolódott a szeptember 12-ei önkormány­zati választások kampányába. Adatok Sakic ellen MTI_____________________ Az amerikai kormány olyan dokumentumokat adott át Zágrábnak, amelyek Wa­shington szerint elősegíthetik a jasenovaci usztasa haláltábor egykori vezetője elleni pert - jelentette be hétfőn a horvát külügyminisztérium. A hivatalos tájékoztatás szerint David Schaeffer, az amerikai kormány háborús bűnökkel foglalkozó, nagykö­veti rangú különmegbízottja adta át a dokumentumokat Mate Granic horvát miniszter­elnök-helyettesnek és külügy­miniszternek. A dokumentu­mokról csak annyit tudni, hogy azokat amerikai kormányszer­vek archívumában őrizték eddig. Granic kijelentette: Horvátország abban érdekelt, hogy a legmagasabb jogi kö­vetelményeknek megfelelő objektív eljárást folytassanak le Dinko Sakic ellen. Perelnek a volt kényszermunkások Nem fizetnek a német cégek MH-Berlin________________ Egykori németországi kény­szermunkások bírósági pa­naszt nyújtottak be az Egye­sült Államokban több német cég ellen - közölték az áldoza­tokat képviselő ügyvédek, a New York-i Ed Fagan és a müncheni Michael Witti. Az érintett cégek közé tartozik a BMW, a Volkswagen, a Daim­ler-Benz, a Siemens, a Krupp, a MAN és a Leica,. Ed Fagan szerint a német iparvállalatok a kényszermun­kán keresztül hasznot húztak a holocaustból. Mint Michael Witti kifejtette, a bírósági pa­nasz annak az „érthetetlen el­lenállásnak” a következmé­nye, amellyel a német nagy­­vállalatok vonakodnak bért és kárpótlást fizetni egykori kényszermunkásaik teljesít­ményéért. A Volkswagen elnöke, Fer­dinand Piech hétfőn megerő­sítette a cég korábbi szándé­kát, hogy magánalapítványt hoznak létre a kényszermun­kások kárpótlására. Ez a „hu­manitárius” segítség azonban nem jelenti a kártérítésre való jogviszony elismerését, hang­súlyozta Piech. A BMW, ahol mintegy húszezer kényszer­­munkás dolgozott a második világháború idején, valamint a Siemens, amely 1944-ben 50 ezer kényszermunkást foglal­koztatott, szintén jelezte ko­rábban, hogy hajlandó jóváté­telt fizetni egy közös alapba. „A Daimler-Benz mélysége­sen sajnálja a kényszermunká­sok szenvedését”, nyilatkozta a cég szóvivője, de mint hozzá­tette, nem látnak jogi kötele­zettséget kártérítés fizetésére. A szóvivő utalt arra, hogy a Daimler-Benz 1988-ban több mint 20 millió márkát fizetett különböző szervezeteknek kényszermunkások foglalkoz­tatása miatt. •S.A. Dél-Afrika új világrendet akar MTI_____________________ Thabo Mbeki, a Dél-Afrikai Köztársaság alelnöke a sze­génység elleni globális táma­dás megindítására szólította fel hétfőn Durbanben az el nem kötelezett országokat. A szervezet szerdán kez­dődő csúcstalálkozóját elő­készítő külügyminiszteri ér­tekezleten a politikus hang­súlyozta: az el nem kötelezet­teknek felül kell vizsgálniuk a nemzetközi szervezetek­hez, például a Kereskedelmi Világszervezethez, illetve a Világbankhoz fűződő kap­csolataik jellegét is. „A nem­zetközi szervezetek úgy ke­zelnek bennünket, éhezőket, mint gyermekeket a felnőt­tek világában. Egy új, virágzó és fejlett világrendet kell lét­rehoznunk” - mondta Mbe­ki. Az el nem kötelezettek soros elnöki tisztségét szer­dán átvevő Dél-afrikai Köz­társaság a fejlett Észak és a fejlődő Dél közötti kapcsola­tok átalakítását tekinti egyik legfontosabb feladatának.

Next