Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-01 / 230. szám

1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Április 4. a közös NATO-ünnep Martonyi az Ikarus érdekében is lobbyzott Magyarországnak nem tö­rekvése, hogy előrehozza a NATO-bővítés időpontját az év elejére, de üdvözöl min­den olyan lépés, amely ebbe az irányba hat - válaszolta tegnap a Magyar Hírlap kér­désére az amerikai útjáról hazatérő magyar külügymi­niszter. Martonyi János New Yorkban és Washingtonban folytatott tárgyalásokat, és felszólalt az ENSZ közgyűlé­sében. Tegnapi sajtótájékoz­tatóján kifejtette, hogy Strobe Talbott helyettes ál­lamtitkárral folytatott eszme­cseréjén abban állapodtak meg: a dolgok rendes mene­tét követik majd a NATO bő­vítésekor, amely ma már „in­kább technika, mint politi­ka”. „Nem fogunk azért ápri­lis 4-éig várni, hogy a NATO 50. születésnapján érjük el a tagságot. Ha lehetséges, már teljes jogú tagként ünnepe­lünk” - mondta a külügymi­niszter. Martonyi tárgyalt Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, akinek kifejtette, hogy Ma­gyarország, hozzájárulásához képest meglehetősen alul­képviselt az ENSZ-ben, ahol összesen kilenc magyar ál­lampolgár dolgozik, egyikük sem vezető pozícióban. Mar­tonyi ígéretet kapott a főtit­kártól arra, hogy a helyzet változni fog. Az ENSZ-ben a külügymi­niszter 18 kétoldalú találko­zót bonyolított le. Közülük kiemelte a jugoszláv külügy­miniszterrel lezajlott megbe­szélést, amely hosszú idő óta az első miniszteri szintű kap­csolatfelvétel volt. „A koszo­vói helyzetért a felelősség az elkövetkező hetekben a jugo­szláv kormányt terheli” - kö­zölte a magyar külügyminisz­ter, hozzátéve: lehetőséget lát arra, hogy az ENSZ BT hatá­rozatának a jugoszláv kor­mány eleget fog tenni. Marto­nyi aláhúzta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a mindenkori szituációtól és a vajdasági ma­gyarság helyzetétől függnek. Ugyancsak régóta nem volt kétoldalú párbeszéd az iráni és a magyar diplomácia között. Martonyi közölte irá­ni kollégájával New York­ban, hogy Magyarország szá­mára rendkívül pozitív jelzés lenne, ha Irán megvásárolna ezer Ikarus buszt. Martonyi üzletemberek­kel találkozva arra hívta fel a figyelmet Amerikában, hogy az orosz válság miatt nem csökkent a magyarországi befektetések üteme, sőt - tet­te hozzá - a földrajzi átrende­ződések miatt akár növeke­dés is elképzelhető. A kül­ügyminiszter úgy tapasztalta, hogy elmúlt az „orosz hiszté­ria”, és az üzleti világ látja, hogy Magyarország az EU- val és nem Moszkvával áll szoros üzleti viszonyban. • Ú. M. Letartóztatások Korzikán FOTÓ: REUTERS - ETERNO Fegyvereket és robbanóanyagot talált a rendőrség tegnap Charles Pieri korzikai nacionalista vezető lakásán. Őri­zetbe vételét kivonult hívei sem akadályozhatták meg. Az akció során összes hat embert tartóztattak le Jóváhagyott nagykövetek Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága tegnap támogatta Kádár László kairói, Pálmai Géza dublini és Perényi János strasbourgi nagyköveti kine­vezését, bár az utóbbi sorsáról tartott szavazáson az MSZP és az SZDSZ képviselői nem vettek részt, a bizottság sza­bad demokrata alelnöke pe­dig tartózkodott. A zárt ülésen az ellenzék nem Perényi személyét kifo­gásolt. A képviselők nem tar­tották elegánsnak olyan nagy­követ visszaküldését előző ál­lomáshelyére, aki közben a fogadó nemzetközi szervezet kvázi alkalmazottja volt, más­részt aggályosnak ítélték, hogy a nem menetrendszerű váltás komoly károkat oko­zott Magyarországnak. Peré­nyi ugyanis az ellenzék tudo­mása szerint még nagykövet­ként budapesti engedély nél­kül kölcsönt kért a nemzetkö­zi szervezettől, azon házat vett Strasbourgban, majd mandátuma lejártakor, 1995- ben nem tért haza, hanem az ET­ szakértőjeként dolgozott tovább, bár hivatalosan végig a Külügyminisztérium állo­mányába tartozott. Magyarországot a váltás miatt hátrányok érték, nyilatkozta lapunknak Bár­sony András, a külügyi bizott­ság szocialista tagja, az ET po­litikai bizottságának elnöke. A politikus elmondta, hogy eddig a magyar nagykövet ve­zette az úgynevezett GP-50 bizottságot, amely az ET megalakításának 50. évfordu­lójáról megemlékező, jövő májusban Budapesten rende­zendő ünnepi közgyűlést és a miniszteri bizottság 104. ta­nácskozását készítette elő. Braun Gyulát 1996-ban ne­vezték ki Strasbourgba, tehát jóval a szokásos idő letöltése előtt hívták vissza. A visszahí­vás azonban azt jelentette, hogy Magyarország elveszí­tette a bizottság elnöki tisztét; az ET parlamenti közgyűlése és a miniszteri bizottság ugyanis hétfőn Görögország­ban úgy döntött, hogy a testü­let élén a hazahívott magyar nagykövet helyét a hazánkat az angol ábécében követő Iz­­land misszióvezetője veszi át. Ez pedig egyértelmű presz­tízsveszteség. Kádárt és Pálmait egyhan­gúlag támogatta a bizottság. Dublinba egyébként eredeti­leg Pap László, Kovács László volt külügyminiszter kabinet­­főnöke volt a jelölt. Már bi­zottsági meghallgatásának az időpontja is ki volt tűzve, ám jelölését a Külügyminiszté­rium néhány nappal Martonyi János hivatalba lépése után visszavonta. Az MH informá­ciói szerint Pap sorsáról is megszületett már a döntés: az isztambuli és montreali főkonzuli posztot ajánlották fel neki, és ő az utóbbit vá­lasztotta. • IIII. Cs. Csatasorba áll az Europol A számítógépes adatbázis csak 2001-től lesz teljesen működőképes Ma megkezdi működését az Európai Unió „rendőrsége”, az Europol. Az Europol „agyának” szánt mindentudó számító­­gépes adatbázis azonban technikai okok miatt legkorábban csak 2001-ben lesz teljesen működőképes - tudta meg lapunk a szervezet hágai székhelyén. Jövőre akár magyar összekötő tiszt is dolgozhat az ügynökség főhadiszállásán. MH-Brüsszel______________ A bűnözés elleni csodafegyver vagy csupán egy újabb szer­vezet? - csak a jövő mondja meg, mit alkottak az Európai Unió tagállamai, amikor a nyugtalanító méreteket öltött nemzetközi bűnözés elleni ha­tékonyabb fellépés jegyében létrehozták a közös európai rendőrséget. Már az is siker, hogy többszöri csúszás után ma végre életbe lép az Euro­pol Konvenció és a hágai köz­pontú ügynökség végre hi­vatalosan is működőképes le­het. Bár a tagországok 1992- ben a maastrichti szerződés­ben megállapodtak a szuper­rendőrség létrehozásáról, csaknem hét évet kellett várni arra, hogy az ambiciózus terv testet öltsön. Az Europol megteremtésé­vel a tizenötök az eddigi leg­merészebb lépést teszik meg a bel- és igazságügyi együttmű­ködésben, ami azért nagy szó, mert az EU-tagok az úgyne­vezett harmadik pillérnél min­dig is óvakodtak nemzeti jog­köreik akár a legkisebb szele­tét is átengedni a közös intéz­ményeknek. Az Europol sem nyirbálja majd meg a nemzeti rendőr­ségek hatáskörét, csupán az lesz a feladata, hogy a tagor­szágok illetékes hatóságainak munkáját segítse. Az EU rendőrsége akkor juthat szóhoz, ha két vagy több tagállamot érintő ügyről van szó és a szervezett alvilág jelenlétére utaló jelek vannak. A hágai központú szervezet profiljába az illegális drogke­reskedelem, a radioaktív és nukleáris anyagok csempésze­te, az embercsempészet, lo­pott autókkal és emberi szer­vekkel folytatott tiltott keres­kedelem és a szervezett bűnö­zéssel összefüggő pénzmosási akciók tartoznak. Mihelyt szervezeti háttere megengedi, az Europol a terrorizmus elle­ni nemzetközi erőfeszítések­ből is kiveszi majd részét. Lapunknak nyilatkozó szakértők felhívták a figyel­met arra, hogy az Europol az Interpollal szemben jóval szé­lesebb együttműködési kere­tet jelent, lévén utóbbi csak az egyes országok rendőrségi kooperációjának a színtere. A nemzetközi alvilágnak ugyanakkor jó hír, hogy a tel­jes kiépülésig még jó ideig várni kell. Az Europol lel­kének számító számítógépes adatbázis technikai okok miatt csak 2001-ben lesz telje­sen működőképes. Az Europol másik előnye, hogy a szakértelem legszéle­sebb skáláját nyújtja: a jelenleg 155 fős egységben rendőrök, vámtisztviselők, csendőrök, bevándorlási kérdésekkel fog­lalkozó tisztviselők kapnak helyet az EU minden tagor­szágából. Az eurorendőrséget költségeit a tagállamok éves nemzeti bruttó termékük alap­ján fedezik. A költségvetés idén 9,98 millió ECU. A tagjelölt országok egy­előre kívülről nézik az Euro­pol formálódását, hiszen a részvételnek a szervezet mun­kájában a teljes jogú EU-tag­­ság az előfeltétele. • Gyávai Zoltán Meciar visszavonul • Folytatás az 1. oldalról Tegnap délután benyújtotta lemondását Zdenka Kramp­­lová szlovák külügyminisz­ter. Kramplováról régóta köztudott, hogy kanadai nagykövetnek készül. A megbízólevelét még szerdán kellett volna átvennie az ál­lamfői jogkörökkel rendel­kező Vladimír Meciartól, de Meciar nem ment el a ceremóniára. Lapértesülések szerint Kramplová mellett diplomáciai pályára készül a belügyminiszter, a kulturális és a földművelési miniszter is. Bukása ellenére a Meciar­­kabinet tovább folytatja az új nagykövetek kinevezését, amihez már a választások előtt hozzálátott. Keddre elkészül mind a kormányprogram, mind a koalíciós szerződés első vál­tozata - ez a jövendő szlovák kormány két legerősebb pártja, a Szlovák Demokrati­kus Koalíció és a Demokrati­kus Baloldal Pártja elnöke első hivatalos,­­ kétoldalú tárgyalásának a fő eredmé­nye. Mikulás Dzurinda és Jozef Migas nem titkolták, hogy a megbeszélésen már konkrét nevek is felve­tődtek. A kabinet szerkezetének esetleges átalakítása csak ak­kor kerülhet napirendre, ha megszületik a megállapodás a jelenlegi miniszteri székek betöltéséről. A Magyar Koalíció Párt­jának (MKP) vezetői is rend­kívül óvatosan fogalmaztak a kormány összetételére vo­natkozó kérdésekre válaszol­va. Csáky Pál alelnök hang­súlyozta: a párt elnöksége hétfői határozatának értel­mében tartózkodni akarnak minden olyan kijelentéstől, amely akár ellenük, akár jö­vendő koalíciós partnereik ellen felhasználható lenne a nacionalisták részéről. Ami a kormány teendőit illeti, az MKP számára az el­sődleges teendő az EU-tag­­ság politikai feltételeinek tel­jesítése, beleértve a kisebb­ségi nyelvtörvény megalko­tását is. Egyedül a Polgári Egyetértés Pártja hangoztat­ja nyíltan, hogy igényt tarta­na az ország három fő közjo­gi méltósága valamelyikének székére, de leginkább Ru­dolf Schustert szeretné az ál­lamfői palotába bejuttatni. • Sándor Eleonóra Többe kerülne elköltöztetni a Nemzeti Színházat Levonultak a mélyépítők Mától csak őrzik a Nemzeti Színház Erzsébet téri építési terü­letét, az építkezés két hete áll, a mélyépítők ma vonulnak le a területről. Többe kerülne a Nemzeti Színház új helyen törté­nő felépítése, mint a már megkezdett építkezés takarékos be­fejezése - derül ki azt építkezést felügyelő kormánybiztosi iroda számításaiból. A munka Erzsébet téri helyszínén az előbbi esetben mélygarázs épülne, ahol egyetlen parkolóhely kialakítása 20-30 millió forint lenne. A kormánybiztosi iroda szá­mításai szerint, ha idei áron 13 milliárd forintot szánnak az új helyszínen felépítendő épület­re, a költségekhez akkor is hozzá kell adni az Erzsébet térre költendő 3 milliárdot, te­hát a színház mai áron már 16 milliárdba kerülne. A jelenlegi tervek szerinti teljes kiépítéshez 17,2 mil­­liárdra lenne szükség. Ebben az összegben benne van a buszpályaudvar kitelepítésé­hez átadandó félmilliárd forint is. S ha a megtakarításokat is figyelembe veszik, akkor mai áron 15,7 milliárdba kerülne az építkezés - állítja az iroda. Ha a kormány úgy dönt, hogy megépüljön a Nemzeti, de kevesebb pénzből és más helyszínen - a Mai Nap kor­mányzati forrásokra hivatkoz­va a Városligetet jelöli meg az új helyszínként -, a közbeszer­zési eljárásokat, a pályáztatá­sokat figyelembe véve legko­rábban csak 2003-ra lenne át­adható az épület. A kormány azonban dönt­het úgy is, hogy nem épül meg a színház, ebben az esetben az Erzsébet téren - mint az már korábban is nyilvánosságot kapott - csak szint alatti par­kolót lehet építeni. Információnk szerint eddig 1,8 milliárd forint értékű anyag és munka „épült be” a tulajdonképpeni alapokba. Ahhoz, hogy a jelenlegi hely­színből parkolóház legyen, szakértők szerint minimum még 1,2 milliárdot rá kell köl­teni. Ebben az esetben 20-30 millió forintba kerülne egy ga­rázshely. A lapunk által meg­kérdezett kivitelezők szerint mélygarázsépítésnél 1,5 vagy extra költségeket is figyelem­be véve 2 millió forintból tud­nak megépíteni egy gépkocsi­ra jutó parkolóhelyet. Az építkezés két hete áll, a mélyépítők ma levonulnak a terepről, ezután csak őrzik a területet. Fiala István kor­mánybiztostól tudjuk, hogy a generálkivitelezésre beadott pályázatokat előreláthatóan november 4-éig bírálják el. A pályázathirdetés idejét egyébként azért tolták el az eredetinél későbbre, mert a színház kivitelezéséhez ren­delkezésre álló források jelen­leg csak a 64 százalékát fede­zik az igényeknek, ezért a folytatáshoz kormányzati döntés szükségeltetik. Információnk szerint a kor­mány elé a kormánybiztosi iroda által elkészített öt javas­lat kerül, melyből négy az építkezés folytatását valószí­nűsíti: vagy csökkentett költ­ségekkel vagy későbbi átadási határidővel. Az ötödik új helyszín keresését javasolja. Fiala szerint, ha a már elter­vezett megtakarításokkal a te­átrum költségei csökkenthe­tők, az építkezéshez szükséges pénzek 75 százaléka állna ren­delkezésre. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitká­ra a Nemzeti Színház új hely­színével kapcsolatos találgatá­sokra nem kívánt reagálni. Minden találgatás, ami megje­lenik a Nemzeti kapcsán, s amelyek sokszor politikai szí­nezetet öltenek, csak ártanak a színház ügyének - mondta. • Iván Gizella A Postabank felfüggesztette a Kurír kiadását Ma csak négy oldalon és Csütörtöki Kurír néven jelent meg a Kurír című napilap, miután a Postabank felfüggesztette az újság kiadását. A hitelintézet megszüntette a nem Postabank-tulaj­donban lévő Magyar Narancs további finanszírozását is. A Ku­rír főszerkesztője lapunk kérdésére elmondta, igyekeznek elad­ni a lapot a korábban érdeklődő befektetőknek. A Postabank felfüggesztette a Kurír és a Rejtvény Kurír kia­dását, illetve a nem a bank tu­lajdonában lévő Magyar Na­rancs további finanszírozását. A bank igazgatóságának köz­leménye szerint a Postabank a sajtóportfólió egyes elemeinél a veszteségek finanszírozását nem tudja vállalni. A döntést Németh Krisztina sajtóreferens és Kőhalmy Alf­­rédné, a Postabank vezérigaz­gató-helyettese közölte a lapot kiadó P & B Média Rt. vezér­­igazgatójával, Németh Péterrel és a cég vezető munkatársaival. Ezzel egy időben felfüggesztet­ték a napilap mintegy hetven alkalmazottjának munkaviszo­nyát is. Németh Péter nem kí­vánta kommentálni lapunk ér­tesülését, amely szerint kérdé­ses, miként utasíthatták a Pos­tabank vezetői a P & B-t a Ku­rír kiadásának felfüggesztésé­re, amikor a bank csak 30 szá­zalékos tulajdonosa a P & B-t birtokló Press 2000 Kft.-nek. A Kurír hat év nyereséges működés után az utóbbi két évben veszteséges volt. Idén 100 millió forint körüli veszte­séget produkált - mondta Szűcs Gábor, a Kurír főszer­kesztője a TV2 Tények című műsorában. Ezt az információt más források nem erősítették meg. Szűcs lapunk kérdésére elmondta, a döntés után igyekeznek eladni az újságot a korábban érdeklődő befek­tetőknek. A főszerkesztő ésszerűbb­nek tartotta volna, ha a felfüg­gesztés helyett eladják a lapot. Szűcs kiemelte, nem a Kurír a legveszteségesebb Postabank­lap. A banktitok a mai napig kötelez, így nem nyilatkozha­tok a Kurír működését és üz­letmenetét érintő ügyekről - közölte lapunkkal Murányi Róbert, a P & B Média Rt. ki­zárólagos tulajdonosa, a Press 2000 Kft. egykori ügyvezető igazgatója. A kérdésre, hogy délután öt óra körül miről tárgyaltak a szerkesztőségben Schmuck Andor szocialista politikussal, Szűcs Gábor úgy válaszolt: Schmuck erre járt és kifejezte őszinte együttérzését, ennél többre nem mentünk. A fő­­szerkesztő természetes magán­­személyként lapkiadási joggal rendelkezik, így a mai csök­kentett oldalszámú Csütörtöki Kurír magánkiadásban jelenik meg 9 forint 10 filléres áron. A Kozmopousz Rt. tulajdo­nában lévő Magyar Narancs következő számai mindenkép­pen megjelennek, tehát szó sincs a hetilap megszűnéséről - mondta Makai József főszer­kesztő. Hozzátette: a szerkesz­tőség pillanatnyilag azt tartja a legfontosabbnak, hogy a tulaj­doni viszonyok tisztázása után olyan befektetőt keressenek, aki hosszú távon nyugodt kö­rülményeket biztosít. „Máris többen jelezték érdeklődésü­ket, a részletekről azonban egyelőre nem kívánok nyilat­kozni” - fogalmazott Makai. • Jó. S.­S. F. I. __ *______ _ ___ X - -Imr Lm I lLr Ihi fmk­ Vr IV * ^|Mm Budapest belvárosában^^^^^^^^jpPP mjAw' (Váci utca 16.) pP^ 200 és 2000 m2 közötti IDnnATPPMI FTPIj I ini mJ Jrwk I Lm jjj^l %Jr mm Lm I Lm IVi INFORMÁCIÓ: Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda 1055 Budapest, Balaton u. 16. Tel.: 269-3575, fax: 269-3581 E-mail: hidasi@mail.datanet.hu

Next