Magyar Hírlap, 1999. szeptember (32. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. SZEPTEMBER 1., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Robbantás a Kremlnél MTI_____________________ Moszkvában, a Kreml tőszom­szédságában lévő Manyézs tér bevásárlóközpontjában rob­banás történt kedden este: egyes értesülések szerint há­rom ember súlyosan, tíz pe­dig könnyebben megsebesült. Más források 15-20 sérültről számolnak be. A robbanás az első hírek szerint a föld alatti szupermo­dern és méregdrága bevásárló­központban történt, amely közvetlenül a Sándor-kert mellett található. A detonáció állítólag az egyik, a negyedik föld alatti szinten lévő játékte­remben következett be, az egyik automata robbant fel. A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség, illetve a bizton­sági szolgálatok, s teljesen le­zárták a környéket, még a metrólejáratokat is. Rengeteg mentő- és tűzoltóautó is érke­zett a Manyézshoz: állítólag a mentők húsz rohamkocsival vonultak ki a sebesültek elszál­lítására. Az első értékelések sze­rint nem kizárt, hogy a helyi idő szerint este nyolc órakor történt nagy erejű robbanás terrorakció volt. Jurij Luzs­­kov moszkvai polgármester a robbanás helyszínén azt nyi­latkozta, hogy egyértelműen terrorcselekmény, vandál ak­ció történt a bevásárlóköz­pont felülről számítva har­madik szintjén. Szavai szerint a szakértők 150 gramm TNT- re becsülik a pokolgép rob­banóerejét, de azt egyelőre nem tudják, hogy profi akció­ról, avagy házilag készített robbanószerkezetről van-e szó. Luzskov fokozott óva­tosságra, éberségre intette a moszkvaiakat, s arra kérte az orosz főváros lakóit, hogy ha bármilyen gyanús tárgyat fe­deznének fel, azonnal értesít­sék a hatóságokat. Manyézs tér, tegnap este FOTÓ: MTI/AP - ALEKSZANDR ZEMLJANYICSENKO Tudjman nincs a listán Reuters/MTI______________ Franjo Tudjman horvát elnö­köt nem vádolja titokban a Hágai Nemzetközi Törvény­szék -jelentette ki a Vecern­­ji List című zágrábi napilap­nak Graham Blewitt, a tör­vényszék főügyészhelyettese. A legnagyobb példány­­számú horvát napilapban Louise Arbour helyettese új­ságírói agyszüleménynek ne­vezte a Dani című szarajevói hetilapnak azt a hírét, hogy a Hágai Nemzetközi Törvény­szék titkos vádemelési listá­ján szerepelne a horvát ál­lamfő neve. Ausztriában a külügymi­nisztérium és a hadsereg re­ménykedik, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezérkari főnökének, Momir Talicsnak múlt heti bécsi letartóztatása nem jár majd negatív követ­kezményekkel - írta kedden a Die Presse című bécsi lap. A cikk­ szerint Bécsben aggodalmat, sőt bizonyos in­gerültséget váltott ki, hogy a hágai ENSZ-törvényszék ál­tal körözött Talics táborno­kot éppen az osztrák fővá­rosban tartóztatták le. Fel­merült a kérdés, hogy miért nem indulása előtt, a szara­jevói repülőtéren fogták el. Az osztrák külügyminiszté­rium főtitkára, Albert Ro­han ennek okát abban látja, hogy a boszniai SFOR béke­­fenntartó egységek ilyen ügyekben „még mindig tar­tózkodóak”. Német márka a koszovói valuta Nem készültek el a lebombázott dunai átkelők A koszovói ENSZ-adminisztráció vámellenőrzést vezetett be az Albánia és Macedónia felé eső határon, és hivatalos fizető­eszközzé nyilvánította a német márkát. Újvidéken késik a du­nai pontonhíd felépítése, amely enyhítene az átkelőhajókra utalt több tízezer polgár gondjain. MH-Újvidék______________ A Bernard Kouchner irányí­totta ideiglenes koszovói ENSZ-kormányzat tegnap ti­zenöt vámtisztet küldött az al­bániai és a macedóniai határ­ra, ahol szeptember elsejétől nyilvántartásba veszik az ed­dig szabadon beáramló árut. A tartományi adminisztráció az üzemanyagra, a dohányáru­ra és a szeszes italokra vet ki vámokat. A tervek szerint az év végéig 70-80 millió márkát gyűjtenek be, s ez lesz a tarto­mány egyetlen bevétele. A belgrádi kormány több­ször is bírálta a nemzetközi békeerőket, amiért a jugoszláv haderő távozása után meg­szűnt a határok ellenőrzése, és a két déli szomszéd államból nemcsak az utasok - köztük az albániai fosztogató bandák tagjai - érkeztek akadálytala­nul, hanem mindenféle áru­cikk, sőt a kábítószer is. Az új intézkedés azonban aligha ta­lál lelkesedésre Belgrádban, mert ott saját vámtisztjeik visszahelyezését követelik. A Belgrád által kifogásolt másik intézkedés, hogy a pristinai ENSZ-adminisztráció szep­tember elsejétől hivatalos fize­tőeszközzé nyilvánította a né­met márkát, amely már eddig is csaknem kiszorította a jugo­szláv dinárt. A szerb belpolitikai színté­ren továbbra is a rendkívüli választások kiírása áll a figye­lem központjában. Vuk Dras­kovics tegnapi sajtóértekezle­tén ismét síkraszállt az előre­hozott választások mielőbbi megtartása mellett, és bírálta a konkurens ellenzéki tömörü­lés, a Szövetség a Változásért (SP) vezetőit, akik újabban szintén elfogadnák a megmé­rettetést. Draskovics szerint az SP vezetői máris megszegték a nagygyűléseken elhangzott ígéretüket, hogy Milosevics tá­vozása előtt nem lehet szó vá­lasztásokról, és hogy szeptem­ber 3-áig megbuktatják az el­nököt. A kormánypártok to­vábbra is azon az állásponton vannak, hogy „jelenleg fonto­sabb dolguk van, ám ha az el­lenzék követeli, ők nem ellen­zik a választásokat”. A NATO-légicsapások so­rán Duna-hidak nélkül maradt Újvidéken szeptember 1-jére, a tanév kezdetére ígérték az első pontonhíd átadását, a munkálatok azonban minden jel szerint több hetet késnek majd. Tegnapig megérkezett a belgrádi hajógyárból az a hat uszály, amelynek fedélzetén kétszer két méteres beton út­testet és a kettő között egy gyalogossávot képeztek ki, az összeszerelés és az uszályok ki­­ponyvázása azonban sok időt vesz igénybe. A szerkezetet az elsőként lerombolt vashíd, az egykori Tito marsall híd mel­lett állítják fel, és Újvidék vá­rosközpontját köti majd össze Péterváraddal. Az uszályokat a második világháborúban le­bombázott vasúti híd pillérei­hez rögzítik. Ezekre a hídlá­­bakra az év végéig valószínű­leg felépül egy gyaloghíd is. Az újvidéki elöljáróság még nem döntötte el, hogy a pontonhí­­don a buszok és az élelmiszert szállító teherautók mellett közlekedhetnek-e magángép­kocsik is. Jelenleg kéttucatnyi átkelőhajó és csónak szállítja a két part között a város polgá­rait, ám a hajóknak a ponton­híd megépülése után is nyil­vánvalóan sok utasuk lesz. A szerémségi oldalról sokan Új­vidékre járnak át dolgozni. • J.G. B. ( MH-összefoglaló___________ A Szlovákiában szeptember elsején hatályba lépett nyelv­törvény az ország települései közül összesen 638 falvat és várost érint - ennyi azon hely­ségek száma, amelyekben a nem szlovák nemzetiségű pol­gárok aránya eléri a szükséges húsz százalékot. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) tá­mogatása nélkül megszületett kódex rendelkezései csak a húszszázalékos küszöb elérése esetén alkalmazhatók. A Szlovák Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a magyar nemzetiségű lakosok aránya a nyelvtörvény hatálya alá eső 638 település közül 512-ben éri el a húsz százalékot. 68 telepü­lésen a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban pedig az ukrán nemze­tiségű lakosság húsz százalé­kot elérő jelenléte miatt ér­vényesíthetők a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései. A nyelvtörvényről nyilat­kozott a pozsonyi Új Szónak Orbán Viktor miniszterel­nök, aki kijelentette: „Ked­vetlen voltam, amikor a nyelvtörvény végleges for­máját megismertem.” A kor­mányfő akkor úgy gondolta, hogy ez a nyelvtörvény nem használ a szlovák-magyar kapcsolatoknak. „De miután már túl vagyunk rajta, talán úgy kell a helyzetet felfogni, hogy nem az számít, hol va­gyunk, hanem az, hová tar­tunk.” A lap kérdésére vála­szolva elismerte: komoly ag­gály, hogy a jelenlegi helyzet akár évekre bebetonozódhat, de az itteni magyarok ennek az aggodalomnak hangot is adtak. Több mint 600 települést érint a jogszabály Hatályos a szlovák nyelvtörvény Közvetítene a Külügyminisztérium A külügyi tárca felajánlja közvetítési készségét annak érdekében, hogy az Ideiglenes Nemzeti Tanács, illetve a vajdasági magyarság regisztrációja kapcsán kialakult sajnálatos vita elsimuljon, s az el­lentétekre sikerüljön közös megoldást találni - mondta kedden Bu­dapesten Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitká­ra az MTI-nek. Nyilatkozatában a politikus kifejtette: a vajdasági magyar szervezetek közös autonómiakoncepciójában az Ideiglenes Nemzeti Tanács kérdése nem volt egységesen elfogadott intéz­mény, s ez különösen a VMSZ és a VMDP közötti vitákat élezte ki. Németh Zsolt szerint nem múlt el teljesen a veszélye annak, hogy a vajdasági magyarság - egy NATO-tagország kisebbsége­ként - ugyanarra a sorsra jut,mint a koszovói albánok. Ezért is rendkívül fontos, hogy hosszú távú megoldás szülessen a jugo­szláviai demokratizálódásra, illetve a nemzeti kisebbségek jo­gainak védelmére - emelte ki a politikus. Pozsonyi döntés a hídról A szlovák kormány kedden jóváhagyta a Párkány és Eszter­gom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria híd újjáépíté­séről szóló egyezményt, és felhatalmazta Mikulás Dzurinda mi­niszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szep­tember 16-án írja alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Miklósi Péter, aki Csáky Pálnak, a kormány emberi jogi, kisebbségi és regionális ügyekben illetékes alelnökének szóvi­vője, az MTI pozsonyi tudósítóját tájékoztatva elmondta: az aláírás előreláthatólag a két miniszterelnök már ismert elkép­zeléseinek megfelelően, a csonka híd rompillérjeinek tövé­ben, egy Dunán úszó hajó fedélzetén történik. Az V. kerület nem támogatja a főváros elképzelését a konferencia-központról Erzsébet téri gödörvita Meghiúsulhatnak a főváros elképzelései az Erzsébet tér rendezéséről. A kultusztárcá­val a napokban folytatódó tárgyalásokon a főváros to­vábbra is konferenciaterem építését szorgalmazza, de sem a kormány, sem az V. ke­rületi önkormányzat nem tá­mogatja ezt az elképzelést. A héten ismét tárgyalóasz­talhoz ül a kultusztárca és a fő­városi önkormányzat, hogy rendezzék az Erzsébet téri gö­dör ügyét. A legutóbbi egyez­tetésen a felek csupán azt kö­zölték egymással, hogy ki mit szeretne a félbemaradt Nem­zeti Színház alapjainak helyén. A főváros változatlanul ki­tart amellett, hogy konferen­cia-központ létesüljön az Erzsébet téren, a kormány viszont parkot látna szívesen a Deák tér mellett. A kul­tusztárca az V. kerület ren­dezési tervére hivatkozik, amely színházat vagy zöldte­rületet engedélyez a belvá­rosi gödör helyére. Értesüléseink szerint a kormány csupán abban ért egyet a fővárossal, hogy ne temessék be a gödröt, hanem vállalkozói alapon mélyga­rázst alakítsanak ki a abból. A főváros azonban most is bankgaranciát kér a kor­mánytól arra, hogy valóban elkészül a beruházás. A kor­mány ezt nem tartja szüksé­gesnek. Városházi források szerint bizonyos, hogy november 6- áig, vagyis amíg az államnak vissza kell szolgáltatnia az in­gatlant a főváros számára, semmi változás nem történik a téren. Nagy valószínűséggel az idei teret is jelenlegi állapo­tában vészeli majd át a gödör. A főváros most arról is egyez­kedik a kormánnyal, hogy fel­számítsanak-e kötbért. Az V. kerületi önkor­mányzat nem akar konferen­cia-központot látni az Erzsé­bet téren, ragaszkodnak a rendezési tervben rögzített közparkhoz. Hozzájárulásuk nélkül pedig semmi nem épülhet ott. Ennek ellenére még senki nem kereste meg a kerületet - tájékoztatta la­punkat Karsai Károly polgár­­mester. Karsai elmondta, nem politikai okokból for­dulnak szembe a fővárossal és állnak a kormány állás­pontja mellé. A tér eddig is közpark volt, és nem kíván­ják tovább növelni a túlzsú­folt belváros beépítettségét. Karsai szerint a főváros el­képzelései is teljesülhetné­nek, ha föld alatti konferen­ciaközponttá alakítanák át a Nemzeti alapozását. Az in­tézményt összekapcsolhat­nák a megürülő Volán busz­­pályaudvarral, amely műem­léki védettség alatt áll. • Vajta Zoltán Hatpárti a pártfinanszírozásról? Átfogó pártfinanszírozási re­formra készül a Fidesz. Javas­latukban a pártok pénzügyi kiszolgáltatottságát kívánják megszüntetni. A témában ko­rábban egyeztetést kezdemé­nyező Bernáth Varga Balázs kisgazda képviselő már a hó közepére szeretne összehívni egy újabb hatpárti találkozót. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője szerint az SZDSZ-es Bauer Tamás és a kisgazda Bernáth Varga tör­vényjavaslatai részleges válto­zást jelentenének, míg ők tel­jes körű reformra törekednek. A pártok pénzügyi kiszolgálta­tottságát szeretnénk megszün­tetni - mondta Répássy. Sze­rinte még az idén szavazhat er­ről a T. Ház. Mivel a reform a kétharmados törvény megvál­toztatását is maga után vonja, szükség lesz hatpárti egyezte­tésre. Még nem tudni, hogy ez a kisgazdák által kezdeménye­zett nyári találkozó folytatása lesz, vagy új alapon nyugvó tárgyalás. Burány Sándor MSZP frak­cióvezető-helyettes szkeptikus a tárgyalások folytatását ille­tően. - Nincs tudomásom ar­ról, hogy terveznék a hatpárti folytatását, mert egyelőre csak az MSZP juttatta el elképzelé­seit a kisgazdáknak - fogalma­zott. A szocialisták javaslata az ingatlanjuttatás egyértelműsí­tését és a kampányfinanszíro­zás átláthatóságát célozza. A támogatás növelését nem for­szírozzák, de örülnének a tár­gyalások folytatásának. Az ezt kezdeményező Bernáth Varga Balázs elmondta: szeptember közepére tervezi a hatpárti ta­lálkozót. Egyelőre az MSZP és az SZDSZ jelezte változtatási szándékát, a többi párt javasla­ta még nem érkezett el hozzá. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén Bernáth Varga Balázs, illetve Bauer Tamás önálló törvényjavasla­tokat nyújtottak be a parla­ment elnökéhez. Bauer indít­ványa szerint jelentősen meg kell emelni a pártok állami támogatását, amelyek viszont nem fogadhatnának el adomá­nyokat. Bernáth Varga első­sorban a pártok tulajdonában lévő gazdasági társaságok mű­ködésére vonatkozó szabályo­kat változtatná meg, erősítené a számviteli fegyelmet, de tá­mogatja a központi támogatás növelését is. • Varga Gergely Munkanélküli-segély rövidebb ideig A kormány tegnapi ülésén a foglalkoztatási törvény módosítá­sának finomítását kérte a családügyi minisztertől. A kabinet nem foglalkozott Torgyán József kormányt bíráló szavaival, a Fidesz ugyanakkor nem veti el, hogy a kisgazdafrakcióval is egyeztes­sen az ügyben. MH-összeállítás___________ A kormányülést követő kor­mányszóvivői tájékoztatón Harrach Péter közölte: a ka­binet finomításra visszaadta a foglalkoztatási törvény mó­dosításának tervezetét. A szociális és családügyi miniszter elmondta: a kor­mány azt szeretné, ha az ön­­kormányzatok helyzetbe ho­zásával közmunka, illetve közhasznú munka váltaná fel a segélyt és a jövedelempótló támogatást. A kabinet tervei­­ szerint 12-ről 9 hónapra csök­ken a munkanélküli-járadék folyósításának időtartama. A kormány jövőre össze­sen 30,7 milliárd forintot for­dít a fogyatékosügyi prog­ramból adódó feladatok vég­rehajtására. A legtöbb fel­adata az oktatási, a közleke­dési, valamint a szociális és családügyi tárcának lesz. Emellett valamennyi minisz­térium hatáskörébe tartozó közintézménynek­ meg kell kezdenie a fogyatékosok szempontjából szükséges át­alakításokat, például az aka­dálymentesítést. A kormány tegnapi ülésén nem került szóba Torgyán József földművelésügyi mi­niszter, FKGP-elnök kijelen­tése, melyben bírálta a költ­ségvetést és a reformok el­maradását. Borókai Gábor annyit mondott: a kabinet már benyújtotta a költségve­tés fejezeti szám­ak tartalma­zó előterjesztést a parlament­nek, ezért a kormány számá­ra befejeződött a büdzsé elő­készítésének ezen szakasza. Torgyán József egyébként előre jelezte, nem vesz részt a keddi kabinetülésen. Való­színűsíthető, hogy a miniszter szerint nincsenek olyan fe­szültségpontok a kormány munkájában, amelyek igé­nyelnék az ő személyes jelen­létét - fogalmazott a kor­mányszóvivő.

Next