Magyar Hírlap, 1999. szeptember (32. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
1999. SZEPTEMBER 1., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Robbantás a Kremlnél MTI_____________________ Moszkvában, a Kreml tőszomszédságában lévő Manyézs tér bevásárlóközpontjában robbanás történt kedden este: egyes értesülések szerint három ember súlyosan, tíz pedig könnyebben megsebesült. Más források 15-20 sérültről számolnak be. A robbanás az első hírek szerint a föld alatti szupermodern és méregdrága bevásárlóközpontban történt, amely közvetlenül a Sándor-kert mellett található. A detonáció állítólag az egyik, a negyedik föld alatti szinten lévő játékteremben következett be, az egyik automata robbant fel. A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség, illetve a biztonsági szolgálatok, s teljesen lezárták a környéket, még a metrólejáratokat is. Rengeteg mentő- és tűzoltóautó is érkezett a Manyézshoz: állítólag a mentők húsz rohamkocsival vonultak ki a sebesültek elszállítására. Az első értékelések szerint nem kizárt, hogy a helyi idő szerint este nyolc órakor történt nagy erejű robbanás terrorakció volt. Jurij Luzskov moszkvai polgármester a robbanás helyszínén azt nyilatkozta, hogy egyértelműen terrorcselekmény, vandál akció történt a bevásárlóközpont felülről számítva harmadik szintjén. Szavai szerint a szakértők 150 gramm TNT- re becsülik a pokolgép robbanóerejét, de azt egyelőre nem tudják, hogy profi akcióról, avagy házilag készített robbanószerkezetről van-e szó. Luzskov fokozott óvatosságra, éberségre intette a moszkvaiakat, s arra kérte az orosz főváros lakóit, hogy ha bármilyen gyanús tárgyat fedeznének fel, azonnal értesítsék a hatóságokat. Manyézs tér, tegnap este FOTÓ: MTI/AP - ALEKSZANDR ZEMLJANYICSENKO Tudjman nincs a listán Reuters/MTI______________ Franjo Tudjman horvát elnököt nem vádolja titokban a Hágai Nemzetközi Törvényszék -jelentette ki a Vecernji List című zágrábi napilapnak Graham Blewitt, a törvényszék főügyészhelyettese. A legnagyobb példányszámú horvát napilapban Louise Arbour helyettese újságírói agyszüleménynek nevezte a Dani című szarajevói hetilapnak azt a hírét, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék titkos vádemelési listáján szerepelne a horvát államfő neve. Ausztriában a külügyminisztérium és a hadsereg reménykedik, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezérkari főnökének, Momir Talicsnak múlt heti bécsi letartóztatása nem jár majd negatív következményekkel - írta kedden a Die Presse című bécsi lap. A cikk szerint Bécsben aggodalmat, sőt bizonyos ingerültséget váltott ki, hogy a hágai ENSZ-törvényszék által körözött Talics tábornokot éppen az osztrák fővárosban tartóztatták le. Felmerült a kérdés, hogy miért nem indulása előtt, a szarajevói repülőtéren fogták el. Az osztrák külügyminisztérium főtitkára, Albert Rohan ennek okát abban látja, hogy a boszniai SFOR békefenntartó egységek ilyen ügyekben „még mindig tartózkodóak”. Német márka a koszovói valuta Nem készültek el a lebombázott dunai átkelők A koszovói ENSZ-adminisztráció vámellenőrzést vezetett be az Albánia és Macedónia felé eső határon, és hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a német márkát. Újvidéken késik a dunai pontonhíd felépítése, amely enyhítene az átkelőhajókra utalt több tízezer polgár gondjain. MH-Újvidék______________ A Bernard Kouchner irányította ideiglenes koszovói ENSZ-kormányzat tegnap tizenöt vámtisztet küldött az albániai és a macedóniai határra, ahol szeptember elsejétől nyilvántartásba veszik az eddig szabadon beáramló árut. A tartományi adminisztráció az üzemanyagra, a dohányárura és a szeszes italokra vet ki vámokat. A tervek szerint az év végéig 70-80 millió márkát gyűjtenek be, s ez lesz a tartomány egyetlen bevétele. A belgrádi kormány többször is bírálta a nemzetközi békeerőket, amiért a jugoszláv haderő távozása után megszűnt a határok ellenőrzése, és a két déli szomszéd államból nemcsak az utasok - köztük az albániai fosztogató bandák tagjai - érkeztek akadálytalanul, hanem mindenféle árucikk, sőt a kábítószer is. Az új intézkedés azonban aligha talál lelkesedésre Belgrádban, mert ott saját vámtisztjeik visszahelyezését követelik. A Belgrád által kifogásolt másik intézkedés, hogy a pristinai ENSZ-adminisztráció szeptember elsejétől hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a német márkát, amely már eddig is csaknem kiszorította a jugoszláv dinárt. A szerb belpolitikai színtéren továbbra is a rendkívüli választások kiírása áll a figyelem központjában. Vuk Draskovics tegnapi sajtóértekezletén ismét síkraszállt az előrehozott választások mielőbbi megtartása mellett, és bírálta a konkurens ellenzéki tömörülés, a Szövetség a Változásért (SP) vezetőit, akik újabban szintén elfogadnák a megmérettetést. Draskovics szerint az SP vezetői máris megszegték a nagygyűléseken elhangzott ígéretüket, hogy Milosevics távozása előtt nem lehet szó választásokról, és hogy szeptember 3-áig megbuktatják az elnököt. A kormánypártok továbbra is azon az állásponton vannak, hogy „jelenleg fontosabb dolguk van, ám ha az ellenzék követeli, ők nem ellenzik a választásokat”. A NATO-légicsapások során Duna-hidak nélkül maradt Újvidéken szeptember 1-jére, a tanév kezdetére ígérték az első pontonhíd átadását, a munkálatok azonban minden jel szerint több hetet késnek majd. Tegnapig megérkezett a belgrádi hajógyárból az a hat uszály, amelynek fedélzetén kétszer két méteres beton úttestet és a kettő között egy gyalogossávot képeztek ki, az összeszerelés és az uszályok kiponyvázása azonban sok időt vesz igénybe. A szerkezetet az elsőként lerombolt vashíd, az egykori Tito marsall híd mellett állítják fel, és Újvidék városközpontját köti majd össze Péterváraddal. Az uszályokat a második világháborúban lebombázott vasúti híd pilléreihez rögzítik. Ezekre a hídlábakra az év végéig valószínűleg felépül egy gyaloghíd is. Az újvidéki elöljáróság még nem döntötte el, hogy a pontonhídon a buszok és az élelmiszert szállító teherautók mellett közlekedhetnek-e magángépkocsik is. Jelenleg kéttucatnyi átkelőhajó és csónak szállítja a két part között a város polgárait, ám a hajóknak a pontonhíd megépülése után is nyilvánvalóan sok utasuk lesz. A szerémségi oldalról sokan Újvidékre járnak át dolgozni. • J.G. B. ( MH-összefoglaló___________ A Szlovákiában szeptember elsején hatályba lépett nyelvtörvény az ország települései közül összesen 638 falvat és várost érint - ennyi azon helységek száma, amelyekben a nem szlovák nemzetiségű polgárok aránya eléri a szükséges húsz százalékot. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatása nélkül megszületett kódex rendelkezései csak a húszszázalékos küszöb elérése esetén alkalmazhatók. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar nemzetiségű lakosok aránya a nyelvtörvény hatálya alá eső 638 település közül 512-ben éri el a húsz százalékot. 68 településen a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban pedig az ukrán nemzetiségű lakosság húsz százalékot elérő jelenléte miatt érvényesíthetők a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései. A nyelvtörvényről nyilatkozott a pozsonyi Új Szónak Orbán Viktor miniszterelnök, aki kijelentette: „Kedvetlen voltam, amikor a nyelvtörvény végleges formáját megismertem.” A kormányfő akkor úgy gondolta, hogy ez a nyelvtörvény nem használ a szlovák-magyar kapcsolatoknak. „De miután már túl vagyunk rajta, talán úgy kell a helyzetet felfogni, hogy nem az számít, hol vagyunk, hanem az, hová tartunk.” A lap kérdésére válaszolva elismerte: komoly aggály, hogy a jelenlegi helyzet akár évekre bebetonozódhat, de az itteni magyarok ennek az aggodalomnak hangot is adtak. Több mint 600 települést érint a jogszabály Hatályos a szlovák nyelvtörvény Közvetítene a Külügyminisztérium A külügyi tárca felajánlja közvetítési készségét annak érdekében, hogy az Ideiglenes Nemzeti Tanács, illetve a vajdasági magyarság regisztrációja kapcsán kialakult sajnálatos vita elsimuljon, s az ellentétekre sikerüljön közös megoldást találni - mondta kedden Budapesten Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek. Nyilatkozatában a politikus kifejtette: a vajdasági magyar szervezetek közös autonómiakoncepciójában az Ideiglenes Nemzeti Tanács kérdése nem volt egységesen elfogadott intézmény, s ez különösen a VMSZ és a VMDP közötti vitákat élezte ki. Németh Zsolt szerint nem múlt el teljesen a veszélye annak, hogy a vajdasági magyarság - egy NATO-tagország kisebbségeként - ugyanarra a sorsra jut,mint a koszovói albánok. Ezért is rendkívül fontos, hogy hosszú távú megoldás szülessen a jugoszláviai demokratizálódásra, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére - emelte ki a politikus. Pozsonyi döntés a hídról A szlovák kormány kedden jóváhagyta a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló egyezményt, és felhatalmazta Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szeptember 16-án írja alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Miklósi Péter, aki Csáky Pálnak, a kormány emberi jogi, kisebbségi és regionális ügyekben illetékes alelnökének szóvivője, az MTI pozsonyi tudósítóját tájékoztatva elmondta: az aláírás előreláthatólag a két miniszterelnök már ismert elképzeléseinek megfelelően, a csonka híd rompillérjeinek tövében, egy Dunán úszó hajó fedélzetén történik. Az V. kerület nem támogatja a főváros elképzelését a konferencia-központról Erzsébet téri gödörvita Meghiúsulhatnak a főváros elképzelései az Erzsébet tér rendezéséről. A kultusztárcával a napokban folytatódó tárgyalásokon a főváros továbbra is konferenciaterem építését szorgalmazza, de sem a kormány, sem az V. kerületi önkormányzat nem támogatja ezt az elképzelést. A héten ismét tárgyalóasztalhoz ül a kultusztárca és a fővárosi önkormányzat, hogy rendezzék az Erzsébet téri gödör ügyét. A legutóbbi egyeztetésen a felek csupán azt közölték egymással, hogy ki mit szeretne a félbemaradt Nemzeti Színház alapjainak helyén. A főváros változatlanul kitart amellett, hogy konferencia-központ létesüljön az Erzsébet téren, a kormány viszont parkot látna szívesen a Deák tér mellett. A kultusztárca az V. kerület rendezési tervére hivatkozik, amely színházat vagy zöldterületet engedélyez a belvárosi gödör helyére. Értesüléseink szerint a kormány csupán abban ért egyet a fővárossal, hogy ne temessék be a gödröt, hanem vállalkozói alapon mélygarázst alakítsanak ki a abból. A főváros azonban most is bankgaranciát kér a kormánytól arra, hogy valóban elkészül a beruházás. A kormány ezt nem tartja szükségesnek. Városházi források szerint bizonyos, hogy november 6- áig, vagyis amíg az államnak vissza kell szolgáltatnia az ingatlant a főváros számára, semmi változás nem történik a téren. Nagy valószínűséggel az idei teret is jelenlegi állapotában vészeli majd át a gödör. A főváros most arról is egyezkedik a kormánnyal, hogy felszámítsanak-e kötbért. Az V. kerületi önkormányzat nem akar konferencia-központot látni az Erzsébet téren, ragaszkodnak a rendezési tervben rögzített közparkhoz. Hozzájárulásuk nélkül pedig semmi nem épülhet ott. Ennek ellenére még senki nem kereste meg a kerületet - tájékoztatta lapunkat Karsai Károly polgármester. Karsai elmondta, nem politikai okokból fordulnak szembe a fővárossal és állnak a kormány álláspontja mellé. A tér eddig is közpark volt, és nem kívánják tovább növelni a túlzsúfolt belváros beépítettségét. Karsai szerint a főváros elképzelései is teljesülhetnének, ha föld alatti konferenciaközponttá alakítanák át a Nemzeti alapozását. Az intézményt összekapcsolhatnák a megürülő Volán buszpályaudvarral, amely műemléki védettség alatt áll. • Vajta Zoltán Hatpárti a pártfinanszírozásról? Átfogó pártfinanszírozási reformra készül a Fidesz. Javaslatukban a pártok pénzügyi kiszolgáltatottságát kívánják megszüntetni. A témában korábban egyeztetést kezdeményező Bernáth Varga Balázs kisgazda képviselő már a hó közepére szeretne összehívni egy újabb hatpárti találkozót. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője szerint az SZDSZ-es Bauer Tamás és a kisgazda Bernáth Varga törvényjavaslatai részleges változást jelentenének, míg ők teljes körű reformra törekednek. A pártok pénzügyi kiszolgáltatottságát szeretnénk megszüntetni - mondta Répássy. Szerinte még az idén szavazhat erről a T. Ház. Mivel a reform a kétharmados törvény megváltoztatását is maga után vonja, szükség lesz hatpárti egyeztetésre. Még nem tudni, hogy ez a kisgazdák által kezdeményezett nyári találkozó folytatása lesz, vagy új alapon nyugvó tárgyalás. Burány Sándor MSZP frakcióvezető-helyettes szkeptikus a tárgyalások folytatását illetően. - Nincs tudomásom arról, hogy terveznék a hatpárti folytatását, mert egyelőre csak az MSZP juttatta el elképzeléseit a kisgazdáknak - fogalmazott. A szocialisták javaslata az ingatlanjuttatás egyértelműsítését és a kampányfinanszírozás átláthatóságát célozza. A támogatás növelését nem forszírozzák, de örülnének a tárgyalások folytatásának. Az ezt kezdeményező Bernáth Varga Balázs elmondta: szeptember közepére tervezi a hatpárti találkozót. Egyelőre az MSZP és az SZDSZ jelezte változtatási szándékát, a többi párt javaslata még nem érkezett el hozzá. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén Bernáth Varga Balázs, illetve Bauer Tamás önálló törvényjavaslatokat nyújtottak be a parlament elnökéhez. Bauer indítványa szerint jelentősen meg kell emelni a pártok állami támogatását, amelyek viszont nem fogadhatnának el adományokat. Bernáth Varga elsősorban a pártok tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésére vonatkozó szabályokat változtatná meg, erősítené a számviteli fegyelmet, de támogatja a központi támogatás növelését is. • Varga Gergely Munkanélküli-segély rövidebb ideig A kormány tegnapi ülésén a foglalkoztatási törvény módosításának finomítását kérte a családügyi minisztertől. A kabinet nem foglalkozott Torgyán József kormányt bíráló szavaival, a Fidesz ugyanakkor nem veti el, hogy a kisgazdafrakcióval is egyeztessen az ügyben. MH-összeállítás___________ A kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatón Harrach Péter közölte: a kabinet finomításra visszaadta a foglalkoztatási törvény módosításának tervezetét. A szociális és családügyi miniszter elmondta: a kormány azt szeretné, ha az önkormányzatok helyzetbe hozásával közmunka, illetve közhasznú munka váltaná fel a segélyt és a jövedelempótló támogatást. A kabinet tervei szerint 12-ről 9 hónapra csökken a munkanélküli-járadék folyósításának időtartama. A kormány jövőre összesen 30,7 milliárd forintot fordít a fogyatékosügyi programból adódó feladatok végrehajtására. A legtöbb feladata az oktatási, a közlekedési, valamint a szociális és családügyi tárcának lesz. Emellett valamennyi minisztérium hatáskörébe tartozó közintézménynek meg kell kezdenie a fogyatékosok szempontjából szükséges átalakításokat, például az akadálymentesítést. A kormány tegnapi ülésén nem került szóba Torgyán József földművelésügyi miniszter, FKGP-elnök kijelentése, melyben bírálta a költségvetést és a reformok elmaradását. Borókai Gábor annyit mondott: a kabinet már benyújtotta a költségvetés fejezeti számak tartalmazó előterjesztést a parlamentnek, ezért a kormány számára befejeződött a büdzsé előkészítésének ezen szakasza. Torgyán József egyébként előre jelezte, nem vesz részt a keddi kabinetülésen. Valószínűsíthető, hogy a miniszter szerint nincsenek olyan feszültségpontok a kormány munkájában, amelyek igényelnék az ő személyes jelenlétét - fogalmazott a kormányszóvivő.